Eurostat Archives Page 2 of 3 › Független Hírügynökség

A lányok előbb elhagyják a mamahotelt

FüHü

-

2019-05-14

Az unióban a fiatalok több, mint negyede a szülőkkel él együtt. A gazdag országokban előbb repülnek ki, ahogyan a lányok is. Magyarországon átlag 27 évig tart a mamahotel szolgáltatása.

Az Európai Unióban (EU) a 25–34 éves férfiak több, mint egyharmada (35,3 százalék) 2017-ben még mindig a szüleivel élt, míg az azonos korcsoportba tartozó nőknek csak egyötöde (21,7). Átlagosan négyből egy (28,5) fiatal felnőtt a szülői házban él – derül ki a Családok napja alkalmából publikált Eurostat-adatsorból.

Gazdag ország, szegény ország

Ahogyan az várható, éles metszéspont van az egyes országcsoportok között a jólét alapján. A szüleikkel együtt lakó 25–34 éves fiatalok aránya tíz százalék alatti Dániában (3,2), Finnországban (4,7) és Svédországban (6). A másik véglet Horvátország (59,7), Szlovákia (57) és Görögország (56,3).

Az adatok azt mutatják, hogy a fiatalok átlagosan 26 évesen hagyják el a szülői házat az EU-ban. Ez az életkor azonban jelentősen eltér a tagállamok között, ahogyan ezt a grafikon is mutatja. Ebből kiderül, hogy Magyarország a maga 27 évével az uniós átlag felett van.

A legjómódúbb országokban repülnek ki a fészekből legkorábban a fiatalok. Az adatfelvétel évében, 2017-ben a három északi tagállamban – Svédországban (18,5 év), Dániában (21,1 év) és Finnországban (22,0) -, valamint Luxemburgban (20,1) váltak legkorábban önállóvá. Még 25 év alatti korban Észtországban (22,2), Németországban, Franciaországban és Hollandiában (mind 23,7), valamint az Egyesült Királyságban (24,7) hagyják el a szülőket a fiatalok.

A skála másik végén Horvátországban és Szlovákiában maradnak legtovább a szülői házban. Átlagosan 31,8 és 30,9 éves korukban mennek el; Máltán (30,7 év), Olaszországban (30,1), Bulgáriában (29,6), Spanyolországban (29,5), Görögországban (29,3) és Portugáliában (28,9).

Fiúk, lányok

Szinte minden tagállamban a fiatal nők hajlamosak korábban elhagyni a szülői házat, mint a férfiak. A kivétel Svédország volt (18,5 év a nőknél, míg a férfiaknál 18,4). A nemek közötti legmagasabb különbségeket Romániában regisztrálták (25,6 év a nők esetében, míg a férfiaknál 30,5), Bulgáriában (27,5, illetve 31,7), Horvátországban (30 és 33,6), Görögországban (28 és 30,6), Magyarországon (25,8, illetve 28,3), Lengyelország (26,3 vs. 28,8), Szlovákia (29,7 vs. 32,1) és Litvánia (24,5 vs. 26,9).

Még mindig olcsó jánosok vagyunk

Bak Mihály

-

2019-04-15

0

A tavalyi nagy arányú emelkedéssel is a negyedik legalacsonyabb munkaerő-költségű ország vagyunk az EU-ban. Az óránkénti összes ráfordítás nálunk a 8500 forint átlag harmada.

Óriási szórást mutatnak a munkaerőre fordított óránkénti kiadások az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. A mezőgazdaságot és a közigazgatást nem tartalmazó, a legalább 10 fős cégek körében a cégek különféle személyi juttatásait is magában foglaló számok 5,4 euró (1600 forint) és 43,5 euró (13 500 forint) között mozogtak 2018-ban. Előbbi Bulgáriáé, utóbbi Dániáé.

Ég és föld

Az átlag 27,4 euró (8500 forint) volt az Európai Unióban és 30,6 euró (9500 forint) az euróövezetben. Bulgáriát Románia és Litvánia követi, Magyarországon (9,2 euró, 2900 forint) a negyedik legolcsóbb ország a 28-ak között, bár Lettország adata (9,3 euró) lényegében ugyanennyi. Az élmezőny fényévnyi távolságban van: Dánia után Luxemburg (40,6 euró), Belgiumban (39,7), Svédországban (36,6), Hollandiában (35,9) és Franciaországban (35,8) következik.

Az óránkénti munkaerő-költség a teljes gazdaságban, euróban, kivéve mezőgazdaság és közigazgatás, 10 vagy több főt foglalkoztató cégek

Az ipari munkaerő-költségek átlaga 27,4 euró az EU-ban és 33,2 az euróövezetben. A szolgáltatásokban 27 és 29,6 volt, az építőiparban 25 és 27,6 volt tavaly. A főleg nem üzleti gazdaságban (a közigazgatás kivételével) 28,5 és 30,8 euró volt.

Az óránkénti munkaerő-költségek 2018-ban az EU-ban 2,7 százalékkal, az euróövezetben 2,2-del nőttek euróban kifejezve. Az euróövezeten belül a legnagyobb növekedést Lettországban (12,9), Litvániában (10,4), Észtországban és Szlovákiában (mindkettő 6,8) regisztrálták. Spanyolországban (1,3) és Portugáliában (1,4 százalék) volt a növekedés.

Az euróövezeten kívüli országokban a saját valutában kifejezett változást is kiszámolták, hogy kiigazítsák az árfolyammozgások hatását. Ebben a sorban a legnagyobb növekedés Romániában (13,3 százalék) és Magyarországon (9,8) volt. Legkisebb mértékben Dániában (1,9), Svédországban (2,3) és az Egyesült Királyságban (3,3%) nőttek a munkaerőre fordított kiadások.

Alig eszik gyümölcsöt és zöldséget sok magyar

Bak Mihály

-

2019-04-01

0

Alig eszik gyümölcsöt és zöldséget sok magyar

Egyaránt kétharmadnyi a naponta gyümölcsöt és zöldséget evők száma az EU átlagában, nem így hazánkban. A magyarok 40 százaléka fogyaszt minden nap gyümölcsöt, a zöldségben 30 százalékkal messze sereghajtók vagyunk.

Az Eurostat 2017-es adatokat tükröző friss felmérési eredménye szerint az EU népességének nagyjából negyede (27 százaléka) mondta azt, hogy naponta legalább kétszer evett gyümölcsöt, további 37 százalék naponta egy alkalommal. Majdnem ugyanennyien (36 százalék) viszont ennél is ritkábban, vagy egyszer se jutott hetente gyümölcshöz.

A zöldség esetében hasonló arányokat regisztrált az EU statisztikai hivatala. szűk negyed naponta kétszer, 40 százalék egyszer, 36 százalék ritkán vagy hetente egyszer se. Mindkét terméknél 64 százalék az uniós átlag.

A napi gyümölcsfogyasztásban az olaszok vezetik a listát (85 százalék) a portugálok előtt (81). Az olyan sokkal gazdagabbak, mint németek, osztrákok, svédek alig 60 százalék feletti átlagot mutatnak.

Magyarország alulról a negyedik,

a lettek bolgárok és litvánok előtt 40 százaléknyi napi gyümölcsfogyasztásról számoltak be.

A zöldségfogyasztásban Írország és Belgium a legjobb helyzetű (mindkettő 84 százalék). Míg a legtöbb tagállamban a lakosság 50–80 százaléka mondta azt, hogy naponta eszik zöldségeket, öt tagállam volt, ahol az arány ez alatt volt: Románia (41), Lettország (44), Litvánia és Bulgária (mindkettő 45).

A magyarok arányaiban messze lemaradva az abszolút sereghajtók 30 százalékkal.

Sőt, ha a zöldséget, gyümölcsöt és valamilyen salátát egybegyűjtve nézzük, akkor honfitársaink legnagyobb csoportja (28 százalék) mondta azt, hogy naponta egyszer eszi ezeket, kerek egynegyede egy héten csak 1-3-szor, ennél is kevesebben (22) 4-6-szor. Naponta legalább kétszer csak 11 százalék,

minden tizedik magyar hetente egynél is ritkábban

jut ezekhez a termékekhez.

Különösen feltűnő, hogy a térségben Rámániát kivéve minden országban sokkal magasabb (35-40 százalék) a naponta legalább egyszer ezen árukat evők aránya, mint hazánkban.

Fél-Magyarország változatlanul Európa szegényháza

Bak Mihály

-

2019-02-26

0

Fél-Magyarország változatlanul Európa szegényháza

Az egy főre jutó GDP alapján London belvárosa az EU leggazdagabb régiója az átlag több, mint hatszorosával. A legszegényebbek között balkáni területek között négy magyar régió van, kevesebb, mint az átlag fele gazdasági teljesítménnyel.

Változatlanul óriásiak a különbségek elsősorban Európa nyugati és keleti fele között a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) eloszlásában – derül ki az Eurostat mai adatsorából. (A vásárlóerő-paritás megmutatja, hogy a például az árak eltérő voltát és az árfolyamok ingadozásának torzító hatását kiszűrve mekkora az életszínvonal egyes országokban.)

Az EU-ban a régiók közti gazdagság az átlagérték 31 és 626 százaléka között oszlik meg.

Utóbbi London belső részét jellemzi, a legszegényebb, 31 százalékkal, az észak-nyugat-bulgáriai régió.

A 281 területi egység között az átlagot jóval meghaladó (200-250 százalék) találunk olyanokat, mint például a kicsi Luxemburg, Írország északi része, Hamburg. Az EU központja, Brüsszel már a kétszeres szorzó alatt van. Térségünkben kiemelkedik Prága 187 százalékkal, és Pozsony 179-cel. Varsó már éppen csak befér az első húszba 152 százalékkal. Több keleti régió, illetve főváros alkotta régió nincs is az élbolyban.

Európa szegényházait 15 régió alkotja:

bolgárok, görögök és románok, és érdekes módon egy francia is. És sajnos – változatlanul – négy magyar: Észak-Alföld (43 százalék), Dél-Dunántúl (45), Észak-Magyarország (46), Dél-Alföld (48).

Magyarországon belül hagyományosan Budapest emelkedik ki, így van ez a 2017-es adatok alapján is. A 139 százalék azonban – mint láthatjuk – óriási elmaradásban van a V4-ek többi három tagjáétól. Ugyanakkor a különbségek még ezen a földrajzi területen is döbbenetesek: Közép-Magyarország már csak 104 százalék, az ebben fekvő Pest megye pedig 53 (!) százalék. A Középső országrész után soron következő régió, Nyugat-Dunántúl is mindössze 72 százalékot ért el az uniós átlaghoz viszonyítva.

Magyarország összesített értéke 68 százalék, 20 300 euró a 30 ezres EU-átlaghoz képest.

Miközben az EU népességének háromnegyede olyan régiókban él, ahol az egy főre jutó regionális GDP az EU átlagának 75 százalékánál több.

Uniós átlag körüli a magyarok egészségügyi terhe?

FüHü

-

2019-02-19

0

Uniós átlag körüli a magyarok egészségügyi terhe?

A napi tapasztalatokkal nem mindenben egybevágó uniós adatsor szerint a magyarok az EU-átlaghoz közelinek ítélik meg egészségügyi kiadásaik terhét. Csak minden nyolcadik szerint fizet érte sokat.

Két éve az Európai Unió (EU) lakosságának több mint fele (55 százalék) arról számolt be, hogy a háztartásnak az orvosi ellátásért fizetendő összege nem jelentett pénzügyi terhet. Egyharmad (34 százalék) azt állította, hogy az egészségügyi költségek némi, közepes pénzügyi terhet rónak rájuk, míg 11 százalékuk az ilyen kiadásokat a háztartások költségvetésének súlyos pénzügyi terheinek tekinti – olvasható az Eurostat ma nyilvánosságra hozott jelentésében.

Az orvosi ellátás az egyéni egészségügyi szolgáltatások, például a vizsgálatok vagy kezelések. Magában foglalja a gyógyító, rehabilitációs vagy hosszú távú egészségügyi ellátást, a lelki egészségügyi ellátást, valamint a megelőző orvosi szolgáltatásokat. A fogászati ellátás és a gyógyszerek nem tartoznak ide.

EU-szinten az orvosi ellátás észlelt pénzügyi terhe

azok számára volt a legmagasabb, akik két főből álló háztartásokban éltek,

akik legalább egy 65 éves vagy idősebb személyt foglaltak magukba (ezekben a háztartásokban az emberek 13 százaléka számolt be arról, hogy az egészségügyi ellátás nagy pénzügyi terhet jelent). Az egyszemélyes háztartásokban élők (12), az eltartott gyermekek nélküli háztartások (12), a két felnőtt háztartás és az eltartott gyermekekkel rendelkező háztartások (mindkettő 10 százalék) azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátás nagy terhet ró a költségvetésre.

Cipruson volt a legnagyobb arányban azok aránya, akik arról számoltak be, hogy az egészségügyi költségek nagy pénzügyi terhet jelentettek (39 százalék), Bulgária (32), Olaszország (29) és Lettország (28). Ezzel ellentétben Dániában, Szlovéniában és Svédországban (egyaránt 86), Észtországban (85) és Franciaországban (84) a legnagyobb arányban válaszolták azt, hogy az orvosi ellátásért fizetett kiadás hányada nem okozott gondot.

A magyarok 12 százaléka mondta azt, hogy komoly nehézséget okoz az alapellátásra fordított kiadásuk a családban, és

az uniós átlagot meghaladó arányban nevezték problémamentesnek ezt.

Az EU lakosságának csaknem fele (48 százalék) szerint nem jelentettek pénzügyi terhet a fogászati vizsgálatok vagy kezelések költségei. Ezeket 35 nem számottevőnek, 17 százalékuk soknak találta.

Itt is Ciprus van a legrosszabb szélen (47), őt követi Olaszország (39), Lettország (36) és Spanyolország (34). Ezzel szemben Dániában az emberek 79 százaléka, Hollandiában és Svédországban 77 mondta azt, hogy ezek a költségek nem okoztak pénzügyi terhet a háztartásban.

A magyar adat itt is némi meglepődésre ad okot

mind a problémamentesek magas (58) és a drágállók alacsony (15 százalék) volta alapján.

Alighanem a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos magyar válaszok állnak legközelebb a mindennapos tapasztalatokhoz. Itt a hazai bevallások szerint a családi költségvetésből már 18 százaléknyian sokallják a kiadást, és alig 40 százalék számára nem okoz gondot kifizetni.

Ugyanebben az EU-átlag 49 százalék, 39 arról számolt be, hogy ezek a költségek némi pénzügyi terhet jelentenek, és 13 százalékuk ítélte soknak.

Lengyelországban kimagaslóan nagy arányban (40 százalék) találták nagynak a gyógyszerkiadást, majd Ciprus (34), Bulgária (33) és Lettország (30) következett. Ezzel ellentétben Franciaországban (90), Dániában (84) és Svédországban (78) volt a legnagyobb azok részesedése, akik szerint nem megterhelő a családi büdzsére ez a kiadás.

Azt hangsúlyozni kell, hogy – noha közelebbi módszertant nem közöl az Eurostat – ezek a számok a családok egy tagjának megkérdezéséből álltak össze, nyilván szubjektív megítélést mutatnak a válaszok.

A NER már szegénységbe fordult; visszafordul-e a pályáján, mielőtt véres rezsimmé válna?

Blogles

FüHü

-

2018-12-14

0

A NER már szegénységbe fordult; visszafordul-e a pályáján, mielőtt véres rezsimmé válna?

A legújabb Eurostat összesítés szerint az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint nálunk. Ott 54 százalékos az a mutató (a 100 százalék az EU vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó tényleges fogyasztásának átlaga), míg nálunk és Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemreméltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Kellően tudja értékelni az olvasó ezt a tényt a rendszerváltás korábbi stádiumainak és aspirációinak fényében?! Hogy Románia is megelőzött már minket?

Nota bene, a mindent mindenkinél jobban tudó, mások által irigylendő, világ-köldöke magyar nemzetet? Pedig csak annyi történt, hogy megint kiderült, nincsenek csodák: a NER-t elérte minden központosító, korrupt, hazug, amatőr álmokat kergető rezsim sorsa; a nyugati adófizetőktől érkező hatalmas pénzforrások ellenére is hanyatló pályára került a gazdasági és társadalompolitikai teljesítménye. Nincs ebben semmi különös. Orbánnál okosabb embereknek – akik pl. a kommunisták között voltak – sem sikerült irracionális vágyakból és pszichotikus akaratból élhető országot csinálni.

Budapest hanyatlik

Ha valaki Budapesten jár, de közben ismer nyugati és északkelet-európai városokat, pontosan tudja, hogy Budapest hanyatlik; a NER-lovagok elnyerte, többnyire rossz minőségű, ízléstelen beruházások mellett a régi lakókörnyezet hanyatlik, az infrastruktúra hanyatlik, a városi élet minősége sok évvel ezelőtti állapotokat tükröz. Aki a vidéket is ismeri Budapesthez képest, ott a leszakadás Európától – mivel eleve hatalmas behozni való volt az azonos nagyságú városokhoz és kistelepülésekhez viszonyítva – már behozhatatlannak látszik ebben az évszázadban. Kelet-Magyarország néhány tucat néhány tenyérnyi irdatlan pénzen kistafírozott belvárosán kívül nem létezik a jövő számára.

A NER fokozódó erőszakossága nem véletlen

Torzítja a szemléletet az ellenzék eddigi inkompetenciája, amely az utóbbi néhány napban demokráciákban nem szokatlan akciózásba fordult, de akár a parlamenti, akár az utcai jeleneteket nézzük, ezek mindenről árulkodnak, csak politikai stratégiáról nem. A NER azonban ettől függetlenül megítélhető a jogszabályalkotása és alkalmazása terén: olyan rezsimről beszélünk, amely az egyre többek által belátott és még belátandó kudarcosságát nagy eséllyel vérrel fogja megpecsételni, mert nem tehet mást. Már több éve visszatérően elemzem, hogy Orbánnak nincsen exit stratégiája, amellyel békében, belátva a kudarcait el tudná engedni a hatalmát. Különösen az orosz behatolás – pontosan még nem ismert, csak sejthető – mértékében vélhetően már a döntés sem egészen maradt az ő kezében. Félő, hogy Orbán politikája következtében Magyarország már rabjává vált a nyugati világot bomlasztó olyan konzorcium akaratának, amely akkor is meghatározza ennek az országnak a pályáját, ha adott esetben ez már a vezetői igényeivel sem találkozik.

Orbán és társasága vitán felül állóan a bűnözőké. Az övékénél sokkal nagyobb kaliberű érdekek hálójában, ami a rezsim „normalizálódását” akkor is valószínűtlenné tenné, ha a kudarc belátása megtörténne. Ettől azonban nem lesz okvetlenül nehezebben elzavarható a rezsim, mert most már világos, hogy ez utcai harcok nélkül semmiképpen sem fog menni. Mivel a magyar demokrácia nem demokrácia és nem tudja becsatornázni, politikai döntésekké transzformálni és levezetni a valós társadalmi akaratot, ez az akarat – ahogy folyamatosan erősödik – csak a demokrácián kívül tud majd megnyilvánulni. Fogják majd – hogy már el is kezdték – ezt az akaratot mindennek elhazudni, de annál rosszabb lesz majd a végkifejlet.

Béndek Péter

Csak a bolgárok szegényebbek nálunk

Bak Mihály

-

2018-12-14

0

Már csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek az EU-ban, mint nálunk. Románia nagyot ugorva előzte meg hazánkat, és a környéken mindenütt javuló a tendencia, kivéve Magyarországot. S mindezért egyre többet dolgozunk.

Tavaly alulról a második legszegényebb uniós tagállam Magyarország volt az Eurostat adatsora alapján. Az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások jólétét méri egy főre vetítve.

Ebben a rangsorban Magyarország lefelé csúszik, a környék országai pedig emelkednek.

20017-ben a legszegényebb EU-tag Bulgária volt az átlag (100 százalék) 54 százalékával, előtte áll Magyarország és Horvátország egyaránt 62-vel. A horvátok 2015-ben 59-cel jóval hazánk (63) mögött voltak, mostanra már beértek minket.

Figyelemre méltó, hogy Románia három év alatt nagyot ugrott: 58-ról 68 százalékra. A szlovákok és lengyelek mutatója ennél is magasabb (76), a csehekéről (82) már nem is beszélve.

Az 28-as mezőnyében 18 ország van az átlag alatt, Itália vezeti ezt a sort (98 százalék), az efelettiek listájának élén hosszú ideje Luxemburg áll (132 százalék), utána a németek (122) és az osztrákok (117) következnek. Érdekesség, hogy a leggazdagabbak klubjában 2015 óta Németország kivételével az összes ország mutatója romlott a 100-as átlaghoz képest.

Az Eurostat képez egy másik mutatót is, az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritással korrigált egy főre jutó GDP-t (bruttó hazai terméket). Ebben valamivel jobban állunk,

öt országot előzünk meg 68 százalékkal.

Bulgária (49) itt is tök utolsó, és mögöttünk van Görögország és Lettország (67), valamint Románia (63) és Horvátország (62).

A szupergazdagok listáját toronymagasan a luxemburgiak vezetik (253 százalék) az írek (181) és a hollandok (128) előtt.

Ezzel a széles körben alkalmazott mutatóval szokás összehasonlítani az országok egymáshoz képesti fejlettségét, ezért a tendencia itt még kifejezőbb. Eszerint a környékbeli országok esetében nagyobb részt javuló számokat látunk 2015-höz képest. Előre lépett Horvátország, Románia, Lettország és Bulgária, egyedül a görögök estek vissza. Magyarország éppen ott van, mint három évvel ezelőtt.

Ezek a számok és a trend is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a zenitet, és az egy főre jutó életszínvonalban lecsúszásban vagyunk a többi ország többségéhez képest.

Ha mindezt összevetjük a „rabszolgatörvény” mögöttesével, azt kell megállapítani, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja romlik, az elmúlt öt év uniós támogatási pénzesőjéből nem sikerült új, fenntartható pályára állítani a gyarapodást. Ahogyan kimerül(t) a szabad munkaerőből álló tartalék, hatékonyabb termelés híján egyedül a munkaidő növelése maradt eszközként.

Az éves túlórakeret 250-ről 400 órára emelése (különösen az ezt kísérő körülményekkel) ezért nem sok jót ígér. Azt, hogy a cégek rá fognak kényszerülni alkalmazására, ha a profitabilitásukat fenn akarják tartani.

Ez azzal a következménnyel fog járni, hogy nem csak a nyugat-európai, hanem a visegrádi négyekkel szemben is a legtöbbet dolgozók országává válik hazánk. Ahogyan az a GKI kimutatásából kitűnik, tőlünk nyugatra hosszú ideje jelentősen csökkent a munkaidő: az EU átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára. Azaz 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.

A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel.

A V4 körében 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie. A tendencia azonban egyértelműen eltartó. Ahogyan az ábra mutatja, a többi országban a trendvonal csökkenő (a cseheknél meredeken), hazánkban viszont két éve inkább növekvő. Ha erre „ráeresztik” az éves plusz 150 óra lehetőségét (kollektív szerződés esetén maximum 350 helyett 400-at), néhány év, és Magyarország lesz a legtöbbet dolgozó állam. Lényegében ugyanakkora vagy akár csökkenő életszínvonal mellett.

Szegény ország sokat költ a gyomrára

Bak Mihály

-

2018-12-04

0

A magyarok az ötödik legtöbbet költik ételre fogyasztási kiadásaikon belül az EU-ban. Az élen a szegény országok állnak, a végén a gazdagok „kullognak”.

A fogyasztási kiadásokon belül 18 százalékot élelemre és nem alkoholos italokra fordította a magyar lakosság az Eurostat ma megjelent 2017-es adatsora alapján. A Európai Unió átlaga 12 százalék.

A listán jól látható, hogy az élen az EU szegény tagállamai állnak, élén Romániával (majdnem 28 százalék), a végén pedig a gazdag tagok, amelyek többsége a közösségi átlag alatt fordítanak élelmiszerekre. Néhányukban szembeszökően kis hányadot, négyben még a 10 százalékot se éri el ez a teher. (Horvátország nem közölt adatot 2017-re.)

A lakosság teljes fogyasztási költség-szerkezetét ábrázolja a következő grafikon.

Az élelmiszer-költségelem a harmadik legnagyobb a háztartások kiadásainak sorában. A legtöbb a lakásfenntartásra és közmű-szolgáltatásokra megy el (24 százalék), közlekedésre 13 százalék jut a családok havi kiadási közt. Ezt követik a vegyes (egyéb) árucikkek és szolgáltatások.

A szintén jelentősnek tekinthető rekreáció és kultúra, valamint a szállodai és éttermi költés 8,5-8,8 százalékos átlaga ugyancsak a jómódú tagállamok lakóinak luxusát mutatja.

Az uniós támogatások ellenére gyenge a beruházási eredményünk

Bak Mihály

-

2018-05-14

0

Az uniós támogatások ellenére gyenge a beruházási eredményünk

A kívánatos szint alatt, de az uniós átlagot kissé meghaladó a beruházások aránya Magyarországon az Eurostat friss kimutatása alapján. A tíz év alatti összesített romlás viszont meghaladja a 2 százalékpontot. Eközben ömlött az országba az uniós pénz.

Az Európai Unióban a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett beruházási hányad 2017-ben éppen túllépte a 20 százalékot, az eurót használó 19 országban ennél kicsivel magasabb. Amint az Eurostat ábráján (beruházások aránya a bruttó hazai termékhez viszonyítva) látható, Magyarország a tágabb középmezőnyben van, a listát a csehek vezetik 25 százalék feletti rátával.

Ez az az a mérték, ami már pótolja a természetes kopást, elhasználódást és a tőke kivonását.

A magyar adat az elmúlt tíz évben sose érte el ezt a szintet,

legközelebb a válság előtti években volt (23 százalék felett) hozzá. Meglepő, hogy a sok adatban az EU élvonalába tartozó Luxemburg, a szintén gazdag Nagy-Britannia a sor vége tájt kullog. A görögök száma sanyarú sorsuk ismeretében viszont nem meglepő.

A 2007-től számított időszakban csak három amúgy is nagyon fejlett országban (Svédországban, Németországban és Ausztriában) tudták növelni a befektetések arányát. A magyar érték viszont veszteséget mutat (-2,1 százalékpont), aminél kissé magasabb az EU- és az euróövezeti átlag.

A válság lecsengése után a mélypontra zuhant hazai beruházások 2013-at követően kezdtek feléledni (21-22 százalékos arányra).

Akkor, amikor az ország ezermilliárdos tételekben kapta az uniós támogatásokat.

Jól látható az adatsorból, hogy amikor (egy átmeneti évre) szinte leállt a közösségi segítség, a magyar beruházási ráta (19 százalék) nagyot zuhant, párhuzamosan egyébként a gazdasági növekedéssel (2,2 százalék). Ez is cáfolja Orbán Viktor sokszor emlegetett tézisét, hogy hazánk nem függ az uniós támogatásoktól.

Az unióban a beruházások legnagyobb hányada a gépek, berendezések terén történt tavaly, a szellemi termékek részesedése csaknem egyötödnyi.

Magyarország számára figyelmeztető

az Eurostat azon megjegyzése, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos termékek köre a beruházások legnagyobb növekedését mutatta a teljes tőkebefektetés arányában. Magyarországon változatlanul a (főleg autó-) ipari összeszerelői tevékenység a domináns, s ez is nagyon drágán.

Egyre kevesebb a menekült Európában

Bak Mihály

-

2018-04-19

0

Bő félmillió menekültnek nyújtott védelmet az EU tavaly, negyedével kevesebbet, mint 2016-ban. Magyarország 1290 embernek nyújtott védelmet. Eközben a zöld határon szinte már nincsenek menekültek.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számárára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számok 25 százalékos csökkenést mutatnak a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében.

A legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt. A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki.

A menedékkérők nemzetiség szerinti megoszlása

A pozitív határozatok több mint 60 százaléka egyetlen tagállamban történt, Németországban.

Németországot követően a legtöbb szíriai, afgán és iraki menekültet Ausztria fogadta be, majd Franciaország, Görögország és Olaszország.

Az uniós statisztikai hivatal szerint

Magyarország összesen 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet.

(Az erről hírt adó MTI az „kifelejtette” ismertetni, hogy 4170 kérelemből, s azt is, hogy másodfokon egyetlen befogadó határozat se született.) Ezek között 580 afgán, 385 szíriai és 190 iraki menedékkérőnek nyújtott védelmet 2017-ben. 105 esetben adott menekültstátuszt, 1100 esetben kiegészítő védelmet és 75 esetben vett figyelembe humanitárius szempontokat.

A menekültellenes hazai kampány közepette nem csak az különös, hogy 1290 embert mégis befogadott Magyarország. Az is erősen árnyalja a szavak és tettek közti különbség alkotta képet, hogy a magyar kormány

a V4-ek között messze a legtöbb menekültet fogadta be.

Tavaly az Olaszországból és Görögországból, valamint bizonyos, a migráció által különösen sújtott országból való uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében a legtöbb jogosultat Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Hollandia vette át. A mechanizmusban ez idáig nem vett részt Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Liechtenstein, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Görögország, Bulgária és Magyarország.

Amúgy egy másik statisztika azt sejteti, hogy erősen megcsappant a hazánk iránti menekülti „érdeklődés”. A rendőrség adatai szerint a határ mentén elfogott „migránsok” száma idén az első három hónapban 97 volt, áprilisban ehhez még jött 8, miközben tavaly egyedül januárban 148 menekültet kaptak el.

Címke: Eurostat

Az unióban a fiatalok több, mint negyede a szülőkkel él együtt. A gazdag országokban előbb repülnek ki, ahogyan a lányok is. Magyarországon átlag 27 évig tart a mamahotel szolgáltatása.

Gazdag ország, szegény ország

Fiúk, lányok

A tavalyi nagy arányú emelkedéssel is a negyedik legalacsonyabb munkaerő-költségű ország vagyunk az EU-ban. Az óránkénti összes ráfordítás nálunk a 8500 forint átlag harmada.

Ég és föld

Magyarország alulról a negyedik,

A magyarok arányaiban messze lemaradva az abszolút sereghajtók 30 százalékkal.

minden tizedik magyar hetente egynél is ritkábban

Az egy főre jutó GDP alapján London belvárosa az EU leggazdagabb régiója az átlag több, mint hatszorosával. A legszegényebbek között balkáni területek között négy magyar régió van, kevesebb, mint az átlag fele gazdasági teljesítménnyel.

Az EU-ban a régiók közti gazdagság az átlagérték 31 és 626 százaléka között oszlik meg.

Európa szegényházait 15 régió alkotja:

A napi tapasztalatokkal nem mindenben egybevágó uniós adatsor szerint a magyarok az EU-átlaghoz közelinek ítélik meg egészségügyi kiadásaik terhét. Csak minden nyolcadik szerint fizet érte sokat.

azok számára volt a legmagasabb, akik két főből álló háztartásokban éltek,

az uniós átlagot meghaladó arányban nevezték problémamentesnek ezt.

A magyar adat itt is némi meglepődésre ad okot

Budapest hanyatlik

A NER fokozódó erőszakossága nem véletlen

Ebben a rangsorban Magyarország lefelé csúszik, a környék országai pedig emelkednek.

öt országot előzünk meg 68 százalékkal.

A magyarok az ötödik legtöbbet költik ételre fogyasztási kiadásaikon belül az EU-ban. Az élen a szegény országok állnak, a végén a gazdagok „kullognak”.

A kívánatos szint alatt, de az uniós átlagot kissé meghaladó a beruházások aránya Magyarországon az Eurostat friss kimutatása alapján. A tíz év alatti összesített romlás viszont meghaladja a 2 százalékpontot. Eközben ömlött az országba az uniós pénz.

A magyar adat az elmúlt tíz évben sose érte el ezt a szintet,

Akkor, amikor az ország ezermilliárdos tételekben kapta az uniós támogatásokat.

Magyarország számára figyelmeztető

Bő félmillió menekültnek nyújtott védelmet az EU tavaly, negyedével kevesebbet, mint 2016-ban. Magyarország 1290 embernek nyújtott védelmet. Eközben a zöld határon szinte már nincsenek menekültek.

Magyarország összesen 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet.

a V4-ek között messze a legtöbb menekültet fogadta be.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA