Oláh Lajos, a DK erzsébetvárosi és terézvárosi képviselőjelöltje, akit a Jobbik és az LMP kivételével az ellenzéki pártok támogatnak, a következő levelet írta Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének.
Kedves Szél Bernadett!
Oláh Lajos vagyok, a budapesti V. számú választókerület egyéni képviselője, egyben képviselőjelöltje a kampányban. Nyilván tudja, hogy ez a választókerület a VI. és a VII. kerület egészét foglalja magában, és 2014-ben egyike volt azon tíz körzetnek, amely ellenzéki képviselőt választott magának. Ebben a körzetben, ahol 65 277 választókorú él, akkor 300-nál kevesebb szavazat döntött a javamra.
Kedves Szél Bernadett!
Szeretném tájékoztatni Önt, hogy a választókörzetemben felajánlottam az Önök jelöltjének: készítsünk közösen egy közvélemény-kutatást, és ha az Önök jelöltje az esélyesebb, akkor visszalépek, illetve ez fordítva is legyen így. Ezt Önök nem tették meg, nem fogadták el. Van több kutatás, amely megmérte a kerületet. Ezekből kiderült egyértelműen, hogy vagy a Fidesz, vagy én nyerem ezt a választókerületet. A kutatásokból az is kiderült, hogy fej-fej melletti most is a küzdelmem Orbán Viktor ügyvédjével és családi barátjával, aki itt a fideszes jelölt. Ő is nyerhet, én is nyerhetek – attól függően, hogy melyikünk szavazói mennek el többen választani. Itt minden szavazat számít. Az LMP-s szavazók kétharmada pedig – a kutatás alapján – rám szavazna, ha Önök visszalépnének.
Az Ön képviselőjelöltje, Csárdi Antal azért kérte, hogy mindenki más lépjen vissza, mert ő az esélyes jelölt, aki meg tudja verni a Fideszt a Belvárosban és a Várban. Azt szeretném jelezni Önnek, hogy ebben a választókörzetben én vagyok az esélyes, és itt nem csak egy játék az LMP indulása. Itt Önök egyértelműen hatalomban tarthatják a Fideszt, ha nem lépnek vissza. Arra kérem tehát Önöket, hogy lépjenek vissza a javamra, és adjunk közösen egy Fidesztől független képviselőt Magyarországnak.
Kedves Szél Bernadett!
Hadházy Ákos az Ön társelnöke. A Fidesz éppen a napokban jelentette fel, hogy a választások után börtönbe zárja. Kérem, védje meg párttársát azzal, hogy a kormányváltó szavazatokat erősíti politikájával, nem a fideszeseket.
Mi, baloldaliak támogatjuk Önt, ahol indul. Visszalépett a DK az Ön javára. Nálunk itt a kerületben nincs szükség a Jobbikra. Kérem ne foglalkozzunk velük!
48 óra van már csak a visszaléptetésekre. Ön is felelős Magyarországért. Ebben nem lehet egyik politika sem Más…
A Hétkerben is dübörög a kampány. Mi más oka lehetne annak, hogy ismeretlenek, mindenféle impresszum megjelölése nélküli szórólapokon ijesztgetik a helyieket. Azzal riogatják őket, hogy Mohamed Hassan és családja eladó, vagy kiadó lakást keresnek az egykori budapesti gettó területén.
A szórólap azt üzeni azoknak, akik mindent hajlandók elhinni, hogy a migránsok már annyira betették a lábukat hozzánk, hogy lakást akarnak vásárolni, vagy bérelni. És hogy a migránsok, ahogyan a képeken is láthatók, egyenlők a terroristákkal. Azért jönnek Magyarországra, hogy elfoglalják az országot. Soros küldi őket, a feladat, hogy megerőszakolják a magyar nőket.
Nem írták rá a szórólapra, de a miniszterelnök és társai éjjel, nappal, minden hullámhosszon elmondják, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország. Ez az itt látható szórólap üzenete: ha nem akarod, hogy Mohamed Hassan eladó, vagy kiadó lakásba költözzön, szavazz a miniszterelnök pártjára. Nem írjuk le a párt nevét, ők sem írták rá a szórólapra, ahol a kiadót szokás föltüntetni.
De nemcsak Hassan és családja, hanem – legalábbis, egy másik szórólap szerint – Hussein bin Abdullahék is lakást keres a környéken. Utóbbit az Index írta meg. A rendőrség közlése szerint már feljelentés is érkezett, nyomoznak az ügyben.
Jó lenne abban bízni, hogy megtalálják a tettest, a felelősöket pedig még a választás előtt példásan megbüntetik. Sejtéseink szerint egy ilyen nyomozás nem lehet megoldhatatlan feladat Pintér Sándor rendőrsége számára. A hetedik kerületben minden háznál vannak térfigyelő kamerák, olyan is akad közöttük, amelyik működik. Nem boszorkányság megtalálni azokat, akik bedobálják a postaládába ezeket a gyalázatos, hazug és aljas szórólapokat.
És akkor talán az is kiderülne, hol, melyik nyomdában nyomták ezeket, ki volt a megrendelő, aki a nyomdaszámlát is kifizette.
Az arra jogosultak mindössze 15,9 százaléka vett részt az erzsébetvárosi népszavazáson. Közülük 66 százalék szavazott igennel, 34 százalék nemmel. A népszavazás így érvénytelen.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A népszavazáson arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy az itt lakók támogatják-e, hogy a Belső-Erzsébetvárosban éjfél és reggel hat óra között minden szórakozóhelynek zárva kelljen tartania.
Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy
az itt lakók túlnyomó többsége nem támogatja a kötelező zárva tartást.
A 43 520 szavazásra jogosultból csak 6918-an mentek el szavazni, 4572-en szavaztak igennel, 2316-an nemmel, 30 szavazat pedig érvénytelen volt. Még a leginkább érintett belső-erzsébetvárosi részen is csak alig néhány százalékkal volt magasabb a részvételi arány.
A szavazás akkor lett volna érvényes, ha a jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és valamelyik válasz az érvényes szavazatok több mint felét kapja.
Az igen mellett a lakók egy kis csoportja kampányolt (élükön Vajnai Attilával, a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt egykori alelnökével), mondván, túl nagy a zaj és a szemét, emiatt ők élhetetlennek tartják a környéket. A kötelező zárást ellenzők szerint viszont a probléma sokkal komplexebb megoldást igényel, a tiltás pedig csak rontana a helyzeten.
Az önkormányzat az MTI-vel azt közölte: az eredménytől függetlenül a városvezetés olyan törvényt kezdeményez, amely
„az ott lakók életkörülményeinek további javulását, védelmét és biztonságát segíti elő”.
Azt is mondták, hogy számítanak valamennyi párt és a helyi lakóközösségek képviselőinek konstruktív együttműködésére a további döntések előkészítése és meghozatala során.
A népszavazás után az Élő Erzsébetvárosért nevű egyesület bejelentette: 50 ezren írták alá petíciójukat, amely a bulinegyed fennmaradása mellett párbeszédes megoldást sürget, és a népszavazás eredménye azt mutatja, hogy ezt az itt lakók is így gondolják. Arról is beszéltek, hogy kész javaslataik vannak, amelyről bármikor leülnének tárgyalni. Azt mondták, a céljuk az, hogy „tisztaság, csend és rend legyen a bulinegyedben, és élhető maradjon a kerület”.
Népszavazást tartanak vasárnap a VII. kerületben, arról, hogy a bulinegyedben be kelljen-e zárni éjfélkor minden bárnak, szórakozóhelynek. A szavazás pont azt akadályozza meg, hogy értelmes párbeszéd legyen az ügyben, a létező problémákat nem oldja meg, de veszélybe sodorja Budapest legizgalmasabb kerületét.
A népszavazást a kerületi önkormányzat írta ki. Az igen válaszokért erőteljes kampány is indult, szórólapokkal, plakátokkal árasztotta el a kerületet egy Facebookon szerveződő, több médiumban komoly hátszelet is kapó, néhány száz fős csoport. Ők magukat gyakran „lakókként” emlegetik, holott ez a kerület 56 ezres lakosságát tekintve durva általánosítás. Ugyanis
egyáltalán nem igaz, hogy minden itt lakó meg akarja szüntetni a bulinegyedet.
Itt kell megjegyezni: én is a Belső-Erzsébetvárosban, a bulinegyed közepén lakom, vagyis én is naponta találkozom a problémákkal: hogy reggelente szeméttel vannak tele az utcák, sok kapualjat összevizeltek vagy -hánytak, és elismerem azt is, hogy van, akit zavar az éjszakai zaj.
Ezekre azonban a szórakozóhelyek éjféli kötelező zárása nem csak, hogy nem nyújtana megoldást, hanem egyenesen
rendkívül káros hatása lenne a kerületre.
Ennek megértéséhez először is azzal kell tisztában lennünk, hogy a Belső-Erzsébetváros, a régi zsidónegyed jelenleg az ország egyik első számú turisztikai célpontja, a Kazinczy utcában működő Szimpla Kert a különböző turisztikai magazinoknál, szaklapoknál rendszeresen bekerül a világ legjobb bárjai közé. A környék jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Budapest újra „cool” helynek számít: a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a külföldi turisták a vendégéjszakák közel kétharmadát Budapesten töltik el.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
És egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy „csak brit bulituristák jönnek ide”, akiknek egyetlen céljuk van: hogy olcsón leigyák magukat. Persze, jönnek ők is szép számmal, mint ahogy rengeteg magyar is bulizik hétvégente a környéken, ugyanazzal a céllal. De legalább annyian vannak azok, akik az esti szórakozás mellett megnézik a műemlékeket, elmennek a múzeumokba, vásárolnak, költenek az éttermekben – vagyis
rengeteg pénzt hagynak itt.
2016-ban például egymilliárd dollárnyi összeget, vagyis körülbelül 300 milliárd forintot költöttek itt a turisták. Ezzel pedig nem csak a vállalkozások járnak jól, hanem mindenki: a nyáron kiderült, hogy a környék 6,6 milliárd forintnyi adóbevételt hoz a költségvetésnek. Fontos, hogy nem a kerületnek, hanem az állami büdzsének – hogy ez miért gond, arra még később visszatérünk. De az idegenforgalmi adóból így is több száz milliós az önkormányzat bevétele, 2015-ben az V. kerület után Erzsébetváros országosan is a második helyen állt az ebből az adónemből származó bevétel szempontjából.
Emellett a szórakozóhelyeket működtető vállalkozások több ezer embernek adnak munkát, akiknek egy része a környéken is lakik, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kerületben a budapesti átlagnál jóval alacsonyabb a munkanélküliség.
amivel pont az itt lakók jártak jól. A néhány évvel ezelőtt lepusztult, kutyaszarral teli utcák megújultak, újjáépült a Gozsdu udvar, a romos házakat felújították, éttermek, designer boltok nyíltak bennük.
Az itt működő szórakozóhelyeknek köszönhetően működnek olyan kezdeményezések, mint a Szimpla Piac, vagy a Heti Betevő, pedig utóbbit még az önkormányzat is megpróbálta ellehetetleníteni. Egyre népszerűbbek a városrész történelmét bemutató séták is, amelyek szintén a bulinegyed kialakulása után futottak igazán fel.
Ami a népszavazással kapcsolatban a legnagyobb probléma:
senki nem mérte fel, milyen következményekkel járna a kötelező éjféli zárás.
Annyi biztos, hogy, ahogy azt több más város példája is mutatja, ebben az esetben a több ezer, esetenként több tízezer bulizó egyszerre tódulna ki az utcára – el lehet képzelni, hogy ez mekkora zajjal, felfordulással járna.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A kötelező zárás komoly hatással lenne a szórakozóhelyekre is: sok helyen a bevétel nagy része éjfél után termelődik, vagyis előbb-utóbb be kellene zárniuk, ezzel pedig
sokan elveszítenék a munkájukat is.
A tiltás pártján lévők azzal érvelnek, hogy nem baj, mert majd nyílnak helyettük kis üzletek. Ez viszont egyszerűen nem igaz. Az elmúlt években ugyanis nem nagyon nyíltak ilyen boltok a negyedben, hiába van sok üresen álló üzlethelyiség. Ahogy Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető tanácsadója egy, a bulinegyedben bevált megoldásokat bemutató blognak fogalmazott: „Ahhoz, hogy egy vásárló utca versenyezni tudjon a plázákkal,
ugyanazokat a feltételeket kell nyújtani, mint amit a bevásárló központok biztosítanak:
kellemes környezet, biztonság, egységes marketing, jó megközelíthetőség, stb.”
Márpedig ezen a környéken leginkább az utóbbi hiányzik: eddig se nagyon lehetett hol parkolni, ráadásul az elmúlt hónapokban sorra zártak be a foghíjtelkeken lévő parkolóudvarok. Ráadásul azzal is lehet számolni, hogy a már meglévő designerboltok közül is bezár majd több, ha elmaradoznak a turisták a környékről, nem lesz ugyanis elég vásárlójuk.
Emellett
az ingatlanárak jelentős csökkenése is várható.
Egyrészt valószínűleg sok olyan lakás kerülne piacra, amelyet most Airbnb-ként hasznosítanak, másrészt a környék vonzerejének csökkenésével a kereslet is csökkenni fog.
Arról nem is beszélve, hogy rengeteg egyéb dolgot fel lehetne sorolni, amelyek sok embert zavarnak, mégsem indult a szórakozóhelyek ellenihez hasonló hadjárat ellenük: sokan nem takarítanak fel a kutyájuk után, hangosak a templomok harangjai, az iskolába menő gyerekek, vagy az, ahogy hajnalban ürítik a kukákat…
Annak ugyanis ára van, ha valaki a belváros közepén akar lakni. Itt soha nem lesz akkora csend, mint a zöldövezetben, viszont közel van minden, jó a tömegközlekedés, és nem kell este negyedórát autózni, ha valaki rájön, hogy kell valami a boltból.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Mindezek mellett az is tény, hogy a bulinegyed a jelenlegi formájában sok kellemetlenséggel jár az itt lakóknak, és ezzel valóban foglalkozni kell. Első lépésként mondjuk érdemes lenne külföldi példákat megnézni, hiszen bulinegyed természetesen nem csak Budapesten működik.
Az önkormányzat hosszas semmittevés ugyan az utóbbi időben végre próbálkozott, például több közterületfelügyelő és rendőr járőrözik az utcákon, vagy emelték a takarításra fordított összeget, de ez kevés, az utcákat például nem mossák minden reggel. Lehetne például több nyilvános WC-t nyitni, nagyobb utcai szemeteseket kitenni, vagy támogatni, hogy hangszigetelőre cseréljék az ablakokat, de
ehhez mind pénz kellene.
Például annak az összegnek az egy része, amely a bulinegyedből folyik be a költségvetésbe. Elvileg a kerület vezetése jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal, talán sikeresen tudnának ezért lobbizni.
Sokat segítene az is, ha sikerülne betartatni az érvényes törvényeket: sokakat zavar, hogy drogot árulnak az utcán, vagy prostituáltak szólítják le a potenciális ügyfeleket – a járőröző rendőrök ez ellen is tudnának tenni, mint ahogy lehetne büntetni az utcán vizelőket is. Kriminalisztikai tanulmányokból lehet ugyanis tudni: igazi visszatartó erő, ha megnő a lebukás, a büntetés esélye.
Emellett az érkező bulituristákat lehetne tájékoztatni arról, akár már a repülőkön vagy a reptéren, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni. És ami a legfontosabb:
együtt kellene működni a szórakozóhelyekkel.
A többségnek ugyanis éppúgy a békés együttélés az érdeke, mint a lakóknak. A biztonsági emberek például segíthetnek abban, hogy a vendégeik ne zajongjanak az utcán – erre egyébként több szórakozóhely esetében már évek óta van példa.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a környék nem mostanában vált szórakozónegyeddé. Évtizedekkel ezelőtt híresek voltak már a környékbeli kávézók, a Király utca szórakozóhelyei, amelyekről már Krúdy is sokat írt, vagy például a Fészek klub.
Novemberben az alapvető jogok biztosa egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozva azt írta állásfoglalásában, hogy a vállalkozáshoz való jogot ki kell békíteni más jogokkal, például a pihenéshez való joggal. Itt a kibékíteni szón van a lényeg, a tiltást ugyanis nehezen lehetne ennek nevezni.
A népszavazás ugyan demokratikus döntés, csakhogy
indulatból, a következmények felmérése nélkül nehéz jól dönteni,
és ahogy a brexit népszavazás is mutatta, könnyen születhet olyan döntés, amelyet később sokan megbánnak. Mellesleg a népszavazás eredménye nem is kötelezi majd semmire az önkormányzatot.
A Független Hírügynökség az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a budapesti Erzsébetváros bulinegyedének problémáival. A környéken lakókat ugyanis zavarja zaj, a kosz és a romló közbiztonság, másfelől viszont a bulinegyed a főváros egyik turistacsalogató látványosságává vált, és milliárdokat hoz az államkasszának.
A tiltakozások hatására az erzsébetvárosi önkormányzat február 18-ra helyi népszavazást írt ki, amelyben a hetedik kerületi lakosok dönthetnek arról, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva.
A Momentum arra buzdítja a VII. kerületi lakosokat, hogy szavazzanak nemmel a februári népszavazáson.
Mint írják, „mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk, hogy részt vesz-e a népszavazáson, de aki részt vesz, azt arra buzdítjuk, hogy szavazzon nemmel. 21. századi pártként nem hisszük, hogy a tiltásra és korlátozásra épülő 20. századi megoldásokkal hosszú távú és mindenki számára előnyös eredményt lehet elérni.”
A Momentum nem vitatja, hogy vannak megoldásra váró problémák, de szerintük inkább közelíteni kéne az álláspontokat, és olyan megoldásra törekedni, amely minden fél számára elfogadható, nem pedig egy sarkos döntéssel ellehetetleníteni az egyik oldalt. Jó példaként említik az ilyen egyeztetésekre a bécsi, vagy a holland helyzetet, ahol szintén volt konfliktus a szórakozó fiatalok és a helyi lakosok között, de sikerült olyan kompromisszumos megoldást találni, amit mindkét fél elfogadott.
Fotó: FüHü
A Momentumnak az az álláspontja, hogy a bulinegyed elfogadhatóbb körülmények közti tovább üzemelése az egész ország érdeke. A bulinegyed mostanra Magyarország egyik fő turistacsalogatója lett, a turizmusból pedig mindenki profitál a szállásadóktól kezdve, a közlekedési társaságokon át a kisboltokig. A bulinegyed által befizetett helyi iparűzési adó pedig hatalmas bevételt termel Erzsébetvárosnak, így a kerület összes lakója közvetetten is profitálnak a turistákból.
A Momentum javaslata, hogy a bulinegyed által érintett lakók körülményeinek javítása érdekében az önkormányzat és az állam a helyi szórakozóhelyek által termelt bevételből létesítsen nyílászárócsere programot, növelve ezzel a lakások hangszigetelését. Szerintük helyben keletkező több mint 6 milliárd forintos éves állami adóbevételekből akár azonnal fedezhető lenne az összes Belső-Erzsébetvárosban élő nyugalmának biztosítása.
Az erzsébetvárosi önkormányzat kitűzte a bulinegyedről szóló népszavazás időpontját.
A VII. kerületi képviselő-testület december 12-ei döntése nyomán a Helyi Választási Bizottság december 28-án tűzte ki a népszavazást, amelynek a kérdése a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút – Király utca- Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén
úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Az utóbbi években rengeteg vendéglátóhely, étterem és bár nyílt Belső-Erzsébetvárosban, ennek köszönhetően a bulinegyed Európa-szerte híres lett, így rengeteg turista érkezik ide. Emiatt a lakók egy része viszont úgy érzi, hogy „élhetetlenné” vált a környék, ők a nagy zajra, szemétre panaszkodnak, ezért kezdtek tiltakozni.
Mások szerint viszont a bulinegyed sok pénzt hoz (csak adóbevételekből 6,6 milliárd forintot), ráadásul
a környéken a lakásárak is rengeteg emelkedtek,
ami veszélybe kerül, ha a környék elveszti vonzerejét. A vendéglátóhelyek szerint ugyanis nagy részüknek ellehetetlenül a működése, ha éjfélkor be kell zárniuk. Szerintük korai zárás helyett inkább arra lenne szükség, hogy az önkormányzat biztosítsa az utcai rendfenntartást és a takarítást.
Néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy felgyorsulnak az események az erzsébetvárosi bulinegyeddel kapcsolatban. A budapesti Erzsébetvárosnak arról a részéről van szó, ahol egymást érik a szórakozóhelyek és a vendéglátóipari létesítmények.
A hely kedvelt célpontja külföldi turistáknak, évi hatmilliárd forintnál több adóbevételt hoz a költségvetésnek. Az érem másik oldala, hogy az ott lakó emberek egy része nem tud a zajtól pihenni, sokakat zavar a rengeteg szemét, valamint úgy érzik, hogy romlik a közbiztonság.
A szeptemberi demonstrációk után úgy tűnt, hogy lesz előrelépés az ügyben,
az erzsébetvárosi önkormányzat október elején úgy döntött, hogy helyi népszavazást ír ki az ügyben.
Ennek időpontjáról, valamint a feltett kérdésről azonban nem határoztak, s jelenleg úgy néz ki, hogy az ügy nyugvópontra jutott, anélkül, hogy bármiféle megoldás született volna
Az Élhető Erzsébetváros civil csoport most nyílt levéllel fordult Budapest főpolgármesteréhez, Tarlós Istvánhoz.
A levélben azt kérik, hogy a főpolgármester segítsen a VII. kerületi önkormányzat képviselő testületének megoldani a bulinegyeddel kapcsolatban kialakult, szerintük mára tarthatatlanná vált állapotokat, méghozzá úgy, hogy a város egy erre alkalmasabb pontján jelöli ki az új bulinegyed helyszínét.
A fővárosi kormányhivatal Fideszes kormánymegbízottjának szakvéleménye szerint nem írható ki az erzsébetvárosi Fidesz-frakció által benyújtott, s a helyi választási bizottság által jóváhagyott népszavazás a szórakozóhelyek nyitvatartásának korlátozásáról – állítja a Demokratikus Koalíció.
A DK közleménye arra hivatkozik, hogy egy 2013-as törvény kivette az önkormányzat hatásköréből a szórakozóhelyek nyitvatartásának a szabályozását. A kormány 2011-ben a társasházakat, két évvel később pedig az önkormányzatot fosztotta meg a szórakozóhelyekkel kapcsolatos döntési jogköröktől.
„Ha a jegyző és a jogvégzett alpolgármester erről nem tudott, akkor alkalmatlanok, ha tudtak róla, akkor tudatosan akadályozták, hogy a „bulinegyedként” emlegetett Belső-Erzsébetváros problémáinak kezeléséről népszavazás dönthessen”
– szögezi le az Oláh Lajos Országgyűlési képviselő által jegyzett DK-közlemény.
A Demokratikus Koalíció szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a szórakozóhelyek turisztikai vonzerejének csökkentése nélkül újra élhetővé teszi a környéket Belső-Erzsébetváros polgárai számára. Ennek költségeit nem lehet a kerületre hárítani, miközben a bulinegyed adóbevételei a központi kasszát gyarapítják, ám a kormány elzárkózott kezdeményezésük elől, hogy e célra több pénzt juttasson vissza a kerületnek.
„Sürgetjük, hogy a jegyző éljen jogkörével és a szabályszegő vendéglátóhelyeket zárassa be, a rendőrség pedig a vendégek körében szerezzen érvényt a rendelkezéseknek”
– szögezi le a közlemény.
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)
Moldován László LMP-s képviselő pedig beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett.
Nyár végén, ősz elején magasra csaptak az indulatok az erzsébetvárosi bulinegyednek nevezett, szórakoztatóhelyekkel bőségesen ellátott betonrengetegben.
Az ügy előzménye, hogy a környéken számtalan, gyakran hajnalig nyitva tartó vendéglátóipari egység – főként kocsma – működik. Turistalátványosságnak számít a budapesti bulinegyed, a magyar vendégek mellett nagyon sok turista érkezik külföldről. A bulinegyed szerény számítások szerint több mint 6 milliárd forint adóbevételt hoz Erzsébetvárosnak, anyagilag tehát igencsak kifizetődő.
Ez a történet egyik oldala. A másik oldalon az ott lakó emberek vannak, akik egy része a nagy forgalom, az ebből adódó zaj és szemét miatt képtelen normális életet élni. Aludni, pihenni, lenni.
Ezért voltak a demonstrációk az ősz elején – igaz, nem csak a helyi lakosok, de az ott dolgozó vendéglátósok is felvonultak. Ők – a már említett, nem elhanyagolható adóbevétel mellett – azzal érveltek, hogy a bulinegyed több ezer embernek biztosít munkahelyet, és minden ezt korlátozó intézkedés ezeknek az embereknek a munkahelyét veszélyeztetné.
Az önkormányzat a tiltakozások hatására úgy döntött, hogy testületi ülésen foglalkozik a kérdéssel. Ez az ülés október 3-án volt, és az a határozat született, hogy helyi népszavazást tartanak a bulinegyed sorsáról.
Hogy a népszavazás mikor lesz, és milyen kérdésekről kérdezik meg az ott lakók véleményét, arról nem közöltek semmit a nyilvánossággal.
Közben azért történtek változások. Az önkormányzat több olyan lépést is tett, amelyeket már korábban meg kellett volna tennie: erősítették a rendőri jelenlétet a bulinegyedben, gyakrabban takarítják az utcákat, és több szemetest is kitettek, hogy a szórakozóknak legyen hova dobniuk a cigarettacsikket és a műanyagpoharakat.
A helyzet, igaz, alig érezhetően, de valamelyest javult. Mint a Független Hírügynökség megtudta, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)
Annyi derült ki, hogy Moldován László LMP-s képviselő beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett és az alábbi kérdést nyújtotta be a Helyi Választási Irodához.
A népszavazási kérdés így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Ha a helyi választási iroda elfogadja a kérdést – nem valószínű, hogy elutasítanák – azzal zöld utat kap a hetedik kerületi helyi népszavazás. Hogy e népszavazást mikor tartanák, arról egyelőre semmit nem lehet tudni. Amit lesznek újabb fejlemények az ügyben, haladéktalanul tájékoztatjuk a FüHü olvasóit.
Rendkívüli testületi ülést tartott kedden délután Erzsébetváros önkormányzata. A képviselők összehívását a bulinegyed körül kialakult vita indokolta; az Élhetőbb Erzsébetvárosért civil egyesület a lakók nyugalma érdekében azt kezdeményezte, hogy a több mint száz szórakozóhely nyitva tartását korlátozzák, javaslatuk szerint legfeljebb éjfélig tarthatnának vissza.
Vattamány Zsolt (Fidesz) polgármester a testületi ülés után nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.
A döntést tudjuk: népszavazást fognak kiírni. Nem volt más megoldás?
Sokféle előterjesztés szerepelt előttünk, volt, aki éjfélben, mások hajnali kettőben, négyben, sőt reggel hatban határozta volna meg a legkésőbbi zárórát, de miután egyik sem kapta meg a többséget, előkerült a népszavazási javaslat.
Ez kinek az ötlete volt?
Többen is felvetették a gondolatot, mondhatom, hogy pártoktól függetlenül, így végül ezt lényegében mindenki megszavazta.
Kik vehetnek részt a népszavazáson?
Erzsébetváros lakossága?
Nem csak a bulinegyedben élők? Hiszen őket zavarja a zaj, a tömeg, a rendetlenség…
Ezt a törvények nem teszi lehetővé, csak a teljes közigazgatási egységre lehet kiírni népszavazást.
Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület nyilván nem elégedett ezzel a megoldással…
Ők azt várták volna az önkormányzattól, hogy már ma döntsön az éjféli kötelező zárórában.
Mikor lesz a népszavazás?
Attól függ, hogy az LMP képviselője beáll-e a mostani kezdeményezés mellé, vagyis visszavonja-e saját, hasonló tartalmú indítványát. Vele, azaz Moldován Lászlóval csütörtökön tárgyalok, jó esély van, hogy igent mond nekünk és akkor elég hamar sor kerülhet a referendumra.
Hogyan hangzik majd a kérdés?
Hogy bezárjanak-e a vendéglátóhelyek éjfélkor.
Voltak-e egyéb döntések?
Igen, arról már most határoztunk, hogy erősítjük a takarítást, új wc-ket telepítünk, és a hatósági jelenlétet is erősítjük, vagyis mindent elkövetünk a rend, a tisztaság, a nyugalom és a béke megteremtésére.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
