Kezdőlap Címkék Federal Reserve Board

Címke: Federal Reserve Board

Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

Trump pénzügyi forradalmat tervez

Donald Trump és a támogatói át akarják alakítani az USA pénzügyi rendszerét, és ezzel fordulatot hajtanának végre a világgazdaságban is, amely a dollár világhatalmára épül.

Az amerikai gazdasági sajtó szerint Trump abban reménykedik, hogy nemcsak a Fehér Házat szerzi meg novemberben, de a többséget is a washingtoni kongresszus mindkét házában is, és ez lehetővé tenné, hogy megváltoztassa a Federal Reserve Board szerepét az amerikai és a világgazdaságban.

Jelenleg a Federal Reserve Board, melynek kamatpolitikája meghatározó nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára független a washingtoni kormányzattól, de

amennyiben Trump meg tudja valósítani a terveit, akkor ennek  vége  szakad, mert a nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve Board is az elnök irányítása alá kerülne.

Ő határozna a kamatlábról, és nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná a költségvetési hiány elszállását és az államadósság további növekedését  abban a reményben, hogy a külvilág továbbra is finanszírozza az Egyesült Államokat – legfeljebb egy picit drágábban. Az USA államadóssága már ma is meghaladja az éves GDP 100%-át, törlesztésre a kormány hatalmas összeget, csaknem 900 milliárd dollárt fordít ebben a pénzügyi évben, jövőre pedig több mint 1000 milliárd lesz a törlesztés. Ez több mint a Pentagon éves költségvetése.

Stiglitz: Trump elnöksége magasabb inflációt hozna

Az USA ex elnöke drasztikus vámemelésre készül elsősorban Kínával szemben, csakhogy épp a kínai import biztosította az alacsony inflációt az elmúlt években – mutat rá a Nobel díjas közgazdász professzor. Trump ugyan feltételezi, hogy a kínaiak lenyelnék a magasabb vámokat, de ettől még továbbra is veszélyben lennének az amerikai munkahelyek hiszen a kínai mérnökök és munkások sokkal olcsóbban állítanak elő világszínvonalú termékeket mint az amerikaiak. Ráadásul

Trump korlátozná a bevándorlást, és ezzel bérinflációt indítana el az Egyesült Államokban – hangsúlyozza Stiglitz professzor.

A demokraták azért bénáznak, hogy Trump vigye el a balhét

A demokraták a lelkük mélyén már lemondtak a következő négy évről amikor a nagy gazdasági kihíváson túl szembe kell nézni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúval és a gázai konfliktussal is, amely mindinkább megosztja az amerikai közvéleményt is. Ilyen körülmények között Biden bénázása tálcán kínálja az elnökséget Donald Trumpnak, aki viszont nem lesz képes kielégíteni szavazó tábora igényeit. Emiatt azután a demokraták vígan visszatérhetnek a hatalomba 2028-ban amikor az Egyesült Államok jobb passzban lehet.

Stiglitz professzor joggal mutat rá, hogy az USA fő ütőkártyája Kínával szemben nem a katonai fölény hanem a technológiai tudás, melyet legutóbb a mesterséges intelligencia globális elterjedése igazolt.

Az USA-nak erre kellene koncentrálnia és nem a katonai szembenállásra Oroszországgal, Kínával vagy Iránnal szemben.

Pekingben jelenleg mosolyogva nézik, hogy az USA és Európa nyakig belemászik az ukrajnai mocsárba miközben ők a világpiac elfoglalásával vannak elfoglalva: a hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező Oroszország és Afrika már kínai ellenőrzés alá került. A Közel Keleten megrendült az USA vezető szerepe: Mohamed bin Szalman herceg kifogadta Bident amikor az amerikai elnök az olajcsapok megnyitását kérte az árcsökkenés érdekében. Szaúd Arábia inkább Oroszországgal paktál, és a nagy földgáz exportőr Katarral együtt belépett a BRICS-be. A kínaiak úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Trump a pénzügyi forradalommal épp ezt akarja megakadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerül e?

Trump számíthat a Big Business támogatására

Adócsökkentést ígért az amerikai nagyvállalatok főnökeinek a 78-ik születésnapját ünneplő Trump a washingtoni Business Roundtable keretében, ahol Biden kabinetfőnöke a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Biden Olaszországban a G7 csúcson vesz részt.

A több mint kétszáz nagyfőnök kiállt amellett, hogy meg kell őrizni azt az adócsökkentést, melyet Trump írt alá 2017-ben. Biden elnök adóemelésekkel finanszírozná részben a költségvetési hiányt míg Donald Trump újabb adócsökkentést ígért. Az AP hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó elnök vezérigazgató elmondta, hogy Trump 20%-os társasági adót vezetne be, hogyha visszakerülne a Fehér Házba. Abban is eltér Trump gazdaságpolitikai elképzelése Biden elnöktől, hogy fokozná az olajkitermelést a környezetvédelmi aggodalmak ellenére. Trump elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, majd Biden újra felvállalta annak előírásait. Jeffrey Zients, Biden kabinetfőnöke ezzel szemben a nemzetközi együttműködés hasznosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a Federal Reserve Board függetlensége fontos az USA világgazdasági vezető szerepe miatt. Trump csökkenteni akarja a Federal Reserve Board önállóságát.

Biden kampányfőnöke kiemelte: Trump kereskedelmi háborúba sodorná az Egyesült Államokat több országgal mindenekelőtt Kínával szemben, diplomáciai konfliktus sorozatot indíthatna el azzal, ha az illegális bevándorlókat megpróbálná visszatoloncolni szülőhazájukba.

A Big Business alacsony társasági adót akar

A Business Roundtable legkevesebb 10 millió dollárt költ el arra, hogy a társasági adó megmaradjon a jelenlegi 21%-os szinten. Trumpnak ez az adócsökkentése jövőre lejár, a Biden adminisztráció pedig adóemelést szeretne elérni. A demokraták és a republikánusok adófilozófiája szembemegy egymással.

Abban mind a két nagy párt egyetért, hogy meg kell őrizni a 21%-os társasági adó kulcsot a kisvállalkozások számára, melyek üzleti forgalma nem haladja meg a 400 ezer dollárt évente.

Magát a társasági adót Biden elnök 28%-ra emelné míg Trump 20%-ra csökkentené.

A 2017-es adócsökkentés jól jött a cégeknek, de növelte a költségvetési hiányt. Trump akkor azzal indokolta meg az adócsökkentést, hogy az majd beindítja a gazdaságot, és így végülis több adó érkezik majd az államkincstárba, de ez nem jött be. Ennek ellenére Trump és a Big Business továbbra a neoliberális elképzelés híve: minél kisebb az adó annál jobb, mert az állam nem jó gazda, a privát szféra viszont igen. Mit mutatnak a számok? A kongresszusi költségvetési hivatal szerint, hogyha meghosszabbítanák Trump 21%-os társasági adóját, akkor így tíz év alatt 4,9 ezer milliárd dollártól esne el az állam. A szövetségi kormány adóssága jelenleg 27,6 ezer milliárd dollár.

Mire hivatkozik a Big Business?

Arra, hogy az alacsony adók versenyképesebbé teszik az amerikai cégeket a világban, mert több pénzük marad arra,  hogy új munkaerőt alkalmazzanak és fejlesszék a technológiát. Arra az apróságra nem térnek ki, hogy az ő zsebükben is több marad.

Jon Moller, a Procter&Gamble elnök vezérigazgatója újságíróknak elmondta Washingtonban, hogy az adóemelést a cégek minden valószínűség szerint áthárítanák az amerikai fogyasztókra oly módon, hogy emelnék az árakat, és ez újra beindíthatná az inflációt.

Biden adóreformja 2,2 ezer milliárd dolláros pluszt jelentene az államkincstárnak 10 év alatt. Az adóreform hívei arra hivatkoznak, hogy ily módon csökkenhetne a költségvetés hiánya, és a 28%-os társasági adó még mindig kisebb lenne mint a Trump adócsökkentése előtti 35%.

Donald Trump a választási kampány során erről azt mondta, hogy “Biden adóemelése megszünteti a munkahelyeket és lerombolja az országot!”

A Business Roundtable elnöke már márciusban úgy nyilatkozott a Fortune magazinnak, hogy

“mi elnök-vezérigazgatók együttműködünk bárkivel, aki a Fehér Házban van.”

Semmilyen stratégiája sincs a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Boardnak

Megszólalt a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Board vezetője, részint az érintettek megnyugtatására, másrészt viszont  a fennálló problémákra való figyelem ráirányítására.

Jerome Powell a jegybank szerepet betöltő pénzintézet vezetője őszintén beszélt sajtóértekezletén arról, hogy:

 “az infláció miatt nem csökkenti a kamatlábat a Federal Reserve Board.”

Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board, melynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.

“Az infláció még mindig túlságosan magas” – indokolt Jerome Powell a döntést követő sajtóértekezleten. A Federal Reserve Board elnöke elmondta, hogy

“egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudjuk csökkenteni az inflációt. Az előttünk álló út bizonytalan.”

A befektetők már annak is örültek, hogy Powell nem célzott a kamatláb esetleges emelésére, hiszen húsz éve nem állt ilyen magasan a kamat az USA-ban.

A Dow Jones index azonnal 500 pontot ugrott erre a “jó hírre.”

Powell megerősítette: nincsen hosszútávú stratégiájuk. ”Minden ülésen újra megvizsgáljuk a helyzetet, és azután döntünk.”

A mennyiségi szigorítás enyhül

2022 júniusától van érvényben a mennyiségi szigorítás, melynek értelmében havi 95 milliárd dollárt vonhatnak ki az államkötvény piacról. Ezt csökkentették 60 milliárdra, majd pedig júniustól 25 milliárd lesz a felső határ.

A vásárlók az infláció ellenére költekeznek

Powell figyelmeztetett, hogy az inflációnak különösen kellemetlen hatása lehet a szegényebb rétegekre, melyek az áremelkedés ellenére hitelben vásárolnak, és a végén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mekkora az infláció az USA-ban? A Federal Reserve Board célja 2%, de még jóval efölött van: 2,7% – írja a CNBC gazdasági portál. Hozzáteszi, hogy a valós szám sokkal inkább 2,8% hiszen ebben már benne vannak az energia és élelmiszerárak is, melyeket a szezonális ingadozás miatt ki szoktak hagyni a hosszútávú statisztikákból. A baj az, hogy az amerikai gazdaság közeledik a stagfláció felé, melyet Nouriel Roubini, a Végzet Közgazdásza többször is megjósolt. A GDP növekedés ugyanis csak 1,6% volt az első negyedévben annak ellenére, hogy a Biden kormányzat mindent megtett a fellendülés érdekében hiszen választási év van az Egyesült Államokban.

Tovább nőttek a munkabér költségek, mert a Biden kormányzat célja az, hogy újra iparosítsa Amerikát, visszahozza a gyártást Kínából és más országokból, ahova az outsourcing évtizedeiben az amerikai ipar kitelepült.

Nyugi – ez a Federal Reserve Board legfőbb üzenete

Powell és társai mindenkitől türelmet kértek, mert nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Nincs egyetértés a döntéshozók között: van, aki kamatláb emelést lát szükségesnek, mások csökkentést. Így született meg a döntés, hogy minden marad a régiben. Mikor lehet kamatláb csökkenés, amiben az egész világon reménykednek hiszen az olcsóbb pénz fokozná a beruházási kedvet? A Federal Reserve Board tagjai igyekeztek mérsékelni a várakozásokat: Atlanta FED elnöke például azt mondta, hogy “egyetlenegy kamatláb csökkentésre számítok, de arra is csak az utolsó negyedévben.”

Jerome Powell elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta:

”a politikai helyzetet ki akarjuk zárni a döntéshozatalból!”

Ezzel az elnökválasztási kampányra utalt. Nouriel Roubini viszont azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy jelenleg Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok és az egész világgazdaság számára.

A Wall Street Journal a napokban megírta: Trump környezetében olyan törvénymódosítást készítenek elő, amely nagyobb szerepet szánna az Egyesült Államok elnökének a Federal Reserve Board döntéseiben. Trump korábban bolondnak nevezte Powellt, mert a Federal Reserve Board emelte a kamatlábat 2018-ban.

Ezzel szemben Jerome Powell elnök, akit egyébként még Donald Trump nevezett ki, és Biden meghosszabbított, sajtóértekezletén most hangsúlyozta:

“mi az egész amerikai népet szolgáljuk.”

A bevándorlás 7000 milliárd dollárral növelheti a GDP-t az USA-ban

Jerome Powell, a Federal Reserve Board elnöke említette CBS interjújában, amelyben a riporter elsősorban arra volt kíváncsi: miképp kerülte el a megjósolt visszaesést az amerikai gazdaság?

Az egyik ok a bevándorlás volt, és ha ez folytatódik a következő tíz évben, akkor 7000 milliárd dollárral produkálhat többet az amerikai gazdaság!

“Több munkás, nagyobb termelés, magasabb adóbevétel” – így összegezte a bevándorlási mutatókat a kongresszusi költségvetési hivatal elnöke. Phillipe Swagel, akinek hivatala jelentést tett közzé a bevándorlás gazdasági hatásairól, természetesen elismerte, hogy nem minden bevándorló növeli a munkaerő piacot hiszen vannak közöttük gyerekek, öregek és munkaképtelenek is, de a döntő többség amint teheti munkát vállal az Egyesült Államokban. Ahol a választási kampányban óriási vita folyik az illegális bevándorlásról: a hatalmon levő demokraták és az ellenzéki republikánusok álláspontja homlokegyenest ellenkező:

Biden elnök azt szeretné, hogy az illegális bevándorlók mielőbb amerikai polgárrá váljanak míg Trump hívei amellett állnak, hogy határkerítéssel kell megakadályozni a migránsok beáramlását Mexikóból.

Az amerikai hatóságok szerint körülbelül 2,5 millió illegális bevándorló érkezett tavaly Mexikóból az Egyesült Államokba. Döntő többségük életkora 25 és 45 év között volt vagyis azonnal beléphettek a munkaerő piacra. A legális bevándorlókkal együtt összesen 3,3 millióan érkeztek az USA-ba 2023-ban. A tízes években ennél jóval kevesebben, évente 900 ezren vándoroltak be az Egyesült Államokba.

Mit jelent ez az amerikai munkaerő piac számára?

1,7 millióval több munkavállalót 2024-ben mint amennyivel eredetileg számoltak. 2033- ban 5,2 millió munkavállalóval lehet több mint amennyire a tavalyi hivatalos becslés alapján eddig számítottak.

7000 milliárd dollárral magasabb GDP

Ennyit jelentene a bevándorlás a következő évtizedben természetesen akkor, hogyha a jelenlegi trend folytatódik. Az amerikai állam adóbevételei 1000 milliárd dollárral lennének magasabbak, és ez egyáltalán nem elhanyagolható hiszen az államadósság rohamosan növekszik, és meghaladja az éves GDP 100%-át.

Az illegális bevándorlók nem jogosultak szociális támogatásra vagy munkanélküli segélyre, a legális bevándorlók bizonyos feltételek teljesítése alapján igen, de ők cserébe fizetik is a járulékokat, melyeket levonnak a fizetésükből.

De mi van a közoktatással? A gyerekeknek nem kell igazolniuk, hogy legálisan élnek az USA-ban, ezért ők élvezik az ingyenes szolgáltatás előnyeit.

2005 és 2019 között 37,5 milliárd dollárt fizettek be az amerikai államkasszába a menekültek és családtagjaik.

Az USA-nak illetve a tagállamoknak a menekültek és a családtagjaik 21,4 milliárd dollárba kerültek ebben az időszakban.

Nincs komoly munkanélküliség

Több mint kétmillióval magasabb a betöltetlen állások száma az USA hatalmas munkaerő piacán mint azoké, akik munkanélkülinek vallják magukat. A pandémia után munkaerőhiány alakult ki, emiatt a munkaadók emelték a béreket. Ily módon bérinfláció alakult ki az USA-ban.

“A bevándorlásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy nem vált jelentőssé a  munkaerőhiány és a bérek inflációját sikerült megfogni”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Tara Watson, a Brookings Institution Munkaügyi központjának igazgatója. Aki hozzátette:

“A jövőben még nagyobb szükség lesz a bevándorlásra, mert nyugdíjba megy a baby boom nemzedék, és a családok gyerekvállalási kedve csökken az Egyesült Államokban.”

Tara Watson társszerzője egy könyvnek, melynek címe: The Economics of Immigration in an Age of Fear – A belső határ: a bevándorlás gazdasági következményei a félelem korában.

A washingtoni Kongresszus költségvetési hivatalának jelentése megállapítja, hogy a bevándorlás fékezi a reálbérek növekedését a közeljövőben. Ez a trend változhat, ha a migránsok jobban fizetett munkahelyeket találnak majd, de 2034-ben mindenképp alacsonyabb lesz a bérszínvonal, ha folytatódik a bevándorlás mint hogyha azt leállítanák – írja a CNN gazdasági rovata.

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Tíz hónapos csúcson az olajár

“Még nem öltük meg az infláció nagy sárkányát, az olajat”, mert egyelőre beválik a nagy olajtermelő országok kitermelést visszafogó politikája, amely gyengíti a világgazdaságot. Egyes szakértők szerint az OPEC+ megcélozza a 100 dolláros árat is.

Átlépte a 90 dolláros lélektani határt a Brent olaj ára miután Szaúd Arábia és Oroszország kedden bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítja az olajkitermelés visszafogását. Ez 1,3 millió hordó olajat jelent naponta. Bár mindenki számított erre, de a bejelentés mégiscsak tíz hónapos csúcsra vitte fel az olaj árát. A forexlive.com szakportál szerint az OPEC+ komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy visszafogja az olaj kitermelést, mert ezzel recesszióba sodorhatja az egész világgazdaságot. Akkor pedig kiderülhet, hogy az olajkereslet visszaesik, és megkezdődik a készletek eladása, és esik az ár.

Hongkongból azt jelentette az AFP hírügynökség , hogy az ázsiai piacok negatívan reagáltak az olajár emelkedésére. A szakértők attól tartanak, hogy inflációt gerjeszt az olajár emelkedése mindenütt a világon, ez pedig oda vezethet, hogy a Federal Reserve Board újra emeli a kamatlábat, hogy kordában tartsa az inflációt. Az eredmény: gazdasági visszaesés következhet az Egyesült Államokban és a világgazdaság más részein is.

Az energiaár az infláció egyik legfőbb oka a világgazdaságban

“Még nem öltük meg a nagy inflációs sárkányt, az olajat”

– nyilatkozta az AFP-nek Stephen Innes, az SPI vagyonkezelő olaj szakértője.

A Federal Reserve Board egyelőre megosztott: van, aki a kamatláb emelést szorgalmazza, de mások szerint ez az olajáremelés még nem indokolja ezt: ”Semmi sem súgja azt nekem, hogy olyasmi történt volna, amely azonnali cselekvésre késztetne” – fogalmazta meg véleményét a Federal Reserve Board egyik kormányzója, Christopher Waller a CNBC gazdasági televízióban.

Egy másik Federal Reserve Board kormányzó szerint viszont ez az olajáremelés olyan inflációt gerjeszthet, amelyet kamatláb emeléssel lehet megfogni: “A magam részéről el tudom képzelni, hogy a jelenlegi helyzetben egy kicsit feljebb menjünk a kamatlábbal”

– mondta Loretta Mester kormányzó Clevelandből.

A baj az, hogy a kamatláb már 20 éves csúcson jár, és további emelés sok országot recesszióba taszíthatna – beleértve magát az Egyesült Államokat is.

“A Federal Reserve Board hullámzó tengeren sűrű ködben hajózik”

– vázolta fel a helyzetet  a JP Morgan vagyonkezelő részlegének szakértője. David Kelly szerint a jegybank szerepet betöltő Fed-nek “nagyon lassan és nagyon óvatosan kell haladnia ebben a borús időjárásban.”

Japánban, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, amely nettó energia importőr 10 hónapos mélységbe zuhant a jen árfolyama. A pénzügyminiszter-helyettese jelezte, hogy “amint szükséges, akkor közbe avatkozunk a jen védelmében.”

Lagarde: még tovább kell emelni a kamatlábat!

0

Bár csökkenésnek indult az infláció az euró-övezetben, de az Európai Központi Bank főnökasszonya úgy gondolja, hogy további szigorítás szükséges, hogy elérjék a kitűzött célt, a két százalékos inflációt.

“Ma az infláció túlságosan magas és túl sokáig tart” – hangsúlyozta Christine Lagarde, aki hozzátette: ”világossá tettük: van még tere annak, hogy megfelelő magasságba emeljük a kamatlábat.”

Az Európai Központi Bank összesen 375 pontos emelést hajtott végre, és a kamatláb elérte a 3,25%-ot. A pénzpiacok Lagarde beszéde után 85%-ban tartják valószínűnek, hogy újabb 0,25%-os kamatláb emelés következik majd június 15-én.

Az infláció enyhült májusban amikor “csak” 6,1% volt szemben az áprilisi 7%-kal. Ez természetesen a 20 tagú euró övezet súlyozott átlaga. Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank kitart a 2%-os inflációs cél mellett.

Mi várható?

“3,75%-on állapodhat meg a kamatláb két 0,25 százalékos emelés után” – nyilatkozta a Reuters gazdasági rovatának Simon Harvey, a Monex Europe pénzpiaci részlegének főnöke.

Az Európai Központi Bank alelnöke megerősítette azokat a várakozásokat, melyek kamatláb emelést jósolnak: “a szigorítási politika már jórészt elérte a célját, de a ciklusnak még nincsen vége“ – hangsúlyozta  Luis de Guindos alelnök.

Az euró-dollár árfolyam érdemben nem változott a bejelentések hatására. A Federal Reserve Board valószínűleg szünetet tart a kamatláb emelésben – véli a szakértők többsége.

Mielőtt megszületett volna a döntés a költségvetési plafon emeléséről Washingtonban, a szakértők csaknem kétharmada a kamatláb emelés valószínűségére szavazott, de utána ez lement egyharmad alá – 32%.

A Federal Reserve Board kijelölt alelnöke is arról beszélt, hogy júniusban valószínűleg szünetet tartanak a kamatláb emelésében, hogy alaposan elemezni tudják a helyzetet.

“Korábban az volt az álláspontunk, hogy az európai infláció csökkenés elmarad az amerikaitól, de ez most megváltozott”

– nyilatkozta a BlueBay vagyonkezelő egyik menedzsere a Reutersnek.

Kaspar Hense szerint őszre jelentős mértékben enyhül majd a jegybankokra nehezedő nyomás az infláció miatt. Sok jel mutat ugyanis a recesszióra, amely Németországban, az euróövezet legnagyobb gazdaságában már be is következett. Az infláció ugyanakkor továbbra is probléma Európában – mutatott rá Cosimo Marasciulo, az Amundi vezető menedzsere. Ez a vagyonkezelő alap a legnagyobb Európában: 2100 milliárd dollárral vannak jelen a piacon.

“Szerintünk az Egyesült Államok piaca középtávon vonzóbb mint az európai. A Federal Reserve Board valószínűleg leáll a kamatláb emelésével, az ötéves amerikai kincstárjegyek árfolyama 50 bázis ponttal csökkenhet a jelenlegi 3,8%-ról” – nyilatkozta a Market Screener portálnak a legnagyobb európai vagyonkezelő, az Amundi vezető menedzsere.

Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Maga a tárgyalásokat folytató lengyel mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy hosszas egyeztetés után, az a közbülső megállapodás született a két ország miniszterei között, hogy lengyel piacra nem kerül ukrán gabona, de zavartalan folyósót biztosítanak az országon történő átszállításra más országokba.  Lengyelország után Magyarország és Szlovákia is leállította az olcsó ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió tiltakozik, mert garantálta a vámmentességet Ukrajnának.

Brüsszel egy évre felfüggesztette a vámot Ukrajnával szemben, hogy így támogassa az orosz agresszióval küzdő országot, amely a háború előtt a világ egyik legnagyobb gabona exportőre volt. A vámmentességet kihasználva a kereskedők nem a korábbi afrikai és közel-keleti piacokra szállították az olcsó ukrán gabonát hanem eladták azt a közép-európai országokban. Ennek kettős hatása lett: egyrészt mérsékelte az inflációt, és ennek az állam és a fogyasztók örvendeztek hiszen a pékáru mindenütt szörnyen megdrágult, a gazdák viszont felháborodtak hiszen nem bírták az árversenyt. Lengyelországban idén választásokat tartanak, ezért a konzervatív kormányzat ugyancsak odafigyel a gazdák gondjaira hiszen ők jelentik a legstabilabb választói támogató réteget. Így bár Lengyelország Ukrajna legkövetkezetesebb támogatója, leállították a gabona importot. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek során közbülső megállapodás született. Kérdés mit fog szólni ehhez Brüsszel, mert ez uniós szabályozás alá tartozna.

“Addig fogunk dolgozni amíg 100%-os garanciát nem kapnak a lengyel gazdák” – jelentette ki Lengyelország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus szerint csakis akkor lesz megállapodás, ha Lengyelország csak tranzit ország lesz, minden ukrán gabonát másutt adnak el.

A két csendestárs: Magyarország és Szlovákia ugyanígy gondolja, de valójában sokkal inkább uniós kárpótlást szeretne kapni. Brüsszel utalt is rá, hogy a gazdák  kaphatnak  pénzt abból az alapból, amelyikből az ukrajnai háború következményeit hárítják el.

Mi lesz a megbonthatatlan lengyel-ukrán barátsággal?

A gabonaválság a két szomszédos állam között épp akkor robbant ki amikor Zelenszkij elnök Varsóban tárgyalt – jól mutatva azt, hogy a lengyel-ukrán együttműködésben sok ugyan a közös érdek, de gazdasági tekintetben legalább ennyi a megosztó tényező is. Gondoljunk arra, hogyha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, akkor mezőgazdasági exportja letarolhatja az egész régiót, mert a híres ukrán csernozjom jobb termést ad, és a birtok nagyság sokkal nagyobb mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Az amerikaiak és a kínaiak hatalmas birtokokat vásároltak föl – éppúgy mint a hollandok vagy a franciák -, ezért óriási a versenyelőny az ukrán oldalon.

Blinken, az USA külügyminisztere egységes lengyel-ukrán katonai blokkot képzel el az orosz fenyegetés semlegesítésére. Ameddig az USA és az Európai Unió pénzeli ezt a katonai együttműködést, addig ez nem Kijev és Varsó gondja, de mi lesz hosszútávon? Ha Ukrajna megvédésének a hasznát a nagybefektetők – USA, gazdag nyugat-európai államok és Kína – élvezik viszont az árat Közép Európának kell viselnie, akkor a lelkesedés hamar elolvadhat Lengyelországban is. Nélkülük pedig nem működik a Blinken terv. Amely valamiféle cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határainál. Ennek a Skandináviától egészen a Balkánig húzódó rendszernek lenne a kulcs eleme a lengyel- ukrán katonai együttműködés.

Ki profitál a hidegháborúból?

Mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely 2021-ben Biden elnök hatalomra kerülése után meghirdette az új amerikai hidegháborús stratégiát: Oroszország és Kína immár stratégia ellenfél!

Putyin agressziója Ukrajna ellen újra helyreállította az USA vezető szerepét a nyugati világban – annak minden előnyével együtt.

Csakhogy az USA távolról sem oly erős már mint a második világháború után amikor a hidegháború a versenyképtelen kommunista Szovjetunióval és Kínával állította szembe

– érvel az idén már 100 éves Kissinger.

Kína immár modern világhatalom, amely sokkal inkább képes befolyásolni a nemzetközi fejleményeket mint a Szovjetunió és Kína az első hidegháború idején. Jól látják ezt az Egyesült Államok gazdasági vezetői: a Federal Reserve Board elnöke, Jerome Powell sokéves szünet után tárgyalt Washingtonban a pekingi jegybank elnökével. Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bármikor hajlandó Pekingbe utazni, csak Biden elnök engedélyére vár. A gazdasági együttműködést javasolja Peking is vagyis az ajtó nyitva áll a globális gazdaság új szakasza előtt. Washingtonban még nem döntöttek: együttműködés vagy hidegháború. Macron elnök Pekingből figyelmeztette az Egyesült Államokat: Európának nem érdeke a hidegháború.

A globális fellendüléshez tűzszünet kellene Ukrajnában, ez az USA döntésén múlik elsősorban. Ha lesz tűzszünet belátható időn belül, akkor elkerülhető a hidegháború. Ha nem, akkor újrakezdődhet a kevéssé kívánatos korszak, melyről Krisztallina Georgieva, az IMF főnökasszonya így beszélt:

”A hidegháborúban hideg van. Én Bulgáriában születtem, emlékszem a nélkülözésre és az elnyomásra.

Kérem a nagyhatalmakat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen újra hideg, sem háború!”

Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK