Kezdőlap Címkék Garantált bérminimum

Címke: garantált bérminimum

Ismét a kisboltok lesznek a vesztesek

A meglehetősen nagy arányú minimálbér-emelés alighanem újfent a kicsi üzletekre mér csapást, ami további boltbezárásokat eredményez. Az erős külföldi nagy láncok már most sokkal jobban fizetnek a kötelező minimumnál.

Nyolc-nyolc százalékkal nőnek az elviekben legkisebb bérek idén és jövőre egyaránt. A minimálbér 2019-ben 138 500-ról 149 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum 180 500-ról 195 ezerre. A következő évben előbbi 160 920, utóbbi 210 600 lesz.

A szakszervezetek 13, illetve 15 százalékot akartak, aztán engedtek 10 százalékra, a munkáltatók kötötték magukat a 8-hoz. Ezt végül a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem is fogadta el, de a kormány enélkül is kihirdette a vasárnapi utolsó tárgyalás után.

A mindössze egy-két százalékkal javuló termelékenység fényében valóban igen sok a bérküszöb emelkedése, még akkor is, ha ennek tetemes részét megeszi a jóval 3 százalék feletti infláció (vagyis nagy nyertes ezúttal is a költségvetés lesz, elsősorban az áfabevétellel).

A munkaadók folyamatos érve az, hogy

sokuk nem tudja kigazdálkodni ezt a növekményt.

Általánosságban is elmondható, hogy a kisebb települések kicsi cégei küszködnek már az eddigi minimális összegekkel is, halmozottan hátrányos helyzetben vannak a leszakadó térségek vállalkozásai.

A sok részterület közül az egyik jól nyomon követhető a kiskereskedelem béreinek alakulása. A blokkk.com szakportál friss kimutatása szerint a hivatalosan jelentett adatok azt mutatják, hogy a bolti mikrovállalkozások (5-9 fő) ma is épphogy meghaladja a garantált bérminimum átlaga (181 ezer) a tavalyi 180 500-at, a szakmák többségében ez alatt van.

A legsanyarúbb életük az autókereskedésekben dolgozóknak van 169 ezerrel (jellemzően használt kocsikat áruló kicsi placcokról van szó), legjobban a benzinkutasok járnak 189 ezres átlaggal. Ebben a bolttípusban 20 ezer forint a különbség a legfelső és a legalsó keresetek között.

A 10-49 fős cégeknél már 189 ezer az átlag, a szakmák közül csak kettő van 200 ezer felett: a magára talált újautó-eladásoknak köszönhetően a szalonokban lehet legjobban keresni (207 ezer), s szintén a benzinkutasok (206 ezer).  A 2019-es 195 ezres garantált minimális bér elérése sok tulajdonosnak fog fejfájást okozni. Ebben a kategóriában a bérolló is nagyobb, 30 ezer forint.

Az 50-249 fő közötti vállalkozások átlaga láthatóan magasabb, 222 ezer, és óriási a szórás: 87 ezer forint a két véglet közti különbség. Az autószalonok fizetik a legtöbbet, a használt cikkesek a legkevesebbet. A statisztika szerint a szakmák többsége 200 ezer felett fizet.

Külön kaszt a kiskereskedelemben a nagy, nyugati tulajdonú láncoké,

amelyekben már eddig is igyekeztek minél több pénzt kipréselni a munkaerő-hiány enyhítésére. Körükben is van egy „királykategória”, a német diszkontok, amelyekben már tavaly is 300 ezer körüli vagy efeletti volt a bolti dolgozói átlag. Ennek elsődleges oka az, hogy ezeknél a cégeknél másfél-háromszoros az egy főre jutó árbevétel, mint a többi láncban, főleg a hazai tulajdonúakban – a mikrocégekről pedig ne is beszéljünk.

Abban az egyben biztosak lehetünk, hogy

nem mérséklődik a boltbezárási hullám.

Az egységek száma hat éve 145 ezer volt, tavaly már közelített a 120 ezerhez. A kicsik közül újabbak fognak elesni a bérháborúban.

A folyamatokba valószínűleg „bekavar” a cafeteria lényegében kivégzése. A mikrocégekben eddig se nagyon halmozták el a dolgozókat béren felüli juttatásokkal, a közepes méretűeknél már inkább adtak például Erzsébet utalványt, utazási bérletet, iskolakezdési támogatást. E lehetőségek adókedvezménye, illetve –mentessége mind megszűnik, kérdés, hogyan reagálnak a vállalkozások. Az eddigi megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy a nagyobb méretű külföldi tulajdonúaknál várható leginkább, hogy ha csökkentett értékben is, de megtartják egy részüket, vagy bérbe forgatják át.

Minimálbér: engedtek a szakszervezetek

A munkaadói ajánlat győzött: 8 százalékkal több, 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer a garantált bérminimum. A szakszervezetek 13, illetve 15 százalékot akartak.

Az utolsó pillanatban létrejött a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán vasárnap délelőtt. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint január 1-jétől 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmai minimális bér):

138 ezerről 149 ezerre, illetve 180 ezer 500-ról 195 ezerre.

Ezzel a munkaadói javaslat ment át „csont nélkül”. Az eddigi tárgyalásokon a szakszervezetek ugyanis 13, illetve 15 százalékot akartak. Ezt azonban a munkáltatók sokallották, úgy ítélték meg, hogy az nem gazdálkodható ki több ágazatban.

A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a két oldal egyezsége alapján alakuljon ki az eredmény. Ennek hiányában kénytelen lett volna egyoldalúan kihirdetni a minimális bérek összegét.

Lapszem – 2018. február 12.

0

Ma a Líviák és a Lídiák ünneplik a névnapjukat. A tegnapi hűvös, de szép napos idő után ma borús szürke idő várható, helyenként csapadékkal, Nyugat-Magyarországon akár ónos esővel is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között várható. Késő estére -1, +3 fokra hűl le a levegő. Erről írnak a mai lapok.

Népszava – Trükköznek a cégek a bérekkel

A munkavállalók gyakran nem mernek a munkáltatói diktátum ellen szólni, ezzel látszólag beleegyeznek a csalásba – írja a lap, amely kérdésére a nemzetgazdasági tárca elárulta: a munkaügyi hatóságok 657 személy esetében tártak fel tavaly szabálytalanságot a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt. Ennél azonban jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök – véli a cikk szerzője, hozzátéve: sokszor a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése gyakori szabálytalanság, miként az is, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó, például megemelik a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Van, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.

Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

Kiemelten vizsgálták azon eseteket, amikoregy adott személyt átsoroltak, pedig ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, így próbálván a munkaadók kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint  hozzájuk tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot. 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a többi között azt mondta: a munkavállalókat gyakran saját maguktól is meg kellene védeni, főként az idősek é a vidéken, kis településeken élők a kitettek.

Magyar Nemzet – A fideszes sofőr és Növényi Norbert százmilliós tornaórái

Kétszázötvenmillió forintos uniós támogatást nyert el karácsony előtt Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó Békés megyei alapítványa, amelynek kuratóriumában ott ül Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bizalmasa – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az olimpikon 2014-ben verset is írt a politikus dicsőítésére, s al 2014-ben alapított Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumában feltűnt Simonka jobbkeze, Baráth Richárd.

Asszisztensi, illetve sofőri feladatai mellett Baráth társtulajdonos, s tisztségviselő több, Simonka érdekeltségébe tartozó cégben Növényi alapítványának székhelye pedig ugyanarra a Békés megyei Csanádapácán lévő címre van bejelentve, mint amit Baráth saját lakcímeként adott meg a hivatalos cégjegyzékben.

A Növényi-alapítvány már 2015-ben is kapott állami támogatást a – főként kormányközeli civil szervezetek finanszírozására specializálódott – Nemzeti Együttműködési Alaptól: 1,4 millió forintot.

Az emberi erőforrás operatív program (Efop) pénzei körül nagy a tülekedés a kormánypárti politikusokhoz köthető civilek körében – jegyzi meg a lap. Nyert például Lázár János kancelláriaminiszter feleségének, továbbá Rétvári Bence parlamenti államtitkár unokatestvérének civil szervezete is.

A lap szerint Növényi eddig nem állt be nyíltan a Fidesz mögé, ugyanakkor említésre méltónak mondja, hogy Növényi egy nyolc éve tartó, de már az ítélethirdetéshez közeledő büntetőper hetedrendű vádlottja. Növényi Norbertet hiába keresték telefonon, nem tudták utolérni.

Magyar Idők – Budaházy: megbukott a vád, megbukott a bíróság

A legjobb az volna, ha bizonyítottság hiányában felmentenének, de az ítélet hatályon kívül helyezése a realitás – nyilatkozta lapnak adott interjújában a terrorcselekményért első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György, akinek büntetőpere holnap folytatódik. A Hunnia-perként elhíresült ügyről Budaházy elmondta: aki 2006-ban inkább terrorcselekménynek nevezhető tetteket követett el, az mégis csak a rendőrség volt. A jelenleg házi őrizetben lévő vádlott szerint perük politikai indíttatású, és nem véletlen, hogy a tárgyalás a választási kampányban folytatódik, hogy zavart keltsenek a kormánnyal szemben.

Szerinte egyébként Toroczkai Lászlót, a Jobbik jelenlegi alelnökét azért nem húzták bele az ügybe, mert nem tudtak olyan vádat kreálni ellene, amivel rögtön előzetesbe lehetett volna tenni. Akit nem lehetett előzetesbe dobni, azt nem is hallgatták ki. Budaházy cáfolja a vádakat, s leszögezi: ha igaz is lenne minden, vagy csak úgy akarnak kijönni ebből, hogy valakinek el kell vinni a balhét, már leülte bőven, amit ezekért a szabálysértési értékhatárt át se lépő vagy legfeljebb kisebb értékre elkövetett rongálásokért adni lehet.

Az interjúban ecsetelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint már nincs hova hátrálni, hiszen a törvényszékről nem jön semmi, nem vizsgáltak ki semmit.

„És ebből látszik számomra, hogy a bíróság állam az államban”

– mondta.

Szerinte egyébként számos területen még ott tartunk, ahogy a kommunizmus idején meghonosodott.

Világgazdaság – Nem kicsit lehetnek drágábbak a lakások idén

A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – írja a lap az FHB legújabb lakásárprognózisára hivatkozva. A lakásárak további növekedését a kedvező makrogazdasági kilátások, a bérek folyamatos emelkedése, és a foglalkoztatás bővülése is segíti.

A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint az idén jelentősen emelkedhet a használatba vételi engedélyek száma, csak a fővárosban közel 10 ezer újépítésű lakás átadása várható, míg az Otthon Centrum gyűjtése szerint vidéken további 3400 otthont adhatnak át.

Az új lakások tömeges elkészülése hatással lehet a használt lakások piacára is, hiszen az új építésű lakásokba költözők vélhetően eladják korábbi ingatlanjaikat.

Az új és a használt lakások piacán mindezek hatására a kínálat bővülése várható,

így az FHB szerint mindkét esetben lassulhat az árnövekedés.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az újépítésű lakások árait nagyban befolyásolják majd a dráguló építőanyagok és a munkaerőköltségek.

 

Gyorsítanák a terhek mérséklését

A munkaadói terhek gyorsított ütemű mérséklését szeretné elérni a munkaadói oldal. Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkárával a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése előtt beszéltünk.

A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.

A programozott emelés

A korábbi években ilyentájt már folytak a kemény alkudozások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között arról, hogy  a következő esztendőben hány forintra emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az idén ez elmarad, mivel tavaly több évre szóló megállapodást kötöttek a felek, amelynek részeként megegyeztek a 2018-as minimális bérek összegéről is. Ennek megfelelően az idei 127 500 forint után jövőre ennél 8 százalékkal többet, 138 000 forintot kapnak a minimálbéren foglalkoztatottak, illetve a 2017-es 138 ezer forint után 12 százalékkal magasabb lesz a garantált bérminimum összege (180 500).

Mindez bruttóban értendő, ugyanis a minimálbér nettója csak nem egészen 85 ezerre jön ki, amiközben az állam – a munkaadói és munkavállalói járulékból – ennél nem sokkal kevesebbhez, nem egészen 73 ezer forinthoz jut.  Az idei 161 ezer forintos garantált bárminimum után a borítékba 107 ezer forint  kerül, ám állambácsi összesen közel 92 ezer forintot zsebel utána be.

Azt már Dávid Ferenc mondja, hogy a nagy ellentmondás Magyarországon éppen a bruttó és a nettó bérek közötti nagy különbségnek köszönhető. Ezért, ha a kormány valóban szeretne tovább javítani a munkavállalók körülményein, akkor az államnak le kell mondania valamennyi bevételről.

Éppenséggel meg is teheti, hiszen az államkassza nagyot nyer a minimálbér és a garantált bérminimum emelésen.

 

Veszélyben a kis vidéki hazai cégek

Ráadásul az emelést sokan nem fogják bírni.

„Főleg a kicsi, hazai, vidéki vállalkozások lehetetlenednek el emiatt”

– hangsúlyozta Dávid Ferenc. Hiszen Budapesten előbb-utóbb a nagyobb béremelés is levezénylődik, merthogy a fogyasztás borzasztóan erős, de – mond egy általa személyesen ismert példát a főtitkár –, hogyan tudná osztrák megrendelője felé érvényesíteni egy nyírségi faluban működő, autóipari bérmunkát végző 15 fős kis cég a kötelező béremeléshez szükséges összeget?!

A fizetőképes kereslet hiánya miatt általában is fokozatosan le kell húzniuk a rolót  a helyi boltosoknak, fodrászoknak, stb. azokon a tipikusnak mondható vidéki kistelepüléseken – figyelmeztet –, ahol a fiatalok már elvándoroltak, a lakosság harmada nyugdíjas, a másik harmada közmunkás, a harmadik harmad pedig álláskeresési támogatásból él. Erre a helyzetre kellene válaszokat találni – hangoztatta a VOSZ főtitkára, aki szerint

„Nagyon rosszkedvűen ülnünk majd le.”

Minden viszonylagos

Dávid Ferenc azt persze elismeri, hogy a magyarországi minimálbér európai összehasonlításban a sor vége tájt kullog, ám erre is megismétli, hogy a terheket kellene csökkenteni a munkaadói oldalon.

Forrás: Eurostat

A vásárlóerő paritáson számolt mutatóban is csak némileg jobb a helyzet, amire Dávid Ferenc annyit mond:

„mindenki elfelejtkezik a hatékonyságról!”

Ausztriában például ez a négyszerese a magyarországinak – teszi hozzá.

Forrás: Eurostat

A hatéves megállapodás

– A minimálbér havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától
– A garantált bérminimum havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától;
– A társasági adókulcs mértékéről (2017 január 1-től egységesen 9 százalék);
– A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről;
– A szociális hozzájárulás csökkentéséről 2018 január 1-től (0,5 százalékkal 19,5 százalékra, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest);
– A szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről 2019-től összesen négy alkalommal csökken 2-2 százalékponttal, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő.
– A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK