Kezdőlap Címkék Franciaország

Címke: Franciaország

Korrupció miatt is bíróság elé kerül Nicolas Sarkozy

FüHü
-
0
Korrupció miatt is bíróság elé kerül Nicolas Sarkozy

Befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé küldte Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a párizsi ügyészség egy négy évvel ezelőtt indított eljárás keretében. Egy másik ügyben törvénytelen kampányfinanszírozás miatt folyik ellene eljárás, ezért rendőri felügyelet alá került.

Nicolas Sarkozy
(MTI/EPA pool/Ian Langsdon)

A volt elnök telefonját azért hallgatták le, mert az utóbbi ügy miatt már nyomoztak ellene 2014 elején. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből véletlenül derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről

rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét,

Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A vizsgálóbírók az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolják, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. A vizsgálóbírók március 26-án döntöttek arról, hogy bíróság elé küldik mindhármukat.

Az ügyben

2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt,

akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven

tartott egy titkos mobiltelefont,

és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.

A 2014 márciusban a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen.

A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta meghalt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l’Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és

meggyőzte, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben.

Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.

Sarkozy ellen amiatt is eljárás folyik, mert 2007-es kampányához

a volt líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól is támogatást kaphatott.

Emiatt múlt héten őrizetbe is vették, majd napokon keresztül kihallgatták. A párizsi ügyészség ebben az ügyben öt évvel ezelőtt indított eljárást ismeretlen tettes ellen aktív és passzív korrupció, befolyással való üzérkedés, okmányhamisítás, hűtlen kezelés, pénzmosás, bűnpártolás, valamint ezek eltitkolásának gyanújával.

Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen, hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni. A portál ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal – amelyen Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól – közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint a líbiai kormány beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Nicolas Sarkozy 2007-es kampányát. Sarkozy a dokumentumot hamisítványnak minősítette.

(MTI/EPA/Mohamed Messzara)

A támogatásról kötött megállapodást az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként fellépő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében

három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek,

aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.

A nyomozást januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, és őket abból fizették ki zsebbe.

A francia hatóságok szerint Sarkozy a kampányához

összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől,

ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. Az ügylet ráadásul azért is törvényellenes, mert a törvények tiltják a kampányok külföldi finanszírozását. A Mediapart szerint legalább 10 millió euróról biztosan rendelkeznek bizonyítékokkal a francia hatóságok.

Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték: a 2012-es elnökválasztási kampányt is törvénytelenül finanszírozhatták, ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: a túlköltekezést a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion

hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni

a párt. A volt elnök ellen – aki a jobboldal tavalyelőtti államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől – 2016-ban indult eljárás az ügyben.

Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság el kell állnia az 1958 óta fennálló V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta pártja munkatársait.

Nicolas Sarkozy akár tíz év börtönt is kaphat.

Orbán Viktor lányától loptak Franciaországban

FüHü
-
0
Orbán Viktor lányától loptak Franciaországban

A francia hírügynökség, az AFP írja, hogy elfogtak Franciaországban egy turistákra utazó tolvajbandát, amely áldozatai között volt a magyar miniszterelnök lánya is. A Le Parisien szerint Orbán Ráhel táskáját lopták el.

Orbán Viktor és Ráhel 2010-ben.
MTI Fotó: Beliczay László

A 15-21 éves fiatalokból álló banda a Charles de Gaulle repülőtér és Párizs között taxival vagy külföldi rendszámú kocsival utazó turistákra specializálódott. A 14 tolvaj tavaly január és idén március között 88 támadást követhetett el. A módszerük ugyanaz volt: odamentek a dugóban álló kocsihoz, és

amelyben értéket láttak, annak betörték az ablakát,

majd elfutottak a zsákmánnyal. Néhány napja a banda összes tagját elfogták.

Az AFP úgy tudja: a tolvajok tavaly novemberben Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik lányától is loptak. A Le Parisien több részletről ír:

úgy tudják, a banda Orbán Ráheltől lopott.

A lap szerint Orbán Ráhel 2017. november 9-én utazott Párizsba, és a Saint-Denis kereszteződésben törték be a kocsija ablakát, majd vitték el a táskáját. A Le Parisien szerint a most elfogott 14 bandatag egyikének DNS-ét meg is találták a kövön, amellyel betörték a kocsi ablakát.

Célkeresztbe kerülve – A terrorizmus elleni harc Nyugat-Afrikában

Sikorsky
-
0
Célkeresztbe kerülve – A terrorizmus elleni harc Nyugat-Afrikában

Sokkolta Franciaországot, amikor napokkal ezelőtt merényletet hajtottak végre a nyugat-afrikai Burkina Fasóban lévő francia  diplomáciai és kulturális intézmények ellen. Habár az összehangolt támadásnak egyetlen francia állampolgár sem esett áldozatul, az eset rámutatott arra, hogy Párizsnak nemcsak az országhatáron belül kell szembenéznie a szélsőséges iszlamizmus jelentette kihívással. 

2000 óta most ötödszörre fordult elő, hogy egy francia nagykövetséget támadás ért az afrikai kontinensen: március 2-án Ouagadougou – Burkina Faso fővárosa – valóságos csatatérré változott. Először egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a helyi katonai főparancsnokság mellett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy pont az aznapi eligazításról késtek a főtisztek, így is kevés híja volt, hogy a merényletben lefejezzék a helyi fegyveres erőket.

Ezután öt katonai egyenruhába bújtatott és páncéltörő gránátokkal felszerelt merénylő próbált meg betörni a francia nagykövetség épületébe. Mivel ez nem sikerült nekik, így az épület előtt csaptak össze a biztonsági erőkkel, illetve a nem sokkal később megérkező francia különleges erőkkel. Ezzel párhuzamosan támadás érte a kulturális intézményként funkcionáló Francia Intézetet is. Az órákig elhúzódó fegyveres konfliktusban végül 17-en – ebből 9 militáns – meghaltak és 85-en megsebesültek.

Felelősséget vállalva 

A támadásért az afrikai kontinensen tevékenykedő Iszlám Maghreb al-Kaidájának (AQIM) egyik sejtje, a Burkina Fasóval szomszédos Maliban működő Csoport az Iszlám és a Muszlimok Támogatásért (JNIM) vállalta a felelősséget. A helyi médiában közzétett nyilatkozatuk szerint azért követték el ezeket a merényleteket, mert így akartak „megfelelő választ adni”, amiért  a francia erők február közepén végeztek több tagjukkal, köztük az egyik vezető parancsnokukkal. Azóta az országban kiterjedt hajtóvadászat vette kezdetét, amely során több tucat embert tartóztattak le, köztük két katonatisztet is, akik a vádak szerint segítették a terroristákat. Ez ugyanis egy komoly problémára mutatott rá: a hadseregből eltávolított, többnyire az előző, 2014-ben megbukott Compaoré-rezsim támogatóinak tartott katonák és tisztek nagy számban csatlakoztak a terrorista szervezetekhez és segítettek a támadások megszervezésében.

Sűrű, fekete füst gomolyog Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban 2018. március 2-án. A kép forrása: MTI/EPA.

A nemzetközi közösség elítélte az akciót és mindannyian támogatásukról biztosították Ouagadougou-t. Leginkább Franciaország állt ki Burkina Faso mellett. Emmanuel Macron elnök telefonon beszélt Christian Kaboré burkinai elnökkel, és további francia egységeket irányított át a térségbe. Párizs leszögezte, hogy most

„elsődleges prioritásnak a francia állampolgárok védelmét tekinti”,

illetve hogy fokozni fogja a terrorizmus elleni harcát Nyugat-Afrikában.

A francia támogatások növelésében semmi meglepő nincs, hiszen a két ország a mai napig nagyon szoros viszonyt ápol egymással. Rendszeresen tartanak államfői találkozókat, legutóbb Macron állt meg Ouagadougou-ban, amikor tavaly novemberben megtartotta az első afrikai körútját. Az útja során végig arról beszélt, hogy egy  „új időszámítás” veszi kezdetét nemcsak a két állam, hanem Franciaország és a függetlenné vált francia gyarmatok között. Ugyanis a térség államai és a nemzetközi közvélemény gyakran bírálta a francia elnököket amiatt, ahogyan ők a huszadik század második felétől az afrikai frankofón térséggel bántak: vagyis a francia katonai jelenlétért, pénzügyi segélyekért és fejlesztési programokért cserébe Párizs határozta meg a térség francia nyelvű államainak politikáját és gazdaságát.

Emmanuel Macron Burkina Fasóban: nem mindenki örült a jelenlétének:

A burkinai-francia kapcsolatok pedig különösen szorosak. Franciaország a legnagyobb külföldi befektető, 2015-ben 200 millió eurót invesztált a mezőgazdaságtól kezdve az iparon át egészen a szolgáltatásokig (bank, telekommunikáció). Legutóbb például a főváros mellett helyezték üzembe Nyugat-Afrika legnagyobb napelem-farmját, amelyet francia vállalatok uniós támogatások segítségével építettek meg, és az ország energiatermelésének öt százalékát biztosítja. Legalább ilyen sokrétűek a kulturális kapcsolatok is, hiszen a helyi Francia Intézet az egyik legaktívabb kulturális intézet Afrikában. Ugyanúgy az sem elhanyagolható, hogy a legtöbb burkinai diák Franciaországba megy tanulni, évenként 2000 francia állami ösztöndíjat biztosítanak a számukra.

Ám mind közül a biztonságpolitikai-katonai dimenzió a legfontosabb.

Franciaország számít Burkina Faso legnagyobb fegyverellátójának.

Számos közös haderőfejlesztési és kiképzési programot indítottak, amelyeket francia tisztek és hadmérnökök vezetnek. Ugyanúgy van egy stabil francia katonai jelenlét az országban, igaz, ez lényegesen kisebb, mint a szomszédos országokban. Ouagadougou több nemzetközi (ENSZ, Afrikai Unió) misszióban is részt vesz, valamint tagja az olyan regionális katonai szervezeteknek, mint a Száhel-övezet G5.

Egy zászló alatt

A Száhel-övezet G5-öt 2014 februárjában öt nyugat-afrikai ország, vagyis Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger hozta létre. Ez a szövetség hangolja össze ennek az öt államnak a terrorizmus-, drog- és embercsempészet elleni harcát, amelynek legfontosabb külső támogatója – és egyben az egész katonai szövetség kezdeményezője – Franciaország. Továbbá a nemzetközi szervezetek és az Egyesült Államok egyaránt dollármilliókkal támogatják a Száhel-övezet G5 erőfeszítéseit. Nem sokkal a megalakulása után el is indították az első közös akciójukat: 2014. augusztus 1-jén vette kezdetét a Barkhane-hadműveletet.

Azóta az öt országban összesen 4000 katona harcol a különönöző szélsőséges iszlamista csoportok ellen,

Viszont a legsúlyosabb összecsapások Mali területén zajlanak. Ez korántsem véletlen: 2013-ban Párizsnak kellett beavatkoznia azért, hogy megakadályozza a helyi kormány bukását, mivel a terrorista szervezetek akkor már az ország fővárosát fenyegették. Kétségtelen, hogy a francia erősítés után sikerült visszaűzni őket az északi sivatagos, illetve a határ menti területekre, de a harcok a mai napig nem értek véget. Pedig először úgy tűnt, hogy sikert aratnak, ezért is állította fel az Európai Unió a saját kiképzői-tanácsadói misszióját, az EUTM Mali-t, amelynek Magyarország szintén a tagja és minden jel szerint idén májusban negyedszerre hosszabbítják meg a mandátumát.

Francia katonák Maliban. A kép forrása: Francia Védelmi Minisztérium.

Csakhogy a Maliban zajló hadműveleteknek volt egy nem várt következménye: ahelyett, hogy a különböző iszlamista csoportok, mint az az AQIM, MUJWA és az Anszar Dín nevű terrorista szervezetek

teljesen szétforgácsolódtak volna a harcokban, helyette egyesültek. 

Így jött létre 2017 márciusában a korábban említett JNIM, amelynek tagjai ettől kezdve nem egymás, hanem a közös ellenség ellen harcoltak.

Ezért pusztán az idő kérdésének számított, hogy a Maliban zajló harcok mikor terjednek át a szomszédos Burkina Fasóba is, ahol a Száhel-övezet G5 különleges erőinek központját állították fel, illetve a térség államai közül a legstabilabb háttérbázisnak számított. 2013 előtt egyetlen iszlamista terrormerényletet sem követtek el az országban, de azóta 80 kisebb-nagyobb támadást regisztráltak a határvidéken. Viszont a városok és a civilek szintén célkeresztbe kerültek: az elmúlt három évben öt nagyobb terrormerényletet hajtottak végre Ouagadougou-ban. Március 2-a előtt a legsúlyosabb terrorakció az volt, amikor tavaly augusztusban egy török étterem elleni támadásban 18-an vesztették életüket.

Harcias gall kakas 

A legutóbbi iszlamista támadások bebizonyították, hogy Burkina Faso nem tud kimaradni a szomszédos országok terrorizmus elleni harcárból és a korábbi nyugalmas időszak már a múlté. A burkinai események szintén komoly fejfájást okoznak a francia vezetésben,  hiszen ismét rámutattak arra, hogy Franciaország akármennyi időt, pénzt, energiát és katonai erőt áldozott a dzsihadizmus elleni harcra Nyugat-Afrikában, továbbra sem csökkent a fenyegetés nagysága.

Ugyanis az elmúlt években Párizs többször avatkozott be katonailag a térség államaiban: nemcsak Maliban, hanem például Elefántcsontparton vagy a Közép-afrikai Köztársaságban. Azonban eddig egyetlen esetben sem lehet sikerről beszélni, mivel vagy a mai napig tartanak a francia hadműveletek, vagy a misszió hivatalos befejezése után ugyanolyan törékeny maradt a helyzet, mint amilyen az intervenció előtt volt.

Bréking nyúz, február 27. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking nyúz, február 27. – Tudósítás a másik valóságból

Az Orbán-kormány sikerei, francia program a radikalizálódás ellen, „genderőrület” és Hollik-interjú – ma is elmerültünk a kormánymédia alternatív valóságában.

A Magyar Idők harcosan megvédi a kormányt és felsorolja a sikereit

„Az ellenzék mostanság azzal támadja a kormányt a választások előtt, hogy nincs programja. Ez azért furcsa, mert eddig folyamatosan azért kritizálták a kabinetet, hogy rossz a programja és tönkreteszi az országot. Amíg kiizzadják magukból, hogy valóban miért is kössenek bele az Orbán Viktor vezette kormányba, nézzük meg azt a végeláthatatlan listát, hogy mi minden történt hazánkban 2010 óta. Ez segít a szavazóknak, és talán mankót ad az ellenzéknek, hogy eldönthessék, hogy most merre van a hány óra.”

Újabb írás az Origo főszerkesztőjétől a 888-on

„Magyarország most harcol az ellen, hogy bevándorlóország legyen. Franciaország már elvesztette a háborút. Ott már az utóvédharc folyik.

Tudjuk, hogy egyes párizsi elővárosi iskolákban a tanárok már megtanultak védekezni. Abban már jók. Az agresszív tanulóknak nem válaszolnak, így általában megússzák, hogy megverjék őket. Ha kocsival mennek tanítani, tudják, öt buszmegállóval arrébb kell parkolni. Különben egy morcos nebuló felgyújtja az autót. A tanárnőknek eleve eszükbe sem jut szoknyában tanítani járni, hiszen a muszlim diákok vagy lekurvázzák, vagy – még elemibb felháborodásukban – összefogdossák őket. Nem, ezeken már túljutottak a tanárok. Védekezni tudnak. (…)

Az erőskezűnek nehezen hívható francia kormány (élén a megbukott szocialista gazdasági miniszterrel, Macron elnökkel) egy radikalizálódás elleni intézkedéscsomagot vezetett be. Az ötletek egy része evidens, inkább csak az a furcsa, hogy miért vártak eddig. (…)

Vannak aztán tökéletesen üres frázisok is. Értelmetlen, üres locsogások, nagyképű ostobaságok. Mint amikor a kisvállalkozó megbeszéli két munkatársával, hogy másnap hova kell szállítani a kifliket, de azt mondja, hogy a sztártápjában mítinget tart a menedzsereknek. Tehát a franciák egy tudományos tanácsot akarnak alapítani. Na, az mindent meg fog oldani. (…)

A csúcspont a színház.

A nehéz sorsból kikerült migránsok kiemelt állami támogatással színházi előadásokat hoznak létre, és migránsokat terelnek be, hogy nézzék meg az előadásokat, hogy ne váljon belőlük dzsihadista. Ez nem álom, ez már meg is valósult. Az egyik előadás címe elég beszédes, nem nehéz ezek után kitalálni, miről is szólhat: Dzsihád. Az alkotó Ismael Saidi. Egy rövid részlet alapján megállapítható, hogy nem Vidnyánszky Attila több száz statisztát mozgató látványszínházára kell gondolni. Nem. Üres színpad, három szék.”

Az Origo szerint „genderőrület” a nők egyenjogúsága, de aztán a cikkben maguknak is ellentmondanak

„A genderőrület már a Johnnie Walkert is utolérte (…)

A Diageo szeretné az amerikai piacon tovább népszerűsíteni a skót whiskyket, ezen belül is a cég vezető márkáját, a Johnnie Walkert. Ennek utolsó lépéseként piacra dobják a Black Label női verzióját, amin már Jane Walker fog szerepelni. (…)

A vállalat célja, hogy ezzel több női fogyasztót elérjen, és a nemek közötti egyenlőség előtt tisztelegjen. (…)

A lépés tagadhatatlanul ügyes marketinghúzás is, amivel a Johnnie Walker a női fogyasztókat szeretné megszólítani, és megszerettetni velük a skót márkát.”

Valódi nagyágyú adott interjút a Pesti Srácoknak: Hollik István

„A legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük a kultúránkat, ne hagyjuk, hogy az életünket megváltoztassák – mondta a PestiSracok.hu-nak adott interjúban Hollik István, a Fidesz és a KDNP képviselőjelöltje a Budapest V. és I., illetve a VIII. és IX. kerületének magját magába foglaló belvárosi választókörzetben. A kereszténydemokrata politikus szerint a klasszikus, keresztény alapokon nyugvó európai kultúrát védeni ma lázadással ér fel, de ez talán vonzó lehet a legfiatalabb választók számára is. “Nem gondoltam volna, amikor az IKSZ-et létrehoztuk, vagy amikor Gyürk András elkezdte szervezni a Fidelitast, majd később a Tranzit közösséget, hogy ezek a társaságok lesznek végül a jobboldali safe-spacek, ahol még lehet szabadon beszélni és vitatkozni” – tette hozzá. A választókörzetében induló ellenzékiekről szólva megjegyezte, a roncskoalíció győzelme a lehető legrosszabb fejlemény volna a belvárosiak számára. Juhász Péter, az Együtt jelöltje például csak rombolni, zavart kelteni, dulakodni és füttyögni képes, miközben nem számolt el a zűrös előéletével, adótartozásaival és alvilági kapcsolataival. Az is reális veszély, – mutatott rá Hollik István – hogy a kerítésbontó ellenzék győzelme és például Karácsony Gergely javaslata, hogy a több ezer üres belvárosi lakást migránsoknak kellene odaadni, no-go zónává, migránsgettóvá változtatná Budapest egyes részeit. Ahogyan ez Nyugat-Európában számos helyen megtörtént. És az reális veszély, hogy a kétes kapcsolatokkal bíró Juhász és társai győzelme visszacsalogatná a Belváros frekventált részeire a nagy nehezen elűzött maffiát. – Itt az elmúlt nyolc-tizenkét évben olyan közterületfejlesztés ment végbe, amire száz éve nem volt példa Budapesten, ezt az utat kell folytatni, hiszen van még feladat – jelentette ki a képviselőjelölt, megígérve, hogy neki mindig nyitva lesz az ajtaja a helyi polgárok előtt.”

Bemelegítés a csúcs előtt: Franciaország feltételekhez kötné EU hozzájárulását

FüHü
-
0
Bemelegítés a csúcs előtt: Franciaország feltételekhez kötné EU hozzájárulását

Emmanuel Macron egyik tanácsadója az EU csúcstalálkozója előtt fejtette ki a hivatalosnak tekinthető álláspontot. A tisztségviselő nem rejtette véka alá, hogy elsősorban Lengyelországra és Magyarországra gondol, mert ez a két állam – amellett, hogy a legtöbbet veszi ki a közös alapból – rendszeresen megsérti az EU előírásait.

Angela Merkel kancellár hasonló gondolatokat fogalmazott meg az EU csúcs előtt, melynek fel kell vázolnia a következő költségvetést. Kínos a dilemma hiszen a brit kilépés 10-12 milliárd eurós veszteséget jelent miközben az EU fokozni szeretné kiadásait olyan fontos ügyekben, mint a migráció vagy a közös védelem. A szegényebb közép- és kelet-európai tagállamok Budapesten megígérték Oettinger költségvetési biztosnak, hogy hajlandók növelni a befizetésük mértékét, de ez viszonylag elhanyagolható tétel az EU össz költségvetésében.

Németország a legnagyobb befizető, már jelezte, hogy hajlandó növelni a hozzájárulását. Ugyanígy nyilatkozott Olaszország is, de Itáliában választások lesznek március elején, ezért semmit sem lehet biztosra venni a római kormány ígéretei közül.

Négy állam már egyértelműen jelezte: nem akar többet költeni az Európai Unióra!

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország mind nettó befizető és a hazai költségvetés állapota miatt nem tud és nem is akar többet fizetni. Hajlik erre az álláspontra néhány más tagállam is: Belgium, Finnország vagy Luxemburg.

Angela Merkel kancellár nem sokkal az uniós csúcs előtt találkozott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel. A hírek szerint megmondta neki, hogy

a jövőben Lengyelország kevesebb pénzre számíthat,

ha nem működik együtt Brüsszellel. Mindez nem hatotta meg a lengyel kormányfőt, aki kitartott korábbi álláspontja mellett. Sőt azzal lőtt vissza, hogy Németország jobban tenné, ha teljesítené a NATO előírását, mely a GDP 2%-át kívánja hadi célokra fordítani. Németország évtizedek óta nem teljesíti ezt – sok más európai tagállamhoz hasonlóan. Donald Trump amerikai elnök ezt nehezményezi is.

Lengyelország mint Trump fontos szövetségese, ezért bírálhatja Németországot.

A kábítószer nagy üzlet, de vajon része-e a nemzeti jövedelemnek?

ki
-
0
A kábítószer nagy üzlet, de vajon része-e a nemzeti jövedelemnek?

A prostitúciót és a kábítószer-kereskedelmet vegyék be a GDP-be – javasolta az Eurostat még 2013-ban az EU tagállamainak. Franciaországban a statisztikai hivatal most úgy döntött: elfogadja az Eurostat javaslatát.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, melynek székhelye Luxemburgban van, nagy vitát indított el ezzel, hiszen minden tagállamban másképp van ez szabályozva. Hollandiában régóta legális a kábítószer-kereskedés és fogyasztás, míg a tagállamok többségében ez tiltott. Azt viszont mindenki tudja, hogy nagy pénz van benne. Vagy mégsem?

Franciaországban a statisztikai hivatal most úgy döntött: elfogadja az Eurostat javaslatát és beveszi a kábítószer-kereskedelmet a GDP-be. A prostitúciót, viszont, ami szintén jelentős üzleti forgalmat jelent, nem – mondta a statisztikai hivatal főosztályvezetője. Francia felfogás szerint a prostitúció továbbra sem legális üzlet, mert nem biztos, hogy önként végzik a szolgáltatást az abban résztvevők. Persze akár a prostitúció, akár a kábítószer-kereskedelem esetében az a fő probléma, hogy az igazán nagy üzlet nem legális vagyis a feketepiac része. Így nem kerül be a statisztikába pedig Franciaországnak nagy szüksége lenne erre a kis pluszra a GDP-ben, hogy ily módon is csökkenteni tudja a költségvetés hiányát az elvárt három százalék alá.

Ez csak pár milliárd eurót jelent majd – mondta a francia statisztikai hivatal illetékes vezetője. Franciaország 2200 milliárd eurós GDP-jéhez képest szinte elhanyagolható. Akkor miért veszik be? Mert ezzel csökkenhet a hiány, melyet az EU központja sasszemmel figyel. Az unió ugyanis a GDP 3%-ban adja meg a költségvetés hiányának maximumát. Ezt Franciaország a pénzügyi válság óta túllépi (2008). Ha nagyobb a GDP, akkor kisebb a hiány. Ráadásul visszamenőleg is átszámolják a nemzeti statisztikát. Vagyis 1947 – az első békeév – óta megváltozik a francia GDP.

Mindez nagyon is szükséges Emmanuel Macron elnök eurozóna reformja szempontjából, hiszen a németek felróják a franciáknak, hogy nem teljesítik az EU előírásait ezen a fontos területen.

Nem engedtek be egy orosz propagandistát a francia elnök sajtótájékoztatójára

FüHü
-
0
Nem engedtek be egy orosz propagandistát a francia elnök sajtótájékoztatójára

Emmanuel Macron francia elnök Calais városába látogat, ahol menekültpolitikáját kívánja igazolni a gyakorlatban. Ebből az alkalomból előzetes tájékoztatót tartottak az újságíróknak az Élysée-palotában. Az orosz RT tudósítóját nem engedték be.

Kevin Bergnek van sajtóigazolványa, de a biztonsági ember azt mondta neki:

„Maga nem újságíró. Ide csak újságírók mehetnek be.”

Korábban is előfordult már hasonló az RT tudósítójával: Macron római látogatása során sem engedték be. Az elnök ugyanis harcot hirdetett a propaganda és az álhírek ellen.

A tavalyi elnökválasztási kampány során Oroszország nyíltan támogatta Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent, még a Kremlben is fogadta. Orosz hackerek pedig feltörték a Macron-kampánystáb levelezését.

Az orosz propaganda és fő fegyvere, az RT (erről itt olvashat bővebben) rendszeresen közöl Franciaországot is érintő álhíreket. Macron kormánya már törvényjavaslatot és készít ezek ellen, sőt, közös uniós fellépést is sürget.

Francia belügyminiszter: csakis menekülteket fogadunk be, gazdasági migránsokat nem!

FüHü
-
0
Francia belügyminiszter: csakis menekülteket fogadunk be, gazdasági migránsokat nem!

Franciaországban új szigorú bevándorlási törvényt készít elő a kormányzat, amely mindenképp csökkenteni kívánja a migránsok számát Franciaország területén. Gérard Collomb belügyminiszter a Le Parisien Dimanche című lapnak nyilatkozott az új törvényről.

Ebből kiderül, hogy a kormányt nem rendítette meg a sok tiltakozás, mely a tervezett szigorítások miatt érte. Az Orvosok határok nélkül szervezet és több más emberi jogok védelmével foglalkozó csoport tiltakozott amiatt, hogy az új bevándorlási törvény lényegesen csökkenteni kívánja a migránsok jogait.

„Nem fogadhatunk be gazdasági migránsokat!”- hangsúlyozta Franciaország belügyminisztere.

Az Európai Unión belül Franciaországban él a legnagyobb muzulmán közösség,

melynek gyors növekedése megosztja a közvéleményt. A szélsőjobboldal állandó célpontja ez a jelenség különösen azt követően, hogy Franciaországban 2015 ősze óta sok iszlamista terrorcselekményt követtek el. A több mint 5 millió francia állampolgársággal rendelkező muzulmánnak csak 1-2%-a fogékony az iszlamista eszmékre, és közülük is csak nagyon kevesen lesznek terroristák, de ez is nagy gondot jelent a terrorelhárító szolgálatnak hiszen több tízezer emberről van szó! Miután az Iszlám államot legyőzték Szíriában és Irakban, sok francia dzsihád harcos haza kíván térni és ez komoly gondot jelent a terrorelhárításnak Franciaországban.

A francia kormány nemcsak biztonságpolitikai szempontból kívánja korlátozni a migránsok számát hanem gazdasági okból is.

Németországgal ellentétben Franciaországban elég magas a munkanélküliség.

A franciák jelentős része félti a munkahelyét a bevándorlóktól, akik hajlandóak elfogadni alacsonyabb béreket és rosszabb munkakörülményeket mint a hazaiak. Gérard Collomb belügyminiszter elmondta: az új bevándorlási törvény tervezete február végén kerülhet a kormány elé. A nemzetgyűlés tagjainak természetesen módjuk lesz arra, hogy kiegészítsék azt, de a Macron kormányzat ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy csakis valódi menekültek érkezzenek Franciaországban és a gazdasági migrációt meg kell állítani Franciaország, illetve az EU határainál- hangsúlyozta Gérard Collomb belügyminiszter, aki a Le Parisien Dimanche című lapnak nyilatkozott.

Ez volt ma – 2018. január 12.

FüHü
-
0
Ez volt ma – 2018. január 12.

Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.

Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot

Forrás: YouTube

Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma

az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.

Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.

Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére

Mihai Tudose
(MTI/EPA/Bogdan Cristel)

Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen

ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő

– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.

Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.

Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne

több mint 12 milliárd forintot

az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.

MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?

Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és

Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.

Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.

Bokros szerint kirekesztik őket

Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.

Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről

Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.

Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra

Forrás: Wikimedia Commons

A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.

Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.

Elkezdődött a cseh elnökválasztás

Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul

Miloš Zeman államfő aggódhat

egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.

Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon

(MTI/EPA/Christian Bruna)

Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább

van rá reális esély,

ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.

Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot

Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.

Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt

A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.

Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben

A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.

Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt

FüHü
-
0
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt

A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját Londonban tartóztatták le.

Londonban a repülőtéren fogták el a gengszterből lett 58 éves üzletembert, Alexandre Djouhrit, aki állítólag 5 millió eurót vitt Moamer el-Kadhafi líbai diktátortól Nicolas Sarkozynek, aki ezzel nyerte meg az elnökválasztást 2007-ben. Franciaországban körözték, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene, így fogták el végül Londonban.

Nem maradt sokáig a börtönben: az egymillió fontos óvadék fejében kiengedték, de házi őrizetben, lánya londoni lakásában várja kiadatását. Kérdés persze, hogy

hajlandó lesz-e vallomást tenni

– ennek sok francia politikus nagyon nem örülne.

Sarkozy és Djouhri állítólag Bernard Squarcinin keresztül tartotta a kapcsolatot, aki Sarkozy elnöksége idején a belső elhárítás vezetője volt. 2012-ben, miután az elnök megbukott a választáson, neki is távoznia kellett, de Djouhri a segítségére sietett: elintézte, hogy Kongóban kapjon fontos megbízást az ottani elnöktől. Most egyébként Squarcinit is bíróság elé akarják állítani Franciaországban.

Nicolas Sarkozy
(MTI/EPA/Mohamed Messzara)

Djouhri Kadhafi kabinetfőnökével is jó kapcsolatban volt, valószínűleg ők ketten intézték el, hogy a líbiai diktátor pénzt küldjön a kampányra, amit egyébként Kadhafi egyik fia, Szaif al-Iszlám el is mesélt a líbiai tévében.

Kadhafi bukása után viszont új forrást kellett találni a 2012-es választásra:

a vádak szerint Gabon és Kongó adott pénzt, de Sarkozy így is veszített. Az új baloldali kormány pedig vizsgálatot indított az ügyben: pénzmosással és tiltott pártfinanszírozással vádolták meg Alexandre Djouhrit.

Aki egyébként bízik abban, hogy nem adják majd ki Franciaországnak, hiszen diplomata útlevele van Gabonból, ahol kifejezetten jó a kapcsolata a Bongo-fivérekkel: Ali Bongo Ondimba elnökkel és öccsével, a biztonsági szolgálat vezetőjével.

1...45675. oldal a 7-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség