Kezdőlap Címkék Franciaország

Címke: Franciaország

Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat

Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.

A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.

Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.

Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”

– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.

A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.

A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.

Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.

Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.

Sok zsidó család fél Franciaországban

0

Párizs környékén a zsidó családok egy része nem érzi biztonságban magát, és inkább elköltözik.

„Betörtek hozzánk, kifosztottak! Az autónk gumiját kiszúrták. A kocsira pedig ráírták: ‘zsidók, takarodjatok’, és odarajzoltak egy Dávid-csillagot” – panaszkodott egy családfő a rendőrségen Romainville-ben. A rendőrség szerint „célba vették” a családot, és

azt tanácsolták nekik, hogy költözzenek el.

A család így is tett.

Franciaországban él ma Európa legnagyobb zsidó közössége, amelynek védelmét a francia állam garantálja. Ezt minden nagyobb iszlamista merénylet után megismétli a francia elnök vagy épp a kormányfő. Csakhogy a hétköznapokban ez kevés.

2016-ban ugyan

csökkent az antiszemita cselekmények száma Franciaországban,

de a zsidó közösség biztonságérzete nem növekedett.

2015-ben a párizsi terrortámadások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Franciaországba érkezett és azt mondta: a franciaországi zsidók költözzenek Izraelbe. Francois Hollande akkori francia elnök ezt kikérte magának, mondván: meg tudják védeni a zsidó közösséget. Ez jogi értelemben mindenképp igaz, de a családok biztonságérzetét hétköznapi apróságok rombolják, különösen Párizs környékén.

Franciaországban jelenleg több, mint ötmillió muszlim él, többnyire nagyvárosokban
és azok környékén. Ugyan

csak az 1-2%-uk hajlik a szélsőséges antiszemita nézetekre, de sokan elnézőek az Izrael ellenességgel szemben.

Az elmúlt évtizedben 4095 volt az antiszemita bűncselekmények száma Franciaországban – a legtöbb Európában. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy ott él a legnagyobb zsidó és muszlim közösség, akkor ezen nem nagyon lehet csodálkozni.

2012-ben egy iszlamista terrorista, Mohamed Merah zsidó gyerekeket és tanárokat gyilkolt Toulouse-ban. Bátyjának pere most folyik. Ő nem ölt, de támogatta gyilkos testvérét és Oszama bin Ladennek nevezte magát.

Sok zsidó család az ilyen jelek miatt azon gondolkodik, hogy igaza volt Netanjahunak, és a kivándorlás jelentheti a megoldást, csakhogy a Közel-Keletről érkező hírek sem bizalomkeltőek.

Macron nem tűri az antiszemitizmust

0

„Nem hangozhat el Franciaország utcáin a halál a zsidókra!- kiáltás!” Ezt hangsúlyozta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, aki a zsidó újév alkalmából ellátogatott Párizs egyik zsinagógájába, hogy a félmilliós zsidóság vezetőivel találkozzék.

Két miniszterelnököt is üdvözölhettek a zsidó vezetők,- Joël Mergui, a hitközség első embere és Haïm Korsia főrabbi – mert a jelenlegi kormányfőn kívül eljött Manuel Valls egykori szocialista miniszterelnök is. A nagy párizsi iszlamista merényletek idején ő jelentette ki, hogy „a zsidók nélkül Franciaország nem lenne Franciaország!”. Össze is különbözött Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki alijára, kivándorlásra buzdította Franciaország zsidóságát.

Megnövekedett az antiszemitizmus veszélye az iszlamista tendenciák miatt- ezt már Franciaország jelenlegi kormányfője mondta a zsinagógában. Edouard Philippe megerősítette, hogy folytatják az előző kormányok irányvonalát, melyek zeró toleranciát hirdettek az antiszemitizmussal szemben.

Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége,

és ez számos problémát felvet. Most folyik annak a francia állampolgárságú algériai dzsihád harcosnak a pere, aki Oszama bin Ladennek neveztette magát. Fivére egy zsidó iskola előtt megölt egy tanárt és két gyereket. Fivérével végeztek a csendőrök, a testvérnek most azért kell felelnie, mert támogatta az iszlamista terrorizmust Franciaországban, ahol legutóbb Marseilleben két fiatal lányt késelt meg egy dzsihád harcos.

„Nincsenek vörös vonalaim”

Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Politico:

Emmanuel Macron keddi beszédével továbbra is az egyetlen európai nemzeti vezetőnek mutatkozott, aki meri védelmébe venni a további európai integrációt. Ambiciózus és részletes reformokat ismertetett, amelyeknek végrehajtása, mint mondta, a következő évtized javát igénybe veszik majd. A beszéd fő elemei:

(1) „Európa egy eszme. Lesz, aki azt mondja majd, hogy ez nem jó pillanat. De jó pillanat nem létezik” – mondta, mintegy a beszéd bírálóihoz szólva. Hangsúlyozta, hogy elképzeléseinek nem szabnak határt az Európa problémáitól távol álló ideálok. Leszögezte: Európának három fő problémakörrel kell szerinte foglalkozni: a szuverenitással, az evolúciója következő lépcsőjével, és a biztonsággal.

(2) Világossá tette, hogy azt akarja: Franciaország és Németország vezesse Európa nagy reformtörekvéseit, és ezzel újra kitette magát a bírálatnak, hogy elhanyagolja a kisebb országok érdekeit. Az aggodalmakat csak növelni fogja, hogy azt javasolta: a majdani Európai Bizottság létszámát az eddigi 28 helyett korlátozzák 15-ben. Macron azt az eszközt választotta Merkel kancellár meggyőzésére, hogy úgy mutatta be elképzeléseit, hogy csak javaslatok, amelyek további hosszas vitát igényelnek, de így is azt kockáztatja, hogy sokkot és szörnyülködést vált ki Berlinben, ahol úgy látják, hogy fiskális hanyagság uralkodik, és Párizs gyakran támaszkodik Berlin tartalékjaira. Az euró-övezet lett volna a tervek szerint a beszéd fő témája, de Macron végül mindössze annyit javasolt, hogy az övezetnek legyen közös költségvetése, és az indítványozott költségvetés, és a menetrend szerény, hosszú folyamatot jósol. Macronnak most fontosabb Berlin támogatása az egyéb nagy reformokban, mint az, hogy elfogadja az euró-övezettel kapcsolatos terveit.

(3) Macron konkrét javaslatokat akart tenni a nagy eszméi mellé, és ezért felsorolt számos új, régi és pusztán átfestett indítványt, egyebek között az európai hírszerző ügynökség alakításáról, és például a pénzügyi transzakció adóról – amely már korábban is felmerült, de aztán az ötlet elhalt. A veszély ebben az, hogy az ennyire részletes javaslatok körül a brexit után maradó 27 tagállam között végtelen és parttalan vitákhoz vezetnek majd. A beszéd meglepő módon nem állított fel fontossági sorrendet a sok különféle projekt között.

(4) Megismételte a „kétsebességes Európára” vonatkozó, sokat bírált elképzeléseit, de ezeket igyekezett kedvező színben feltüntetni azzal, hogy az „erős és hatékony” belső kör kiépítéséből hasznot húznak majd azok is, akik csak később csatlakozhatnak hozzá. Macron olyan helyzetbe hozta magát, hogy kénytelen előre menni. ez azonban nem lehet érvényesíthető az euró-övezet reformjára, amely pedig kétségtelenül az EU körüli – és a Németországgal folytatott – vita központjában áll majd a következő időszakban.

Az euró-övezet nem lehet többsebességes, és ez korlátozza a Macron ajánlotta rugalmasság lehetőségeit. A jelek szerint a francia elnök az euró-övezetet érti a belső körön. Mégis, az EU-t ható motorként megújuló francia-német partnerségben azonban a többi állam újabb kísérletet láthat aggályai ignorálására, és ez Macron nagy terveinek akadályává válhat.

(5) Macron felhasználta az alkalmat arra, hogy visszatérjen a benne rejlő szocialistához. Egyes kitételei például a szociális dömping elleni védelemről úgy hangzottak, mintha egyenesen egy európai középbal szocialista párt programjából vette volna át.

Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Az elnök kénytelen előre menni, mivel hazai és nemzetközi jó hírét elsöprő európai reformterveire tette fel. Azt mondta: „Nincsenek vörös vonalaim, csak látóhatáraim vannak”.

Macron: több formájú lehet az újjáalapított EU

0

Több formában képzeli el újraalapítani az Európai Uniót Emmanuel Macron francia államfő azon tagállamok csoportjával, akik szeretnének messzebb jutni a gazdasági, a védelmi, az adóügyi vagy a szociális politikájuk összehangolásában.

A francia elnök ezt a a nagykövetek éves értekezletén az Elysée-palotában elmondott beszédében fejtette ki az MTI tudósítása szerint.

A szeptember 24-én esedékes németországi választásokat követően

„Franciaország javaslatokat tesz partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára”

– mondta. Azt is jelezte, hogy az európai védelmi politika elmélyítését is javasolni fogja, valamint, hogy egy valódi európai klíma- és energiapolitikára is szükség van.

Szerinte

„a Brexit bebizonyította, hogy amikor Európa kizárólag piac, akkor elutasítják.”

A múltban az uniós országok „még az eurózóna formájában sem mertek összeülni, hogy ne sértsék meg se a briteket, se a lengyeleket” – mondta.

Arról is beszélt, hogy emiatt innovatívnak kell lenni,

„több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének,

nem akadályoztatva azon államok által, akik erre vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni.”

Macron szerint ki kell lépni abból a korlátozó keretből, hogy „vagy csak 27-en vagy sehogy sem lehet” haladni. Azt mondta: „Ez nem igaz, mindig is egy előre lépni vágyó előőrssel haladtunk, amelyet mások is követtek”.

Merkel és Macron
Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

Szerinte Franciaország „hatalmi eszköztára építésének és a francia szuverenitásnak a helyszíne Európa”, amelyben központi szerep jut a francia-német szövetségnek.

Az általa meghirdetett „védelmező Európa” nevében a menekültjog reformjának és a szociális dömpinggel szembeni jobb protekciónak szükségességét emelte ki, és ismételten megemlítette, hogy

a kiküldött munkavállalók európai direktívájának szigorítását szorgalmazza.

A francia elnök megerősítette, hogy Franciaország más országokkal együtt a következő hónapokban „demokratikus konvenciókat szervez annak érdekében, hogy az állampolgárok is jobban részesei legyenek az Európa jövőjéről szóló gondolkodásnak”.

Macron: Európának meg kell védenie polgárait

0

Ezt mondta a francia elnök Salzburgban, miután találkozott Christian Kern osztrák kancellárral.

Emmanuel Macron a szociális dömping elleni küzdelem, az adóharmonizáció, valamint az euróövezet saját költségvetésének fontosságáról is beszélt az MTI tudósítása szerint. A két politikus közösen állt ki amellett, hogy

egy országban ugyanazon munkáért mindenkinek megegyező bért kell adni, különben „elárulják Európa szellemét”.

Macron a a terrorizmus elleni küzdelem és az európai biztonsági szolgálatok szorosabb együttműködésének fontosságáról is beszélt. Továbbá gratulált Kernnek, hogy két évvel ezelőtti menekülthullám idején nem élt a demagógia eszközeivel, amely Macron szerint a legegyszerűbb megoldás lett volna.

„Nem szabad szítanunk mások aggodalmát és gyűlöletét”

– fogalmazott.

A francia államfő az úgynevezett slavkovi hármas – vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia – kormányfőivel is egyeztetett. Vagyis, a visegrádi országok közül kettővel is – a magyar és lengyel miniszterelnökökkel viszont nem. Ezután Romániába és Bulgáriába is ellátogat majd.

Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök támogatta az osztrák kancellár és a francia elnök közös felvetését, miszerint a munkáért azonos bérezés jár. Fico nyilatkozata szerint mindegyik visegrádi ország egyetért ezzel a javaslattal, azonban meglátása szerint üdvözlendő lenne, ha a szállítmányozási szektorra nem vonatkozna. Sobotka az mondta: támogatná, hogy a nyugati cégek Csehországban a helyi munkaerőt jobban megfizetnék. Szerinte „a francia és osztrák vállalkozások 30-40 százalékkal kevesebbet fizetnek itt, mint a saját országukban”.

Nézze meg Dél-Franciaország városait

Cannes, Marseille, Avignon – a legszebb városok képeiből válogattunk. Nézze meg galériánkat!

Mit csinál a First Lady az Elysee palotában?

0

Brigitte Macron nemcsak feleség, de főtanácsadó is az elnöki palotában. Fő feladata az, hogy a média támogatását biztosítsa férje reformjaihoz. A média persze a magánéletre is kiváncsi hiszen a First Lady 63, férje 39 éves.

„Emmanuel Macronnak egyetlenegy hibája van: fiatalabb nálam!”

A francia First Lady első interjúját adta azóta, hogy férjével együtt beköltözött az Elysee palotába. Az Elle magazin címlapján közölte Brigitte Macron képét, aki 24 évvel idősebb férjénél. „A korkülönbség látszik, különösen a reggelinél. Én ott ülök ráncosan, Emmanuel pedig fiatalosan. De úgy érzem, ha nem fogadtam volna el Emmanuel házassági ajánlatát, akkor elpuskáztam volna az életemet”- mondta Brigitte Macron, aki természetesen a közügyekről is beszélt hiszen ő férje első számú médiatanácsadója.

Milyen szerepe lesz a First Ladynek az Elysee palotában? Ez már a választási kampány idején felmerült, amikor kiderült: Brigitte Macron férje első számú tanácsadója. „Nem lesz törvény hanem egy nyilatkozat arról, hogy a First Lady mit tehet és mit nem.

A lényeg a transzparencia.

A franciák mindig tudhassák, hogy mire költik a pénzüket.”- hangsúlyozta Brigitte Macron.

Hol a határ a politika és a magánélet között? A paparazzo újságírás már Franciaországban is elterjedt. Épp mostanában emlékeznek meg róla, hogy Diana hercegnő húsz éve halt meg Párizsban egy közlekedési balesetben, mely részben azért következett be, mert egy paparazzo üldözte a Mercedest, mely a Ritz szállodából indult végzetes útjára.

A francia elnöki házaspár Marseille-ben nyaral. Macron elnök, aki Nicolas Sarkozyhez hasonlóan szereti a futballt, ellátogatott a Marseille futballcsapatához. A sikeres látogatást beárnyékolta, hogy

egy fotóst az elnöki pár biztonsági embere kérdőre vont, mert állítólag túllépte a határokat.

Olyan helyen is fotózni akart, mely már a magánélet szférájába tartozik.

Nagyon nehéz meghúzni a határokat a közélet és a magánélet között. Franciaországban régebben az elnök magánélete szent és sérthetetlen volt: Mitterrand elnöknek például két „felesége” volt egyidőben. Mindkettőt a kormányőrség védte, de a sajtó csakis a törvényes feleséget szólaltathatta meg.

A második feleségétől

Mitterrandnak volt egy lánya is, az ő fotója sokáig tabu volt a francia sajtó számára.

Ezért is hangsúlyozza azt Brigitte Macron, hogy mindennek tisztának és világosnak kell lennie. A 63 éves First Lady nagymama, egyik unokája a választási kampányban is szerepelt. „A házassággal egyben unokákat is nyertem”- így nyilatkozott erről Macron elnök.

Aki forró őszre számíthat a munkajogi reformok miatt. Nagy szüksége van tehát a média támogatására. Ez a First Lady fő feladata az Elysee palotában, ahol korábban a médiaelhárítás volt az elnöki stáb fő célja.

A First Lady tanárnő volt, saját médiatapasztalata nincs, de eddig feltalálta magát. Jól mutatja ezt, hogy első interjúját a First Lady szerepben egy népszerű női magazinnak, az Elle-nek adta és nem valamilyen más médiának, mert így sokkal több embert érhet el és nagyobb szimpátiát kelthet Franciaországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!