Címke: EUrópai Unió Tanácsa

Pillanatnyilag mindössze 10 uniós ország rendelkezik a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló átfogó jogszabállyal. Az uniós szinten csak korlátozott számú (elsősorban a pénzügyi szolgáltatások területeihez kapcsolódó) ágazat tekintetében létezik olyan jogi szabályozás, amely tartalmaz a visszaélést bejelentő személyek védelmét célzó intézkedéseket.

Egy az EU illetékes bizottsága számára készült 2017-es tanulmány becslése szerint a visszaélést bejelentő személyek védelmének hiánya miatt elvesztett lehetséges előnyök értéke – az EU egészére nézve – csak a közbeszerzés területén 5,8-től 9,6 milliárd EUR-ig terjedhet évente.

A visszaélést bejelentő személyek – ha munkájuk során olyan jogsértéseket tapasztalnak, amelyek esetleg sértik a közérdeket, így például károsítják a környezetet, a közegészségügyet, a fogyasztóvédelmet vagy az államháztartást – védelmének jogi kerete jelenleg széttagolt.

Az Unió garantálni kívánja a visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét. Az intézkedés számos területet érint, például a közbeszerzést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzmosás megelőzését, a termék- és a közlekedésbiztonságot, a nukleáris biztonságot, a közegészségügyet, a fogyasztóvédelmet és az adatvédelmet.

Az EU Tanácsa a mai napon hivatalosan is elfogadta a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó új szabályokat, amelyek értelmében mind a szervezeteken belül (a köz- és magánszervezetekben egyaránt), mind pedig a hatóságok felé ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csatornákat. Az irányelv egyúttal magas szintű védelmet biztosít majd a visszaélést bejelentők számára a megtorlással szemben is, és kötelezi a nemzeti hatóságokat a polgárok megfelelő tájékoztatására, valamint arra, hogy képezzenek ki tisztviselőket a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.

A jogszabályt ezután hivatalosan is aláírják, és kihirdetik a Hivatalos Lapban. A tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az új szabályokat nemzeti jogukba átültessék.

„Az Unió elkötelezte magát egy megfelelően működő, a jogállamiságon alapuló demokratikus rendszer mellett. Ennek részét képezi az is, hogy Unió-szerte magas szintű védelmet kell biztosítani azok számára, akiknek van bátorságuk bejelenteni a visszaéléseket. Nem fordulhat elő, hogy bárki is a jó hírnevét vagy akár az állását kockáztassa a jogellenes magatartás felfedésének következményeként.”

– mondta Anna-Maja Henriksson, Finnország igazságügyi minisztere.

A kompromisszum fő elemei közé tartoznak a következők:

• Bejelentési csatornák kialakítása a vállalatokon/hatóságokon belül: a több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, illetve a több mint 10 000 lakost számláló települések önkormányzatai kötelesek valós és hatékony bejelentési csatornákat létrehozni. Ez elő fogja segíteni egy egészséges vállalati kultúra kialakulását,
• A bejelentési csatornák hierarchiája: a visszaélést bejelentő személyeket elsőként a szervezeten belüli, belső csatornák használatára ösztönözzük. Ezt követheti a külső csatornák igénybevétele, amelyeket a hatóságok kötelesek létrehozni. A visszaélést bejelentő személyek ugyanakkor abban az esetben sem veszítik majd el az őket megillető védelmet, ha úgy döntenek, hogy egyből a külső bejelentési csatornákat veszik igénybe,
• Az új szabályok különféle profilú személyek számára biztosítanak védelmet: Azok a személyek, akiknek a birtokába juthat a munkakörnyezetben elkövetett jogsértésre vonatkozó információ, és így védelmet élvezhetnek, a legkülönbözőbb profilokkal rendelkezhetnek: lehetnek például munkavállalók, ezen belül akár nemzeti/helyi hatóságok közalkalmazottjai, önkéntesek és gyakornokok, nem ügyvezető tagok, részvényesek stb.,
• Széles hatály: az új szabályok olyan területekre vonatkoznak, mint a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás megelőzése, a közegészségügy stb. A jogbiztonság érdekében az irányelv melléklete tartalmazza a hatálya alá tartozó valamennyi uniós jogalkotási eszköz felsorolását. A tagállamok az új szabályok átültetésekor bővíthetik ezt a listát.
• A visszaélést bejelentő személyek védelmét és támogatását célzó intézkedések: a szabályok biztosítékokat is tartalmaznak, amelyek megvédik a visszaélést bejelentő személyt a megtorlás olyan formáitól, mint például a felfüggesztés, a lefokozás vagy a megfélemlítés. A visszaélést bejelentő személyt segítő munkatársakat vagy családtagokat ugyancsak megilleti a védelem. Az irányelv tartalmazza az összes olyan támogató intézkedés felsorolását is, amelyeket a visszaélést bejelentő személyek érdekében be fognak vezetni.
• A hatóságok és a vállalatok visszajelzési kötelezettségei: a szabályok értelmében a szervezeteknek három hónapon (külső bejelentési csatorna esetén – kellően indokolt esetben – hat hónapon) belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentőnek, és tájékoztatniuk kell őt a bejelentés nyomán tett intézkedésekről.

Szerkesztő megjegyzése: A hazai közállapotokat ismerve a jogszabály jóhiszeműséget feltételezve működhet civilizáltnak nevezhető demokráciákban, de itthon…