Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Orbán harca a “kannibál kapitalizmus” ellen

Nincs globális gazdasági válság, csak Európában van válság – ez az alapgondolata Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkének, melyet az Indexben jelentetett meg. Korábban azt közölte: Orbán Viktor azzal bízta meg őt, hogy menedzselje úgy a válságot, hogy Magyarország ne csússzon recesszióba mint Európa legtöbb országa.

Miért van válságban Európa? Mert megszűnt az olcsó orosz energia, a digitális innováció terén pedig végzetesen elmarad Észak Amerika és a Távol Kelet mögött. A cégek Európából az USA-ba mennek, mely mint egy kannibál felfalja az európai gazdaságot Nagy Márton szerint.

A válságra a válasz az újraiparosítás – állítja Nagy Márton, aki ezzel az USA gazdaságpolitikáját kívánja utánozni. Először Trump kezdte meg az elszakadást a kínai piactól, de Biden ráerősített, és immár hatalmas összegekkel támogatja az állam a hazai ipar fejlesztését miközben szankciókkal sújtja azokat, akik fejlett technológiát adnak el Kínának.

Európa ebben a versenyben labdába sem rúghat.

Mit tesz a magyar kormány?

2000 milliárd forintos válságkezelő csomagot állít össze. Ebben nagyon számít az uniós euró milliárdokra – hangsúlyozza Nagy Márton. Ez csak a rövid távú terv a kannibál kapitalizmus időszakában – írja a gazdaságfejlesztési miniszter.

“A rendszerváltás hibáját még egyszer nem követhetjük el”

Akkor egymillió munkahely szűnt meg Magyarországon, most is vannak áldozatok (Nagy Márton feltehetően a Tungsramra utal), de el kell kerülni, hogy a magyar cégek tömegesen bedőljenek.

“Erős, ha kell erőltetett deregulációs hullámot kell beindítanunk”

– sürgeti a gazdaság fejlesztési miniszter, akinek elképzelése szembemegy Orbán Viktor erőteljes centralizáló politikájával.

Orbán Viktor persze már többször is változtatott politikáján, de a hatalom egyre inkább az ő kezébe összpontosul.

Hogy lesz ebből dereguláció a gazdaságban?

Nagy Márton nyilvánvalóan úgy véli, hogy Orbán Viktornak megvan ehhez a politikai ereje éppúgy mint Thatcher asszonynak vagy Reagan elnöknek, akik a világméretű neoliberális hullámot elindították. Eddig Orbán Viktor sokkal inkább a Kádár rendszer állam központú modelljét alkalmazta. Matolcsy György szívesen hivatkozott a kínai mintára. A probléma az, hogy a neoliberális modell olyan országokban mint Magyarország egyáltalán nem véletlenül okozott egymilliós munkahely vesztést. Most viszont Nagy Márton arról ír, hogy

“tűzoltás közben kell átépítenünk a gazdaság épületét úgy, hogy a füsttől semmit sem látunk, de ami biztos, hogy most minden bentlakót meg kell védenünk.”

De hogyan miközben az infláció 20% fölött van, és az európai eurómilliárdok egyelőre nem érkeznek, az energiaszámlák viszont igen?

Matolcsy azért mondta el a maga őszödi beszédét, hogy ne ő legyen a bűnbak. Erre a szerepre Nagy Márton is tökéletesen megfelelne Orbán Viktornak…

Kissinger: tárgyalni kellene Ukrajnáról

0

Itt az idő a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére, mert lehet építeni azokra a stratégiai eredményekre, melyeket Ukrajna elért. Az USA 99 éves ex külügyminisztere már a háború kitörése óta javasolja a tárgyalásokat, mert ezek nélkül folytatódik a vérontás, és egyre nagyobbak a veszteségek mind a két oldalon. Ráadásul Oroszország az infrastruktúra lerombolásával mérhetetlen károkat okoz a polgári lakosságnak is Ukrajnában.

Kissinger, aki összehozta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek korábban fegyverrel álltak egymással szemben a koreai háborúban, és irányította a béketárgyalásokat Vietnammal, ahonnan az USA kivonult egy teljesen fölösleges háború után, most arra mutatott rá, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező szuperhatalom verseng egy konvencionális fegyverekkel bíró államért. A helyzet azért különösen veszélyes, mert az oroszok mindinkább úgy fogják fel a háborút mint szembenállást a NATO-val, melyet az Egyesült Államok vezet.

Hogy lehetne eljutni a tűzszünethez?

Kissinger javaslata

Oroszországnak vissza kellene vonnia csapatait arra a vonalra, ahonnan 2022 február 24- én elindultak. Ez a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, melyeket Ukrajna saját területének tekint. A többi megszállt területet vissza kellene adni Ukrajnának. Ezen az alapon lehetne tűzszünetet kötni. Utána kezdődhetnének a béketárgyalások, melyek feltehetően sokáig elhúzódnának.

Mi lesz Ukrajna NATO tagságával? A háború következtében Oroszországnak bele kell törődnie abba, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz vagy valamilyen nagyon szoros szerződés kapcsolja hozzá.

Ezek után viszont a NATO-nak ajánlatot kellene tennie Moszkvának:

jöjjön létre új biztonsági rendszer, amely mind a NATO mind pedig Oroszország számára elfogadható.

A republikánus Kissinger bírálja a jelenlegi demokrata adminisztráció politikáját Ukrajnában. A hidegháborús vonal helyett inkább megegyezésre kellene törekedni Putyinnal.

Kissinger azzal érvel, hogy különböző értékrenddel bíró nagyhatalmak alkották meg a Szent Szövetséget is a napóleoni háborúk után Európában. Ezen az alapon paktált az USA a kommunista kínai rendszerrel 1972-ben az ugyancsak kommunista Szovjetunióval szemben.

Amerikának most mindenképp el kellene kerülnie, hogy Oroszország és Kína egységfrontot alkosson az USA ellen – hangsúlyozza Henry Kissinger, aki 99 éves korában is a szakértő szemével figyeli a világot. Csak a világ már nem úgy működik ahogyan az ő aktív politikusi idején, azaz a két nagyhatalom egymással megállapodik anélkül, hogy figyelembe kellene venni egy harmadik szuverén ország érdekeit.

És akkor még Kína és az Európai Unióról nem is esett szó…

“Sújtsák uniós szankciók Orbánt és bandáját!”

Azt követeli a Jobbik elnöke, aki az Európai Parlament képviselője, hogy az Unió hozzon szankciókat Orbán ellen. Szankciókat Orbán ellen! címmel írt egy társas oldalon. Kifejtette, hogy “Az Európai Unió már jó ideje szankciókkal sújtja az orosz vezetést és a hozzá közelállókat. Helyes.

A minap rács mögé került pár korrupt uniós politikus, és a segítőik is. (Ez célzás a
Katargate-re, melynek kapcsán letartóztatták az Európai Parlement szocialista alelnökét is.) Helyes.

De akkor Orbán és a fideszesek miért élvezhetik még mindig a vagyonukat és az európai biztonságot, miközben Európa esküdt ellenségei és orosz ügynökök?” – tette fel a kérdést a Jobbik elnöke. Aki levonja a logikus következtetést:

”Itt az ideje, hogy az Európai Unió Orbánt és bandáját is szankciókkal sújtsa!”

Ironikus, hogy pontosan akkor követeli ezt a szankciót a Jobbik elnöke amikor Orbán Viktor a szankciók ellen rendez nemzeti konzultációt.

Orbán orosz ügynök?

Ez a nyíltan megfogalmazott vád egy magyar ellenzéki párt vezetőjétől azért lehet különösen kínos Orbán Viktor számára, mert az USA elsősorban emiatt elégedetlen a magyar miniszterelnökkel. Ha a Jobbik vezére bizonyítani is tudná, hogy Orbán valóban Putyin ügynöke, akkor ez pompás hivatkozás lenne arra a demokrata adminisztrációnak Washingtonban, hogy miért is akar megszabadulni a magyar miniszterelnöktől.

Orbán a trójai faló szerepet játsza az Európai Unióban, ahol lépten nyomon akadályozza a szankciókat Oroszország ellen. Orbán orosz kapcsolatait vizsgálja a CIA, amely ilyenkor a pénz útját követi. A Gazprombank intézte Putyin nyugati barátainak finanszírozását az utóbbi időben. A brit hírszerzés megszerzett egy listát Putyin nyugati barátairól, akik pénzt kaptak az orosz elnöktől. A britek átadták a listát az amerikaiaknak. Akik a magyar érdeklődésre azt válaszolták, hogy eddig nem találtak érintettséget. Dehát Putyinnak sok listája van. Azonkívül ott van a gázkereskedelmi cég, a Svájcban bejegyzett MET, amely igencsak szépen profitált a földgáz árrobbanásból. Lantos Csaba, akit Orbán a MET elnöki posztjáról helyezett át az energia minisztérium élére többször is cáfolni kényszerült azt, hogy a magyar miniszterelnök részvényes lenne a gázkereskedelmi cégben.

Az amerikaiaknak feltehetően vastag dossziéjuk van Orbán Viktorról éppúgy mint az oroszoknak. Washingtont feltehetően nem az információ hiány akadályozza abban, hogy megbuktassa a magyar miniszterelnököt hanem még nem született politikai döntés erről. Az USA-nak meg az Európai Uniónak nem hiányzik még egy válság Ukrajna közvetlen szomszédságában. Orbán állítása: én vagy a káosz politikai realitást tükröz. Vajon meddig? Ezen töprenghet Orbán Viktor miközben Katarban követi a világbajnokságot.

Katarban nyugodtan előadhatná Gounod Faustjának híres áriáját arról, hogy eladó az egész világ! Mefisztó dala akár Orbán Viktor önvallomása is lehetne.

156 milliós uniós támogatás Orbán vejének

Miközben a miniszterelnök lépten nyomon bírálja az Európai Uniót, annak pénzére nagyon is igényt tart – már csak családi okból is. Karácsonykor a családbarát kormány ajándékot oszt: a miniszterelnök veje 156 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kap az uniós pénzből.

Mit tesz ezért Tiborcz István, a pompás tehetségű vállalkozó, aki mindenhez is ért? Tibocz erdősít. Erre is őt találta a legalkalmasabbnak a pályázatokat elbíráló bizottság. A törekvő ifjú már korábban is elnyert uniós pénzeket erdősítés címen: két éve 215 millió forintot vágott zsebre – vissza nem térítendő támogatásként. Vagyis Orbán Viktor családjában az uniós támogatás talált pénz.

Mégis miért?

Ceausescu fiát, Nicut Brassó megye élére állította. Nyilván emlékezett még a szász város német nevére: Kronstadt. Orbán Gáspár nem mutatott még ekkora politikai tehetséget sem. Őt az apja katona iskolába járatta Angliában, ahol a méregdrága képzést természetesen a magyar állam fizette. A családi szereposztásban Tiborcz Istvánra és nejére, Orbán Ráhelre jutott a vállalkozói szerep. Akik ezt ki is használják, de félnek. Tavaly kiköltöztek Marbellába, ahol nyugdíjas gengszterek költik a dolgos élet során megspórolt pénzüket. A megnyert áprilisi választás után az ifjú házaspár hazaköltözött, mert elmúlt a vizsgálat veszélye. Igaz, hogy az Európai Unió jelezte: immár nem nézi tétlenül, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le az uniós támogatásokat. A kötélhúzás még tart. A miniszterelnök fűt fát ígért, de a pénz egyelőre nem jön. A tagállamok vezetői december közepén dönthetnek erről. Kérdés, hogy mennyire hisznek a magyar miniszterelnöknek, aki maga mondta: ne a száját figyeljék hanem a kezét!

Scholz: hogyan őrizheti meg Európa a szuverenitását?

A világ nincs arra ítélve, hogy újra blokkokra oszoljon mint a hidegháború idején – írta Olaf Scholz a Foreign Affairs című külügyi szaklapban. Ez nyílt kihívás az amerikai diplomáciával szemben, amely vissza akar térni a hidegháborúhoz mondván az egyik oldalon állnak a demokráciák, a másikon a diktatúrák.

Az USA ellenfelei elsősorban Kína és Oroszország, és a szövetségeseitől is azt várja el, hogy ehhez alkalmazkodjanak. Ennek nagyon nagy az ára, ezt az Oroszország elleni energiaszankciók mutatják meg, melyek súlyos csapást jelentenek Németország és egész Európa számára.

Scholz elutazott Pekingbe annak ellenére, hogy az USA vezetői erről lebeszélték. Németországnak és az Európai Uniónak már évek óta Kína a legfőbb kereskedelmi partnere nem pedig az Egyesült Államok.

Az imperializmus visszatért Európába

Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ez alapvető fordulatot jelentett – hangsúlyozza Olaf Scholz német kancellár. Aki szerint Oroszország az, amelyik blokkokra akarja újra osztani a világot. Németországnak ezt meg kell akadályoznia – mutat rá a kancellár. Scholt emlékeztet arra, hogy Németország 100 milliárd eurót fordít fegyveres erőinek fejlesztésére. Világosan azt üzenjük Moszkvának: megvédjük a NATO területét! Megszüntettük a szén importot Oroszországból és hamarosan olajat sem vásárolunk onnan. 2030-ra az energia 80%-át a megújuló energia források jelentik majd Németországban.

Putyin meg akarta osztani Európát, de megerősítette az Európai Uniót, melyet bővíteni akarunk balkáni államokkal. Így több mint 500 millió polgárral az Európai Unió a világ legnagyobb piaca lesz.

Putyin sosem fogadta el az Európai Uniót, megpróbálja megosztani azt. Ezért Németország azt javasolja, hogy térjen át az Európai Unió a többségi szavazásra – írja a kancellár világosan utalva arra, hogy Orbán Viktor trójai faló szerepét megelégelték Berlinben.

Európa szuverenitását az önálló Kína politika garantálja

Kína felemelkedése nem kell, hogy elszigeteléshez és a kapcsolatok leépítéséhez vezessen – hangsúlyozza a német kancellár egyértelműen bírálva az Egyesült Államok diplomáciájá , amely erre törekszik. A multipoláris világban a demokratikus országoknak ki kell lépniük a komfort zónájukból, és párbeszédre kell törekedniük másokkal. Új pragmatikus partneri viszonyt kell kiépíteni másokkal mindenfajta ideológiai szemellenző nélkül – hangsúlyozta Németország kancellárja, fejtette ki az álláspontját.

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 10 milliárd eurót

  • Orbán a falhoz érkezett

  • Brüsszelben nincs bizalom, Brüsszelből nem jön pénz

  • Az árulást mindenütt, az árulót sehol sem…  

  • Szövetségekhez közös érdek kell, de a szövetségesek a célt külön utakon tudják elérni

  • „Térdre, imához!”

A miniszterelnök a KAVOSZ rendezvényén beismerte: ”már a falnál vagyunk.” Fő okként az energiaválságot említette: tavaly 7 milliárd euró volt az energia számla, az idén 17 milliárd lesz. Jövőre pedig 17-21 milliárd. “Ezt kell kigazdálkodni”  – mondta a kormányfő, aki pontosan tudja, hogy ez lehetetlen. Ekkora lyukat csak az európai pénzekből lehetne befoltozni, de ezek nem érkeznek. A biztonság kedvéért Orbán nem is említette a Brüsszeltől remélt euró milliárdokat. Mindez azt igazolja: nem számít arra, hogy a közeli jövőben megérkezik ez a pénz. Amelyre viszont most van nagyon nagy szükség. A magyar fogyasztók forintban fizetnek míg az energia számla dollárban ketyeg. Talán nem kellett volna hagyni a forintot leértékelődni, de 2010-től fogva Orbán Viktornak ez a politikája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég azt mondta, hogy “jól van a forint árfolyama ott, ahol van.” Azóta kiderült, hogy a leértékelődés olyan mértékben erősíti fel az inflációt, melyet a hatalom képtelen megfékezni.

Honnan szerezhet Orbán Viktor 10 milliárd eurót?

Ha Brüsszelből nem jön a pénz, akkor a piacról kell hitelt felvenni. Ez nem lehetetlen, de olyan sokat kell érte fizetni, hogy az államadósság egyre nehezebben finanszírozhatóvá válik. A piacok nagyonis figyelik az európai pénzeket, mert azok azt a bizalmat jelzik, melyet Orbán Brüsszelben élvez. Ha Brüsszelben nem bíznak benne, akkor vajon a piacon miért bíznának? Fordulni lehetne az IMF-hez is dehát Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, amely uniós tagállam esetében mindenképp támaszkodik Brüsszel véleményére. Marad a kínai kölcsön. 10 milliárd eurót a kínaiak nem adnak. Cserében ugyanis a magyar kormány nem tud mit felkínálni. A görögök Pireusz kikötőjét adták cserébe. Erdogan elnök úgy kapott egymilliárd dolláros gyors segélyt, hogy le kellett mondania az ujgur mozgalmak támogatásáról. Erdogannak el kellett mennie Urumcsiba, ahol a meglepett ujgurokkal személyesen közölhette: számukra a kínai kommunista párt uralma a lehető legjobb megoldás. Orbán Viktor semmi ilyet nem tud felkínálni Hszi Csin-ping elnöknek. Marad a drága piaci kölcsön, és a remény, hogy nem lesz túlságosan mélységes a recesszió és a megélhetési válság Magyarországon.

Hármas szövetség

Mindeközben a magyar diplomácia szövetséget akar létrehozni Olaszországgal és Lengyelországgal. Ez a szövetség kizárólag Brüsszelre és az uniós pénzek megszerzésére korlátozódik. Még Lengyelország sem kapta meg az uniós eurómilliárdokat pedig az ukrajnai háborúban mintaszerűen vállal szerepet. Meloni asszony kormányra kerülése előtt úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli az uniós büntető intézkedéseket a magyar illetve a lengyel kormány ellen. A szövetséghez ez akár elég is lenne, de Olaszország is maximális mértékben rá van szorulva az Európai Unió jóindulatára. Az Európai Unió nincs adakozó kedvében hiszen leszakadóban van Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött. Franciaország és Németország nagy közös kölcsönt készít elő a gazdaság támogatására. Ha Orbán ezt megszavazza, akkor egy lépést tesz az Európai Egyesült Államok felé. Ha nem, akkor várhatja az uniós eurómilliárdokat amíg bele nem fárad.

A helyzet válságos, ezért

  ORBÁN, térdre imához”

Twitter: a világ leggazdagabb vállalkozója kontra Európai Unió

Áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában azt követően , hogy Elon Musk átvette a céget, és szinte mindenkit kirúgott onnan, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.

“Ez nagy teszt lesz az európai ellenőröknek” – mondja a George Washington egyetem Adatkezelési, Demokrácia és Politika Intézetének igazgatója. Rebekah Tromble tagja annak a tanácsadó testületnek, amely az európai digitális médiát figyeli. Ők jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossák a szabályzatot. Digital Service Act-DSA-t, amely alkalmas arra, hogy az egész nyugati világ ellenőrző rendszerét működtesse.

Az Európai Uniónak van a legrészletesebb szabály könyve arra, hogy a nagy digitális társas rendszereknek milyen jogi keretben  kell működniük, de a világ leggazdagabb embere, aki megvette a Twittert, erre eddig nemigen figyelt oda.

“Ha Elon Musk továbbra is hajthatatlan marad, akkor az ellenőröknek sokkal gyorsabban kell cselekedniük mint ahogy az szokásos”

– állítja az amerikai szakértő, aki szerint az európai ellenőröknek megvan a jogi fegyverzete ehhez a háborúhoz.

Thierry Breton uniós biztos már telefonált is  Elon Musknak, és felhívta a figyelmét arra, hogy a Twitter vállalta: betartja a digitális szabály könyvet, a DSA-t. Musk akkor megígérte, hogy ő is betartja a szabályokat, de a tények mást mutatnak.

“Európában a madár európai szabályok szerint repül” – hangsúlyozta Thierry Breton, aki a belső piacért felelős az Európai Unióban. Musknak felhívta a figyelmét arra is, hogy be is tilthatják a Twittert, ha hosszú ideig megsérti a szabályokat.

Négy uniós ellenőr, aki mind kérte, hogy a nevét ne közöljék, azt mondta a brüsszeli Politiconak, hogy az elmúlt hetekben áradnak a jogi panaszok.

Az egyik legnagyobb baja az az európai ellenőröknek, hogy az a két vezető a Twitternél, akikkel meg tudták beszélni a problémákat már távozott a cégtől.

Nemcsak az unióban van gond a Twitterrel

Ausztráliában a digitális ellenőrzés főnöke, aki korábban a Twitter ázsiai részlegét irányította, találkozót kért a cégtől, mert gyerek prostitúcióval kapcsolatos képek jelentek meg a Twitteren. Még nem kaptam választ – nyilatkozta a Politiconak az ausztrál fő ellenőr.

Nagy Britanniában a digitális ellenőrző hatóság vezérigazgatója kapott egy időpontot a találkozóra, melyet azután az utolsó percben lemondtak.

Írországban is komoly gondok vannak, de mivel felröppent a hír, hogy a Twitter elhagyja a zöld szigetet, mely a legfontosabb európai támaszpontja, ezért még várnak a vizsgálattal.

Lehet, hogy a döntéseket már kizárólag Kaliforniában hozzák meg a jövőben, de ez nem felel meg az uniós szabályozásnak. Az ugyanis kimondja, hogy a 27 tagállam egyikében kell a döntéseket meghozni, mert jogilag csak így tud hatékonyan fellépni az Európai Unió. Musk viszont a hírek szerint arra készül, hogy csakis Kaliforniában szülessenek meg a döntések, ahol az amerikai jog az irányadó. Elhúzódó jogi háborúskodásra lehet számítani a világ leggazdagabb embere és az Európai Unió között, mert Brüsszel nem viccel a digitális jogokkal.

Segíti-e Kína az Orbán kormányt a pénzügyi válságban?

Magyarország panda kötvényt bocsátott ki a kínai piacon azt követően, hogy hétfőn sikeres volt a zöld euró kötvény kibocsátása – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga hozzáfűzte: “ezt azt mutatja, hogy a kínai befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában”.

Lehet, hogy így van, de a kínai hírszerzés kiváló, és aligha kerüli el a figyelmét a magas magyar infláció, a forint mélyrepülése és az a jóslat, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedés zéró körül lesz majd.

A mostani kötvény kibocsátás értéke 2 milliárd jüan vagyis mintegy 110 milliárd forint. Ez a magyar gazdaságnak nem kevés, de a kínaiaknak aprópénz.

Összehasonlításképp:

350 milliárd forintot kérnek a pedagógusok, hogy fizetésük fedezze a megélhetésüket.

Matolcsy a kulcsember

Orbán és Matolcsy együtt látogatott el Kínába amikor a hatalom átvételére készülődtek. Pekingben pontosan ismerik a magyar erőviszonyokat, és úgy tárgyaltak velük mint az ország jövendő vezetőivel. A baloldali kormányok idején a Fidesz bírálta Kínát amiért elnyomja a nemzeti kisebbségeket, mára ennek nyoma sincsen. A politikai kapcsolatok kiválóak, de a gazdaságban vegyes a kép. A kínaiak hídfőállásnak tekintik Magyarországot az Európai Unióban. Egyúttal pedig arra használják a magyar diplomáciát, hogy trójai falóként akadályozza az Európai Uniót Kína elítélésében.

A magyar nemzeti bankban kínai tanácsadók dolgoznak, és ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt Kína emberének tekintik Európában.

Scholz az úttörő

Németország eddig is támogatta a magyar diplomácia kínai különútját. Scholz kancellár most úttörőként első nyugati vezetőként tette tiszteletét az újonnan megválasztott Hszi Csin-ping elnöknél. A németek számára létfontosságú a kínai piac. Scholz nem üres kézzel érkezett, fontos ajándékot hozott a kínaiaknak. Azt a vakcinát, melyet a német földön működő BioNtech dolgozott ki a Covid vírus ellen. Kína számára óriási gond, hogy le kell zárnia olykor olyan nagyvárosokat is mint Sanghaj, mert nincs oltóanyaga a hatvan évesnél idősebb lakosság számára. A Biontech oltóanyag lehetővé teheti Hszi Csin-pingnek, hogy fokozatosan változtasson szigorú Covid politikáján. Méghozzá úgy, hogy ehhez német oltóanyagot használ nem pedig amerikait. Magát Hszi Csin-ping elnököt persze már rég beoltották  Pfizer vakcinával, de ezt nem kötötték a lakosság orrára.

Szijjártó: a magyar kormány nem akar közös uniós hitelfelvételt

0

A politika sajátja az érdekervényesítés akár nyomásgyakorlás útján is. Ennek az erőviszonyok határozzák meg a mértékét. Sok farok fizetett már rá amiért csóválni akarta a kutyát.

“A külügyminiszter kolléga félreérti a helyzetet, számunkra elvi kérdés az uniós hitelfelvétel elutasítása. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a jövőt. Az európai jövő nem a nagy adósság hegyek felé tart” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter azt vetette a magyar kormány szemére, hogy megvétózza azt az uniós segély csomagot, amely 18 milliárd euró értékű támogatást nyújt Ukrajnának. A háborúban álló Ukrajnának ez létszükséglet – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Magyarország kétoldalú alapon támogatja Ukrajnát – közölte Szijjártó Péter. Ez nyilvánvaló képmutatás hiszen

a magyar kormány sem fegyvert nem szállít Ukrajnába sem pedig pénzügyi támogatást nem nyújt.

Ennek Putyin nyilvánvalóan örül, de a jelenlegi helyzetében ez csekély vigasz hiszen az oroszok a legnagyobb katonai vereségüket szenvedték el Herszon körül.

Biden amerikai elnök egyidejűleg kijelentette: csakis akkor kerülhet sor béketárgyalásra az oroszokkal, ha a megszálló csapatok elhagyják Ukrajna területét. Putyin négy ukrán tartományt is Oroszország részének nyilvánított – köztük Herszont is. Arról már nem is beszélve, hogy a Krím félsziget is Ukrajnához tartozott 2014-ig amíg az oroszok el nem foglalták.

Putyin pácban

A nagy katonai vereség és a fokozódó diplomáciai elszigetelődés miatt Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20 csúcstalálkozón Indonéziában. Erre két oka lehet: egyrészt nem kíván vele tárgyalni az amerikai elnök, aki viszont eszmecserét folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Másrészt pedig Putyin attól tarthat, hogy távollétében politikai puccsot szervezhetnek ellene Moszkvában. A háború ugyanis több mint nyolc hónapja tart, és az orosz hadsereg szánalmasan leszerepelt. Korábban a titkosszolgálat mondott csődöt amikor a villámháborús terv befuccsolt, mostanában pedig a hadseregről derül ki, hogy távolról sem oly hatékony mint ahogy azt Putyin állította.

Kifizetődik-e a magyar diplomácia orosz barátsága?

Vesztes oldalon állni korántsem biztos, hogy jó befektetés. Putyin hazugsága már régen megbukott: Magyarország nem kapja olcsóbban a földgázt.

Miért érdemes akkor szembeszállni az Európai Unió legerősebb országával Ukrajna ügyében?

Az egyik ok nyilvánvaló: a magyar kormány így kívánja zsarolni Brüsszelt, hogy hozzájusson az eurómilliárdokhoz. Amikor az Európai Unió felvette első közös hitelét, akkor a magyar kormány ebből jelentős összegre számított, de ez nem érkezett meg. A német parlament meg is szavazta, hogy a magyar kormány csak egy részét kaphassa meg a 13 milliárd eurós uniós támogatásnak. Enélkül viszont a nemzeti együttműködés rendszere meginoghat hiszen Orbán Viktor egyre kevésbé képes finanszírozni nagy találmányát. Pénz híján pedig a lelkesedés ugyancsak gyorsan csökkenhet.

A másik ok, ami miatt a magyar kormány nem lelkesedik a közös hitelfelvételért az úgynevezett Hamilton hatás. Az USA úgy jött létre, hogy Hamilton pénzügyminiszter egyesítette a tagállamok adósságait, és ily módon mindenkinek érdekében állt az egyesülés. Vagyis a közös hitelfelvétel egy lépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé. Ettől irtózik Orbán Viktor hiszen hatalmát ez nagymértékben korlátozná. Csakhogy a hatalom megtartásához szüksége van az Európai Unió pénzére.

Ebben a helyzetben csakis a képmutatás és a hazudozás segíthet, de ebben a tekintetben Orbán Viktor eddig sem szorult bátorításra.

Kaczynski: ha Orbán nem enged az uniónak összeomolhat a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Jaroslaw Kaczynski, aki a V4-en belül Orbán legjobb barátja volt,  nem tévedett nagyot s ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja, mert hatalma megtartása érdekében, azaz a brüsszelből érkező pénzért az EU eddig kategórikusan elutasított. Teheti, Orbánnak nem most roppant meg a gerince, mára már észre sem veszi.

Lengyelország erős embere biztos abban, hogy hazája megkapja az eurómilliárdokat az Európai Uniótól anélkül, hogy komolyabb engedményeket tenne, de Magyarország helyzete rosszabb:

ha Orbán nem enged, akkor összeomolhat a gazdaság.

A lengyel kormány nem avatkozik bele a piac működésébe ahogy azt a magyar megtette – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski, aki szerint az ársapkák több problémát okoznak mint amennyit megoldanak.

Kaczynski szerint a PiS, a legnagyobb kormánypárt megnyeri a jövő évi választásokat, és legkésőbb azt követően Lengyelország megkapja a helyreállítási alapból neki járó milliárdokat.

Varsó és Brüsszel között elsősorban azért mérgesedett el a viszony, mert az Európai Unió központjában úgy vélik: a lengyel kormány korlátozni akarja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Magyarország esetében is problematikus a jogállami normák betartásának kérdése, de hazánk ellen súlyos vád a kormányzati korrupció is.

Lengyelország esetében ez nem merül fel. A 73 éves Jaroslaw Kaczynski továbbra is egy lakótelepi lakásban él noha több mint 30 éve fontos szerepet játszik hazája közéletében. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei viszont szépen gazdagodnak- jelentős részben az uniós pénzekből.

Brüsszel jóváhagyta a magyar mezőgazdaság fejlesztési tervét

Ez 8,4 milliárd eurós uniós pénzt jelent. Ezt a magyar kormány 10 milliárd euróra egészítheti ki. A viták nem a mezőgazdasági alapról folynak a magyar kormány és Brüsszel között. Azok a pénzek amiatt vannak elsősorban függőben, mert a többi uniós tagállam nem bízik meg abban, hogy oda jutnak a támogatási pénzek ahova az Európai Unió szánja azokat.

Az elmúlt években azt tapasztalhatták, hogy az uniós támogatási pénzeket elsősorban Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapták.

Ezért a korrupció elleni harc fokozását sürgeti Brüsszel illetve a többi 26 tagállam. Létre is jött egy új testület ennek érdekében, de kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Brüsszel átutalja a függőben levő többi uniós támogatást. A magyar kormányt az idő is szorítja , mert a pénzpiacok a forint árfolyamának megítélését jelentős részben ettől teszik függővé. A lengyel zloty, a cseh korona vagy a román lej sokkal jobban állja a piaci viharokat mint a magyar forint. Ennek megfelelően az infláció is magasabb nálunk mint a környező országokban. Mindez valóban megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét, amely Orbán egyik legfontosabb politikai aduját, a rezsi csökkentést is leértékelte. Orbán szövetségese, Jaroslaw Kaczynski tehát egyáltalán nem túlzott amikor azt állította: uniós támogatás híján összeomolhat a magyar gazdaság.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK