Kezdőlap Címkék Fizetések

Címke: fizetések

Lapszem, 2018. április 27.

0

Péntek van, a hét utolsó munkanapja, holnap már el is kezdődik a négynapos hétvége. Ma a Ziták és Mariannok ünneplik névnapjukat, és lássuk, miről írnak a mai lapok.

Lassan véget ér a kormányalakítás

Egyre több forrásból erősítik meg az elmúlt napok értesüléseit a negyedik Orbán-kormány névsoráról – írja a Magyar Idők. A lap szerint Kocsis Máté lesz a Fidesz frakcióvezetője Gulyás Gergely helyett, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszterként folytatja munkáját.

A lap szerint

három női államtitkára lesz az EMMI-nek:

Novák Katalin családügyi, Szabó Tünde pedig sportért felelős államtitkár marad, az egészségügyi államtitkár pedig Nagy Anikó, a Heim Pál Gyerekkórház igazgatója lehet.

Fertőzési adatok: megosztja a kórházi vezetőket a Kúria döntése

A Kúria úgy döntött, hogy a szaktárcának

ki kell adnia a kórházi fertőzésekről szóló adatokat.

A Népszava arról ír, hogy eddig azzal hárították a kérést, hogy ezek az adatok összezavarhatják az embereket. A TASZ viszont pert indított, hogy ki adják őket, amelyet végül meg is nyert.

A lap több kórházigazgatóval is beszélt, van, aki támogatja a döntést, van, aki ellenzi.

Nem csökkent a bérszakadék az Európai Unióban

A Világgazdaság szerint továbbra is jelentős a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemkülönbséggel bíró országok közti különbség – a lap az Eurostat felmérése alapján ír erről.

Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében helyezkedik el.

A legnagyobb különbségek Bulgáriában, Litvániában, Romániában, Spanyolországban és Görögországban voltak, a legkisebbek pedig Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban.

Bréking nyúz, február 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Migránsok lepték el a kormánysajtót, szinte mindenhol több cikkben is foglalkoznak velük. A Magyar Idők „migránsszótárról” ír, az Origo a menekültpolitikája miatt rengeteget bírált Ausztráliát látná Magyarország partnerének, miközben a portál főszerkesztője nem saját lapjának, hanem a 888-nak írt. A Ripost pedig örömujjogva számol be a fizetésekről.

Az Origo új partnert talált Magyarországnak: Ausztráliát

„Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt vasárnapi évértékelőjében, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelmünkben nem vagyunk egyedül, és közösen fogunk harcolni, hogy Soros Brüsszelben és az ENSZ-ben bemutatott tervét megfékezzük. Ennek érdekében hazánk nemzetközi szövetségeseket keres. Most az ausztrál külügyminiszter jön Magyarországra. Annak az országnak a külügyminisztere, amelyik az egyik legkeményebb és legeredményesebb harcot folytatja a migrációval szemben. (…)

Francois Crépeau, a migránsok emberi jogaival foglalkozó ENSZ-jelentéstevője még 2016 novemberében elítélte Ausztrália bevándorláspolitikáját, embertelennek nevezve.

Crépeau felkereste a naurui és pápua új-guineai menekülttáborokat is, utána Canberrát azzal vádolta meg, hogy fogva tartja a migránsokat, ami ellentétes a nemzetközi joggal.

Arról természetesen nem beszélt, hogy a táborokban milyen veszély is fenyegeti a menekülteket. Nyilvánvalóan semmilyen.

Láthatjuk tehát, hogy a bevándorláspárti politikusoknak a legkisebb mértékben sem tetszik, ha egy állam megvédi a saját határait. (…)

Canberrát az elmúlt két évben továbbá azzal vádolták, hogy fizet az indonéziai embercsempészeknek azért, hogy visszavigyék a migránsokat a származási helyükre.”

Közben az Origo főszerkesztője megint inkább a 888-ra írt

„Az LR-nek van egy egészen kóros része is. Néhány LR-képviselő úgy gondolta, hogy unalmas lenne még öt évet ellenzékben lehúzni. Jó, jó, ezzel minden hagyományukat, eszményüket elárulják, de kormányközelben lesznek. Így megalakították a konstruktív ellenzéki csoportot: van, aki a kormány tagja, és van, aki egyszerűen csak megszavazza a fontosabb törvényeket.

A bukott szocialista gazdasági miniszterből magát centristává átoperáló Emmanuel Macront elnökké választották, és bár rekordnépszerűtlen, a jobboldalnak kétségtelenül ártott a konstruktív LR-csoport. Ilyen árulás nyilvánvalóan demoralizál egy politikai közösséget.

Macron semmire nem kötelező gesztusokat tesz az áljobboldal felé. A valódi jobboldal ellen harcol, a lényeges kérdésekben persze nem enged, ilyen a migráció ügye is. Vagy a börtönök.”

Migránsszótárat talált a Magyar Idők!

„Különleges szótárral segíti az Európába tartó migránsokat egy Soros György támogatását élvező szervezet. Az úgynevezett Refugee Phrasebook arab és fárszi kifejezések folyamatosan bővülő gyűjteménye a hozzájuk tartozó fordításokkal angol, német, magyar, valamint több balkáni nyelven. (…)

A kifejezéseket témakörönként gyűjtötték össze. Az egyik ilyen az egészségügy, több mint száz olyan fordulattal, mint a megerőszakoltak, hüvelyi gombafertőzés, bipoláris vagyok, öngyilkos gondolataim vannak vagy az, hogy utoljára két napja éltem nemi életet.”

A Pesti Srácok ellátogatott egy beszélgetésre Csillag Istvánnal

„Az egykori SZDSZ-es Csillag István éppen akkor volt gazdasági és autópálya-miniszter, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök eleresztette híressé vált mondatát: „Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.” Okkal feltételeztük tehát, hogy okosakat fog mondani gazdaságügyi kérdésekben a Budai Liberális Klubban, és a baloldali szakértő valóban akkorát alakított, hogy csak azt sajnáltuk, ennyire kevesen hallották az előadását. Az „igen, de” típusú érvelése legalább annyi rokon vonást mutat Tamás Gáspár Miklóséval, mint az 1994-es SZDSZ az MSZP-vel. Csillag sikeresnek, mégis rossznak tartja a kormány gazdaságpolitikáját, és szorgalmasan felmondta a szélsőliberális gazdaságpolitika gyakorlatban megbukott lózungjait. Dicséretére váljék viszont, hogy nem is tagadta, sokkal fontosabbnak tartja a nemzetközi nagyvállalatok profitmaximalizálását, mint a magyar dolgozók tisztességes bérezését.”

Valósággal ujjong a Ripost a fizetések miatt

„Még sosem volt példa egy év alatt ek­kora bér­eme­lésre – mond­ják az elem­zők a ta­va­lyi évről. És a fi­ze­té­sek idén to­vább nőnek! (…)

Jó hír, hogy a bérek sokkal gyorsabban nőnek, mint ahogy romlik a pénzünk: az inflációt is figyelembe véve 10,3 százalékos a reálbér-növekedés! (…)

A béremelések idén tovább folytatódnak, erre számít a kormány és az elemzők is, akik a nettó bérek további 8-10 százalékos emelkedését várják – vagyis idén még egy havi fizetéssel több pénz marad a zsebünkben…”

Lapszem, 2018. január 27.

0

Szombat van, Angéla és Angelika napja, megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Nehezen tudnak megélni a vak emberek

A vakok nagy része jelenleg az ellátási rendszeren kívül van, írja a Magyar Nemzet. A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint nyolcvanezer vak vagy gyengén látó ember él Magyarországon, ám közülük csupán 15 ezren tagjai valamelyik vakokat segítő szövetségnek, egyesületnek.

A többségük mindössze havi 80 ezer forintból tengődik.

Sokan azért vakultak meg, mert nem megfelelően kezelték őket.

Karácsony: Az szavazzon a Fideszre, akinek a menekültek elvették a munkáját

Az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a Népszavának adott interjúban beszélt erről. Azt is mondta, hogy pókerben mindig veszít, de nem hisz a szerencsében, inkább a stratégiára épít. Szerinte a választási matematika egyszerű:

„több szavazó kell, és kevesebb párt.”

Orbán szerint Európának újratervezésre van szüksége

A Magyar Időkben Orbán Viktor beszédéről lehet olvasni, amelyet a V4-ek kormányfőinek budapesti találkozóján tartott. Többek között azt mondta, hogy a visegrádi államok hozzáadnak Európa erejéhez, nem pedig elvesznek tőle, és szerinte ez a leggyorsabban fejlődő régió Európában.

A fizetésemelés állíthatja meg az elvándorlást

A Világgazdaság arról ír, hogy tovább emelkedhetnek a hazai bérek, de bizonytalan, hogy ez milyen hatással lesz az évek óta tartó elvándorlási kedvre. Az álláshirdetések száma több mint 17 százalékkal ugrott meg tavaly év végén. Bruttó 245 ezer forintot keresnek átlagosan a 18–25 év közötti magyar fiatalok.

A lovak közé csapta a gyeplőt a Lidl

Húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.

A Lidl Magyarország márciusban újabb béremelést hajt végre – tudatta a német diszkontlánc. Eszerint átlagosan 20 százalékkal toldja meg a fizetéseket a cég a teljes időben foglalkoztatottaknál. A boltban dolgozó beosztottak javadalmazása 290 és 320 ezer lesz, az üzletvezetőké viszont 720 ezer. (Ehhez még teljes bérlettérítés és csaknem százezres egészségügyi csomag járul, a boltvezetők pedig korlátlan használatra autót kapnak.)

Eddig is a diszkontok vezették a bérlistát átlagosan 250-300 ezres fizetésekkel – már ahol közölnek nyilvánosan információt -, de a Lidl az üzletekben adandó 365 ezres átlaggal alaposan a konkurrensek elé lép.

A kiskereskedelem

nyomasztó munkaerőhiánya folyamatos béremeléseket kényszerít ki,

a Lidl saját adata szerint a mostanival együtt 2016. januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre. A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalék növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint.

Nagy mozgásokat indíthat el ez a változás, hiszen a Lidl ezzel nem csak a másik nagy német hard diszkontnak, az Aldinak dobott kesztyűt, hanem leginkább a mintegy 18 ezer embert alkalmazó Tescónak, amely a tavaly őszi belső megállapodás értelmében a bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, és ezt is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

Nem beszélve a laza láncba szerveződő CBA-ról, Realról és Coopról, valamint a független kisboltokról, amelyek már eddig is egyre nehezebben bírták a versenyt. Ezzel az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelmi üzletek száma 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körülire csökken(t).

Parfümériában a legédesebb a munka

A kereskedelemben most az illatszerboltokban fizetik legjobban a fizikai munkakörben alkalmazottakat, a bérek itt csaknem 30 százalékkal nőttek egy év alatt. Majdnem ennyivel nyomták meg a béreket az italkereskedésekben is. A sportszerüzletekben csak bő egytizedével nőttek a keresetek, ennek ellenére a dobogó harmadik fokán állnak. A nagyarányú fizetésjavulás ellenére a halat, húst, zöldséget forgalmazóknál rettentően alacsonyak a fizetések.

Az idei év az általános béremelkedések esztendeje, a kiskereskedelemben is. Tavaly már lezajlott egy nagy növekedési hullám, aminek következtében a 154 ezer forint átlag 2016 végére 172 ezerre ugrott a hivatalos statisztikai adatok szerint. Mivel ezen a területen nagyon sok a törvényes legkisebb (minimális, szakmunkás minimum-) béren alkalmazott, az idei kötelező 15, illetve 25 százalékos emelés is érezteti hatását. Augusztusra a kiskereskedelem átlaga 189 ezer forint lett.

A különbségek azonban igen nagyok, és a jövedelmi olló egyre nyílik. A blokkk.com kimutatása szerint a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó üzletek közti

különbség augusztusban 66 ezer forint volt, tavaly még csak 60 ezer.

Az utolsó nyári hónapban az illatszerüzletekben volt a legmagasabb eladói, árufeltöltői fizetés: a bruttó 220 ezer forint 29 százalékkal több a tavalyinál, amivel a harmadik helyre taszította a 2016-ban még vezető sportboltokat; utóbbiakban csak átlagosan 11 százalékkal 208 ezerre emelkedett a javadalmazás. Közöttük az italárukat forgalmazók találhatók 31 százalékos növekedéssel, 218 ezres átlaggal.

Feltűnő az alapélelmiszereket árusító üzletek gyenge átlagbér-pozíciója. A halat árulóknál alig 154 ezer az átlag, a húsboltokban is csupán 163 ezer. Ebben a sávban találhatók a piaci ruhások és élelmiszer-kereskedők. Az élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben jobb a helyzet, ezek változatlanul a hatodikak a sorban 197 ezer forint átlaggal (29 százalékos növekedéssel egy év alatt).

Ehhez azonban tudni kell, hogy ebben a körben találhatók a külföldi tulajdonú áruházláncok, amelyekben gyakran

lényegesen az átlag feletti javadalmazást adnak

az alkalmazottaknak. A kisboltok esetében azonban felülreprezentáltak a hazai tulajdonúak, és láthatóan ezeknél szignifikánsan alacsonyabbak a bérek.

Az ollót kicsik és nagyok, hazaiak és külföldiek között az is szétfelé nyomja, hogy a nagy arányú általános keresetnövekedés (szeptemberben 13 százalék) csak részben jelenik meg az üzletekben. A kiskereskedelem átlagos forgalomnövekedése az öt százalékot se érte el a legutóbbi méréskor, és ezen belül az élelmiszereké még ez alatt maradt, a tartós fogyasztási cikkekből fogyott lényegesen (mintegy 8 százalékkal) több. Vagyis a kisebb alapterületű, egy profilú boltokban alig több a bevétel, ebből kellene kigazdálkodni a kétszámjegyű bérnövekményt.

A fizetések sorrendje (ezer forint, zárójelben a tavalyi, változás 2016 augusztusához képest, százalékban)

Helyezés  Bolttípus 2017 augusztus Változás
1. (2.)  illatszer 220 + 29
2. (3.)  ital 218  + 31
3. (1.)  sportszer 208 + 11
4. (5.)  bútor 206  + 28
5. (4.)  autószalon 202 + 22
6. (6.)  élelmiszer vegyes 197 + 29
7. (8.)  benzinkút 182  + 24
8. (7.)  ruha 182 + 22
9-10. (10.)  játék 180  + 29
9-10. (9.)  könyv 180 + 27
11. (12-13.)  óra, ékszer 175 + 28
12. (12-13.)  használt cikk 175 + 28
13. (11.)  híradástechnika 172  + 23
14. (16.)  dohányáru 168  + 27
15. (15.)  pékáru 166 + 24
16. (17.)  zöldséges 165 + 25
17. (18.)  élelmiszer piac 164  + 25
18. (14.)  ruhás piac 164 + 19
19. (19-20.)  hús 163 + 26
20. (19-20.)  hal 154 + 17
Forrás: KSH/Blokkk.com, fizikai foglalkozásúak, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

Együtt: Közpénzzabáló kis gömböc lett a jegybankból

0

Öt év alatt hétszeresére nőtt a jegybaki döntéshozók fizetése, a létszám pedig két és félszeresre bővült – írja Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy a Monetáris Tanács tagjainak juttatásai rakétasebességgel emelkednek: havi 64 millióról 2016-ra 315 millió forintra emelkedtek a testület tagjainak személyi jellegű juttatásai, 2017-ben pedig már félév alatt 213 milliót fizetett ki az MNB erre a célra.

A 24.hu arról számolt be, hogy a Matolcsy György vezette jegybankban a dolgozók létszáma pár év alatt közel a két és félszeresére nőtt. A Monetáris Tanács tagjainak díjazása pedig hétszer annyiba kerül, mint öt éve. Míg Matolcsy érkezése előtt csupán 580-an dolgoztak a Magyar Nemzeti Banknak, mára több mint 1400-an kapnak fizetést a jegybanktól, aminek csak egy részét magyarázza a PSZÁF beolvasztása.

Spät Judit szerint pofátlanság, hogy a jegybanki dolgozók létszáma és a Monetáris Tanács tagjainak fizetése pár év alatt a sokszorosára emelkedhetett. Ebből is látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank teljesen átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működik, Matolcsy úgy szórja a pénzt, ahogy neki tetszik: legyen szó fizetésekről, luxusingatlanok megvásárlásáról, 40-50 milliós kedvezményes hitelek osztogatásáról, vagy éppen rendezvényszervezés céljából méregdrága jamaicai luxusutaztatásokról. Vérlázító, hogy a Fidesz maffia-kormánya és Matolcsy György jegybankja adófizetői pénzből jutalmazza a hűséges haverokat. Ismét bebizonyosodott, hogy Matolcsy a jegybankot és annak alapítványait puszta kifizetőhellyé silányította.

Az Együtt elnökségi tagja felszólítja a jegybankelnököt, hogy azonnal fejezze be a jegybankon keresztül történő közpénzszórást. A jegybank függetlensége nem jogosít fel a magyar emberek pénzének elherdálására!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!