Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Soros György benntartaná a briteket az EU-ban

0

A demokrácia aláásásával támadnak, pedig soha nem titkoltam, hogy a maradáspártiakat támogattam a brexittel szemben – írta Soros György a Mail on Sunday-ben. A cikkben a milliárdos tulajdonképpen az őt ért támadásokra reagálva megmagyarázza, miért annyira fontos számára Nagy-Britannia sorsa és EU-ban maradása, hogy pénzt is áldoz erre.

Soros azzal kezdi, hogy gyerekként a nácik elől kellett bujkálnia a családjával, majd a kommunista diktatúra fojtogató légköre elől menekült el Magyarországról, hogy Angliában leljen menedékre. Azt írja, hogy ily módon korán megtapasztalhatta, mennyire sokat számít az, hogy milyen politikai légkör uralkodik egy országban. A kilenc év alatt, amit Angliában töltött, az ország rajongójává vált, és hiába költözött 1956-ban az USA-ba, továbbra is a „szívében maradt” Nagy-Britannia.

„Még mindig van házam Londonban, és az év egy részét itt töltöm” – írja. Soros, akit külföldiként túl nagy befolyással vádolnak, Ruper Murdoch-hoz hasonlítja magát, aki amerikai állampolgár, de elkötelezett brexitpárti. „Az a jó, hogy mi, „külföldiek” mindketten örömmel létesítettünk rengeteg munkahelyet az Egyesült Királyságban” – írja.

Soros hangsúlyozza, hogy fiatalemberként nagy hatással volt rá, amit Angliában tapasztalt, és a nyitott társadalmak eszméje iránt is itt köteleződött el. Ezért alapított meg az Open Society Foundations-t (Nyílt Társadalom Alapítvány), és ezért költötte a vagyona jelentős részét a demokrácia eszméjének terjesztésére, és az elnyomottak megsegítésére – írja. Büszkén támogatta a Best for Britain-t is, akik az Európai Unióban maradás mellett álltak ki.

„A brexitet tragikus hibának tartom”

– írja Soros, aki szerint az Egyesült Királyság a lehető legjobban járt az EU-val a brexit előtt, hiszen tagja volt az uniónak, de megtarthatta saját valutáját. Végzetes hibának tartja, hogy népszavazást tartottak a kérdésről, mert az ilyen szavazások szerint sokszor vezetnek rossz döntésekhez, hiszen az embereket könnyen félrevezetik, és igazából a jelenlegi rendszer iránti elégedetlenségüket fejezik ki a szavazáskor, de nem gondolkodnak el a döntés következményein.

„Azért mert egy helyzet nem kielégítő, nem jelenti, hogy nem lehet rosszabb” – írja Soros, hozzátéve, hogy szerinte ez történt most Nagy-Britanniában is. A brexit a milliárdos értékelése szerint az EU és a britek számára is vesztes helyzetet eredményezett, hiszen mindkét fél meggyengül a kiválással. Soros megítélése szerint az elkövetkező fél évben ez nyilvánvalóvá válik, ahogy az elválás ténylegesen is megkezdődik. Ráadásul ez a folyamat évekre leköti majd az EU-t és a briteket is, holott egyesített erővel kéne harcolniuk külső erők, például az orosz befolyás ellen.

Soros szerint a döntés még visszafordítható, és azok, akik az EU egyben maradásáért küzdenek, a teljes támogatását élvezik. Soros György a cikkben arra reagált, hogy a héten támadások érték amiatt, hogy a hírek szerint pénzzel támogatná a Best for Britain nevű, az EU-ban maradásért kampányoló szervezetet.

A Telegraph című konzervatív napilap írta meg, hogy Soros 400 ezer fontot (140 millió forintot) adományozott a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül a Best for Britain számára, és a lap értesülése szerint a szervezet hamarosan kampányt is indít a kilépési folyamat leállítására. A Telegraph cikke nyomán a Daily Mail „szennyes pénznek” nevezte Soros támogatását, és követelte, hogy Soros György „takarodjon” a brit belpolitikából – írja az MTI. Soros a Daily Mail támadására a lap vasárnapi kiadásának kommentrovatában reagált, az imént összefoglalt írással.

Törökországot és Oroszországot zavarja az EU bővítési terve

0

Mindkét ország a befolyási övezetének tartja a Nyugat-Balkánt.

Ahogy mi is megírtuk, a héten jelentette meg a nyugat-balkáni országokra (Szerbia, Montenegro, Bosznia, Albánia, Macedónia és Koszovó) vonatkozó bővítési stratégiáját az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy

Szerbia és Montenegro akár már 2025-ben az Unió tagja lehet.

Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt is mondta, hogy olyan államokat akarnak felvenni, amelyek törekszenek az uniós tagságra, és egyetértenek az EU alapértékeivel.

Oroszország és Törökország is saját érdekszférájának tekinti a Nyugat-Balkán bizonyos részeit. Oroszország például

aktívan támogatja a nacionalista és populista erőket az Unióval szemben.

Törökország pedig arról panaszkodik, hogy évtizedek óta várólistán tartja az EU a csatlakozás szempontjából.

A Fidesz visszaélt a többségével – Jeszenszky Géza interjú

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, az Orbán-kormányok előbb washingtoni, majd oslói nagykövete nem szeretné, ha a Fidesz nyerné meg a választásokat, de ha igen, akkor is koalícióra kényszerüljön. A volt diplomata, külügyér a Független Hírügynökségnek adott interjújában elmondja: Orbán Viktor becsapta őket, még 1996-ban, többek között ez is közrejátszott az MDF megszűnésében. Ezzel együtt csak 2014 után, lemondva oslói pozíciójáról, szakított vele, mert vállalhatatlannak tartotta azt, amit a norvég civil alappal tett a kormány. Jeszenszky úgy látja:  mind bel-, mind pedig külpolitikailag rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, az ország tekintélye óriásit zuhant.  Amit pedig az agg Sorossal művelnek, az kifejezetten gusztustalan.

 

Jól érzékelem-e, hogy még mai is létezik egyfajta MDF-tudat?

Én ezt nem érzékelem igazán, van ugyan néhány barátom, ismerősöm az egykori MDF-ből, akivel olykor találkozom – Bod Péterrel például elég gyakran -, de élő MDF-tudatnak ezt nem nevezném, miközben örülnék, ha lenne ilyen, főként az egykori Magyar Demokrata Néppárt, vagyis az MDF-ből kivált tagok között. Természetesen bennem él egy eszményi kép az egykori MDF-ről, amelynek én is alapítója voltam, arról a pártról, amelyre rányomta bélyegét Antall József. De lehet, hogy ez csak ábránd, hiszen tudjuk, a biológián túl a csábítás is működött; az egykori párt valamikori vezetői és tagjai politikailag eléggé szétszéledtek.

Szükségszerű volt az MDF szétesése?

Nem vagyok determinista történész, soha nem hiszem azt, hogy valami szükségszerű volt. Voltak tendenciák, amelyek valószínűsítették, hogy az MDF rámehet a rendszerváltozásra, de ez nem volt belekódolva a pártba. Még akkor sem, ha az alapító csapat meglehetősen heterogén társaság volt. Antall József tette az MDF-et egy határozott arcélű, jobbközép párttá, és ezt nem osztotta mindenki. Ma van egy, a rendszerváltást kutató intézet, amelynek vezetője, Bíró Zoltán, mondhatom azt, hogy gyűlölettel viseltetett Antall iránt. Ami fakadt részint a világnézeti különbségből, féltékenységből, és abból is, hogy Antallnak egyenes vonalú politikai pályája volt, Bírónak kevésbé, az ő életrajzában vannak kínos elemek, például az MSZMP tagság.

Belenyúlt-e Orbán Viktor az MDF-be?

Ez azt hiszem közismert. Amikor 1996-ban az MDF kettévált, és fontosnak tartom most is hangsúlyozni, hogy nem azért történt ez, mert Szabó Iván nem tudta elfogadni, hogy az MDF a riválisát, Lezsák Sándort választotta az országos gyűlés elnöknek, hanem azért, mert az a platform, amit Lezsák és az akkor meglehetősen friss párttag Boross Péter képviselt, elfogadhatatlan volt számára, és mindazok számára, akik hűek akartak maradni az antalli gondolatokhoz. Vagyis a polgári, nyugatos elvekhez. Más országokban is szétváltak a rendszerváltó pártok, de sajnos egyedül nálunk nem tudott megmaradni a jobbközép, európai gondolkodású politikai erő. Az MDNP egyébként épp a Fidesz miatt nem tudta megugrani az ötszázalékos küszöböt. De nem itt látom én Orbán szerepét, hanem amikor – nem vált még ketté az MDF, de nagyon élessé vált a véleménykülönbség a Szabó Iván és a Lezsák vezette irányzat között, akkor Orbán – tulajdonképpen ügyes politikusként -, biztatta a mi irányzatunkat, hogy hagyjuk ott a Lezsák-csapatot (velük kapcsolatban nem túl elismerő jelzőket használt) és alakítsunk új pártot, amely a Fidesszel szövetkezve jó esélyekkel megnyerheti a következő választást.

Haragszik rá emiatt?

Ez ugye a klasszikus oszd meg és uralkodj elv érvényesítése volt, amiért én, történészként nem neheztelhetek. Egy politikusnak ugyanis, akinek nagy ambíciói vannak, a riválisokkal el kell bánnia.

Ami bántó volt, és nagyon sokan zokon is vettük, hogy Orbán a szétválás után, félredobva az ígéretét, nem az akkori Fideszhez eszmeileg sokkal közelebb álló MDNP-vel szövetkezett, hanem Lezsák pártjával. Ebben Lezsáknak is komoly szerepe lehetett.  Lezsák és Boross is, még 96 elején is lekezelően beszéltek a „liberális” Fideszről; azt mondták, hogy szóba se jöhet, hogy elfogadják vezérnek ezt a „taknyos” Orbán Viktort. A szétválás után viszont Lezsák jó érzékkel a Fideszhez közeledett, a Fidesz meg azt látta, hogy a szétválást követően a tagság többsége nem az új pártba lép be, hanem marad a régiben. Ráadásul Orbánnak a konzervatív fordulatát jobban hitelesíthette, ha nem a nyugatos, liberális, hanem a népies irányzattal szövetkezik. Így érkeztünk el a 98-as választásokig, ahol mi is elkövettünk egy hibát: a Fidesz felajánlott nekünk tizenöt befutónak ígérkező képviselői helyet, s bár lehetett látni, hogy nincs sok esélyünk a parlamentbe jutásra, mégis az általam nagyra becsült Szabó Iván és néhány társa ezt visszautasította, mondhatom, hogy ellenemre. Ez aztán el is hozta az MDNP végét.

Miért? Jól érezné magát a Fidesz árnyékában?

Eszembe se jutott 98-ban, hogy belépjek a Fideszbe, vagy újabb karriert keressek ott. Erre nem is volt szükségem, hiszen én voltam a Fidesz-kormány washingtoni nagykövete. Teljes lojalitással és tudásommal képviseltem Magyarországot, és a Fidesz kormányát, amely azért eléggé más volt, mint ma. Vagyis 2002-ig én teljes bizalommal viseltettem Orbán iránt. Hogy ezután a személyes viszonyunk elhidegült, ez nem rajtam múlott. Ezzel együtt Martonyi János felajánlotta nekem az oslói nagyköveti posztot, amit el is fogadtam. Összességében tehát azt mondhatom, hogy Orbánnal, ha nem is bizalmi, de korrekt, normális viszonyban voltam, egészen a 2010-es évek elejéig.

De mit jelentett ez az elhidegülés?

Két részből állt. Orbán nem volt kíváncsi arra, hogy milyen tanácsokat adnék, vagy milyen tanulságokat vonnék le az amerikai kapcsolataink alakulásáról, amelyek megromlottak, részben a Gripen vadászgépek vásárlása miatt, részben pedig azért, mert ő maga nem ítélte el Csurka Istvánt és Lovas Istvánt a 2001-es New York-i merénylettel kapcsolatos megnyilatkozásukért. Én persze nem sértődtem meg, tudomásul vettem, hogy nem igényli egy volt külügyminiszter, nagykövet tanácsait. Én csak 2014-ben láttam olyannak a Fidesz- kormány politikáját, amelyet én nem tudok tovább képviselni. Ez volt az az idő, amikor teljesen értelmetlen és alaptalan vitába bonyolódtunk a norvég civil alap támogatásai kapcsán.

Ez erkölcsi kérdés volt az ön számára? Már tudniillik az, hogy ha nem ért egyet a kormányával, amely a nagyköveti posztra helyezte, akkor lemond?

Ez természetes következmény. A polgári demokráciákban ez gyakori, Magyarországon, igaz, ritka dolog volt, hogy ha egy köztisztviselő nem ért egyet bármiben a kormányával, akkor előbb mondjon le, és utána bírálhat.

Orbán ekkor sem volt kíváncsi a véleményére? Beszélt vele egyáltalán a lemondás után?

Nem, de még az ügyet (rosszul) kezelő Lázár János sem hallgatott meg, amikor friss miniszterként összeveszett a norvégokkal. Hiába jeleztem, hogy nem célszerű konfliktusba kerülni egy jobbközép kormánnyal, amely erősen támogatja az előző miniszterelnököt, a munkáspárti Stoltenberget a NATO főtitkári posztra. Magyarországnak a norvég civil alappal kapcsolatban jogilag nem volt igaza, politikailag pedig káros volt az egész vita. Amikor gyakorlatilag szóba sem állt velem a saját kormányom, akkor döntöttem el, hogy én nem tudom megsokasodott norvégiai barátaim előtt ezt a rossz ügyet képviselni.

Azóta sem volt önök között semmilyen kontaktus?

Nem.

Az elmúlt héten aláírt egy olyan levelet, amelyben többekkel együtt azt szorgalmazza, hogy az ellenzéki pártok mindenütt a legesélyesebb jelöltet támogassák az áprilisi választásokon. Ez nyílt állásfoglalás az Orbán-kormány ellen. Mi késztette erre a lépésre?

Nem volt ez váratlan lépés a részemről, és aki figyelte a megszólalásaimat az elmúlt két-három évben az tudhatta, hogy miként vélekedem a kormányról. Ami ebben most újdonság, hogy azt képviselem, semmiképpen ne legyen kétharmada a Fidesznek, mert mind a külpolitikája, mind a belpolitikája elfogadhatatlan számomra.

A kétharmados többségével a Fidesz láthatóan visszaélt; létrehozott egy új alkotmányt, a demokráciában szokásos széles körű egyetértés nélkül.

Megváltoztatta a választási törvényt, és nem igaz az, hogy ezzel csak a szocialisták példáját követték. Nem, a korábbi választási törvényt, illetve a választókerületi határokat az 1989-es kerekasztal tagjai alakították ki.

Sorolhatnám még milyen döntéseket hozott ez a kormány, amelyekkel egy demokrata nem érthet egyet. Félő, hogy ha még egyszer kétharmada lesz a Fidesznek, olyan lépéseket fog megtenni, amelyek még súlyosabb kritika tárgyát képezhetik.

Fölvetették például egy sajtókamara létesítését. Mire emlékeztet ez? Mussolinire, Hitlerre, és az 1930-as évek magyarországi jobboldalára. Módosítanák az önkormányzati választás módját, amivel újra csak a rendszerváltozás kardinális tételét rúgnák fel. A demokráciának elengedhetetlen kelléke a helyi demokrácia.

Sokszor mondják, hogy Magyarországon nem elég erős a demokratikus gondolkodás; Antall nagyon jól tudta, hogy az önkormányzat lesz az, ahol ez a gondolkodás megerősödik; ahol mindenki megtapasztalhatja, hogy van szava.

Térjünk vissza a mába, de egyszersmind a múltba: hogyan értékeli a Horthy-kultuszt, és ebben a volt párttársának, Lezsák Sándornak a szerepét?

Lezsákot utólag is nagyra értékelem azért, amit az MDF megteremtéséért tett. Nem pusztán a lakiteleki sátorállítást, hanem azt a hatalmas szervezőmunkát, amit végzett. Azzal persze tisztában voltam, hogy ő – talán önhibáján kívül – nem kellő műveltséggel, de nagyon nagy ambícióval rendelkező ember, aki mindezt egy alázatos köntös alá igyekszik rejteni. Ennek egyik jele volt, hogy 90-ben nem volt hajlandó képviselőséget vállalni. Igaz, Antallal szemben kezdettől fogva kimutatta bizalmatlanságát, ő volt, aki ’89 októberben nyíltan nem támogatta elnökké választását. Antall József ezt sosem vette tőle zokon, sőt, kapacitálta, hogy vállaljon képviselőséget. Ő azonban tiltakozott, nem, nem, mondta, én visszamegyek tanítónak… Közben azonban létrehozta a Lánchíd alapítványt, amely nem a kormányt támogatta, hanem saját magát szolgálta az egyre bővülő, országossá váló hálózatával. E mögött valójában az Antall-ellenes eszmei politikát folytatta, amivel hozzájárul ahhoz, hogy a Csurka-féle vonulat is szembefordult a miniszterelnökkel. Szóval Lezsák nem pusztán Antall személyes ellenfele volt, a nyugati demokráciák szelleme idegen volt számára., Egyszóval nagyfokú féltékenység volt benne Antall Józseffel szemben. Az 1996-os szakítás után utasításba adta, hogy minden módon lehetetlenné kell tenni az MDF-ből kivált képviselőket. Azt mondta, hogy mindenkit szabad támogatni, csak bennünket nem, még Csurka pártját, a MIÉP-et is inkább, mint az MDNP-seket.

És a Horthy-kultusz?

Ez fakadhat műveltségbéli hiányosságokból is. A rendszerváltozás után előjöttek azok is, akik a Horthy-korszak legkonzervatívabb irányzataival azonosultak, egyesek talán még a nyilasokkal is. Az Antall-kormány nem jobboldali, hanem centrista kormány volt, a miniszterelnök mindig is azt hangoztatta, hogy a kormányrudat középen kell tartani. A Horthy-kultusz felkarolásában lehetett szerepe Boross Péternek is, akivel kezdetben Lezsák nem volt jó viszonyban, de már 96-ra szövetségesekké váltak. Két évvel korábban Lezsák is aspirált a miniszterelnöki posztra, de feltehetően megegyeztek egymással a megoldásban. Ő, mármint Lezsák hozta azokat a szavazatokat Boross számára, amelyek többséget jelentettek Szabó Ivánnal, vagy Für Lajossal szemben a miniszterelnöki utódlásban.

Említette, hogy a Fidesz a kétharmaddal visszaélt, és vissza is élhet. Mi az, ami még veszélyként megfogalmazható?

Külpolitikában az orosz kapcsolat említendő első helyen. Annak idején nagyon jó személyes viszonyunk volt az akkori orosz vezetéssel. Azért is, mert ők egy nyugatos társadalmat, demokráciát akartak kialakítani. Azután egy nagyon rossz irány kerekedett felül, egy oligarchikus és korrupt rendszer alakult ki. Ezt azért hangsúlyozom, mert

távolról sem vagyok orosz-ellenes, de az igazán jó, bizalmi viszonyhoz demokratikus országra van szükség, és nem egy olyanra, amely a szomszédait megtámadja és autoriter belpolitikát folytat. Amelynek a külpolitikáját joggal tartja aggasztónak a NATO. Az orosz orientáció ellentétes a rendszerváltozással, nemzeti érdekeinkkel. 

Energia-függőségünk fokozása Paks 2-vel is nagyon nem kívánatos. Ezt a politikát még a Gyurcsány-kormány kezdte el, csakhogy akkoriban ezt Orbán erősen bírálta, ma viszont az ellenkezőjét teszi, nem pusztán megvalósítja, hanem titkosítja a szerződéseket, szóval aggasztó, amit csinál. Én a kínai viszonyt sem tartom kifejezetten előnyösnek, aminek a legpregnánsabb jele a Budapest-Belgrád vasútvonal teljesen felesleges és méregdrága átépítése. Én egyébként sem hiszek abban, hogy egy olyan távoli országgal, mint Kína, egy ilyen erősen önérdek-vezérelte országgal a kis Magyarország számára előnyösen  tud kereskedni. Fontosabb lenne a keleti helyett az északi nyitás, a skandináv országokkal való kapcsolatok erősítése. A legsúlyosabb probléma azonban a „Brüsszel”, vagyis az EU-ellenes politika, vagy a Trump előtti időkben az Amerika-ellenes retorika. Végre gazdaságilag, politikailag és katonailag is kitűnő szövetség tagjai vagyunk, nem szabad eljátszani partnereink bizalmát.

A lakosságot megtévesztő propaganda intellektuálisan is elfogadhatatlan, politikailag pedig káros. Ezek együttesen eredményezik azt, hogy Magyarország tekintélye óriásit zuhant az elmúlt tíz évben.

Ráadásul gazdaságilag is visszaestünk, éllovasból szinte sereghajtóvá váltunk.

Mi a véleménye a Soros-féle kampányról?

Nekem semmi okom nincs, hogy kedveljem Sorost. Ahhoz joga volt, hogy annak idején az MDF-fel szemben erősen az SZDSZ-t támogassa. Követett el inkorrekt dolgokat személyesen velem szemben is, de a Közép-Európai Egyetem létét üdvözöltem, mert a tanítás jó minősége mellett növelte hazánk ismertségét és tekintélyét.

Ezért aztán teljesen értelmetlennek tartom az ellene folytatott hadjáratot. Amit pedig az agg Soros személye ellen tesznek, az gusztustalan, politikailag és erkölcsileg is vállalhatatlan. Amit tesznek, az a magyar társadalom lenézése; maga a konzultáció is az volt, Soros diabolizálása pedig visszataszító.

Említette, hogy küzd a kétharmados Fidesz-győzelem ellen. Ezek szerint azt jónak tartaná, ha nyerne, de csak ötven százalékkal, azaz abszolút többséggel?

Nem, hiszen azért is írtam alá a levelet. Én már az Orbánnal, vagy a Fidesszel történt szakításom előtt is azt képviseltem, hogy minden kormánynak jó tesz, ha koalícióban kormányoz, vagyis, ha van egy belső kontroll. Ez meggátolja azt, hogy egy párt túlhatalomhoz jusson. Azt szeretném, hogy ne legyen olyan helyzet, amikor bármely párt abszolút többséghez jut. Kényszerüljön rá a koalícióra, a kompromisszumokra. Ha tehát a Fidesz nyer, akkor is szüksége legyen partnerre. Én a jelenlegi helyzetben az LMP-t támogatom, de jónak látnám, ha az egyéni kerületekben megegyezne más pártokkal. Viszont Gyurcsány Ferenc egész politikai működését károsnak tartom, nélküle sosem lett volna túlhatalma a Fidesznek, és most is zavart kelt az ellenzékben. A lényeg az, hogy olyan koalíció jöjjön létre, amely meg tudja gátolni azt, hogy a Fidesz visszaéljen a kormányzati hatalommal. Ebben tud egyetérteni egy nagyon heterogén, tábor, olyanok is, akiket egy világ választ el egymástól – mint engem is egyes aláíróktól. Szerintem érdemes lett volna megvárni sokkal több személy csatlakozását, bár kérdés, hogy akkor ez a pártok vezetőire nagyobb hatással lenne-e.

Veszély fenyeget(het)i a NATO-t és az EU-t

Mit kellene az Egyesült Államoknak tennie annak érdekében, hogy létrejöjjön a stabilitás a NATO-n belül és az Európai Unióban? – teszi fel a kérdést a magyar származású amerikai szakértő. A válasz röviden: az egész Közép- és Kelet-európai régióra kiterjedő átfogó stratégiát kell kidolgozni és ennek keretében egy sor – részletezett – konkrét lépést tenni.

 

„A közép- és Kelet-európai térség  egészségét csakis egy az egész régióra kiterjedő megoldás képes helyreállítani. A régió könnyen láppá változhat, amely beszippantja a NATO-t és az Európai Uniót. Zűrzavar, anarchia és akár újabb polgárháborúk alakulhatnak ki a két közösség hátsókertjében” –

figyelmeztet az Egy amerikai Cassandra álmodozása címet viselő írásának most megjelent második részében a magát „racionális republikánusnak tartó” szakértő Radványi Miklós. Mint egy történelmi felvezetés és politikai gyorsfénykép felvillantása után kifejti: az Egyesült Államok elmulasztott lépéseket tenni, pedig egyértelműen pro-aktivitására lenne szükség, hiszen a demokrácia válságba jutott Közép- és Kelet-Európa-szerte, ahol a hatalmat az az új elit ragadta magához, amelynek egyrészt soha esze ágában nem volt átengedni azt az embereknek, másrészt szégyentelenül elsikkasztotta, ellopta hazája vagyonát.

Úgy jellemzi a jelenlegi helyzetet, hogy a NATO és az EU bővítését vezérlő jó szándék – ahogy a jó szándék gyakran, így ezúttal is – nem várt eredményekkel járt. A szerző ez alatt azt érti, hogy az elsősorban a nemzetközi szankciók miatt gazdaságilag gyengélkedő és viszonylagos elszigetelődésbe került putyini Oroszország veszélyt jelent a régióra. Megosztással gyengítené a NATO-t és az EU-t Moszkva, s Orbán Viktor már ennek az eszközévé vált. Pedig e két közösség bővítésének rövid távú célja pont az orosz befolyás visszaszivárgásának a megakadályozása volt, a végső cél pedig ezen országok teljes integrációja a szabad és demokratikus államok családjába, ahol tiszteletben tarják az emberi jogokat és a kisebbségek egyenlőségének az elvét, és ahol a működő piacgazdaság szabályai és a jog uralma érvényesül.

Az érintett térség több országában azonban nem ez történik, legfeljebb szavakban, de nem tettekben – olvasható ki az elemzésből, amely szerint

a nyugat elkövette azt a hibát, hogy nem vette fel figyelembe az Európa két része közötti fundamentális különbségeket.

S habár például a menekültkérdés körül alakult ki egyfajta ellenségeskedés a térség több állama és több nyugat-európai ország között, a nézetkülönbségek gyökere ennél sokkal mélyebben keresendő Radványi szerint.

A szakértő szerint az USA nem tett semmit ebben a helyzetben – eltekintve attól, hogy kompromisszumot sürgetett a felek között. Ennél sokkal pro-aktívabbnak kellene lennie – hívja fel a figyelmet a szerző, aki szerint az amerikai kormánynak saját javaslatokkal kellene előállnia, s ha szükséges ráerőltetnie ezeket az EU-ra.

De Donald Trump első évében folytatódott az „Obama-adminisztráció abszurd módon inkompetens nem-politizálása”,

a Külügyminisztériumban nem töltötték be az üres helyeket, nem vettek fel új embereket, s  a nagyköveti posztok inkompetens embereknek lettek felajánlva.

S hogy mit kellene tennie Washingtonnak annak érdekében, hogy hatékony vezetőként kibékítse a látszólag kibékíthetetlen ellentéteket Európa két fele között? – teszi fel a kérdést.

A válasza a  következőkben foglalható össze:

A régió történelmét, embereit és kultúráit mélységében ismerő szakértőket kellene foglalkoztatnia tanácsadóként. Legalább egy helyi nyelv ismeretének alapvető elvárásnak kellene lennie.

A nagyköveti kinevezésekhez elengedhetetlenül meg kellene követelni az adott ország és nyelv alapos ismeretét – ne lehessen megvenni ezeket a posztokat (a kampányhoz történt anyagi hozzájárulásokkal).

Gyorsabban és sikeresebben kellene nemzetbiztonsági stratégiáját az európai kontinens gyorsan változó realitásaihoz igazítania, fenntartva a szükséges politikai és katonai erőt, elkerülendő egy komoly konfrontációt elsősorban Oroszországgal.

A régió országaiban tudatosítani kellene az elrettentés elvének a fontosságát.

Az amerikai politikacsinálóknak meg kell érteniük, hogy a régió országainak a problémái elsősorban belföldi jellegűek, s kevés közük van az USA-hoz vagy az EU nyugati feléhez. Ennek tudatában, a NATO-nak és az EU-nak meg kellene követelnie a társadalmi szolidaritást és a közös célok kialakulását a közép- és kelet-európai tagországokban.

Kívülről ráerőltetett engesztelhetetlen harcot kell indítani a mindent átszövő korrupció ellen, megerősítendő a köz bizalmát a demokratikus intézmények iránt.

Rendíthetetlen küzdelmet kell folytatni az antidemokratikus jogszabályalkotás ellen, amelynek célja a három hatalmi ág szétrombolása.

Ellensúlyozni kell a média egy részében eluralkodott gyűlöletkampányt.

Nem szabad tolerálni a közösségi médiában a szélsőségesek által a kisebbségek, a vallás szervezetek és az etnikai csoportok ellen indított kampányokat.

Radványi írásai

Elemzésének az első részében  Radványi arról írt, hogy Magyarország vált – az elmúlt nyolc évben – az Európai Unió é a NATO egységének és közös biztonságának legveszélyesebb tagállamává , azzal, hogy tudatosan és szisztematikusan megsérti a demokráciának a két –a hatalmi ágak szétválasztásának és a polgárok szabadságának – az alapértékét.

Nem ebben a cikksorozatában foglalkozik először a magyarországi helyzettel. Első, idehaza is nagy vihart aratott cikkében, az  Orbán Viktorhoz intézett nyílt levelében   a többi között azt írta, hogy amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat.

Később a magyar korrupcióról készített elemzésében arra figyelmeztetett, hogy „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését”.

A Független Hírügynökségnek adott interjújában pedig a többi között azt fejtegette, hogy ugyan a menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros ellenes kampányát.

Ez volt ma – 2018. február 6.

0

Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit. Ha bővebben is el akarja olvasni őket, kattintson a linkekre!

Tekintélyes lapok bírálják a magyar kormányt

Kelet-Európáról közölt cikket a Guardian és a Foreign Policy is, mindkettőben kiemelten foglalkoznak Magyarországgal, főleg a szabadságjogok visszaszorítása és az idegenellenesség miatt.

A szélsőjobb hőse lett Orbán Viktor

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Sorra dicsérik meg szélsőjobboldali pártok vezetői Orbán Viktort. Van köztük rasszista, vagy éppen erősen oroszbarát is. Az is közös bennük, hogy tavaly januárban

mindegyikük képviseltette magát a populista szélsőjobboldaliak nagy találkozóján,

Koblenzben, ahol együtt szidták a globalista elitet, az Európai Uniót, a médiát, és persze a menekülteket.

Maradt a veszteség a tőzsdén

Lényegében a nyitáskori veszteséggel zárta a napot a budapesti tőzsde a hétfőről áthúzódott pánik következtében. Közben a tengeren túl viszont mintha enyhülne a krízis, az amerikai index enyhe emelkedésben van.

Robbanhat a Fidesz a választások előtt?

Feszültség van a Fideszben információink szerint, pedig nem ez jellemző a pártra. Viszont ahogy növekszik, ahogy szaporodnak a kisebb és nagyobb hatalmi centrumok, úgy távolodnak el az egyszemélyi vezető, Orbán Viktor látóköréből az alsóbb szinten megjelenő érdekviszonyok, és döntési pontok.

Ma három éve mondta ki Simicska, hogy mit gondol Orbánról

Fotó: 444/Simicska Lajos

2015. február 6-án, pénteken a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és Hír TV vezetői „lelkiismereti okokra hivatkozva” felmondtak. A „szakítás” után sorra hagyták el Simicskát médiabirodalmának főszerkesztői, de ez csak fokozta az ő harci kedvét, és tömören így jellemezte egykori barátját:

„Orbán egy geci”.

Aztán elment szánkózni.

Kilép az MSZP-ből a gyöngyösi polgármester

Hiesz György, Gyöngyös polgármestere „könnyeivel küszködve” jelentette be, hogy visszalép az országgyűlési képviselői jelöléstől, és az MSZP-ből is kilép. Azt is elmondta, hogy

függetlenként folytatja munkáját,

és így indul majd a jövő évi polgármester-választáson is.

Új honlapja van Lázár Jánosnak

Személyes hangvételű, teli emberi megközelítésekkel – épp olyan, mint amilyennek egy politikusi honlapnak választási kampány közeledtével lennie kell. Még jó tanácsot is ad: az ember ne mondjon hülyeséget, butaságot Orbánnak.

Az LMP feljelent a paksi hitelcsere miatt

MTI Fotó: Kovács Tamás

Szél Bernadett feljelenti a kormányt a paksi hitel előtörlesztése miatt, mert ez szerinte annak beismerése, hogy lett volna olcsóbb hitelforrás is.

A kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a kölcsönből,

két százalékpontnyi kamatkülönbséget remélve megspórolni.

Kormányhivatalnokok őrizetben – ukránoknak szereztek hamis papírokat

Január 24-én Hajdúdorogon több kormányhivatali alkalmazottat vettek őrizetbe. Az esetről a rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy négy embert hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban, Albániában, Macedóniában, Boszniában és Koszovóban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Okostelefon nélkül már élni se tudunk?

Forrás: pexels.com

A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már

inkább internetezésre és csetelésre használjuk,

mint beszélgetésre. Minden második magyar rendszeresen a vécére is magával viszi. 29 százalék tartja magát függőnek, de a magyarok háromnegyede nem tudna lemondani okostelefonja használatáról.

Mennyit hoz a konyhára egy Michelin-csillag?

A nagy éttermek is a piacról élnek, sok esetben számukra is létkérdés a Michelin-csillag. Az elismerés három év alatt átlagosan 80 százalékos forgalomnövekedést jelent, többen mégis önként lemondanak róla.

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

0

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Az érintett hat ország: Szerbia, Montenegro, Albánia, Macedónia, Bosznia és Koszovó. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „A Nyugat-Balkán stabilitásába és jólétébe való befektetés egyet jelent az Uniónk biztonságába és jövőjébe való befektetéssel.” Szerinte

„szilárd politikai akarattal, valódi és tartós reformok végrehajtásával és a szomszédokkal fennálló viták végleges rendezésével”

a hat ország előre tud haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

A bővítési stratégia szerint elképzelhető Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozása, de ez attól függ, milyen mértékben haladnak a reformok. Egyelőre

csak ezzel a két országgal folynak csatlakozási tárgyalások.

A Bizottság kiemelte, hogy a 2025-ös év nem tekinthető rögzített időpontnak, de még céldátumnak sem.

Azt írják: Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálása.

Jean-Claude Juncker
(MTI/EPA/Patrick Seeger)

Albániáról és Macedóniáról azt írják, hogy jelentős előrehaladást értek el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, és Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján.

Azt is kiemelték, hogy az elért eredményektől függően az egyes országok utolérhetik, vagy meg is előzhetik egymást.

Johannes Hahn bővítési biztos azt mondta:

„Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit.”

Ezzel arra utalt, hogy Bulgáriát és Romániát sokak szerint elsietve vették fel az Unióba. Azt is kijelentette, hogy új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal.

Az Európai Bizottság közleménye szerint hat kiemelt területet határoztak meg az érintett országokkal való együttműködés elősegítésére.

  • Jogállamiság: az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése.
  • Biztonság és migráció: a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása.
  • Társadalmi-gazdasági fejlődés: a magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása, nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére.
  • Közlekedés és energetika: kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás.
  • Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
  • Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.

Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.

A stratégia azt is kiemeli, hogy

az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására,

intézményi és pénzügyi szempontból is. Az Európai Tanácsban például jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását.

Magyarország az EU és a NATO legveszélyesebb tagállama

Magyarország vált – az elmúlt nyolc évben – az Európai Unió és a NATO egységének és közös biztonságának legveszélyesebb tagállamává, azzal, hogy tudatosan és szisztematikusan megsérti a demokráciának a két – a hatalmi ágak szétválasztásának és a polgárok szabadságának – alapértékét. A többi között erről ír legújabb – egy sorozat első részének szánt – elemzésében Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép értékeket követő amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó magyar származású alelnöke.

 

Radványi nem először foglalkozik a magyarországi helyzettel, első, idehaza is nagy vihart aratott cikkében, az  Orbán Viktorhoz intézett nyílt levelében, a többi között azt írta, hogy amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat. Később a magyar korrupcióról készített elemzésében egyenesen arra figyelmeztetett, hogy „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését”. A Független Hírügynökségnek adott interjújában pedig azt fejtegette, hogy ugyan a menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát. „Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta.

Legújabb, a Frontiers of Freedom oldalán megjelent, Egy amerikai Cassandra álmodozása címet viselő írásában a magát „racionális republikánusnak tartó” szakértő nem állítja, hogy Orbán lenne a térségben az egyedüli vezető, aki a történelmi revizionizmusban dagonyázik – Jaroslaw Kaczynski, Andrej Babis, Milos Zeman, Robert Fico, Mihai Tudose is ott sorjáznak Orbán mellett.

„Európa kollektív és az egyes nemzetek egyéni emlékezete rövid, s ez a hihetetlenség határát súrolja”

– állapítja meg. Azonban Magyarország teljhatalmú vezetője, Orbán mára már egyenesen tarthatatlan helyzetbe lavírozta magát és az országát: a nyugatosodás és a keleti despotizmus közötti választás dilemmáját úgy oldotta fel, hogy megtévesztő módon Európa felé fordult, ám közben az ország gazdasági jövőjét veszélyes módon az oroszok és a kínaiak zálogává tette. Mindamellett azonban a magyar gazdaság fenntarthatóságát ma az uniós források biztosítják.

Radványi leírja véleményét arról, hogy miért nem nyugodott biztos alapokon az Európai Unió bővítése, majd felveti:

most már az a kérdés, hogyan kezelje az EU, a NATO és a helyi politikusok a helyzetet.

Elsősorban is, nem szabad ismét elkövetni a múlt hibái. Az újragondolást a kilencvenes évek elejére datálható jugoszláv válságtól kell elindítani, az ország még korábbra visszanyúló mesterséges államiságának a felismerésétől. Egy másik lényeges hiba az volt Radványi szerint, hogy nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot a sorrendiségnek: komolyabb gazdasági előrelépés nélkül nem lehet rendes demokráciát kiépíteni. S végül az oroszok viselkedésének a félreismerése a harmadik ilyen nagyobb hiba, amit az EU és a NATO elkövetett.

Fel kell tehát ismernie a Nyugatnak, hogy a térség gyengélkedésének az alapvető oka a történelmében keresendő. Brüsszelnek vezető szerepet kell vállalnia a hibák kijavításában.

Radványi szerint a leghatásosabb nem a szavazati jog megvonása lenne Lengyelországtól és Magyarországtól, hanem a támogatások visszatartása. Magyarország esetében 5,6 milliárd euróról van szó.

Ezt a lépést a botrányos – már az EU biztonsági érdekeit is veszélyeztető –korrupció is indokolttá tenné. Hiszen a letelepedési kötvénnyel terrorista múlttal rendelkezők is az EU állampolgáraivá válhattak, s ami még riasztóbb: az állítólagos magyar nemzetiségűek is csak úgy özönlöttek Oroszországból és a volt Szovjetunió utódállamaiból, Kínából, több muszlim többségű államból.

A Közép- és Kelet-Európában végbemenő politikai lázadás kihívást jelent az Európai Unió egységére és rugalmasságára.

A lengyelek és a magyarok elleni – nem kirúgással véget érő – kampánnyal áll szemben az oroszok és kínaiak további penetrációja a régióba. Minél tovább beszél mellé Brüsszel, annál nehezebb lesz leépíteni az általuk kiépített politikai és gazdasági infrastruktúrát. Mostantól – figyelmeztet Radványi – az eddiginél súlyosabb és stratégiailag a helyét jobban megálló politikára kell áttérnie Brüsszelnek az általa szélhámosként, gazemberként jellemzett tagállamokkal szemben.

Először a politikai korrupciót kell kezelni, amely az egész kontinenst veszélyezteti.

Emellett nagyon szigorúan és következetesen meg kell követelni a szervezet alapelveinek és alapértékeink a betartását, követését. És végül, de nem utolsósorban, a történelem irredenta ideológiákon alapuló újraírását egyértelműen le kell verni, mégpedig tényekkel.

Brüsszelnek regionális stratégiát kell kidolgoznia. Anélkül az EU nem lesz felkészült a szélhámos-gazember politikusok bomlasztó tevékenységének a semlegesítésére és az oroszok és kínaiak részéről érkező külső kihívások hatékony kezelésére.

Nem kaphatnak kevesebb családi pótlékot Ausztriában a magyarok

Ezt mondta egy budapesti háttérbeszélgetésen Marianne Thyssen uniós biztos. Beszélt arról is, hogy szeretnék létrehozni az Európai Munkaügyi Hatóságot, valamint bevezetni az európai társadalombiztosítási számot.

Marianne Thyssen
MTI Fotó: Marjai János

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Ausztria szeretné indexálni a családi pótlékot, vagyis kevesebbet adna azoknak a külföldi munkavállalóknak, akik ugyan Ausztriában dolgoznak, de a gyerekeik otthon élnek.

Marianne Thyssen erre röviden azt mondta:

„ez nem lehetséges”.

Következményekről egyelőre nem akart beszélni, mert, ahogy fogalmazott, ez még csak egy terv, és de ha az osztrák parlament elfogadja az erről szóló törvényt, akkor azt elemezni fogják, és utána mindenképpen reagálnak rá. Azt többször is kiemelte, hogy

ahol valaki fizeti a járulékokat, ott kell megkapnia a juttatásokat is, méghozzá ugyanannyit, mint a helyieknek.

Az osztrák kormány terve ellen korábban Magyarország is tiltakozott, ez a kérdés is szóba került Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár találkozóján. Kurz akkor azt mondta: a döntést az európai joggal összhangban hozták meg – az uniós biztos ezt másként gondolja.

Marianne Thyssen beszélt arról is, hogy a globalizáció jelentette kihívásra nem lehet válasz a protekcionizmus, az EU szociális pillérével kapcsolatban pedig nem csak a Európai Bizottságnak van teendője, hanem a tagállamoknak is.

Tavaszra egyébként három javaslatból álló csomaggal készülnek. Egyrészt ki kellene mondani, hogy mindenkinek, aki dolgozik, jár szociális védelem, emellett létre akarják hozni az Európai Munkaügyi Hatóságot, elmondása szerint azért, hogy könnyebb legyen együtt dolgozni, például ellenőrzéseknél. Harmadrészt pedig

európai társadalombiztosítási számot akarnak bevezetni,

ennek célja, hogy a különféle jogosultságokat más országokban online lehetne igazolni, nem kellene hozzá papírokat vinni. Mindezekről viszont még tárgyalni fognak.

Marianne Thyssen azt is mondta, hogy most biztató a helyzet, soha nem dolgoztak még ennyien az EU-ban, és soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség sem, 7,3%-os – igaz, azt is megjegyezte, hogy nagy a kilengés, Csehországban például 2,3, Görögországban 20, Spanyolországban 16%-os.

Végül arról is beszélt, hogy a brexit átmeneti időszakában sem változhat semmi az ott dolgozó uniós állampolgárok, így a magyarok számára, arról pedig, hogy a britek kilépése után mi lesz, még folynak a tárgyalások.

FT: Hat országot akar felvenni az EU 2025-ig

0

Az Európai Unió azt tervezi, hogy hat országot vesz fel 2025-ig, köztük Koszovót is – írja a Financial Times meg nem nevezett diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Kifejtik, hogy az unió új lendületet kíván adni a bővítési folyamatnak, így fokoznák a térségen áthaladó migráció ellenőrzését és az orosz befolyás erősödését.

A cikk szerint az EU bővítési stratégiája, amelyet kedden tesznek közzé, az utóbbi két évtized legnagyobb bővítését irányozza majd elő. „A 2025-ös határidő ugyanakkor inkább motiváló, mint amennyire realisztikus” – jegyzik meg.

Szerbiára csak akkor vonatkozhat a 2025-ös csatlakozási határidő, ha gyorsan végrehajtja a reformokat, és kötelező módon, tartósan normalizálja viszonyát Koszovóval. Ezt nyilatkozta a Kurier bécsi napilapnak Johannes Hahn uniós bővítési biztos.

Kifejtette, hogy emellett fontos még a jogállam meg a demokrácia erősítése, a munkaerőpiac reformja és a térség országaival való megbékélés. Mindezek terén az elmúlt években történt előrelépés, ám most valódi áttörésre van szükség – mondta.

Az Európai Bizottság közlése szerint Hahn a nyugat-balkáni stratégia bemutatását követően, azaz jövő szerdán Szerbiába utazik. Az illetékes személyesen mutatja be a Brüsszelben elfogadott dokumentumot. Belgrádi látogatása után ezt Podgoricában is megteszi.

(RTV)

Maradnak a konfliktusok, egyezség nélkül ért véget a bécsi tárgyalás!

Egynapos villámlátogatást tett Bécsben a magyar kormányfő. Orbán Viktor először a Népszabadság bezárását levezénylő Heinrich Pecinával, majd az osztrák kancellárral tárgyalt. Mint Sebastian Kurz hivatala az Orbánnal tartott közös sajtótájékoztató után közölte, szó esett a magyarországi jogállamisággal, és médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról. Végül Orbán Viktor egy héten belül már a második szélsőjobboldali vezetővel is tanácskozott. Az alkancellárral folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón a magyar kormányfőt az Elios Zrt-vel, tehát a veje korábbi cégével kapcsolatos vizsgálatról is kérdezték. Orbán megismételte korábbi álláspontját: nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányfő bécsi látogatásáról az osztrák fővárosban élő Földvári Zsuzsanna, újságíró tájékoztatta a Független Hírügynökséget.

 

Orbán Viktor még hétfőn megérkezett Bécsbe, a hírek szerint a miniszterelnök felkereste Heinrich Pecinát a Népszabadságot egykor tulajdonló befektetőt, aki a kormány legnagyobb megelégedésére meg is szüntette a lapot. Ön is így tudja?

Igen, a hírt eleinte titkolták, de aztán a sajtótájékoztatón Havasi Bertalan beismerte a találkozó tényét. A kormányfő sajtófőnöke szerint egyébként Pecina kérte a találkozót, más információk szerint azonban Orbán kezdeményezte azt. A megbeszélés tartalmáról nem szivárgott ki semmi.

Gondolja, hogy a kormányfő illő módon megköszönte, hogy Pecina úr ügyesen felszámolta a legnépszerűbb magyar napilapot?

Aligha, hiszen azóta már sok idő eltelt, a hálálkodáson már valószínű, hogy túl vannak. Az újságírók inkább azt latolgatták, hogy a felek vajon milyen újabb akcióra készülhetnek. Még az is felmerült, hogy Magyarországon létre akarják hozni az újságíró kamarát.

Az első jeges rémület már végigment a szakmán, mert az érdekvédelemnek ez a formája tökéletes lehetőségnek látszik a magyar sajtó megfélemlítésére. Mondja, Ausztriában van ilyen intézmény?

Nincs, ilyen nem létezik.

Az osztrák-magyar találkozó délelőttjén csak az volt a hír, hogy a tanácskozások közben Orbán Viktor szinte végig menekült a sajtó elől. Gondolom ehhez a bécsi újságírók nincsenek hozzászokva. Van arról benyomása, hogy az elmúlt hetek alatt milyen kép bontakozott ki Magyarországról?

Nehéz ezt meg megmondani, mert az itt élőkben velünk szemben van egy hagyományos rokonszenv. Holott az osztrákok a többi szomszédos néppel szeretnek gúnyolódni, főleg a németekkel, de a magyarokat szemben az ősi rokonszenv még most is megvan. Természetesen

a sajtó a vonzalmainak megfelelően megoszlik, változó hangerővel kritizálja Orbánt; a baloldali lapok keményebben, a jobboldaliak kicsit visszafogottabban. Mindenesetre a mai, inkább jobboldali Die Presse címlapján rettenetes fotó jelent meg Orbán Viktorról, mint aki jön és lenyeli Ausztriát.

A sajtóról még annyit, hogy a tárgyalás reggelén még nem terveztek sajtókonferenciát, legfeljebb egy nyilatkozatot ígértek Orbán és Kurtz megbeszélése után. De ha jól tudom, volt sajtótájékoztató, lehetett kérdeni. Miért borult fel az elzárkózás terve?

Állítólag osztrák nyomásra engedtek a nyilvánosságnak. A vendéglátók kérték, hogy ne olyan kurtán-furcsán érjen véget az egész megbeszélés. Aztán a sajtóértekezleten Orbán Viktor informatívabb, aktívabb és érdekesebb is volt, mint a Kurtz. Továbbá a kérdésekre is eredetibb, tartalmasabb válaszai voltak, mint az osztrák kancellárnak. Majd késő délután

a magyar miniszterelnök találkozott Heinz-Cristian Strache alkancellárral, aki a szélsőjobboldali FPÖ vezetője.

Mindenesetre figyelemre méltó rekordot állított be Orbán Viktor. Mint európai vezető rövid idő alatt két szélső-jobboldali vezetővel is tanácskozott. Korábban Geert Wilders holland szélsőséges pártvezérrel, most pedig az osztrák alkancellárral találkozott.

Azt nem tudjuk, hogy itt milyen cifra megbeszélések zajlottak az alkancellárnál, mert ezután már nem tartottak tájékoztatót.

Amikor még a bécsi kirándulást tervezte Orbán Viktor, akkor azt posztolta az interneten, hogy az osztrák kancellárral meg akar állapodni a migrációról. Teljesült a miniszterelnök terve?

Annyiban igen, hogy a két ország közt feszülő éles konfliktust érdekes módon simították el. Köztudott, hogy az ausztriai családtámogatási rendszer átalakítása kifejezetten fájdalmasan érinti az Ausztriában élő magyar családokat. Az itt dolgozó magyarok ugyanis annyi járulékot fizetnek, mint az osztrák munkavállalók, mégis alacsonyabb támogatást kapnak az otthon maradt gyerekek után.

A hazai kommentárok szerint Orbán Viktor elengedte a magyar családok kezét. Ezt onnan is így látják?

A sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy ez nem a két ország között éleződő konfliktus, hanem az uniós szabályozási dilemmája. Így aztán az ügyben semmiféle eredményről nem tudtak beszámolni.

Milyen volt a találkozó hangulata, kedélyeskedtek a kormányfők?

Kedélyesnek egyáltalán nem, inkább visszafogottnak mondanám.

Magyarországon a választási kampány része lett a „migránsozás”, miközben a kormány szinte titokban fogad be menekülteket, meg jó pénzért letelepedési kötvényekkel hozza a külföldieket, a „Sorosozással” pedig soha nem érzékelt félelmet gerjeszt az országban.  Ausztriában is nagyobb a szigor, mint korábban. Ebben az ügyben tud a két kormány együttműködni?

Bécsben Orbán Viktor egy szóval sem említette, hogy a magyar kormány befogadott volna 1300 embert. Itt ugyanaz a militáns migráns-ellenesség dőlt belőle, mint korábban. Bár Sebastian Kurz is szigorúbban kezeli a menekültek befogadását, s kemény hangon beszél a migrációról, ezért is nyerte meg olyan nagy fölénnyel a választást. Ugyanakkor mindkét kormányfő arról beszélt, hogy az igazi menekülteket, akik az életüket mentve jöttek be a térségbe, azokat befogadják és támogatják.

Külön kiemelték, hogy a külső határokat, a kerítéseket, rettentően meg kell erősíteni, s a két ország ebben is partner. Szó esett még azokról a bevándorlókról, akik jogtalanul tartózkodnak az unióban. Orbán többször is elmondta, hogy a magyarok segítséget nyújtanak minden országnak, hogy ezeket az embereket visszavigyék a hazájukba.

Az egyik fontos napirendről már a múlt héten le kellett mondani, hisz információk szerint Paks II. bővítése is szerepelt volna a tárgyaláson, de az osztrák kormány sietve bejelentette, hogy európai bírósághoz fordul. Részben mert tiltott támogatást vél felfedezni az atomerőmű építésénél, másrészt környezetvédelmi okok miatt. Végül is ez a téma szóba sem került?

Szóba került, a sajtóértekezleten Kurtz kancellár azt hangoztatta, hogy Ausztria közismerten atomenergia ellenes, ezért ment neki a paksi atomerőmű bővítésének, hisz korábban hasonló bírósági eljárást kezdett a brit Hinkley Point beruházása ellen is. Orbán viszont arról beszélt, hogy az atomerőművet nem tekinti kétoldalú ügynek, ezért az osztrákoknak ezt a csatát Brüsszellel kell megvívnia.

Bár ha a bíróság kimondja, hogy itt tiltott állami támogatás van, akkor a bizottság leállítja a paksi beruházást, a britek is ezért hagyták abba a saját, említett beruházásukat.

Ez kicsit odébb van, egyelőre nem tudni, ki dönt helyesen: aki leállítja az építkezést, vagy aki befejezi. Mindkét megoldás okozhat hihetetlen veszteséget, de nem tudjuk melyik a jó megoldás.

Szóval atomenergia ügyben sincs megállapodás a két ország között. Lényegében semmilyen megállapodás nem született, bár nem tudjuk, hogy Pecina úrnál, vagy a szélsőjobboldali Strache-nél mire jutott Orbán. Milyen volt a hangulata a tárgyalásnak?

Mint említettem, kedélyes az nem volt, Orbán úgy viselkedett, mint aki hatalmas rutinnal mozog az európai színtéren. Kicsit atyáskodó, és jóságos volt az uniós színpadra kilépő fiatal osztrák kancellárral, aki pedig úgy viselkedett, mint egy megszeppent kisdiák. De mindketten igyekeztek szalonképesek maradni.

Olyannyira, hogy az osztrák elnöki hivatal csak a sajtótájékoztató után közölte, hogy vendégével Kurz beszélt a jogállamisággal, és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról is, amelyek miatt Magyarországot nemzetközi kritika éri. Arról nincs hír, hogy erre mit válaszolt Orbán Viktor, válaszolt-e egyáltalán. Valószínű nem, mert akkor ő már a szélsőjobboldal vezetőjével tárgyalt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!