Kezdőlap Címkék ENSZ

Címke: ENSZ

EU -iráni megállapodás Trump ellen

0

Barter-blokkot hoz létre az Európai Unió Iránnal annak érdekében, hogy a várható amerikai szankciók ne sújtsák azokat a cégeket, melyek továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak Teheránnal. Erről beszélt sajtóértekezletén New Yorkban az ENSZ közgyűlésén részt vevő Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő, Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter társaságában.

Korábban Rohani iráni elnök tudtul adta: csakis akkor számíthat a külvilág arra, hogy Irán kitart az atomalku mellett, ha valamilyen formában kompenzálják az amerikai szankciók miatt. 2015-ben az atomalkut Iránnal hat nagyhatalom írta alá, ebből három az Európai Unió tagja: Franciaország, Németország és Nagy Britannia. Most természetesen az ő diplomatáik is ott voltak New Yorkban, éppúgy mint Oroszország és Kína képviselői. Vagyis valamennyi aláíró fél – kivéve persze az Egyesült Államokat.

Donald Trump amerikai elnök az idén májusban jelentette be, hogy az USA kilép az iráni atomalkuból. Meglehetősen mondvacsinált érveket hozott fel indokként, s nem is nagyon titkolta, hogy Izrael kérésére döntött így. Mégpedig elsősorban azért, mert arra számít, hogy az Egyesült Államokban élő csaknem hatmillió zsidó javarészt majd a republikánusokat támogatja a novemberi, számára sorsdöntő törvényhozási választáson. Ha ugyanis a republikánusok elveszítik a többségüket a Kongresszusban, akkor megnő az esélye annak, hogy Trumpot jogi eszközökkel távolítják el a Fehér Házból (impeachment).

November negyedikétől élnek a szankciók Iránnal szemben. Sok európai cég már úgy döntött, hogy nekik Irán nem ér meg ekkora kockázatot.

A Total óráscég 1 milliárd dolláros olajüzletet függesztett fel, az európai autógyárak (Mercedes, Volkswagen stb.) egymás után jelezték, hogy felhagynak az iráni próbálkozással – hogy csak két példát említsünk. Iránt ez sem tölti el végtelen örömmel, de valójában az Irán bevételeinek meghatározó részét adó olajkereskedelem számít.

A kínaiak már jelezték: az amerikai szankcióktól függetlenül folytatják az olajvásárlást. Ez persze összefügg azzal, hogy Trump Kínát sem kíméli: a kereskedelmi háború minden korábbinál keményebben dúl. A szavak háborúja után már a számháború. Trump Kína teljes, Amerikába irányuló kivitelét büntetővámmal akarja sújtani.

Lehet persze, hogy ez a lendület is csak a novemberi választásokig tart.

A devizahiányban szenvedő kommunista államoknak volt kényszerűen kedvelt külkereskedelmi eszköze a barter: árut áruval cserélnek, mert a pénzt mellőzniük kellett. Most pénz ugyan még csak lenne, de a szankciók miatt ezt nem szabad bevallani.

Így jött létre egy ravasz jogi konstrukció, amely mentesíti azokat az európai cégeket az amerikai szankciók hatása alól, melyek november 4. után is kereskednek Iránnal.

A furcsa jogi konstrukció angol rövidítése SVP azaz, Special Purpose Vehicle (különleges célú eszköz).

De vajon beveszik Washingtonban a csalit?

Ez nyilván szándék kérdése. Cecilia Malström, az EU kereskedelmi biztosa úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy előzetes tapogatózás van, de érdemi tárgyalások egyelőre nem folynak Brüsszel és Washington között. Emlékszünk még Jean-Claude Juncker, EB-elnök tűzoltó akciójára, amellyel sikerült elhárítani Trump egyik szankciós fenyegetését. De hát a világkereskedelem két legnagyobb játékosa nem élhet így egymás mellett. Ezért Malström New Yorkban tárgyal Japánnal és Kínával is.

Az egyik téma a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának a kérdése.

Van persze Brüsszelnek egy B terve is: ez pedig a közös fellépés az USA-val Kína ellen a szellemi tulajdonvédelem megsértése miatt. Minthogy a tárgyalások titkosak és mindenki cinkelt kártyákkal játszik, ezért csak annyi biztos, amit most Mogherini New Yorkban bejelentett. Vagyis: az Európai Unió létrehozott egy barterblokkot az iráni kereskedelem zavartalan folytatása céljából. Ez nyílt szervezet vagyis bárki beléphet. Persze, ha csak nem tart az USA-tól, amelyet egy kiszámíthatatlan Donald Trump vezet.

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

1

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.

Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Szerinte azt a módszert kell megtalálni,

„hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,

amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.

Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte

ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,

mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.

Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte

a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,

olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.

Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.

Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.

Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:

„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.

A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

Bréking nyúz, július 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

Döbbenetes „leleplezés” a Magyar Időkben: szerintük az ENSZ-t is Soros György irányítja, aki amúgy is sokat szerepel ma az alternatív valóságban: megtudhatjuk, hogy ő áll nem csak Judith Sargentini EP-képviselő, hanem a vele interjút készítő hírportál mögött is, hamarosan életbe lép a Soros-adó, Donald Trump megbukott tanácsadója pedig Soros-ellenes alapítványt hoz létre. De megismerhetjük a „francia Watergate-ügyet” is.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A Magyar Idők szerint az ENSZ mögött is Soros György áll

„Soros György tudatos háttérmunkája miatt nem csupán az Európai Unióban, az ENSZ-ben, a Világbankban vagy éppen az amerikai törvényhozó testületekben szerzett befolyást, hanem bizonyos üzleti és politikai elit klubokban, társaságokban is. Ilyen például a Concordia, amely minden évben az ENSZ-közgyűléssel egy időben tartja éves csúcstalálkozóját, az általuk megfogalmazott cselekvési tervet tükrözi az a mérföldkőnek tartott nyilatkozat, amit a világszervezet 2016-ban fogadott el a menekültválsággal kapcsolatban. (…)

Az ENSZ-ben meghatározó döntéshozatali pozícióit betöltő vezetők közül többen egy másik „független” csoportban is feltűnnek, csakúgy mint az UNESCO vezetője, Irina Bokova, aki 2015-ig az ENSZ magas szintű bizottságaiban tevékenykedett, a Forbes pedig a világ legbefolyásosabb asszonyai közé sorolta. Ilyen a 2011-ben alapított Concordia nevű társaság – önmagát nonprofit, nem független szervezetként aposztrofálja –, amelynek 2016-os csúcstalálkozóját éppen az ENSZ közgyűlésének idején, szintén New Yorkban tartották, a világ vezető elitjét tömörítő társaság tagjai magas szintű megbeszéléseket folytattak Európa jövőjéről, illetve a menekültügyi válságról.

A Concordia vezetői között a Bilderberg-csoport több tagja is felbukkan, a titokzatos szervezet céljai között az ENSZ megerősítése is szerepel. A csúcstalálkozón az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal karöltve a magánszektor szerepéről és felelősségéről, valamint a globális migrációs kihívások kezeléséről egyeztetett. Figyelemre méltó adalék, hogy az általuk megfogalmazottak az ENSZ migrációs nyilatkozatával megegyező megállapításokat tartalmaztak.”

A Lokál szerint hamarosan jön a „Soros-adó”

Már a nyár végén hatályba léphetnek a bevándorlási különadót, az úgynevezett “Soros-adót” tartalmazó rendelkezések – nyilatkozta Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek. (…)

Mint kifejtette: az állam adót vet ki azokra a szervezetekre, amelyek a bevándorlást segítik, vagy erre a célra támogatást fogadnak el. A frakcióvezető a bevándorlást segítő tevékenységek közé sorolta a migrációt ösztönző médiakampányokat és hálózatépítést. Megjegyezte: a “Soros-szervezetek” köztudottan ilyen tevékenységet folytatnak és nem is szándékoznak felhagyni ezzel.”

A Figyelő nagyon dühös, mert egy EP-képviselő végzi a munkáját

„Tényeken alapul a jelentése és a demokrácia alapvető értékeit próbálja megvédeni – így fogalmazott Soros megbízható embere, Judith Sargentini, egy Soros által támogatott blognak. Nem kell bedőlni az agg milliárdosnak, amikor arról beszél, vesztésre áll az utópiája, a kiképzett emberei ugyanis teszik a dolgukat, a „demokráciáért.” Egy szűk, egyre marginálisabb liberális kisebbség által definiált berendezkedésért, amit ilyen értelemben demokráciának nevezni teljes tévedés. Pontosabban hazugság.

A holland EP képviselő kitartóan végzi feladatát, Magyarország és a harmadszor is kétharmados többséggel bíró Orbán-kormány lejáratását. Ehhez minden segítséget megkap itthonról a Soros-hálózat komisszárjaitól. Értesüléseit a tárgyilagosság jegyében kizárólag tőlük szerzi, a jelentésében ellenzéki aktivisták és kutatók munkáit használta forrásul. Ennyire érdekli a valóság.

A Mércének adott interjújában már egy kissé eltolódtak a hangsúlyok, most nem a migráció ránk erőszakolása Sargentini küldetésének legfőbb célja, hiszen ezzel már nevetségessé válna a brüsszeli elit előtt is. Sargentini értünk, magyarokért aggódik, azt mondja az interjúban, a fő problémája az, ahogyan a magyar kormány a saját állampolgáraival bánik. Úgy fogalmaz:  „Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól.” Ez mekkora!!! Ki hitte volna, hogy ekkora poéngyáros a holland képviselő, nagyon jót nevettem. De lenne egy kérdésem.

Kértük mi ezt, Judith? Mi magyarok, sokan?”

Az Origo ujjong, mert az Amerikában megbukott Steve Bannon Európában indít szélsőjobboldali-populista alapítványt

„Bannon bejelentette, hogy „The Movement” (A Mozgalom) név alatt egy alapítványt hoz létre, amely különböző mód segítené a 2019-es európai parlamenti választásokon induló, jobboldali, hazafias és bevándorlásellenes pártokat. Az amerikai republikánusok ikonja célként nevezte meg a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvánnyal való szembeszállást. (…)

Az egyesült államokbeli jobboldal fenegyereke az elmúlt hónapokban arra áldozta idejét, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki a hazafias és bevándorlásellenes pártok, valamint civil szervezetek között. (…)

Bannon Nigel Farage-al, az euroszektikus brit Függetlenségi Párt (UKIP) vezetőjével is jó viszonyt ápol.”

(A mondatban szereplő mindkét hiba az eredeti szövegből való – a szerk.)

A propagandalap főszerkesztője közben a 888-on a francia elnököt támadja

„Alexandre Benalla. Lelkes baloldali fiatalember, sofőr, testőr, Macron elnök bizalmasa. Néhány napja pedig egy letartóztatott bűnöző. Alexandre Benalla története hihetetlen. Hihetetlen, de megmutatja, hogy milyen elképzelhetetlen erkölcsi állapot van Franciaországban, és hogy milyen ember a francia elnök.

Alexandre Benalla azóta állt Emmanuel Macron szolgálatában, hogy Macron bejelentette: elnökjelölt lesz. Azaz már két éve. A személyes védelmét biztosító csoport vezetője volt – mondhatni, a testőrparancsnoka. Az első kérdés: hogy vehetett fel egy pszichopatát? Nem véletlenül használom ezt a kifejezést. Benalla az, mármint pszichopata, és ezt Macronnak pontosan tudnia kellett. Valamiért mégsem zavarta. (…)

Benalla most börtönben van. Ő már nem érdekes. Nyilván még rengeteg más aljassága is ki fog derülni, és még jó néhány rendőr és elnöki hivatali dolgozó gyalázatossága. De akármennyire demagóg is a kérdés: hogy került egy ilyen ember Macron mellé? Hogy bízott meg benne? Nem vette észre, hogy a közvetlen munkatársa agresszív pszichopata? Ilyen emberismerő? Vagy nem érdekelte? Esetleg imponált neki ez a határozottság, keménység? És amikor kiderült, hogy mit csinált május elsején, miért nem rúgatta ki? Miért védte az utolsó utáni pillanatig? Valami titoknak lennie kell. Mert racionális magyarázatot nem tudunk találni, hogy miért véd Macron egy lebukott bűnözőt. (…)

Nem gondolom pedig túlzásnak: ez egy francia Watergate-ügy.”

Félreértésből lépünk ki a migrációs egyezségből?

Nem csak, hogy nem kötelező előírások nincsenek benne, hanem éppen hogy a szabályosan más országban lévőkre vonatkozik az az ENSZ-beli „migrációs csomag”, amelyből kiszáll a magyar kormány. Legalábbis ez derül ki a nemzetközi jogász szavaiból. A szavak közt némi zavar lehet.

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. „Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – indokolt Szijjártó. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Ezek után a kormány nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrakesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni – tette hozzá.

A kormány szerint a csomag ösztönzi a migrációt,

„milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”.

Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak. A tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de bizalmatlan, ezért lép ki belőle a kormány.

Amint azt márciusban, a szöveg tervezetének ismertetésekor is kiemeltük,

egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ,

noha akkor ezt állította a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.

Jogilag nem kötelező erejű dokumentumról van szó, hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.

És ami a lényeg: megerősíti az államok azon jogát, hogy

szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.

Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.

Vállalnának viszont bizonyos kötelezettségeket a kormányok. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.

A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó politikát folytatni.

Amikor a hazai vita elkezdődött, éppen dübörgött a választást megelőző új kampány, amelyben az ENSZ-t akarta „megállítani” a kormány. A migránsozás közepette alighanem kellemetlen lett volna olyan önkéntes vállalást tenni, amelyben a partnerként elismert szervezetek sorában ott vannak a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket.

Akkorra régen végletesen (véglegesen?) egybemosódott a migráns (bevándorló)

és a menekült fogalma, valamint az ezek mögött lévő hús-vér emberek. A szavakba rejtett csapda bezárult.

A nemzetközi jogász szavaiból kibontakozó kép is mintha ezt bizonyítaná. Nagy Boldizsár először is hangsúlyozza, hogy nem egyezményről vagy más hasonlóról (például csomagról) van szó. Ez az egyetértés (a compact szóra még nincs kialakult magyar szakkifejezés)

a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozik,

– hangsúlyozta Nagy Boldizsár. Tehát nem azokra, akik például csónakon menekülnek otthonukból,

„hanem akik legálisan dolgoznak vagy családtagként tartózkodnak más országban”.

A kimaradás az egyetértésből csak azzal a következménnyel jár, hogy lenézett és érdektelen országgá válunk a világ szemében – értékeli a helyzetet a nemzetközi jogász. És persze azzal, hogy a kormány megfoszt legalább félmillió, külföldön élő magyar állampolgárt attól, hogy élvezzék azokat az előnyöket, amelyeket az önkéntesen vállalt kötelezettséggel más államok adnának nekik majdan.

Továbbá megfosztja magát a kormány attól a segítségtől, amelyet annak érdekében kaphatna, hogy könnyebben hazaküldhesse az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, például afgánokat, pakisztániakat vagy valamely afrikai országból érkezetteket.

A félreértést talán az okozza a kormányban, hogy

készülőben van egy másik egyetértés is, amely viszont a menekültekre és a menedéket kérőkre vonatkozik,

tehát éppen fordítva, nem a szabályosan vándorlókra – emeli ki a nemzetközi jogász. Amilyenek például a Suzuki Esztergomban tevékenykedő külföldi mérnökei is.

A nap kérdése: Egyetért az ENSZ-ről szóló kormányzati döntéssel?

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ennek okairól ide kattintva olvashat bővebben, itt viszont szavazhat arról, egyetért-e ezzel a döntéssel.

This poll is no longer accepting votes

Egyetért azzal, hogy Magyarország kilép az ENSZ migrációs csomagjának elfogadási folyamatából?
×

Már az ENSZ is veszélyes a magyar kormány szerint

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Budapesten.

„Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – ezt mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Szerinte

Magyarország nem tartja magára nézve irányadónak azokat a célokat és elveket, amelyeket ez a csomag kinyilvánít,

továbbá nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni.

A magyar kormány úgy véli, hogy a csomag ösztönzi a migrációt, „milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”. Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak – mondta Szijjártó.

Szerinte az ENSZ tagállamainak döntő többsége „kibocsátója a migrációs folyamatoknak”, a dokumentum alapvető emberi jogként tekint a migrációra, ami „homlokegyenest ellentétes egyébként a nemzetközi jogban megfogalmazottakkal”. A csomagból azokat a pontokat emelte ki, miszerint a bevándorlókat a saját állampolgároknak biztosítottal azonos minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, illetve, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés is.

A vita során végig arról volt szó, hogy a dokumentum nem kötelező.

A sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy a dokumentum a tagállamok által elfogadott, a menekültek és migránsok kezelésmódjáról szóló New York-i egyezményre épít, fenntartja az államok szuverenitását, és kijelenti, hogy egyetlen állam sem képest egyedül kezelni a migrációt.

Szijjártó szerint viszont a tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de

bizalmatlan és ezért döntöttek a kilépés mellett.

Arról egyébként, hogy miről is szól valójában az ENSZ migrációs csomagja, itt írtunk korábban.

Minden 110 emberből egy menekült

0

Miközben a magyar kormány rendíthetetlenül folytatja a hadjáratát a menekültek ellen, az a nemzetközi szervezet, amelynek hazánk is tagja döbbenetes adatokat tett közzé: az ENSZ Menekültügyi Szervezet (UNHCR) legfrissebb Globális trendek (Global Trends) című kiadványából például megtudhatjuk, hogy minden második másodpercben egy újabb ember vált menekültté a világban tavaly.

Immár ötödik éve tart a háborúk, az erőszak és az üldöztetés elől az otthonukból menekülő emberek számának a növekedési trendje, amelynek eredményeként tavaly 16,2 millió ember vált földönfutóvá, s az év végén 68,5 millió ember élt az otthonából erőszakkal elűzve szerte a világon. Azoknak a menekülteknek a száma, akik fegyveres konfliktusok vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat, 25,4 milliót tett ki a 68,5 millióból. Ez 2,9 millióval több, mint 2016-ban, egyben a legnagyobb éven belüli növekedés, amit az UNHCR valaha regisztrált. Mindeközben a menedékkérők száma, azaz azoké, akik 2017. december 31-én arra vártak, hogy a menekült státus iránti kérelmük ügyében döntés szülessen, mintegy 300 ezerrel bővülve 3,1 millióra nőtt. Az otthonukból elűzött, ám saját hazájukon belül menedéket találó emberek száma 40 millióra rúgott.

Világszerte minden 110 emberből egy a menekült – érzékeli plasztikusan a probléma nagyságát a hagyományosan a június 20-i Menekültek Világnapja kapcsán közzétett jelentés.

Némi optimizmusra azért lát okot Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki szerint „Van ok némi reményre. Úttörő jelleggel tizennégy ország már egy új dokumentum elképzelései mentén kezeli a menekülthelyzetet,

pár hónapon belül pedig az új Globális Megállapodás a Menekültekről is készen áll majd arra, hogy az ENSZ Közgyűlés elfogadja.”

Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, a megállapodás elkészítéséről bő másfél éve döntött az ENSZ Közgyűlése, a részletes javaslatot a világszervezet menekültügyi főbiztosságának kell elkészítenie és 2018-as éves jelentésének részeként beterjesztenie. A megállapodás rögzíti a bevándorlókkal szembeni eljárások alapelveit, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is. Az egyezménynek része lesz egy részletes cselekvési program is.

Semmi se igaz ebből. Forrás: Facebook

A harmadik Orbán-kormány azonban már menetközben nekiment a tervezett  egyezménynek, és ennek apropóján az ENSZ-nek, az idén márciusban Facebook oldalán arról írt, hogy

 

„a kormány tájékoztató kampányt indít az ENSZ migrációs csomagjáról.

A szervezet azt akarja, hogy bontsuk le a bevándorlás útjában álló kerítést, folyamatosan fogadjunk be migránsokat, és fizessük a migránsok letelepedését és munkavállalását. A magyar kormány elutasítja ezt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy mi dönthessünk a saját jövőnkről. Magyarország dönt, nem az ENSZ!”.

Pedig erről szó sem volt, a február elején nyilvánosságra hozott tervezet  a többi között leszögezi, hogy ez egy jogilag nem kötelező erejű dokumentum, amelynek a hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt.

Az egyezmény megerősíti az államok azon jogát, hogy szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.

Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.

Visszatérve a UNHCR éves jelentésére. Kiderül belőle, hogy a palesztinokat leszámítva a menekültek kétharmada öt országból érkezik: Szíriából, Afganisztánból, Dél-Szudánból, Mianmarból és Szomáliából. A menekültek többsége (58 százalék) városokban vagy azok környezetében él, azaz nem táborokban vagy vidéki körzetekben, továbbá a világ menekült népessége kifejezetten fiatal, hiszen 53 százalékuk gyermek, közülük sokan a szüleik és más felnőtt kísérők nélkül vágtak neki az útnak vagy útközben szakadtak el a családjuktól.

Ahogyan a nagyszámú menekültet kibocsátó országok, úgy az őket nagy létszámban befogadók is kevesen vannak. Törökország az abszolút számok tekintetében 2017-ben továbbra is a világ első számú befogadó országa volt 3,5 millió – túlnyomórészt szíriai – menekülttel. Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 63 százaléka mindössze 10 országban talált menedékre.

Libanon fogadja be a legtöbb menekültet  a saját lakosságához viszonyítva

Forrás: https://www.statista.com/chart/14323/countries-with-most-refugees-per-1000-inhabitants/

Sajtó alatt a sajtó

Az ENSZ május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította. Ez a szervezet, amely – mint a kormány propagandájából tudjuk, – migránsokat telepítene be Afrikából és a Közel-Keletről, fontosnak tartja a sajtó szabadságát, és emlékezteti a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez.

Magyarországon még soha nem volt annyira szabad a sajtó, mint napjainkban. Főként a közmédiában, valamint a vidéki lapokban figyelhető meg, hogy minden sajtómunkás arról ír, amiről szabad.

Talán e túlzott szabadosság miatt vetődik fel időről időre a Fidesz és a kormány prominenseiben, hogy szabályozni kellene a sajtótájékoztatók rendjét, mégpedig oly módon, hogy csak arról lehessen kérdezni a politikusokat, ami a sajtótájékoztató témája.

Nem arról van szó tehát, hogy a Fidesz nem tartja tiszteletben a sajtó szabadságát, és fél a valódi kérdésekkel szembesülni. Épp ellenkezőleg: azt szeretnék, ha a sajtó munkatársai olyanról kérdeznék őket, amire jól tudnak válaszolni.

Vannak ugyanis jó kérdések, amelyekre még a legegyszerűbb kormánytag is képes válaszolni, és vannak rossz kérdések, amikre csak hebegés-habogás a válasz, és tisztára úgy tűnik ilyenkor, mintha mellébeszélne, vagy hazudna az illető.

Ha tehát egy politikus, teszem azt, maga a miniszterelnök, arról beszél, hogy Magyarországon a huszonegyedik század színvonalán áll az egészségügyi ellátás, soha nem voltak még ilyen rövidek a várólisták, és ennyire elégedettek a betegek, akkor kéretik nem azt kérdezni, hogy miért hal meg ilyen sok ember kórházi fertőzés következtében. Miért kell évekig várni egy műtétre, hova tűntek a kórházakból az orvosok, az ápolók, és úgy általában: miért pocsék minden, úgy, ahogyan van.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor emberemlékezet óta csak a gondosan megválogatott kérdezőknek válaszol. A miniszterelnök ugyanis nem szeretné, ha a szakmaiatlan, amatőr kérdések bizonytalanságot szülnének a magyar emberekben, akikben ily módon akár az a képzet is keletkezhet, hogy nem Grál-lovagok, hanem gazemberek vezetik ezt az országot.

A kormány minden vágya, hogy a magyar emberek minél tájékozottabbak legyenek. Ha egyes szerkesztőségek egyedül nem képesek rendes, tisztességes, a nemzeti érdekeket szolgáló kifejező kérdéseket megfogalmazni, a kormány ebben is szívesen a rendelkezésükre áll. Kiképzett kommunikációs csapata megfogalmazza helyettük a kérdéseiket, mert a kormány jobban tudja, hogy mi érdekli a sajtót, mint az újságírók. Ez természetesen nem beleszólás a szerkesztőségek munkájába, még csak nem is a sajtó szabadságának a korlátozása. Éppen ellenkezőleg: baráti segítség a média azon munkatársainak, akik hajlamosak lennének eltévedni a sokféleség útvesztőiben.

Igény esetén nem csupán a sajtó kérdéseit fogalmazza meg a kormány, de ha szükséges, előbb megírja a válaszokat, majd ezekhez utólag kreál kérdéseket.

Végső esetben, amennyiben egyes szerkesztőségek szakemberhiánnyal küszködnek, kiképzett újságírót is adnak nekik -kölcsönbe, vagy végleges szerződéssel. Erre, ha szűk körben is, de van már példa. A mintagazdaságok mintájára vannak úgynevezett mintamédiák, például az állami televíziónál, és rádiónál, valamint a távirati irodánál. Ezeken a helyeken már most válogatott csapat dolgozik: csupa olyan ember, aki magas szinten érti a feladatát, és még véletlenül sem kérdez olyat, amire a kormány tagjai ne tudnának, vagy ne akarnának előremutató választ adni.

A köznyelv ugyan ezeket a kérdezőket mikrofonállványoknak nevezi, de a valódi, fémből készült Mikrofonállványok Szövetsége ezt az összehasonlítást károsnak tartja, és mint ilyet, kikéri magának. Az alákérdező, hírhamisító kollégákkal kapcsolatban a lakájmédia, vagy a papagájkommandó elnevezést javasolják.

A Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája

„Fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja” – ezt nyilatkozza Arató András, a Klubrádió elnöke a Független Hírügynökségnek. A Klubrádió most 2021-ig biztosan rendelkezik frekvenciával, de gazdasági léte folyamatosan bizonytalan, mivel Magyarországon nem létezik reklámpiac, csak a csókosok jutnak ilyen bevételekhez. Pedig, állítja az elnök, a csatornát hetente ötszázezer ember hallgatja és kommentálja, így nyugodtan elmondható, hogy ez az ország legnagyobb agórája.

 

Mit vársz?

Mitől?

Szerinted?

Hát, gondolom a választástól.

Így igaz.

Nézd, vannak realitások. Magyarország vizsgázik. 2014-ben is vizsgázott, akkor megbukott. 2010-re még lehet kifogást, felmentő okokat találni, de azért az is egy bukás közeli állapot volt.

Mert?

Mert az ország már korábban kipróbálta az Orbán-kormányzás természetét, és abból nagyjából látni lehetett egy újabb Fidesz-győzelem következményeit. Aztán ezt meg is tapasztalhattuk, ezért állítom, hogy ’14-ben a választóközönség megbukott a vizsgán.

Milyen értelemben?

Azt gondolom, hogy egy felnőtt, jobb sorsra érdemes ország, nem választ magának ilyen vezetőket. Bizonyára emlékszel rá, hogy 2011-13 között nagyon sok uniós vezetővel találkoztam, rengeteg interjút adtam, és sokan elmondták nekem: ők nem a magyar népre, hanem a magyar kormányra haragszanak. És azt is elmondták, hogy megváltozik a magyar választópolgárok megítélése, ha a tapasztalatok ellenére újra megválasztja rezsimet. Ez az ország azonban mindent elfogadott, többek között azt is, hogy szűkítették a választójog szabadságát. Ma már azt mondják nekünk, vagy a „centrális erőteret” választod, vagy adhatod a voksodat az erősen fragmentált ellenzékre, a szélsőjobbtól a szélsőbalig egy kupacban. Utóbbi esetben persze hazaáruló vagy. Ahol szabad és arányos választás van, ott nem kényszerítik bele a polgárt egy lehetetlen döntésbe. Márpedig az egyfordulós választás ezt kényszeríti arra a választóra, aki nem vágyik a NER folytatására. Demokrata pedig aligha adja a voksát szélsőjobboldali jelöltre. A nálunk alkalmazott egyfordulós szisztéma kizárja, hogy a választók szabadon kifejezzék akaratukat.

Azt gondolnám, hogy már bőven elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a Fidesz választási rendszere, a manipulációk, átforduljanak az ellentettjébe, vagyis az általa kitervelt rendszer elkezdjen ellen dolgozni, ám ez még sem következett be. Szerinted miért nem?

Mi az, hogy ellene? Azon kívül, hogy utálják ezt a rendszert, meg a tolvaj társaságot, egy zsidókat listázni akaró, gárdát vonultató alakulattal miféle közösséget vállalhat egy szekularizált európai államra vágyó demokrata? Az a közös, hogy ami van, azt le kell váltani? Ez Sophie választására emlékeztet.

De miért kevés, amikor mindegyik azt mondja, hogy le kell váltani.

Igen, azt mondja, de egyébként meg öt százalék kell ahhoz, hogy bejusson valaki a parlamentbe, ahhoz pedig az egyszerű többség is elegendő, hogy valaki az egyéni választó körzetében nyerjen.  A Fideszt megelőző időkben, a kétfordulós rendszerben, volt alternatíva, nem kellett koalíciót kötniük a teljesen különbözőknek, és a másodikban is csak a hasonlók értékrendet követőek kötöttek szövetséget. Orbán is annak köszönhette az első miniszterelnökségét, hogy Torgyán nyolcvanhárom helyen visszaléptette a jelöltjeit.  Ha 1998-ban egyfordulós a választás, akkor nincs Orbán-kormány. Nekem viszonylag könnyű a helyzetem, itt Budapesten. De, ha egy olyan helyen laknék, ahol a Jobbikra kellene szavaznom ahhoz, hogy megszabaduljunk Orbántól, az elfogadhatatlan a számomra. Jobbik semmit és senkit nem vont vissza az első éveinek szélsőségességéből, ahogy ők becézték, nemzeti radikalizmusából. Ebből az következik, hogy nem változtak a nézeteik, csak most hallgatnak róluk.

Mi az, amit nem vett át a Fidesz a Jobbik szélsőséges nézeteiből?

Lehetséges, de a Fidesz számára, fennállása óta, minden ideológia pusztán hatalomtechnikai eszköz. A liberalizmus is az volt, a nemzeti konzervatívizmus is, és most a neohorthysta, neofasiszta gondolatok is. Ha holnap a Világ proletárjai egyesüljetek  szlogennel lehetne nyerni, akkor azt vallaná.

Magyarul egy kifejezett hatalomtechnikusnak tartod a Fideszt.

Ennél azért egy picit súlyosabb a helyzet, bár fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja. Vitában állok néhány emberrel, barátaimmal arról, hogy ez a Soros-plakát kampány antiszemita-e vagy sem. Önmagában természetesen nem az, hiszen nem szerepel például a zsidó szó rajta. Ez olyan, mint az olaj: önmagában nem ég, de ha tűzre öntik, akkor annál inkább. Miskolcon sem mondta Orbán, hogy neki a cigányokkal problémája van, csak éppen úgy fogalmazott, hogy azok, akiknek baja van velük, értsék úgy, ahogyan szeretnék. Legitimálja a gyűlöletet. A miniszterelnök nem problémát kezelt, hanem koncot vetett a vérszomjasaknak.

Neked személyesen is harcokkal telítetten teltek el a fideszes évek, és azon kevesek közé tartozol, aki sikerrel vívta meg ezt a harcot, hiszen a Klubrádió él és létezik, pedig megpróbálták ellehetetleníteni.  Orbánt ismerve, akinél nem létezik a vereség fogalma, újabb győzelme esetén, ismét nekifut benneteket ellehetetleníteni?

Először is: nem látom a jövőt. Ezt a kérdést 2014-ben is feltették nekem, de akkor sem, most sem foglalkozom ezzel. Nem foglalkozom azzal, hogy mi történik, ha így alakul, vagy ha úgy alakul. Azért van meg ez a rádió már nyolc éve, mert mindig azt gondoltam, hogy a nagy dolgokkal kell foglalkozni, a kicsiket meg intézni. Ebben az értelemben a Klubrádió kis dolog. Az események két szálon futottak: az egyik maga a frekvencia, azaz a megszólaláshoz való jog, a másik pedig a gazdaság, a fenntartás anyagi fedezetének megteremtése.  Az a szál, hogy ne legyen frekvenciánk, 2014-re lezárult; akkor végre megkaptuk a frekvenciát, nyolc bírósági ítéletet követően. De a frekvencia engedély véges jószág, hét plusz öt évre szól. Ez tehát nem olyan, mint egy újság, amely, ha van pénzed, addig adod ki, ameddig akarod. Legalábbis eddig így volt.

A Népszabadság példája nem ezt mutatja.

A Népszabadságot gazdasági eszközökkel szüntették meg, nem adminisztratív úton. De ez egy másik történet. Csak annyit akartam mondani, hogy ha van egy lap, amelynek következetes és kitartó tulajdonosa van, azt a hatalom nem tudja bezárni. A rádiónkra akkor tettek erre kísérletet, amikor elkezdődött egy hétéves időszak. A történet ismert; egy hosszú pereskedés után kimondatott, hogy jár nekünk a műsorszolgáltatás joga. Ráadásul az a közösségi frekvencia a jussunk, amelyet korábban törvénytelenül, jogsértéssel nem adtak át, s amely után nem kell ötvenötmillió plusz áfafrekvencia díjat fizetnünk. A szerződést a bíróság kényszerítette ki, és így jutottunk k hozzá ehhez a frekvenciához, 2014-ben. Ez most hét évre a mienk, és a törvény szerint egyszer öt évre meg is lehet hosszabbítani.  Korábban elég volt bejelenteni az addigi frekvencia használónak, hogy folytatni akarja a munkát, és oda kellett neki adni. Most azonban megváltozatták a törvényt, a Médiatanácsnak módja megtagadni a második periódust indoklás nélkül, magyarul elvenni a megszólalás lehetőségét. Ahogy tette ezt a Class FM esetében.  A mi hét évünk 2021-ben jár le, nem tudjuk, hogy mi fog történni azután.

Ma már olyan kockázat nincs, hogy anyagilag ellehetetlenül a rádió?

Hogyne lenne. A reklámpiac – bár itt a piac szó használatának helyessége erősen kérdéses – legnagyobb szereplője a magyar állam, annak intézményei és vállalatai. Ezek igen nagyvonalúan költik az állampolgárok adóforintjait – kizárólag a lakájmédiában. Ezért nekünk folyamatosan szükségünk van a közönségünk támogatására. Most éppen félévenkénti gyűjtési akció harmadik hetében járunk, nagyjából ötven millió forint gyűlt össze, ami újra fantasztikus, ám ezzel igen nehezen működünk el szeptemberig. Amikor kezdődik egy-egy gyűjtés, sohasem tudhatom, mennyi gyűlik össze. Ez egy félévenként ismétlődő súlyos stressz-helyzet.

Abból van anyagi hátránya a Klubrádiónak, hogy a vidéki frekvenciáit elvették?

Abból ma nincsen, mert nincs tisztességes reklámpiac. Ha Magyarországon a reklámpiac nem úgy nézne ki, hogy kizárólag a csókosoknak, sógoroknak, és családtagoknak szállít reklámot az összes állami vállalat, amely gyakorlatot a magánvállalkozások jelentős része félelemből, vagy akár meggyőződésből követ, és a vásárlók a hallgatottságot, nézettséget, olvasottságot tekintenék döntéseik alapvető tényezőjének, akkor a Klubrádió nyereséges vállalkozás lenne.

Arra gondoltam, hogy a vidéki hallgatók így kimaradnak a gyűjtésből.

Azért a vidéki hálózat fenntartása nem volt olcsó dolog. Sok vidéki hallgatónk van az internetnek köszönhetően, és közülük is számosan támogatnak minket.

Mondhatjuk tehát, hogy a Klubrádió alapvetően fővárosi csatorna. Mennyire van jelen a budapestiek életében a hangotok?

Akinek politikai érdeklődése van, az tud a Klubrádióról. Napi kétszázezer ember hallgatja abból a hárommillióból, akit elérünk. Ez egy nagyon magas szám. Ötszázezerre becsülhető azok száma, akik rendszeresen, hetente legalább néhányszor fogyasztói a műsorainknak.

Azt mondod, ha a Klubrádión múlna, már vasárnap nem lenne Orbán-kormány?

Azt nem tudom. Ha a vágyaimról beszélünk, akkor bevallom, hogy én nagyon nem szeretem ezt a rendszert, amiben élünk. Ha normális országban élnénk, akkor mindenhol kiegyensúlyozott lenne a tájékoztatás. A média alapvetően ellenzéki, ami nem azt jelenti, hogy valamelyik ellenzéki politikai entitáshoz tartozik, hanem hogy kritizálja, kontrollálja az aktuális kormányt. A média a fékek és ellensúlyok körébe tartozik.

Azért ötszázezer ember megszólalásaiból lehet némi következtetéseket is levonni. Te például ezek alapján mit gondolsz?

A megszólalók egy sokkal szűkebb körből kerülnek, de nyugodtan mondhatom, hogy ha csak a mi hallgatóink választanának, az összes demokratikus ellenzéki párt megkapná az öt százalékot, és akkor egy, az 1990-eshez hasonlítható demokratikus parlament alakulna ki.

Változik a koncepció, függően attól, hogy mi történik a választásokon?

Mit értesz koncepció alatt? Ha azt, hogy az értékrendje, amit talán a demokratikus szóval lehetne leírni, változik-e, akkor az biztosan nem. Ehhez a rádiót működtető embereknek kellene megváltozniuk, ami például már 2010-ben, 2014-ben sem változott meg. Nem is fog Az meg természetes, hogy mindig meg kell újulni, frissülni kell, függetlenül attól, hogy mik a választási eredmények.

Tehát megmaradtok politikai rádiónak.

Én most sem definiálnám politikai rádiónak, mivel a műsorainknak az egyharmada az, ami politikával foglalkozik.

Az arcát, karakterét mégis a politika határozza meg a Klubrádiónak, nem?

A határozott értékrend. Úgy gondolom, hogy ma a Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája. Egy agórán nem csak arról beszélnek, hogy melyik képviselő mit lopott, vagy milyen háziállatot lőtt le, hanem egy csomó mindenről.  Ha nem így lenne, unalmassá válnánk. Rendkívül hallgatott például az Ötös műsorsávunk, ami messze nem politikai tartalmú.

Volt olyan, hogy féltél?

Igen. Egyszer beúsztam kétszáz méterre a tengerbe, és a hullámok, amikor kifelé akartam jönni, befelé vittek. Akkor nem érzetem jól magam, bevallom, még féltem is.

És ezek a mostani hullámok merre visznek?

Mondtam: a jövőt nem látom. Csinálom azt, amiről azt gondolom, hogy a dolgom, aztán meglátjuk, hogy az élet merre visz. Egy biztos: amit mi itt csinálunk, immár tizenhét éve, annak szerepe van Magyarországon, függetlenül attól, hogy milyen arányban van a narancs az almával szemben. Ha úgy hozza az élet, akkor a következő húsz évben még ezt a Klubrádiót piszkálgatom tovább.

Súlyosbodó konfliktus Gázában

0

Az ENSZ önmegtartóztatást kér a felektől Gázában, ahol a Hamasz felhívására megkezdett nagyszabású palesztin tüntetés-sorozat első napján legalább 15 palesztint meghalt és többszáz megsebesült. A demonstrációk legalább hat hétig folytatódnak. Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

 

Az izraeliek szerint tízezrek vettek részt a felvonulásokon, és sokan közülük nem tettek eleget a felszólításnak, hogy maradjanak biztonságos távolságra a határtól, pedig a tüntetés szervezői is ezt kérték tőlük. A tüntető fiatalok gumikat égettek és köveket dobáltak az izraeli határvédőkre, akik könnygázzal és éles lőszerrel válaszoltak.

Kuvait kezdeményezésére összehívták a Biztonsági Tanácsot, ám miután várható volt a sikertelenség, zárt ajtók mögött tartottak ülést.

A Világszervezet ezt megelőzően független és transzparens vizsgálatot sürgetett a hat hetesre tervezett tüntetéssorozat első napján történtek miatt.

Közben a palesztinok a tüntetések folytatódását ígérik, egészen az új amerikai nagykövetség megnyitásáig. Mint emlékezetese, Donald Trump amerikai elnök decemberben Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, s elrendelte az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból. Az ENSZ még decemberben elítélte az amerikai lépést.

Egy francia ENSZ-diplomata a Deutsche Welle-nek nyilatkozva aggodalommal szólt arról, hogy

reálissá vált egy újabb súlyos konfliktus kialakulásának a veszélye a Gázai övezetben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK