Európai Unió Archives Page 10 of 28 › Független Hírügynökség

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Polonius

-

2023-03-26

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Egy leleményes német cég kijátssza az Oroszország elleni szankciókat?

Kenderessy Milán

-

2023-03-17

0

Egy leleményes német cég kijátssza az Oroszország elleni szankciókat?

Lenin szülővárosában olyan német autóalkatrész gyárat játszanak át orosz kézre, amelyik azonnal képes a orosz hadiipar szolgálatába állni. Egy orosz elnöknek írt levél és egy megkérdőjelezhető kölcsön azonban kérdéseket vet fel egy orosz oligarcha, valamint egy osztrák stróman szerepével kapcsolatban az ügyletben.

A német Schaeffler autóalkatrész gyár eladja üzemét Oroszországban, ahol ezzel fontos szállítóhoz juthat az embargó miatt hiánnyal küzdő hadiipar számára. A Der Spiegel oknyomozó riportjából kiderült, hogy egy orosz oligarcha és egy osztrák üzletember ugyancsak furcsa szerepet vállalt az ügyben, melyben született egy levél is Putyin elnökhöz: engedélyezze a német cég átjátszását Uljanovszkban.

“Nehéz, kihívásokkal teli év van mögöttünk “ – mondta a Schaeffler vezérigazgatója amikor beszámolt a 2022-es teljesítményről. Klaus Rosenfeld elismerte, hogy a profit az előző évhez 14%-ot csökkent, de lehetett volna rosszabb is vagyis a cég “szolid teljesítményt nyújtott.”

Az ukrajnai háború nagy csapást mért az egész német autóiparra hiszen világossá vált: előbb utóbb be kell zárni a német gyárakat Oroszországban vagy el kell adni azokat.

A nyugati szankciók elkerülhetetlenné tették ezt, Moszkva viszont minden eszközzel akadályozta a német és más külföldi cégek kivonulását. A híresen halogató orosz bürokrácia – központi utasításra – mindent bevetett annak érdekében, hogy megnehezítse a külföldiek távozását az orosz gazdaságból. Rosenfeld vezérigazgató erről úgy nyilatkozott a Welt am Sonntagban, hogy “a Schaeffler megkezdte a kivonulást, de még távol áll attól, hogy be is fejezze.”

A német főnök egy kukkot sem szólt arról, hogy ki lenne az orosz vevő a német gyárra, mely Lenin szülővárosában, Uljanovszkban működik. A Der Spiegel rájött a hallgatás okára: az új tulajdonos alkatrészeket akar szállítani a Gaz Sadko négykerék meghajtású teherautóhoz, amely jelenleg kulcsszerepet játszik az orosz front ellátásában Ukrajnában. Oroszországban Medvegyev, Putyin egykori alteregója irányítja a hadiipart, és felhatalmazás van arra, hogy minden céget rávegyen az együttműködésre orosz földön.

Ki az új tulaj? Egy orosz üzletember Nem! Siegfried Wolf osztrák üzletember, akinek kitűnő kapcsolatai vannak Oroszországban éppúgy mint a német autóiparban. A 65 éves osztrák üzletember bent ül a Schaeffler igazgató tanácsában. Már ez is érdekes, de az még inkább, hogy Siegfried Wolf 2007-ben megismerkedett egy hírhedt orosz oligarchával, Oleg Gyeripaszkával. Az orosz dollármilliárdos akkor bevásárolta magát a Magna autóalkatrész gyártó cégbe, melynek elnök vezérigazgatója Siegfried Wolf volt. Az osztrák üzletember ezt követően szép karriert futott be a Gyeripaszka birodalomban: a Gaz csoportban illetve az Orosz Gépgyártó vállalatban is bekerült a felügyelő bizottságba.

Az ukránok megnyomták a vészcsengőt

Kijevben igencsak gyanús figurának tartják Siegfried Wolfot, aki most át akarja venni a Schaeffler autóalkatrész gyárat Uljanovszkban. Az ukrán hatóságok szerint az osztrák üzletember nem más mint Gyeripaszka strómanja. Kijevben a korrupcióellenes hatóság mind az orosz oligarchát, mind pedig az osztrák üzletembert vizsgálja.

A német cég vételára 25 millió rubel vagyis 400 ezer dollár – feltűnően alacsony, és hollandiai fantom cégen keresztül történt a kifizetés.

Kicsoda Oleg Gyeripaszka, az orosz oligarcha, akinek Siegfried Wolf osztrák üzletember a strómanja? A Forbes szerint vagyona meghaladja a 3 milliárd dollárt, és ezt annak köszönheti, hogy “szervesen belesimul Putyin elnök rendszerébe”. Gyeripaszka természetesen tagadja ezt, de a Der Spiegel megkérdezte a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet szakértőjét, aki egyértelműen megállapította, hogy “Gyeripaszka a Putyin rendszer aktív támogatója. Az elmúlt 10 évben számos közös fotó készült róluk.”

Oleg Gyeripaska már 2018-ban feketelistára került az Egyesült Államokban, mert emberei lehallgatták egy olyan amerikai kormány tisztviselő telefonját, aki az orosz oligarcha ügyében vizsgálódott. Pénzmosással és gyilkosság megrendelésével is meggyanúsították. Vagyonát befagyasztották az Egyesült Államokban. Ha valaki üzleti kapcsolatba kerülne vele az USA-ban, akkor ez bűncselekménynek számítana. Gyeripaszka természetesen visszautasította a gyanúsításokat, de neve továbbra is ott a feketelistán az USA-ban.

Az Európai Unió is szankciós listára tette Oleg Gyeripaszka nevét miután cégei fegyvereket és teherautókat szállítanak az orosz hadseregnek.

A Schaeffler tehát közvetlenül nem adhatná el oroszországi cégét Gyeripaszkának. Ezért kell az osztrák Siegfried Wolf mint stróman. Mi történt a valóságban amiről a Schaeffler főnöke hallgat: Wolf orosz tolmácsa alapított egy céget tavaly szeptemberben. Névleg ez az orosz cég vette meg a német autóalkatrész gyár telephelyét Uljanovszkban. Majd pedig gyorsan tovább passzolta Siegfried Wolf osztrák üzletembernek, aki benne ül a Schaeffler cég igazgatótanácsában és Gyeripaszka bizalmi emberének számít a német autóiparban.

Wolf tolmácsa az egész átjátszási folyamatról levélben tájékoztatta Putyin elnököt, kérve jóváhagyását arra hivatkozva, hogy a gyár teherautókhoz szállít alkatrészeket, amelyek nélkülözhetetlenek az ukrajnai fronton.

Ez azért is jönne jól az orosz hadiiparnak, mert Gyeripaszka Gaz vállalat birodalmát az Európai Unió feketelistára tette vagyis nem kaphat alkatrészeket az uniós tagállamoktól. A Schaeffler cég viszont nincs rajta a szankciós listán.

Georg Schaefflert, a cég többségi részvénytulajdonosát és elnökét megkérdezte arról a Wirtschaftwoche című gazdasági szaklap az ukrajnai háború kitörése után, hogy mi a véleménye az osztrák üzletemberről, Siegfried Wolfról, akit sokan az orosz oligarcha strómanjának tartanak? A válasz:

”régóta ismerem Siegfried Wolfot, nincs okom kételkedni az integritásában függetlenül attól, hogy kapcsolatban áll Oleg Gyeripaskával.”

A kapcsolat elég szoros lehetett hiszen

az osztrák üzletember 2021-es adóbevallásában az szerepel, hogy 10 millió eurót kapott a Gaz vállalat csoporttól, amely akkoriban Gyeripaska irányítása alatt állt.

Ma már az orosz oligarcha azt állítja, hogy átadta az irányítást a Gaz vállalat csoport fölött, de független forrásból erről nem lehet meggyőződni.

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

ki

-

2023-03-08

0

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.

Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.

Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.

Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.

Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.

Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.

Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.

Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.

Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.

Bajban a kémbank

Polonius

-

2023-02-27

0

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

“Ez nem az USA és Oroszország háborúja”

ki

-

2023-02-26

0

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?

“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:

“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”

Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.

Képmutatás és kettős beszéd

Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.

Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.

Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.

Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.

Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.

Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.

Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.

Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Kenderessy Milán

-

2023-02-24

0

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta? Aki elmulasztaná a bejelentést, az büntetést fizetne. Az utolsó percig vita folyt a lefoglalt orosz javakról az Európai Unióban. Ezzel sok tagállam nem ért egyet – írja a brüsszeli Politico.

300 milliárd dollárt fagyasztottak be a G7 és az Európai Unió tagállamai csak az orosz nemzeti bank deviza készletéből. Ezt a hatalmas összeget és a többi lefoglalt orosz javak ellenértékét Ukrajna újjáépítésére kívánja fordítani az Európai Unió, de ez számtalan nemzetközi jogi csapdát rejt. Brüsszel mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogy melyik tagállam mennyit foglalt le. A tervezet szerint bejelentési kötelezettség lenne. Ha pedig valaki ezt nem teljesítené, akkor komoly büntetést kellene fizetnie. Jogi személy esetében ez felmehet a cég üzleti forgalmának 10%-ára is. Szankció alá eső orosz személyek esetében a büntetés maximum 50 ezer euró lehet.

13 uniós tagállam nemet mondott erre az elképzelésre köztük az Európai Unió három vezető hatalma: Németország, Franciaország és Olaszország. Ezek az országok arra hivatkoztak, hogy ilyen gyorsan nem tudnak előállítani egy szankciós listát az orosz javakról, mert ahhoz még nagyon sok jogi részletet tisztázni kellene. A brüsszeli bizottság azt szeretné, hogy a tizedik szankciós csomagban már ez is benne lenne. Ezt a szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójára időzítik tehát szimbolikus jelentősége van.

Péntek ma van

A viták hevesek, mert a határidő rövid: február 24, az agresszió első évfordulója péntekre esik. A brüsszeli bizottság új kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ebből már kihúzták azt, hogy büntetés jár azért, ha valaki nem jelenti be precízen a lefoglalt orosz javakat. Sok tagállam vitatja a brüsszeli bizottságnak azt a jogát, hogy büntetéseket szabjon ki, mert a szankciók végülis nemzeti hatáskörben vannak.

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Az orosz nukleáris ágazat elleni szankció jelentős részben Magyarország tiltakozása miatt került ki a tizedik csomagból, de Franciaország is ellenezte amint az kiderült Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal ezelőtti párizsi látogatásán.

A brüsszeli bizottság számíthat néhány más tagállam támogatására az orosz javakkal kapcsolatos szankció ügyében. Ezek az uniós tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy

“Brüsszelnek hatékony eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország elleni szankciókat”

– írja a brüsszeli Politico.

A lap persze azt is megemlíti, hogy minden tagállam egyetértésére szükség van a szankciós csomagok összeállításakor.

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Polonius

-

2023-02-14

0

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet volt, majd pedig külügyminiszter, jelenleg Peking első számú diplomatája államtanácsosi rangban. Tagja a kommunista párt politikai bizottságának. Pekingbe várták Blinken amerikai külügyminisztert, de ő elhalasztotta a látogatását a tragikomikus léggömb viták miatt.

Kína az Európai Unió és Németország első számú kereskedelmi partnere. Olaf Scholz annak ellenére ellátogatott nemrégiben Pekingbe, hogy az USA elnöke megpróbálta lebeszélni erről.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Ezek az országok jó kapcsolatot akarnak fenntartani Kínával Putyin ukrajnai háborúja ellenére is. Peking a maga részéről arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét, mert ily módon elveszítheti a versenyképességét a globális gazdaságban. Az Európai Uniót fontos kapcsolatnak tartják Pekingben, de az USA jelentősége meghatározó Kína számára. A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát és Oroszországot, és ezzel szakított az USA diplomácia 50 éves szabályával, melyet még Kissinger külügyminiszter állított fel. Az idén százéves veterán diplomata szerint Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatban álljon Moszkvával és Pekinggel mint Kína és Oroszország egymással. Az ukrajnai háború következtében Kína és Oroszország közelebb került egymáshoz, de Peking óvakodik attól, hogy katonai szövetséget kössön Moszkvával. Peking a globalizáció folytatását javasolja míg az USA cordon sanitaire-t akar kiépíteni nemcsak Oroszország de Kína körül is. A gazdasági realitások egyelőre felülírják az amerikai szándékokat: tavaly rekordot döntött az USA-Kína kereskedelem. Pekingbe most Yellen pénzügyminisztert várják, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között is szívesen ellátogatna Pekingbe.

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

A magyar miniszterelnök többször is megismételte, hogy “ha az EU és az IMF nem ad pénzt, akkor kapunk a kínaiaktól! ”Csakugyan? Surányi György ex jegybank elnök szerint egyelőre nincs gond Magyarország fizetőképességével, de jobb lenne nem kipróbálni a kínaiak adakozó kedvét. Sri Lanka nemrég csődbe ment jelentős részben azért, mert a pandémia miatt elmaradtak a kínai turisták. Sri Lanka vezetői pénzügyi segélyt kértek Pekingtől, de milliárdok helyett csak milliókat kaptak, és egy jó tanácsot: forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz! Amit Sri Lanka meg is tett. Az IMF ad is kölcsönt persze szigorú feltételekkel. Az egyik feltétel az, hogy Sri Lankának meg kell egyeznie a külföldi hitelezőkkel. Akik közül Kína áll az első helyen. Megegyezés még nincs. Sri Lanka eddig egy centet sem kapott a nagyon várt IMF kölcsönből. Viszont visszatérhetnek a kínai turisták…

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Kenderessy Milán

-

2023-02-10

0

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

Kenderessy Milán

-

2023-02-03

0

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy “20 milliárd euró új pénz” is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Méregdrágán kapunk hitelt

ki

-

2023-02-03

0

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

Farkas Zoltán a HVG-ben megírta, hogy a régióban csak Románia áll mögöttünk hitel minősítés tekintetében. A görögök, akik igazán nem nyerték vissza a piacok bizalmát a nagy pénzügyi válság óta – 2008- sokkal kisebb kamatra kapnak pénzt mint mi.

Görögország nemrég tízéves állampapírt dobott a piacra 3,5 milliárd euró értékben. Mennyi volt a kamata? 4,25%.

Magyarország januárban vitt a piacra tízéves dollár kötvényt 1,5 milliárd dollár értékben. Mennyi volt a kamat? 6,5%! Ebben persze az is benne van, hogy más a kamatláb dollárban és euróban. Ezért az állami adósságkezelő központ gyorsan átváltotta a dollárt euróra, de a kamat így is hat százalék körül volt, messze a nem túlságosan sokra értékelt görög kötvény fölött.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

Ezt mondta Matolcsy György, és a Nemzeti Bank elnöke valószínűleg nem túlzott. Ha egy ország csak ilyen magas kamatra kap kölcsönt, akkor abban nemigen bíznak a piacon. Ahol a bizalom minden. Miért nem bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében külföldön? Mert a kereskedelmi mérleg deficitje óriási, és mert továbbra sem érkeznek az milliárdok az Európai Unióból. Orbán Viktor mindkettőben sáros. Neki ígért olcsó földgázt Putyin, aki a szemébe hazudott. Drágábban kapjuk az orosz földgázt mint a régióban sokan.

A csehek például négyszer olcsóbban miközben nem nyalogatják Putyin hátulját üdvözült mosollyal.

Az Európai Unióval is Orbán Viktor rontotta el a viszonyt. A legutóbb már azt mondta külföldi újságíróknak, hogy a legszívesebben kilépne az Európai Unióból, de ez nem lenne Magyarország érdeke. Nem bizony: az európai eurómilliárdok nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Magyarországot, melyet Orbán Viktor középhatalomnak álmodik, de amelynek polgárai örülhetnek, ha pénzügyi katasztrófák nélkül túlélhetik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Címke: Európai Unió

135 milliárd dollár

Az ukrajnai háború nagy csapást mért az egész német autóiparra hiszen világossá vált: előbb utóbb be kell zárni a német gyárakat Oroszországban vagy el kell adni azokat.

Az ukránok megnyomták a vészcsengőt

Wolf tolmácsa az egész átjátszási folyamatról levélben tájékoztatta Putyin elnököt, kérve jóváhagyását arra hivatkozva, hogy a gyár teherautókhoz szállít alkatrészeket, amelyek nélkülözhetetlenek az ukrajnai fronton.

”régóta ismerem Siegfried Wolfot, nincs okom kételkedni az integritásában függetlenül attól, hogy kapcsolatban áll Oleg Gyeripaskával.”

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Nagy Márton levele

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

Képmutatás és kettős beszéd

Péntek ma van

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Orbán Rossini nyomában

Orbán és a MET

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Új pénz kellene méghozzá sok

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Mi lesz az állami támogatással?

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA