Kezdőlap Címkék ENSZ

Címke: ENSZ

Az ENSZ a saját országában dirigáljon!

Összehányta a lakás falait, belefújta az orrát a függönybe, belevizelt a padlóvázába, majd elégedetten kifújta magát, s mint egy retardált óvodás a homokozóban, karjait széttárva, sajnálkozva állapította meg, hogy milyen leharcolt ez a lakás. És hogy ő személy szerint nem is érti, mások hogyan tudnak ilyen rendetlenségben élni.

De előtte még lelopta a festményeket a falról, és amikor azt hitte, hogy nem figyelnek, zsebre vágott néhány elől hagyott ékszert.

Ha szóltak neki, kikérte magának. Mit képzelnek, mondta felháborodottan, neki ez jár. Azért jár, mert megérdemli. És különben is, aki csak hanyatlani képes, az ne oktassa ki őt jó modorból.

Amikor a viselkedéséről próbáltak vele beszélni, úgy tett, mint aki nem ért semmit az egészből. Még hogy olyan lenne, mint az agresszív kismalac? Az igaz, hogy belerondít a tálba, amiből enni kap, de nála ez nem a problémás viselkedés megnyilvánulása. Csupán arról van szó, hogy neki máshol vannak a példaképei, mint azoknak, akiknek Európában.

Ő keleten van otthon, míg nyugaton csak vendég.

Megpróbálták elmagyarázni neki, hogy vannak bizonyos európai viselkedési normák, és ezekbe nem fér bele, hogy az orrát belefújja a függönybe. A vázába vizelés sem. Válaszul zsebre dugta a kezét, és szotyolát köpött a frissen feltálalt, gőzölgő levesbe. Hogy mi az európai viselkedési norma, azt én mondom meg, jegyezte meg pikírten.

Vegyenek példát rólunk, mondta. Arról, ahogyan mi élünk. Nálunk odahaza minden nagyon jó. Amikor a tényekkel próbálták szembesíteni, hogy ha tényleg annyira jó ott, akkor miért mennek el onnan annyian, cinikusan röhögött.

Majd fenyegetőzni kezdett, hogy adjanak neki még több pénzt, különben ő nagyon mérges lesz. És amikor ő nagyon mérges, akkor ne tudják meg, hogy mi lesz. Bármi lehet. Mert ő azt szereti, ha teli a zsebe pénzzel, és a bankszámlája is szépen hízik. Ráadásul drága hobbijai vannak, a stadionok, meg a kisvasút sem két fillér. A feneketlen bendőjű csókosok jóllakatásáról nem is szólva.

Majd, s ezt már békülékenyebben tette hozzá, neki tulajdonképpen nem lenne baja ezzel a lakással, amit közös otthonunknak is szokás nevezni. Csak azt szeretné, ha minden olyan lenne benne, ahogyan neki tetszik. Ha rajta állna, nem is rondítaná össze, de hát értsék meg az urak és a hölgyek, nem tehet mást. Már megszokták tőle ezt a stílust, sőt, bizonyos helyeken, amelyeket most nem kíván megnevezni, el is várják.

Mindeközben tovább rongálta a berendezést, és még az eddiginél módszeresebben látott neki a javak eltulajdonításának. Nem csoda, hogy a lakás állaga idővel annyira leromlott, hogy már alig lehetett ráismerni arra az építményre, amely annak idején, másokkal együtt őt is befogadta. És minél leharcoltabb lett a közös otthon, minél több fal lett összehányva, minél több padlóváza televizelve, annál büszkébben és magabiztosabban mutatott körbe a csata utáni tájhoz hasonlító terepen.

Na ugye, mondta. Majd, hogy Brüsszel is megértse, fenyegetően felemelte a mutatóujját, és hozzátette: Magyarország dönt, nem az ENSZ!

Meg kell-e védeni a gyerekeket a politikától?

„Az óvódákban, iskolákban sajnos ugyanaz zajlik, mint a felnőttvilágban: nem csak az életünk, a közélet van teljesen átpolitizálva, hanem a gyerekvilág is, mégpedig a legcinikusabb értelemben, abban, hogy már az óvódások is Sorosról beszélnek” – fejtette ki Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. A Független Hírügynökségnek adott interjújában a többi között beszélt arról, hogy válaszokat kell adni a gyerekeknek, információval kell őket ellátni, hiszen alapvető joguk érteni, ismerni, tudni, hogy mi zajlik a környezetükben. Ám az állampolgári ismeretek címszó alatt nem azzal foglalkoznak az iskolák, amivel kellene. S hogy ez hat-e a gyerekekre? Gyurkó Szilvia szerint „a gyerekek nem hülyék, pontosan leveszik, ha valami nem róluk szól, ha használják/ kihasználják őket. Akkor is érzik, ha ez ellen nem tudnak mit tenni…”

 

 

A családban azt tapasztalom, hogy már az alsó tagozatos gyerekeket is foglalkoztatja a sok plakát, emlegetik Sorost, az ENSZ-t, a migránsokat, tudják, hogy választások lesznek, több politikus nevét is mondogatják – mindezt az iskolában meg is beszélik és otthon is sokszor szóba hozzák. Jó ez? Hagyjuk ezt? Mennyire lehet őket megvédeni? De egyáltalán, meg kell őket védeni?

Illúzió lenne azt gondolnunk, hogy meg tudjuk őket védeni ezektől a hatásoktól, hiszen ez a környezetük része. Nem csak a plakátokról, az üzenetekről van szó, az egész légkörben benne van. Annyira a környezet része mindez, hogy nem az a kérdés, hogy le tudjuk-e „árnyékolni” a számukra, hanem az, hogyan tudjuk őket segíteni a megértésben. Válaszokat kell adni, ugyanúgy, mint ahogy megválaszoljuk hogy miért keleten kel fel a nap vagy hogy mitől zöld a fű?

De nem kell-e attól tartanunk, hogy mérgeződik a lelkük a sorosozást, migránsozást, ENSZ-ezést látva-hallva?

Ezek persze hatnak, ráadásul több szinten is. Egyrészt kognitív szinten: a gyerekek is átveszik a szavakat, a kifejezéseket –– anélkül, hogy értenék a mögöttes tartalmat. Nem tudják, ki az a Soros, nem tudják, mi az a migráns, s hogy minek is a rövidítése az ENSZ. És itt lép be a felnőttek felelőssége: amikor a gyerek a kódszavakkal manipuláló üzeneteket hoz haza, a felnőtt felelőssége megértetni a gyerekkel, hogy miről van szó. S ott a másik szint: gyakran elfeledkezünk arról, hogy a gyerekeknek rendkívül érzékeny szenzoraik vannak, amikor a gyűlöletre, a kirekesztésre, az elhatárolódásra utaló plakátokkal találkozik, azok érzelmi szinten is hatnak rájuk. A felnőtt képes arra, hogy értelmezze, s levezesse magában azt, amit az információ hordoz, s könnyebben éri el, hogy nem azonosul vele.

A gyerek sokkal nehezebben tudja eltávolítani magától az ilyen üzeneteket, és nem kérdőjelezi meg, hogy igazi az üzenet – akkor is, ha tele van negatív érzelmekkel, haraggal, indulattal, megosztottsággal.

A szülőnek ebben az esetben nem csak magyaráznia kell, hanem – ha nem ért egyet az üzenetekkel, akkor – cáfolnia is mindkét síkon (a megértés szintjén és az érzelmi hatások szintjén is). Ebben többes feladata hárul rá: egyrészt le kell bontania valamit – a negatív üzeneteket –, másrészt valami újat felépíteni.

És mi van akkor, ha egyetért a felnőtt ezekkel az üzenetekkel?

Sokan valóban nem kérdőjelezik meg ezeknek az üzeneteknek a valóságtartalmát, ők tanításként élik meg ezt a folyamatot. De mindez már  az ideológiai tanítás, szocializációs folyamat része: lehet-e gyűlölni, vannak-e másodrendű emberek, stb. Ha nincs a gyerek számára referenciaszemélynek tekintett személyek által elmagyarázva, tisztázva, keretbe téve, akkor ezek az üzenetek igazsággá válnak a gyerekek számára, s elkísérik őket egy életen át – illetve, kiskamaszkorig feltétlenül.

Akkor a felnőtt társadalom döntése, hogy kezelik-e, s hogyan?

Ez nem döntés kérdése. Ez a gyereknevelés részét képező feladat: segíteni megérteni a dolgokat. Ahogy a Piroska és a farkas mesét olvasva el kell magyarázzuk, hogy ki az a vadász, ugyanígy el kell magyarázzuk, hogy mi az a választás, mi az a kampány, mit jelentenek az üzeneteket, ki, mit, miért csinál. Ez a felelős szülői magatartás része. És nem döntés kérdése.

Ezért is készült az Ön közreműködésével a BOOKR Kids startupnál a „Hogyan beszélj a gyerekeddel a választásokról? – Úgy, hogy ő is értse, mi történik” című oktatófilm?

Az oktatófilm előzménye, hogy a tavalyi kvótanépszavazás idején láttam, hogy a felnőttek zavarban vannak, nem igazán tudják mit mondjanak, miket válaszoljanak a gyerekek kérdéseire, s írtam egy cikket a WMN számára arról, hogy „Hogyan beszélj a gyerekeddel a politikáról”. Ezután több hasonló cikk született, és a választásokról szóló után keresett meg az oktatófilm ötletével a BOOKR Kids. Úgy gondolom, hogy Magyarországon valóban komoly létjogosultsága van annak, hogy olyan tényszerű információkat osszunk meg a gyerekekkel, mint amilyenek ebben a filmben vannak.

Mert általában az történik, hogy egyik vagy másik megközelítésből, oldalról magyarázzuk el a gyerekeknek a dolgokat.

De alapvető gyerekjog érteni, ismerni, tudni, hogy mi zajlik a környezetében. Jogukban áll megkapni a magyarázatoktól mentes, egyszerű információkat, hogy maguk dönthessék el, mit szűrnek le a kapott információkból. Ez az igazi demokráciára nevelés. Nem úgy van, hogy valaki elfújja a 18-as gyertyát a születésnapi tortáján és ezzel egyik pillanatról a másikra készen áll a döntésekre, a választásokra – ha nem volt előtte tapasztalata, ha addig infantilizálták, akkor erre nem lesz képes. Ezek nagyon fontos dolgok, ezekkel lehet felkészíteni a gyerekeket az életnek arra a részére is, amit politikai, közéleti dimenziónak nevezünk. Persze joga van nemet mondani és hátat fordítani, de az információkat akkor is a rendelkezésére kell bocsátani a döntése előtt.

Hogyan állunk ebben? És hogyan állunk más országokkal összehasonlítva?

Nagyon kevés információval, adattal rendelkezünk, inkább benyomásaink és tapasztalataink vannak. És leginkább azt látjuk, hogy az állampolgári ismeretek címszó alatt nem azzal foglalkoznak az iskolák, amivel kellene.

Nem helyes tehát az, hogy a politikai ki van tiltva az óvodákból, iskolákból?

A politikai ideológiáknak semmi keresnivalójuk az oktatási intézményekben (a Köznevelési törvény tiltja is azt). Viszont álszent dolognak tartom, ha az oktatási intézmények azt deklarálják, hogy nem foglalkoznak politikával, miközben a politikusokat és a kampányukat meg beengedik. Az lenne a feladatuk, hogy semleges véleményt közvetítve ellássák a gyerekeket a szükséges információkkal, s hogy támogassák a saját véleményformálást. Ebben azonban a legnagyobb akadály hogy nem veszik komolyan a saját oktatási-nevelési feladataikat, ehelyett közvetlen módon elköteleződnek valamely irányba.

Így kampány idején gyakori látvány, hogy egy politikus elmegy egy óvodába, iskolába, jópofizik a gyerekekkel, ajándékokat ad nekik, stb., a nevelők pedig mosolyogva asszisztálnak  mindehhez és persze fényképezkednek. Ön szerint ez mennyire és hogyan hat a gyerekekre?

Ha egy gyereket „olcsó és hatékony kampányeszköznek” tekint valaki, az nem tud nem-hatni. Fontos gyermekjogi alaptétel, hogy a gyerekek nem hülyék, pontosan leveszik, ha valami nem róluk szól, ha használják/kihasználják őket. Akkor is érzik, ha ez ellen nem tudnak mit tenni, vagy ha nem tudják megfogalmazni pontosan, hogy miért kellemetlen vagy fura nekik egy helyzet.

Ön úgy hiszi, hogy a gyerekek eléggé „felnőttek” ahhoz, hogy az adott információk alapján a helyén tudják kezelni ezeket az impulzusokat, információkat?

Ha egy gyerek megfelelő segítséget kap ahhoz, hogy értelmezze azt, ami történik, akkor képes lesz megfogalmazni a saját álláspontját. Akkor nem érzi magát fenyegetettnek, bár persze ez nem jelenti azt, hogy nem nehéz egy másként gondolkodó gyereknek egy olyan közegben, amelyben az iskola, és a szülők után a kortárs közösség többsége azt gondolja, hogy mondjuk a migráció valós veszély. Egy dolgot tehetünk: erre is felkészítjük a gyereket. Az óvodákban, iskolákban sajnos ugyanaz zajlik, mint a felnőttvilágban: nem csak az életünk, a közélet van teljesen átpolitizálva, hanem a gyerekvilág is, mégpedig a legcinikusabb értelemben, abban, hogy már az óvódások is Sorosról beszélnek. Azt gondoljuk, hogy a gyerekek a jövő, és elfeledkezünk arról, hogy a gyerekek a jelen is: azt kapják, amit eléjük teszünk, azt fogyasztják amit főzünk, s az az üzenet és azon a színvonalon éri el őket, amilyen a közélet színvonala is. Nem lenne szabad megspórolni az időt és a fáradságot, hogy magyarázatokkal szolgáljunk és segítenünk kellene nekik megérteni, hogy mi történik. És még egy! Lehetőséget kellene biztosítani a számukra arra, hogy ők is kibeszéljék, megfogalmazzák a kérdéseiket, a félelmeiket. A kérdésekre a lehető legsemlegesebb és legtámogatóbb válaszokat kell adnunk.

Sokszor nem azt kérdezik, hogy ki az a Soros, hanem az foglalkoztatja őket, hogy kell-e félnie tőle vagy sem.

Mert ne feledjük! A zsigeri megközelítés a gyerekekben sokkal erősebb, mint a felnőttekben. Felelős felnőttként pedig ezeket  félelmeket kell segíteni leküzdeni.

És mi a helyzet a családon belüli nézetkülönbségekkel? Nem zavarjuk nagyon össze a gyereket, ha azt látja, hallja, hogy a család egyik rész így gondolja, a másik meg úgy? Sajnos a kettészakított társadalomban sok az ilyen család.

De hát ez az élet! Nagyon idealisztikus lenne azt gondolnunk, hogy a családon belül mindenki mindig ugyanazt gondolja. Anyu ad még egy nápolyit, Apu nem – ilyen szinten is megjelenik a kettős mérce, elvárás, viselkedés  a családon belül. Annak a megtapasztalása talán a legfontosabb ha mindez egy elfogadó közegben történik, ahol olyan tanítást kap a gyerek, hogy az élet nem fekete és fehér, hogy lehet mást gondolni a dolgokról és mégis szeretjük, tiszteljük, becsüljük egymást ….

És még egy dolog: ha a gyerekeket is bevonják a felnőtt harctérbe, akkor belesérülnek az indulatokba, de ha hagyják őket gyereknek lenni, akkor köszönik szépen, jól vannak

Nyereg alatt puhított hős

Néhány évvel ezelőtt, a forradalom és a szabadságharc ünnepén, feszültnek látták királyukat a szolgálatába szegődött udvaroncok. Nem szerették, ha az uralkodó ideges, mert olyankor hamar méregbe gurult. Ha pedig megmérgesedett, akkor nem ismert se istent, se embert.
Olyankor meneküljön, ki merre lát!

Szerencsére, tudták, hogy mi lehet gyógyír a király bajára. Ellenség kell neki, mert semmi mást nem szeret jobban, mint harcolni.

Háborúzni, ha úgy tetszik.

Egyedül ahhoz ért, abban leli örömét.
A háborúhoz, tudjuk a régiektől, három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Csak hát a régiek is tévedhetnek olykor. Merthogy kell hozzá egy negyedik dolog is: ellenség.

Ellenséget kellett keresni a királynak, mert nem volt nyugodása. Voltak neki korábban ellenségei számosan, és amikor végzett valamelyikkel, egy darabig el volt magában. Legyőzte az oligarchákat például. Nem mindet, csak azokat, akik nem neki gyűjtögették a pénzt. Aztán elintézte a bankokat, háborúzott a filozófusokkal.

A kockás inges tanárokkal a fekete ruhás nővérekkel. Mindegyik csatát megnyerte a király, legalábbis, ezt mondták neki az udvari hírlapírók.

Nem akarták bosszantani fölöslegességekkel.

Lassanként ő maga is elhitte, hogy legyőzhetetlen. Lám, a migránsok ellen is, hogy megvédte Magyarországot! Hát még Európát! Egyedül a Világegyetemet nem védte meg, de azt is csak azért nem, mert nem jutott az eszébe.

Megint nyugi volt egy ideig, de aztán megint jöttek azok a csúnya elvonási tünetek. Ellenséget nekem azonnal, verte az asztalt a király! Harcolni akarok, győzni.

Lett nagy sürgés-forgás az udvarban! Ki tud gyorsan kéz alól egy alkalmas ellenséget? Megszerezték neki a Sorost a háttérhatalmával együtt, a brüsszeli bürokratákat, bónuszként a civileket.
Legyőzte azokat is, mind.

De azután megint elhatalmasodott rajta a kórság: ellenség kellett neki újra. Törték a fejüket az udvarban a Prosti Srácok csakúgy, mint az Origo, vagy a lebutított közmédiások.

A dolog már csak azért sem tűrt halasztást, mert egyre több gyógyszer fogyott az udvarban, már stadionra is alig futotta.

Ellenséget, de hamar!
Így jött a képbe az ENSZ! A király most megint harcol, öklét rázza, fenyeget, és boldog.

Ne zavarjátok köreit, ő így érzi jól magát, neki ez kegyelmi állapot.

Lázár: Bécs negatív és pozitív példa is

0

Nincs olyan nyilatkozat, amely el tudná rontani a kiváló és egyre fejlődő osztrák – magyar kapcsolatokat – mondta Lázár János a csütörtöki kormányinfón, amely épp azért kezdődött késve, mert a kancelláriaminiszter osztrák kollégájával beszélgetett az elhíresült bécsi videóról.

Lázár János a kormányinfót a nyugdíjasokkal kezdte: arról beszélt, hogy az Idősek Tanácsa javaslatára megtárgyalták, hogy újból Ezsébet-utalványokat kapjanak a nyugdíjasok, és még húsvétig megérkezik a tízezer forint értékű utalvány. Elmondta, hogy mindezt azt teszi lehetővé, hogy jók a magyar gazdaság kilátásai. Azt is megerősítette, hogy a szokatlan hideg miatt egyszeri „téli rezsicsökkentés” lesz, amelynek keretében 12 ezer forint jóváírásra számíthatnak a magyar háztartások. Lázár szerint az ellenzék lenézi a nyugdíjasokat, ha ezt a két intézkedést támadja.

Az Európai Bizottság jelentése is szóba került, erről azt mondta Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy beavatkozás az április választásokba. Szerinte a szöveg egy része politikai állásfoglalás, különös tekintettel azokra a részekre, amelyek például az egészségüggyel, az igazságszolgáltatással vagy a korrupcióval foglalkoznak. Lázár arról beszélt, hogy ezeknek nincs valós alapja,  és „objektív értékítéletre képtelen”, a kormányt utáló szakértők vettek részt a dokumentum elkészítésében. Ennek ellenére komolyan foglalkoznak majd a jelentés megállapításaival.

Ezután elmondta, hogy azért kezdődött később a kormányinfó, mert telefonon beszélt Gernot Blümel osztrák kancelláriaminiszterrel arról a bécsi videóról, amelyet tegnap töltött fel a Facebookra. Beszámolója szerint a kiváló és jó hangulatú telefonbeszélgetésen tisztázták, hogy Lázár magánlátogatáson volt Bécsben, és „sikerült rendbe tenni a dolgot” az osztrák kancelláriaminiszterrel. Hozzátette, hogy semmi hasonlóval nem lehet elrontani az osztrák-magyar kapcsolatokat, és tabuk sincsenek a két ország között.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2018. március 8-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

„Budapest számára Bécs mindig jó példa”

– mondta el többször is a miniszter. Arról is beszélt, hogy nem akarta megbántani a bécsieket, csak rávilágítani a bevándorlás következményeire, amelyek más európai nagyvárosokban is tetten érhetőek. „Magyarországnak szólt a felhívás” – mondta Lázár, aki szerint a magyar embereknek a választáson kell eldönteniük, hogy ebben a tekintetben is példát akarnak-e venni Bécsről.

Kérdésre válaszolva még azt mondta a bécsi videóról, hogy az adott városrészben nem sikerült az integráció, mert nem a bevándorlók lettek „echte bécsiek”, hanem saját képükre formálták a környéket. Majd Lázár először arról beszélt, hogy 20 százaléknyi bevándorló még tud integrálódni, majd ennek némileg ellentmondva később már azt fejtegette, hogy ha elkezdődik a migráció, az nem visszafordítható folyamat, ezért az elején kell megálljt parancsolni neki.

„A legjobb megoldás, ha megóvjuk magunkat ettől”

– mondta.

Ezzel kapcsolatban felmerült az ENSZ-t támadó plakátok kérdése is. Az Index újságírója szembesítette a minisztert azzal a ténnyel, hogy a tervezet senki befogadását nem kényszerítené az országra, sőt. Az áll benne, hogy az államok szuverén joga eldönteni, hogy kit engednek be az országba. Lázár szerint viszont a plakátok üzenete és a javaslat szövege között nincs ellentmondás, mert arra az alapelvre épül a szöveg, hogy a bevándorlás jó dolog, amit megszervezni kell. Ezzel pedig Magyarország nem ért egyet, mert szerintük megállítani kellene. A miniszter úgy látja, hogy a szöveg elfogadásának egyenes következménye lenne az, hogy migránsokat telepítsenek az országba. „Ha ezt elfogadjuk, előbb-utóbb migránsok jönnek ide” – mondta.

Választási kampány – második hét

A hivatalos kampányidőszak második hetén is túljutottunk, és ha netán valaki azt hiszi, hogy nehéz összeállítani ezt a toplistát hétről-hétre, az súlyosan téved. A magyar belpolitika termeli a görbe-tükrünkhöz szükséges eseményeket, nekünk legfeljebb az a dolgunk, hogy szelektáljunk, kiválasszuk közülük az a hatot, amely a mi – természetesen szubjektív – listánkra feliratkozik.

 

Íme a mostani hatos:

  1. Czeglédy Csaba kiszabadul a börtönből, majd 24 órán belül visszaviszik
  2. Orbán Viktor bevándorlóknak minősíti a cigányokat Miskolcon
  3. Mráz Ágoston Sámuel szerint Hódmezővásárhelyen nem Orbán ellen szavaztak
  4. Kikerülnek az ENSZ-ellenes plakátok
  5. Orbán Viktor nem vitázik
  6. MSZP: És Tiborcz?

Czeglédy kiszabadul, majd mégsem

A hét, de talán a kampányidőszak legdurvább története a szombathelyi, előzetes letartóztatásban lévő ügyvéd-politikusé.  Nyolc hónapja ül a szegedi börtönben, és már az is erősen kérdőjeles, hogy indokoltan-e, hiszen tudjuk, hogy Czeglédy, aki letartóztatásáig az MSZP tagja volt, sok borsot tört már a Fidesz orra alá. De talán már ismeri a törvényeket, lehetőségeit, elindult jelöltként az országgyűlési választásokon, függetlenként, és össze is szedte a szükséges ajánlásokat, ezért, a törvény alapján mentelmi joga keletkezett, tehát ki kellett engedni az előzetesből. Polt Péter azonban – vajon kinek az utasítására?- személyesen fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelynek Fideszes többsége elvette tőle ezt a jogot, a NAV nyomozói pedig legott a lakására siettek, és visszavitték a Csillagba, anélkül, hogy megvárták volna a Kúria felülvizsgálatát. Az ötvenes években is látszólag minden jogszerű volt, negyven év kellett hozzá, hogy kiderüljön: nem jogszerű, sokkal inkább a politika megrendelésére lefolytatott koncepciós per. Most mennyi időre lesz szükség?

Orbán rasszista kijelentése Miskolcon

A miniszterelnök nyilatkozata, amelyet a miskolci televíziónak adott, erős versenyben volt  az első helyért Czeglédy Csaba ügyével. Csak azért maradt le, mert nem ez volt az első eset, hogy Orbán Viktor enyhén rasszista kiszólást engedett meg magának. Ezúttal a Miskolcra beköltöztetett szegény cigányokat nevezte bevándorlóknak, egy szintre emelve őket az illegális migránsokkal. Természetesen Orbán nem nevezte meg a romákat, de hogy félreértés ne lehessen az ügyben: Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, igyekezett egyértelművé tenni, mire és kikre gondolt a miniszterelnök.  Muszáj volt megtennie, hogy világos legyen az üzenet azok számára, akiknek szólt, hogy biztosan sikerüljön a Jobbikot jobbról előzni, vagyis azoknak, akik „jól” rezonálnak a cigányozásra.

Mráz: nem Orbáné a hódmezővásárhelyi kudarc

A Nézőpont Intézet vezetője, a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választáson elszenvedett váratlan kormánypárti kudarc után sietve kijelentette:  a vásárhelyiek nem Orbán Viktor ellen szavaztak, mivel ő részt sem vett a kampányban. A mondat csak azért került fel a toplistánkra, mert jól illusztrálja azt a rendszert, amelyet szolgál a politológus, azt a rendszert, amelyben a romok alól a miniszterelnök kimentése a legfontosabb feladat, és még akkor is ezt a látszatot kell kelteni, amikor már mindenki látja, hogy a vállalkozás lehetetlen. Hódmezővásárhelyen teljesen egyértelműen az Orbán-rezsim ellen szavazott a többség, de a kormányzati pénzekből élő intézet vezetője még sem jelentheti ki, hogy a király meztelen…

Beindulunk az ENSZ ellen

A magyar kormány, mind a miniszterelnök, mind pedig a külügyminiszter személyén keresztül, már hetekkel ezelőtt megfenyegette az ENSZ migrációval foglalkozó bizottságát azzal, hogy kivonul annak munkájából, ha nem változtat bevándorlás-párti politikáján.  Aztán maradtunk a bizottságban, most azonban Szijjártó Péter egyrészt lemondásra szólította fel a magyar kormányfőt rasszizmussal vádoló ENSZ funkcionáriust, másrészt a kormány beindította az ezúttal nem Sorosról, hanem a világszervezetről szóló kampányát. Bejelentették: tájékoztatókat küldenek a magyar emberek lakására, és egyben a plakátháborút is elindították a világszervezet ellen. Az akció azért is érdemel külön figyelmet, mert a hódmezővásárhelyi vereség után egy-két nap bizonytalanság ütötte fel a fejét a Fidesz köreiben; talán el kellene lépni a sorosozástól, a migránsozástól, és új témát kellene a kampány középpontjába állítani. A tétovázás azonban tényleg csak rövid ideig tartott, hamar rájöttek: nincs letérés a bevált (?) útról. Így aztán már ki is kerültek az ENSZ és migráció ellenes új plakátok, szép példáját adva egyben annak is, hogyan lehet a költségvetésből megkímélni a Fidesz pénztárcáját, és kijátszani vele a törvényt: csak ugyanazt a témát kell a kormánynak választani, amit a Fidesz visz a kampányban. Migránsozás mindenek felett.

Orbán nem vitázik

Gondolhatják: miért kerül fel ez az elem a top-listánkra? Hiszen akadt-e bárki, aki azt hitte, hogy lesz majd teljes miniszterelnök-jelölti vita? Pontosan tudja mindenki, aki ebben az országban csak egy picit is foglalkozik a politikával, hogy Orbán Viktor 2006 óta nem áll ki vitára, a Gyurcsánytól elszenvedett megalázó veresége miatt nem hajlandó újra ilyen helyzetbe hozni önmagát. Ami miatt mégis felkerült a listánkra, az a magyarázat, amellyel – Mráz Ágoston Sámuelhez – hasonlatosan próbálják megindokolni a döntést. Havasi Bertalan szóvivő állt a nyilvánosság elé azzal az indoklással, hogy szerintük a viták ideje lejárt, a miniszterelnök számos alkalommal vitatkozott az ellenzékkel – a parlamentben. Túl azon, hogy az országgyűlésben lefolytatott vitának kötött koreográfiája van, arra fel tud készülni külön is a miniszterelnök, ráadásul törvény kötelezi őt a válaszadásra – ha éppen nem menekül el Bulgáriába – semmiképp nem pótolja a minden demokratikus országban szinte kötelező miniszterelnök-jelölti, a televízió kamerái előtt lefolytatott vitát. Érdekes módon ezt maga Orbán is tudta, igaz még 2006 előtt; eszébe nem jutott arra hivatkozni, hogy ő például már eleget polemizált Horn Gyulával – a parlamentben. Tempora mutantur, et nos mutamus in illis (I.Lothár császár /795-855/: Változnak az idők, és mi is bennük változunk.)

És Tiborcz?

Ezt a közleményt adta ki az MSZP azok után, hogy Czeglédy Csabát visszavitték volna a börtönbe. Pedig beszélhetett volna arról, hogy a legfőbb ügyész megint csak a Fidesz kedvében akart járni,. beszélhetett volna arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság újra csak bizonyította: a nemzet szót törölni kellene a nevéből, mert nem a nemzetet, kizárólag a Fideszt képviselő, és beszélhetett volna arról, hogy a NAV nyomozóit nem a törvény irányítja. Ehelyett nem beszélt semmiről, csak ezt a szellemesnek szánt kérdést küldte a nyilvánosság elé. Amivel csak az a baj, hogy sem a jogállamot, sem magát Czeglédyt  nem védi, sőt: azt sugallja, hogy a volt MSZP-s politikus megérdemli, hogy visszakerüljön a börtönbe, de Orbán vejének is ott lenne a helye. Biztos, hogy ezt akarták mondani?

Az ENSZ az új Soros? – A valóságban semmi sem kényszer

Egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ a menekültügyi megállapodás tervezetében, noha ezt állítja a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.

Az ENSZ azt akarja, hogy folyamatosan fogadjunk be migránsokat. Magyarország dönt, nem az ENSZ: ez a felirata az új kormányzati kampányplakátnak, amely a sorosozó hadjáratot váltja fel.

A kormány Facebook-oldalán azt írják, hogy „a kormány tájékoztató kampányt indít az ENSZ migrációs csomagjáról. A szervezet azt akarja, hogy bontsuk le a bevándorlás útjában álló kerítést, folyamatosan fogadjunk be migránsokat, és fizessük a migránsok letelepedését és munkavállalását. A magyar kormány elutasítja ezt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy mi dönthessünk a saját jövőnkről. Magyarország dönt, nem az ENSZ!”.

A nemzetközi egyezmény február elején kibocsátott tervezete már címében is biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról (bevándorlásól) szól.

Leszögezi egyebek mellett, hogy ez a megállapodás

jogilag nem kötelező erejű dokumentum.

Hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.

És, ami a lényeg: az egyezmény megerősíti az államok azon jogát, hogy szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.

Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.

Az igaz, hogy bizonyos kötelezettségeket vállalniuk kellene a kormányoknak. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.

A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó menekültpolitikát folytatni.

Az csak sejthető, hogy mi a „felháborodás” igazi oka. Az eddigiek – és más hasonló, jogilag nem kötelező vállalások -, vagy azok a mondatok, amelyek azt részletezik, kiknek kellene részt venniük a menekültprobléma megoldásában.

Eszerint az egyezmény széleskörű, több érdekelt fél közötti partnerséget támogat. Ezek között ott találjuk magukat a menekülteket, a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket. Amelyekkel éppen törvénybe foglalni tervezett háborúban áll a kormány.

Mivel fogja Szijjártó az ENSZ-ben verni az asztalt?

0

Tegnap még arról írtunk, hogy Soros Györgynek kitelt az ideje, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem volt elég jó ellenség, nem lehetett annyira utálni, amennyire kellett volna.

Ezért dobta – érdemei elismerése mellett – a Fidesz a 87 éves magyar származású amerikai milliárdost. Már nem volt benne tartalék, mennie kellett.

Akik azt gondolták, hogy a választásig hátralévő időben már nem tud a Fidesz új ellenséget találni, tévedtek. Már ott ült bevetésre várva a kispadon az Egyesült Nemzetek Szervezete (ismertebb nevén: az ENSZ), hogy amennyiben Sorostól esetleg meg kell válni, vagy formahanyatlás miatt idő előtt le kell cserélni, ne legyen fennakadás.

Most megtörtént a csere, és a műsor megy tovább. Annak idején, 1960-ban Nyikita Hruscsov a cipőjével verte az asztalt az ENSZ egyik ülésén, most Szijjártó Péter külügyminiszteren a sor, hogy egy, a volt szovjet párttitkáréhoz hasonló, látványos mutatvánnyal megmutassa, milyen a magyar virtus.

Ez volt ma – 2018. február 26.

0

A Fidesz váratlan hódmezővásárhelyi veresége után főleg az ellenzéki együttműködés lehetőségéről szólt a mai nap. Közben viszont rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, kivégeztek egy szlovák oknyomozó újságírót és újra klórgázt vetett be a szíriai rezsim. Csaba László pedig az Orbán-rendszert elemezte.

Fölényes ellenzéki győzelem a hódmezővásárhelyi választáson

Fotó: Facebook / Márki-Zay Péter

Nagy meglepetésre a függetlenként induló, de az ellenzék összes pártja által támogatott Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.

A szavazatok 57,49 százalékát kapta.

A győzelem után röviden nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

Szinte mindenki ellenzéki koordinációt sürget

Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt. Azt mondták,

az utolsó percig készen állnak egyeztetni.

Karácsony a Jobbikkal nem lát lehetőséget szervezett együttműködésre, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke viszont nem zárta ezt ki.

A jobbikos Dúró Dóra ugyanakkor arról beszélt,

az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek,

és az LMP-t is komolytalannak nevezte.

Rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta idegengyűlölettel és rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.

Barátnőjével együtt végeztek ki egy szlovák oknyomozó újságírót

Valósággal sokkolta Szlovákiát, hogy megölték az egyik legismertebb szlovák oknyomozó újságírót. Saját otthonában, feltehetőleg a tevékenysége miatt végezhettek ki a barátnőjével együtt. Ján Kuciak részt vett az offshore-botrányokkal foglalkozó Panama Papírok feldolgozásában, de

sokat írt a kormánypárthoz közeli oligarchákról is.

Leginkább az adócsalással kapcsolatos ügyekre összpontosított.

Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz

„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus, Orbán egykori tanácsadója. Arról is beszélt, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. Szerinte az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, azt jelenti, hogy

„tudatában vannak saját gyengeségüknek”.

Szerinte 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő „egy tál lencséért” eladta.

Megint vegyi fegyverrel támadtak a szíriai kormánycsapatok

A rezsim katonái tartják ostrom alatt Kelet-Gútát. Az egyik légitámadás során klórgázt is használhattak. Főleg gyerekeket vittek kórházba, egy hároméves gyerek meghalt.

Idegengyűlölettel vádolta Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa

0

Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.

Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)

Ma kezdődött Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 37. ülése, amelyen Zeid Raad al-Husszein többek között arról beszélt, hogy az elnyomás megint „divatos” lett, és

a világ egyre több régiójában fenyegetik az alapvető szabadságjogokat.

Azt mondta: idegengyűlölők és rasszisták hangoztatják zavartalanul a nézeteiket, mint például Orbán Viktor, akinek egy néhány héttel ezelőtti beszédét idézte, amikor a miniszterelnök arról beszélt: „nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik”.

Az emberi jogi főbiztos így folytatta: „Nem tudják, mi történik a kisebbségekkel olyan társadalmakban, amelyek vezetői etnikai, nemzeti vagy faji tisztaságot akarnak? Amikor egy választott vezető a zsidókat okolja a Holocaust elkövetéséért, ami nemrég megtörtént Lengyelországban, és amely szégyenteljes rágalomra oly kevés figyelmet fordítottunk, meg kell kérdezni:

mindannyian teljesen megőrültünk?”

A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter válaszul azt mondta: „Ez elfogadhatatlan egy nemzetközi szervezet tisztségviselőjétől, méltatlan és felháborító a vád, a főbiztosnak le kell mondania”. Szerinte al-Husszein nem először „vádaskodott” Magyarország ellen.

Al-Husszein valóban

nem először bírálta a magyar kormányt és személy szerint Orbán Viktort.

2015 júniusában szégyenletesnek nevezte a menekültek démonizálását, 2016 szeptemberében pedig a populista politikusok közé sorolta Orbánt, Donald Trumppal, Geert Wildersszerl, Marine Le Pennel, Milos Zemannal és Nigel Farage-zsal együtt. Róluk azt mondta:

ideológiájuk közel áll az Iszlám Állam szellemiségéhez,

mert megvalósíthatatlan módon akarják a múltat feltámasztani, és felháborítják a féligazságok és a manipuláció. Szijjártó Péter már akkor is azt mondta: al-Husszein alkalmatlan arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön az ENSZ-ben.

Az emberi jogokat védő főbiztos mandátuma egyébként idén lejár.

Lapszem 2018. február 20.

0

Ma a Zsuzsannák ünneplik a névnapjukat. Délutántól jön az erősebb felhősödés, s indul a havazás, másutt esőzés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között várható. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Erről (is) írnak a lapok. A csapadékos tél kitart az egész héten

 

Népszava – Megnémult a belügy

A fideszes kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokkal szembeni fellépésre már nem marad ereje – írja a lap az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráció kapcsán, amelyen bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek. A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci – nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató – Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől.

Pedig tavaly ilyenkor, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozója után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a felek megállapodtak abban, hogy

„a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később  lapnak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Történni azonban semmi nem történt.

Az ügyészségnek mindenképpen akadna dolga. A TASZ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek – írja a lap.

Magyar Nemzet – Utolsó vitaalkalom – ott lesz-e Orbán?

„Ahhoz képest, hogy választások előtt vagyunk, Orbán Viktor keveset foglalkozott a választással és a mozgósítással, a korábbi választási években elmondott beszédeihez képest” – így értékelte a Political Capital vezető elemzője Orbán évértékelőjét a lapnak, amely minteg összegzését adja annak, mi vár ránk ezen a héten.

A többi között arra emlékeztet, hogy idei első és a választásokig vélhetően az utolsó ülését tartja az Országgyűlés hétfőn és kedden. Hagyományosan a miniszterelnök beszédével kezdődnek az ülésszakok, Orbán Viktor azonban kétnapos szófiai látogatásra indul.

Ha nem lesz ott a parlamentben, akkor úgy kerül majd sor az április 8-i országgyűlési választásra, hogy a kormányfő már négy hónapja nem került senkivel vitaszituációba (miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor nagyon nem akar).

Magyar Idők – Államférfi meg a hógolyó

Ahogy megszokhattuk, keményen odamondott az ellenzéknek, a kormányt ellenzőinek Bayer Zsolt. Publicisztikájában a többi között azt írja: Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt.

(Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.)

Az ellenzékről pedig mindent elmond, ami odakint történt. Nagyjából tizenkét szerencsétlen tüntetett az utcán, Szigetvári Viktor vezetésével. Egyiküket megdobták hógolyóval, Szigetvári pedig emiatt feljelentést tett.

E helyről is felszólítom a rendőrséget, hogy csoportosítsanak át minden nyomozót erre az ügyre, és váltott műszakban melózzanak a hógolyóbotrány miatt, mert ilyen bűn nem maradhat megtorlatlanul! És ha ezzel végeztek, ne pihenjenek, mert biztos helyről tudom, hogy Szigetvári Viktor körteformáit valaki ellopta a homokozóból.

Ha megvan a hógolyózó terrorista, tessék ráállni a körteformákra! Hogy az ellenzékkel is történjen valami – írja Bayer.

Magyar Hírlap –  Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A magyarok jelentős többsége elutasítja az ENSZ migrációs egyezményének tervezett főbb megállapításait, pontjait a Századvég legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A lap írása szerint a felnőtt lakosság 68-87 százaléka elutasítóan nyilatkozott.

A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja.

A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.

Az ENSZ álláspontjával, miszerint minden országnak letelepedési programokkal lenne kötelessége segíteni a hozzájuk érkező bevándorlókat a letelepedésben és munkavállalásban, a megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százaléka) nem ért egyet és csak 19 százaléka támogatja a szervezet erre irányuló törekvését – olvasható a közleményben.

A magyar lakosság körében az utolsó két állítás elutasítottsága a legnagyobb mértékű. Az emberek 87 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne helyes megszüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat, amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határokon, 86 százaléka pedig ellenzi a gazdasági bevándorlás legálissá tételét, tehát hogy az országoknak szervezetté és folyamatossá kellene tenniük a gazdasági bevándorlás támogatását és a migránsok befogadását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK