Kezdőlap Címkék Fegyverszállítás

Címke: fegyverszállítás

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

0

A pandémiat okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el – állapította meg az energia minisztérium Washingtonban. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést most kapták meg a honanyák és honatyák Washingtonban – írta meg a Wall Street Journal, amely azért óvatosságból hozzáteszi, hogy az energia minisztérium maga is úgy tálalta az információt mint, amelynek alacsony a megbízhatósági szintje.

Korábban Washington és Peking éveken át polémiát folytatott arról, hogy miképp indult be a Covid járvány. Vuhanban működik egy kutatóközpont, amelyben a biológiai hadviseléssel is foglalkoznak, és állítólag innen indulhatott világhódító útjára a Covid vírus.

Mit mondanak a kínaiak?

A hivatalos álláspont az, hogy természetes úton indult meg a vírus szaporodása. A másik, a külföld számára előadott verzió már kissé kacifántosabb: az USA kísérletezett a Covid vírussal Fort Detrickben, nem messze Washingtontól. Ez éppen olyan kutató laboratórium mint a vuhani vagyis a biológiai hadviselés központi intézménye. Az amerikaiak Afganisztán számára állítottak elő biológia fegyvert, és így keletkezett a Covid vírus. Amely azonban megfertőzte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák egy részét is. Ezek közül néhányan résztvettek a katona válogatottak olimpiáján Vuhanban, ahol megfertőzték a helyi lakosságot. Így indult el a járvány 2019 őszén a 11 milliós Vuhanban Kína kellős közepén.

Gyorsan említsük meg, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a biológia hadviselést és az ezzel kapcsolatos kutatást. Ennek ellenére Kínában és az USA-ban folynak ilyen kutatások éppúgy mint Oroszországban. Putyin birodalmában az emberek azért óvakodnak a Covid védőoltástól, mert a Szputnyik vakcinát éppen a biológiai hadviselés kutató központjában kísérletezték ki.

USA – Kína szembenállás

A mélyponton levő amerikai-kínai kapcsolatok további gyengítését szolgálja a vírus kampány újrakezdése az Egyesült Államokban, ahol ezt az ügyet már egyszer lezárták: Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő hivatal vezetője elmondta a sajtónak még 2021-ben, hogy nincs egyértelmű eredmény. A titkosszolgálatok véleménye is eltér egymástól. Így aztán a járvánnyal együtt szép lassan mindenki megfeledkezett az ügyről.

Most viszont heves vita alakult ki Blinken amerikai külügyminiszter és Vang Ji államtanácsos között Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Az USA külügyminisztere azzal vádolta Kínát, hogy kamikaze drónokat akar szállítani Oroszországba, ahonnan azok az ukrajnai frontra kerülhetnének. Ezek a kínai drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajnának ígértek.

Vang Ji, Kína elsőszámú diplomatája közölte: nem szállítottak ilyen drónokat Oroszországnak. Erre a CIA igazgatója is megszólalt: elismerte, hogy nem volt kínai fegyverszállítás, de egyúttal óvta Pekinget attól, hogy ezt mégiscsak megtegye.

Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – jelentette be maga Putyin elnök.

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az ukrajnai háború első évfordulóján.

A kínaiak béketervet terjesztettek elő, mely Peking szerint “megnövelné Ukrajna mozgásterét és visszaadná Kijev szuverenitását, melyet az USA elrabolt.”

HIMARS – Ukrajna megmentője

Az USA Védelmi Minisztériuma 430 millió dolláros szerződést írt alá a Lockheed Martinnal további nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) gyártására.

„A texasi Grand Prairie-ből származó Lockheed Martin Corp. 430 930 711 dollár értékű, határozott áras szerződést kapott a Minisztériumtól rendkívül mobil tüzérségi rakétarendszerek és az azt támogató szolgáltatások teljes körű gyártására, hogy megfeleljen a hadsereg – és a különböző külföldi katonai partnerek – támogatásának sürgős szükségletének.” – áll az üzenetben.

Az nincs meghatározva, hogy mely külföldi partnerekről van szó.

A szerződés várhatóan 2025. december 31-én jár le. Az elmúlt hónapokban a Pentagon hozzávetőleg 20 HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszert szállított Ukrajnába, hogy hatékonyan védekezhessen Oroszország agressziója ellen.

Mind az ukrán, mind az amerikai fél egyetért abban, hogy a HIMARS a háború Kijev javára bekövetkezett fordulópontjának egyik fontos tényezője lett, mivel lehetővé tette az orosz csapatok hátsó állásainak hatékony támadását.

Szeptember végén az Egyesült Államok katonai segélycsomagot jelentett be, amely 18 légvédelmi rakétát tartalmazott, de a Pentagon  pontosította, hogy ezek szállítása több évig tart.

Az Egyesült Államok legújabb katonai segélycsomagja fontos harci felszerelések széles skáláját tartalmazza.

Legfontosabb köztük az új HIMARS melynek segítségével Ukrajna hosszú távú védelmi szükségleteit is támogatják

– jelentette ki a Pentagon egyik magas rangú képviselője jelentette ki szerdán tartott tájékoztatóján. 

A legújabb segélycsomag 18 nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszert tartalmaz a megfelelő lőszerekkel együtt. Az USAI program részeként az Egyesült Államok megvásárolja ezeket a rendszereket a gyártótól, hogy Ukrajnába szállítsák, ahelyett, hogy közvetlenül az amerikai katonai készletből vonnák ki őket, ahogy korábban az Ukrajnába küldött 16 HIMARS sugárhajtású rendszerrel történt.

„Ezeknek a HIMARS-rendszereknek és a kapcsolódó lőszereknek beszerzése és szállítása több évig tart. A mai bejelentés csak a beszerzési folyamat kezdete” – mondta az illetékes.

„Ha nem fektetünk be ma a HIMARS vásárlásába a jövő számára, akkor nem lesznek ott, amikor az ukrán fegyveres erőknek szüksége lesz rájuk a jövőben”  

„Ez egy igazán jelentős befektetés, és azt hivatott biztosítani, hogy a jövőben Ukrajna rendelkezzen azzal, amire hosszú távon szüksége lehet a jövőbeli fenyegetések elrettentéséhez – magyarázta.

Ukrajna jövőbeli védelmi szükségleteinek a háború befejezése utáni tervezése nem új koncepció. Áprilisban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter tartotta az első ülést az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülései közül. Az első találkozóra Németországban került sor. Majd a miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna sürgős, hanem jövőbeli védelmi szükségleteit is biztosítani kell. 

„Ukrajnának szüksége van a segítségünkre, hogy ma nyerjen. És továbbra is szükségük lesz a mi segítségünkre, ha a háború véget ér”

– mondta Austin.

legújabb amerikai segélycsomagban 150 Humvee, 150 taktikai jármű, robbanóanyag-elhárító felszerelés, testpáncél és számos taktikailag biztonságos kommunikációs, megfigyelő és optikai rendszer is szerepel.

A Pentagon illetékese azt is elmondta, hogy a csomag 20 többfunkciós radart is tartalmaz, amelyek képesek követni a légi tárgyakat és fenyegetéseket, beleértve az aknavetőt és a tüzérségi tüzet, valamint az ellenséges drónokat.

Már nyugati szél fúj a külügynél

Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes kedden Lviv-i látogatásán kijelentette, hogy Budapest kész átengedni területén minden más ország által Ukrajnának nyújtott segélyt, beleértve a katonai segélyeket is.

„Sok nyugati partnerrel ellentétben mi magunk is megtapasztaltuk, milyen szembeszállni ezzel a hatalmas keleti állammal. Ugyanakkor Magyarország maga nem szállít fegyvert

– ez a mi stratégiai pozíciónk. A mi területünket azonban harmadik országok is használhatják” – jelentette ki Magyar Levente, aki szép csöndben Budapesten alig hallhatóan a remélt EU-s pénzek érkezésének reményében már a változó széljárás szerint beszélt.

A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Magyarország kész ukrán gyerekeket fogadni szanatóriumi gyógykezelésre és nyaralótáboraiban üdültetni őket. Továbbá felajánlotta, hogy segíti a civilek és a katonák gyógykezelését egészségügyi intézményeiinkben, és megerősítette, hogy Magyarország kész 1000 ösztöndíjat biztosítani az ukránok diákok számára a hazai egyetemeken.

Magyarország a konfliktus kezdete óta többször kijelentette, hogy nem ad fegyvert Ukrajnának, hogy ne váljon részesévé az Oroszországgal való konfliktusnak, és nem engedi meg a fegyverek átszállítását a területén. Márpedig ilyen tranzit valójában zajlik, és a „tranzittilalom” csak a Magyarország és Ukrajna közötti határt átlépő ilyen árukra vonatkozik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején még a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó részt venni Ukrajna nyugati fegyvereinek szállításában, hogy ne tegye ki veszélynek a Kárpátalja megyében élő magyarokat az orosz ágyúzásnak. Tompa Tibor, a kijevi magyar közösség vezetője elítélte Szijjártó szavait.

Embargó és fegyverszállítás

Zelenszkij ukrán elnök nagyon nehéznek minősíti  a luhanszki régió katonai helyzetét. „A megszállók erős nyomást gyakorolnak” – mondja videobeszédében, utalva az orosz hadseregre.

Zelenszkij elnök további uniós szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen az  országa elleni egyre durvuló háború miatt. A lehető leghamarabb szükség van a hetedik szankciócsomagra – mondta kedd este. Ezt a különböző európai állam- és kormányfőkkel folytatott keddi tárgyalásokon hangsúlyozta.

„Oroszországnak éreznie kell a háború és agresszív Európa-ellenes politikája miatti növekvő nyomást.”

Zelenszkij ismét hangsúlyozta a további fegyverszállítások sürgősségét. „Emberek ezreinek élete függ közvetlenül partnereink sebességétől” – mondta.

A további gyors fegyverszállítással az ország keleti részén lévő fronton az ukrán hadsereg tovább tudná erősíteni a hősiesen küzdő luhanszki régió védelmét. Harkiv régióban még mindig heves ágyúzások zajlanak az orosz csapatok részéről. Az ukrán csapatok a megszállt Herson város környékét fokozatosan visszafoglalják – mondta Zelenszkij.

Alekszandr Rodnyanszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója szilárdan hisz abban, hogy országa győzni fog az orosz agresszor ellen. „Megnyerhetjük a háborút” – mondta kedd este az ARD esti műsorában. Reméli, hogy augusztusban megkezdődhet az ellentámadás. A külföldről érkező segélyek sokat segítenének, főleg ha meg is érkeznének, de eltart egy ideig, mivel a fegyverek kezelését meg kell tanulni, s csak utána lehet hadrendbe helyezni azokat.

Oroszországgal úgysem lehet tartós békét kötni

– mondta a tanácsadó: „Ennek az illúziónak nem lehet engedni.”

Putyin-Orbán-Kaczynski paktum Ukrajna felosztásáról?

Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök erről tárgyalt volna Moszkvában öt órán keresztül – állítja a lengyel kormány ex miniszterelnök-helyettese. Roman Giertych a Facebookon ismertetett egy titkos tervet Ukrajna felosztásáról.

Putyin javaslatára Lengyelország megkapta volna Ukrajna nyugati részét Lviv (Lemberg) központtal míg Magyarországhoz csatolták volna Kárpátalját. Említsük meg gyorsan, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség csak az összlakosság 10%-át tette ki a háború előtt is. A döntő többség kettős állampolgár.

Giertych szerint Putyin villámháborút tervezett, de tudta, hogy nincs elég katonája egész Ukrajna elfoglalásához. Ezért gondolt arra, hogy Nyugat Ukrajnát és Kárpátalját felajánlja a lengyel illetve magyar „békefenntartóknak”.

Varsó gyorsan visszakozott látva az ukránok és az amerikaiak ellenállását. Orbán kitartott Putyin terve mellett, ezért tartott oly sokáig a megbeszélése legutóbb Moszkvában – legalábbis Giertych szerint. A furcsa múlttal rendelkező lengyel politikus azt írta a Facebookon, hogy 2011-ben Rómában találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki igen nyersen szidalmazta az akkori ukrán vezetést. Bizonyítékokkal Giertych természetesen nem szolgál. Az viszont tény, hogy a Pegasus botrány során Lengyelországban az is kiderült: az állambiztonság az ő okostelefonját is feltörte.

Sikorski korábban is emlegetett Putyin tervet Ukrajna felosztásáról

Lengyelország egykori külügyminisztere 2014-ben már nyilatkozott olyan tervekről, melyekkel Putyin kereste meg a lengyeleket és a magyarokat Ukrajna területének felosztásáról.

Az orosz elnök fejében nyilván az járhatott, hogy 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között  az akkori Lengyelországot, és nemcsak azt hiszen a paktum keretében egész Kelet Európáról megállapodtak. A szovjet csapatok ennek nyomán vonultak be a Baltikumba, ahol rémes emlékeket hagytak maguk után.

Putyin az orosz támadást megelőzően arról értekezett, hogy Ukrajna Sztálintól kapott területeket Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.

Amikor Orbán Viktor Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor Ukrajna ellen hangolta az amerikai elnököt – állítják magukat megnevezni nem kívánó külügyi tisztviselők. Washingtonban a demokraták számítottak Ukrajna fő támogatóinak. Trump a választási kampány idején ezt meg is próbálta kihasználni: információkat kért Kijevből Biden elnök fiának üzleti ügyeiről. Az ukránok ezt megtagadták.

A Biden adminisztráció Lengyelországgal együtt ma Ukrajna fő támogatójának számít.

A magyar elnököt nem hivták meg Lengyelországba

Szent Kinga magyar királylány Lengyelország védőszentje. Ebből az alkalomból Andrzej Duda és Áder János együtt ünnepelte volna a hagyományos magyar-lengyel barátságot,

de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, a magyar elnököt nem hívták meg.

Nem különösebben diplomatikus utalás arra, hogy Orbánnak nem egykönnyen bocsátják meg oroszbarát politikáját Varsóban. Ezzel pedig Orbán Viktor búcsúzhat a visegrádi négyestől is hiszen a cseh kormányfő nemrég elment Kijevbe a lengyel miniszterelnökkel és miniszterelnök-helyettessel valamint a szlovén kormányfővel. Szlovákia pedig aktív szerepet vállalt a NATO fegyverszállításokból Ukrajnába miközben a magyar kormány minden ilyesmiből kimarad.

Fegyverszállítási botrány Horvátországban – videó

Fegyverszállítási botrány Horvátországban. Részletek: https://fuhu.hu/hullam-ok-atcsaptak-horvatorszagi-krk-sziget-felett/

Közzétette: FüHü – www.fuhu.hu – 2017. október 9.

További részleteket ide kattintva olvashat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK