Kezdőlap Címkék észak-korea

Címke: észak-korea

Putyin és Macron közös állásponton

0

Az Észak-Korea körül kialakult válság politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezésének kizárólagosságát hangsúlyozta, s a közvetlen párbeszéd felújítását sürgette Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök.

A két vezető a Kreml sajtószolgálata szerint telefonon beszélt egymással. Az erről kiadott közlemény szerint Putyin és Macron egyetértett abban, hogy megengedhetetlen a feszültség további fokozódása a Koreai-félszigeten, ami jóvátehetetlen következményekkel járhat – olvasható az MTI moszkvai tudósításában.

Mint a Fühü is beszámolt róla, Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott.

Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Szíriáról is tárgyaltak

Szíria ügyében Putyin és Macron hangsúlyozta a politikai rendezés előmozdításának szükségességét, és kifejezték készségüket a kétoldalú egyeztetésre, egyebek között a genfi folyamat és az ENSZ keretében.

Macron a francia kezdeményezés mellett érvelt: Párizs kapcsolattartó csoportot állítana fel a szíriai rendezés érdekében; ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és más államokból állna.

Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség „konszolidálja erőfeszítéseit” annak érdekében, hogy „véglegesen likvidálják a terrorizmus tűzfészkét Szíriában”.

Újabb rakétát lőtt ki Észak-Korea – Összeül az ENSZ BT

0

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreaiak az amerikaiakkal együtt vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhap hírügynökségnek elmondták:

körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.

A japán kormány elfogadhatatlannak nevezte kilövést. Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését is, amelyet zárt ajtók mögött tartanak majd.

Észak-koreai rakétakísérlet augusztus 29-én.
Fotó: MTI/EPA/KCNA

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta: Kínának és Oroszországnak cselekednie kell.

„Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek”

– olvasható a közleményben, amelyet az MTI idéz.

James Mattis védelmi minisztert megkérdezték, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt:

„Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.

Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. Állításuk szerint hidrogénbombával is kísérleteztek.

„Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból”

„A dzsucse bomba elsüllyeszti Japánt és hamuvá változtatja az Egyesült Államokat!”

Ezzel a fenyegetéssel reagált Észak Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozatára, mely újabb szigorú szankciókkal sújtotta a világot atomháborúval fenyegető világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A dzsucse bomba az a hidrogénbomba, melyet Észak-Korea szeptember 3-án sikeresen kipróbált. Ráadásul olyan kis szerkezetet robbantottak fel, mely belefér egy interkontinentális rakéta robbanófejébe. Korábban egy ilyen interkontinentális rakéta átrepült Japán felett, komoly pánikot okozva a szigetországban.

  „Mind a négy japán szigetet elsüllyesztjük!”

– hangzik a fenyegetés Japánnál szemben. Korea 1910 és 1945 között japán gyarmat volt, emiatt igen komoly az ellenszenv a japánok iránt. A dzsucse részben erre is épül: olyan szélsőségesen nacionalista ideológia, mely felhasználja a marxizmus egyes elemeit is.

A rendszer alapítója, Kim Ir Szen találta ki ezt a nemzetiszocialista ideologiát, mely évtizedek óta Észak Korea hivatalos vallása. Jelenleg Kim Ír Szen unokája Kim Dzsongun uralkodik a 24 milliós államban, mely minden erejét önálló nukleáris ütőerő kifejlesztésére fordítja miközben a lakosság többsége nyomorog.

A koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai légierő porig rombolta Észak-Koreát. Így az Amerika ellenes nacionalizmus is komoly tömeg támogatásra számíthat. „Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból!”- fenyeget Észak Korea. Mely az ENSZ Biztonsági Tanácsát Amerika ügynökeinek nevezi, és a pokolba kívánja. Az ENSZ BT egyhangúan szavazta meg az újabb szankciókat Észak Korea ellen, de

Oroszország és Kína felvizezte az eredeti amerikai határozati javaslatot.

Az USA teljes olaj embargót akart Észak Korea ellen, de ezt a kínaiak nem fogadták el mondván: az ifjú diktátor teljesen kiszámíthatatlan! Ha a falhoz szorítják, akkor lehet, hogy csakugyan megindítja a nukleáris háborút! Annak pedig beláthatatlan következményei lennének a sűrűn lakott térségben. Kína attól tart, hogy háborús helyzetben Észak Koreából menekült áradat indulna el, melyet nehezen tudnának feltartóztatni, hiszen a két államnak több mint 1400 kilométeres közös határa van.

 

Xenon-133 nyomait találták Dél-Koreában

0

Habár Dél-Koreában észlelték a radioaktív xenon gáz nyomait, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Észak-Korea igazat mondott-e, amikor azt állította, hogy hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a múlt hónapban.

Észak-Korea szeptember 3.-án hajtotta végre sorrendben már a hatodik nukleáris robbantását, amelynek nyomán az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat léptetett életbe az országgal szemben, egyebek között megtiltva az onnan származó textilimportot, illetve korlátozva az kőolajkereskedelmet.

„Nehéz megállapítani a nukleáris kísérlet erejét abból a xenon mennyiségből, amennyit kimutattak, de az állítható, hogy Észak-Koreából származik”

– idézte a Reuters egy szöuli hivatalos sajtótájékoztatón elhangzottakat. A nukleáris robbantás fajtáját sem lehet bizonyossággal megállapítani

Mi is az a Xenon?

A Xenon színtelen, szagtalan, nehéz nemesgáz, előfordul kis mennyiségben a Föld atmoszférájában is. Ugyanakkor a xenon-133, amelynek a nyomaira bukkantak Dél-Koreában egy olyan radioaktív izotóp, amely nem fordul elő a természetben, s amelyet a múltban észak-koreai nukleáris kísérletekhez kötöttek.

A felfedett gáz nem ártalmas az egészségre.

Olajembargó Észak-Korea ellen

0

„Az olaj életfontosságú Észak Koreának ahhoz, hogy folytassa nukleáris fegyverkezési programját!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok képviselője a Biztonsági Tanácsban.

Nikki Haley eredetileg teljes olajembargót akart elérni, de a megszavazott változat ennél kevésbé brutális szankció, bár ennek is súlyos következményei lehetnek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer számára.

A kínaiak ellenezték a teljes olajembargót.

Azzal érveltek, hogy az teljesen a falhoz szorítaná Észak Koreát, melynek kiszámíthatatlan diktátora esetleg előre menekülne, és meginditana egy nukleáris konfliktust, melynek a kimenetele katasztrofális lenne a sűrűn lakott térségben. Peking attól is tart, hogy háborús helyzet esetén tömegesen indulnának meg a menekültek Észak Koreából. Kínának 1400 kilométeres közös határa van Észak Koreával. Mit tartalmaz a BT egyhangúan megszavazott határozata?

Az olajszállítások radikális korlátozását: az eddig évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül megtiltják az észak-koreai textilipar termékeinek külföldi vásárlását és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket. Ez összesen

1,3 milliárd dollárral csapolja meg az államkasszát Észak Koreában.

Amely a maga részéről kitart háborús irányvonala mellett.

A TAO a csodafegyver Észak-Korea ellen

0

Az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak-Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket! Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt.

Donald Trump elnök atombombával fenyegette meg Észak-Koreát azt követően, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer büszkén bejelentette: immár van hidrogénbombája. Ráadásul a felrobbantott szerkezet olyan kicsi volt, hogy belefért volna egy interkontinentális rakéta robbanófejébe!

Nagy a félelem a környéken: mi lesz, ha az ifjú diktátor be is veti kedvenc fegyvereit?

Az informatika a megoldás – állítja Andrew Futter professzor Nagy-Britanniából. Szerinte az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket. Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt. Kettő a kilövés után azonnal felrobbant, a harmadik csak egy kicsit később, de az sem talált célba. Miért nem? A válasz egy betűszó: TAO! Tailored Access Operations – ez az amerikai katonai hírszerzés, az NSA egyik részlege.

A létezéséről sem tudott senki, amíg Edward Snowden meg nem szökött és ki nem tálalt az informatikai hírszerzésről.

Pedig a részleg évek óta működik és olyan katonai objektumok ellen használták fel, mint például az iráni atomerőművek. Ott – az izraeli titkosszolgálattal együttműködve – olyan „férgeket” sikerült telepíteni, melyek aztán nemcsak információkat továbbítottak Amerikába illetve Izraelbe, meg is zavarták Irán nukleáris kutatásait 2012-ben és 2013-ban. Ennek óriási lélektani hatása is van: az ellenfél ugyanis nem tudja, hogy azért nem működik az általa elképzelt konstrukció, mert rossz az elgondolás vagy pedig azért, mert az ellenfél beépült a rendszerbe és ellene dolgozik – magyarázza Futter professzor. Az izraeliek aktívan alkalmazzák az informatikai hadviselést:

Szíria légvédelmét például drónokkal megbénították,  miközben izraeli gépek az iráni erők támaszpontjait bombázták Szíriában.

Amerika valami hasonlót tehet Észak-Koreával szemben – állítja a brit professzor. Japán körül állomásozik a legnagyobb amerikai flotta, a hetedik. A Ronald Reagan egykori elnökről elnevezett zászlóshajó el van látva az informatikai hadviselés eszközeivel. De hogy lehet informatikai hadviselést folytatni egy olyan ország ellen, mely nem használja az internetet? Látszólag ez óriási hátrány Észak-Koreának, de az informatikai háború szempontjából előny az elmaradottság, hiszen nem lehet behatolni a rendszerbe, ha az nincs rákötve az internetre. Jön tehát Hollywood, a 007-es szuper ügynök? Picit nehéz elképzelni, hogy a világtól elzárt Észak-Koreában nem keltene azonnal kínos feltűnést. Épp ezért az amerikaiak drónokat használnak, melyek pótolhatják az embereket.

A drónok juttatják célba a „férgeket”, melyek aztán a távolból irányítva információk szerzésére éppúgy használhatók, mint az ellenséges rendszer megbénítására.

Irakban teljes mértékben sikerült megbénítani Szaddám Husszein seregének informatikai rendszerét. Ily módon Amerika és szövetségesei minimális áldozattal foglalhatták el Irakot, melynek pedig erős és harcedzett hadserege volt.

Észak-Koreában is ez lehet a megoldás – állítja a brit professzor. Biztos abban, hogy a következő háborús konfliktusokban nem az győz, akinek több a fegyvere vagy a katonája hanem az, akinek jobb az informatikai rendszere, mint az ellenfélnek. Aki meg tudja bénítani az ellenfél rendszerét. Képes-e erre az amerikai hírszerzés? Miután senki sem tudja pontosan, hogy Kim Dzsongun parancsai hogyan jutnak el a rakétákat kilövő katonákig, ezért csak nagyon kevesen sejthetik azt, hogy miképp lehet a rendszert megbénítani.

Észak-Korea informatikusai korábban Oroszországban tanultak, ma pedig Kínában.

Ez a két Észak-Koreával határos nagyhatalom tehát sokat tudhat Kim Dzsongun hadseregének informatikai rendszeréről. Kérdés, hogy Peking és Moszkva hajlandó-e megosztani ezt a tudást Washingtonnal? Oroszország új washingtoni nagykövete mindenesetre javasolta Amerikának, hogy a CIA és az FSZB főnöke találkozzon rendszeresen és cseréljenek információkat. A kínaiak aligha árulják el Észak-Koreát, mert semmiképp sem szeretnék, hogy amerikai csapatok tartsanak hadgyakorlatokat határuk mentén. Akárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a következő katonai konfliktusokban az informatikusoké lesz a döntő szó – állítja Futter professzor, aki évek óta foglalkozik ezzel a problémakörrel a leicester-i egyetemen Nagy Britanniában.

Interkontinentális ballisztikus rakéta Észak-Korea nyugati partvidékén

0

A rakéta szállítása hétfőn, egy nappal a föld alatti kísérleti atomrobbantás után kezdődött, az éjszaka leple alatt. A nyugati partvidéken Észak-Koreának rakétakilövő létesítményei vannak.

Észak-Korea feltehetően egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállít a nyugati partvidékére – jelentette kedden az Asia Business Daily című szöuli napilap meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivatkozva.

A dél-koreai védelmi minisztérium nem erősítette meg a lapinformációt, de hétfőn a tárca a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy

Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is.

Észak-Korea vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen tesztelt aznap egy hidrogénbombát.

Több ország földrengéstani intézete és a dél-koreai hadsereg előzőleg közölte, hogy Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt.

Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint

a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, vagyis Észak-Korea elérheti vele az amerikai nagyvárosokat, Los Angelest vagy akár Chicagót is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.

MTI/FüHü

 

 

Egyre feszültebb a helyzet a Koreai félszigeten – Frissítve

0

Egy héten belül másodszor is napirendjére tűzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Koreai Félszigeten kialakult helyzetet. A hétfői, sürgősséggel összehívott tanácskozásnak különös hangsúlyt ad, hogy Phenjan nagy erejű földalatti hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre vasárnap. 2006. óta ez volt a hatodik észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás. Dél-Korea is emelte a tétet.

 

Dél-Korea ma hajnalban nyomatékot adott annak az amerikai fenyegetőzésnek, hogy „masszív katonai választ ad” az észak-koreai nukláris katonai kísérletekre. Dél-Korea a legjelentősebb Észak-koreai rakátakísérletek térsége elleni támadás szimulációjaként rakátákat lőtt ki a tenger irányába. A szöuli Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy Észak-Korea további rakátakísérleteket tervez, hogy demonstrálja, képes nukleáris fegyverekkel támadni az Egyesült Államokat.

Szöul közben bejelentette: tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy repülőgéphordozókat és stratégiai bombázókat telepítenének a Koreai Félszigetre – erről a Reuters számolt be.

Ismét a BT előtt

Hat nappal ezelőtt a BT elítélte Észak-Koreát, amiért ballisztikus rakétákat lőtt ki Japán irányában. Nem egészen egy hónapja pedig a testület az eddigi legkeményebb szankciókról döntött New Yorkban – emlékeztet az AP jelentése.

Az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia és Dél-Korea kérte a hétfői tanácskozás összehívását. Az ülésen ismét elítélhetik Phenjant, és újabb lehetséges ellenlépések is terítékre kerülhetnek. Mindenesetre az alaphangot megadta Theresa May brit miniszterelnök, aki vasárnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy

„fel kell gyorsítani a már eldöntött szankciók gyakorlati alkalmazásának a bevezetését és egyben sürgősen új lépéseket is kell keresni a testületben”.

Pedig már a legutóbbi szankciók is igen érzékenyik érinthetik az észak-korai gazdaságot: megtiltják ugyanis a szén-, a vas-, az ólom- és a tengeri gyümölcsök importját az országból.

Ez – becslések szerint – összességében a harmada az ország tavalyi 3 milliárd dollár értékű kivitelének.

A hírügynökség szerint most olyan észak-koreai exportcikkek jöhetnek szóba, mint a textil, illetve korlátozhatják az észak-koreaiak külföldi munkavállalását. Az Egyesült Államok nyáron mást is javasolt már, egyebek között légi és tengeri szigorításokat, illetve az olajellátás leállítását az észak-koreai katonai és fegyverprogramokra.

Feszült a helyzet a tőzsdéken is

A kialakult helyzet hatását megérzik a piacok is. Az európai tőzsdéken esésnek indultak a papírok.

 

Észak-koreai válság – Trump is reagált

0

A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – hangsúlyozta vasárnapi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök a legújabb észak-koreai kísérleti robbantásra reagálva.

Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást.

Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt.

Kína és Dél-Korea élesen elítélte, hogy Észak-Korea kísérleti robbantást hajtott végre vasárnap hajnalban, Phenjan állítása szerint hidrogénbombával, amely felszerelhető újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétájára.

A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy

„hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”.

Észak-Korea „figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet” – olvasható a közleményben.

A BRICS-országok hsziameni csúcstalálkozóján részt vevő Hszi Csin-ping kínai elnök nem tett említést az észak-koreai kísérletről.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után

„a lehető legszigorúbb büntetést”

követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot.

Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója  telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy

„a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről”

beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni „a legerősebb stratégiai eszközök” alatt. A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt egymással telefonon.

Tokió nevében Szuga Josihide, a kormány főtitkára reagált. Azt mondta:

újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük.

A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, akkor az azt jelenti, hogy az ország „gyorsan halad nukleáris programjával”. Lassina Zerbo, a bécsi székhelyű szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik „szokatlan szeizmikus eseményt észleltek”, mért adataikat egyelőre elemzik, majd ennek eredményét vasárnap délután megosztják a tagországokkal. A szerződés 1996-os elfogadása óta Észak-Koreán kívül egyetlen ország sem hajtott végre nukleáris tesztet, és jó lenne, ha ez az új észak-koreai teszt utolsó figyelmeztetésként hatna minden országra, főleg arra a nyolcra, amely még nem ratifikálta a szerződést – jegyezte meg.

MTI/FüHü

 

 

Merkel diplomáciával oldaná meg az észak-koreai válságot

0

Az észak-koreai válság diplomáciai úton történő megoldását szorgalmazta Angela Merkel német kancellár most közzétett e heti videoüzenetében, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetnek egészében véve a globális leszerelés felé kellene sarkallnia a nemzetközi közösséget.

„Azáltal, hogy Észak-Korea újabb rakétateszteket hajtott cégre, ismét nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a helyzetet diplomáciai úton kell megoldani, és több erőfeszítést kell tennünk a globális leszerelés lendületbe hozására.”

„Ebben döntő szerep hárul a NATO-ra és Oroszországra. Diplomáciai úton értük el azt is, hogy Iránnal megállapodást tudjunk aláírni. Ehhez hasonlóan kell cselekednünk Észak-Koreával kapcsolatban” – jelentette ki a kancellár az üzenetben, az Irán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásra utalva.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK