Kezdőlap Címkék Financial Times

Címke: Financial Times

Orbán haveri államkapitalizmusa

Arról ír a londoni Financial Times annak kapcsán, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone-t méghozzá oly módon, hogy az állam által feltőkésített 4iG a többségi partnerével közösen, de természetesen ahogy szokásos az orbáni kapitalizmuban.

1,8 milliárd euró a Vodafone üzlet értéke, és ez hatalmas pénz egy kis országban, amely gazdasági válság előtt áll amennyiben nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ennek egyelőre semmilyen jele sincsen. A magyar gazdaság megítélése, a forint árfolyama elsősorban ettől függ. Orbán Viktor viszont mindettől függetlenül tovább építi haveri államkapitalizmusát, amely jobban emlékeztet a poszt szovjet rendszer országaira mint az Európai Unióra – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap utal arra, hogy a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan törekszik arra, hogy visszaszerezze az irányítást a stratégiai szektorokban. Ily módon sikerült 50% fölé emelnie a részesedését a bank, az energia és a média szektorban.

Orbán olyan rendszert akar kiépíteni a gazdaságban, amely túlélheti azt is, hogy a Fidesz elveszíti a politikai hatalmat.

Az oligarchák olyan haverok, akik elnyerik az európai tendereket, és ebből gazdagodnak.

Az előnyei ennek a rendszernek nyilvánvalóak: a lojális bankok szívesen hiteleznek a hűséges oligarcháknak. A média a kormány propaganda része.

Csakhogy a rendszernek vannak komoly hátrányai is – figyelmeztet a lap.

Miért dolgozzak hatékonyan, ha az eredmény nem ettől függ hanem attól, hogy milyen a kapcsolatom Orbán Viktorral?

A korrupció itt a rendszer lényege, ezért is tart vissza az Európai Unió 15 milliárd eurót. Orbán Viktor lehet, hogy taktikai engedményeket tesz Brüsszelnek, hogy megszerezze ezt a hatalmas összeget, de a Vodafone üzlet azt mutatja, hogy tovább épül az Orbán birodalom.

Putyin lenne a minta?

Erre céloz a Financial Times, de ez korántsem biztos. Politikai szempontból lehet vonzó Putyin példája hiszen az orosz diktátor korlátlan úr otthon, de Oroszország látványos gazdasági kudarca azt mutatja, hogy ez bizony zsákutca. Ezért Orbán Viktor számára a kínai modell gazdaságilag sokkal vonzóbb, mert az sikeres. A kínaiak épp most hoztak Debrecenbe egy óriási beruházást, amely a legnagyobb lesz Magyarországon. A kínai modell mintája Szingapúr, amely ragyogó gazdasági felzárkózást produkált azóta, hogy Li Kuanjü miniszterelnök kitalálta a kis tigris modellt. Teng Hsziao-ping elsősorban tőle vette át az ázsiai modellt, amely az autokrata politikai vezetést kombinálja a piac gazdasággal. Bár Kína jelenleg gondokkal küzd, de az elmúlt negyven évben villámgyorsan zárkózott fel a világszínvonalhoz, és vált az USA vetélytársává a világpiacon. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy új szerződést kell kötni a Magyarország jövőjét meghatározó négy nagyhatalommal: az Európai Unióval, az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Ezek közül Oroszország belezuhant a háborús szakadékba, ahonnan nemigen van kiút. Az Európai Unió a recesszió határán, az USA éppúgy. Kína sem áll igazán jól, de még mindig gyorsabban növekszik mint vetélytársai. Peking az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amikor megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor lezserül így válaszolt: majd adnak a kínaiak! Persze Peking ennek megkéri az árát hiszen ingyen ebéd nincsen a globális gazdasági versenyben.

Orbán és az orosz földgáz

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

„Meg kell ismernünk a mesterséges intelligencia képességeit! Egyúttal azt is meg kell értenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan szintű bizonytalanságot okoz a világban, amely nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné teszi a tartós béke fenntartását” – figyelmeztet Henry Kissinger, a veterán amerikai diplomata, aki nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra.

A 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív: a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel fogadják hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján, melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak. Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.

Kissinger a párbeszédet hiányolja

Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügymioniszter.

Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így belesodródtak az első világháborúba.

Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb konfliktust a hidegháború idejében.

Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két világhatalom között.

A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle

Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével foglalkozik.

Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.

Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást az USA már nem hagyta figyelmen kivül, és megindult a kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.

Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.

Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Lengyelországban a Nemzeti Bank újra emelte a kamatlábat, hogy ezzel megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis lelassítani az inflációt. A londoni Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországban húsz éve nem volt ekkora infláció. Varsóban ennek okát külföldön keresik, nem is mindig alaptalanul, de ez nem könnyíti meg a szegényebb néprétegek gondját, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő árakkal.

A Lengyel Nemzeti Bank módosította inflációs előrejelzését: jövőre eredetileg 2,4%-ot jósolt maximum 3,5%-os plafonnal, de most már arra számít , hogy 2022-ben az áremelkedés 5,1-6,5% között alakul majd! Még ez is alulbecslésnek tűnik hiszen a múlt hónapban az idei infláció elérte a 6,8%-ot!

Kamatláb emelés

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a kamatláb emelést, ehhez csatlakozott Csehország és Románia. Az infláció Európa keleti felén jóval komolyabb gondot jelent mint Nyugaton, mert az emberek életszínvonala jóval alacsonyabb. Ezért az árnövekedés nagyon hamar elérheti azt a szintet, amelyet a kelet-európai országok szegényebb polgárai egészen egyszerűen nem tudnak megfizetni. Ráadásul olyan árak emelkednek, melyeket mindenképp meg kell fizetniük: élelmiszer, fűtés, benzin vagy gyógyszer.

Sem az amerikai Federal Reserve Board sem pedig az Európai Központi Bank nem emelt kamatlábat noha sokan számítottak erre. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökasszonya úgy nyilatkozott, hogy jövőre sem valószínű a kamatláb emelése.

Az ok: sem Amerikában sem pedig az eurozónában nem kívánják agyoncsapni a konjunktúrát.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter máris jelezte, hogy alacsonyabb növekedésre számít az idén.

Jön a stagfláció?

Nouriel Roubini, aki megjósolta a nagy 2008-as pénzügyi válságot, az elmúlt időben arról írogat, hogy a világgazdaságot mindinkább a stagfláció fenyegeti. Vagyis csak az árak nőnek miközben a gazdaság stagnál. Ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lehetnek főként olyan országokban, ahol a lakosság életszínvonala alacsony. A visegrádi államok vagy Románia idetartoznak. Európai mércével mérve ezekben az országokban a lakosság többsége szegénynek számít. Számukra az áremelkedés egzisztenciális fenyegetettséget jelent. Ezzel minden kormánynak számolnia kell a régióban, ahol sok országban, ahol kaotikus politikai állapotok uralkodnak.

Orbán meghátrált Fudan ügyben

Orbán meghátrálásaként értékeli a hétvégi tüntetés után kialakult politikai helyzetet Magyarországon a londoni Financial Times. A befolyásos pénzügyi lap ugyanakkor nem hiszi el a magyar kormányfőnek, hogy még nem született szerződés a sanghaji egyetem budapesti kampuszáról.

A Financial Times idézi a Direkt36 információit a titokban megkötött magyar-kínai szerződésről. Eszerint egy konferencia központ is épülne az egyetemi komplexumban, nem beszélve a sport pályákról.

1,5 milliárd euróról van szó

Ez hatalmas összeg, melyet a kínaiak meghiteleznek, de nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel. Sokszor tartalmaznak az ilyen kínai szerződések egy úgynevezett politikai stabilitási záradékot, mely kiköti, hogy Pekingnek joga van a teljes összeg követésére idő előtt, ha az országban olyan káosz bontakozik ki, mely kétségessé teheti a hitel visszafizetést. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az adós államokat.

Kína pedig ezt kihasználva megszerezhet a szóban forgó országban számára fontos ingatlanokat.

Montenegróban épp emiatt áll a bál, a kis balkáni állam nem tud fizetni. A kínaiak pedig értékes tengerparti területeket szereznének meg ily módon.

Budapesten a tiltakozó tüntetésen hangsúlyozták: nem Kína, nem is a Fudan egyetem hanem Orbán Viktor kétes kínai üzletei ellen tiltakoznak!

Ki jár jól?

Miközben a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a Fudan egyetem budapesti kampusza nagy terheket ró a magyar államra néhányan nagyonis jól járhatnak Orbán Viktor környezetében.

Mészáros Lőrinc épp így lett Magyarország leggazdagabb embere, megelőzve az OTP vezérét, Csányi Sándort.

Pekingben nagyon is jól ismerik a magyar elitet. Azt is világosan látják, hogy az egyéni meggazdagodás a magyar elit számára sokkal fontosabb mint az ország érdeke!

Épp ezt a gyengeséget kihasználva nyomulnak előre a kínaiak, trójai falóként kihasználva Orbán Viktor diplomáciáját az Európai Unióban.

Matolcsy Györgyöt, a Fudan projekt keresztapját egyenesen kínai ügynöknek tekintik az Egyesült Államokban. Nem véletlen, hogy a washingtoni IMF közgyűléseken a Nemzeti Bankot az egyik alelnök, Patai Mihály képviseli és nem az első számú vezető.

A Huawei Magyarországon működteti legnagyobb külföldi kutató központját – írja a londoni Financial Times.

Pontosan akkor amikor Biden elnök Európába érkezett, hogy az USA és az EU között erős szövetséget hozzon létre Kínával szemben.

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ „egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

FT: A haldokló üzent, köszöni egyre jobban érzi magát

A lap szerint az EU-t évtizedek óta temetik, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, de a szervezet továbbra is stabil, és ez megzavarja bírálóit. A szerző, a lap külpolitikai fő elemzője kiemeli: az Unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok.

Gideon Rachman azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben az unió több mint négyszeresére nőtt. Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy igencsak ellenáll a nehézségeknek, miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban megrohamozta a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy Nagy Britannia elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok.

Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Ugyanakkor egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik.

Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini.

Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény-kutatásokat. Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyiket is kihajítja a klubból.

Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de amennyiben nem kell Franciaország kilépésétől tartani, akkor az integráció megemészti a csapást.

Idővel pedig egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják, és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható.

Egyszóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele – írta Gideon Rachman.

(Ford: Ara-Kovács Attila)

Magyarországnak szép jövője lehet, Orbán Viktornak kevésbé!

Ezt üzente a magyar miniszterelnöknek a londoni Financial Times. A befolyásos lap publicistája arra mutat rá, hogy Orbán Viktor különutas politikája egyre inkább zavarja a nyugati világ vezetőit mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A magyar kormány jó kapcsolatot tart fenn olyan államokkal mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Trump elnök idején ezt tolerálták Washingtonban és elnézték Berlinben vagy Párizsban.

A Fidesz távozása az Európai Néppárt frakciójából azt mutatja, hogy ennek a toleranciának immár vége.

Joe Biden külpolitikája alapjaiban különbözik a Trump korszaktól és ehhez fokozatosan alkalmazkodnak Berlinben és Párizsban is.

Németországban az őszi választások után nagy valószínűséggel a CDU és a CSU a zöldekkel köt kormánykoalíciót. Ezért is közölte Marcus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője, hogy a Fidesznek mielőbb távoznia kell az Európai Néppártból is. A zöldek ugyanis Orbán Viktor legfőbb bírálói közé tartoznak Németországban és az Európai parlamentben.

A pekingi kapcsolat

Különösen zavarja Washingtont, hogy a Huawei kapta az 5G rendszer bevezetési jogát Magyarországon. Ezenkívül Kínán kivül itt van a legnagyobb bázisa a Huaweinak, melynek gazdasági igazgatóját az USA kérésére Kanadában letartóztatták. A gazdasági igazgató a Huawei alapító elnökének lánya vagyis a cég nagyon benne van az amerikaiak célkeresztjében. Ezt már Pompeo külügyminiszter is hangsúlyozta amikor Budapesten a Huawei ellen érvelt. Akkor Orbán Viktor ezt elutasította. Ez már akkor is rosszpont volt Washington szemében. A Financial Times szerint Orbán Viktor immár nem játszhat kettős szerepet: NATO és EU tagként nem tarthat fenn kiváló kapcsolatot Pekinggel és Moszkvával. Ez Orbánnak rossz hír, de Magyarországnak nem – írja a Financial Times, amely nem siet állítását indokolni.

Kína ugyanis 2028-ban vagy korábban megelőzheti az USA-t a gazdasági versenyben. Jelenleg az egyetlen olyan nagyhatalom, amely sikeresen abszolválta a vírusválságot bár az épp Kínából indult ki.

Sem Európa sem az USA nincs túl a válságon és nemigen képes alternatívát kínálni a dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor, de Angela Merkel vagy Emmanuel Macron számára is világos. Mind a német mind a francia vezető ezt el is mondta Biden elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg.

Az uniós pénzek lenyúlását már jövőre büntetni lehet

Az Európai parlament költségvetést ellenőrző  bizottságának elnök asszonya kijelentette, hogy az uniós pénzek lenyúlását már jövőre büntetni lehet.

Monika Holmeier a bajor CSU képviselője vagyis ugyanabban a párt családban üldögél mint a Fidesz. A CSU-val korábban igen szoros volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök kapcsolata. Gyakran hívták meg őt Münchenbe, mert a migránsokkal kapcsolatos nézetei népszerűek voltak a CSU-ban. Csakhogy most a pénzről van szó! Ebben pedig a bajorok éppúgy nem ismernek tréfát mint a többi „fukar tagállam”, amely tudni szeretné, hogy mire is költik az uniós költségvetés illetve a 750 milliárd eurós válságkezelő alap pénzét?!

Most Monika Holmeier úgy nyilatkozott a brüsszeli Politico-nak, hogy az Európai parlament eredetileg megszavazott szövege érvényes maradt míg

a hozzáfűzött kiegészítő nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű! Pedig erre volt oly büszke a magyar miniszterelnök.

Fölösleges a kiegészítő nyilatkozat

A négy nagy pártcsalád közös törvény tervezete azt célozza, hogy emlékeztesse az állam és kormányfőket: a parlament hozza a törvényeket. A jogállamiságról szóló megszavazott törvény kristály tiszta, ahhoz semmiféle kiegészítés nem szükséges – ez a véleménye a négy nagy pártcsaládnak: néppárt, liberálisok, szocialisták és a zöldek.

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az uniós pénzek vizsgálatát „nem aktivista módon” kezelik majd vagyis betartják a szabályos ügymenetet: mindent szigorúan ellenőriznek. Vera Jourova a londoni Financial Timesnak elmondta: „ha sok pénzt osztunk ki, akkor növelni kell a garanciákat arra, hogy mindezt jól költik el! Ha nem így teszünk, akkor az európai adófizetőket kiábrándítjuk.

Az adófizetők azt mondják, hogy mi adjuk a pénzt, de nektek kell gondoskodni arról, hogy azt a rossz rendszerek nehogy rossz célokra költsék!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK