Kezdőlap Címkék Franciaország

Címke: Franciaország

Sárgamellényesek és populisták kontra Macron – Helyszíni tudósítás Párizsból 4.

0

Az év vége – év eleje az összefoglalók és a tervek felvázolásának ideje. Kezdjük az évvégi egyenleget a francia köztársasági elnök hagyományos december 31-i esti beszédével, majd az Elysée palota magasságából szálljunk le az aszfalt és a forgalmi köröndök szintjére, előbb az Amnesty International nemrég megjelent vizsgálatában közölt számadataival, végül pedig fejezzük be a sárgamellényesek másfél hónapos mozgalmának eredményeivel és perspektíváival.

Párizs, 2019 január 02

Az évet lezáró elnöki beszédektől nem szokás meglepetéseket várni sem Franciaországban, sem másutt, a protokoll a tömeg önbizalmát erősítő eredmények és az újév derűlátást, lelkesedést ébresztő terveinek felsorolását írja elő. A jelenlegi feszült helyzetben az idei beszéd a francia elnököt nehéz feladat elé állította, és nézőinek-hallgatóinak, elemzőinek figyelmét nem kerülte el Macron lendület-mentes, majdnem fásult hangvétele. E lendületvesztést látva nehéz volt nem azokra a hatalmi pozícióját meggyengítő eseményekre gondolni, amikről az egész ország beszél, vitatkozik kivéve az elnököt: a volt testőre körüli nyári botrány kiújulására és a sárgamellényesek mozgalmára.

Emlékeztetőül a nyári botrány röviden:

a volt body guard-ról, Alexandre Benalla-ról augusztusban kiderült, hogy saját szakállára, rendőrnek beöltözve május elsején a Quartier Latin-ben már szétszéledt tüntetőket brutalizálta. Mindezt a felettesei fedték, majd a parlamenti és szenátusi meghallgatások és vizsgálatok után eljárás indult ellene. Ezt követően az elnök és a belügyminisztere között támadt feszültségek az utóbbi lemondásával értek véget. (Ezt néhány héttel korábban – Benalla-tól függetlenül – a macroni sakktábla másik bástyájának összeomlása előzte meg, amikor a környezetvédelmi miniszter az egyik rádió hullámhosszán (!) tudatta az elnökkel, hogy elege van a neki kiosztott bohóc szerepből és úgy döntött, lemond.) Mindez akkor zajlott, amikor a parlament az elnök hatalmának további megerősítését és a parlament szerepének gyengítését célzó alkotmánymódosítási törvényt vitatta. Az ellenzéki képviselők felháborodása Macronnak és testőrének a parlamentet minősíthetetlenül megvető stílusa miatt oda vezetett, hogy a parlament elnöke a vita elnapolására kényszerült.

A Benalla-ügy második felvonása egy hete kezdődött, miután a Médiapart internetújság feltárta, hogy az eljárás alatt álló volt body guard és álrendőr verőlegény diplomáciai útlevéllel rendelkezik és komoly külpolitikai árnytevékenységet folytat. A követeknek kijáró utazási és szállodai költségvetéssel az Afrikai országokban és Izraelben tárgyal államfőkkel és más kulcsfontosságú személyiségekkel. A megkérdezett külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy a minisztérium a nyári botrány után két ízben visszakérte tőle a diplomáciai útlevelet, de “tudomása szerint” ennek a kérésnek Benalla nem tett eleget – és az ügy ennyiben maradt… Egy másik érdekes feltárt részlet, hogy Benalla gyakran cserél eszmét Sarkozy volt elnök hasonló típusú, ugyancsak bűncselekményekkel vádolt árnysegédjével, ugyanúgy, ahogy Macron magával Sarkozy-vel, aki ellen jelenleg három ügyben folyik eljárás.

Forrás: YouTube

Visszatérve az elnöki évzáró beszédre,

Macron az Állami Vasutak privatizációját előkészítő, tavasszal átvitt reformjának sikerére építve megerősítette programját, a nyugdíjrendszer és az állami szektor fokozatos leépítésének 2019-re beütemezett beindítását. Mint december 17-én, most is lerótta tiszteletét a napi megélhetésükért küzdő szegény dolgozók, és a gazdaságot megbénítani akaró rendszeres rendzavarók ellen hősiesen fellépő rendőrség előtt. A rendzavarók – értsd a beszédben meg nem nevezett, hat hete tüntető sárgamellényeseket és gimnazistákat – ellen megígérte, hogy a leköszönt évhez hasonlóan, 2019-ben is a lehető legkeményebben fog fellépni az állam.

Forrás: YouTube

A rendőrség törvényt sértett

A rendőrség 2018 novemberében és decemberében kifejtett rendfenntartó munkájával az Amnesty International is foglalkozik. December 17-i vizsgálatából megtudhatjuk, hogy az állam a francia jog szabályait rendszeresen megszegte: a civil lakosság ellen nem használható fegyverekkel, tiltott gumilövedékekkel lépett fel a sárgamellényes tüntetők és a gimnáziumokat elfoglaló diákok ellen, és amit az előírások plusz tiltanak, a rendőrök a gumilövedékekkel a fegyvertelen tüntetők fejét célozták be. Az elfoglalt gimnáziumokba kivezényelt rendőrök erőszak-akcióit (a gimnazisták többórás éheztetése, térdre-kényszerítése, orvosi ellátásuk és ügyvédek beavatkozásának megakadályozása) külön részletezi a vizsgálat.

A vizsgálat másik megállapítása, a rendőrök specifikus agresszivitása az újságírók és fotósok ellen. Harmadik megfigyelés, a tüntetési alapjog-gyakorlás rendőri megakadályozása: a tüntetések színhelyei felé tartó személyek illegális igazoltatása, védő-sisakkal rendelkező, festékkel felszerelt személyeknek “a rendzavarás megelőzésének céljából történő” előzetes letartóztatása. Ezt a rendőri indoklást a francia jog nem ismeri. Negyedik, a tüntető civilek, általában, a tüntetési jog-gyakorlat védelme a hatóságokra nézve kötelező előírás, amit a novemberi-decemberi tüntetéseken a rendőrség szisztematikusan megtagadott. A könnygázbombák elleni véd-felszereléseket, a légzést megkönnyítő speciális folyadékokat, kötszereket és fertőtlenítőket a rendőrség elkobozta, az elsősegélynyújtók és ápolónők munkáját akadályozta.

A hivatalos számok szerint csak november 17-én, az első tüntetés során, 1047 tüntető sebesült meg, ebből 46 súlyos sérüléseket szenvedett. Ezzel szemben 717 rendőr könnyű sérülését jelezték a hatóságok. A gumilövedékek és könnygázbombák okozta súlyos sérülések mérlege, csak a legkegyetlenebbeket figyelembe véve, a sérülés-típusok szerint: 4 tüntető súlyos szemsérülés áldozata volt, 7 félszemére megvakult, 4 az egyik karját vesztette el, 12 állkapcsa tört el egy vagy több helyen, közülük többen fogaikat is elvesztették. A súlyos sebesülés(eke)t szenvedtek életkorát nézve: heten 15-18 évesek, hatan 19-25 évesek, a többiek az idősebb korosztályok tagjai.

A 2019-es perspektívákat nehéz megjósolni

Többen kételkednek, hogy a Köztársasági elnök a jelenlegi meglehetősen meggyengült helyzetében komolyan hisz ígéreteinek megvalósíthatóságában, a háború után kivívott szociális jogokat tovább csonkító, a szegénységet tovább növelő törvények parlament elé vitelének lehetőségében. Kérdés az is, hogy a tömeges “Macron, mondj le!” követeléssel szemben hangsúlyozhatja -e még demokratikus úton – a szavazók 17-20 %-ának köszönhetően – megszerzett hatalmának legitimitását, különösen mióta az egyik nemrég felbukkant főkövetelés a demokrácia intézményeinek alapvető módosítása lett. Az elnök programjának megvalósulása a sárgamellényesek és a diákok mozgalmának elcsitulásától függ, amit beszédéből kivehetően, csak az ellenük irányított rendőri és esetleg katonai erőszak növelésével tud elképzelni.

Forrás: YouTube

Végül, hogyan zárták le az óévet a sárgamellényesek?

Az interjúkból ítélve ez két rövid szóval írható le: harcra készen. A mozgalom nagy része továbbra is a teljes decentralizáltságot, főnök-mentességet tekinti leghatékonyabb fegyverének. Az első benzin- és dízel árcsökkentési követelést villámgyorsan, az adó-egyenlőség elvének érvényesítésére, a gazdagok vagyonának megadóztatását eltörlő Macron-törvény visszavonására, majd a RIC (lásd. a dec. 23-i tudósítást), a népi kezdeményezésű népszavazásra irányuló politikai követelések váltották fel.

Több helyen – ez az elmúlt tíz nap újdonsága – a sárgamellényesek javasolják az EU választásokon való indulást. A gondolatot sokan ellenzik, a mozgalom szellemével ellentmondásosnak tartják. Kelet-Franciaországban a 6000 lelket számoló Commercy városka sárgamellényes csoportja az elnök kezdeményezte országos konzultáció és a választásokon való indulás csapdáira hívja fel a figyelmet. A csoport youtube-on terjesztett hat perces, második felhívásában fordul az ország minden sárgamellényeséhez “és azokhoz, akik még nem viselik a mellényt, de osztják a haragjukat”. A hathetes mozgalom első győzelme, mondják, hogy a sárgamellényesek hangjára kénytelen az egész ország odafigyelni, és a hatalom immár nem tudja őket mellőzni.

De, folytatják, ennél többre van szükség. Felhívják társaikat, hogy az országban mindenütt tartsanak gyűléseket, vitassák meg és véglegesítsék követeléslistájukat. Az elnök által előírt, és a polgármesterek irányítása és ellenőrzése alatt szerveződő országos konzultáció – figyelmeztetik társaikat – azzal a veszéllyel jár, hogy az ott elhangzottakkal a politikusok azt kezdenek majd, amit akarnak. A sárgamellényeseknek, hangsúlyozzák, meg kell őrizniük a követeléseik és azok megvalósítása feletti ellenőrzést. Ezért javasolják a népi kezdeményezésű gyűléseket, majd ezeket követően a helyi gyűlések küldöttjeinek első országos találkozóját, amelynek feladata a helyi követelések egyesítése és a mozgalom jövőjének és kollektív megszervezésének megvitatása lesz. Akarva-akaratlanul a hat hetes mozgalom létének, fennmaradásának egy új szintje körüli gondolkodás kibontakozásával kezdődik az újév.

BUÉK!

Körösi Zsuzsa

Helyszíni tudósítás Párizsból – 3.

A múlt szombaton kevesebb sárgamellényes tüntetett Párizs utcáin, mint a megelőző hetekben, amit a mainstream sajtó egyöntetűen fellélegezve fogadott, és néhány napig a mozgalom gyengüléséről tájékoztatott. Főtémájuk az elnök december 10-i beszédstílus-váltása, és négypontos javaslatának kedélyeket lenyugtató hatása. A tévékben, rádiókban a sárga mellényesekkel kapcsolatos információk megritkultak, többnyire a hírek végére kerültek. Az elemzők itt-ott már múltidőben beszélnek az összetűzések heteiről, és azt firtatják, hol is követett el hibákat Macron.

Igen, hallhattuk, a kormány elismeri, nem jól kommunikált a reformokról. De – és ez az amit örömtelinek értékelnek a hivatalos körökhöz közel álló álló elemzők – tanulva a hibákból, az elnök azon gondolkodik, hogy hogyan építsen ki ezentúl jó viszonyt az egyszerű emberekkel, akik nem értették meg politikája minden összefüggését. Ezzel egyidőben értesülünk, hogy a rendőrség kormány-utasításra elkezdte a sárga mellényesek útkeresztezéseken kialakított faépítményeinek erőszakos felszámolását…

A mozgalom gyengülésének ellentmondó jelenségek:

az országban a forgalmi csomópontokat továbbra is elfoglaló sárgamellényesek esőt, szélt semmibevevő múlt hétvégi és azóta is folytatódó vitái a velük szimpatizálókkal, a lovas és pajzsos állig felfegyverkezett rendőri felügyelettel szembenéző magatartásuk, a Párizs melletti országos nagybani piac blokád alá vétele kedd óta, és a szerdai bejelentés, miszerint a december 22-i “VI. felvonás” színhelyei elsősorban nem Párizs, hanem Versailles és a belga, a német, a spanyol valamint az észak-nyugati tengeri országhatárok lesznek.

A nagybani piacon vagy már az odavezető autópályán leblokkolt teherautók sofőrjei közül sokan a “kényszerpihenőt” kihasználják, hogy megosszák a sárga mellényesekkel termoszban melegen tartott kávéjukat és eszmét cseréljenek velük, a határok szombati megbénítására pedig a hét közepe óta szerveződtek a szolidáris buszjáratok és a kocsi-ülőhelyek felajánlásának hálózatai. Az érintett sofőrök értik az áruáramlás über alles elvének környezetromboló, CO2-kibocsátó, levegő-szennyező hatását és a multik érdekeinek kiszolgálását a hazai kis- és középtermelők, kis- és középkereskedők rovására. A szuper- és hipermarketek eddigi blokád-akcióihoz hasonlóan, a sárgamellényesek az ország részleges gazdasági lebénításával arra akarják kényszeríteni a kormányt és az elnököt, hogy mondjon le vagy teljesítse követeléseiket.

A követelések sokaságából kb. két hete, a “IV. és V. felvonás” óta egyre inkább egy főkövetelésről folynak a viták, a népi kezdeményezésű népszavazásról. (A plakátokon, transparenseken látható francia rövidítése RIC, ezentúl legyen NKN). Ez az új követelés az elmúlt néhány hét kezdetben apolitikusnak tekintett mozgalmának gyors politizálását mutatja.

Jöjjön a VI. Köztársaság?!

A Svájcban 1848-ban bevezetett, a parlamenti szavazással párhuzamosan működő NKN a közvetlen demokrácia intézménye, a sárga mellényesek körében az elmúlt két hétben futótűzként terjedt el mint fegyver az adó- és társadalmi egyenlőtlenségek, a hatalmon lévők arroganciája, a demokrácia kiürülésének intézményes megelőzésére. Miután Macron december 10-i beszédében alamizsnáknak tekintett négy intézkedését a kormány, e héten rekordgyorsasággal megszavaztatta képviselőivel, a France Insoumise képviselői bejelentették, hogy februárban törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé az NKN bevezetésére.

Az NKN a France Insoumise párt 2012-es és 2017-es programjának részét képezi, így magától értetődő, hogy most magáévá teszi ezt a spontán módon előtérbe került követelést. A 2019 elejére tervezett törvényjavaslat a De Gaulle által 1958-ban megszavaztatott, a parlament szerepét korlátozó, a köztársasági elnök jogkörét, hatalmát megerősítő – kritikusai szerint királyi szintre emelő -, idén 60 éves V. Köztársaság alapjának megkérdőjelezése, egyenlő a VI. Köztársaság évek óta sokak által követelt megalapozásával.

A France Insoumise december 18-i sajtótájékoztatóján Francois Ruffin fejtette ki, hogy a sárgamellényesek vitáiban megfogalmazott követeléseknek megfelelően pártja új pontokkal egészíti ki a programjában szereplő NKM-et:

  1. Az NKM alkotmányba iktatása,
  2. a népnek törvényjavaslati joga van,
  3. kezdeményezheti törvény(ek) eltörlését,
  4. kezdeményezheti képviselők visszahívását,
  5. kezdeményezheti az alkotmány módosítását.

A törvénymódosítási javaslat január 6-ig kiegészíthető, módosítható, a France Insoumise javasolja ezek és más idevágó módosítások helyi gyűléseken történő megvitatását és internet platformján történő publikálását.

Nos, a mai intézményes keretek között mindennek szimbolikus jelentősége van, az Elnök pártjának parlamenti abszolút többsége miatt a törvényjavaslat szavazásra bocsátására nincs esély. A viták folytatása, a sárgamellényesek és támogatóinak mozgalmában elhangzott követelések hallhatóvá tétele, a mozgalom életben tartása a cél.

Macron és a kormány stratégiája más

Az elnök számára, mint nyilatkozta, megérett a helyzet egy országos konzultációra arról, hogy tulajdonképpen mit akar a nép. Január közepéig fog tartani, amíg a kormány megbízottjai a helyi, megyei, régiós vezetőkkel együtt kidolgozzák a konzultáció szabályait, többek között, hogy milyen kérdésekre korlátozódjon a konzultáció. Március-áprilisban összegzik az eredményeket, majd ezt követően egy bizottság kidolgozza a megfelelő intézkedéseket. Mire mindez lebonyolódik, jön a nyári vakáció és őszre – mondják a rossz nyelvek – mindenki elfelejti az egészet. Tegyük hozzá, vagy azért, mert a sárgamellényesek mozgalma elhal vagy mert a további események elsöprik a macron-i bürokráciát. A történelem nyitott könyv…

Addig is a kormánynak – a sárgamellényesek mellett, akiket (egyenlőre) hidegen hagy a beindított országos konzultáció – több fronton kell harcolnia. Egyrészt a diákokkal és gimnazistákkal, akik a tavaszi felbolydulás után ismét hetek óta tiltakoznak, harcolnak az érettségi és az egyetemi felvételik reformja és az egyetemi beiratkozás költségeinek megnégyszerezése ellen.

A rendőrök követelését teljesítették

Másik front a rendőrség. Szerdán négy rendőrszakszervezet hirdetett kvázi sztrájkot. Sztrájkjog hiányában mindenki jelen volt a kapitányságokon, de a napot vitákkal, egyeztetésekkel, követeléseik megvitatásával töltötték, és csak sürgősségi hívásokra válaszoltak. Az elnök által felajánlott év végi prémiumot visszautasították, fizetésemelést követeltek. Az ő követelésük gyorsan megértő fülekre talált: másnap a belügyminiszter bejelentette a fizetésemelést.

A környezetvédők beperelték az államot

A harmadik front az elmúlt hét új, a sárgamellényesek mozgalmához hasonlóan váratlan eseménye, “a század ügye”. Mi “a század ügye”? Négy környezetvédő NGO – köztük a Greenpeace France és az Oxfam France – december 18-án bírósági eljárást indított az állam ellen.

A nagy nyilvánosságot kapott bírósági eljárás indokai: a francia állam nem teljesíti a Párizsi Egyezményben (2015) vállalt kötelezettségeit, a klímafelmelegedés lelassítása és következményei megelőzése céljából. Érdemes felsorolni a bírósági eljárás konkrét érveit: a CO2-kibocsátás csökkentésének sikertelensége, a megújítható energiák elégtelen fejlesztése, az épületpark energetikai hatékonyság-fejlesztésének hiánya, túl nagy szakadék a beharangozott intézkedések és azok megvalósítására mozgósított eszközök között, túl nagy szakadék a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítését célzó intézkedések és a klímaváltozás előrelátható következményei között. Az eljárás két fázisa: a követelés előzetes elküldése a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek valamint hat (környezetvédelmi, gazdasági-pénzügyi, külügyi, mezőgazdasági, oktatási, közügyi) miniszterének. Amennyiben két hónapon belül nem válaszolnak kielégítő intézkedéssekkel és azok betartásának garanciáival, a négy NGO az Államtanács elé viszi az ügyet kötelező erejű ítélet céljából.

A francia kormány nincs egyedül a klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával

Nem felmentés, de jegyezzük meg, a francia kormány nincs egyedül a Párizsi Egyezményben vállalt klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával. 2015 óta az EU egyetlen országa sem csökkentette, ellenkezőleg, növelte CO2 kibocsátását, a földrajzi értelemben vett Európában pedig csak Norvégia, Montenegró és Makedónia tett pozitív lépéseket az ügy érdekében. Világviszonylatban az Egyezményt aláíró 157 országból a fenti hármat beszámítva 16 ország, köztük Etiópia és Costa Rica hozott az egyezmény szellemének megfelelő intézkedéseket, vette komolyan a klíma felmelegedés csökkentését, az emberiség jövőjét a Földgolyón. Pakisztánban, Kolumbiában és nemrég Hollandiában NGO-k és állampolgárok indítottak pert államuk ellen. Franciaországban 2016-ban egy lotharingiai falu polgármestere perelte be a klímafelmelegedés okozta károk megelőzését elhanyagoló államot.

A “század ügyére” a kormány a lotharingiai polgármester bírósági akciójához hasonlóan legyintett volna, ha az akció elindítói között nem lett volna két sztár (Marion Cotillard és Juliette Binoche) és a kormányhoz intézett felhívást 48 órán belül nem írta volna alá jóval több mint egymillió támogató (a tudósítás elküldését megelőző percekben 1.399.794 a támogatók száma). Három nappal később beindult a kommunikációs program: 21-én reagált az iparfejlesztési államtanácsos, aki a gépkocsigyártásban (!) tervezett (!) újítások ígéretes perspektíváit ecsetelte.

Körösi Zsuzsa

Helyszíni tudósítás Párizsból – 2.

Franciaországban folytatódnak a sárgamellényesek tüntetései, a hatalom nem is igazán érti miről van szó. Az ottani helyzet áttekintése talán a magyarországi tüntetések jobb megértését is elősegíti és némi biztatást jelent a rabszolgatörvény ellen tiltakozóknak.

Párizs, 2018. december 15.

Szombaton, december 15.-én, a sárgamellényesek (1) mozgalmának “V. felvonása” hajnalban, öt órakor kezdődött. A Demosphère (2) honlapján délelőtt a következőket olvashattuk: “Ez az oldal folyamatosan változik a nap során. Champs Élysées 5h és 8h között és egész nap, Facebook: összesen 26.100 résztvevő. Az Opera terén találkozó 10h30, Facebook: összesen 11.700 résztvevő. Porte d’Orléans találkozó 8h-kor,  Facebook összesen: 2.800 résztvevő. Bastille találkozó 10h-kor, Facebook: összesen 700 résztvevő. Pontosításra váró további helyszínek. Facebook: összesen 14.200 résztvevő (+ 6.500 egy eltűnt oldal szerint). A nap folyamán újabb helyszínek jelzése.”

Az “V. felvonást” eseményekben, elemzésekben gazdag hét előzte meg. A sárga mellényesek mozgalmának december 8-i “IV. felvonása”, a diákok és gimnazisták folyamatos tiltakozása, a Köztársasági elnök hétfői beszéde, ennek fogadtatása és az “V. felvonásra” való felkészülés Facebook-on, Whatsapp-on.

A múlt szombati “IV. felvonás” az előzetes többé-kevésbé jóindulatú kormányfelhívások ellenére ismét tömegeket vitt ki a vidéki forgalmi útkereszteződésekre, a szuper- és hipermarketek parkolóira. Nem csak a bejárati ajtók, hanem a parkolókon lévő benzinkutak is a vidám blokád alatt pihentek. Szokásos módon a résztvevői szám hivatalos becslése (30 ezer) a résztvevőkének nagyjából a fele, de – általános meglepetésre – a rendőrség egyik szakszervezete a Belügyminisztérium adatainak több, mint négyszeresét tette közzé: az 1300 blokád-ponton kezdetben átlag 200, a nap végén 400 sárga mellényes volt, a szorzás eredménye 520 ezer résztvevő. Az immár negyedik karácsony-előtti szombat fogyasztási statisztikái magától értetődően csapnivalóak (a vártnál 25%-kal kevesebb). E négy szombat CO2 kibocsátásának zuhanásáról azonban nincsenek adatok, pedig a Zöldpárt, ha ismerné őket, talán kedvezőbben fogadná a sárga mellényesek akcióit.

A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak

Párizs és Bordeaux kivételével a nagy- és középvárosokban az előző szombatokénál békésebb volt a hangulat. Az említett két nagyváros azonban ismét erőszakos összecsapások áldozata volt. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere munkatársaival este, a harcok elcsitulása után végigjárta a fővárost és szomorúan megállapította, hogy míg az előző szombatokon a károk a Champs Elysée-re és környékére korlátozódtak, a negyedik tüntetési nap gyújtogatásai számos más kerületre is kiterjedtek. Magyarázat: a bevetett 89 ezer rendőr – kilátásba helyezett katonai megtámogatásuk elmaradt (3) – új módszerek alkalmazására kapott utasítást, amit a reggeli Champs Elysée-n készült tudósítások jól érzékeltettek.

A rendőrök kezdték a tüntetésre összegyűlteket, szóban és tettlegesen, gumibotokkal, könnygázbombákkal zaklatni. Szemmel láthatóan a tüntetés megakadályozása volt cél, amit a tüntetők alapjogaik megsértésének tekintettek, és szintén szóban és tettlegesen tiltakoztak ellene. Végül elhagyták a Champs Elysée-t és más negyedekben fejezték ki a kormány és rendőrei elleni haragjukat. Ez sokuknak lehetővé tette a klíma-változás növekedésének megakadályozásáért kora délután tüntető 25 ezres tömeggel való találkozást és a tüntetés folytatását a környezetvédőkkel. A rendőrség másik új módszere a reggeli tömeges “megelőző” letartóztatások és a letartóztatottak egy napi fogdában tartása volt.

Párizs és Bordeaux polgármestere az elnökhöz intézett felhívást, hogy tegyen lépéseket a mozgalom politikai – nem karhatalmi – rendezésére. Ugyanezt hangsúlyozta a rendőrség fő szakszervezetének képviselője is, aki a rendőrök végkimerülésével, fásultságával érvelt.

Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit

Nem csak a két polgármester, az egész ország türelmetlenül várta az államfő hétfő estére bejelentett hivatalos, ünnepélyes beszédét, és a helyzet rendezésére talált megoldásait, intézkedéseit. 25 millióan nézték-hallgatták 13 perces beszédét. Ahogy a rendőrség módszert, úgy változtatott stílust Macron, csak ellenkező irányban. Tőle szokatlanul szerény, bocsánatkérő hangon fordult a szegény, munkában megfáradt dolgozókhoz, és mély megértéséről, együttérzéséről biztosította őket. De, ugyanezen a szerény, majdnem alázatos hangon magyarázta meg nekik, hogy követelésük, a szolidaritási vagyonadó visszaállítása, a nagyvállalatoknak juttatott évi 40 milliárd euro újításra adott ajándékpénzének visszavonása és a többi 40 követelés, mind nonszensz.

Megsegítésükre, mondta, négy juttatást léptet életbe. 1./ Az alapbér 100 euróval való megemelését, 2./ az alacsony nyugdíjból élők mentesítését a nemrég kivetett szolidaritási adóemelés alól, 3./ a túlórák kivonását a munkaadók köteles adó-, társadalom- és nyugdíjterhe alól, és 4./ a vállalatigazgatók felkérését évvégi prémiumok kifizetésére. “Anélkül, hogy ez a munkaadóknak egy centime-jába kerülne” volt a beszéd vezérmotívuma. “De akkor ki fogja ezeket a kiadásokat állni?” kérdezték a beszéd elemzői, már a beszéd elhangzását követő percekben. A válasz magától értetődő, “az állam, azaz az adófizetők” – egy olyan adórendszerben, amelyben részarányosan a gazdagokat legkevésbé, a dolgozókat legjobban terheli a jövedelemadó. Ez egyet jelent a vásárlóerő további romlásával, ami a sárga mellényesek lázadásának egyik legfontosabb oka. Az intézkedések 10 milliárd euróval növelik az államdeficitet, aminek drasztikus csökkentésére kötelezte el magát még elnökjelöltként Macron.

Másnap azután jöttek a további bakik:

kiderült, hogy az alapbér 100 euróval való emelése, nem annyi, hanem mindössze 20-30 euro, ha figyelembe vesszük az alapbér amúgy is törvényben előírt, az évi inflációnak megfelelő kiegészítését, az alacsony nyugdíjasok adóemelésének visszavonása azt jelenti, hogy nem az újonnan bevezetett 8,4%-os, hanem az adóemelés előtti 6,7%-os adót fogják fizetni, de csak akkor, ha a házaspár össznyugdíja nem haladja meg a küszöb-összeget. És így tovább.

Az Elnöknek nem sikerült lenyugtatni sem a sárga mellényesek, sem a szakszervezetek, sem az egyetemisták, sem a gimnazisták kedélyét. Ez utóbbiakról egyébként nem is ejtett szót az államfő beszédében.

Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?

November közepe óta az elemzők leggyakoribb kérdése: “Kik is tulajdonképpen ezek a politikai színtérre váratlanul berobbant sárgamellényesek?” A több, mint 40 követelést tartalmazó listájukat nézve, inkább a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz állnak közel. De megnyilvánulásaik, szerveződési gyakorlatuk nem csak a politikai establishment, az őt kiszolgáló média, hanem, néhány elszórt kivételtől eltekintve, az ezekkel szemben álló politikai erők számára is ismeretlenek.

Kedden a France Culture rádión egy a társadalmi hálózatokkal foglalkozó politológust hallhattunk, aki szerint a sárga mellényesek az a tömeg, amely a 90-es évektől fokozatosan kiszorult a média és a politikusok látóköréből, láthatatlanná vált. Nyelvük, gondolkodásmódjuk – életkörülményeikről, vágyaikról nem is beszélve – egy teljesen ismeretlen és lenézett Franciaországot jelent. A nyáron – folytatta fejtegetését Fabrice Epelboin, a politológus – a Facebook a korábbi média-orientáltságú algoritmusát, nyilvánvalóan anyagi érdekekből, egy új algoritmussal váltotta fel, amely folyékonnyá tette, megkönnyítette a földrajzi közelségben élők közötti kapcsolatokat, gondolat- és tapasztalatcseréket. A médiákból kiszorított, azokat nem olvasó, nem hallgató és nem néző, de okostelefont használók tömegei hirtelen felfedezték velük hasonlóan érző, gondolkodó sorstársaikat és a felfedezéssel járó örömöt. Ez a jó-együtt-lenni-és-harcolni hangulat uralkodik a blokád alá vett helyeken.

Az establishment, mint nagyjából két évtizede, most sem képes mindezt megérteni. A meginterjúvolt politológus szerint a sárgamellényesek több, mint 40 követelése mögött két alapkövetelés bújik meg: méltóságuk elismerése és egy valóságos demokrácia. Ezt a két gondolatot, követelést a hatalom és médiája nem érti. Az értetlenséget az elnök hétfőn meghirdetett ál-megoldásai teszik nyilvánvalóvá. A képviseleti demokráciák keretéből való kimozdulás értelmét nem érdekük felfogni, a meghaladására tett kísérleteket a világ különböző részein mély ellenségességgel fogadják.

Körösi Zsuzsa, Párizs

(1) Franciaországban minden kocsiban a tulajdonos köteles fluoreszkáló csíkos sárga mellényt tartani, a tüntetők viselete így a mintegy 30 millió vezető jelképévé vált.

(2) Párizs és Ile de France alternativ naptára

(3) lásd előző tudósításunk

Helyszíni tudósítás Párizsból

2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész  Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.

A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.

Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat.  A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását

Forrás: YouTube

A pártok nehezen értelmezik a helyzetet

A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.

A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: “Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul “Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.

A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben

A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.

Forrás: YouTube

Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron

Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)

A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának, követeléseinek támogatása. Ekkorra már hosszú listát tett ki követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.

A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:

  1. nulla-számú hajléktalan
  2. progreszivebb jövedelem-adókulcs
  3. a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
  4. a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
  5. országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével

A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már

azt követelik, hogy Macron mondjon le. 

A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.

A kormány válasza: “kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.

Forrás: YouTube

A gimnazisták sztrájkolnak

A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a “kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok  sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.

Forrás: YouTube

A rendőrök is elégedetlenek

Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.

A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. “Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban “lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.

Lehet, hogy ez már forradalom

A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: “Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.

Körösi Zsuzsa

Bréking nyúz, szeptember 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Komoly érdekeket sérthetett az Átlátszó leleplező riportja Orbán és Mészáros Lőrinc titokzatos luxusútjairól, akkora vehemenciával esett neki az oknyomozó portálnak a kormánypropaganda. Emellett az alternatív valóságban szó van arról is, hogy Orbán színházba ment, Trumpot kiröhögték az ENSZ-közgyűlésen, és még a francia filmek is szóba kerülnek.

Origo: Soros György “oknyomozó” blogja pénzt nem kímélve támadja a magyar kormányt

„Honnan van pénze egy alig látogatott, reklámokat alig megjelentető honlapnak komoly összegeket igénybe vevő drónos akcióra, drága külföldi utakra, csúcskategóriás fényképezőgépekre és a legújabb technikai berendezésekre? Amerikából, egyenes Soros György péntárcájából. Az Átlátszó a milliárdos üzletember tengerentúli utalásaiból politikai küldetést teljesít Magyarországon.

Hétfőn teljes pályás támadást indított a „magyar kormányzat és holdudvarának különböző szereplői ellen” az ellenzéki Átlátszó. A lejárató anyagban a szocialista rendszer egyik szellemi tartópillérére, az irigységre bazíroztak, ilyen módon kívánták megtámogatni a magatehetetlen állapotban lévő ellenzéki pártokat. És persze hazugságokkal. Ehhez minden eszközt megengedettnek tartottak: drónokkal (pilóta nélküli repülőgéppel) hosszú időn keresztül megfigyelték a célszemélyeket, hónapokon keresztül bokrokban bujkálva arra vártak, hogy lencsevégre kapják a szabadságukat töltő ellenséges célpontokat.

A balliberális médiában is szokatlanul agresszív akció felveti a kérdést: léteznek-e még erkölcsi normák a honi ellenzéki újságírásban, vagy bármi megengedhető, hogy politikai céljaikat elérjék?”

Pesti Srácok: Soros „kutasz-droidokkal” fésülteti át az Adriát, hogy meglelje Orbánt és Mészárost

„Soros György fizetési listáján lévő sajtó immár kutasz-droidokat (na jó, drónokat) és susnyásba rejtett lesifotósokat vet be, hogy lencsevégre kapja a repülőről leszálló Orbán Viktort, illetve az Adriai-tengeren hajózó Mészáros Lőrincet. A képek köré aztán színes-szagos mesét habosítanak, amelynek egyetlen eleme tűnik kétséget kizáróan valóságosnak: Orbán Viktor jóban van a barátjával, Mészáros Lőrinccel. Ez az „oknyomozó” munka díjesőt érdemel!

Néhány napja azon morog-szuszog az ellenzéki média, hogyan utazhatott Orbán Viktor egy ismeretlen tulajdonos állítólag 17 milliárd forintot érő „titokzatos” magánrepülőgépén külföldi Videoton-meccsekre a szabadidejében. Ráadásul a magyar miniszterelnök, aki – micsoda újdonság és szenzáció! – szereti a focit, a Mol-Vidi tulajdonosa, Garancsi István nagyvállalkozó vendégeként repült egy-egy külföldi meccsre (például Bulgáriába a Ludogorec elleni találkozóra). (…)

A Soros-blog valamilyen furcsa okból annyira jólértesült, hogy sikerült ott lenniük a Ferihegyi repülőtéren, amikor az Orbán Viktort szállító, Bulgáriából hazatérő kisgép leszállt. Fotósuk a susnyás rejtekéből, egy csúcsszuper fényképezővel megörökítette, amint a miniszterelnök – kezében egy „Ludogorec-logós ajándéktáskával” – elhagyja a repülőt. (…)

A nagy tényfeltáró műből végső soron kiderült, hogy a magángép miniszterelnök általi igénybe vétele a magyar adófizetőknek egy vasába sem került, ám mégis ildomos fölháborodni, hiszen Garancsi István kap állami megbízásokat. Vagyis tombol a korrupció – szűrte le a következtetést az ellenzéki sajtóhadsereg. Ha közpénzből utazik Orbán Viktor, az a baj; ha nem közpénzből utazik az a baj. Gyanítom, ha saját költségén repült volna Bulgáriába, akkor meg előszedik a „szőlőbányák” igen fárasztó históriáját. (…)

Az Átlátszó leleplezéséből természetesen nem maradhatott ki az állandó eposzi kellék: egy kis mészároslőrincezés sem. Hiszen az is micsoda újdonság, milyen egetverő leleplezés 2018 őszén, nyolc évnyi szakadatlan lőrincezés után, hogy Mészáros Lőrincnek sok pénze van, és olykor az Adriai-tengeren is szokott hajókázni! A Soros-blog idén nyáron egy vagy több drón, továbbá egy magánnyomozó hadsereg segédletével „követte” (ők maguk használják ezt a kifejezést!) ennek a két gépnek (a miniszterelnököt néha szállító magánrepülőnek és a Mészáros Lőrincet néha szállító hajónak) az útját szerte Európában, és ez alapján csodálatosan izgalmas felfedezést tettek! A hajózási és repülési nyilvántartások adatait összevetve megállapították, hogy a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor.

Egek ura ne hagyj el! A repülőgép és a hajó találkozott! Ez akár azt is jelenthetné, hogy Orbán Viktor találkozhatott a barátjával, Mészáros Lőrinccel!”

Ripost: Hogy ke­rült a mi­nisz­ter­el­nök a szol­noki szín­ház szín­pa­dára?

„Sokan hinni sem akar­ták azt a teg­nap esti in­for­má­ciót, hogy Orbán Vik­tor csak úgy, mond­hatni spon­tán módon az ut­cá­ról vá­rat­la­nul be­sé­tált a szol­noki Szig­li­geti Szín­házba, hogy egy jót be­szél­ges­sen régi is­me­rő­sé­vel Ba­lázs Pé­ter­rel a te­át­rum igaz­ga­tó­já­val. (…)

Nehéz visszaadni mennyire meglepődtek a főpróbára váró színészek, akik csak énrám vártak. Néztek nagy szemekkel, de aztán kitört az ováció. és persze fényképezkedhetett mindenki, aki csak akart.

Végül egy legalább háromnegyed órás beszélgetés lett a dologból, ámbár egy idő után már nagyon mutogatta az óráját a miniszterelnök úr titkára. Volt ott szó mindenről, színházról, művészetről, a felújításról és persze politikáról is… Aztán menni kellett tovább…

Ennyi nem több, ne kevesebb. Egy biztos, hogy ez a gesztus, ez a nem hivatalos, spontán látogatás többet ért nekünk minden ceremóniánál…”

Figyelő: Kiröhögték Trumpot az ENSZ közgyűlésén, sírás lesz a vége

„Az amerikai elnök a tőle megszokott magabiztos formáját hozta, mikor felszólalt az ENSZ közgyűlése előtt, erre kiröhögték. Immáron sokadszorra. Vannak, akik semmiből se tanulnak… (…)

Na jó, valljuk be, Trumptól nem idegen fogalom a nagyképűség, és csakugyan gyakori elfoglaltságai közé tartozik a nyilvánosság előtti hangos öntömjénezés. A közgyűlés előtt elmondott szavait mondhatnánk túlzónak, nehéz ugyanis összemérni az Egyesült Államok történetének összes elnöki teljesítményét Trumpéval. Az előző két elnököt viszont sokak szerint tényleg már most lepipálta. (…)

Szép nagy kacajokat láthattunk a CNN-en a kampány alatt, miközben minden okos véleményvezér elmondta a képernyőn, hogy Trumpnak semmi esélye, meg különben is, a republikánusok jelöltje egy bohóc. Aztán jött a csúfos leégés, mosolyok arcra fagyása, liberális könnyek és csalódott clintonisták görcsös rángatózása, üvöltözése.

Erre újabb balfék-jelöltek röhögik ki a „bohócot”. Ezek melyik meccset nézték?”

Az Origo főszerkesztője a 888-on: Macron kultuszminisztere érti az idők szavát: túl sok a férfi a filmekben

„A genderterror most a francia filmeket támadja. Addig sem kell a migrációval, a terrorizmussal és a munkanélküliséggel foglalkozniuk.

Mókás ötletet – mit ötletet, határozatot, döntést – jelentett be a francia kultuszminiszter asszony. Ezentúl a francia állam 15 százalékkal több pénzzel támogatja majd azokat a filmeket, amelyek stábjában példamutatóan figyelembe veszik a női-férfi egyenjogúságot. Példamutatóan. Ezt nem én írom, ezt Francoise Nyssen mondta. Példamutatóan. Hogyan? Kinek és miért is kellene példát mutatni? (…)

Hogy sok vagy kevés nő dolgozik a francia filmekben, ez teljesen értelmetlen kérdés. A filmgyártásban bizonyos szakmákban főleg nők dolgoznak (a sminkesek, fodrászok, öltöztetők többsége nő), az olykor 40 kilós kamerakocsit tologató munkások például férfiak, és nagyon sok az olyan háttérszakma, ahol meg nő is van meg férfi is. (…)

És ha francia film, akkor persze ott van a politikai iránymutatás. És a félelem. Igen, félelem. Amikor Magyarországon járt egy ügyes francia vígjátékrendező, Philippe de Chauveron és az Origo újságírója egy egyébként kitűnő L’Express-tanulmány alapján filmjei jobboldali attitűdjéről kérdezgette, villámgyorsan arról kezdett beszélni, hogy ő apolitikus, ő az emberi butaságot gúnyolja ki maximum, de nem politizál, s a többi. Filmjei sem. Hát persze. (…)

Ez Macron Franciaországa. Van egy elnök, aki – én unom leírni már sokadszorra – népszerűtlenebb elnök, mint bármely más elődje volt. 60 éve mérik, 60 éve nem utáltak ennyire francia elnököt. Macront persze ez nem érdekli. Négy éve még biztosan van, megbuktatni nem lehet, 2022-ig marad. Lehet, hogy kormánya megbukik, akkor majd feláldozza csatlósait, lesz akkor majd új miniszterelnöke, de mellette egy miniszterelnök amúgy is tulajdonképpen csak egy kormányszóvivő. Mindenről ő dönt. Ahogy nyilvánvalóan Macron erről is tudott. És egy ilyen ötlet nem végződhet rosszul. Ha cirkusz van belőle? Addig legalább nem a migrációról, nem a terrorizmusról, nem a munkanélküliségről, nem a szadista testőrparancsnokról (aki, mint magától az elnöktől tudjuk, nem Macron szeretője, sőt, még a nukleáris fegyverek indítókulcsa sincs nála), nem a kormányválságról, nem a gazdasági gondokról beszélnek. (…)

Macron, a kudarcelnök, aki a „minden” elnöke akart lenni (baloldali is, jobboldali is), a valóságban a „semmi” elnöke lett.

Pontosabban azért valaminek csak az elnöke lett. A bevándorlásé.”

Csillagok háborúja Franciaország és Oroszország között

0

Egy orosz kémműhold túlságosan is megközelített egy francia-olasz katonai műholdat, mely a hadi kommunikáció titkosítására szolgál.

Miután ez kiderült, Florence Parly francia védelmi miniszter azt mondta: Ez itt történt 36 ezer kilométerrel a fejünk felett,

ez nem egyszerűen barátságtalan gesztus. Ezt kémkedésnek hívják.

Arról is beszélt, hogy azonnal megtették a szükséges lépéseket. Toulouse-ban, az űripar központjában azt is bejelentette, hogy Franciaország űrhadsereget kíván létrehozni. Ebben Amerika példáját követné: Donald Trump nemrég jelentette be csillagháborús terveit.

A NATO-tagállamokon kívül eddig Oroszország és Kína jelezte, hogy komoly katonai tervei vannak az űrben. A hatalmas költségek miatt a nagyhatalmak is csak nehezen szánják rá magukat erre a lépésre. A Szovjetunió bukásához is hozzájárult, hogy Ronald Reagan akkori amerikai elnök csillagháborús terveket jelentett be, a Szovjetunió ugyanis nem bírta a fegyverkezési verseny, és ez felgyorsította az összeomlást.

Orbán szívességet tett Macronnak

0

Legalábbis ezt írja a Libération című francia lap, amely szerint a francia elnök jól járt azzal, hogy a magyar kormányfő a bevándorláspárti erők vezetőjének nevezte.

A Libération szerint a populistákkal szemben Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió bajnoka akar lenni, és a belpolitikai problémák miatti nehéz szezonkezdésben elégedetten könyvelheti el, hogy a magyar miniszterelnök őt jelölte meg ellenfeleként.

A lap úgy fogalmaz:

“Emmanuel Macron nem remélhetett volna jobb reklámot a hosszú és nehéz harchoz, amelyet irányítani szeretne a nacionalisták ellen.”

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint 7 százalékkal csökkent május óta a kormányzó Köztársaság Lendületben párt támogatása, de még így is Macron pártja a legnépszerűbb Franciaországban, a szavazatok 20 százalékára számíthat.

A lap szerint Macron ezért is idézi gyakran Orbán vádját, a francia elnöki hivatal pedig azt hangsúlyozza, hogy azért lesz sorsdöntő a májusi választás, mert

“a populisták által megrengetett EU jövője múlik rajta”.

A Libération azt írja: Macron számára “a választás kivételes alkalom lesz arra, hogy bebizonyítsa:  a progresszív erők összefogásának köszönhetően a hagyományos jobb- és baloldali törésvonal meghaladottsága nem lejáratott délibáb”.

A francia elnök azt a földrengésszerű változást akarja megismételni az Európai Parlamentben, amelyet tavaly júniusban a francia nemzetgyűlésben előidézett. Ez pedig a jobboldal szétrobbantásával történhet, amelyet mindenhol az Európa-barát liberális szárny és az euroszkeptikus retorikára fogékonyabb szuverenista, nem ritkán populista mozgalmak közti széthúzás jellemez – írja a lap.

Macron dolgát a Libération szerint megnehezíti, hogy ez a helyzet Angela Merkelnek megfelel, és a francia elnök kényelmetlen helyzetbe kerül, ha a haladáspártiak táborát a német kancellárral szemben kell létrehoznia, akit a legfőbb szövetségesének szeretne tudni.

Több ezer zsidót mentett meg egy kis francia falu

1

A protestánsok lakta falu elbújtatta a menekülőket a holokauszt idején, és segített nekik Amerikába jutni.

Németországból menekült zsidó család kopogtatott be a helyi református lelkészhez Chambon-sur-Lignonban, a Lyontól 88 kilométerre fekvő faluban. Így kezdődött az a mentőakció, amely több mint 3000 ezer zsidó életét óvta meg a holokauszt idején.

Jó menedék címmel néhány éve már könyv is jelent meg a faluról, Peter Grose írta. A cím nem véletlen:

a Franciaországban sokáig üldözött protestánsok (az hugenották) is azért menekültek ide a 16. században, mert nehezen megközelíthető.

A katolikus uralkodó katonái azért elértek egyszer ide is, és lerombolták a protestáns templomot, amelyet a 19. században építettek újjá. Ennek a lelkésze volt André Trocmé, felesége, Magda pedig a menekültprogram lelke és fő szervezője lett. Ezért 1972-ben meg is kapta a Világ Igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől – férje nevében is, aki akkor már nem élt.

Az alig 2500 fős kis falu úgy tudott 3000 embert megmenteni, hogy kapcsolatba léptek amerikai kvékerekkel, és

Svájcon keresztül Amerikába menekítették őket.

Közben a falu minden lakosa hallgatott, pedig a zsidók mentése súlyos bűncselekménynek számított. Ha valakit emiatt elfogtak, haláltáborba kerülhetett – mint a lelkész testvére, aki Auschwitzban halt meg.

Franciaországból több mint 80 ezer zsidót deportáltak a haláltáborokba, és csak tízezren élték túl a megpróbáltatásokat. A kis faluról mégis csak kevesen tudnak még Franciaországban is. A nagy tett emlékét kis múzeum is őrzi.

Terrortámadást akadályoztak meg a Moszad segítségével Franciaországban

0

Németországban tartóztattak le egy iráni diplomatát, aki a gyanú szerint a titkosszolgálat operatív tisztjeként terrorakciókat szervezett Európában. Az izraeli titkosszolgálat szerzett erről információkat.

Franciaország és Belgium volt elsősorban a célkeresztben, mert mindkét országban jelentős muszlim és zsidó közösség is él. Az Iszlám Állam is több merényletet hajtott végre mindkét országban.

A Moszad viszont információkat szerzett a most készülő akciókról, és azokat el is juttatta a német, a francia és a belga titkosszolgálatoknak – írja a Háárec.

Ezek után tartóztatták le Németországban a diplomatát, valamint Belgiumban két iránit, akik egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani. A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is.

Mindez közel egy hónapja történt,

az izraeli titkosszolgálat most oldotta fel a hírzárlatot,

és számolt be arról, hogy ők szerezték az információkat a tervezett merényletekről.

Az izraeliek amúgy is erősen lobbiznak, hogy újra zárják nemzetközi karanténba iránt. Donald Trump támogatását sikerült is megnyerniük, az USA ki is lépett az iráni atomalkuból, a többi nagyhatalom viszont nem.

Irán Izrael ellensége, még az állam létjogosultságát sem ismeri el, ugyanakkor vezető szerepre tör a Közel-Keleten – aminek következtében viszont Izrael más régi ellenségeihez egyre közelebb kerül. Lobbiznak az oroszoknál is, hogy vonják meg a támogatásukat Irántól. Ebben a hírek szerint Donald Trump is segíti őket,

állítólag felajánlotta Putyinnak, hogy felszámolják az oroszok elleni szankciókat, ha elérik, hogy Irán kivonuljon Szíriából.

Putyin persze ezt sem ígérte meg.

Arról egyébként, hogy Trump miért áll ennyire egyértelműen Benjamin Netanjahu oldalán, itt írtunk korábban.

Franciaország a világbajnok

0

Franciaország 4:2-re legyőzte Horvátországot az oroszországi futball világbajnokság moszkvai döntőjében. A gólkülönbség nem tükrözi azt, hogy kiegyenlített volt a játék, olyannyira, hogy az első félidőben a horvátok még jobban is játszottak, dacára annak, hogy 2:1-es francia vezetéssel fordultak rá a második félidőre. A horvátok minden dicséretet megérdemelnek.

Minden volt ezen a világbajnoki döntőn: öngóllal szerzett vezetést a francia válogatott; majd a horvát egyenlítés után videóbírónak köszönhetően odaítélt tizenegyessel lőtte a következő vezető gólt; a második félidőben a Pussy Riots orosz punkzenekar tagjai megzavarták a játékot, amikor berohantak a pályára (a meccset néző Vlagyimir Putyin boldog lehetett.)

De menjünk sorjában!

Az első félidőben a horvátok többet támadtak, egységesebb és karakteresebb játékot mutattak, mégis a franciák szerezték meg a vezetést a 17. percben, mégpedig Mandzukic öngóljával – ami egyébként első volt a vb-döntők történetében. Tíz perc kellett a horvátoknak az egyenlítéshez: Perisic lőtt a kapuba a 16-oson belüli kavarodás végén. Nem sokkal később ő volt az, aki egy tisztázás közben kezezett, s a videobírói döntés eredményeként tizenegyest ítéltek a horvátok ellen. Griezmann lőtte a bűntetőt, s ezzel 2:1-es vezetést szereztek a franciák.

A horvát lendület kitartott a második félidőben is, de a franciák egy-egy kitámadása veszélyt okozott a horvát kapu előtt, az 59. percben azonban Mbappé elfutása góllal végződött. 3:1 a franciák javára. Hét perc múlva Mbappé 20-22 méterről középről, szintén takarásból a kapu jobb oldalába lőtt. A horvátok javára szól, hogy ezután sem adták fel, s a 69. percben sikerült is szépíteniük, Mandzukic szemfüles góljának köszönhetően.

De a horvátok is vittek el trófeát: a vb legjobb játékosa Luks Modric lett.

Az oroszországi vb bronzérmét az angolokat szombaton 2-0-ra legyőző belgák szerezték meg, történetük során először végezve az első három között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK