Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Magyarország nem használ ki minden brüsszeli lehetőséget

Komoly anyagi forrásokhoz juthatna Magyarország, ha a Fidesz-kormány minden rendelkezésre álló európai lehetőséget kihasználna. De valamiért nem teszi. 

Az Európai Unió ugyanis számos hozzáférést biztosít különböző szociális-, bérkiegészítő-, a munkahelymegőrzést és átalakítást segítő támogatásokhoz, a magyar kormánynak csak kérnie kellene ezeket.

Jó példa erre az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyből a magyar kormány mintegy 14 milliárd forintnyi támogatást kért és kapott, a második részlet folyósításáról (körülbelül 4,7 milliárd forintról) épp ezekben a napokban dönt az Európai Parlament plenáris ülése.

Fontos kiemelni, hogy ezt az alapot már tavaly tavasszal megnyitottuk az európai válságkezelés részeként a járványhelyzet káros hatásainak enyhítése érdekében – mondja Ujhelyi István EP képviselő.

Az Orbán-kormány ezeket a lehetőségeket, ezeket az EU által nyújtott segítségeket jó esetben csak letagadja a nyilvánosság előtt, rosszabb esetben azonban ki sem használja.

Így történt ez az úgynevezett SURE-programmal, amelyre számtalan alkalommal felhívta a kormány figyelmét és kérte, hogy hívjon le belőle minél több forrást a koronavírus miatt válságba került szektorok megsegítésére. A Fidesz-kormány sokáig húzódozott tőle, végül mégis felhasznált 504 millió eurót ebből a közel 100 milliárd eurós keretből – ez egyébként töredéke annak, amekkora összeget a szomszédos országok kaptak ugyanebből a programból – derül ki az MSZP EP képviselőjének elmondásából.

A büdzsében eredetileg 9 milliárd eurónyi összeg maradt, amelyre – többek között a képviselő közbenjárására – a tagállamok újra pályázhatnak, a Fidesz azonban egyelőre „még gondolkodik” és nem tesz semmit.

Hat másik tagállam viszont máris élt a lehetőséggel, így a fennmaradó és még lehívható összeg jelenleg csupán 5,7 milliárd euró.

Hasonlóan érthetetlen, hogy 2010 óta az Orbán-kormány miért nem hívott le egyetlen eurócentet sem az EU úgynevezett Globalizációs Alapjából, holott az ebből elérhető, átképzésre és átmeneti időszakra nyújtott anyagi támogatással érdemi segítséget tudnának nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat. Fontos tudni, hogy az Európai Parlament épp tegnap tárgyalta azt a kérelmet, amelyet az észtországi kormány nyújtott be, elsősorban a turisztikai ágazattal összefüggő szektorok munkavállalóinak megsegítésére.

Több mint ötezer elbocsátott munkavállaló és önfoglalkoztató közvetlen támogatására kért – saját intézkedési tervének kiegészítő részeként – több mint négymillió eurónyi támogatást az észt kabinet. A megítélt forrásból többek között a szállásadókat, a vendéglátásban dolgozókat, az alkotói-, művészeti-, szórakoztató szektor munkavállalóit, vagy épp az utazásszervezőket segítik meg, akiket kényszerből bocsátottak el az elmúlt időszakban.

Orbán Viktor kormánya legtöbbször elhallgatja vagy letagadja, amikor az Európai Uniótól támogatást vesz fel; számos, a magyar emberek érdekét szolgáló forrásokat pedig leginkább pökhendi dacból vagy egyszerű nemtörődömségből ki sem használja.

A 2022-es kormányváltás után ezen a magatartáson is változtatni fogunk és nem a NER felsővezetőinek személyes-, hanem a magyar polgárok általános érdekei mentén fogunk kormányozni – ígéri Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője.

Földművessé válik az Orbán család

Az Orbán család újabb tagja szedi meg magát mezőgazdaság címszó alatt uniós támogatásokból – Benedek Szilveszter DK Agrárkabinetjének vezetője.

A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az édesanyja is mezőgazdaságban utazik, mint ahogy mostanában nagy divat lett a fideszes elitnél. Sajtóinformációk szerint a Tiborcz családhoz 2016 óta – az idén kifizetett összegekkel együtt –

összesen 352,2 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós és hazai forrásokból.

A Demokratikus Koalíció szerint nettó arcátlanság, amit Orbán családja és baráti köre megenged magának. Az új magyar mágnásréteg úgy veszi fel a mezőgazdaságra szánt pénzeket, mintha nem lenne holnap, miközben a generációk óta a földből élő embereknek semmi sem jut.

A magyar infláció az uniós átlag duplája

A magyar infláció az uniós átlag duplája, többi között az derült ki azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa ismertette a kilátásokat.

A pandemia nagy sokkot jelentett minden gazdaságnak. Valószínűleg emiatt az uniós tagállamok döntő többsége csak a jövő év végére éri el a 2019-es színvonalat. Az EU ezzel messze elmarad globális vetélytársai: Kína és az USA mögött. Az EU GDP-je tavaly 6,1%-al csökkent. Idén 4,2, jövőre 4,4%-al nőhet.

Magas magyar infláció

Magyarország GDP-je tavaly 5%-al csökkent. Idén várhatóan 5%-al nő, jövőre pedig 5,5%-os bővülés várható. Az infláció idén 4 jövőre 3,2% lesz – jósolja a brüsszeli bizottság.

Magyarország most adta be azt a tervet Brüsszelben, amely az újrakezdési programot részletezi. A brüsszeli bizottságnak két hónapja van arra, hogy azt jóváhagyja. Az idő sürget, ezért Brüsszelben aligha kukacoskodnak majd. A magyar parlament még nem szavazta meg az uniós válságkezelő alapot márpedig enélkül nem indulhatnak meg a kifizetések, melyeket mindenütt nagyon várnak az Európai Unióban.

Az akadály megint Magyarország

Az EU külügyminiszterei együtt akarták bírálni a vitatott hongkongi választási reformot – Magyarország azonban blokkolta a projektet. A bírálók Kína magyarországi befektetéseit látják a vétó háttérében.

Magyarország megakadályozta, hogy az EU külügyminiszterei elítéljék a választási reformot Hongkongban. Az ország volt az egyetlen tagállam, amely kategorikusan ellenezte a projektet – tudta meg az EU köréből több hírügynökség. Ennek eredményeként a nyilatkozatot nem lehetett a terveknek megfelelően közzétenni az EU külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli találkozóján.

Mint mindig az EU külpolitikájában, ehhez is a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség.

Kína befolyása az EU országaira

Az EU diplomatái szerint Magyarország elutasította a nyilatkozatot az egyik oka, hogy az ország nagy hasznot húz a kínai beruházásokból. Az EU melletti magyar képviselet nem volt elérhető, amikor az újságírók állásfoglalást kértek. Értesülések szerint azonban Budapest azzal indokolta a döntését, hogy az EU-nak nem kell Kína minden egyes lépésére válaszolni.

Ennek fényében az EU-ban évek óta aggodalommal figyelik, hogy Kína gazdasági projektek útján igyekszik növelni a befolyását a kelet- és dél-európai tagállamokban. Ennek érdekében hatalmas infrastruktúra-projekteket kínál fel a tagállamoknak az „Egy övezet, egy út” – más néven Új Selyemút – projekt keretében.

Magyarország volt egyben az első uniós tagállam, amely a kínai vakcinákat használja.

Az autonómia jogainak megsértése Hongkongban

Az EU tisztviselői a reformot Hongkong autonómiájának nyilvánvaló megsértéseként kritizálták. Az EU és Kína közötti viszony az utóbbi időben egyértelműen megromlott. Az EU szankciókat vezetett be több párt- és állami vezetője ellen a muzulmán vallású ujgur kisebbség elleni fellépés miatt, és Peking erre az EU parlamenti képviselői és európai tudósok elleni szankciókkal reagált.

Válaszként az EU jegelte az Európai Parlamentben a Kínával kötött befektetési megállapodás ratifikálását.

Orbán ingyen újsággal kampányol

Alig néhány napja hallhattuk az EU részéről, hogy tehetetlenek a magyarországi médiahelyzettel kapcsolatban. A KESMA hatáskörükön kívül esik. Szomorú megállapítás ez egy olyan ország számára, ahol „a kormányfő sosem ment a szomszédba”, amikor azt kellett kitalálni miként honosítsa meg az autokráciát a demokratikus látszat fenntartása mellett.

Orbán Viktor hűbéresei ingyenes újságot jelentetnek meg azokban a városokban, ahol a 2019-es önkormányzati választásokon az ellenzék került hatalomra. Nézzünk körül ezen kiadványokEgy pillantás a lapra.

A Pécsett megjelent kiadvány nem kevesebbet állít címoldalán, mint hogy

„A baloldal le akarja kapcsolni az utcai lámpákat és megállítani a buszokat”. 

Kezdhetjük ott, hogy Pécs polgármestere nem tartozik egyetlen párthoz sem, így aztán a baloldalon sem lehet.

Ami még ennél is fontosabb:

semmiképp sem akarja kikapcsolni az utcai lámpákat és törölni a buszjáratokat.

Az viszont tény, hogy az idén a szokásosnál is kevesebb pénzt kaphat Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől. Olyan keveset, hogy spórolnia kell – ha nincs más út, akkor talán a szolgáltatásokkal is.

Orbán fél az ellenfelektől

Ez azonban nem szerepel a „City 7” újság cikkében. Ezek a közelmúltban elérhetőek minden buszmegállóban és más közterületeken a magyar városokban – több százezer példány mindenhol, ahol nem Orbán pártja uralkodik. Az első oldalon hatalmas, vastag betűk ordítják:

„Orbán ellenfelei rosszul kormányoznak!”

Van azonban a belső oldalakon is szemezgetni való:

  „A baloldal a vírus oldalán van.”

A szakértők és hozzájuk csatlakozva az ellenzéki politikusok kételyeiknek adtak hangot, amikor a kormányfő – az elsőként Európában – orosz és kínai oltásokat vásároltak a koronavírus ellen.

Orbán a fenti szlogennel próbálta ellensúlyozni  félelmét – mivel az ország méretéhez képest – Magyarországon a legtöbbet halnak meg a koronavírus miatt.

Orbán joggal félhet ellenfeleitől, mert azok összefogtak és véget akarnak vetni a kormánypárt, a Fidesz hatalmának az egy év múlva esedékes választásokon.

Orbán Viktor: „Az országot újraindítjuk”.

A kormány új ingyenes újsága a választási harc része lett. A lap azt a szemenszedett hazúgságot is harsogja, hogy milyen remekül kézben tartja Orbán a járványt. Akit pedig untatnak, vagy ingerelnek az ilyen ódák, annak Magyarországon ma már erőfeszítéseket kell tenni, hogy mást lásson, mert mostanra gyakorlatilag az összes rádiót, és a legtöbb lapot, portált átvett az Orbánhoz hű oligarcha tábor.
 A kritikus újságírásnak csak a világháló marad, de a kisebb magyar városok helyi híreinek az ilyen oldalakon általában nemigen jut hely.
Az ingyenes lapban a gyakorlatilag egyetlen hirdetés a svájci Stadleré, a lapnak a jelek szerint nincs szüksége hirdetésre, nem kell nyereséget termelnie.

Magyarországon a hirdetés is fegyver: újságírók kiszámolták, hogy az erre fordított állami pénzek szinte teljes egészét kormánypárti lapokhoz megy, míg a független konkurenciát kiéheztetik.

Az ingyen újság azokhoz is szól, akik nem politizálnak. Orbán azokban a városokban, ahol legutóbb nem rá szavaztak, legalább a bizonytalanokat magához akarja vonzani.
Sokszor hallani, hogy Magyarország már nem demokratikus állam. Orbán szerint az ő konzervatív demokráciája nem liberális, de szerinte a liberalizmus nélkül is léteznek demokráciákem jelent feltétlenül demokráciát.
„Orbán demokrácia-értelmezése azt is jelenti: garantáltak a szabad, de nem feltétlenül tisztességes választások”
(Az SFR-ben megjelent cikk és Ara-Kovács Attila fordításának felhasználásával)

A magyarok jobbat érdemelnek

A magyarok jobbat érdemelnek, mint amit Orbán Viktortól kapnak, miután a magyar vezető ugyanazt csinálja, mint Rákosi alatt a kommunisták: véget vet mindennek, ami önálló – figyelmeztett vezércikkében a világ egyik vezető lapja.

Az írás rámutat, hogy most éppen a felsőoktatást vette célba, de úgy, hogy azt akkor is kézben tudja tartani, ha esetleg elveszti a választásokat.

A kormányfő persze sosem ment a szomszédba, amikor azt kellett kitalálni, miként honosítsa meg az autokráciát, a demokratikus látszat fenntartása mellett.

Fokozatosan bedarálta a választási rendszert, a médiát, az igazságszolgáltatást és a gazdaság kulcságazatait. Most pedig az egyetemek vannak soron, és így korlátlan uralmat szerez az egész, magába zárkózó társadalom fölött.

Az eddigi illiberális változtatásokhoz hasonlóan ez az ötlet is összetett és egyben becstelen; minden bizonnyal kapva kapnak rajta másutt is az „erős” emberek.

Pedig komolyan tartani lehet attól, hogy ez a lépés is ugyanarra jó, mint az összes többi: hogy elhallgattassák az eltérő véleményeket, illetve hogy a 11 intézmény is a fideszes propagandát szolgálja, a migráció és a liberalizmus veszélyeit hangsúlyozza, a melegek és transzneműek jogainak korlátozását, továbbá az unió és a Soros elleni agyament összeesküvés elméleteket támogassa.

Nem véletlen, hogy Magyarország már a második egymást követő évben a hibrid minősítést kapja a Freedom House-tól, vagyis egyetlen lépés választja csak el a tekintélyelvűségtől.

Még Szerbia is különb nála.

Közben pedig az intézmények megszállásának módszerét más országokban is átveszik a hasonszőrű demagógok, így a lengyeleknél, cseheknél, szlovénoknál, horvátoknál. Le Pen egyenesen csodálja a magyar vezetőt. És ha Magyarország bekebelezheti a tudományt, akkor ez bárhol megtörténhet.

Pedig nem kellene, hogy így legyen, hiszen már megvan a jogállami mechanizmus, csak éppen a Bizottság nem töri magát, hogy meghatározza az alkalmazás elveit. Orbán szövetségesei pedig, így – mindenekelőtt a lengyelek – várhatóan mindent elkövetnek, hogy ne lehessen bevetni ezt az eszközt.

Már jó ideje közbe kellett volna lépni, de az unió úgy tett, mintha a magyar tekintélyuralom törvényszerű volna, ezért rezignáltan behunyta a szemét, mi több, elhalmozta pénzzel

– írta a lap.

(ford.: Ara-Kovács Attila)

Privatizált egyetemek, ahol a közpénz elveszítheti közpénz jellegét

Magyarország parlamentje, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök fideszes pártja kétharmados többséggel ural, kedden (április 27-én) jóváhagyta az állami vagyon, az egyetemek és más közintézmények átadását a kormánnyal szövetséges új alapítványokhoz – írja az EUObsrever az elmúlt héten megjelent cikkében.

Kritikusok és ellenzéki pártok szerint ez a lépés Orbán hatalmának megragadását erősíti meg, és a közvagyont a pártokhoz tartozó szervezetek felé tereli a jövő évi választások előtt, ahol a Fidesz-kormány várhatóan a 2010-es hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívással néz szembe.

parlament több mint egy tucat ilyen új alapítvány létrehozását hagyta jóvá, amelyek adományai között állami vagyon áll, az ingatlanokig, a blue-chip társaságok részesedésén és egy futballstadionon keresztül. A Bloomberg pénzügyi híradója becslések szerint több milliárd euróra nőtt.

Az alapítványok többsége az állami egyetemeket fogja felügyelni, igazgatóságaikban Orbán közeli szövetségesei vannak – egyes esetekben kormányminiszterek.

„Ez a magyar emberek vagyonának szervezett lopása”

– mondta Arató Gergely ellenzéki képviselő a parlamenti vita során.

Daniel Hegedus, a berlini Német Marshall Alap munkatársa az EUobservernek elmondta, hogy a kormánynak három célja van:

„elkülöníteni az állami vagyont, hogy még egy választási  vereség után is meg tudják tartani őket, megnehezítve ezzel az EU csalásellenes ügynökségének [OLAF ] az uniós források felhasználásának és a felsőoktatás megreformálásának megvizsgálása – ami egyben azt is jelenti, hogy pártirányítás alatt kell tartani „.

Természetesen az Orbán-kormány kommunikátorai szerint mindennek semmi köze sem a választásokhoz, sem a vagyonkimentéshez,  ez a lépés a felsőoktatási rendszer szükséges modernizációja. Állítják, hogy semmilyen formában nem válhat magánvagyonná a közvagyon, azonban a fideszes „kreatívitásról” már nem csak a magyaroknak, de az Uniónak is van fogalma.

A uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az alapok ellehetetlenítik a Magyarország felsőoktatásának megerősítésére tervezett uniós források nyomon követését.

Helyreállítási terv tervezetében Magyarország a unió helyreállítási alapjából rendelkezésre álló uniós támogatások ötödét az egyetemek modernizációjára kívánta irányítani, amelyet alapítványok felügyelnek.

Zöld, liberális és baloldali pártok tucatnyi képviselője levelet küldött Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnökének, amelyben figyelmeztette, hogy a blokk országai számára rendelkezésre álló helyreállítási alapjából az uniós források 20 százaléka „eltűnik” átláthatatlan finanszírozási struktúrákban „és” amelyek célja az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia további megsemmisítése Magyarországon”.

Magyarország többször vezette az OLAF azon tagállamok listáját, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak az uniós alapok felhasználásában.

Delbos-Corfield zöldpárti uniós képviselő hozzátette, hogy ez a lépés illeszkedik az Orbán-kormány azon eredményéhez, hogy „hibrid szervezeteket” használ az ellenőrzés elkerülése érdekében.

Az Orbánhoz közeli masszív médiaalapítvány, a KESMA példáját hozta fel, amely csaknem 500 médiaszervezetből álló konglomerátumot működtet, és amely megúszta az uniós vizsgálatot, mert a piaci torzulásokat nem sikerült bizonyítani.

Az EU vezetői tavaly decemberben jóváhagytak egy új mechanizmust, amelynek értelmében az uniós források a jogállamiság tiszteletben tartásától függenek, ha az uniós források közvetlenül érintettek.

A mechanizmus azonban megakadt, miután Budapest és Varsó csak akkor állapodott meg a helyreállítási alapban és az EU hosszú távú költségvetésében, ha a mechanizmust nem hajtják végre, mielőtt az Európai Bíróság döntene róla.

Lengyelország és Magyarország megtámadta a mechanizmust a luxemburgi székhelyű bíróságon, és gyorsított eljárással sem valószínű, hogy a következő tavaszi magyar választások előtt érvénybe léphet.

„Hibrid rendszer”

Az oktatás átalakítása azután következik, hogy a budapesti kormány gyakorlatilag elüldözte a Közép-európai Egyetemet.

Eközben az Orbán-kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti egyetemének építését tervezi kínai vállalkozókkal, amelyet Magyarország finanszíroz egy Kínától felvett 1,25 milliárd eurós hitelből!

A Freedom House szerdai számában elmondta, hogy Magyarország az eddigi legnagyobb mértékű visszaesésen ment keresztül, mióta az amerikai székhelyű civil szervezet 1995-ben megkezdte a demokrácia állapotainak értékelését.

Szerinte Magyarország

„páratlan demokratikus romlásnak volt tanúja az elmúlt évtizedben”.

A kormány nemzetközi kommunikációs irodája elutasította a jelentés megállapításait, azzal, hogy a Freedom House-t migrációpárti szervezetnek nevezte, amelyet Soros amerikai amerikai milliárdos, Orbán kritikusa finanszírozott.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be.

A magyar miniszterelnök közölte: hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Kínában.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy Orbán Viktor a kínai vakcinával olttatta be magát a koronavírus járvánnyal szemben. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNtech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten.

Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját ?!

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ „egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK