G7 Archives Page 2 of 3 › Független Hírügynökség

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

FüHü

-

2023-05-21

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált.

Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.

Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.

Zelenszkij vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia „az [ukrajnai] háború ösztönzésével„.

Zelenszkij jelenléte Hirosimában „nagyon fontos”, különösen azért, hogy „erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.

Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával” a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” – tette hozzá a német kancellár.

„Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet ”

– figyelmeztetett.

Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a „történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.

G7 – Hirosima 2023

FüHü

-

2023-05-19

0

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

A bejelentések célja, hogy

„megfosszák Oroszországot a G7-ek technológiáitól, ipari berendezésektől és szolgáltatásoktól, amelyek támogatják háborús vállalkozását”.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az „Oroszország számára a harctéren alapvető fontosságú” áruk exportjának korlátozását, valamint azon entitások célba vételét, akiket azzal vádolnak, hogy Moszkva megbízásából felszerelést szállítottak a frontra.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió korábban úgy döntött, hogy korlátozza orosz gyémántimportját, amely iparág évente több milliárd dolláros bevételt jelent Moszkvának.

„Az orosz gyémántok nem örökkévalóak ”

– mondta tegnap este, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Ezek a szankciók azt mutatják, hogy

„a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

– jelentette ki a maga részéről Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

FüHü

-

2023-05-19

0

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

A tisztviselők nem közölték, pontosan mikor érkezik Zelenszkij, remélve, hogy biztonsági okokból homályosak maradnak utazásai részletei.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd.

Ez valószínűleg magában foglalja a megbeszéléseket a szankciók végrehajtásáról, arról, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak-e Kijevnek, valamint a fegyverszünetről vagy a békeszerződésről szóló tárgyalások lehetőségéről.

Zelenszkij terveiről egyelőre nem érkezett nyilvános bejelentés, és az ukrán sajtó azt javasolta, hogy virtuálisan csatlakozzon a csúcstalálkozóhoz. Az elmúlt héten azonban Nagy-Britanniában és más európai országokban járt, és hajlandósága Kijeven kívülre utazni részben annak bizonyítására szolgál, hogy bízik saját kormánya stabilitásában. Az oroszok semmiféle erőfeszítést nem tettek, hogy megzavarják utazásait.

Ha Zelensky Hirosimába érkezik, szinte biztos, hogy személyes találkozója lesz Bidennel. India, Brazília és más, Ukrajnát nem szívesen támogató nemzetek vezetői is megfigyelőként jelen vannak a találkozón, és Zelenszkij jelenléte megnehezítheti álláspontjuk folytatását – mondta több tisztviselő.

Az elnök kéréseit egy olyan város hátterében terjeszteni elő, amely a 78 évvel ezelőtti első nukleáris támadás elszenvedője, s ennek a párhuzamnak alapját az adja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen megfenyegette, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában.

„Feladatunk, hogy fenntartsuk Ukrajna nemzetközi támogatásának és kommunikációjának lendületét”

– mondta Zelenszkij csütörtöki éjszakai beszédében. „Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg fogjuk valósítani.”

p.s.: Zelenszkij az Egyesült Államok katonai repülőgépével repül Japánba, miután várhatóan Szaúd-Arábiában részt vesz az Arab Liga csúcstalálkozóján is – közölték a bizalmas információk megvitatása során a személyazonossága elhallgatását kérő emberek.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

Polonius

-

2023-04-26

0

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Kenderessy Milán

-

2023-02-24

0

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta? Aki elmulasztaná a bejelentést, az büntetést fizetne. Az utolsó percig vita folyt a lefoglalt orosz javakról az Európai Unióban. Ezzel sok tagállam nem ért egyet – írja a brüsszeli Politico.

300 milliárd dollárt fagyasztottak be a G7 és az Európai Unió tagállamai csak az orosz nemzeti bank deviza készletéből. Ezt a hatalmas összeget és a többi lefoglalt orosz javak ellenértékét Ukrajna újjáépítésére kívánja fordítani az Európai Unió, de ez számtalan nemzetközi jogi csapdát rejt. Brüsszel mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogy melyik tagállam mennyit foglalt le. A tervezet szerint bejelentési kötelezettség lenne. Ha pedig valaki ezt nem teljesítené, akkor komoly büntetést kellene fizetnie. Jogi személy esetében ez felmehet a cég üzleti forgalmának 10%-ára is. Szankció alá eső orosz személyek esetében a büntetés maximum 50 ezer euró lehet.

13 uniós tagállam nemet mondott erre az elképzelésre köztük az Európai Unió három vezető hatalma: Németország, Franciaország és Olaszország. Ezek az országok arra hivatkoztak, hogy ilyen gyorsan nem tudnak előállítani egy szankciós listát az orosz javakról, mert ahhoz még nagyon sok jogi részletet tisztázni kellene. A brüsszeli bizottság azt szeretné, hogy a tizedik szankciós csomagban már ez is benne lenne. Ezt a szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójára időzítik tehát szimbolikus jelentősége van.

Péntek ma van

A viták hevesek, mert a határidő rövid: február 24, az agresszió első évfordulója péntekre esik. A brüsszeli bizottság új kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ebből már kihúzták azt, hogy büntetés jár azért, ha valaki nem jelenti be precízen a lefoglalt orosz javakat. Sok tagállam vitatja a brüsszeli bizottságnak azt a jogát, hogy büntetéseket szabjon ki, mert a szankciók végülis nemzeti hatáskörben vannak.

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Az orosz nukleáris ágazat elleni szankció jelentős részben Magyarország tiltakozása miatt került ki a tizedik csomagból, de Franciaország is ellenezte amint az kiderült Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal ezelőtti párizsi látogatásán.

A brüsszeli bizottság számíthat néhány más tagállam támogatására az orosz javakkal kapcsolatos szankció ügyében. Ezek az uniós tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy

“Brüsszelnek hatékony eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország elleni szankciókat”

– írja a brüsszeli Politico.

A lap persze azt is megemlíti, hogy minden tagállam egyetértésére szükség van a szankciós csomagok összeállításakor.

A német gazdaságot recesszió fenyegeti az orosz földgáz hiánya miatt

Polonius

-

2022-06-24

0

A német gazdaságot recesszió fenyegeti az orosz földgáz hiánya miatt

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor a recesszió elkerülhetetlen Németországban – írja a Reuters hírügynökség szakértői előrejelzésekre hivatkozva.

55%-os volt Németország gázfüggősége Oroszországtól Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Az uniós átlag 40%. Az orosz diktátor utasítására a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást Németországba az Északi áramlat vezetéken. Pontosan akkor történt ez amikor Németország kancellárja először látogatott el Kijevbe az orosz agresszió óta. Olaf Scholz nem egyedül biztosította támogatásáról Ukrajnát hanem vele együtt Macron francia elnök, Draghi miniszterelnök és Johannis román államfő is ugyanezt tette. Ennek azért is van szimbolikus jelentősége, mert Ukrajna uniós tagjelöltségéről tegnap este döntöttek a tagállamok vezetői Brüsszelben.

Az év elején Németország gazdaságának éves növekedési ütemét 3,5%-ra taksálta a szakértők többsége, de a BDI (német gyáriparosok szövetsége) ezt most 1,5%-ra rontotta.

Mi lesz a gáztárolók feltöltésével?

Még nincs itt az ideje annak, hogy szükségállapotot hirdessünk – közölte a gázhálózatot irányító Bundesnetzagentur.

“Nagyon alaposan meg kell fontolnunk azt, hogy mikor hirdessük ki a szükségállapotot”

– mondta az ügynökséget vezető Klaus Müller.

Jelenleg az uniós gáztárolók telítettsége átlagosan 55%. Brüsszel célja az, hogy októberre ez elérje a 80%-ot, novemberre pedig a 90%-ot. Ha az oroszok csak kevés földgázt küldenek akkor nehéz lesz ezt a célt elérni. Ezenkívül az USA-ban is gondok vannak a cseppfolyósított földgáz exportjával, ez is csökkenti a kínálatot. Ezzel is magyarázható a gázárak növekedése. 126 euró egy megawatt földgáz ára most Európában. Ez elmarad az idei csúcstól, amely 335 euró volt, de 300%-al magasabb mint a tavalyi ár.

A helyzetet nehezíti, hogy Európa fogadó képessége cseppfolyósított földgázból korlátozott. Ezenkívül globális verseny folyik a cseppfolyósított földgázért. Kína Európa legfőbb vetélytársa ezen a téren. Az elzárások miatt a kínai kereslet visszaesett az elmúlt hetekben, de a dinamikusan újrainduló kínai gazdaság újra nagy vásárló lehet.

Brüsszelben abban reménykednek, hogy Norvégiából több földgáz érkezhet csővezetéken. Ezenkívül bíznak abban is, hogy Azerbajdzsán is növeli földgáz exportját, amellyel részben ellensúlyozhatnák az orosz gáz hiányát.

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – közölte a Wood MacKenzie szakértő cég a Bloomberggel.

Németországban a szénerőműveket újra aktivizálni akarják noha korábban a bezárásukról döntöttek a környezetvédelem érdekében. A korlátozás azt a szükségállapotot jelenti, amely mindenütt kvótákat állapítana meg. A lakosságot felszólítják az energia fogyasztás mérséklésére. A cégek aszerint kapnának a szűkös energia készletből, hogy tevékenységük mennyire fontos Németország számára. A szakértők olyan digitális aukciós platformon dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a piacon üzleteljenek a gáz illetve az energia kvótákkal.

A G7 nagyhatalmak vezetői, akik hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan terven dolgoznak, amely maximálná az orosz energia import árakat nehogy azok túlságosan is megdobják az inflációt Európában, Észak Amerikában és Japánban.

Az EU gázkorlátozással nézhet szembe

Kenderessy Milán

-

2022-06-23

0

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

“Ez erőpróba a Nyugat és Oroszország között” – hangsúlyozta Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter az ARD televízióban. Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Draghi olasz miniszterelnök és Johannis román államfő kijevi látogatására időzítve a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást az Északi Áramlat vezetéken. Ez elsősorban Németországot érinti, de az olasz Eni is jelentős csökkenésről számolt be. Ausztria és Franciaország is egyre kevesebb orosz földgázt kap.

Kijevben az uniós vezetők támogatásukról biztosították Ukrajnát, de arra próbálták meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal egy tűzszünet megkötéséről.

Mi lesz januárban?

A nagy földgáztárolókat nyáron töltik fel, hogy a fűtési szezon kezdetére megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre az egész szezonra. Azzal, hogy a Gazprom csökkenti a földgáz mennyiségét az Északi Áramlat vezetéken nyilvánvalóan lassítja ezt a folyamatot. De mi van akkor, ha Putyin végképp leállítja a földgáz exportját az Északi Áramlat vezetéken? Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – írja a Wood MacKenzie Ltd szakértő cég.

Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra, amely az olaj után a gázembargó bevezetését fontolgatja.

Thierry Bros, a párizsi politikatudományi intézet professzora szerint Putyin az unió megosztására játszik:

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A földgáz ára egy hét alatt 50%-al növekedett. Ez a legnagyobb emelkedés azóta, hogy Putyin megindította háborúját Ukrajnában február 24-én.

Robert Habeck német alkancellár ezért is mondta, hogy

“be tudunk szerezni földgázt máshonnan is, de drágábban.”

Csakhogy ez sem biztos a Bloomberg szerint. A cseppfolyósított földgáz globális piacán ugyanis Kína és Európa vetélkedik egymással. A nagy Covid lezárások miatt Kína visszafogta importját a cseppfolyósított földgázból, de télre újra felélénkülhet a kereslet. Ezért Európa esetleg drágábban sem juthat földgázhoz.

Mi a megoldás? Draghi olasz miniszterelnök Kijevben hazugsággal vádolta az oroszokat, és jelezte: kidolgoztak egy szükségállapot tervet, amely környezetszennyező energia hordozókkal válthatja ki az orosz földgázt. Ugyanezt az utat követik a németek: a szénerőműveket akarják intenzíven kihasználni holott korábban ezek bezárását tervezték. Ezenkívül felszólítják a lakosságot, hogy csökkentse energia fogyasztását. A vállalatok számára olyan aukciós platformot terveznek a télre, amelyen a cégek értékesíthetnék energia fogyasztási kvótáikat Németországban.

A G7 nagyhatalmak, amelyek vezetői hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan tervet dolgoznak ki, amely maximálná az orosz energia import árait nehogy azok túlságosan is megdobják az amúgyis magas inflációt.

Több száz milliárd forintot bukhatott a Rahimkulov család az ukrajnai háborún

Polonius

-

2022-03-21

0

Több száz milliárd forintot bukhatott a Rahimkulov család az ukrajnai háborún

A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.

A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.

Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.

Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak

A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.

Nagy bukfenc Oroszországban

A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió forintot ért, ma egy forintot!

A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.

Mit lehet még tenni Ukrajnáért

FüHü

-

2022-03-04

0

Brüsszelben gyűlnek össze a nyugati országok külügyminiszterei. Megvitatják mit kellene és mit lehet tenni a továbbiakban az ukrajnai háborúra adott válaszként. A Brexit óta először vesz részt Nagy Britannia külügyminisztere is a megbeszéléseken.

A miniszterek várhatóan megtárgyalják mit tehetnek még Ukrajna támogatására, meddig mehetnek el, mi az a vörös vonal amin nem tudnak és nem is akarnak átlépni, hogy megelőzhessék a háború tovább terjedését Európában.

A NATO, a G7 és az Európai Unió külügyminiszterei egymás után találkoznak, és megbeszélik mivel lehet további nyomást gyakorolni Oroszországra. mit kellene még tenni.

A NATO fontolóra veszi a katonai szövetség keleti szárnyának további megerősítését.

Megbeszélések lesznek a NATO-n kívüli országok, például Grúzia és Moldova támogatásáról.

Az EU miniszterei meghallgatják az ukrán külügyminisztert Dmytro Kulebát. Kuleba helyzetértékelését figyelembe véve értékelni fogják, aki várhatóan elsősorban nagyobb légvédelmi képesség biztosítását várja segítségként.

Liz Truss brit külügyminiszter lesz az első brit miniszter a Brexit óta, aki részt vesz az EU külügyi tanácsán.

A brit külügyminiszter kijelentette mindent megtesznek Ukrajna további hathatós támogatása érdekében, miközben szigorítják az általa „Putyin hadigépezetének” nevezett satuját.

A cél a nyugati egység újbóli megerősítése és megszilárdítása.

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

Polonius

-

2021-06-27

0

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

A magyar pénzügyminiszter közölte, hogy részt vesznek az erről szóló tárgyalásokon: az Európai Unióban kedden egyeztették a különböző elképzeléseket, de semmiképp sem támogatják a társasági adó felemelését minimum 15%-ra, ahogy azt Biden amerikai elnök javasolta. Az európai nagyhatalmak – Németország, Franciaország, Olaszország – egyetértenek az amerikai javaslattal. Abban bíznak, hogy a hónap végéig megszülethet a tervezet a globális minimum adóról.

Varga Mihály Svájc pénzügyminiszterével találkozva megerősítette, hogy nem támogatják a globális minimum adót. Ez ugyanis Magyarországon jelentős adóemelést jelentene: jelenleg a társasági adó nálunk csak 9%! A magyar pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, és abban hisz, hogy az adó verseny hasznos a globális gazdaság szempontjából.

A G7 pénzügyminiszterei támogatták az amerikai tervet, de sok uniós állam ellenzi azt. Írország, ahol csak 12,5% a társasági adó, szembenállt az amerikai javaslattal. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felhívta ír kollégáját és valamivel megzsarolhatta őt, mert utána úgy nyilatkozott, hogy Írország elfogadja a globális minimum adót.

Júliusban üléseznek majd a G20 pénzügyminiszterei, akik közül sokan ellenzik az amerikai elképzelést. A kínaiak kerek-perec kijelentették, hogy számukra az elfogadhatatlan. Majd hozzátették: elmúltak azok az idők amikor a gazdag államok egy kis csoportja meghatározhatta a globális gazdaság szabály rendszerét!

Az USA nem is számít világméretű adó reformra viszont az OECD keretében igen. Ez a szervezet a Marshall segély koordinálására jött létre, és a nyugati világ fejlett államai tartoznak ide. A kilencvenes években Magyarország is belépett. Ezért, ha makacskodik, akkor a magyar pénzügyminiszter is számíthat Yellen amerikai pénzügyminiszter telefonjára…

Címke: G7

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

„a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd.

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

Kínai szakítópróba

Péntek ma van

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor a recesszió elkerülhetetlen Németországban – írja a Reuters hírügynökség szakértői előrejelzésekre hivatkozva.

Mi lesz a gáztárolók feltöltésével?

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

Mi lesz januárban?

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.

Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak

Nagy bukfenc Oroszországban

Brüsszelben gyűlnek össze a nyugati országok külügyminiszterei. Megvitatják mit kellene és mit lehet tenni a továbbiakban az ukrajnai háborúra adott válaszként. A Brexit óta először vesz részt Nagy Britannia külügyminisztere is a megbeszéléseken.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA