Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Elfogadhatatlan az EU-s költségvetés

0

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján elfogadhatatlannak mondta az Európai Unió költségvetés tervezetét, mert „azokat büntetnék, akik teljesítményt mutattak fel.”

Az EU-s költségvetés nemcsak Magyarország számára elfogadhatatlan, ha így fogadnák el, fájna a balti és a közép-kelet-európai országoknak – mondta Gulyás.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Stop, Sorosként ismert törvénytervezetről a Velencei Bizottság már elküldte-e a véleményét, a miniszter azt mondta, hogy még nem kapták, péntekre várják.

Kérdés hangzott el arról is, hogy mikor találkozik Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral. Gulyás kitérő választ adott.

Menekültügy: Európa az orbáni úton

0

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek.

A Zeit az unió menekültpolitikájával kapcsolatos cikkében felteszi a kérdést: vajon élvezi-e még a többség támogatását a német-francia terv az uniós menedékpolitika megreformálására, mert a jelek arra utalnak, hogy a dolgok inkább abban az irányban haladnak, vagyis afelé, amit Orbán Viktor jelölt ki, amikor három éve, a válság tetőpontján szélsebesen lezáratta a határokat.

A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem sajnálta az erőfeszítéseket, hogy elriassza az országban lévő migránsokat. Számára a menekültügy kizárólag a határok védelmével egyenlő.

Legutóbb a belügyminiszterek tanácskozásán derült ki, hogy a Berlin és Párizs által szorgalmazott kvóták nem jelentenek alapot a kompromisszumhoz, és ez ügyben nem lehet sokat várni a hó végén esedékes csúcstól sem.

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek. Olaszország pl. több menedékkérőt akar átadni a többieknek, a V4-ek ellenben egyet sem kívánnak befogadni.  De ettől még Salvini olasz belügyminiszter az ideológiában egy követ fúj Orbánnal, kettejük politikája alighanem kifejezetten Németország ellen irányul.

Mindenesetre a menekültügyből az látszik: Európa a zárt erőd irányába halad. Kérdés azonban, hogy a falakon belül ki szabja meg a viszonyokat? Az feltűnő, hogy a franciák és a németek nélkül továbbra sem lehetségesek érdemi fejlemények, de már sok minden ellenükre zajlik.

Szelestey Lajos (B1)

Trump és Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbán a kezükre játszik

0

Az euroszkeptikus pártok az Uniót meggyengíteni kívánó erőket segítik, erről ír egy amerikai elemző.

Sebastian Kurz, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski talán nem is tudják, hogy mit csinálnak, amikor támadják Brüsszelt – ezt írja a CNN portálján közölt véleménycikkében Paul Hockenos író, politikai elemző. Szerinte Trump Kanadával kapcsolatos botránya, hogy őszintétlennek és gyengének nevezte Justin Trudeau-t, nem volt véletlen:

az amerikai elnök a szövetségesei belső ellentéteire játszik.

Meg akarja gyengíteni az Európai Uniót is, hiszen komoly vetélytárs a globális piacon. Erre utalt az is, amikor azt mondta: „túl sok a Mercedes New York utcáin”.

Az új németországi nagykövet, Richard Grenell pedig egyenesen arról beszélt, hogy Amerika támogatni fogja a „konzervatívokat” Európában. Olyanokra gondolt, mint az osztrák kormányfő, a mindössze 31 éves Sebastian Kurz. De idevehetjük az új, populista-szélsőjobboldali, bevándorlásellenes olasz kormányt, a lengyel és a magyar kormányt, és máris feltűnik egy erős euroszkeptikus csoport képe.

Ez pedig nem csak Trumpnak előnyös, hanem Vlagyimir Putyinnak is.

Az orosz elnök ugyan azt mondta ausztriai látogatása során, hogy Oroszországnak érdeke egy erős és egységes Európai Unió, de a tettei ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. Az oroszok mindenhol a szélsőjobboldali és/vagy populista erőket támogatják, amelyek mind euroszkeptikus álláspontot vallanak.

Például Putyin a francia elnökválasztási kampány közepén fogadta a Kremlben Marine Le Pent, a szélsőjobboldal vezérét. Olaszországban az oroszbarát pártok voltak a választás nagy győztesei. Az új olasz miniszterelnök első dolga volt, hogy kérje a G7 csúcson az Oroszország elleni szankciók megszüntetését. Sebastian Kurz vagy Orbán Viktor ugyanebben az irányban munkálkodik. Lengyelország az egyetlen kivétel, az ottani oroszellenes hagyományok miatt.

Az Európai Unió vezetői és a mögöttük álló német kancellár és francia elnök

megpróbálnak előre menekülni.

Június végén az uniós csúcsértekezleten várhatóan előterjesztenek valamiféle reformtervet. Ez az euróövezetre vonatkozna elsősorban, de minden EU tagállamot érinthet. Mindenesetre az amerikai elemző szerint az Európai Unió nem áll jól, a jövő héti európai parlamenti választások után pedig még inkább előre törhetnek az euroszkeptikus erők.

Ugyanakkor novemberben kongresszusi választások lesznek Amerikában is, Trumpnak arra is figyelni kell, nehogy a republikánusok elveszítsék kongresszusi többségüket. Putyinnak ezzel egy ideig nem kell foglalkoznia, ugyanakkor az orosz gazdaság továbbra is gondokkal küzd: az ország GDP-je Spanyolország szintjén mozog. Így pedig nehéz nagyhatalmi álmokat finanszírozni, pláne, hogy népszerűségének megtartásához figyelni kell a lakosság életszínvonalára is.

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

0

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

A viszki, a kereskedelmi háború egyik vesztese

Uniós bourbon whiskey-exportjának legalább 35 százaléka fog megdrágulni az USA számára a büntetővám miatt. Három nagy EU-ország tavaly 127,5 millió dollárért vásárolt ebből a fajtából. Magyarország alig 30 ezerért.

Miután az Egyesült Államok kivetette a vámokat az acélra és az alumíniumra, az Európai Unió válaszintézkedést tervez. (Először az EU mentességet kapott hat másik országgal együtt). Az összesen 2,8 milliárd dollárnyi (25 százalékos) büntetővám által érintett termékkör egyike a bourbon whiskey (az egyéb fajták nem). Ennek három legnagyobb uniós importőre Spanyolország, az Egyesült Királyság és Németország, ahogyan azt a statista.com grafikonja mutatja.

Forrás: statista.com

Csak e három állam tavalyi importja ebből az áruból 127,5 millió dollár volt, ami a teljes amerikai bourbon-export 35 százaléka. A pótvámmal sújtott összeg persze ennél nagyobb a maradék 25 országot is belevéve.

Az égetett szeszek kivitelét nyilvántartó amerikai hivatal statisztikája szerint 2017-ben Magyarországra összesen 30,9 ezer dollár (8,37 millió forint) volt, ami hihetetlenül kevésnek tűnik. Különösen úgy, hogy egy évvel korábban 7 és félezer dollár volt ez az érték.

A számokból az is kiderül, hogy

a bourboné a teljes amerikai viszkiexport 47 százaléka,

tehát valószínűleg fájni fog Amerikának ez a trumpi intézkedés.

Olyan világhírű márkák fogják piacuk egy részét elveszteni, mint a Jim Beam, a Jack Daniel’s, a Four Roses és a J&B.

Az ábrából az is kiderül, hogy Európában az egyéb amerikai whisky-fajtákat kedvelik jobban, míg az ausztrálok és a japánok inkább a bourbont isszák.

NATO főtitkár: az USA és az EU ellentétei nem akadályozhatják az együttműködést

Jens Stoltenberg abból az alkalomból beszélt, hogy a NATO védelmi miniszterei utoljára találkoztak a július csúcs előtt. Jelenleg 74 együttműködési szerződés fekszik az észak-atlanti katonai szervezet asztalán, de nagy kérdés, hogy hányat fogadnak el ebből, mert olyan sok az ellentét az Egyesült Államok és a szövetségesek között.

A hétvégén Quebecben, Kanadában üléseznek a G 7 vezetői. A fő téma ott a gazdasági együttműködés illetve annak hiánya: Trump kereskedelmi háborúját a szövetségesek egyöntetűen elutasítják. Ez az egyik probléma, amelyikre a NATO főtitkára célzott. A másik az iráni atomalku. Ebből Trump kilépett, de a többi aláíró továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés érvényben van. Az európaiak kérték Trumpot, hogy ne alkalmazzon szankciókat azok ellen az európai cégek ellen, melyek Iránban működnek. Válasz egyelőre nincsen …

A NATO-nak pedig nagy szüksége lenne az együttműködésre, mert Oroszország határai mentén a tagállamok Moszkva fenyegetésétől tartanak. Ezért rendszeresen tartanak NATO hadgyakorlatokat a határövezetben, ahol újra meg újra kiderül, hogy az infrastruktúra nem megfelelő. A súlyos amerikai tankok csak nagyon lassan képesek eljutni a célhoz, mert az utak és a hidak állapota nem jó. Ezért is sürgeti Trump elnök, hogy minden tagállam költse a GDP 2%-át évente katonai célokra. Csakhogy Lengyelország és a balti államok ezt már eddig is megtették, de az infrastruktúra továbbra sem felel meg a modern követelményeknek. Más tagállamok – köztük Magyarország – még mindig nem teljesítik a NATO előírást. Az új honvédelmi miniszter kinevezése alkalmából a magyar miniszterelnök azt ígérte: jelentősen növekszik a hadi költségvetés. “Remélem, hogy nem ragadunk le a 2%- nál!”- hangsúlyozta Florence Parly francia hadügyminiszter a találkozó előtt.

A fő vita ugyanis nem a pénzen van hanem azon, hogy mi az igazi stratégiai fenyegetés? Amerika, Lengyelország és a balti államok Oroszországot tekintik annak, de a többi tagállam – ezzel ellentétben – a nemzetközi terrorizmust tartja a legfőbb fenyegetésnek. Trump döntései nyomán Németország és Franciaország közeledett Oroszországhoz: Merkel kancellár és Macron köztársasági elnök is járt Putyinnál nemrégiben. Az orosz államfő Ausztriában tett egynapos látogatást, ahol mindenki lelkesen üdvözölte. Az osztrák államfő sietett közölni: Oroszország Európa része! Az új olasz kormány is oroszbarát húrokat penget. Ilyen körülmények között picit nehéz megteremteni az összhangot a NATO-ban Jens Stoltenberg főtitkárnak.

Magyarország egységes európai hadsereget javasol elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni harcra. Ez a gondolat megerősödött Trump legutóbbi döntései nyomán. Merkel kancellár nem véletlenül jelentette ki: Európa immár magára maradt! Saját magát kell megvédenie! Ez teljesen új helyzet hiszen eddig az USA garantálta Európa biztonságát. Ezt Trump is megerősítette épp Varsóban, ahol a legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől. Közös stratégia híján aligha várható sikeres együttműködés a NATO-n belül, ahol egyelőre mindenki a saját haderejét fejleszti abban bízva, hogy komoly konfliktus úgysem teszi igazi próbára azt…

Itt az EU válasza az amerikai importvámokra

0

Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra. Első körben nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot.

Bár korábban arról volt szó, hogy az Európai Unió mentességet kap az amerikai védővámok alól, ez csak néhány hétig tartott. Az Egyesült Államok az acél és alumínium importjára szabott ki 25, illetve 10 százalékos védővámot.

Az Európai Bizottság ezt követően a Kereskedelmi Világszervezethez,

a WTO-hoz fordult az amerikai védővámok miatt,

illetve még korábban vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy szükségesek-e intézkedések annak érdekében, hogy megvédjék az unió piacát az amerikai lépés nyomán nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól.

Mostani ülésén pedig jóváhagyta azt az amerikai árulistát, amelyet az EU importvámokkal sújtana, és amelyet már korábban megküldött a WTO-nak. A listán többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé szerepel, de megtalálhatók rajta bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is. Szakértők szerint

számos érintett amerikai cég központja fontos republikánus vezetésű államokban található.

A bizottság közölte: a tagországokkal együttműködésben várhatóan még júniusban sikerül lezárni a megfelelő eljárást, a védővámok így már a következő hónapban életbe léphetnek.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos azt mondta: ez megfontolt, arányos és jogszerű választ jelent az amerikai kormány egyoldalú és törvénytelen lépésére. Azt is mondta:

„Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok nem hagyott számunkra más választást.”

Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek majd még ki importvámot. Erre három év múlva vagy a WTO vitarendezési eljárásának lezárulta után kerülhet sor.

Putyin egységes és virágzó Európai Uniót akar

0

Legalábbis ezt nyilatkozta az orosz elnök az osztrák közszolgálati médiának abból az alkalomból, hogy látogatást tesz Ausztriában.

A közszolgálati médiának adott interjújában Putyin úgy fogalmazott: Oroszországnak érdeke egy egységes és virágzó Európa Unió, amely együttműködik Moszkvával, hiszen országa legnagyobb gazdasági partneréről van szó. Tagadta, hogy az euroszkeptikus pártokat támogatná az Európai Unióban.

Putyin látogatása azért jelentős, mert az orosz elnök majdnem egy éve nem járt Nyugat-Európában.

Az osztrák sajtó emlékeztet rá, hogy a nyugati államok közül elsőként Ausztria kezdett el orosz földgázt importálni, és ez a mennyiség egyre növekszik. A gazdasági kapcsolatok mellett a jó politikai kapcsolatokat is igyekeznek megőrizni. Oroszországgal minden politikai erő jóban szeretne lenni Ausztriában, de a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) ápolja a legjobb kapcsolatot az oroszokkal.

Heinz-Christian Strache, a kisebbik kormánypárt vezére nyíltan lobbizik azért, hogy vessenek véget az Oroszország elleni szankcióknak, de az FPÖ tagadja, hogy támogatnák őket az oroszok, és mostani interjújában Putyin is igyekezett csökkenteni a kapcsolat jelentőségét.

Az EU Oroszország kérdésében egyébként eleve erősen megosztott: Ausztria és Magyarország mellett például a frissen megválasztott olasz kormány is szankciók újragondolását szeretné.

A szankciók bevezetésének 2014-ben fő oka a Krím-félsziget annektálása volt, de az oroszok szíriai szerepvállalása és a Szkripal-ügy is szerepet játszott a nyugati országok és Oroszország kapcsolatának megromlásában, amelyet új hidegháborúként is emlegetnek.

A kormány jobboldali, de az ország baloldali!

„Bár a jobboldali Fidesz már harmadszor szerzett kétharmados többséget az országgyűlési választásokon, a magyar társadalom alapvetően támogatja a baloldali, a szociáldemokrata értékeket”- a megállapítás a Policy Solutions kutató intézet legfrissebb tanulmányának lényege. A népszerűnek számító elveket az ellenzéki pártok és politikusaik képtelenek hitelesen képviselni, ez az egyik fő magyarázata az ellenzék választási kudarcának. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó kutató, Bíró-Nagy András szerint az ellenzék csak megújulva, hiteles vezetőkkel lehet képes a pártok küzdelmében alternatívát állítani.

 

A társadalom baloldali értékeket vall, mégis újra a jobboldal került kormányra. Nincs itt ellentmondás?

A választási vereség utáni helyzetértékelő időszakban bizony megkérdőjeleződik a baloldali pártok választási stratégiája, a szövetségkeresés taktikája, illetve a hiányos szervezetépítés is. A baloldali vezetők rátermettsége is viták tárgyává vált, amit a pártokon belüli zajos veszekedések is jól mutatnak, de ez persze törvényszerű egy ilyen kudarc után. Mi elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a szociáldemokrata alapértékek is elvesztették-e a támogatottságukat. Továbbá az érdekelt bennünket, hogy ezeket az értékeket kik képviselik ma hitelesen.

Azt tapasztaltuk, hogy még az elvileg baloldalinak tekinthető ügyekben is a Fidesz ért el jobb eredményeket.

Ez világos, de közben a felmérés is azt igazolja: a társadalom azt szeretné, hogy az állam csökkentse a növekvő egyenlőtlenséget, s emiatt tökéletesen elutasítja az egykulcsos adót. Ehhez képest mégis a Fidesz nyert, pedig a párt épp az ellenkezőjét cselekszi évek óta, mint amit a társadalom elvárna.  Vagy ezt a szavazó nem tudta?

Tudta, de a Fidesz néhány odavetett morzsával megteremtette annak látszatát, hogy még a szegények helyzetén is javítani próbál. A kormánypárt a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő politikáját sikeresen maszkírozta például azzal, hogy a kampányban adott a rászorulóknak pár ezer forintnyi Erzsébet utalványt, ezen kívül meghirdette a téli rezsicsökkentést, és kilátásba helyezte a nyugdíjemelést. A Fidesz képes volt azt az illúziót megteremteni, hogy a kormány az ágrólszakadtak és az idősek támasza is. Holott épp ellenkezőleg, politikájával a nélkülözők, a leszakadók egyébként is népes táborát növeli.

Növelheti a fejekben lévő politikai zűrt, hogy éles viták vannak a Jobbik megítéléséről, vagyis hogy szélsőségesen jobboldali, vagy középre tartó jobboldali párttal van-e dolgunk! Közben pedig lehet, hogy a választók azért is támogatják, mert politikája baloldali elemeket is tartalmaz?

Kulturális-, vagy nemzetpolitikáját tekintve a Jobbik szavazói soha nem támogatnának baloldali értékeket, de a gazdasági és társadalompolitikai szocdem célokat viszont már elfogadják.

A Jobbik tábora is egyetért a progresszív adórendszer, a „fizessenek a gazdagok” elvével, és ellenzik a nagy egyenlőtlenségeket. Sőt, ellenzik a kilakoltatásokat is, vagy ha megnéznénk más gazdasági céljaikat, akkor világos, hogy balos programot képviselnek.

A jelenleginél is több szociális érzékenységet mutató Jobbik elsősorban Kelet-Magyarországon lehet képes tovább növelni a táborát, hisz az Alföld déli, vagy északi részén még a Fidesznél is hitelesebb képet mutat. Vannak tehát olyan régiói az országnak, ahol a választók szemében a Jobbik a leghitelesebb párt.

Ezért volt korábban, illetve van ma is átjárás a Jobbik és az MSZP szavazói között?

Aki szocialistaként át akart menni a Jobbikhoz, nagy valószínűséggel már megtette. Ez hét-nyolc éve lezajlott folyamat.

Ma inkább a taktikai szavazásról van szó, tehát a Fidesz megbuktatása érdekében a baloldali szavazók egy része hajlandó a Jobbikot támogatni – kisebb mértékben fordítva is – feltéve, ha a párt a saját rasszista múltját kommunikációs szinten visszafogja.

Ez a mozgás manapság azonban nem jelenti azt, hogy pártot is váltanának a szavazók.

Önök tizenöt baloldali értékről szondázták a magyar szavazót. Ennek összesítéséből látszik: a többség elfogadja az alapjövedelmet, a vagyonadó bevezetését, vagy a munkanélküli segély kibővítését. Alapvetően kiderül, hogy a választó azt szeretné, hogy fizessenek a gazdagok, de ehhez képest az ezzel ellentétes nézeteket valló Fideszre szavaztak. Érti, hogy miért?

A tizenöt feltett kérdésből tizennégyben a baloldali álláspont mögött volt társadalmi többség. Tehát a baloldali értékek népszerűek, de a baloldali vagy a liberális pártokra mégsem szavaznak sokan. Vannak olyan ügyek, amelyek társadalmi támogatottsága eléri, néha meg is haladja a 80 százalékot, de a baloldalon lévő pártokat legfeljebb 37 százalék tartotta a leghitelesebbenek.

A kutya valahol ott van elásva, hogy az MSZP-Párbeszéd-DK-LMP-Momentum nem képes elérni, hogy hitelesebbnek tartsa őket a társadalom többsége a Fidesznél.

Még a baloldal számára népszerűbb ügyekben – szegénység felszámolása, munkanélküli segély, lakhatási rendszer stb. – is vesztésre állnak.

A Fidesz tehát a baloldal pályáján is veri az ellenzéket. Ez a baj.

Érthetetlen, hogy a szegények ellenzik a legjobban azt, hogy több hónapig járjon az Unióban egyedülállóan rövid ideig, három hónapig járó munkanélküli segély. Ez mazochizmus?

Nyilván sok oka van. Főleg falun, és leginkább azokban a régiókban ellenezték a legjobban a munkanélküli segély összegének és idejének növelését, ahol a legmostohább helyzetben élő csoportok életszínvonalát javíthatta volna.  Ez bizonyára furcsa, de az egész felvetés mögött ott van a szegények ellenérzése, az, hogy egy alacsony keresetű ember rossz néven veszi, ha bárki munka nélkül keres az ő fizetéséhez hasonló összeget. Ezen kívül a kérdés mögött nem is annyira rejtetten ott bújik az a felvetés is, hogy adjunk-e több pénzt a cigányoknak? Ezt elutasították a megkérdezettek.

Azt mondta, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a társadalom többsége rasszista volna. De akkor mi?

Egészen pontosan úgy vetődött fel ez a kérdés, hogy az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoport,

a cigányság felzárkóztatását kellene-e kiemelten támogatni? Erre egyértelműen nemmel válaszolt a társadalom,

de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy aki a pozitív diszkriminációt ellenzi, az rasszista lenne.

Sorolhatnánk még azokat a témákat, amelyek alapján kiderül, hogy a magyar választó baloldali értékeket vall. Ilyen a sztrájkjog megerősítése, vagy épp a fizetős egészségügy elutasítása. Ezeket a témákat a baloldal nem tudta elég hitelesen képviselni?

A baloldal hitelességi válsága még a szocialisták kormányzása idején kezdődött. A Gyurcsány-féle reformok az egészségügyben csúfos kudarcot vallottak, el is bukott a kormány a 2008-as népszavazáson. Hiába ért egyet ma a magyar társadalom kilencven százaléka azzal, hogy a magyar egészségügynek jó színvonalú ellátást kéne biztosítania, s ennek térítésmentesnek kell lenni, ha valakinek vizitdíj és kórházi napidíj bevezetése van a múltjában, akkor ennek a témának aligha lehet hiteles élharcosa. De mondhatnék sok példát, s

nemcsak az MSZP és a DK küzd ma már hitelességi válsággal, hanem a 2010 környékén vagy azután megjelent pártok is. Nem tudott „áttörni” az LMP, az Együtt, vagy a balosabb Párbeszéd politikusai sem, de a liberális Momentum sem tudott bázist teremteni.

Elmulasztották elvégezni azt a hálózatépítési munkát, amely által a magyar választók nagy többsége megtudhatta volna, hogy az ellenzék részéről a Fidesz kritizálásán túl mit tartalmaz a baloldali alternatíva. Ez óriási probléma, és nem is orvosolható egykönnyen.

Azt tudjuk, hogy a baloldal a nagyvárosokban jobban szerepelt, mint a kistelepüléseken. Ezek szerint ugyanarról a témáról másként vélekedik a vidéki ember, mint a városi, vagy az utóbbi inkább tájékozottabb?

Az világos, hogy más egy nagyvárosi választó problématérképe, és más egy falun élőé. Ha mindkettőre meg is lenne a megfelelő baloldali ajánlat, akkor azt még el is kell tudni juttatni a választókhoz. De a baloldalnak többek között ahhoz sincs megfelelő médiája, hogy elérje az internetet nem használó falusi közönséget. Tudjuk, hogy a megyei lapok felvásárlása, a médiarendszer teljes átalakítása után erre még csak esélye sincs az ellenzéknek.

Továbbá van olyan falu, ahol tíz éve nem volt baloldali politikus. Ez sem javít a helyzeten.

Valóban, a baloldal helyi szervezetei teljes mértékben leépültek, az új politikai erők pedig nem építették ki a hálózatukat az országban. Így aztán a falvakban elfogyott a baloldal.

Csak nem azt akarja mondani, hogy a Fidesz a baloldali értékeket is jobban, hatásosabban képviseli, mint a baloldali szocialisták vagy a többi párt?

Ezt túlzásnak érzem, hisz épp arról beszéltünk, hogy a gyakorlatban, a főbb vonalakat illetően nem baloldali politikát folytat a Fidesz. Arról van inkább szó, hogy

Orbán Viktor kormányzása alatt ügyesen szemezget baloldali intézkedések között is, s ezzel elhiteti, hogy még azokat a társadalmi csoportokat is segíti, amelyeknek képviselete a baloldal feladata lenne.

Igen, de a Fidesz hitelesen szemezget?!

A választóik nagy része számára kétségtelenül igen.

Viszont az önmagukat baloldalinak tekintő pártok, azok vezetői alkalmatlannak látszanak a baloldal értékeinek a képviseletére, helyükre új szereplők kellenek, s a többinek meg le kéne köszönni?

A választók egyértelműen elutasították a baloldal teljesítményét, ebből következően jelenleg az összes ellenzéki pártban válság uralkodik. Lemondások, veszekedések, viták jellemzik a választási vereségből eszmélő ellenzéket. Persze az is igaz, hogy ennél jobb ellenzéki politikai teljesítmény esetén is csodára lett volna szükség, hogy a baloldal jó eredményt tudjon elérni. Remény-foszlánynak jó csak az, hogy a kudarc ellenére a baloldali értékek továbbra is népszerűek.

Ha ez így van, akkor az önök által megfogalmazott kérdéseket nem az ellenzéki pártoknak kellett volna megfogalmazni, jóval a választások előtt, hogy bátrabban – és ne félszívvel – képviseljék a baloldali értékeket?

Kétségtelen, hogy sokkal több erőforrást kelleni szánni az ellenzéki erőknek arra, hogy a magyar társadalom attitűdjei jobban megértsék.  Mindez persze a kutatóintézetek feladata is, mi is ehhez igyekeztünk hozzájárulni kutatásunkkal. ű

A politikusok részéről az viszont mindenképp szerencsés volna, hogy ha a diagnózist más megcsinálta helyettük, akkor a politikájuk kialakításánál támaszkodjanak ezekre az adatokra.

Miközben önök baloldali értékek után kutattak, nyilvánvaló, hogy a Fidesz egyetlen témával kampányolt. Először is a rezsicsökkentéssel…

Ami elviekben baloldali téma lenne…

Igen, viszont a migránsozás is csak egy téma, mégis erre épült a Fidesz kampány. Van értelme ennek fényében sokféle érték után kutatni? Nem lehet, hogy egyetlen jó, hatásos téma kellene az ellenzéknek is?  

Felmérésünk azt bizonyítja, hogy az ország többsége támogatja a baloldali értékeket, de a komoly hitelességi válsággal küzdő ellenzék azokat képtelen megfelelően képviselni. Erre nincs is azonnali csodaszer, a baloldali ellenzék csak hosszú évek munkájával, a baloldali értékek kitartó képviseletével lehet képes visszaszerezni korábbi hitelességét. Ha ez megtörténik, akkor van esélye alternatívát állítani a Fidesszel szemben. Addig kár bármiről is beszélni.

FT: A görögök és spanyolok kapják a magyarok és lengyelek pénzét

Brüsszel arra készül, hogy több mint 30 milliárd eurónyi támogatást a jövőben Közép- és Kelet-Európa helyett a görögöknek és a spanyoloknak ad. A kohéziós alapok megnyirbálásának Magyarország és Lengyelország lenne a fő vesztese – írja a Financial Times.

A következő hétéves költségvetés legvitatottabb részét alkotó elképzelést ma jelentik be hivatalosan. De a kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy a volt szocialista térség jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Így a felzárkóztatást szolgáló forrásokból messze több pénzről kellene lemondania, mint a korábban előirányzott, reálértékben vett 10 százalékos csökkentés. A lengyelek pl. 23%-nak inthetnének búcsút, ami összegszerűen csaknem 20 milliárd eurót jelent a mostani időszakhoz képest, bár a számokról még heves vita zajlik a Bizottságban.

A magyarok, csehek, észtek és litvánok esetében 24%-kal kevesebbet terveznek, ily módon várhatón igencsak kiéleződik a kelet-nyugati feszültség az EU-n belül.  A visegrádiak és a baltiak összesen 37 milliárd eurót vesztenének. Az unió arra hivatkozik, hogy a 10 tagállam nagyot fejlődött a 2004-es belépés óta, de ha egy főre számítjuk, akkor ezek az országok továbbra is a legnagyobb kedvezményezettek közé számítanak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK