Alighogy távozott az Egyesült Államok elnöke a kínai fővárosból, Peking közölte, hogy különleges elnöki megbízott utazik Észak-Koreába.
Kína könnyűszerrel meg tudná akadályozni Észak Korea ámokfutását – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, amikor Pekingben tartózkodott. Úgy tűnik a kínai vezetés megszívlelte a tanácsát: a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Osztályának vezetőjét küldik Phenjanban, hogy Kína álláspontját képviselje. Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalosan még sohasem tárgyalt Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, de Észak-Korea kapcsán már egyre több az egyetértés az amerikai és a kínai diplomácia között. Peking szintén azt akarja, hogy az észak-koreai diktátor fejezze be a nukleáris és rakéta kísérleteit, melyek egyre jobban fenyegetik a régiót, illetve az egész világot.
Kína Észak-Korea egyetlen jelentősebb szövetségese. Peking betartja az egyre szigorúbb ENSZ-szankciókat, vagyis nem vesz szenet és vasércet Észak-Koreától. Washington azt is el szeretné érni, hogy Kína akadályozza meg Észak-Korea olajellátását, de erre Peking nem hajlandó,hiszen ily módon a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszere totálisan összeomlana. Ez pedig veszélyes egy olyan ifjú diktátor esetében, aki állandóan világháborúval fenyegetőzik.
Mit javasol Peking Amerikának és Észak Koreának?
Azt, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Trump ugyan jelezte Pekingben, hogy ez nem kizárt, de megismételte azt a washingtoni álláspontot, hogy ennek előfeltétele az észak-koreai nukleáris és rakéta kísérletek leállítása. Phenjan viszont azt várja el az USA-tól, hogy vessen véget a kelet-ázsiai hadgyakorlatoknak. Ehhez képest alig hagyta el Trump elnök a régiót, máris amerikai tengerészeti hadgyakorlat kezdődött Észak-Korea közelében.
Dél-Korea és Kína vezetői egyetértenek abban, hogy az Észak-Korea szította válság rendezésének békésnek kell lennie.
Mun Dzse In dél-koreai és Hszi Csin-ping kínai elnök Vietnamban, az APEC-országok csúcstalálkozójának szünetében tárgyalt. Hszi arra kérte Munt, hogy
újítsa fel a tárgyalásokat Észak-Koreával a megbékélésről és az atomfegyverekről.
Azt is kérte, hogy Dél-Korea „olyan felelősen viszonyuljon az amerikai THAAD-rakétarendszerhez, hogy kiállja a történelem próbáját.” Kína hevesen ellenzi az észak-koreai katonai fenyegetés elleni rakétarendszer Dél-Koreába telepítését, mert saját biztonságára is fenyegetőnek tekinti.
A két államfő megállapodott abban, hogy Mun decemberben Kínába látogat, Mun pedig meghívta Hszit az téli olimpiára, amelyet Dél-Korea rendez. A kínai elnök elfogadta a meghívást.
Hszi Japán kormányfőjével, Abe Sindzóval is tárgyalt. Utána mindketten azt mondták: új fejezet nyílik a kétoldalú kapcsolatokban. Észak-Koreáról arra jutottak, hogy
elmélyítik együttműködésüket a válság rendezésében,
és amilyen hamar csak lehet, háromoldalú tárgyalást tartanak Dél-Korea bevonásával.
Abban is megállapodtak, hogy felgyorsítják a kínai és a japán hadsereg közti kommunikációs rendszer kialakításáról folyó tárgyalásokat.
Donald Trump amerikai elnök Pekingben arra kérte csütörtökön a kínai vezetést, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramjának feladása érdekében, szakítsa meg vele pénzügyi kapcsolatait.
„Kína gyorsan és könnyen meg tudja oldani ezt a problémát, arra kérem, hogy dolgozzon ezen nagyon kitartóan” – mondta az amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel közös sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy a Phenjannal szembeni nyomásgyakorlásban Oroszországra is számít.
Hszi Csin-ping pedig azt mondta: Kína elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal több nagy jelentőségű regionális és globális kérdésben, köztük az Észak-Korea okozta válság megoldásában. Kína nem adja fel azt a célt, hogy békés úton oldják meg a problémát, és tegyék a Koreai-félszigetet atomfegyvermentessé – tette hozzá.
Egyszerre három repülőgép-hordozóval rendez hadgyakorlatot az Egyesült Államok, amire tíz éve nem volt példa.
Scott Swift tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának főparancsnoka azt közölte, hogy a hadgyakorlatot a nyugat-csendes-óceáni térségben rendezik meg szombattól jövő keddig. A manőverek pontos helyszínét nem árulta el.
„Ritka lehetőség, hogy egyszerre két repülőgép-hordozó anyahajóval tartsunk hadgyakorlatot, de még ritkább, hogy hárommal” – fogalmazott Swift.
Hangsúlyozta, hogy több repülőgép-hordozó csapásmérő képességét próbára tevő hadgyakorlat rendkívül összetett feladat, és erőteljes bizonyítéka a csendes-óceáni flotta egyedülálló képességeinek, a térség biztonsága és stabilitása iránti szilárd elkötelezettségének. Az AP amerikai hírügynökség a védelmi minisztérium meg nem nevezett tisztségviselőire hivatkozva azt jelentette, hogy
a hadgyakorlattal a Trump-kormány eltökéltségét kívánja demonstrálni Észak-Koreának.
A manőverekben a Japánban állomásozó USS Ronald Reagan, a San Diegoban lévő USS Theodore Roosevelt és a Washington államban, a bremertoni haditengerészeti támaszponton állomásozó USS Nimitz anyahajó vesz részt.
Az ázsiai körúton lévő Donald Trump elnök a hadgyakorlattal egy időben keresi fel ázsiai körútja két utolsó állomását, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket.
Megnevezték a rendőrök azt a négy észak-koreait, akik megszervezték Kim Dzsong Un féltestvérének, Kim Dzsong Namnak a meggyilkolását.
Doan Thi Huong Fotó: MTI/EPA/Fazry Ismail
Kim Dzsong Namot a vád szerint két nő ölte meg, a vietnami Doan Thi Huong és az indonéziai Siti Aisyah,
VX ideggázt kentek a férfi arcába
a Kuala Lumpur-i repülőtéren.
A perük egy hónapja kezdődött Malajziában. Mindketten azt mondták: azt hitték, hogy ártalmatlan, kandikamerás felvételben vesznek részt, amelyre úgy kérték meg őket.
A rendőrség most megnevezte azt a négy férfit, akikről két hete már egy, a biztonsági kamera által készített felvételt is bemutattak, és akiket azzal gyanúsítanak, hogy megszervezték a támadást.
Négy észak-koreait neveztek meg:
Hong Szong Hacs, Ri Dzsi Hjon, Ri Dzse Nam és O Dzsong Gil nevét mondták.
A két nő álnéven ismerte őket: Hong a Chang, Ri Dzsi Hjon az Y, Ri Dzse Nam a Hanamori, O a James nevet használta.
A védelem szerint O Dzsong Gil kérte fel a két nőt arra, hogy vegyenek részt egy kandikamerás felvételen. Ri Dzse Namot tartják a támadás egyik vezetőjének, míg Hong Szong Hacs és Ri Dzsi Hjon dolga állítólag annak megszervezése volt, hogy a két nő bekenje a kezét azzal a mérgező folyadékkal, amelyet később Kim Dzsong Nam arcába kentek.
Egyes feltételezések szerint a gyilkosság mögött az észak-koreai vezetés állhat.
Az ügy miatt mélypontra kerültek Malajzia és Észak-Korea diplomáciai kapcsolatai. A malajziai hatóságok az ügyben csak a két nő ellen indítottak eljárást, de dél-koreai és amerikai tisztségviselők szerint ők csak eszközül szolgáltak a gyilkossághoz, amelyet észak-koreai ügynökök szerveztek meg.
Kim Dzsong Nam, Kim Dzsong Il egykori diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet.
Az ügyben vannak rejtélyes körülmények, például, hogy egy olyan halálos méreg, mint a VX, miért nem okozott kárt másban a repülőtéren, főleg a nőkben, akiknek legalább percekig a tenyerén volt a folyadék.
Az USA és Japán közösen kívánja rendezni az észak-koreai válságot. Amerika minden körülmények között megvédi Japánt. Ezt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén Tokióban Donald Trump amerikai elnök és Abe Sinzo, japán miniszterelnök.
Miközben a nyilvánosság előtt Trump harcias kijelentéseket tett, az őt kísérő újságíróknak elmondta: nyitott arra, hogy találkozzon az ifjú diktátorral, Kim Dzsongunnal, de „ennek még nem érkezett el az ideje.”
Az amerikai elnök, alighogy Japánba érkezett, máris beszédet mondott egy amerikai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy senki sem becsülheti le Amerika elszántságát a probléma rendezésére. A vele utazó újságíróknak ugyanakkor elmondta:
reméli, hogy békésen oldódik meg az észak-koreai válság.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vezére, Kim Dzsongun nemrég imperialista gengszternek nevezte Donald Trumpot. Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el Trump 12 napos ázsiai körútja idején.
Az amerikai elnök Japán után ellátogat Dél-Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Danangban, Vietnamban.
Lesz Trump-Putyin találkozó
– erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét.
A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az oroszokkal.
Az amerikai elnök ázsiai körútjának keretében megérkezett Japánba, és beszédet mondott a jokota amerikai katonai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy egyetlen diktátor sem becsülheti le Amerikát.
Donald Trump nem nevezte meg ugyan Kim Dzsong Unt, de minden bizonnyal elsősorban az észak-koreai vezetőnek szólt a figyelmeztetés, aki nemrég imperialista gengszternek nevezte az amerikai elnököt.
„Soha nem fogunk engedni, soha nem fogunk habozni és soha nem fog gyengülni elszántságunk, hogy megvédjük népünket, szabadságunkat és a nagyszerű amerikai lobogót” – mondta Trump.
Donald Trump és Melania Trump megérkezik a Jokota amerikai légi támaszpontra (MTI/EPA/AFP pool/Nogi Kazuhiro)
Az elnök a burkolt fenyegetés mellett viszont az újságíróknak az elnöki különgépen arról is beszélt, hogy reméli, békésen oldódik meg az észak-koreai válság. Az ország népéről is elismerően beszélt:
„Szerintem nagyszerű emberek, szorgalmasak és sokkal több melegség van bennük, mint a legtöbben gondolják”
– mondta.
Észak-Korea nem sokkal később „könyörtelen büntetést” helyezett kilátásba Donald Trump „ostoba megjegyzései” miatt.
Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el az elnök ázsiai körútja idején, aki Japán után ellátogat Dél Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Vietnamban.
Lesz Trump-Putyin találkozó is – erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét. A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását igérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az orosz nagykövetséggel Washingtonban.
Tagadta pénteken Phenjan az Aszahi japán televízió jelentését, amely szerint valószínűleg több mint kétszáz ember meghalt Észak-Koreában, amikor egy szeptemberi nukleáris robbantás után beomlott egy építés alatt álló alagút.
A japán televíziós csatorna erről kedden számolt be meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Phenjan a KCNA észak-koreai állami hírügynökség által kiadott közleményében hamis jelentésnek nevezte az Aszahi televízió beszámolóját, és bírálta a japán vezetést, amiért engedte, hogy az említett híradásban bemutassák a nukleáris robbantás lehetséges halálos áldozatairól szóló anyagot.
Az alagút az észak-koreai Punggje-Ri atomkísérleti telepen épült. A katasztrófa első szakaszában mintegy száz munkás rekedt a föld alatt szeptember 10-e körül. A mentés során bekövetkezett egy második omlás is, és ezzel nőhetett 200 fölé a halálos áldozatok száma – közölte az Aszahi televízió az esetet ismerő észak-koreai forrásokra hivatkozva.
Szakértők azt valószínűsítik, hogy a hatodik és egyben a legerősebb észak-koreai földalatti atomrobbantás szeptember 3-án destabilizálta a térség geológiai felépítését, és a kísérleti telep emiatt feltehetőleg használhatatlanná vált. A robbantás 6,3-as fokozatú földrengést és földcsuszamlásokat okozott a következő napon készült műholdas felvételek szerint.
Észak-Korea nem szokta elismerni, ha súlyos baleset történik az országban. Egy dél-koreai kormányszóvivő is csak annyit mondott, hogy ismerik a televízió által közölt információt, de nem tudnak többet az ügyről.
Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket keresi fel. Vele tart Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is.
Az egyre több hazai botrány után Fehér Ház úgy állítja be az utazást, hogy Trump megmutathatja jó kapcsolatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A New York Times szerint ez Japánban még sikerülhet is, Abe ugyanis amellett, hogy jobb szabadkereskedelmi megállapodást akar, növelné a nyomást Észak-Koreán.
Az Egyesült Államok azt is tervezi, hogy a terrorizmust támogató államok listájára teszi Észak-Koreát.
Kínában viszont Trump gondban lehet, a lap szerint az orosz vizsgálat is megnehezíti, hogy ott bármilyen eredményt érjen el. Pedig az ország kulcsszereplő a koreai kérdésben.
Tanácsadói szerint Trump arra is készül, hogy Vietnamban egy új regionális együttműködésről beszéljen, amelyet eredetileg a japánok vetettek fel, és a három térségbeli demokratikus nagyhatalom, Japán, Ausztrália és India, Kína kordában tartását célzó szövetsége lehetne. Az más kérdés, hogy ezt hogyan fogadják majd, miután
az USA nemrég kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Mindenesetre az biztos, hogy amerikai elnök nem tett ilyen hosszú hivatalos látogatást Ázsiában 1991 óta – az akkor azzal ért véget, hogy George Bush (az idősebb) beteg lett és összeesett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
