Kezdőlap Címkék EU Tanács

Címke: EU Tanács

A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. – áll az EU Tanácsa által kiadott stratégiai menetrendben.

A stratégiai menetrend  melyet felvázolnak általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabni az uniós intézmények munkájának az elkövetkezendő öt évben.
A következő négy kiemelt területre összpontosítanak:

  • a polgárok és a szabadságok védelme
  • erős és életteli gazdasági bázis kialakítása
  • a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
  • az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális színtéren.

Meghatározzák azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

A polgárok és a szabadságok védelme

  • Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak.
  • Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.

Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e.

A külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni tudják a biztonságot, fenn tudják tartani a közrendet és biztosítani tudják az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.

Érdekeltek az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását mellett, amely szorosabbá fűzi az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.

Meg fogják tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Fokozni kell a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet.

Meg kell védeni társadalmat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modellje

Európa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremteni az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősíteni az Unión belüli kohéziót.

Mélyíteni kívánják a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, kiteljesítve a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét.

Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítaniuk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.

A digitális átalakulást a  szakpolitikának elő kell segítenie az inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie az európai életformával.  Ezt a szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.

Fokozni kell az oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tenni a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében.

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása

Európának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a zöld átalakulásból, a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a fejlődés előnyeiből.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépést. Az EU e küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását.

Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással.

Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a környezeti viszonyokat, javítanunk kell a víz- és a levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre. A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg.

A megfelelő szociális védelem, az inkluzív munkaerőpiacok és a kohézió előmozdítása, csakúgy mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.

Be kell ruházni a kultúrába és a kulturális örökségbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban

Világunk egyre összetettebbé válik, a bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a világ jövőjének alakításához.

Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.

Ahhoz, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az új globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élni befolyásolási képességünkkel.

E tekintetben alapvető jelentőségű a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritások megvalósítása

Az EU-nak integrált módon kell kezelnie a külső és a belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.

Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.

A jó kormányzás feltétele az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.

Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.

Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.

Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A regionális és helyi szintű szereplők képességeit az átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.

Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.

Az EU kötelező közbeszerzési célértékekkel élénkíti a tiszta üzemű gépjárművek piacát

0

Az EU Tanács kötelező célértékeket fogadott el, amelyeket minden tagállamnak teljesítenie kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek közbeszerzése terén. Az új szabályok fokozni fogják a piaci biztonságot, ösztönzik az innovációt és növelik az európai ipar globális versenyképességét.

A tiszta üzemű gépjárművek kulcsszerepet fognak betölteni az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésében, hozzásegítve ezzel az Uniót a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez.

“Nagy a tét: a levegő, melyet belélegzünk, az éghajlat változása és iparunk versenyképessége egyaránt kockán forog. A tiszta üzemű gépjárművek közbeszerzésének ösztönzése csak egy azon számos szakpolitikai kezdeményezés közül, melyek mind arra irányulnak, hogy – céljainknak megfelelően – az egész világon a dekarbonizáció éllovasaivá váljunk.”

– mondta Răzvan Cuc, Románia közlekedési minisztere, a Tanács soros elnöke

A reform közbeszerzési minimumcélértékeket állapít meg nemzeti szinten a tiszta üzemű könnyűgépjárművekre (személyautók és kisteherautók) és nehézgépjárművekre (teherautók, kamionok és buszok) vonatkozóan, egyszerű számítási módszert alkalmazva. Az intézkedésekre két eltérő referencia-időszakot határoztak meg: az egyik 2025 végén, a másik 2030 végén zárul.

A szövegben szerepel a „tiszta üzemű gépjármű” új fogalommeghatározása. A tiszta üzemű könnyűgépjárművek fogalommeghatározása a CO2-kibocsátási előírásokon alapul, és 2026-tól kezdődően az előírt CO2-kibocsátási küszöbérték nulla. A tiszta üzemű nehézgépjárművek fogalommeghatározása az alternatív tüzelőanyagok használatán alapul. Emellett külön célértékek vonatkoznak a nulla kibocsátású autóbuszokra.

A szabályok hatálya az érintett beszerzési gyakorlatokat tekintve kibővül. Ezenfelül az új szabályokat a szolgáltatások szélesebb körére kell alkalmazni, ideértve a közúti szolgáltatásokat, a különleges célú személyszállítási szolgáltatásokat, a hulladékgyűjtést, valamint a postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokat is. A tiszta üzemű gépjárművek közbeszerzésének ösztönzését célzó korábbi uniós szabályok 2009-re nyúlnak vissza.

Eljárás és a következő lépések

A román elnökség és az Európai Parlament 2019. február 11-én ért el ideiglenes megállapodást a jogszabályról. Az Európai Parlament 2019. április 18-án szavazott a javaslatról.
Az irányelv most kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak ezt követően két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba. A tagállamoknak háromévente be kell számolniuk a Bizottságnak a szabályok alkalmazásáról.

Ezért beszél Orbán a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről

0

Jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin), amely felszólította a magyar kormányt, hogy folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A felszólítás igazolja azokat a véleményeket, melyek szerint részben a strukturális költségvetési deficit korrekciójára vonatkozó unió követelések miatt kezdett el váratlanul a magyar gazdaságpolitikai váltás szükségességéről beszélni Orbán Viktor és kormánya.  

A 2017-es adatok szerint a bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások növekedése jóval meghaladta a 2017-re vonatkozó referenciaértéket, jelentős – a GDP 2,4 százalékának megfelelő mértékű – eltérést mutatva az előírt strukturális kiigazítástól – figyelmeztette a Tanács Budapestet.

A GDP 1,8 százalékának megfelelő 2016-os strukturális hiány 2017-ben a GDP 3,1 százalékára nőtt, ami jelentősen, 1,6 százalékponttal eltér a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú költségvetési célkitűzéstől.

A dokumentumban foglaltak alátámasztják Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének a véleményét: ezért is kezdtek el Orbán és emberei világgazdasági válságról és erre való  hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról beszélni.

 „A kormány az elmúlt egy-két évben olyan költségvetési előirányzatokat fogadott el, amelyek nincsenek teljesen összhangban az uniós előírásokkal – ez az úgynevezett strukturális deficit előírás, amelynek a lényege, hogy az Unió a hiány mértékét a fenntarthatóság pályája szempontjából is korlátok közé szorítja, ezt pedig évek óta nem tartjuk be” – fejtegette a Független Hírügynökségnek adott interjújában Vértes. Hozzáfűzte, hogy ennek megszegése ugyan nem jár büntetéssel (miután nem vagyunk tagjai az euróövezetnek), ám az Európai Bizottság már levélben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy nem teljesíti a középtávú egyensúlyi célt.

„Ezért léptek hátrébb a költségvetésben.

Korábban ugyanis jóval magasabb költségvetési hiánycélt fogalmaztak meg – még az EU által egy évre elvárt 3 százalék alatt, de bőven 2 százalék felett, ami már nem felelt meg a strukturális deficit követelményének” – emlékeztetett, hozzáfűzve: „nem katasztrofális az eltérés, de a Bizottság kifejezetten kérte a korrekciót, ez pedig elég erőteljes megfogalmazás, nem gyakori az ilyen a kommunikációjukban.

A tanács ajánlásai között szerepel az is, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nettó nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, így álljon Magyarország a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő korrekciós pályára – idézi a határozatot az MTI. Egy további ajánlásuk, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig kell jelentésben beszámolnia az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

Fotó: Ecofin

Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ezt a kérdést nemzeti hatáskörnek tekinti, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a  nemzeti szuverenitást sérti – szögezi le a kiadott magyar közlemény, hozzáfűzve:

nem támogatjuk a Brüsszel által előterjesztett bevándorláspárti költségvetési javaslatot,

mert az nem szolgálja sem az európai közösség, sem Magyarország érdekét.

Az Ecofin pénteki ülésének összefoglalóját itt találja:

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK