Kezdőlap Címkék Euro

Címke: euro

A hatalomnak nem, de a lakosságnak fontos lenne az euró

“235 forintot ért egy euró 2008 nyarán amikor meg lett volna a lehetőség a belépési folyamat megindítására” – mondta Csaba László közgazdász akadémikus a Magyar Hangnak.

Ma 390 forintot ér egy euró, de járt már 400 fölött is. Ez nagy vagyonvesztést jelent a lakosságnak, amely forintban kapja a fizetését, és megtakarításai jórészét is abban tartja. 16 év alatt komoly a veszteség.

“Az euró védőhálót jelent, ami egy pénzügyi válság esetében – amely bármikor bekövetkezhet – megvédi mind a költségvetést mind pedig a bankokat”- hangsúlyozta Csaba László akadémikus.

Surányi György szerint azért lenne jó az euró, mert megakadályozná Orbán Viktor miniszterelnököt abban, hogy esetleg kivezesse Magyarországot az Európai Unióból.

A Nemzeti Bank ex elnöke  arra mutatott rá, hogy Csehország, amely szintén nem vezette még be az eurót, sokkal jobban áll mint Magyarország, mely egy főre jutó fogyasztás tekintetében az utolsó helyre küzdötte le magát az Európai Unióban. Szomszédaink közül Ausztria, Szlovénia, Szlovákia már régóta tagja az eurózónának, Horvátország január elsején lépett be, Románia is fontolgatja a belépést.

Orbán nemet mond az euróra, de miért?

A magyar miniszterelnök a szuverenitásra hivatkozik, de valójában a saját hatalmának pénzügyi alapját védelmezi. A forint permanens leértékelése, melyet nem az Orbán kormány talált ki, lehetővé teszi a hatalomnak, hogy úgy emelje a béreket, hogy az növelje a belső fogyasztást és a lakosság elégedettségét miközben az euróban és dollárban számoló külföldi beruházók továbbra is örülnek az alacsony magyar munkaerő költségnek, amely a lepukkant magyar gazdaság egyik fő vonzerejét jelenti a számukra. A hatalom propagandája forintban szép eredményeket tud kimutatni miközben euróban és dollárban azok meglehetősen szánalmasak.

A forint a korrupciót is megkönnyíti hiszen a Nemzeti Bank gyakorolja a pénzügyi felügyeletet, amely éppúgy nem tesz fel kérdéseket mint Polt Péter főügyész és csapata.

Orbán Viktor ráadásul az euróban előrelépést lát az Európai Egyesült Államok felé, melyet mindenképp el akar kerülni hiszen akkor teljhatalma megszűnhetne viszont megkezdődhetne a vizsgálat a család vagyonosodását illetően.

Az ukrajnai háború egyetlen előnye az lehet, hogy az uniós tagállamok előrelépnek az Európai Egyesült Államok felé. Mario Draghi, Olaszország egykori miniszterelnöke, aki átfogó jelentést készít Brüsszel számára az Európai Unió versenyképességéről, úgy véli: amennyiben nem lesznek jelentős uniós alapok a gazdaság fejlesztésére, melyeket közös hitel felvétellel kellene létrehozni, akkor Európa végképp lemarad a globális versenyben. Ráadásul nem lesz képes finanszírozni olyan stratégiai ágazatokat mint a digitális forradalom vagy a fegyverkezés, a zöld átmenet  illetve az egészségügy.

Ukrajna támogatása sem oldható meg közös hitelfelvétel nélkül.

Ezt jelenleg a fukar államok, élükön Németországgal ellenzik. Ugyanígy elveti Draghi elképzeléseit Orbán Viktor is annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank ex elnöke, a magyar miniszterelnök politikai szövetségesének, Giorgia Meloninak a gazdasági tanácsadója. Orbán Viktor a gránitszilárdságú alaptörvénybe is beleíratta: Magyarország nem támogatja a közös uniós hitelfelvételt. Mario Draghi és a támogatói – köztük Macron francia elnök – emiatt nem lövik főbe magukat:

a közös alapokat úgy képzelik el, hogy azokból az kap pénzt, aki a közös hitelfelvételt támogatta.

Ha tehát megvalósul a nagy egészségfejlesztési alap az Európai Unióban, akkor abból Magyarország nem kap egy petákot sem pedig a magyar egészségügy ugyancsak rászorulna erre.

A nemzeti együttműködés rendszerében azonban az egészségügy gyenge hatékonysága hasznos a költségvetési egyensúly szempontjából hiszen villámtempóban exportálja a túlvilágra Orbán Viktor leglelkesebb szavazóit a nyugdíjasokat.

Magyar jövő: Érjük utol Romániát!

A címben elhangzott kissé ironikus mondattal összegezte a magyar gazdaság helyzetét Katona Tamás, a KSH egykori elnöke, aki a Pénzügykutató Intézet Hetényi Körében tartott vitaindító előadást.

Az elmúlt év statisztikái közül felfigyelt arra, hogy míg a GDP mínusz 0,9%-os negatív teljesítményt nyújtott addig a mezőgazdaság rekordot döntött: 68%-os növekedést produkált!

A kettő között ellentmondás van, de ezen nemigen csodálkozott Katona Tamás, aki elmondta azt is, hogy utóda, Mellár Tamás idején is voltak hasonló anomáliák.

Saját elnöki tevékenységéről nem beszélt bár nyilvánvalóan akkor is az aktuális hatalom elvárásai domináltak a kínos realitás fölött.

A nemzeti együttműködés rendszerét Görögországban a Pasok – szocialista párt találta ki, és működtette igen eredményesen a két Papandreu idején.

Mindenki tudta, hogy a görög elit lop, csal, hazudik, de senki sem mozgatta a füle botját sem mindaddig amíg a 2008-as nagy pénzügyi válság idején Görögország nem sodródott a pénzügyi csőd szélére.

Akkor a trojka: az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank csak azzal a feltétellel  adott pénzt Görögországnak, hogy Athénban megígérték: ezentúl valós statisztikát közölnek! A  valós számok mindenkit megdöbbentettek Görögországban: a szerencsétlen statisztikusokat bíróság elé állították hazaárulás vádjával.

Brüsszel alig tudta kimenteni őket. Görögország pedig a valós adatok alapján bekerült az uniós szegényházba, ahol olyan szomszédokkal osztozkodik a szálláson mint Magyarország, Románia vagy Bulgária. Akik az utóbbi években megelőzték Magyarországot, amely így megszerezte az utolsó, a huszonhetedik helyet az Európai Unióban. Innen már nehéz visszaesni! – mosolygott ironikusan Katona Tamás, aki elmondta, hogy Magyarország azért lassan felzárkózik az uniós átlaghoz: 76%-ot értünk el.

A reáljövedelem is nőtt 2010-hez képest méghozzá jelentősen, 53%-kal, és ez biztosította Orbán Viktor szavazótáborát. Kis szépséghibája a dolognak, hogy csak forintban szép az emelkedés, euróban vagy dollárban nem annyira. Orbán Viktor ugyanis a forint folyamatos leértékelésével tudja elérni, hogy miközben a hazai fizetések nőnek, a külföldi beruházók bér költségei alig hiszen ők dollárban vagy euróban számolnak.

Katona Tamás megjegyezte, hogy a bérek mostanában is túlságosan gyorsan nőnek miközben a termékenység alig. A hazai közgazdászok még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a bérek a munka termelékenységétől függenek holott globalizált rendszerben egyáltalán nem erről van szó: a Tesla sanghaji gyára semmivel sem kevésbé hatékony mint Elon Musk kaliforniai üzeme, de a kínai munkások és mérnökök mégiscsak az amerikai bérek töredékét keresik. Ezzel is magyarázható, hogy Elon Musk újabb Tesla gyárat tervez Sanghajban. Yellen amerikai pénzügyminiszter egy héten keresztül tárgyal Kínában, hogy a világ két legnagyobb gazdasága elkerülje a kereskedelmi háborút.

Surányi: nincs válság!

A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke hangsúlyozta, hogy nincsen pénzügyi válság Magyarországon, és a közeli jövőben nem is számíthat ilyesmire az Orbán kormány:

egy – másfél évig még eldöcög a szekér, igaz, hogy lefelé tart a gyenge gazdaságpolitika miatt

– hangsúlyozta Surányi György.

Jelenleg háromféle gazdaságpolitikája is van a hatalomnak:

1- az egyiket Nagy Márton gazdasági miniszter képviseli. Ez a magas nyomású gazdaság  elmélete, amely arra irányul, hogy mindenáron felgyorsítsa a gazdasági növekedést. Surányi György szerint ez biztos út a kudarc felé. Ugyanakkor elmondta: amikor ők Bokros Lajossal átvették a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank irányítását, akkor 9% fölött járt a GDP arányos adósságtörlesztés míg ma “csak” 4,2%. Ez is magasabb mint az egészségügyi kiadások összege.

László Csaba ex pénzügyminiszter megjegyezte, hogy amennyiben bevezettük volna az eurót, akkor könnyebb lenne az adósságtörlesztés. Surányi György ezt kapásból cáfolta mondván: a csehek igen előnyös feltételek mellett kapnak hitelt a világpiacon annak ellenére, hogy ragaszkodnak a koronához.

Az euró jelentősége Surányi szerint nem gazdasági hanem politikai jellegű:

”ha Magyarország belépne az euró zónába, akkor nehéz lenne az országot kivezetni az Európai Unióból.”

2- középutas gazdaságpolitikát hirdet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyaránt vitatkozik Nagy Márton gazdasági miniszterrel és Matolcsy Györggyel.

3- a Nemzeti Bank elnöke kis késéssel, de megvilágosodott, és felfedezte az Orbán kormány felelősségét az inflációban, amely 26%-os rekordot produkált az Európai Unióban.

Miért nem váltott ki politikai földrengést a 26%-os infláció?

Valószínűleg azért nem, mert az infláció igazi áldozatai, a legszegényebb rétegek nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék az érdekeiket. Katona Tamás elmondta, hogy Magyarországon a legfelső 10% több szociális juttatást kap mint a legszegényebb 10%! A legszegényebb rétegek Orbán leghűbb szavazói, mert annyira ki vannak szolgáltatva pártunknak és kormányunknak, hogy pontosan tudják: ha megmukkannak, akkor még azt a szánalmas juttatást is elbukhatják, mely nélkül az életben maradásuk is kétségessé válik. Katona Tamás szerint Észak Magyarország lakóinak egyharmada, az Észak Alföld régió egy negyede mindmáig mélyszegénységben vegetál.

Országosan 22%-ról 11%-ra csökkent a mélyszegénységben tengődők aránya, de a kiszolgáltatottság megmaradt. Ez pedig Orbán nemzeti együttműködési rendszerének sziklaszilárd politikai alapja. Főként, mert

az ellenzék semmilyen életképes alternatívát sem tud felkínálni ennek a mélyszegénységben és annak határán vegetáló rétegnek.

Mi lesz a lopott pénzzel?

A jogos kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója tette fel, aki elmondta: sokan az Egyesült Államokban reménykednek. Az USA-ban ugyanis érvényes a Magnyickij törvény, mely lehetővé teszi külföldi korrupciós ügyek vizsgálatát is amennyiben olyan kormányokról illetve oligarchákról van szó, akik problematikusnak bizonyultak Washington számára az utóbbi időben. Ez David Pressman nagykövet Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök ezért imádkozik azért, hogy Donald Trump visszatérjen a Fehér Házba.

Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek hatalmas birodalma épült ki az elmúlt 14 év során, és a hatalom tovább terjeszkedik. Csillag István egykori gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországban nincsen tulajdon biztonság: a versenyhivatal bármikor belenyúlhat egy cég tulajdonosi rendszerébe. Máskor az is elég, ha néhány mindenre elszánt fiatalember belép a vállalkozó irodájába, és “visszautasíthatatlan ajánlattal” áll elő.

Orbán Viktor valószínűleg többször is megnézte a Keresztapa című három részes film eposzt, és annak főbb tanulságát felhasználta a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében.

Csakhogy a maffiában is tudják: Money makes the World go round vagyis a világot a pénz mozgatja. Amíg jöttek az euró milliárdok Brüsszelből és olcsó volt a hitel a világpiacon, a nemzeti együttműködés rendszere is eldöcögött  noha nem a gazdasági hanem a politikai hatékonyság alapján működött. Most viszont beköszöntött a hét szűk esztendő. Orbánnak fogytán a pénze. A maffiában sokat elnéznek a nagyfőnöknek, de ezt nem. Valamiféle erjedés meg is indult a hatalom köreiben: jól mutatja ezt a Magyar Péter jelenség.

A hatalom feketelistáján előkelő helyet elfoglaló Pénzügykutató Intézet is profitál ebből: nemrég Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója, a nemzeti együttműködés rendszerének e két oszlopa volt a liberális kutató intézet vendége, hamarosan pedig Navracsics Tibor miniszter érkezik, aki oroszlánként küzdött Brüsszelben az eurómilliárdokért – nem is sikertelenül. Persze a magyar oroszlán leginkább Rejtő Jenő hőséhez, Wendriner Aladárhoz hasonlít, aki már a bécsi állatkertben született, és esze ágában sincsen kockára tenni életét a nagy semmiért: különösen, hogy már a vak is látja, hogy a király meztelen.

Surányi: ez euró bevezetése nem oldaná meg a problémákat, de megakadályozná, hogy Orbán kivezesse az országot az unióból

Összegezte álláspontját az euróval kapcsolatban a Pénzügykutató Intézetben tartott előadásán a Nemzeti Bank ex elnöke.

Elmondta, hogy Magyarország jó messze van az euró kritériumok teljesítésétől, de ez 2019-ben még reálisnak látszott.

A magyar miniszterelnöknek esze ágában sincs bevezetni az eurót hiszen ez korlátozná a szuverenitását nem annyira Magyarországét mint inkább Orbán Viktorét.

Aki még nem vette észre, hogy a világgazdaság új korszakba lépett: míg 2020 előtt alacsony volt a kamatláb és az infláció, a munkabérek lassan nőttek, a reáljövedelem olykor csökkent is, mert a globalizáció fő tendenciája az outsourcing volt vagyis ott kellett valamit létrehozni, ahol az a legolcsóbb. Ennek következtében az Egyesült Államokból kiszervezték az informatika jelentős részét Indiába, ahol egy informatikusnak csak havi 1000 dollárt kell fizetni míg az USA-ban 8000-et.

Outsourcing helyett insourcing – ez Washington jelszava az új világgazdasági korban amikor haza akarják telepíteni az ipart nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Ez inflációs tendenciákat indít el, melyet sikerült letörni a Federal Reserve Boardnak és az Európai Központi Banknak, de mind az USA-ban mind az eurozónában egyelőre várnak a kamatláb csökkentésével, mert attól tartanak, hogy újraindulhat  az infláció,  melyet korábban az energia válság indított el, ezúttal a munkabérek növekedése miatt pöröghet fel.

Mindeközben az eurozóna és az Európai Unió zászlóshajója,

Németország, amely Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, nem áll jól, sőt sokan Európa beteg emberének tartják.

Surányi György szerint ennek oka az irracionális adósság fék, amely megakadályozza, hogy a kormány megfelelő módon támogassa a gazdaságot miközben a költségvetési hiány és az államadóság alacsony.

“Nagy Márton olyan mint a Bourbonok”

A gazdaságpolitikát Orbán Viktor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre bízta, aki a korábbihoz hasonlóan önti a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy ez felpörgeti a gyengélkedő  és kereslethiányban szenvedő cégeket hiszen ha a lakosság több pénzt kap, akkor nő a fogyasztás. Ezt John Maynard Keynes már felfedezte, de a zárt gazdaság számára. Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, ebben csakis addig működik ez a gazdaságpolitika amíg a külföldi finanszírozás biztosított. Nagy Márton olyan mint a Bourbonok, semmit sem tanult és semmit sem felejtett – hangsúlyozta Surányi György arra rámutatva, hogy a külső egyensúly rámehet, ha forszírozzák a hazai fogyasztás felpörgetését.

Jelenleg nincs válságban Magyarország, de…

Magyarország államadóssága 80% körül jár a GDP-hez viszonyítva, és ez nem kirívóan magas. A nagy minősítő intézmények ezért továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják nyilván Magyarországot. Csakhogy kérdés  hogy meddig? A nemzeti banknak már most is 2,5%-os kamat prémiumot kell ajánlania ahhoz, hogy kölcsönhöz jusson, és ez magasabb mint Görögország esetében, melyet nem ajánlanak befektetésre. Magyarország egyre többet kell, hogy költsön a korábban felvett hitelek törlesztésére. Ezt a pénzt az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat fejlesztésére lehetne fordítani – hangsúlyozta Surányi György.

Szerinte a jelenlegi állás szerint Orbán Viktor még négy öt évig folytathatja a jelenlegi gazdaságpolitikát, amely a gazdaság túlfűtését jelenti anélkül, hogy Magyarország olyan fizetési válságba kerülne mint Görögország 2008-ban vagy Argentína jelenleg.

Közben viszont Magyarország az utolsó helyre került egy főre jutó fogyasztás terén az Európai Unióban: immár Bulgária is megelőz bennünket. A korrupció viszont virágzik, azon a listán az elsők vagyunk az Európai Unióban. Gazdaságilag sikertelen, de politikailag eredményes a nemzeti együttműködés rendszere, és Orbán Viktornak ez a legfontosabb hiszen ettől függ a hatalma. Ezt a miniszterelnök semmiképp sem akarja kockára tenni hiszen akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie: az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt ki Magyarországnak, ebből Orbán Viktor lányos zavarában 10 milliárdot utalt ki rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol a pénz? – kérdezhetnék a bukott miniszterelnöktől, aki épp ezért foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához.

Cowboy

A küzdelem mindig kétarcú. Az egyik, amit ténylegesen megvív az ember a csatatéren, a másik, amit otthon elmesél belőle. A két arc, noha elvileg ikrek, a legritkább esetben hasonlítanak, ráadásul van olyan harc, amit meg sem vívtak, egyedül az otthoni meséből derül ki, hogy volt ilyen. Illetve nem volt, de végül mégis, és hogy győztünk, az a minimum.

A legröhejesebb az, mikor egyértelmű, hogy a Nagy Harcos összes küzdelmét láttuk, illetve követni tudtuk, hazánkban is meg külföldön is, nekünk mégis olyanokat mesél róla itthon, mintha semmit sem láttuk volna, és csak most, az ő elbeszéléséből fogjuk megtudni, hogy mi volt, hogy volt, különben is, de főleg egyáltalán.

Némi gondot jelent, hogy a röhejességről általánosságban nem lehet beszélni, hiszen a szájtáti közönségből néhányan ugyan hahotáznak, ám majd hárommillió állampolgár nem mulat a szövegén, hanem elkerekedett szemmel csodálja a halált megvető bátorságú nindzsát (A miniszterelnök a Fidesz 30. tisztújító kongresszusán elmondott beszédében közölte, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány… A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély”). Ezen hős nindzsa értünk öldököl mindenfelé, mert ő aztán nem egy anyámasszony katonája, aki a felesége szoknyája mellett ül otthon jófajta pálinkát hörpölgetve, hanem kiáll a placcra, ahogy kell neki! Illetve mégsem. Nem mindig áll ki. A nindzsa ugyanis a szamurájokkal ellentétben „a sötétség és a lopakodás mestere, aki főleg a ravaszságban, kémkedésben és gyilkosságban jártas”, mely nindzsadefiníció a mi miniszterelnökünket illetően abszolúte stimmel (lásd: kilopakodott a sötét brüsszeli büfébe egyedül kávét inni). No kiállás, no placc, no reflektor, ha kérhetem! Így van ő például a svédekkel is, akik esetében ahelyett, hogy kimenne Stockholmba megbeszélni Kristerssonnal a dolgokat, hogyan is van az az állítólagos svéd sértegetés, ami miatt mi nem szavazzuk meg a NATO tagságukat, inkább Erdoğannal sugdolózik, a frakcióra mutogat, és a csicskáit küldi nyilatkozni. „Bukotsumono!” mondanák lebiggyesztett szájjal a szamurájok, ha érdekelné őket ez a pávatáncnak hívott sunnyogás.

Vannak persze a nindzsákon kívül más harcosok is. Ilyen például a cowboy. Tükörfordításban tehénfiút jelent, aminek sok értelme nincs (legfeljebb LMBTQ+ klubokban), persze lehet variálni a fordításban, például „a tehénnek a fia”, de az még nagyobb hülyeség lenne, ezért célszerűbb vagy úgy hagyni, ahogy van, na, legfeljebb gulyásnak fordítani. Az Egyesült Államok korai korszakában hatalmas gulyák járták a legelőket, melyek terelését és védelmét a cowboyok látták el. Ezért volt pisztolyuk, mert sok marhatolvaj követte a gulyákat, akikkel sűrűn és helyben kellett megvívni a marhákért a harcot. Így aztán kiválasztódtak/kinevelődtek a párbajfenomének, akiket a filmipar tett naggyá, a szó elszakadt eredeti jelentésétől, és ma már sokan azt gondolják, a cowboy valamiféle nemzeti hős, aki megmenti a nőket a megbecstelenítéstől, a bankokat a kirablástól, ráadásul hullabecsületes, mert ahelyett, hogy jól hátba lőné a rohadékokat, kiáll velük párbajozni egy szál maroklőfegyverrel az oldalán. A sheriffre nem számíthat soha, mert az mindig tehetetlen és ostoba, legalábbis a cowboyos filmek többségében az.

Nem véletlen tehát, hogy derék miniszterelnökünk nindzsából cowboyra váltott, hiszen a nemzeti hős szerepe nem áll távol tőle. A kormányfő legutóbbi fiatalos bejelentkezésében hat témáról beszélt. A videó lendületes, a hatlövetű szót a cowboyokkal tisztában lévőknek nem kell magyarázni, és ami a legfontosabb: végre megtudhatjuk, mire lő a mi derék hősünk, azaz mi az, ami fontos neki.

Lövés 1.: „Vannak évek, amelyekben az a legjobb, hogy véget érnek. Így vagyunk mi 2023-mal. Az évnek vége, a háborúnak sajnos nincs vége, a terrorveszély nő Európában, és a migrációs nyomás is egyre nehezebb. 2023-ban kellett a legény a gátra.

Ja. Kellett a legény. Illetve kellett volna. De nem volt. Az infláció az egeket ostromolta, az infli-EB-t nagy fölénnyel nyertük, fogyasztásban utolsó előttiek vagyunk, már csak Bulgáriát előzzük, az államháztartási hiány úgy elszállt, mint a győzelmi zászló, ha az EU Ukrajnát nem akarta volna fölvenni, még az a 10 milliárd euró sem jött volna, amit Orbán a büfébe való távozással kizsarolt az Európa Tanácstól, a háborúnak ugyan nincs vége, de ez Magyarországtól teljesen független kérdés, a migránsokat illetően meg Ausztria állandóan panaszkodik, hogy a legtöbb migráns tőlünk érkezik oda. Nincsen legény arra sem, hogy megvédje a határainkat?

Lövés 2.: „Amikor először jutottunk ki, a pótselejtezőt megelőzően a norvégok röhögőgörcsöt kaptak. Most bezzeg a csoportbeosztásnál már nem tolongtak a csapatok… Szép év lesz ’24

Tanári fizetések, egészségügy, 5% fölötti hiány, „kiafrancot” érdekel? Lényeg, hogy kijutottunk. Mint az ugyancsak szép ötvenes években, mikor a foci vitte a hátán az országot. Orbán most is erre számít, mert másra nem is tud, csak egy a baj: ott még nem tartunk, ahol Puskásék, hogy másodikok legyünk egy világversenyen (a horvátok bezzeg…). „Nem baj, az ikszedik hely is szépen csillog”, mondja majd Orbán, ahogy Rákosi elvtárs, csak ő ikszedik hely helyett ezüstéremmel.

Ha a stadionokkal meg fűtött pályájú „palántaneveldékkel” teleszórt és pénzzel alaposan fölturbózott fociéletünkből a legértékesebbet, azaz Szoboszlait kiragadva megvizsgáljuk a pályafutását, kiderül belőle, hogy ő már 16 éves korától Ausztriában játszott, azaz a karrierjéhez nekünk, magyaroknak nincsen sok közünk.

Lövés 3.: „Recep Tayyip Erdoğan török elnök Magyarország kiemelten fontos stratégiai szövetségeseként nemrég járt Budapesten… Ez egy erős ország, amely fejlődik, és már saját autómárkát előállítanak. Hoztak is belőle egy példányt. Cserébe egy lovat adtam. Sólyomra gondoltam először, de az biztos visszarepült volna, és akkor azt hitték volna Isztambulban, hogy rászedtük őket…. Csupa ilyen „egy lóerő 435-ért” jellegű üzletet szeretnék kötni idén is.”

Az, hogy Erdoğan Orbán szövetségese, teljesen egyértelmű, mert egyik sem vethet a másik szemére semmit az otthoni demokráciát illetően, Az, hogy stratégiai partnerek, egyértelműen mutatja, hogy mindegyikük hosszú távra tervez. Törökország erős ország. Erejét láttuk 1526-ban meg 1541-ben is, a mai gazdasági és demokratikus fejlődését illetően viszont még van hová. Az autó-ló csere mutatja, hogy Magyarországnak Mészáros Lőrincék kifinomult betonkeverési technikáján kívül ajándéknak alkalmas ipari terméke nincs. A turul jobb, ha itthon marad, mert ott esetleg munkára fognák, ami nem tesz jót egy sólyom kedélyének. Hogy hazatalálna, az erős túlzás, maximum elszáll a jó fenébe (miért nem őrizték rendesen?). A vágyott jó „üzletet’” illetően: megvan az már! Illetve volt. Az EU-val Gyurcsány 2007-ben megkötötte a jó üzletet, ő még alig kapott belőle (a projektek végén fizetnek), Orbán viszont 2010. óta élvezi, hogy minden éveben jóval több pénz érkezik, mint amennyit befizetünk. Sajnos a permanens pávatánccal sikerült Orbánnak elintéznie, hogy ez a jó kis üzlet befuccsolt egy ideje. Nem reménykedni kell, hanem intézkedni! A teljesítendő 27 pont jó ideje ismert mindenki előtt. Az EU megküldte. Többször is.

Lövés 4.: Decemberi nemzetközi sajtótájékoztatómon a legtöbben Ukrajna felől érdeklődtek Az álláspontunk világos, az Európai Unió rossz úton indult el, amikor úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat Ukrajnával. Ebből még sok baj származik. És most az a dolga Magyarországnak, hogy ezeknek a bajoknak és károknak a számát csökkentse, illetve Magyarország feje fölül elhárítsa. Béke kell és tűzszünet.”

Az álláspontunk valóban világos, de nem érdekel rajtunk kívül senkit. Törökország 2005. óta, azaz 18 éve uniós tagjelölt, de még mindig nem tag, mert az EU csak tagságra érett jelöltet vesz föl, így aztán nem egészen érthető, hogy Orbán jelenleg mitől fél. Ukrajna csak akkor lesz tag, ha minden szempontból megfelel, és az uniós költségvetés sem kerül bajba (az EU nem hülye), azaz a tagjelöltség most még csak egy gesztus, de Orbán ezt nem hajlandó észrevenni. Vagy ez csak a mindenáron való krakélerkedés? Valószínűleg a kettő elegye. A probléma sajnos az, hogy az ilyen viselkedés negatív hatása az országon fog csattanni, nem csak Hatvanpusztán. Sőt, azon nem is.

Lövés 5.: „Javier Milei. Egy elnök, aki láncfűrésszel kampányol… Ez a gesztus nem volt indokolatlan, mert Argentína inflációja 100 százalék fölött is járt. Sok sikert kívánunk Argentínának, Magyarországnak egy metszőolló is elég volt, hogy 10 százalék alá vágjuk az inflációt. Figyeljük, mit tesz az elnök, hátha tanulhatunk tőle gazdaságpolitikai mesterfogásokat. Nem kell sírnunk Argentínáért

Bizony! Nekünk elég volt a metszőolló, Argentínának láncfűrész kell. Az orbáni üstökön ragadás és a fejszével való faragás eltűnt az éj homályában, helyette megjelent egy újabb kerti szerszám, melynek segítségével a miniszterelnök be akarja adni a népnek, hogy nem a 2022-es magas áraknak (melyekhez viszonyítunk), nem a 2023-as, az előbbieknél csak kevéssel magasabb áraknak, sőt nem is a KSH-nak van köze a 10% alatti inflációhoz, hanem ő maga az, aki üstökön ragad, üt-vág, metsz, meg fűrészel (szerintem lesz még olyan is). Szólhatna már neki valaki, hogy hülyeségeket beszél. Bár… a KSH módszertanának megváltoztatása az inflációs számítást illetőleg lehet, hogy tényleg az ő műve („Csináljatok már valamit, Áron!”). Én persze inkább a gazdaságilag menő országokat figyelném, nem Argentínát, mert mesterfogás helyett most már kormányozni kellene. Tisztességesen.

Lövés 6.: „2024 egy reményteljes év lesz, feltéve, ha sikerül rendet vágnunk Brüsszelben. Donald Trump volt amerikai elnök győz, és elhozza nekünk a békét az ukrán háborúba”.

A büfében már vágtuk a rendet rendesen, most már csak Macronék közé kell odacsapni. Lehetőleg akkor, mikor nincsenek ott, különben megint mehet Orbán a büfébe. Trump nem elhozza a békét, hanem leállítja Ukrajna támogatását, azaz megadja magát a Nyugat nevében, és akkor Putyin Európában szabad kezet kap. Egyébként ez nem ukrán háború, hanem orosz, mégpedig a legócskább háborús bűnökkel súlyosbítva. Minden rossz benne van, ami csak elképzelhető.

Na, kérem, hát íme: újra szólt a hatlövetű. Jó kis cowboyos, mi? Azt javaslom, inkább röhögjünk, úgy kevesebb folyadékot veszít az ember, mintha sírna.

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

Horvátországban nem mindenki boldog az eurótól

Milyen változást hoz a kicsi és szegény uniós tagállamban az euró bevezetése? Ennek nézett utána a német közszolgálati Deutsche Welle.

Több turista jöhet Horvátországba, a külföldi cégek több új beruházást kezdhetnek el, mert az euró megkönnyíti a helyzetet – lelkesedett Andrej Plenkovic miniszterelnök. A baj csak az, hogy a horvát vállalkozások csak egy kis része ápol intenzív kapcsolatot az eurozónával – írja a Deutsche Welle szakértője. Andelko Subic arra mutat rá, hogy Horvátország rendkívüli mértékben függ a turizmustól. A gazdasági válság azonban érinti az országot a magas energia árak miatt. Plenkovic miniszterelnök ugyan azzal büszkélkedik, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, de ezt csak azért mondhatja, mert a hiány kritériumot az Európai Unió és az Európai Központi Bank módosította a Covid járványra illetve az energiaválságra hivatkozva. Az elhúzódó ukrajnai háború miatt Horvátországnak is növelnie kell a katonai kiadásokat. Az euró ebből a szempontból előnyös hiszen az import nem drágul oly mértékben mintha Horvátországnak megmaradt volna a saját fizetőeszköze.

Illúziók nélkül

A görög pénzügyi válság megmutatta, hogy mennyire sérülékeny lehet egy szegény ország az eurozónán belül is.

Az alapvető probléma az, hogy Horvátországnak van egy világszínvonalú futball válogatottja Luka Modriccsal, de nincsenek ilyen gazdasági vállalkozásai – hangsúlyozza a Deutsche Welle szakértője, aki rámutat arra: sokan tartanak attól Horvátországban, hogy válság esetén olyan megszorító csomagokat kapnak majd a trojkától mint Görögország. A trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank drasztikus életszínvonal csökkentő intézkedésekkel állította helyre Görögország pénzügyi egyensúlyát. A kúra eredményes volt: Görögország már magához tért, de a görög társadalom jórésze még nem érte el a válság előtti életszínvonalat.

Ezért a horvátok jelentős része azért imádkozik, hogyha lesznek megszorítások , akkor azok ne az amúgyis gyengén működő egészségügyet, oktatást érintsék, és ne csökkenjen brutális mértékben a nyugdíjasok életszínvonala.

Szegények és gazdagok

A fő probléma az – hangsúlyozza a Deutsche Welle, hogy növekszik a szakadék az Európai Unió gazdag és szegény tagállamai között holott korábban felzárkózásról volt szó. Az euró nem segít ezen a problémán. Az uniós támogatásból Horvátország építhet új kórházakat és iskolákat, de az orvosok és tanárok fizetését a horvát államnak kell állnia.

Miből?

Sok horvát tanár már réges-régen kivándorolt, hogy Ausztriában vagy Németországban autóbusz sofőr legyen vagy építkezéseken dolgozzon, mert olyan nagy a jövedelemkülönbség a gazdag és szegény országok között az Európai Unióban. Ezen a problémán nem segít az euró bevezetése sem.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

Az árfolyamtudós jelenti

Nem áll meg a forint vesszőfutása az MNB drasztikus lépései ellenére sem, sőt a kilátások kicsit sem kecsegtetőek.

Ma reggelt reggel fél 10-kor 405,37 forintra emelkedett az euró árfolyama, ezzel új történelmi szintet érte el. Jelenleg 404,90 árfolyamon jegyzik a forintot az euróval szemben. Ugyanilyen gyengén teljesít az USA dollárral szemben is közel a a 387,37-es történelmi mélypont.

A baj nagyságát jelzi, hogy a forint tartósan alulteljesít az olyan  régiós devizákhoz képest mint a zloty vagy a cseh korona. sőt a horvát kuna .

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK