Kezdőlap Címkék Francia

Címke: francia

Merkel: az eurozóna nem lesz adósságunió!

0

Az eurozóna nyakig eladósodott államai szeretnék, ha Németország garanciát vállalna az ő adósságaikért is, de ez a közeljövőben aligha történik meg. Erre figyelmeztetett mindenkit Angela Merkel.

A kancellárasszony a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában kerek-perec elutasított mindenfajta „adósságuniót”. Ezt korábban Emmanuel Macron francia elnök javasolta. A két állam június végén közös javaslattal áll elő az eurozóna reformjára. Merkel kancellár csak óvatos reformot akar, mert tudja: a németek semmiképp sem fogadják el, hogy garanciát kelljen vállalniuk olyan hatalmas adósságért, mint amely például Olaszországot terheli. Ez jelenleg több mint 2300 milliárd euro és állandóan növekszik.

Ráadásul most olyan kormánya van Olaszországnak mely nyíltan Brüsszel-ellenes.

Angela Merkel szombaton telefonon tárgyalt Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel, és az új olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is felhívta. Mind a francia államfőt, mind pedig a német kancellárt az aggasztja elsősorban, hogy az olasz kormány programjában benne van, hogy az Európai Központi Bank töröljön el Itália államadósságából 250 milliárd eurót! (Ennyi olasz államkötvény van az EKB kincstárában jelenleg).

Erről szó sem lehet!- mondta Merkel kancellár az idézett interjúban. Az Európai Központi Bank elnökének, Draghinak, aki egyébként olasz, ugyanez az álláspontja.
Mi lesz így az olasz államadóssággal? Az új olasz kormány nem hajlandó megszorító intézkedésekre, mert az életszínvonal a nagy pénzügyi válság óta stagnál Itáliában. „Az egyszerű olasz polgárok érdekeit fogom képviselni a G 7 csúcson!”- írta a Facebookon Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A fejlett nagyhatalmak vezetői a jövő hétvégén Kanadában találkoznak egymással. Ott nem az olasz államadósság lesz a fő téma, hanem Trump kereskedelmi háborúja. Az olasz államadósságról érdemben az uniós csúcson lehet szó először nemzetközi fórumon.

Június végén terjeszti ugyanis elő Németország és Franciaország az eurozóna reform terveit.

Olaszország az eurozóna harmadik legfontosabb állama, amelynek olyan magas az államadóssága, hogy egy pénzügyi válság esetén végzetes helyzetbe hozhatná az egész eurozónát. Ezért akarják az olaszok, hogy az Európai Központi Bank írja le az államadóság egy részét.

Merkel kancellár viszont nem véletlenül közölte, hogy erről szó sem lehet! Ha ugyanis Németország kormánya elfogadná az olasz javaslatot, akkor erre Karlsruhéban a német alkotmánybíróság csaknem biztosan nemet mondana. Vagyis róka fogta csuka helyzet alakult ki: Olaszország államadóssága már olyan nagy, hogy legalább akkora fejfájást okoz a kölcsönadóknak, mint maguknak az olaszoknak, akik semmiképp sem akarnak elfogadni olyan megszorító csomagokat mint a görögök. Pedig az unió legerősebb állama, Németország erre ösztönzi őket.

Jogszabály készül az álhírek ellen

0

Még az idén felül fogják vizsgálni a francia médiaszabályozást annak érdekében, hogy fellépjenek a közösségi médiában terjengő álhírek ellen, amelyek veszélyeztetik a liberális demokráciákat.

„Ha meg akarjuk védeni a liberális demokráciákat, erős törvényekre van szükségünk” – mondta egy sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia elnök.”

A francia államfő szerint az új szabályozást a közösségi médiaplatformokra alkalmazzák majd, különösen a választási időszak alatt. Jelentősen megváltozik a média felügyeletére hivatott Audiovizuális Legfelsőbb Tanács szerepe is.

Macron az álhírekkel kapcsolatosan korábban különösen sokat bírálta az orosz médiát, az RT orosz televíziót pedig azzal vádolta meg, hogy róla is téves információkat helyezett el a weboldalán és a közösségi médiában a francia elnökválasztás során.

Lesz-e német- francia tandem?

0

Emmanuel Macron francia elnök Párizsban a Sorbonne egyetemen több mint kétórás beszédben fejtette ki, hogy miképp kellene megreformálni először az eurozónát, majd később az egész uniót.

Mindez nem megy az EU vezető hatalma Németország nélkül. Merkel kancellár azonban csak vasárnap nyerte meg a választást és jelenleg kormányalakítással van elfoglalva. Azt már tudjuk, hogy

Macron reformjainak egyik legfőbb német ellenfele, Wolfgang Schauble nem lesz pénzügyminiszter Berlinben.

Egy korszak tehát végetért, de milyen lesz az új ? Tallinnban EU csúcsot tartanak, de Angela Merkel ezt megelőzően szeretne tanácskozni Macron francia elnökkel. Aki készségesen meg rövidíti emiatt lyoni programját és előbb repül az észt fővárosba. Ahol elvben a digitális forradalom az EU csúcs fő témája. Ehhez Észtország ideális háttér hiszen a kis balti állam jutott talán ,a legmesszebbre az informatikai forradalom hétköznapi alkalmazásában. Ott elég egyetlen kártya az összes ügy elintézéséhez.Macron elnök maga is elszánt híve a digitális forradalomnak.

Korábban a francia kormányban ez volt az egyik megbízatása hiszen Franciaország eléggé hátramaradt ezen a téren. A francia elnök most mégis inkább azt szeretné, ha

az uniós csúcson nem a digitális forradalomról hanem a Macron reformról lenne elsősorban szó.

Csehország leendő miniszterelnöke, Andrej Babis kerek-perec kijelentette, hogy a Macron reform humbug. Ha pedig Brüsszel ezt nagyon forszírozná, akkor Angliát esetleg néhány kelet-európai tagállam is követné. Perdöntő ebben is Angela a Merkel véleménye: mit akar az ujjáválqsztott német kancellár ? Talán kiderül a Merkel- Macron csúcs után, melyet ezúttal Tallinnban tartanak az EU csúcstalálkozón előtt.

Lengyel bírálat a franciáknak

0

Protekcionista politikával vádolta meg Macron francia elnököt Szydlo lengyel miniszterelnök asszony.

„Macron francia elnök aláássa az Európai Unió alapjait amikor korlátozni kívánja az áruk és emberek szabad áramlását az unión belül!”- hangsúlyozta Lengyelország miniszterelnök asszonya, aki a közszolgálati médiának nyilatkozott.

Beata Szydlo már korábban is igen kritikusan nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnökről,

aki több ízben is bírálta Varsót a kihelyezett munkaerő szabályozásával kapcsolatban. 

Jelenleg körülbelül 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön az Európai Unióban, akiket a kiküldő ország szabályai szerint fizetnek. Ez lényegében kelet-európai munkavállalókat jelent a gazdagabb uniós államokban. A legtöbb ilyen munkavállaló lengyel: a számuk meghaladja a 420 ezret.

Ez az úgynevezett „kihelyezett munkások” (travailleurs détachés) ügye. Ezt a kategóriát az unió egy 1996-os irányelve hívta életre. Nem egyszerűen a külföldön munkát vállalókról van szó, s nem is azokról a bevándorlókról, akik tartósan telepszenek le új országukban.

Ez olyan helyzet, amikor az uniós országban működő cég meghatározott időre (a mostani szabályozás szerint két évre) kihelyezi alkalmazottait egy másik országba, hogy ott végezzenek munkát. A munkavállalóra a fogadó ország munkaügyi szabályai vonatkoznak, az ottani minimálbért veszik figyelembe, az ott előírt munkafeltételeknek kell megfelelni, azonban a szociális járulékokat a dolgozó után a származási országban fizetik.

Macron szeretné csökkenteni az ilyen munkahelyek számát, mert ezt jogtalan konkurenciának tartja Franciaországban és a többi nyugati tagállamban. Ez a híres szociális dömping, mellyel Kelet Európát vádolja a gazdagabb nyugati oldal az EU-ban. Nemcsak ez állítja szembe Macron elnököt Lengyelországgal hanem a kamionos vita is: jelenleg a lengyelek kezében van ennek a szállítmányozási piacnak az egynegyede az EU-ban. Miért? Mert a lengyel kamionsofőr a töredékét keresi nyugati kollégáinak. Macron ezen is változtatni akar, de Varsó egy nemzetközileg jól ismert karjelzéssel válaszol.

A Franciaországban liberális forradalmat végrehajtó

Macron szerint Lengyelország áll szembe az EU magjával és ezzel a politikával a perifériára sodródik.

A francia elnök amiatt is bírálta Varsót, mert jogi reformjai nem felelnek meg az EU előírásainak. Erre Lengyelország válasza az, hogy ez belügy. Brüsszel jelenleg kötelezettségszegési eljárást folytat Varsó ellen ebben az ügyben.

Beata Szydlo miniszterelnökasszony Németországnak is nekiment: újra követelte a kárpótlást a második világháborús rombolásért. Ezt Németországban régen lezárt ügynek tekintik, de Lengyelország ezzel kívánja nehéz hekyzetbe hozni Angela Merkelt a választási kampány kellős közepén. Németországban szeptember 24-én tartják a választásokat. Ha Angela Merkel nyer, akkor Emmanuel Macronnal együtt hozzáláthatnak az eurozóna reformjához és létrejöhet a kétsebességes Európa, mely a perifériára szorítja Lengyelországot és Magyarországot is…

Katonák közé hajtott egy autó Párizsban

0

Járművel hajtott francia katonák közé egy ismeretlen Párizs Levallois-Perret nevű elővárosában szerda reggel, hat katona megsérült, közülük ketten súlyosan – tudatta a párizsi rendőrség.

A sötét színű autó – szemtanúk elmondása alapján valószínűleg egy BMW – elhajtott a helyszínről. A hatóságok elemzik a térfigyelő kamerák felvételeit, és nagy erőkkel keresik az elkövetőt. Az autó vezetője minden jel szerint szándékosan hajtott a Sentinelle terrorellenes hadművelet keretében járőröző katonák közé, de a támadó indítékát egyelőre nem ismerik – mondta egy rendőrségi forrás.

A francia főváros északnyugati peremén fekvő Levallois-Perret polgármestere a BFMTV-nek elmondta: a jármű egy szűk zsákutcából hajtott ki és hirtelen, nagy sebességgel rohant bele a laktanyájukat éppen elhagyó katonák csoportjába.

„Minden kétséget kizáróan szándékos támadásról van szó” – mondta Patrick Balkany.

Franciaországban folyamatosan magas fokú riadókészültség van érvényben, miután az utóbbi két évben több mint 230 embert öltek meg iszlamista támadásokban. A legutóbbi merényletek, illetve merényletkísérletek kifejezetten a francia biztonsági erőket vették célba.

A CNN szerint később elfogtak egy férfit az egyik autópályán, meg is lőtték. Edouard Philippe francia kormányfő később bejelentette, hogy

a merénylőt fogták el

a Párizsból Boulogne-sur-Merbe vezető autópályán. A lövöldözésben nem csak ő sebesült meg, egy eltévedt golyó eltalált egy rendőrt is.

Korrupció miatt halt meg 11 francia

0

2002 májusában  felrobbant egy autóbusz Pakisztán legnagyobb városában. 15-en meghaltak, köztük 11 francia állampolgár.

Tizenöt éve vizsgálják különböző bíróságok az esetet Franciaországban, ahol most a célkeresztbe került az akkori hadügyminiszter, a ma 75 éves Francois Léotard. A gyanú szerint miatta történt a robbanás Karachiban. A francia sajtó csak Karachi gate-nek emlegeti az ügyet, hiszen szinte az egész jobboldali elit érintett benne.

Mi történt valójában? 1994-ben amikor Edouard Balladur volt Franciaország miniszterelnöke, Párizs tengeralattjárókat adott el Pakisztánnak és Szaúd Arábiának. Nagy üzletről volt szó, és ezért bőven jutott pénz a megvesztegetésre is. A döntéshozók elég sokat kaphattak mindkét országban, hiszen a franciáknak adták a megrendeléseket. A Canard Enchainé című szatirikus lap, mely az elsők között szokott leleplezni korrupciós ügyeket, már akkoriban megírta, hogy a megvesztegetési pénzből nemcsak a vásárlóknak jutott, de abból szépen visszaosztottak francia politikusoknak is.

Balladur akkori kormányfő elnök szeretett volna lenni 1995-ben, és erre kellett a pénz. Hadügyminisztere, Francois Léotard 2002-re készülődött. Ő erre tett félre a tengeralattjáró üzletből. Nicolas Sárközy volt akkoriban a költségvetési miniszter. Balladur ellen már megindult a vizsgálat. Most a célkeresztbe került Francois Léotard is, aki a francia politika nagy ígérete volt és az is maradt. Fiatalon visszavonult. Már akkoriban pedzegették, hogy talán a Karachi-gate miatt. Mások szerint egyáltalán nem erről volt szó:

az orosz titkosszolgálat valamivel megzsarolta, és ő cserébe NATO titkokkal fizetett.

Az amerikai kémelhárításnak feltűnt, hogy Moszkvában túl sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO hadügyminiszteri értekezletein Brüsszelben. Jeleztek Párizsnak, és az ígéretes fiatal politikus eltűnt a közéletből.

Most viszont válaszolnia kell arra a kínos kérdésre: lehet, hogy miatta halt meg 11 francia állampolgár Karachiban? A busz ugyanis, melyben a franciák ültek, az Agosta tengeralattjárók karbantartására érkezett Pakisztánba. De miért robbantották fel? Azért, mert Balladurből nem lett elnök! Épp ellenkezőleg: ellenfele, Jacques Chirac költözött be az Elysee palotába. Aki ugyancsak csodálkozott azon, hogy miért fizet Franciaország még mindig megvesztegetési pénzeket Pakisztán néhány fontos emberének. Amikor rájött, hogy vesztes ellenfele részben ebből pénzelte a választási kampányát, azonnal leállította a kifizetéseket. A pakisztáni döntéshozók viszont úgy érezték: átverték őket, mert nem kapták meg a teljes összeget! Finom figyelmeztetésként felrobbantották az autóbuszt Karachiban.

Pontosabban a tálibokra bízták ezt a feladatot. A fanatikus iszlamista gárdát annak idején a pakisztáni katonai titkosszolgálat hozta létre – az USA kérésére. Így aztán nem volt nehéz őket rávenni egy merényletre Pakisztán legnépesebb városában. Csakhogy a francia titkosszolgálat is nyomozni kezdett és kiderült: a megvesztegetési pénzek elmaradása miatt a dühös kormányzati emberek hoztak döntést az autóbusz felrobbantásáról Karachiban. A 15 halottból 11 francia volt!

A vizsgálat azon nyomban megindult Párizsban, de lassan csordogált amíg a jobboldal volt hatalmon. Amint a szocialisták kormányra kerültek, az igazságszolgáltatás is magasabb fokozatba kapcsolt: vádat emeltek Edouard Balladur egykori miniszterelnök ellen. Most pedig a hadügyminiszter, Francois Léotard is a célkeresztbe került. Igaz, ők már nyugdíjasok. De mi lesz Nicolas Sárközy-vel, akinek mindenről tudnia kellett, hiszen Balladur bizalmi embere volt, mint költségvetési miniszter és kampányának egyik fő szervezője.

Tanúként már kihallgatták. Mivel politikai pályafutása már valószínűleg véget ért, hiszen idén elbukott a jobboldali előválasztáson, nem kizárt, hogy ő is célkeresztbe kerül. Ez pedig csúnya búcsú lenne a közélettől Nicolas Sárközy számára, aki alig múlt hatvan éves, és még valószínűleg a visszatérésről álmodik az Elysee palotába.

Macron elismerte a franciák bűnösségét

0

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök 1995-ben kipával a fején kért bocsánatot azoktól a zsidó polgártársaktól, akiket a francia rendőrök és csendőrök begyűjtöttek és átadtak a németeknek.

A zsidók többsége sohasem jött vissza a lágerekből. Franciaországban el kellett telnie ötven évnek ahhoz, hogy a köztársasági elnök kimondja: igen, mi franciák is bűnösek vagyunk a zsidó üldözésben!

Korábban erről szemérmesen vagy hallgattak vagy kizárólag a megszálló németeket hibáztatták.

Emmanuel Macron most megismételte Jacques Chirac bocsánatkérését a zsidó mártírok terén Párizsban. Külön bocsánatot kért az elhurcolt és elpusztított zsidó gyerekektől. Az új köztársasági elnök azzal is ünnepélyesebbé tette a megemlékezést, hogy meghívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is.

Ilyen még nem volt Franciaország háború utáni történetében.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!