Kezdőlap Címkék Gazdasági előrejelzés

Címke: gazdasági előrejelzés

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

GKI: súlyosan lassul a növekedés

Jövőre látványosan lassul a magyar gazdaság növekedése, mind inkább a belső fogyasztás hajtja előre. Emiatt a fizetési mérleg ismét hiányt mutat. Az infláció csökken, de a beruházások jelentősen mérséklődnek, és már sok cég létszámcsökkentést tervez a GKI friss prognózisa szerint.

A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév júliusban jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte. Az üzleti várakozások a következő hónapokra se valószínűsítenek javulást – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzésében.

Súlyos tempóvesztés 2020-ban

A magyar gazdaság

idei egész évi fejlődése 4,3 százalékra várható, jövőre azonban már csak 2,7 százalékot

kalkulál a GKI.

Jó hír viszont, hogy május óta az infláció csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal.

A belső kereslet a GDP felett nő

Kedvező az államháztartás helyzete is, de a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge. A világgazdasági körülmények romlása és az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása is 2020-ra a markáns lassulást valószínűsíti. A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első félévben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál.

A kiskereskedelmi forgalomban az idei második félévben nem várható lassulás, ezt se a július-augusztusi kedvező adatok, se a gyors bérkiáramlás, se a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé. Éves átlagban 6, jövőre 4 százalék közeli forgalom-bővülés várható. A turizmusban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel – az áremelés és a gyenge forint miatt – 8 százalékkal emelkedett.

A belső fogyasztás – a GDP-hez mért – magas szintje miatt a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, de

a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett,

s ez a helyzet az idei első félévben is.

Ez kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mert a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik. Egy kis országban azonban

a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen az export húzása nélkül.

A feldolgozóiparban az idei első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az idei első nyolc hónapban csak 72,7.

Az építőipar már jelez

A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett. A markáns fékeződés várható volt, az éves átlagos bővülés azonban minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, de

jövőre már csak 2 százalék körüli.

Elérhette mélypontját a munkanélküliség

A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptember folyamán 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség a második negyedévben 3,3 százalékkal feltehetőleg elérte mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.

A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek idén átlagosan 7, jövőre 4-5 százalékkal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. A beruházások esetében azonban az idei 13 százalékot jövőre csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

Idén még marad a tempókülönbség, de jönnek a felhők

0

Bár jelentősen csökken a gazdaság növekedése, az EU-é is visszaesik, tehát a magyar adat teljesítheti a kormány igényét, a két százalékpontnyi tempókülönbséget. A GKI prognózisa szerint a bérek gyarapodása alábbhagy, az infláció pedig ebből is nagyobbat harap.

Valószínűleg sokáig megismételhetetlen lesz a magyar gazdaság növekedése 2018-ban. A 4,9 százalékkal alighanem túl is lendült a zeniten, az előrejelzések ennél kisebb értéket jövendölnek erre az évre. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 3,5 százalékra számít. Mivel legfontosabb piacunkon, az EU-ban is csak másfél százalék várható, ezért teljesülhet a kormány azon óhaja, hogy a magyar ráta 2 százalékponttal haladja meg ezt.

A GKI szerint

tavaly a növekedés fő hajtóereje a belső felhasználás volt,

amit a két számjegyű béremelések is nyomtak felfelé. Idén jelentősen, kevesebb, mint a felére esik a beruházás gyarapodása, a bérek is 10 százalék alatti mértékben emelkedhetnek.

Nem jó hír, hogy az infláció viszont valószínűleg beáll a 3 százalék feletti sávba, ami erősebben apasztja a jövedelmeket.

A fogyasztás növekedésében nagyobb szerepet kap a kormány által is táplált hitelezési dinamizmus,

ami viszont kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy idén minden bizonnyal kénytelen lesz elkezdeni a kamatok emelését a Magyar Nemzeti Bank.

A külkereskedelmi többlet jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban – írja a GKI.

A szakértők szóba hozzák az elmúlt hetek kormányzati program-cunamiját is, amit át nem gondoltnak és megalapozatlannak tartanak. Hiányolják a hatáselemzést, és főleg azt, hogy nem számolnak az uniós források belátható időn belüli elapadásának következményeivel.

Feletempóban nő a lakossági kereset

A tavalyi mérték felével javulhat a lakossági reálkereset idén, s a legvagyonosabbak tovább távolodnak az alul lévőktől. A beruházások tempója lassulást mutat, az építőipar bővülése viszont harmadolódhat 2018-ben, de összességében jó évet vár a Policy Agenda. Figyelmeztet viszont a nagy arányú béremelkedés következményeire.

A Policy Agenda (PA) úgynevezett gazdasági fejlődési indexe kiegyenlített növekedést mutat erre az évre, a gazdaság egészének javulása folytatódhat – áll a PA legújabb előretekintésében. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló, 4 százalék növekedés várható.

A növekedés egyik (hosszú távú) feltétele a beruházás. A PA a 2017-ben mért 17 százalék után idén ennél észrevehetően alacsonyabb, 10 százaléknyi emelkedéssel számol. Az ipar teljesítményének gyarapodása meghaladhatja a tavalyit, ezen belül azonban az építőipar a 2017-es kiugró, 31,6 százalékos bővülés harmadával számolhat. (A KSH friss 2017-es adatai szerint az első három negyedévben a lakáspiaci forgalom bővülése még meghaladta a 3 százalékot, míg a IV. negyedévi 4,9 százalékkal elmaradt a megelőző év azonos időszakában megfigyelt eredménytől.)

A PA azzal számol, hogy

fennmarad a gyors ütemű fogyasztás-emelkedés.

Ennek lakossági részét a bérek jelenleg két-számjegyű növekedése tolja felfelé. A kutatók idén 4,5-5 százalékkal magasabb nettó reálkeresetet (vagyis az inflációtól megtisztított összbevételt) valószínűsítenek, ami azonban csak a fele a 2017-es 10,3 százalékos javulásnak.

A családok összesített pénzügyi-vagyoni helyzete jobb lesz 2018-ban, de a legfelső és a legalsó jövedelmi rétegek közti különbség tovább szélesedik. Vagyis

tíz háztartásból nyolc helyzete lassabban javul.

A vállalatok világa vegyes érzésekkel tekint a jövőbe. Az általánosnak mondható – bár területileg nagyon szabdalt – javulás egyik gátja változatlanul a munkaerő-hiány, párosulva azonban helyenként masszív munkanélküliséggel. A cégek folyamatosan igénylik a kormánytól a képzés korszerűsítését.

A PA mindemellett – más kutatóhelyekhez hasonlóan – figyelmeztet a nagy béremelés következményeire is. Mint írják, ez „megzavarta a vállalkozások gazdálkodását”. Azt is leszögezik, hogy a vállalati hatékonyság javulásának (amely ellensúlyozhatja a bérköltség komoly növekedését)

két-számjegyű emelkedése nem reális.

Erre mi is felhívtuk a figyelmet, amikor ismertettük a kormány 2022-ig szóló gazdasági elképzeléseit. Ennek egyik sarokpontja a bérek-hatékonyság szakadatlan növekedése.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK