Kezdőlap Címkék Fejlődés

Címke: fejlődés

Fejlesztés

Citius, altius, fortius! – A mottó először Henri Didennek, a sportrajongó domonkos prédikátornak jutott eszébe. Barátja, Coubertin tőle vette át, hogy javaslatára később a modern kori olimpiák jelszava legyen, mely hendiatris a báró szerint az erkölcsi szépség programját képviseli.

A gondolat mindenki számára érthető, az ember vele született agresszivitását és vetélkedési ösztönét ne a rengeteg kárt okozó háborúkban, hanem a sportpályákon élje ki, ahol nincs sem halott, sem anyagi kár, sőt még tömegszórakoztatásra is alkalmas.

Nagyon szomorú, hogy ezt a szép törekvést a tömeggyilkos pszichopaták egyáltalán nem értik. Szerintük a sport egy piszlicsáré hülyeség, hiszen ott nem lehet rakétázni, nem lehet elfoglalni semmit, nem omlanak le házak lakóikkal együtt, nem gyilkolhatnak szabadon, az a töppedt kis érem meg kit érdekel, ha egy országra vetett szemet az ember. Száz gáttal vagy négyszáz vegyessel nem lehet bekerülni a történelemkönyv „Futottak még” lapjaira sem, nemhogy Országgyarapító Nagy Katalin mellé, ahogy azt a tömeggyilkos elgondolta volt. A pszichopaták sportjának hátránya, hogy győzelem esetén a győztes egy kivéreztetett, általa rommá lőtt, lélekben megtört, és csak a győztes iránti gyűlöletet ismerő országot kap jutalmul, az ár pedig, amit fizet érte, saját országának gazdasági tönkretétele, valamint a saját honfitársai között testben és lélekben végzett pusztítás, amelynek a kára felmérhetetlen. Mindez egy darab ember dicsvágya miatt, aki biztos távolságban ülve, pezsgő és kaviár mellől ad parancsot a gyilkolásra. Néhány más országban azt sikoltozzák a többieknek, adják már oda neki azt az országot, hogy béke legyen végre! A sikoltozók azt hiszik, hogy ha odaadják, akkor majd nyugton marad, és béke lesz. Sok hülye.

Gyorsabban, magasabbra, erősebben! A fejlődés a világ jelszava, és nem csak a sportban az. Mindennek fejlődni, ami pedig magától nem képes erre, azt fejleszteni kell. A politikai pártok is elvileg abban versenyeznek, ki tud a választóknak jobb, szebb, gazdagabb, azaz fejlettebb hazát biztosítani, és aki nem képes arra, hogy ezt elhitesse velük, annak annyi a választásokon.

A lényeg tehát nem a fejlődés, hanem annak elhitetése. Az ellenzéknek ebben a versenyben legfeljebb a múltbeli tevékenységére való hivatkozás áll rendelkezésére, a regnálók viszont konkrétan megítélhetők, hiszen nekik az elmúlt időszakban volt lehetőségük fejleszteni. A primitív gondolkodású népek természetesen csak azt nézik, volt-e fejlesztés, vagy nem, a több szempontot is figyelembe venni képes, „bonyolult” gondolkodású egyének persze a körülményeket is vizsgálni szokták. Ők vannak kevesebben. Sokkal.

Nézzünk két példát a helyzet jobb megértéséhez. Az egyik legyen, mondjuk, Orbán Viktor, derék miniszterelnökünk, aki 14 éve uralkodik rajtunk. Vigyázat, ez nem szarkazmus, hanem tény, ugyanis aki Magyarországon a kétharmadot eléri, korlátlan hatalmat kap a nép felett, csinálhat, amit akar, azt pedig uralkodásnak hívják.

Ha az eltelt időszakot vizsgáljuk, és primitív agyunk van, akkor mondható, hogy határozottan volt fejlődés, azaz Orbán jól tette a dolgát. Bonyolultabb agyműködés esetén kissé más a helyzet, ugyanis:

  • A hozzánk hasonló helyzetből induló országokban nagyobb volt a fejlődés, mint nálunk, így most már nem Csehország az ellenfél, hanem Bulgária, ugyanis már Románia is lehagyott minket. Jelenleg Bulgáriával küzdünk az utolsó előtti helyért. Érdekes lett volna ugyanez Gyurcsány korszakában, de akkor még sokkal jobban álltunk.
  • Az eltelt időszak alatt, noha sok pénzt kaptunk az EU-tól felzárkózásra, többek között energetikai fejlesztésre is (összesen a jelenlegi éves GDP 60 százaléka!), nem sikerült magunkat komolyan függetleníteni, ezért kötelező jóban lennünk Oroszországgal is, ahonnan a gáz jön, és Törökországgal is, melyen a gázvezeték áthalad. Ezek a gazsulálások Putyinnak és Erdogánnak szükségesek az új gázerőműveinkhez.
  • A magyar egészségügyet és oktatást rendőri felügyelet alá kellett helyezni, hogy valahogy működjön, mert mindkettőt annyira kivéreztették Orbánék anyagilag, hogy a parancsokkal való működtetés abbahagyása esetén azonnal összeomlanának.
  • A nyugdíjakat nem növelték, csak „az értékét őrizték meg”, magyarán egy fillért sem kellett költeniük nyugdíjemelésre (az infláció növekedésével az adóbevétel is nő). Ez alól kivétel, hogy a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi nyugdíj ellopását 10 év után a választástól félve abbahagyták (emelés tíz év után: 8,3 %). Ezen „értékmegőrzés”-t sikerült valami nagy dologként eladni a nyugdíjasoknak. Azt hogy elfogadták és belenyugodtak, az ő érdekükben inkább nem kommentálnám.
  • Az országot Orbán a barátokkal és szövetségesekkel való hosszas és keserves küzdelem révén szigetelte el a demokratikus Európától, így aztán a Brüsszel által nekünk megítélt felzárkóztatási pénzek folyósítását leállították, azaz jelenleg nem tudják segíteni az ország fejlődését. Igaz, eddig sem nagyon segítették, mert Orbánék a pénzt nem értelmes, azaz a jövőben hasznot hozó fejlesztésekre költötték, hanem a tulajdonos (98 %-ban valamiképpen az állam, azaz az adófizetők) által fenntartandó, a jövőben további pénzt igénylő beruházásokra, amelyekből csak a kivitelező, haveri cégek gazdagodtak.
  • Tudásalapú társadalom helyett munkaalapú társadalom lettünk, innováció helyett mások által kitalált gyártószalag, Orbánék által kistafírozott, azaz tehetségtelen, de nagyon nemzeti oligarchák, akik egyet tudnak, várni az állami megrendelést. Most már mesterségesen kell etetni őket megrendelésekkel, mert anélkül összeomlanak.
  • A népet a kormány tudatlanságban próbálja tartani, és ez egy részénél sikerül is, ami elég az újabb kétharmadhoz, így a fenti negatív folyamatok Magyarországra a kormány jóvoltából továbbra is jellemzőek lesznek. Amíg világ a világ. Nemde?

Mondható, hogy ha valaki minderről tud, és mégis azt mondja, Orbánék regnálása az ország fejlődését tekintve hasznos volt, arról rögtön tudható, hogy nem az ország hasznáról beszél, hanem a sajátjáról. A fideszes felső tízezer… bár van az nyolcvanezer is. Ha nem több. Ahogy az tisztán látható, ma már a kurták is erősen kaparnak, akár egészen alsó szinteken.

A másik példa Budapest. A 2019-es önkormányzati választáson Orbán Tarlós mellett kampányolva 1000 milliárdos fejlesztésekről beszélt. Volt abban minden marhaság, amit csak Vitézyék kitaláltak, drágábbnál drágább, de annál kevesebb hasznot hozó projektekkel, amely szép tervek Karácsony győzelmével azonnal elhaláloztak (hálisten), helyettük érkezett a COVID, aztán a putyini őrület, és mindezt megfejelte Orbán Budapest elvesztésén érzett folytonos haragja meg az ebből következő bosszú.

Az egyértelműen mondható, hogy Karácsony nem sok mindent fejlesztett a városon, különösen az Orbán által (persze Tarlósnak) belengetett 1000 milliárdhoz képest. Ott volt a 3 metró felújítás befejezése, a Lánchíd, a Blaha Lujza tér, ezeken kívül csupa apróság, így aztán most támadják is keményen amiatt, hogy ő aztán nem fejlesztett semmit. A primitívebb agyak ezt simán elkönyvelik, mert fogalmuk sincs arról, hogy:

  • a fejlesztésekhez pénz kell. A pénzt adók révén lehet a bevétellel bíró emberektől és a bevétellel bíró szervezetektől összeszedni, mind az állam, mind az önkormányzatok így jutnak hozzá a működésükhöz szükséges összegekhez. Mivel az önkormányzatokat az állam gyakorlatilag 100 %-os mértékben a markában tartja, mert mindent megtilthat a fővárosnak a hitelfelvételtől kezdve bármilyen adó kivetését (ahogy meg is tette többször), Budapest maximum a parkolási díjjal meg a tömegközlekedés jegybevételeivel tudnak némi pluszpénzhez jutni, de az nem valami sok.
  • Az állami költségvetés főösszege 38 000 milliárd, a fővárosé meg 449 milliárd, azaz az államinak az 1,18 százaléka. Ebből több minden következik. Az egyik az, hogy az összegekből látható, komolyan csak a kormány tudna fejleszteni Budapesten, de nem fejleszt. Semmit sem fejleszt. Még azt a 6 milliárdot sem adta oda, amit a Lánchíd felújításához megígért, azaz nem csak bosszúálló, de kicsinyes is. A másik, hogy az ország GDP-jének 37 százalékát Budapest termeli meg (11 százalékát meg Pest megye, amely gyakorlatilag szintén Budapest), de az adók révén bejövő összegekből még másfél százalékot sem kap, mert annak a döntő részét a kormány fölözi le. A harmadik, hogy ilyen arányok esetén még külön „szolidaritási” adót is kivetni a fővárosra, mondván, hogy a főváros gazdag, az már a vérlázító pofátlanságok kategóriájába tartozik. De a kormány csak vigyorog, és a nép nem rúgja úgy fenéken, hogy nyolcat bucskázzon a latrináig, hanem szomorú sóhajtozással nyugszik bele kiszolgáltatott helyzetébe, miközben bután néz maga elé, és várja a Messiást, aki majd helyette intézkedni fog.

A fejlesztés tehát nem egyszerű dolog. Jelenleg a kormány nagy bajban van, mivel pénz nincs, még a legkisebb fejlesztésre sem, ezért kénytelen befektetőkkel tárgyalni, és bármilyen hülyeségbe beleegyezni, csak jöjjenek és fejlesszenek (Dubai Rákosrendezőn), vagy hitelben gondolkodva kínaiakkal kínai hitelből építeni a Liszt Ferencre (metró helyett!) járó vasutat, ugyancsak kínaiakkal ugyancsak kínai hitelből a Belgrád-Budapest vasútvonalat, oroszokkal orosz hitelből Paks II-t, hogy legalább valami látszata legyen a fejlesztésnek, mert a lerohasztásokon kívül olyan sok minden nem történt minálunk az elmúlt 14 év alatt.

Gyakorlatilag semmise. A rövid ideig és kevesek által használt sportlétesítményeket ugyanis nem tekintem komoly fejlesztésnek. Azok az ország lerohasztásának eszközei, mert nem hozzák a pénzt, hanem hosszú éveken és évtizedeken át csak viszik. És az a pénz nem Orbán Viktor pénze ám, hanem az enyém. Is. Többek között.

Ne legyünk ennyire pesszimisták: a világ sokat javult

Egy nemrég elvégzett nemzetközi kutatás szerint igen pesszimisták vagyunk, a többség szerint romlik az emberiség helyzete, például az Egyesült Államokban csak a válaszadók 6, Németországban pedig csak 4 százaléka szerint javul a helyzet. Azon kevesek egyike, akik ezt másképp látják, Max Roser, az oxfordi egyetem közgazdásza, aki érdekes táblázatokkal bizonyítja, hogy az elmúlt két évszázadban rengeteget fejlődött a világ, ma már sokkal jobb az emberiség helyzete, mint korábban volt.

Szegénység

„Ma 130 ezerrel kevesebben élnek szélsőséges szegénységben, mint tegnap.” Roser szerint 1990 óta ezt minden nap elmondhattuk volna.

1820-ban csak egy szűk elit élt jó körülmények között, a nagy többség a mai fogalmak szerint mély szegénységben (napi 1,9 dollárnál kevesebből). 1950-ben még az emberek csaknem háromnegyede volt ilyen szegény, 2015-re azonban az arányuk 10 százalék alá csökkent. Mindez a termelékenység növekedésének köszönhető.

Írástudás

1820-ban csak minden tizedik 15 évesnél idősebb ember tudott olvasni és írni. 1930-ban már minden harmadik, ma pedig már 85% az egész világon. (A lenti ábrán a kék szín mutatja az írástudok arányát.)

Egészség – Gyermek halandóság

200 éve még a gyermekek 43 százaléka meghalt ötévesnél fiatalabban. Azóta ez az arány nagyon sokat csökkent a jobb táplálkozásnak, a nagyobb higiéniának, az egészségügy fejlődésének valamint az oltások és az antibiotikumok elterjedésének.

Szabadság

Az ábra azt mutatja, hogy a világ lakosságának mekkora része él demokráciában vagy valamilyen diktatúrában. Régen sokat rontott a helyzeten a gyarmatokon élő száma (kék színnel), mára az emberiség fele valamilyen demokráciában él (zölddel az ábrán). Az utóbbi években ennek a helyzetnek a javulása megtorpant, de Roser szerint azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy lassúbb fejlődési folyamat, mint a többi ábrán bemutatott, továbbá a diktatúrában élők 80 százaléka, 1.300 millió ember Kínában él.

Lakosság

A Föld lakossága rendkívül sokat nőtt 1900 ás 2000 között, 1,5 milliárdról 6 milliárdra. Roser szerint ezt főleg az egészség javulása, a gyermekhalandóság csökkenése okozta. A gazdasági színvonal emelkedése azonban lassan csökkenti a születések számát, ezért a lakosság növekedése 2075 körül megáll mintegy 11 milliárdnál. Ez persze azzal is jár majd, hogy nő az átlagéletkor. Ennek megvannak a veszélyei, de a legtöbb országban még évtizedekig ez a munkaképes korosztály arányának növekedését jelenti, ami megdobja a termelékenységet.

Oktatás

A fiatalok több és jobb oktatást kapnak, mint a korábbi generációk. Ha ez a tendencia folytatódik, 2100-ban már 7 milliárd embernek lesz legalább középfokú végzettsége. Roser szerint ez az egyik fő oka a jövőt illető optimizmusnak.

Akkor tényleg minden egyre jobb?

Nos, erről azért szó sincs, elég ha csak a globális felmelegedésre, és számos élőlény kihalására gondolunk.

Soros: Orbán célja, hogy átvegye az európai kereszténydemokraták vezetését

0

Miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a magyar származású amerikai milliárdos migránsokat telepítene Európába, és a magyar parlament a Stop Soros törvénycsomag elfogadására készül, Soros György újabb, a magyar kormánypropagandára nem rímelő újságcikkben tette közzé álláspontját. A hvg.hu által közölt írás eredetileg a Project Syndicate-en jelent meg.

 

A 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett

– írta Soros.

A dollármilliárdos szerint ugyanis az EU a megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.

Soros úgy látja, ennek eredményeként

ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől.

Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.

„Ezután jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére.”

„Egész Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor arra alapozta a kampányát, hogy

engem vádolt hamisan azzal, hogy muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne Magyarországot.

Orbán ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja, hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó kereszténydemokraták vezetését.”

Eközben – értekezik Soros – az Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit.

„A 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.”

„Ma már nemcsak retorikai fordulat, hogy Európa léte forog kockán. Ez a valóság.”

Soros szerint az EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit.

„Mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni.”

„… mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.

Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni.

Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal ellentétes, de teljesen lehetetlen is” – írta Soros.

„Európa szeretne segíteni Afrikán és a fejlődő világon, a demokratikus szándékú kormányok támogatása útján. Ez helyes, mivel ezáltal az érintett országokban javulhat az oktatás és a munkaerőpiac, vagyis polgáraik kevésbé vállalják majd az Európába vezető, gyakran veszélyes utazást.

Egy ilyen ’afrikai Marshall-segély’ eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el,

de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.”

Soros szerint azonban ma messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája, sőt, minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Szerinte Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt.

„Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el:

megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását.”

Tudja, mik azok a babalaborok?

0

Elsőre furcsának hangzik a kifejezés, valójában fejlődéskutató központokról van szó, amelyek munkájába most bárki bepillanthat.

Talán kevesen tudják, de a magyar fejlődéskutatás a világ élvonalába tartozik, néhány éve például a világon először Budapesten zajlott olyan pszichológiai vizsgálatsorozat, amely héthónapos gyerekeknél figyelte, hogyan következtetnek mások mentális folyamataira. Azóta is komoly kutatások folynak, amelyek a gyerekek gondolkodási folyamatainak megismerését célozzák. Vagyis azt, hogy

mire gondolhatnak, amikor még ezt nem tudják elmondani.

Több ilyen fejlődéskutató központ, más néven babalabor is működik Budapesten. A négy legnagyobb kutatásának más és más áll a központjában. A CEU Babakutató Labor a korai gyerekkor fejlődési folyamataival foglalkozik, többek között azzal, hogy hogyan ismerik és értik meg a csecsemők az őket körülvevő világot és embereket. Az ELTE Babakutató Labor azt vizsgálja, hogy

a fejlődésük során miképp kezdik el a babák megérteni az őket körülvevő társas világot.

Az MTA Babaakadémia a kogníció és a társas képességek fejlődését, kibontakozását vizsgálja, valamint azt is, hogy hogyan értelmezik a gyerekek és a kutyák a társas környezetük jelzéseit. Az MTA Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoportja pedig, ahogy a neve is utal rá, az információfeldolgozási folyamatok kialakulásával és működésével foglalkozik.

Ezeknek a vizsgálata egyébként játékos formában történik, most szombaton a négy babalabor meg is mutatja, hogyan, ugyanis nyílt napot tartanak a CEU-n.

Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államokat

0

Legalábbis azon londoni pénzügyi elemzők szerint, akik azt állítják, hogy 2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).

Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az

Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.

Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán.

A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.
Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.

A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre.

Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést – jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK