Kezdőlap Címkék észak-korea

Címke: észak-korea

Rakéta szakértő az új vezérkari főnök Észak Koreában

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer új rövid illetve közepes hatótávolságú rakétákat fejleszt ki, de ezeket tüzérségi fegyvereknek nevezi, hogy kijátssza az ENSZ határozatát, mely tiltja ezt Észak Korea számára. Az elmúlt időszakban több ilyen rakéta kísérletet is végrehajtottak Észak Koreában, és ezek aggodalmat váltottak ki Dél Koreában. A kísérleteknél, melyeken részt vett Kim Dzsong un is, mellette mindig Pak Dzsongcson tábornok volt látható. Ő eddigi a tüzérség parancsnoka volt. Most kinevezték a vezérkar főnökévé.

Nem veszélytelen poszt ez Észak Koreában: az első számú katonák közül többen a kivégző osztag előtt végezték, mert „elárulták a vezért”. A fiatal Kim Dzsong un állandóan tisztogatást folytat a tisztikarban, ahol a nála jóval idősebb főtisztek állandó bizonytalanságban élnek. Épp ez a diktátor célja, aki ily módon akarja biztosítani a hadsereg feltétlen lojalitását.

Trump elnök nemrég néhány percre átlépte a fegyverszüneti vonalat a két Korea határán. Felerősödött a remény, hogy hamarosan sor kerül újabb csúcstalálkozóra. Ehelyett USA – dél-koreai hadgyakorlatot tartanak, melyet Északon egy invázió előkészületeinek tekintenek. Azért is fejlesztik ki ezeket a taktikai rakéta fegyvereket, hogy megállítsanak egy ilyen esetleges támadást. Ha ezeket a taktikai rakétákat nukleáris robbanófejjel látják el, akkor azok beláthatatlan pusztítást okozhatnának a sűrűn lakott koreai félszigeten. Épp ezért ösztönzik tárgyalásokra Trumpot a dél-koreaiak. Az amerikai elnöknek jól jönne egy diplomáciai siker a választási kampány kellős közepén, de a tábornokai Washingtonban arra figyelmeztetik, hogy Észak Korea nem megbízható partner. Nem teljesíti az ígéreteit, és nem szereli le nukleáris és rakéta fegyverzetét. Erre Phenjanban azt válaszolják, hogy csakis akkor kerülhet sor a nukleáris fegyverzet megsemmisítésére, ha az USA párhuzamosan megszünteti azokat a büntető szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is elmaradott gazdaságát.

Orosz-dél-koreai légi incidens

0

Dél koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le egy orosz harci gépre a Dokdo sziget közelében.

Szöul szerint az orosz gép megsértette az ország légterét, Moszkvában ezt cáfolják. Két orosz és két kínai katonai gép hajtott végre közös légi megfigyelő akciót Dél Korea parti vizei fölött. Katonai megfigyelők szerint a közös orosz-kínai akció kapcsolatban lehet azzal a tervezett nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal, mely ellen már Észak Korea hevesen tiltakozott.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer a háború főpróbájának nevezte a tervezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. A koreai háborúban /1950-1953/ Kína és a Szovjetunió Észak Korea szövetségese volt. Szovjet pilóták harcoltak a koreai légtérben miközben a kínaiak több mint egymillió „önkéntest” küldtek a kommunista rendszer támogatására Észak Koreába. Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét a harcok során Észak Koreában.

Japán tiltakozott Dél Koreánál, mivel az incidens Takesima sziget térségében zajlott ami Japán terület.

Kedden a dél-koreai külügyminisztérium berendelte  az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt.

Trump-Kim kézfogás Észak Koreában

0

Trump elnök kezdeményezte a találkozót , melynek során amerikai elnök először lépett Észak Korea földjére.

„Találkoztam Hszi Csinping elnökkel Japánban , aztán Szöulban tárgyalok Mun Dzsein elnökkel, összefuthatnánk a fegyverszüneti vonalon, hogy üdvözöljük egymást”! Ezt írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, aki részt vett Oszakában a G20 csúcstalálkozón. Korábban azt írta, hogy koreai útja során nem tervez találkozót Kim Dzsong Un észak-koreai elnökkel. Ez most megváltozott hiszen az USA és Kína immár újra fegyverszünetet kötött egymással a kereskedelmi háborúban. Hszi Csinping elnök nem sokkal a G20 csúcs előtt tett látogatást Észak Koreában.

Phenjanban örömmel fogadták az invitálást. Tavaly júniusban találkozott először Donald Trump és Kim Dzsong Un Szingapúrban. A második találkozó idén tavasszal volt Hanoiban. Az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy Észak Korea megsemmisíti nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit, cserébe az USA megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy sem túlságosan sikeres gazdaságát. Hamarosan kiderült: egyik fél sem tartja be a megállapodást. Észak Korea néhány látványos gesztus után leállította a leszerelést miután az USA meghosszabbította a szankciókat mondván: csakis akkor szünteti meg azokat, ha nemzetközi ellenőrzés bizonyítja, hogy Észak Korea teljesítette vállalásait. Emiatt Hanoiban a csúcstalálkozó teljes kudarccal végződött. Most újra próbálkoznak, mert Trumpnak a választási kampányban jól jönne egy diplomáciai siker. Észak Koreában pedig éhínség pusztít. Számukra a szankciók enyhítése a rendszer stabilitását biztosíthatja.

A Trump – Kim csúcstalálkozó  a fegyverszüneti vonalon Panmindzsonban vasárnap új lendületet adhat az akadozó tárgyalásoknak az Egyesült Államok és Észak Korea között.

Venezuela a porondon

0

Elsősorban Venezueláról és Észak Koreáról volt szó – közölte a sajtóval Sarah Huckabee Sanders. A Fehér Ház szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy szóbakerült ugyan a Mueller jelentés is, de csak nagyon röviden. A Mueller jelentés azt a vizsgálatot tartalmazza, mely Trump orosz kapcsolatait firtatta.

Választásokon vesztes ellenfele, Hillary Clinton azt állította: Trump az orosz titkosszolgálat segítségével győzött! A Mueller jelentés nem talált meggyőző bizonyítékot erre. Az amerikai elnök különben meg kívánja akadályozni, hogy a Deutsche Bank kiadja azoknak az éveknek az átutalásait amikor Trump üzleti kapcsolatban állt az oroszokkal. Az USA elnöke korábban Trump tornyot akart épiteni Moszkvában. Ebből nem lett semmi, de az oroszokkal jó kapcsolatba került. Ellenfelei szerint az oroszok felvásárolták Trump korábbi adósságainak egy részét, melyet a Deutsche Banknál halmozott fel. Ily módon gyakorolhatnak rá nyomást. Trump természetesen tagad és üzleti titokra hivatkozva nem kívánja közzétenni a Deutsche Banknál vezetett pénzügyeit …

Venezuela kapcsán kiderült: Trump továbbra is Maduro elnök ellenfelét támogatja, míg az oroszok kiállnak mellette. Mike Pompeo külügyminiszter korábban kijelentette, hogy amikor Maduro elnök menekülni készült az oroszok lebeszélték erről. Oroszország nemrég egy kommandós alakulatot küldött Caracasba egy tábornok vezetésével, és Putyin igyekszik lebeszélni Trumpot a katonai beavatkozásról.

Az orosz elnök nemrég találkozott Vlagyivosztokban Kim Dzsong un-nal. Erről a megbeszélésről Putyin most tájékoztatta Donald Trumpot, aki még az idén újabb csúcstalálkozót szeretne tartani Észak Korea fura urával.

Trump és Putyin gyakran beszél egymással telefonon, de erről nem mindig tájékoztatják a sajtót. Tavaly személyes találkozóra is sor került Helsinkiben. Akkor kiderült: Putyin sokkal jobban eligazodik a nemzetközi diplomáciában mint Donald Trump. Így az orosz elnök fölénybe került annak ellenére, hogy Oroszország immár nem világhatalom. GDP-je az amerikainak az egytizedét sem éri el…

Ki kit ver át ?

0

Észak Korea újjáépíti rakéta bázisát. Ezt jelentette mind az amerikai mind pedig a dél-koreai hírszerzés.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a Sohae rakéta támaszpont részleges újjáépítése gondot jelenthet, de nem túlságosan nagyot, mert Kim Dzsong un megígérte Trumpnak: nem hajt végre új nukleáris vagy ballisztikus rakéta kísérletet. A Yongbon nukleáris központ teljes erővel működik, még a Hanoiban megtartott csúcstalálkozó idejére sem állították le! Állítólag Trump részben emiatt hagyta félbe a csúcstalálkozót Hanoiban.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó újra megfenyegette Észak Koreát: ha nem folytatja a teljes nukleáris leszerelést és a ballisztikus rakéták megsemmisítését, akkor nemcsak a jelenlegi szankciókkal kell számolnia, de Washingtonban újabbakat is kitalálhatnak. Válaszul Észak Korea egyik külügyminiszter-helyettese arra utalt, hogy Kim Dzsong un elveszítette a türelmét. Trump ugyanis hazudott amikor azt állította, hogy Észak Korea a szankciók teljes visszavonását követelte cserébe a leszerelésért. Phenjan szerint párhuzamosan kellene végbemennie a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Washington álláspontja viszont az, hogy csakis azután oldják fel a szigorú szankciókat, ha Észak Korea már befejezte katonai nukleáris kapacitásának és ballisztikus rakétáinak a megsemmisítését.

Éhség Észak Koreában: felére csökkentik a fejadagokat

0

1,4 millió tonna hiányzik a gabona raktárakból a világtól elzárkózó kommunista országban. Az élelmiszer fejadagokat emiatt az idén a felére csökkentették. Így értesült a Reuters hírügynökség New Yorkban az ENSZ székházában. Az információnak az ad különös jelentőséget, hogy Trump elnök hamarosan újra találkozik Észak Korea urával.

Kim Dzsong Un minden erőforrást annak rendelt alá, hogy nukleáris hatalommá tegye Észak Koreát. Így akarta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az Egyesült Államok elnökét. Az akció sikerült: tavaly júniusban megtartották az első csúcstalálkozót Szingapúrban. Sem a rendszert megalapító nagypapának sem az apának nem sikerült az, amit Kim Dzsong Un elért: Amerika olyan komolyan veszi őt, hogy az elnök személyesen tárgyal vele. Észak-Korea duci diktátora megígérte Trumpnak, leszereli nukleáris fegyverzetét és azokat a ballisztikus rakétákat, melyek akár az Egyesült Államok területét is elérhetik. A leszerelés meg is kezdődött, de Trump elnök meghosszabbította a büntető szankcióit Észak-Korea ellen. Washingtonban arra hivatkoztak: csakis a teljes leszerelés után szüntetik meg a szankciókat! Erre Kim Dzsong Un leállította a leszerelést. Az élelmezési válságért most a szankciókat teszik felelőssé Észak-Koreában.

Ilyen előzmények után kerül sor a második csúcstalálkozóra Hanoiban. Washingtonban a katonák úgy tartják, a leszerelés terén egyelőre nem történt áttörés. Észak-Korea éppoly fenyegetést jelent, mint a szingapúri csúcstalálkozó előtt. Közben viszont Abe Sinzo japán miniszterelnök is bejelentette, hogy szívesen találkozna Kim Dzsong Un-nal. Korábban Japán elzárkózott ettől. Most azonban Tokióban rádöbbentek, Kim Dzsong Un csak a ballisztikus rakéták leszereléséről tárgyal Trump elnökkel, Japánt viszont a közepes hatótávolságú rakéták is elérhetik Észak-Koreából. A hatalmas katonai kiadások újra az éhezés szélére szorították a lakosság jórészét, amely az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után reménykedni kezdett: talán nem álom az, ha az éhezés a múlt ködébe vész, mint Dél-Koreában.

Napi üdvözlet az elvtársaktól

Ez nagyon hiányzott a mai napunkhoz!

Téged követünk és senki mást!

Moranbong Állami Könnyűzenei Lányeggyüttes ma Dicsőséges újévi koncertet adni Bölcs Vezérünk közelgő 35. születésnapja alkalmából! Hallgatni meg Bölcs Vezérnek írt dalt most magyar felirattal!

Közzétette: Észak-Korea Hivatalos Magyarországi Oldala – 2019. január 5., szombat

Találkozni akarok Kim Dzsong un-nal!

0

Abe Sinzo kormányfő erről a parlamentben beszélt, ahol felvázolta politikai irányvonalát. Tavaly még kizárta a találkozás lehetőségét Észak Korea ifjú diktátorával annak ellenére, hogy Kim Dzsong un találkozott Donald Trump amerikai elnökkel Szingapúrban.

Abe Sinzo attól tart, hogy Észak Korea tervezett leszerelése csakis a ballisztikus rakétákra terjed ki, melyekkel elérhetik akár az Egyesült Államok területét is. Japán viszont jóval közelebb fekszik Észak Koreához. A rakéta kísérletek során többször is átrepültek közepes hatótávolságú észak-koreai rakéták Japán fölött.

Észak Korea és az USA most új csúcstalálkozóra készül, melyen Trump és Kim Dzsong un megvitathatják a leszerelés teljes problémakörét. Észak Korea megindította a leszerelést, de azután le is állt, mert az Egyesült Államok meghosszabbította a szankciókat vele szemben. Washington felfogás szerint csakis akkor vetnek véget a szankcióknak, melyek súlyos károkat okoznak a világtól elzárkózó állam gazdaságának, ha már véget ért az atomfegyverek és a ballisztikus rakéták leszerelése. Észak Korea felfogása szerint a leszerelés hosszabb folyamat, és azalatt fokozatosan fel kell számolni a gazdasági szankciókat az országgal szemben. Amíg ugyanis érvényben vannak a szankciók addig a külföldi befektetők óvakodnak a pénzüket Észak Koreába vinni.

Észak Korea iparának alapjait a japánok teremtették meg a világháború idején. Miután az amerikaiak intenzíven bombázni kezdték a távol-keleti szigetországot, a hadiipar jelentős részét áttelepítették Észak Koreába, mely 1945-ig Japán gyarmata volt. Észak Koreát a szovjet csapatok szabadították fel és ott kommunista rendszert vezettek be. Diplomáciai kapcsolat azóta sincs Észak Korea és Japán között.
Abe Sinzo miniszterelnök most viszont azt javasolta, hogy vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot egymással. Japán miniszterelnöke nemrég tett sikertelen látogatást Moszkvában, ahol a Kurili szigetek miatt továbbra sincs megegyezés a két nagyhatalom között. Ezért most Abe Sinzo Kína fele fordult: minden korábbinál aktívabb együttműködést javasolt Pekingnek. A világ második és harmadik számú nagyhatalma ősi rivális a térségben, de most talán egymásra találnak Trump nacionalista irányvonala miatt. Észak Korea egyetlen igazi szövetségese Kína. Kim Dzsong un minden csúcstalálkozó előtt gondosan konzultál Hszi Csinping elnökkel. Észak Korea Japán fele is csak akkor fog nyitni, hogyha erre Pekingben rábólintanak.

Trump és az egyensúly – Déli kávé Szele Tamással

Közeledik az év vége, ilyenkor minden magára valamit is adó sajtótermék elkezd összefoglalókat közölni, miszerint mi minden történt idén, ennek főként az az oka, hogy az ünnepek alatt az euroatlanti kultúrkörben alig történik valami – pedig nem azt kéne nézni, honnét jövünk, hanem azt: hova tartunk. A mai kávé mellett próbáljunk ezen tűnődni, a régebbi és aktuális híreket is figyelembe véve.

Könnyű a villamosvezetőnek, aki a 24-esen csak bemondja induláskor, hogy „Keleti pályaudvar, Festetich utca” és a végállomásnál, hogy „Közvágóhíd”, a világpolitika sajnos nem két állandó pont között mozog (és reméljük, a Közvágóhíd sem lesz rendszeres megállóhelye). Azt tudjuk, hogy körülbelül honnét indultunk, az viszonylag – de csak viszonylag – biztos, csak ez nem villamos, hanem hajó, nem kötött a pályája, gyakori a vihar is, a csoda tudja, hová lyukadunk ki… Az idei év három főbb válság mentén telt, az első az észak-koreai volt, a második a szíriai, a harmadik az Európai Unió válsága. Illetve, az még nem válság, csak könnyen válhat azzá, ha megváltoznak az erőviszonyok a tavaszi választásokon a „Nemzetek Európája” elv hívei javára. Ezt majd még meglátjuk, bár mi is tehetünk ellene: mindenki gondolja meg jól, hogyan szavaz áprilisban, döntsünk megfontoltan.

A koreai helyzet alakulása már izgalmasabb

Tavaly ilyenkor még komoly esély látszott egy kirobbanó távol-keleti atomháborúra, ellenben azóta sok minden történt ahhoz, hogy elérjük a mostani állapotot, mely szerint igazából nem változott semmi. Donald Trump és Kim Dzsongun szingapúri csúcstalálkozója maga volt a diplomácia megcsúfolása, és világosan ki is derült belőle, hogy nem várható változás, annak dacára, hogy Trump elnök büszkén hirdette: sikerült megoldania a koreai válságot. Mutogattak is egy pár mondatos záróokmányt – a záróokmány persze nem azonos a teljes szerződéssel, az lehet akár több kötetnyi is – a világ visszafojtott lélegzettel figyelt, hátha megoldódik a kérdés – azonban kiderült, mi van abban a záróokmányban.

Szinte semmi. Idézzük szó szerint!

„Az Egyesült Államok és a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) elkötelezi magát, hogy új kapcsolatokat alakít ki a két ország népeinek békére és prosperitásra törekvésével összhangban.

Az Egyesült Államok és a KNDK közös erőfeszítéseket tesz, hogy a tartós és stabil béke rendszerét alakítsák ki a Koreai-félszigeten.

Megerősítve a 2018. április 27-én aláírt Panmindzson Deklarációt, a KNDK elkötelezi magát, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén fog dolgozni.

Az Egyesült Államok és a KNDK elkötelezi magát a hadifoglyok és a hadszíntéren eltűnt katonák maradványainak hazaszállítására. (Ez az 1950-53-as koreai háborúra vonatkozik.)”

És mi van a teljes szerződésben?

Abban viszont még ennyi sem, ugyanis nem létezik. A világméretű show csak arra volt jó, hogy aláírják ezt a pár semmitmondó frázist, aztán mindenki hazamenjen ünnepeltetni magát és titokban várja a Nobel-békedíjat. Észak-Korea ugyan leszerelt egy, azaz egy kísérleti telepet (amit korábban már amúgy is használhatatlanná tett egy félresikerült robbantás), de ezen kívül nem tett sokat. Annyi mindenképpen elmondható, hogy enyhült a feszültség a két Korea között, de ennél több nem. Sőt, az észak-koreai állami hírügynökség múlt csütörtökön, ahogy a leszerelési egyeztetések újabb mélypontra jutottak, kiadott egy közleményt, ami szerint Észak-Korea nem fogja önként leszerelni atomfegyvereit, csak akkor, ha az USA előbb megszünteti az Észak-Korea felé fennálló nukleáris fenyegetést.

Ez volt hát Trump nagy győzelme

A gyakorlatban óriási vereség, csak azért nem nagyobb, mert Észak-Korea nem háborúra vágyik, hanem a továbbiakban is zsarolni szeretné a világot. Itt kéne megtalálni az egyensúlyt, de talán nem Trump elnöknek, aki teljesen alkalmatlan a jelek szerint erre a feladatra.

A szíriai helyzet eldőlt

Amint a szíriai válság kezelésére is. A részletek mellőzésével annyit mondhatunk, hogy a tavaly ilyenkor még sokesélyes szíriai helyzet eldőlt, esélytelenné vált minden erő számára, mely az Egyesült Államokkal kötött szövetséget. Tegnapi írásomban elemeztem már, miért Erdogan és Putyin a válság nagy győztese – ma csak annyit tennék hozzá, hogy időközben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hivatalosan is bejelentette Észak-Szíria megszállását. Egyúttal megfenyegette Franciaországot is, hogy amennyiben nem vonja ki erőit a térségből, az „senkinek sem lesz jó”. Sőt, Törökország tulajdonképpen jót akar, hiszen „azon lesz, hogy a Szíriából történt amerikai csapatkivonás után ne alakuljon ki légüres tér az országban, amelyet a terrorszervezetek töltenének be.”

Ez esetben sok múlik azon, mit nevezünk terrorszervezetnek, ugyebár. De ez megint nem ideológiai kérdés: ez a háború az olajról szól, nem a különböző népekről vagy a biztonságukról. Érdekes lenne kideríteni, milyen olajkoncessziós szerződések vannak érvényben a megszállásra váró területek kitermeléseit illetően, és ezek hogyan fognak változni a megszállás után: jó nehéz, fárasztó munka lesz, majd figyelni kell a Wall Street Journalt.

Mire jutott Trump az európai tárgyalókörútján?

Korea tehát kudarc az Egyesült Államok számára, Szíria kudarc. Mire jutott Trump az európai tárgyalókörútján? Sommásan: magára hagyta a Brexit miatt külön kereskedelmi szerződésért folyamodó Nagy-Britanniát, a NATO-csúcson az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetőzött, abban az esetben, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket, Helsinkiben pedig Putyin marionettbábjaként viselkedett és megtagadta saját, tulajdon elhárítóit is. A NATO-ból való kilépésről lebeszélték, de nem mondott le erről az álmáról, amit minapi kijelentése is bizonyít, miszerint a szövetséges országok többé nem élvezhetik az Egyesült Államok katonai védelmét. Ingyen semmiképpen, de lehet, pénzért sem.

Nos, azt hiszem, nagy a baj.

Donald Trump elfeledni látszik – de nincs kizárva, hogy soha nem is tudta – miszerint a NATO-nak nem az a célja, hogy „rendet tartson a világban”. Az sem a célja, hogy az Egyesült Államok rajta keresztül irányíthassa akár a világot, akár annak egy részét. Akkor ugyanis semmi szükség nem lenne más tagállamokra, kérem.

Sőt: a NATO még csak nem is az Egyesült Államoké.

A NATO célja, épp úgy, mint minden más katonai szövetségé az, hogy egyensúlyhelyzetet tartson fenn. Egyensúlyt, amiben senki sem érhet el egyetlen zónában sem túlhatalmat, nem növelheti bizonyos mérték fölött a befolyási övezetét, és a kialakuló kényes egyensúly viszont így garantálja a békét.

A diplomácia célja sem egy vagy más állam világhatalmának elősegítése, hanem az, hogy egyensúlyi helyzetet érjen el, nem katonai, hanem szerződéses eszközökkel, és vigyázzon erre az egyensúlyi állapotra, melyben aztán – ha hosszan tart – lehet biztosítani a gazdasági és kulturális felvirágzást.

Sosem működött tökéletesen, de még mindig az egyensúlyra törekvés a legjobb módszer.

Trump úgy hozza a döntéseket, mintha nagyvállalatot vezetne

Trump összes kudarca mögött azt találjuk, hogy nem is törekszik semmiféle egyensúlyra, a világ, mint olyan, hidegen hagyja, „America first”, Amerika az első, és a politikai-diplomáciai döntéseket úgy hozza, mintha nagyvállalatot vezetne. Gazdasági érdekek mentén.

Ezzel veszélyesen legyengíti szövetségeseit, akik – valljuk be – tényleg belekerülnek némi pénzbe, de ez a pénz a világbéke ára. Ellenfelei veszélyesen megerősödnek, az Egyesült Államok világpolitikai és világgazdasági szerepe gyengül – és kihúzza az egyik fő tartópillért a mindig is kényes egyensúlyban billegő világbéke alól.

Lehet neki első Amerika, igen szép hazafias szólam ez, azonban ha a bolygó Amerika körül kisebb és nagyobb zsarnokok játszóterévé válik, akkor Amerikában is pokol lesz élni. Erdőtűz közepén sem lehet azt mondani, hogy nem érdekel minket a katasztrófa, nem a mi erdőnk ég.

Márpedig Trump pontosan erre készül, és az Egyesült Államokat egy izolacionista politika mentén meg fogja fosztani vezető szerepétől, ha hagyják.

Mindenki megsínyli majd

Ez a világ többi része számára is nagyon kellemetlen lesz, ugyanis mindenki megsínyli majd: egészen egyszerűen nem lehet következmények nélkül megengedni, hogy átrendezzék a világtérképet.

Ha továbbra is Trump elnök irányítja az Egyesült Államok külpolitikáját, fel kell készülnünk a legrosszabbakra is.

Sajnos, keserű lett ez a mai kávé…

Francia főtisztviselő Észak-Koreának kémkedett

Párizs mellett letartóztatta a kémelhárítás Benoit Quennedey-t, aki a szenátus főtisztviselője és a francia-koreai baráti társaság elnöke. Lakásán házkutatást tartottak. 2005 óta gyakran felkereste Észak-Koreát, melyről több művet is közzétett. A szenátus főtisztviselője az ENA államigazgatási főiskolát végezte el, vagyis ugyanolyan diplomája van mint a francia politikai elit többségének.

Észak Korea az új sárkány – ezzel a címmel tett közzé tanulmányt, mely mosolyra késztethette a szakértőket. Kissé túlságosan optimistán ítélte meg a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer esélyeit a gyors felzárkózásra.

Az persze kétségtelen tény, hogy Kim Dzsongun találkozott Donald Trump-pal Szingapúrban. Ezek után komoly remények ébredtek Észak Koreában, de ezekből egyelőre nem sok valósult meg, mert megmaradtak az amerikai szankciók a nemzeti kommunista diktatúrával szemben. Ilyen körülmények között  pedig kevesen akarnak befektetni Kim Dzsongun rendszerébe. Donald Trump új csúcstalálkozóra készül a duci diktátorral, de erre valószínűleg már csak jövőre kerülhet sor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK