Európai Parlament Archives Page 7 of 16 › Független Hírügynökség

Orbán kiviszi a Fideszt az EPP-ből?

FüHü

-

2020-01-03

Orbán azt fontolgatja, hogy kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból és átviszi a kisebb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez – értesült a Politico. Ez egybevág más információkkal.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz komolyan fontolgatja, hogy kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP) – mondta a Fidesz egyik vezető tagja az amerikai Politicónak. Eszerint a Fidesz vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon az Európai Parlamentben a lengyel kormányzó Jog és Igazságossághoz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában – tette hozzá a Fidesz képviselője, megjegyezve, hogy ilyen megállapodás alapján Orbán vezető szerepet kaphat az ECR-ben. Ezzel jelentősen gyarapodna az ECR, amely jelenleg 62 képviselővel van jelen a 751 tagú EP-ben. Legnagyobb tagpártja a lengyel ókonzervatív Jog és Igazságosság, Jaroslaw Kaczynski pártja.

A Fidesz tagságát tavaly márciusban függesztette fel az EPP, amely eredetileg novemberben döntött volna a hogyan továbbról, de ezt elhalasztották idén februárra. A Népszava pénteken arról írt, hogy elkészült az EPP „három bölcse” által összeállított jelentése, amely Donald Tusk, az EPP új elnökének asztalán hever.

Tusk – aki saját bevallása szerint baráti viszonyt ápol Orbánnal – az EPP novemberi kongresszusán elnöki székfoglalójában világossá tette, hogy aki nem fogadja el a demokratikus jogállami követelményeket, az kívül találja magát az EPP-n.

A napokban a Fidesz egyik vezető ideológiai háttérembere, G. Fodor Gábor a HírTV-ben arról beszélt, nem hiszi, hogy a Fidesz az EPP tagja marad. Ezek az információk egybevágnak azzal, hogy Orbán nem várja meg az EPP vizsgálatának nyomán készülő ajánlást, hanem önként kiviszi a Fideszt az EP legnagyobb frakciójából.

A magyarok még erősebb EU-t szeretnének

FüHü

-

2019-12-10

0

A friss Eurobarométer kutatás szerint a magyarok majd’ kétharmada még befolyásosabb Európai Parlamentet szeretne, 60 százalék EU-párti. Relatíve legtöbben a klímaváltozást tartják legfontosabb kérdésnek.

Nem követi a kormány retorikáját a magyarok nagy részének gondolkodásmódja és értékrendje, olvasható az Európai Parlament (EP) honlapján a legfrissebb, őszi Eurobarométer felmérés alapján.

Az Európai Unió tagországai lakosságának összesített értéksorrendjében

az emberi jogok, a szólásszabadság és a nemek közötti esélyegyenlőség vezetik a polgárok számára legfontosabb uniós értékek listáját,
a válaszadók 52 százaléka szerint a legfontosabb környezetvédelmi kérdés a klímaváltozás,
59 százalékuk támogatja országa uniós tagságát.

Élre állt a klímaváltozás

A felmérésben hagyományosan arról kérdezik a polgárokat, hogy szerintük milyen szakpolitikai kérdésekkel kellene az EP-nek legsürgetőbben foglalkoznia. A sorrend ugyan a tagállamokban eltérő, de most először mondható el: az éghajlatváltozás a polgárok legfontosabb ügye. Majdnem minden harmadik megkérdezett (32 százalék) szeretné, ha az EP legfontosabb feladatának a klímaváltozás elleni küzdelmet tekintené. A magyar válaszadók szintén legnagyobb csoportja, 30 százaléka ért ezzel egyet.

Sorrendben ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31 százalék), a terrorizmussal szembeni harc (24 százalék) és a munkanélküliség leküzdése (24 százalék) a legfontosabbak az európaiak szerint. Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24 százalék) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24 százalék) a fontossági listán.

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21 százalék) azonban a sor végére került,

ami a szolidaritás erősen gyenge állapotára mutat.

Az elmúlt évben Európa- és világszerte több millió embert mozgósítottak a főként a fiatalokra támaszkodó klímatüntetések. Az éghajlati vészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlaméter adat is, amely szerint a válaszadók abszolút többsége (52 százalékuk) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban. Ezt a légszennyezettség (35 százalék), tengerek és óceánok szennyezése (31 százalék), az erdőirtás (28 százalék), és a növekvő hulladékmennyiség (28 százalék) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy az éghajlattüntetések mind nemzeti, mind európai szinten hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez.

A kormány lényegében elutasító, de mindenképpen a problémát kisebbítő magatartása dacára

a magyar megkérdezettek 45 százaléka is a legégetőbb problémaként az éghajlatváltozást,

42 százaléka a növekvő szemétmennyiséget, 36 százaléka pedig a légszennyezést nevezte meg.

Itt se fog a propaganda

Ami az európai uniós értékeket illeti, a válaszadók leginkább az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), a szólásszabadságot (38 százalék), a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki mint az unió legfőbb alapvető értékeit.

Magyarország itt is figyelmeztetést küld a kormánynak.

A válaszolók az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).

Népszerű az unió

Tízből hat európai (59 százalék) támogatja országa uniós tagságát. Ez az adat már harmadik éve ilyen magas. A 2019 októberi adatok szerint az emberek egyre jobban értékelik az EU-ban működő demokráciát: 52 százalékuk érez így (ez három százalékpont emelkedés).

Magyarország esetében az adat ennél magasabb: 60 százalék.

Ez a tavaszi európai választások pozitív hozadéka is, hiszen a megnövekedett választói szám hozzájárul a demokráciával kapcsolatos elégedettség-érzet növekedéséhez – értékeli az eredményt az EP.

Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpont emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Nálunk ez az arány még nagyobb növekedést mutat:

12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb közös parlamentet váró magyarok aránya.

A 2019-es Parlaméter végül, de nem utolsó sorban megmutatja, milyen típusú tájékoztatást várnak az uniós állampolgárok az Unióval kapcsolatban – és milyen módon tudnának jobban bekapcsolódni az uniós szakpolitikák kialakításába. Összeségében az európaiak háromnegyede (77 százaléka) szeretne az uniós intézmények munkájáról több információt. Az európaiakat leginkább az uniós törvényhozás hatása érdekli a mindennapi életükre (helyi, regionális és nemzeti szinten), és a parlamenti képviselőik tevékenysége iránt is élénken érdeklődnek.

EP: klímavészhelyzet!

FüHü

-

2019-11-28

0

Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett ki az Európai Parlament. A fideszesek is megszavazták, pedig itthon hasonlóra nem hajlandók.

Az Európai Parlament 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el az éghajlatváltozási vészhelyzet kihirdetését. A határozatok nagyon komoly javaslatokat tettek az Európai Bizottságnak és a tagországoknak a pénzbeli hozzájárulásig és a közlekedési kibocsátás csökkentéséig bezáróan. Betiltanák a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen támogatását is.

Az EP kimondta, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy

minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja,

az uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen, és a hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást. A törvényhozók szerint

a 2050-ig szóló klímasemlegesség mellett kell elköteleznie magát az Európai Uniónak

a jövő heti ENSZ-konferencián.

A képviselők a bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.

A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent arra kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.

Az EP szerint

meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás.

A képviselők úgy látják, hogy a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevéssé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe e két területből származó kibocsátást. A bizottságnak

a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia.

Nagyobb támogatást vár az éghajlatváltozás elleni fellépéshez az EP. Az uniós

tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat,

mondta ki a parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Az EP ezekkel a döntéseivel a bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtek pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt – mondta Pascal Calfin (Renew Europe frakció), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vitában.

Az állásfoglalásokat az Európai Néppártban ülő fideszesek is elfogadták, noha itthon a kormány eddig elutasította a hasonló vészhelyzet kinyilvánítását. Az új Fővárosi Közgyűlés első döntései között megtette ezt Budapestre. Most a DK indított aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a kormány is lépjen.

Megszavazták az Európai Bizottságot

FüHü

-

2019-11-27

0

Megkapta a többségi támogatást az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Ezzel decembertől munkába állhatnak.

Az Európai Parlamentben 461 képviselő mondott igent az új bizottságra, 157-en ellene szavaztak, 89-en tartózkodtak.

A megelőző vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt közölte, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, mint elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot. A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők valószínűleg egyaránt a testület ellen szavaztak. (A voksolás gépi volt, a nevek később válnak ismertté.)

David Sassoli EP-elnök ezután aláírta a kinevezési okmányt. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy december elsején munkába álljon az új bizottság, amelynek tagja Várhelyi Olivér, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos. A testületnek azonban csak 27 tagja van, mert a brit kormány – az általa remélt közelgő kiválásra hivatkozva – nem jelölt senkit.

A szavazás előtti vitáról itt olvashat.

Bemutatták az új bizottsági tagokat

FüHü

-

2019-11-27

0

A klímavédelemre helyezte a súlyt az új Európai Bizottság bemutatásakor Ursula von der Leyen. Arról is szólt, hogy a migráció velünk marad. Sokan beszéltek a magyar kormányról.

Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság új tagjait Ursula von der Leyen. A strasbourgi ülésen a következő bizottsági elnök először megemlékezett a prágai bársonyos forradalom 30-ik évfordulójáról.

Von der Leyen sorjában mutatta be a biztosjelölteket és területüket. Másodikként a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivért. Szerinte a nyugat-balkáni országokat biztosítani kell arról, hogy a kapu nyitva áll előttük.

A bizottsági elnök a klímavédelmet és karbonsemleges Európát nevezte legfontosabb célnak. Nincs több elvesztegetni való idő – mondta. Rövidesen meghirdeti a „Zöld New Deal” programot, amellyel az EU lesz képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és új munkahelyeket teremteni. Ennek felelőse Frans Timmermans ügyvezető alelnök lesz.

Von der Leyen beszélt a menekültügyről is. A migráció velünk marad – mondta, ezért az EU menekültügyi rendszerének reformját és a határok megerősítését nevezte sürgetőnek. Ehhez szolidaritás és felelősségvállalás kell a tagállamok részéről. Azt is mondta, hogy vissza kell küldeni azokat, akiknek nem jár a nemzetközi védelem, és a schengeni rendszer biztonságos működésére is figyelni kell.

A beszédben kitért a nemi egyenlőség, a digitalizáció és az európai gazdaság feladataira. A kilépni szándékozó Nagy-Britanniára utalva leszögezte, hogy ő mindig maradáspárti lesz. Álljunk munkába, hogy 30 év múlva is azt mondhassuk, éljen Európa – zárta beszédét Ursula von der Leyen.

Beszéde után képviselői hozzászólások hangzottak el. Volt, aki hiányolta a beszédből az adócsalás, a korrupció megemlítését. Egy skót képviselő kilátásba helyezte, hogy ha a Brexittel kikényszerítik őket az EU-ból, akkor ők rövidesen visszajönnek. Zöldpárti képviselő ismét előhozta Várhelyi Olivér személyét. Mint mondta, a magyar biztos lesz a felelős a szomszédságpolitikán belül a felvételre váró országok jogállamisági állapotáért, ezért őrá figyelnie kell von der Leyennek.

Kati Piri holland szocialista sürgette a bővítés felgyorsítását és a fellépést az „Orbán Viktorok ellen”. Egy zöld képviselő szerint az EU nagy árat fizet Orbánért.

Megint szavaz az Európai Parlament

Bauer Tamás

-

2019-11-26

0

Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.

A megválasztott elnök azóta meghozta egész ciklusának minden bizonnyal legfontosabb döntését: a feladatok elosztását a tagállamok kormányai által jelölt biztosjelöltek között. Számunkra ebből két dolog különösen érdekes. Az egyik:

a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.

Ez bizony Orbán nyelve. Sokan kifogásolták ezt, de csak annyit értek el, hogy „az európai életforma támogatására” változzék. Az eddigi görög migrációs biztos a menekültek humánus fogadását tekintette fő céljának, vajon mit tekint majd fő céljának a szintén görög új biztos? A másik dolog: Orbán kezdettől fogva igényt támasztott a bővítési és szomszédsági biztos pozíciójára, és ezt meg is kapta előbb Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér számára.

Dobrev Klára több interjúban is elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán embere ítélje meg az EU nevében, hogy egy-egy belépni kívánó állam megfelel-e a koppenhágai kritériumoknak, eléri-e a jogállamiság megkívánt szintjét. Ursula von der Leyen szemlátomást elképzelhetőnek tartja.

Ara-Kovács Attila sajtótájékoztatóján azután megtudtuk, hogy amikor az Európai Parlament szerdán Strasbourgban az új Bizottság egészéről szavaz, a DK képviselői igennel szavaznak. Ezzel azt az Ursula von der Leyen személyéhez köthető politikát támogatják, amely adottságként veszi tudomásul, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok vezetői más normákat követnek, mint amiket egykor a koppenhágai kritériumokban határozott meg az Unió.

Én nem ezt tenném.

Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,

harcolunk az ellen, hogy Magyarország és Lengyelország mai urai ezt másképpen képzelik és másképpen is gyakorolják, és ezért nem helyeseljük, ha Brüsszel új vezetői készek ebbe belenyugodni.

A Bizottság egészéről történő szavazás más természetű, mint az elnök személyéről történő szavazás. Ezt a szavazást megelőzi az egyes biztosok személyének megvitatása a Parlament szakbizottságaiban, s olyanokról döntenek, akik már maguk mögött tudják a szakbizottságok támogatását. Ezért azután nem lehet kétséges, hogy a Bizottság egésze erős többséget kap a Parlamentben. A kérdés csak az, hogy mennyire erőset.

Számunka az lenne a kívánatos, ha Ursula von der Leyennek a Bizottság kialakításában érvényesülő politikája kevésbé erős jóváhagyást kapna a Parlamenttől. Ezért lenne helyesebb, ha az Orbán-rendszer önkényuralmi törekvéseivel szemben álló magyar EP-lépviselők nemmel szavaznának.

Biztos: Várhelyi lesz a biztos

Bak Mihály

-

2019-11-18

0

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.

„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.

Ceterum censeo

Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.

Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.

Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.

Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.

Meghallgatás: az angolnaszerű Várhelyi

FüHü

-

2019-11-14

0

Ő független minden kormánytól, befolyástól mentesen fogja végezni biztosi munkáját – ezt ismételgette meghallgatásán Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. A szakmai és a politikai kérdések a néppárt-többiek mentén váltak szét. Várhelyi kisiklott minden olyan kérdés elől, ami az itthoni jogállamisági problémákra vonatkozott.

Az Európai Parlament külügyi bizottságában délelőtt meghallgatáson Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztosjelölt valójában nem határolódott el az őt jelölő Orbán-kormány politikájától. Szemmel láthatóan

gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle hazai aktuális ügyre se reflektáljon.

Kettévált a terem

Az nagyon gyorsan kiderült, hogy az Európai Néppárt (EPP), amelynek jelenleg felfüggesztett tagja a Fidesz, igyekezett a bővítés és szomszédságpolitika témáján belül maradni, a többi frakció és a függetlenek képviselői viszont az albániai, észak-macedón és török kérdések kapcsán rendre a magyarországi jogállam helyzetére kérdeztek rá. Talán csak nyelvbotlás volt, amikor az egyik néppárti képviselő kérdésekor elöljáróban gratulált Várhelyi kinevezéséhez.

Mantrába menekült Várhelyi

Az illiberális demokráciára, a „menekültek valójában terroristák”, a magyar kormány túlzott Putyin-barátságára, a hazai jogállam állapotára feltett kérdésekre rendre ugyanazt felelte Várhelyi: ő eddig is függetlenül végezte munkáját a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként, így fog eljárni biztosként is. Őt egyetlen kormány, a magyar se utasíthatja, mindenkitől befolyásmentesen fog dolgozni, számára az uniós érdekek képviselete az előírás.

Az Orbán Viktortól idézett mondatokra pedig azt válaszolta: azok miniszterelnöki kijelentések. Ugyanezzel utasította el azt a kérdést (Gyöngyösi Mártontól, aki a függetlenek közt ül), hogy Orbán Viktor kézivezérelhető bábként tekint rá a bővítés során a magyar kormány érdekeinek érvényesítésére. Azt is mondta, hogy mivel egyetlen pártnak se tagja, ezért nem is lehet pártkatona.

Több kérdést kapott a Gruevszki-ügyről is. Ezeket éppúgy elütötte. Azzal, hogy

a menedékkérelmek elbírálása a kormányok hatásköre, nem az övé.

Rengeteg kérdést (mások mellett a holland szocialista Kati Piritől, aki visszakérdését magyarul tette fel) kapott a magyarországi jogállami állapotokról: a bíróságok megkérdőjelezett függetlenségéről. Itt már annyit tett hozzá a sztenderd válaszhoz, hogy ezekben az ügyekben legalább két biztosa lesz az Európai Bizottságnak.

Hangos derültséget keltett Gál Kinga (EPP, Fidesz), aki azt tudakolta Várhelyitől, hogy csapatjátékosként tekint-e önmagára. Megnyugtató választ kapott.

Minden állásfoglalás elől azért nem tudott kibújni Várhelyi. Feltették neki a kérdést, hogy akár a magyar kormánnyal szemben eljárna-e, ha szükséges. Azt mondta, hogy

ha kellene, kénytelen lenne erre. Ahogyan minden EU-taggal szemben, ha az nem tartja be az uniós szabályokat.

Egy másik kérdésben hipotetikusan azt tudakolták tőle, mi történne, ha egy jelölt országban elnyomják az ellenzéket, sérül a bíróságok függetlensége, korlátozzák a sajtó szabadságát. Várhelyi szerint ebben az esetben az EU nem lenne abban a helyzetben, hogy beengedje ezt az országot. Majd kifejezetten a nyugat-balkáni területre értelmezve közölte, hogy a jogállamisági alapelveket, köztük a fékek és ellensúlyok követelményét fogják képviselni. Még korábban egy kérdésre azt mondta, hogy a csatlakozásban reménykedő országok esetében akár a támogatások felfüggesztését is fel lehet használni a jogállami elvárások betartására.

Döntés később lesz Várhelyi személyéről.

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

FüHü

-

2019-11-13

0

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

FüHü

-

2019-10-05

0

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

Címke: Európai Parlament

Orbán azt fontolgatja, hogy kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból és átviszi a kisebb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez – értesült a Politico. Ez egybevág más információkkal.

A friss Eurobarométer kutatás szerint a magyarok majd’ kétharmada még befolyásosabb Európai Parlamentet szeretne, 60 százalék EU-párti. Relatíve legtöbben a klímaváltozást tartják legfontosabb kérdésnek.

Élre állt a klímaváltozás

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21 százalék) azonban a sor végére került,

a magyar megkérdezettek 45 százaléka is a legégetőbb problémaként az éghajlatváltozást,

Itt se fog a propaganda

Magyarország itt is figyelmeztetést küld a kormánynak.

Népszerű az unió

Magyarország esetében az adat ennél magasabb: 60 százalék.

12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb közös parlamentet váró magyarok aránya.

Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett ki az Európai Parlament. A fideszesek is megszavazták, pedig itthon hasonlóra nem hajlandók.

minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja,

a 2050-ig szóló klímasemlegesség mellett kell elköteleznie magát az Európai Uniónak

meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás.

a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia.

tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat,

A fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.

Megkapta a többségi támogatást az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Ezzel decembertől munkába állhatnak.

A klímavédelemre helyezte a súlyt az új Európai Bizottság bemutatásakor Ursula von der Leyen. Arról is szólt, hogy a migráció velünk marad. Sokan beszéltek a magyar kormányról.

Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.

a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.

Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Ceterum censeo

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle hazai aktuális ügyre se reflektáljon.

Kettévált a terem

Mantrába menekült Várhelyi

a menedékkérelmek elbírálása a kormányok hatásköre, nem az övé.

Hangos derültséget keltett Gál Kinga (EPP, Fidesz), aki azt tudakolta Várhelyitől, hogy csapatjátékosként tekint-e önmagára. Megnyugtató választ kapott.

ha kellene, kénytelen lenne erre. Ahogyan minden EU-taggal szemben, ha az nem tartja be az uniós szabályokat.

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA