Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.
“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.
Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.
Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.
Miről tárgyalt Orbán Kijevben?
“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”
– közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”
Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy
“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”
Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.
Nesze semmi, fogd meg jól…
A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.
Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.
1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.
Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.
A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.
Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?
A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.
Szentpéterváron kijelentette:
”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”
– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.
Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.
Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”
Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.
Mit akar az USA elérni Ukrajnában?
Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?
“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”
– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.
Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:
”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”
– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.
Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a legújabb amerikai segély megszavazása után kijelentette: ”hála ennek a támogatásnak Ukrajna képes lesz visszaverni az orosz offenzívát 2024-ben, és 2025-ben offenzívát indíthat az elfoglalt területek visszaszerzésére.”
Richard Haass, a befolyásos Council on Foreign Relations emeritus elnöke cikket írt a Project Syndicate oldalon, hogy megcáfolja a nemzetbiztonsági tanácsadót.
“A matek elkerülhetetlen: Oroszországnak egészen egyszerűen túlságosan sok katonája van, és hadigazdasága ontja a fegyvereket és a lőszert a frontra.”
A másik tényező, amelyet figyelembe kell venni – épp a 2023-as ukrán kudarcot elemezve – az az, hogy a támadáshoz lényegesen több erő kell mint a védekezéshez. A klasszikus szabály 3 az egyhez.
“Egy ukrán offenzíva sok katona halálához vezetne pedig így is hiány van belőlük. Gyorsan kimerülnének a fegyver és lőszer készletek miközben nem sikerülne áttörni a megerősített orosz vonalakat. Közben az ukrajnai háború ellenfelei Nyugaton azzal érvelhetnének: nem érdemes támogatni Ukrajnát hiszen nem tudnak győzni.”
Tűzszünet kell
Erre a nyilvánvaló tényre figyelmeztet a veterán amerikai diplomata:
“a jelenlegi frontvonalon ideiglenes fegyverszünetet kellene kötni!”
Richard Haass azt állítja, hogy “Putyin visszautasítana egy ilyen fegyverszüneti javaslatot”, de ez korántsem biztos. Elnöki beiktatása alkalmából azt mondta, hogy kész a háborúra és a párbeszédre is a Nyugattal. Egy fegyverszünet számára is kényelmes lehet hiszen Oroszországot is kimeríti a több mint kétéves háború. Nagyon kevesen kívánnak hősi halottak lenni egy megnyerhetetlen háborúban.
Putyin leváltotta a kemény vonalas Patrusev tábornokot, régi KGB-s cimboráját a Nemzetvédelmi Tanács kulcsfontosságú titkári posztjáról, és helyébe az engedelmes Sojgut ültette. 2022-ben Patrusev tábornok volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint a “különleges hadművelet” megkezdésére. A háromnaposra tervezett villámháború totális kudarc. Putyin most már csak az arca megmentése érdekében harcol. A NATO az, amely elhúzza a konfliktust holott az amerikai vezérkari főnök már az ukrán offenzíva összeomlása után 2023-ban megmondta: ”patthelyzet alakult ki Ukrajnában, már nem a katonákon hanem a diplomatákon a sor.”
Ezzel ért egyet Richard Haass, aki szerint:
”a fegyverszünet valószínűleg nem vezet békéhez, de hát ugyanez történt Koreában és Cipruson is, ahol a tűzszünet évtizedek óta fennáll.”
“Ukrajna pedig egy tűzszünet után sokkal könnyebben tárgyalhatna tagságról a NATO-ban és az Európai Unióban” – írta a veterán amerikai diplomata a Project Syndicate oldalon.
Christopher Cavoli tábornok Brüsszelben arról beszélt, hogy az oroszok nem tudnak áttörni az ukrán védővonalakon. Mondta ezt a NATO vezérkari főnökei tanácskozásán.
Az USA 61 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának , amelyet erősen támadnak az oroszok Harkiv térségében. Az európai NATO főparancsnok, aki hosszan tárgyalt az ukrán katonai vezetőkkel , úgy nyilatkozott , hogy “az oroszoknak kisebb győzelmekhez van erejük , de nagyobb áttöréshez nincsen.”
“Oroszországot nem szabad alábecsülni, mert az elmúlt két év során amikor kiderült , hogy nem tudják elfoglalni Ukrajnát , jelentős mértékben javítottak a logisztikán, és fokozták a hadiipar termelését olyannyira, hogy ezen a területen Európa és Észak Amerika előtt járnak”- hangsúlyozta Rob Bauer admirális , a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.
Putyin és Orbán között stratégiai együttműködés áll fenn
Legalábbis erről van meggyőződve Buda István biztonságpolitikai elemző, aki korábban nemzetbiztonsági főtiszt volt. A Szabad Európának elmondta, hogy
“A háború abból a téves orosz helyzet felismerésből folyik, hogy a Nyugat által vezetett világrend végzetesen megroppant. A háborúval az a céljuk, hogy az európai országokat rákényszerítsék: hajoljanak meg az orosz fenyegetés előtt, és ne kövessék tovább az amerikai stratégiát.”
Mi magyarázza Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját?
“A magyar-orosz együttműködés mögött a magyar miniszterelnök szakmailag felszínes és túlzó számítása húzódik meg. Eszerint átalakul az európai geopolitikai biztonsági rendszer, a kontinensen csökken az Egyesült Államok befolyása, az oroszoké pedig jóval nagyobbra nő.” Aki így folytatta:
”A békét az agresszor elrettentésével lehet megőrizni. A nyugati szövetségi rendszer hiába sokkal erősebb Oroszországnál, ha megosztott, akkor az agresszor nem hiszi ezt el, és ezért meri és ténylegesen használja is az erejét.”
Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?
Erre az egyszerű kérdésre egészen egyszerűen nincsen válasz Brüsszelben sem a NATO központjában sem pedig az Európai Unióban. Az orosz hadsereg semmiféle fenyegetést nem jelent a NATO-ra nézve hiszen az erőviszonyok egyértelműen megmutatták: még Ukrajnában is kudarcot vallanak az orosz csapatok.
A tárgyalások előfeltételeként azt követelni viszont nem lehet, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna területéről hiszen ez politikai öngyilkosság lenne Putyin részéről.
Egy fegyverszünet lélegzetvételhez juttatná a kivérzett Ukrajnát.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök lemondta külföldi útjait. Katonai szakértők szerint a NATO fegyverszállításai csak azt teszik lehetővé, hogy Ukrajna elkerülje a vereséget. Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött már jóformán egyetlen katonai szakértő sem említi mint realitást.
Donald Trump azt állítja, hogy egy-két napon belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy lepaktálna Putyinnal.
Biden diplomáciai csődje
Az USA elnöke azzal kezdte szereplését a Fehér Házban, hogy stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben. Putyin belelépett a csapdába, és megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Biden triumfált, de kiderült: ő is csapdába került. Az ukrajnai háború megnyerhetetlen, az amerikai diplomáciának elképzelése sincs arról, hogy milyen megoldás vezethetne el a békéhez.
Putyin viszont nem várt szövetségest nyert a Hamászban, amely végképp megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát: Blinken amerikai külügyminiszter ötször járt a Közel Keleten – nulla eredménnyel. Legutóbb már Izrael hadügyminisztere is felvetette: Netanjahu miniszterelnöknek nincs jövőképe! Tegyük hozzá: az amerikai diplomáciának sincsen. Trump pedig mint békeangyal készül bevetésre: tragikomikus, de lehet, hogy az ő elnöksége jelentheti a megoldást az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusra.
A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.
Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.
Hosszú háborúra számíthatunk
Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.
Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.
Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.
Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?
Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:
“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”
A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy
“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”
Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.
Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.
A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.
A NATO csapatok Ukrajnába küldése felidézné egy nukleáris háború kockázatát, melyet remélhetően a NATO el kíván kerülni – ezt a véleményt fogalmazta meg a kínai vezérkari akadémia professzora, aki jelenleg Szecsuáni Egyetemen vendégprofesszor.
Fan Kaojüe szerint a Nyugat számára egyre nagyobb gondot okoz az , hogy fegyverekkel és lőszerrel ellássa Ukrajnát. A NATO és szövetségesei az elmúlt két év során több mint 80 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, de ezzel sem tudtak azon az alaphelyzeten változtatni, hogy Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge. Nem következett be az a stratégiai ukrán ellentámadás, amelyben a NATO reménykedett.
A NATO nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút Ukrajnában, de nem tudja megnyerni azt – hangsúlyozza a kínai professzor aki szerint NATO csapatok nélkül elképzelhetetlen Ukrajna győzelme.
“A NATO fel is készült erre: hatalmas hadgyakorlatot tart Európában, ahova megérkezett a harmadik gépesített hadosztály és a 101- es légi desszanthadosztály, és ezzel az amerikai csapatok létszáma immár meghaladja a százezer főt Európában.
Ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, akkor ez kettős következménnyel járna: hagyományos háborúból nukleáris konfliktus lehetne, és helyi háborúból világháború. Csak reménykedhetünk abban, hogy a NATO alaposan megfontolja csapatok küldését Ukrajnába” – hangoztatja a kínai professzor.
Fegyverszünet?
Kína már régóta előállt egy béketervvel, melyet a NATO lesöpört az asztalról azzal, hogy Peking Moszkva szövetségese. Ameddig Nyugaton így gondolkodnak addig nem lesz fegyverszünet Ukrajnában – állítja a sanghaji együttműködési szervezet tanulmányi központjának helyettes főtitkára. Hsziao Bin arra mutat rá, hogy Oroszország meggyengült a háború következtében, de nem omlott össze, mert az olajár magasan maradt, és az együttműködés Kínával megerősödött. Az előrejelzések szerint a Brent olaj ára 80 dollár fölött marad 2024-ben.
Az orosz olaj ennél olcsóbb, és a szankciók miatt Oroszországnak árengedményt kell adnia, de ennek ellenére elég pénzhez jut a háború folytatásához, és nem kell rontania az életszínvonalat, ezért a lakosság többsége továbbra is támogatja a háborút.
Ukrajnát viszont teljesen tönkretette a háború az elmúlt két évben. Hosszú távon persze Oroszországnak gondot okozhat a háború finanszírozása, de egyelőre ez nem jelent túlságosan nagy gondot Moszkvának – hangsúlyozza a kínai szakértő. Aki rámutat arra, hogy a Nyugat fölfedezte: Kínának fontos szerep juthat a közvetítésben. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Nyugat és főként az USA stratégiai fenyegetésnek tekinti Kínát, és annak együttműködését Oroszországgal. A kínai szakértő itt Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásaira utal, melyeken fontos szerepet kap az ukrajnai háború is. A kínai külügyminiszter újra megígérte Jake Sullivannek: Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. Jake Sullivan tudatta kínai partanerével: amennyiben ezt megteszik, akkor Kína is újabb szankciókra számíthat. Janet Yellen USA pénzügyminisztere Pekingbe készül, hogy tisztázza az ellentéteket, és valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködésére.
Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ameddig ez fennáll, addig nehéz lesz egyezkedni Ukrajnáról.
Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.
A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.
Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.
“A háborúk tárgyalással érnek véget”
Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”
Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:
“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.
Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.
“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”
Itt az idő a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére, mert lehet építeni azokra a stratégiai eredményekre, melyeket Ukrajna elért. Az USA 99 éves ex külügyminisztere már a háború kitörése óta javasolja a tárgyalásokat, mert ezek nélkül folytatódik a vérontás, és egyre nagyobbak a veszteségek mind a két oldalon. Ráadásul Oroszország az infrastruktúra lerombolásával mérhetetlen károkat okoz a polgári lakosságnak is Ukrajnában.
Kissinger, aki összehozta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek korábban fegyverrel álltak egymással szemben a koreai háborúban, és irányította a béketárgyalásokat Vietnammal, ahonnan az USA kivonult egy teljesen fölösleges háború után, most arra mutatott rá, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező szuperhatalom verseng egy konvencionális fegyverekkel bíró államért. A helyzet azért különösen veszélyes, mert az oroszok mindinkább úgy fogják fel a háborút mint szembenállást a NATO-val, melyet az Egyesült Államok vezet.
Hogy lehetne eljutni a tűzszünethez?
Kissinger javaslata
Oroszországnak vissza kellene vonnia csapatait arra a vonalra, ahonnan 2022 február 24- én elindultak. Ez a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, melyeket Ukrajna saját területének tekint. A többi megszállt területet vissza kellene adni Ukrajnának. Ezen az alapon lehetne tűzszünetet kötni. Utána kezdődhetnének a béketárgyalások, melyek feltehetően sokáig elhúzódnának.
Mi lesz Ukrajna NATO tagságával? A háború következtében Oroszországnak bele kell törődnie abba, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz vagy valamilyen nagyon szoros szerződés kapcsolja hozzá.
Ezek után viszont a NATO-nak ajánlatot kellene tennie Moszkvának:
jöjjön létre új biztonsági rendszer, amely mind a NATO mind pedig Oroszország számára elfogadható.
A republikánus Kissinger bírálja a jelenlegi demokrata adminisztráció politikáját Ukrajnában. A hidegháborús vonal helyett inkább megegyezésre kellene törekedni Putyinnal.
Kissinger azzal érvel, hogy különböző értékrenddel bíró nagyhatalmak alkották meg a Szent Szövetséget is a napóleoni háborúk után Európában. Ezen az alapon paktált az USA a kommunista kínai rendszerrel 1972-ben az ugyancsak kommunista Szovjetunióval szemben.
Amerikának most mindenképp el kellene kerülnie, hogy Oroszország és Kína egységfrontot alkosson az USA ellen – hangsúlyozza Henry Kissinger, aki 99 éves korában is a szakértő szemével figyeli a világot. Csak a világ már nem úgy működik ahogyan az ő aktív politikusi idején, azaz a két nagyhatalom egymással megállapodik anélkül, hogy figyelembe kellene venni egy harmadik szuverén ország érdekeit.
És akkor még Kína és az Európai Unióról nem is esett szó…
Miközben tavaly a nemzetközi sajtó a küszöbön álló újabb koreai háborúról cikkezett, most azzal van tele, hogy a két ország egy „történelmi megállapodás” küszöbén áll. Ugyanis az április 27-én megrendezésre kerülő elnöki találkozó legjelentősebb eredménye egy békeszerződés aláírás lehet, habár ennek megvannak a maga buktatói.
A dél-koreai Phjongcshangban tartott XXIII. téli olimpiai játékok óta látványosan enyhült a feszültség Kelet-Ázsiában: egy évvel korábban még úgy tűnt, hogy Donald Trump bármelyik percben elindíthatja az Észak-Korea elleni támadást, ami végső soron Kínával való közvetlen konfrontációval és egy atomháború kitörésével fenyegetett. Ezzel szemben a februári nyitóünnepségen Kim Dzsongun (Kim Yo-jong) észak-koreai diktátor húga és egyben különleges megbízottja Kim Jodzsong (Kim Yo-jong) személyesen vett részt. Találkozott Mun Dzseinnel (Moon Jae-in), átadta neki bátyja meghívóját, amelyre a dél-koreai elnök igennel válaszolt.
A február 9-i nyitóünnepség egyik legérdekesebb eseménye volt, amikor Mike Pence amerikai alelnök látványosan ignorálta Kim Jodzsongot. A kép forrása: MTI/EPA/Yonhap.
Ettől kezdve gyakorlatilag nem volt megállás, egymást követték a látványos gesztusok. Április elején bejárta a világsajtót, hogy dél-koreai popsztárok léptek fel a phenjani Nagyszínházban. Az előadásukat Kim Dzsongun szintén megtekintette, s utána többször hangot adott a tetszésének. Ezen a héten a dél-koreai vezetés leállította a propaganda híradásokat sugárzó hangszóróit az észak-koreai határon, illetve a két koreai elnök közötti közvetlen telefonvonal, az ún. „forró drót” (újbóli) létrehozásáról döntöttek.
felfüggeszti a 2006 óta tartó nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, valamint bezárja az ország nukleáris kísérleti telepeit.
Sőt, egyenesen garanciát vállalt arra vonatkozóan, hogy nem fog alkalmazni atomfegyvert, csak akkor, ha ellene ilyet vetnek be. Ugyanúgy biztosított arról, hogy senkinek sem adja tovább az atomfegyverek előállításához szükséges műszaki és tudományos ismereteket, illetve eszközöket.
Észak-Korea visszatérése a nukleáris leszereléshez már önmagában komoly eredmény, de a péntekre szervezett csúcstalálkozó egy még nagyobb horderejű áttöréssel kecsegtet. Ugyanis felmerült annak lehetősége, hogy Phenjan és Szöul véget vet egy 65 éven át tartó állapotnak:
vagyis de jure vége lenne az Észak-Korea és Dél-Korea közötti háborúnak.
Egy koreai híradást néznek az emberek a szöuli főpályaudvar egyik kijelzőjén 2018. április 21-én. Kim Dzsongun ezen a napon bejelentette, hogy Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti telepét. A kép forrása: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun.
Kétségtelen, hogy ez történelmi jelentőségű esemény lenne, amely azonkívül, hogy lezárna egy évtizedek óta fennálló vitát, alapvetően hozzájárulna a kelet-ázsiai térség stabilizálódásához.
A 2017-ben megválasztott baloldali Mun Dzsein dél-koreai elnök mindent erre tett fel: kezdettől fogva elkötelezett híve az északi szomszéddal való viszony rendezésének. Több tucatszor kritizálta Trumpnak az Észak-Koreával alkalmazott agresszív politikáját, egyesülést és a megbékélést támogató miniszterek ültetett a tárcák élére, számtalan kölcsönös gazdasági és kulturális programot hirdetett. Ráadásul az Észak-Koreával „megértőbb” kormányzati propaganda azt is elérte, hogy a dél-koreai fiatalok a saját országuk biztonságára nézve nagyobb veszélynek lássák az Egyesült Államokat, mint Kínát, Japánt vagy Észak-Koreát.
Csakhogy minden előzetes remény ellenére korántsem egyszerű békét kötni, ebben az elemzésben a négy legjelentősebb akadály kerül terítékre.
A békekötés joga
Az első problémát mindjárt az jelenti, hogy nemzetközi jogi szempontból egyáltalán van-e joga Phenjannak és Szöulnak békét kötni egymással. Ugyanis hivatalosan még fegyverszünetet sem kötöttek: a koreai háborút lezáró 1953. július 27-i panmindzsoni fegyverszünetet lényegében két nagyhatalom – az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság – írta alá, mégpedig az ENSZ, a dél-koreai kormány és az észak-koreai kommunista vezetés nevében. Sőt, az akkori dél-koreai elnök, Li Szin Man (Syngman Rhee) kezdetben még a tűzszünetről sem akart hallani, mivel mindenképp ő akarta egyesíteni az Koreai-félszigetet. Idővel az amerikai pénzügyi és katonai támogatás meggyőzte őt a harcok befejezéséről, de a fegyverszünetről szóló egyezményt a dél-koreaiak a mai napig nem írták alá.
A Panmindzsonban lévő határátkelő és legfontosabb „érintkezési pont”. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ezért sem véletlen, hogy a pénteki csúcstalálkozó megszervezése rendkívül körülményes és mindkét fél különösen ügyel a hivatalos keretek betartására. A találkozó helyszínének a tűzszüneti egyezmény által a 38. északi szélességi foknál meghúzott határvonalat jelölték meg, amely a mai napig a világ egyik legismertebb és legveszélyesebb demilitarizált övezete (DMZ). Ezen a „senki földjén” fogják tartani az április 27-i Dzsein-Dzsongun-találkozót, mégpedig úgy, hogy
a vonal fölé emelnek egy asztalt, s mindenkét elnök lényegében a saját országa területén írna alá a szerződést.
Szúrós szemmel
Tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy Donald Trump, ha kell a szövetségesei nélkül indít katonai hadjáratot Észak-Korea ellen, ami miatt az ENSZ elmarasztalta Washingtont, mert egy nukleáris háborút kockáztatott. Ez (szerencsére) nem történt meg, de függetlenül az amerikai külügyminiszter személyétől, Észak-Korea még mindig központi szerepet tölt be Washington kelet-ázsiai politikában, s a katonai opció semkerült le a Pentagon asztaláról. Egy koreai békeszerződéshez pedig mindenképp szükséges rendezni Phenjan és Washington közötti viszonyt, főleg mivel még csak el sem ismerik egymást.
Már a téli olimpia alatt – a dél-koreaiak közvetítésével – megindultak az óvatos egyeztetések az amerikai és az észak-koreai diplomácia között, amelynek megvoltak az eredményei. Az észak-koreai diktátor jelezte, hogy legszívesebben a Fehér Házban találkozna az amerikai elnökkel, ahol megegyeznének a kapcsolatok normalizálásáról, a feszültség csökkenéséről, illetve a szankciók enyhítéséről. Donald Trump elfogadta Kim Dzsongun meghívását (bár azt még egyelőre nem tudni, hogy erre esetleg Svédországban vagy valóban az Egyesült Államokban kerülne sor). Amikor az amerikai elnök a múlt héten Japánban járt, akkor lényegében „áldását adta” a békére.
A legfontosabb bázisok és létesítmények a Koreai-félszigeten. A kép forrása: BBC.
Viszont egyelőre még nem tudni, hogy mi lenne a koreai béke és az amerikai-észak-koreai kapcsolatok rendezésének az ára. Ugyanis Kim Dzsongun már 2016 óta követeli az amerikai csapatok kivonulását Dél-Koreából, és nem alaptalan feltételezés, hogy ehhez köti a leendő békemegállapodást is. Ha így történne, akkor több mint 28 ezer főt számláló amerikai kontingensnek a lehető leggyorsabban kellene elhagynia az országot és bezárnia a katonai bázisait. Még, ha ezt Trump elfogadná, az esetleges kivonulást megtorpedózhatja a Szenátus, vagy akár az elnök közvetlen környezete. A nemrég kinevezett John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó vagy a külügyminiszteri pozíció küszöbén álló Mike Pompeo még mindig nem mondtak le Észak-Korea megtámadásáról, valamint a republikánusok és a neokonzervatívok szintén a kommunista rendszer összeomlásában reménykednek, nem pedig a kiegyezésben.
Az utolsó „barát”
Miközben Dél-Korea szempontjából az Egyesült Államok hozzáállása az elsődleges, addig Észak-Koreának Kína reakciói a mértékadóak. Évtizedeken át Peking számított Phenjan egyetlen komoly külföldi támogatójának. Észak-Korea a kereskedelemének 90 százalékát Kínával folytatta, tőle vásárolta az energiahordozókat, élelmiszereket és gyógyszereket, miközben az ENSZ-ben megvétózta az ország elleni szankciókat.
Csakhogy miután 2011 decemberében Kim Dzsongun hatalomra került, Kína fokozatosan elvesztette az irányítást Észak-Korea felett. Az észak-koreai diktátor teljesen kiszámíthatatlanná vált, és sorban végezte ki a Kínához-közel álló politikusokat, tábornokokat, illetve még a saját rokonainak sem kegyelmezett. A kínai vezetés hiába gyakorolt nyomást Észak-Koreára, például leállította bizonyos áruk – főleg a luxustermékek és a elektrotechnikai eszközök – bevitelét, vagy zárta le ideiglenes a határátkelőket, nem tudta megakadályozni az észak-koreai műholdfellövéseket, a rakétateszteket vagy a kísérleti földalatti atomrobbantásokat. Sőt, már azt rebesgették, hogy Kína Kim Dzsongun mostohafivérét, Namot (Kim Jong-nam) akarta felhasználni egy puccs megszervezésére, ezért gyilkolták meg őt idegméreggel a malajziai nemzetközi repülőtéren.
Egyre nehezedett a nemzetközi nyomás Kínára, hogy „regulázza meg végre” a patronáltját. Kim Dzsongun kiszámíthatatlansága és lépései nem kevés vitát szültek a Kínai Kommunista Párton belül is. Végül a tavaly októberben tartott XIX. KKP-kongresszuson megállapodtak abban, hogy mivel Kína egy felelős szuperhatalommá szeretne válni, ezért térség stabilitása érdekében meg kell oldaniuk a „koreai kérdést”. Akkor is, ha ez a gyakorlatban az Egyesült Államokkal való bizonyos fokú együttműködést jelenti. Trump a 2017-es novemberi kelet-ázsiai útja során szintén felvetette a kooperáció ötletét. Miután távozott a kínai fővárosból, a kínaiak egy különleges elnöki megbízottat menesztettek Észak-Koreába. Végül együttes diplomáciai-gazdasági nyomással sikerült „észhez téríteni” az észak-koreai diktátort. Ennek legfőbb jele az volt, amikor Kim Dzsongun március végén három napig tartó nem hivatalos látogatáson vett részt Pekingben, s megbeszéléseket folytatott Hszi Csin-ping (Xi Jingping) kínai államfővel.
A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2018. március 28-án közreadott dátummegjelölés nélküli képen Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt és feleségét, Zsi Szol Dzút (b) fogadja Hszi Csin-ping kínai államfõ (j2) és felesége, Peng Li-jüan Pekingben. A kép forrása: MTI/EPA/KCNA.
Ugyanakkor az továbbra is megválaszolatlan kérdés marad, hogy Peking miképp reagálna egy koreai békeszerződésre. Ezzel ugyanis felborulna a kínai vezetés által évtizedek óta preferált status quo, és így a két Korea egy lépéssel közelebb kerülne az egyesüléshez (mégha magára az unifikációra évtizedeket kellene várni). Valószínűleg az amerikai katonai jelenlét csökkentése (ha a teljes kivonulás nem is), Kim Dzsongun „maradék nukleáris ambíciójának” visszafogása, és a dél-koreai kormánnyal való viszony szorosabbá tétele lennének a kínai vezetés feltételei. Viszont a helyzetet rendkívül bonyolítja, hogy a koreai béke megkötése miatt Pekingek sűrűn és részletesen kellene egyeztetnie Washingtonnal. Csakhogy ezeket a tárgyalásokat beárnyékolhatja az idén januárban kitört amerikai-kínai kereskedelmi háború, amelynek egyelőre messze a vége.
A mosolyok mögött
A Koreai-félsziget történelmét vizsgálva látható, hogy a felek 1953 óta nem egyszer próbálkoztak egy békeszerződést a tető alá hozásával. 1972-ben egy közös kommünikét adtak ki, amellyel szerintük „megteremtették a béketárgyalásokhoz szükséges pozitív légkört”, de a határmenti konfliktusok miatt hamar elhalt a kezdeményezés. A két ország diplomáciája 1992-ben megállapodott arról, hogy a „fegyverszünetet egy szolid államközi békévé” alakítják át, de a tárgyalások az észak-koreai rakétatesztek miatt félbeszakadtak.
A kettészakítás óta 2000-ben tartott először csúcstalálkozót a két ország elnöke, de itt sem tudtak átütő sikert elérni. Maga Kim Dzsongun még 2013-ban arról beszélt, hogy békülne a déli szomszédjával. Viszont pár héttel később önkényesen felmondta a fegyverszünetet, bezáratta a közösen működtetett Keszong ipari parkot, valamint megszüntette a Phenjan és Szöul közötti forró drótot. Azóta pedig az észak-koreai vezetés hol Dél-Koreát, hol Japánt, sőt, nem egyszer az Egyesült Államokat fenyegette meg. Mindezekből a történelmi előzményekből kifolyólag aa térségbeli országok (Japán) és a dél-koreai lakosság felől érezhető némi szkepticizmus Kim Dzsongun szándékait illetően. Szerintük ugyanis könnyen arról lehet szó, hogy Phenjan csak időt akar nyerni, pénzt szeretne kicsikarni a déli szomszédjától, vagy a nemzetközi szankciók enyhítését akarja elérni.
B-2 Spirit lopakodó bombázó Dél-Korea felett egy 2013-as hadgyakorlat során. A kép forrása: Youtube.
Egyik kezével ad, a másikkal…
A koreai békét illetően egyelőre minden ütőkártya Kim Dzsongun kezében van. Ebbe, ha fogcsikorgatva is, de a nagyhatalmak kénytelenek beletörődni és türelemmel kell várniuk az észak-koreai diktátor következő lépésére.
Már csak pár nap és választ kapunk az elmúlt hetek legnagyobb nemzetközi talányára. Vajon ez az egész megbékélés nem más, mint Kim Dzsongun újabb, egyáltalán nem komolyan vehető „szeszélyének” megnyilvánulása? Vagy pont ellenkezőleg: kiderül, hogy a korábbi vélekedésekkel ellentétben mégis több racionalitás és jobb manőverezési képesség szorult az észak-koreai diktátorba?
Az ENSZ és az amerikai külügyminisztérium javasolja ezt. Az amerikaiak közben a szíriai rezsim katonáit bombázták, miután a kormánycsapatok ismét civilekre támadtak és állítólag vegyi fegyvert is bevethettek.
Az amerikai külügy közleménye szerint az Egyesült Államokat megdöbbentik azok a nemrégiben nyilvánosságra került jelentések, amelyek szerint
az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket alkalmazott.
A közlemény elítélte az egyre szélesebb körű bombázásokat, amelyek az elmúlt 48 órában több tucat civil halálát okozták. A rezsim csapatai civil célpontokat, kórházakat is bombáznak a felkelők által uralt területeken.
Előtte az amerikai hadsereg a szíriai kormánnyal szövetséges csoportokat bombázta, miután mintegy 500 fegyveresük támadást indított Deir-ez-Zór tartományban az ellenzéki erők és a kíséretükben lévő amerikai katonai tanácsadók ellen. Amerikai katonák szerint
a légicsapásokat önvédelemből rendelték el,
és mintegy 100 katonát öltek meg.
A szíriai kormány elítélte a légicsapást.
Amerikai források szerint a kormánycsapatok igyekeznek elfoglalni azokat a területeket, beleértve az olajmezőket is, ahonnan a felkelők kiűzték a dzsihádistákat az elmúlt hónapokban.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet azt közölte:
legalább 58 civil, köztük több gyerek meghalt,
miután a kormánycsapatok a felkelők kezén lévő Kelet-Gútát bombázták. A területet ostromgyűrűbe zárták, az ENSZ szerint súlyos az élelmiszerhiány és hiányos az orvosi ellátás is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
