Örményország és Georgia gazdasága kifejezetten fellendült az oroszországi szankciók kijátszásával. Nem újkeletű üzletfajta ez, Mongólia már az első Oroszország elleni szankciók után felfedezte ezt a kivételesen jövedelmező bevételi forrást. Jónéhány élelmes magyar vállalkozó is sietett mongol céget alapítani. Nem véletlen, hogy Litvánia uniós szankciós biztos kinevezését sürgeti.
Fellendült Oroszország kereskedelme Georgiával és Örményországgal amióta Moszkvát szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Georgiában vagy ahogy korábban nevezték Grúziában 22%-os növekedést regisztráltak az orosz kereskedelemben, Örményország orosz exportja az ötszörösére emelkedett! Mindennek igen kedvező hatása volt a kis ország gazdaságára, amely meglepő módon 11%-kal nőtt tavaly annak ellenére, hogy háborúskodik másik szomszédjával, Azerbajdzsánnal. A Világbank jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hétszer annyi árut exportált Örményországba mint az ukrajnai háború előtt vagyis nyilvánvalóan így akarja megkerülni a nyugati szankciókat.
Kazahsztán 57%-kal növelte exportját Oroszországba vagyis kivette a részét a szankciók megkerüléséből annak ellenére, hogy bezárta fő kereskedelmi irodáját Moszkvában, és jelezte Brüsszelben: hajlandó a szorosabb együttműködésre. Amint a hvg.hu is megírta az Európai Unió négy országot szeretne Brüsszelhez édesgetni, ezek között van Kazahsztán is, amely távolodni kíván Moszkvától, és emiatt közeledik Kínához és az Európai Unióhoz.
Első az üzlet
Néhány Oroszországgal határos országban nagyon megnőtt a nyugati import, melyet azután minden valószínűség szerint továbbadnak az oroszoknak” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi és biztonságpolitikai kutató intézet vezető munkatársa.
“Óriási üzletről van szó, több milliárd dollárról.”
Moszkvában nyílt titok, hogy az alkohol a szomszédos országokból érkezik: ”a sört még nem szankcionálták, az jön még, de a tömény szeszt Kazahsztánból kapjuk, a Coca Colát pedig Georgiából” – mondja egy moszkvai vendéglős, aki persze nem siet elárulni nevét hiszen ő is hallott az orosz Windows programról: túlságosan gyakran esnek ki az ablakból azok, akiket Putyin rendszere azzal gyanúsít, hogy együttműködnek a Nyugattal.
Az Európai Unió, Nagy Britannia és az USA korlátozta a tömény szesz exportját Oroszországba, azt viszont nem akadályozza, hogy a szomszédos államok jelentős mértékben növeljék importjukat. Például az ukrajnai háború kezdete óta Georgia alkoholexportja Oroszországba 120%-kal nőtt.
“Ezek az országok komolyan profitálnak ebből. Sok olyan jelentést láttam, amelyben az oroszok arra kérik üzleti partnereiket Georgiában, Kazahsztánban Kirgizisztánban sőt még Üzbegisztánban is, hogy szerezzenek be olyan árukat, melyeket ők a szankciók miatt nem tudnak megvenni. Ez a kereskedelem rendkívüli mértékben felgyorsítja ezeknek az országoknak a gazdasági fellendülését” – nyilatkozta Temur Umarov a Carnegie kutató központ munkatársa.
Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.
Washington már figyelmeztette Törökországot, amely szintén profitált a szankciókból, és 34 milliárd dollárról 68 milliárdra növelte orosz kereskedelmét egyetlen év alatt. A Der Spiegel megírta, hogy sok német cég Törökországon keresztül kereskedik Oroszországgal. Így nem csoda, hogy Törökország első számú kereskedelmi partnere Oroszország lett. A törökök megígérték a szankciókat ellenőrző amerikai főnöknek, hogy stratégiai fontosságú árut nem szállítanak Oroszországba.
Szigorúbb ellenőrzés kell
Ezt sürgeti Landsbergis litván külügyminiszter. Litvánia is szovjet tagállam volt, de a függetlenség kikiáltása óta egyre távolodik Moszkvától: belépett az Európai Unióba és a NATO-ba, az ukrajnai háború kezdete óta a szankciók legelszántabb hívei közé tartozik. Litvánia szankciós biztos kinevezését sürgeti Brüsszelben.
“Az Európai Unió tagállamainak világos üzenetet kell küldeni mind a közvetítő országoknak mind pedig az európai cégeknek, melyek rajtuk keresztül kereskednek Oroszországgal”
– hangsúlyozza Litvánia külügyminisztere.
Brüsszelnek már van egy szankciókat ellenőrző megbízottja: David O’Sullivan, aki korábban az Európai Unió washingtoni nagykövete volt, de egyelőre nem világos a hatásköre. A szankciók sok érdeket sértenek az Európai Unióban is, ezért kijátszásuk sok cég számára üzleti érdek. Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nemzetbiztonságnak felül kell írnia az üzleti érdekeket:
”csak akkor tudjuk betartatni a szankciókat, ha elfogadjuk azok átmeneti negatív hatását a bizniszre”
– hangsúlyozta Litvánia külügyminisztere, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.
Lássunk tisztán: Orbán elérte, amit akart, igazából kiütéssel győzött. Az olajembargó ügyében az Európai Unió vezetése meghátrált, Orbán minden kívánsága teljesült.
Az olajszállításokon Oroszország jóval többet keres, mint a gázszállításokon. Miközben az Európai Unió olajimportjának meghatározó része származik Oroszországból, a Bizottság fokozatosan meg akarja szüntetni Európa függőségét az orosz szénhidrogén-szállításoktól, mindenekelőtt az olajszállításoktól, nagyobb részben már az év végére.
Tekintettel az egykori szocialista országok örökölt függőségére az orosz olajszállításoktól, a Bizottság számukra hosszabb átállási időt ajánlott fel 2023-ig, sőt 2024-ig. Szlovákia, Csehország, Bulgária kész lett volna ezt elfogadni, az Orbán-kormány azonban nem. Így merült fel az a „kompromisszum”, hogy a vezetékes szállításokra – vagyis Magyarország, Szlovákia, Csehország orosz kőolajimportjára és talán az egykori NDK Schwedtben levő finomítójára – az embargó nem vonatkozik, „egyelőre”. Elfogadták még Orbánnak azt a külön követelését is, hogy ha a Barátság-kőolajvezetéken történő szállítás valamilyen okból megszakadna, és mi is tankhajón és az Adria olajvezetéken kényszerülnénk orosz kőolajat behozni, arra se vonatkozzék az embargó.
Orbán tehát mindent elért, amit el akart érni. Határidőt sem kellett vállalnia, nem kell átállítania a MOL finomítóját más importált kőolajra, fenntarthatja a putyini Oroszországhoz fűződő különleges gazdasági kapcsolatát (ahogy Paks II. Roszatom általi megépítése mellett is kitart).
Bármilyen szép mondatokat is mond Orbán megbízásából Novák Katalin Varsóban vagy az ukrán televízióban, ez csak bohóckodás, a lényeg az, hogy Orbán kihúzza magát a hatodik szankciós csomagból, tovább finanszírozza Putyin háborúját.
Az Európai Tanács elnöke szerint a vezetékes szállítások kivétele az embargótól „átmeneti”, de erről egyelőre nem döntöttek, és ha most nem döntöttek, akkor nem is fognak.
Az alternatíva az lett volna, hogy nem az EU közös döntésével, hanem Magyarország nélkül, huszonhat ország megállapodásával vezetik be az olajembargót. Többen is felvetették ezt a lehetőséget, köztük Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, vagy legutóbb Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának frakcióvezetője. Ez újabb, minden korábbinál élesebb, nyilvánvalóbb konfliktust jelentett volna az Orbán-kormánnyal, és ezt az Unió vezetői nem vállalták.
Orbán viszont triumfál: megvédte a „rezsicsökkentést”, megvédte a „magyar családokat”. Nem Putyin Oroszországával szemben, amelynek háborúja ehhez a helyzethez, az energiaárak további emelkedéséhez vezetett, hanem az Európai Bizottsággal szemben, amely az Oroszországgal szembeni szankciókat kitalálta, melyeket Orbán kezdettől fogva helytelenít.
De vajon nem joggal triumfál-e Orbán, ha sikerült „megvédenie” a „rezsicsökkentést”? Nem nagyszerű dolog-e a „rezsicsökkentés”?
Nem, nem nagyszerű, hanem kifejezetten helytelen, káros, de erről majd a következő alkalommal. Most csak annyit: az EU vezetőinek meghátrálása tovább erősíti Orbánt nemzetközileg is és itthon, Magyarországon is.
Azok az ellenzékiek, mint Ujhelyi István, akik üdvözölik ezt a megállapodást, vajon nem látják ezt?
Az Európai Unió vezetői az orosz olajra vonatkozó embargót hagyták jóvá a hetekig tartó tárgyalásokat követően hétfőn Brüsszelben tartott csúcstalálkozón, ezzel megnyitva az utat Európa eddigi legnagyobb horderejű erőfeszítése előtt, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megszállása miatt.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be a megállapodást, mondván, hogy az az Oroszországból származó olajimport kétharmadát fedi le az embargó, és „az eddigi legnagyobb nyomást gyakorolja majd Oroszországra a háború befejezése érdekében”.
A késő esti megállapodás részleteit, beleértve a Magyarországra vonatkozó mentességeket is, a következő napokban dolgozzák ki.
Magyarország és higanyos miniszterelnöke, Orbán Viktor, Putyin alkalmi szövetségese, megakadályozta az azonnali intézkedést. A Magyarországgal való kompromisszum megtalálásának szükségessége az európai egység törékenységéterősíti, amikor a 27 tagú EU egyetlen obstrukciós taggal is szembesül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán új, Oroszország elleni intézkedések mielőbbi elfogadására sürgette az EU vezetőit, videólinken emlékeztetve a Brüsszelben egybegyűlteket, hogy a legutóbbi szankciócsomagjuk óta sok ember veszítette életét.
Az embargó-megállapodás kritikus pillanatot jelent a blokk Ukrajna melletti támogatásában, tükrözve a nyugati ellenállás megerősödését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.
Ez súlyos gazdasági nehézségekkel és plusz kiadással jár Európa országai számára, amely az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függ, viszont ez kulcsfontosságú bevételi forrás Moszkvának, amely lehetővé tette agresszióját. Az EU kőolajimportjának mintegy 27 százalékát Oroszországból kapja, ami az oroszok fedezhetik a háború költségeit.
Szlovákiában gőzerővel folyik a vizsgálat azellen a bűnszövetkezet ellen, melyet a két Robert, Fico és Kalinak üzemeltetett akkor amikor egyikük az ország miniszterelnöke, másikuk pedig belügyminisztere volt. Politikailag akkor buktak meg amikor kiderült: közük lehet ahhoz, hogy meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét. A fiatal riporter épp a bűnszövetkezet után érdeklődött.
Mit csinált a bűnszövetkezet? A titkosrendőrség és az adóhivatal segítségével próbálta meg levadászni politikai és gazdasági ellenfeleit. Nem feledkezve meg arról, hogy önmagukat és a bűnszövetkezet tagjait bőségesen hozzájuttassák az európai pénzekhez. A nemzeti együttműködésnek ez a rendszere baloldali és nacionalista jelszavakkal operált, de kiváló kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, aki ugyanezt jobboldali jelszavakkal tette. 2018 márciusában mondott le előbb Kalinak belügyminiszter, majd Fico miniszterelnök. Egy ideig védettséget élveztek, mert Pellegrin miniszterelnök Fico helyettese volt. Ám a választásokon ő is bukott, és azóta tart a vizsgálat.
Tisztítótűz
Ez az ügyészi-rendőrségi akció neve. Több egykori rendőrkapitányt is lecsuktak. Az egyikük a börtönben öngyilkos lett.
Ezért mondta most Robert Fico:
„ha felakasztva találnak, akkor nem én voltam!”
Hol tart a konkrét vád Fico és Kalinak ellen? Spirko ügyész szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy ellenzéki vezetőkről a titkosszolgálat anyagot gyűjtött. Ide tartozott például Igor Matovic, aki a győztes választás után 2020 és 2021 között Szlovákia miniszterelnöke volt. Jelenleg Szlovákia pénzügyminisztere.
A másik kiemelt célpont Kiska köztársasági elnök volt. Mindkettőjük adóügyeit szedték elő, és ezzel próbáltak meg zsarolni őket.
A vizsgálat egy másik szála a Kuciak gyilkosságra irányul. A bűnszövetkezet egy kulcsfigurája, Marian Kocner a fővádlott, aki már börtönben ül egy másik ügy miatt. Felmerült még Norbert Bödör neve is. Az ő nyaralójában tartotta meg tanácskozásait a bűnszövetkezet vezérkara. Az összejövetelek egy részéről videó is készült. Ezek közül néhány már az ügyészség kezében van, és nagyon kellemetlen vádakat támaszthatnak alá. A többi videót még keresik. Robert Fico állítólag már becsomagolta a bőröndjét, ha követnie kell Kalinak belügyminisztert az előzetesbe. A parlament egyelőre nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését, de ez bármikor bekövetkezhet.
Maffia politizálás
A vizsgálat során az is kiderült, hogy Szlovákia függetlenségének kikiáltása óta virágzik ez a rendszer, amely azt jelenti, hogy különböző maffiák uralják az államot. Bár elvben a titkosszolgálatok központi irányítás alatt működnek, de a valóságban minden maffia igyekszik ott elhelyezni a saját embereit. Ugyanez a helyzet a többi fontos állami intézményben is. Ez a pluralizmus szlovák változata. A hálózat igen kiterjedt. Az imént említett Norbert Bödör legkevesebb három korrupciós ügyben érintett.
A Gorilla ügyben olyan titkosszolgálati jegyzőkönyvek kerültek napvilágra , melyek a Penta privatizációja kapcsán nagyszabású korrupcióra utaltak. Politikusok, üzletemberek és maffiózók egy tálból cseresznyéztek. Állítólag Fico ebben is érintve volt.
„Szlovákia egy amerikai tartomány”
Ezt állította Robert Fico annak kapcsán, hogy az ellene inditott vizsgálat mögött felsejlett az USA pozsonyi nagykövetsége. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá, hogy az autokrata rendszereket úgy lehet a legjobban lebontani, ha rájuk bizonyítják a korrupciós ügyeket. Babis esetében Csehországban ez bevált. A lapok épp a választási kampányban szellőztették meg Babis korrupciós ügyeit. Hiába szerzett sok szavazatot a miniszterelnök pártja, de az amerikai nagykövetség tanácsára egyetlen parlamenti párt sem vállalta fel a koaliciót. Így Babis megbukott. Bulgáriában Boriszov ex miniszterelnököt rövid időre előzetesbe is tették korrupciós ügyei miatt. Szófiában még az általa kinevezett főügyész regnál, ezért el is engedték.
Az Európai Unió egyik fő követelése Magyarországgal szemben is az, hogy engedjék be az Európai Ügyészséget! Orbán ellenáll. Most az orosz olajembargó kapcsán olyan alkut ajánl Brüsszelnek, hogy nem vétózza meg az uniós embargót, ha Magyarország megkapja az elmaradt uniós euró milliárdokat anélkül, hogy be kellene engednie az Európai Ügyészséget.
A háború tizenegyedik napján elmondhatjuk, hogy vihar előtti a csönd. A tájkép a végső csata előtt már csupán arról szól mennyi vér, szenvedés és pusztulás kíséri az agressziót, hanem, hogy Putyin öngyilkos vegetációja mekkora pusztítást hoz a civilizált világra.
Friss információk
14:10 – Az ukrán és az orosz külügyminiszter március 10-én találkozik Törökországban. Dmytro Kuleba külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megegyezett Törökország tengerparti Antalya tartományában – közölte török kollégájuk, Mevlut Cavusoglu.
14:00 – A Visegrádi Négyek – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnökei kedden Londonban tárgyalnak az ukrajnai háborúról – közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn egy Facebook videóbejegyzésében. Megismételte azt is, hogy Magyarország kormánya rendeletet adott ki, amely egyértelművé teszi, hogy magyar területről nem mehet fegyverszállítmány Ukrajnába – közölte a REUTERS.
13:40 – 16 órakor kezdődik az ukrán-orosz tárgyalások harmadik fordulója. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök adminisztrációja vezetőjének tanácsadója a Twitteren közölte. Ukrajna nem érte el a kívánt eredményeket az előző fordulókban.
A Visegrádi Négyek – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – miniszterelnökei kedden Londonban tárgyalnak az ukrajnai háborúról – közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn. egy Facebook videóban.
10:00 – Klicsko, kijev polgármestere beszámolt arról, hogy heves harcok dúlnak Kijev körül, a város északi területén.
09:20 – Dánia növeli védelmi kiadásait és fokozatosan megszünteti az orosz földgázt.
09:00 – A Hosztomel falu tanácsa március 7-én megerősítette, hogy az orosz csapatok megölték Jurij Prilipko Hosztomel területi közösség vezetőjét. Két másik emberrel együtt megölték, miközben kenyeret és gyógyszert adott Hostomel lakosainak.
08:55 – Az Egyesült Királyság 100 millió dollárt injektál Ukrajna gazdaságába, hogy enyhítse a pénzügyi nyomást. Oroszország provokálatlan és illegális inváziója hozta létre – jelentette be az Egyesült Királyság Miniszterelnöksége március 7-én.
08:35 – Új-Zéland szankciós törvényt készít Oroszország és Fehéroroszország ellen.
08:00 – A WJS beszámolója tudósít arról, hogy az orosz tüzérség megölte a Kijev külvárosából menekülő ukrán civileket. Egy férfit, egy nőt és egy gyermeket öltek meg. A három holttest egymás közelébe esett a második világháborúban Németországban elesett katonák emlékműve mellett. A halálos áldozatok az utcán hevernek letakarva.
07:50 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai régióban található Tuzla falu közelében.
07:25 – Hajnal előtt hatalmas robbanás történt Mikolajiv tengerparti város szélén, amelynek szemtanúja volt a The New York Times tudósítója. Az oroszoknak egyszer már sikerült a várost megszállni, de az ukrán erők visszafoglalták.Az orosz előnyomuláshoz létfontosságú a kikötőváros, már amennyiben az orosz csapatok valóban Odessza elfoglalására készülnek.
07:00 – Heves bombázások hétfőre virradóra is Ukrajnában – Zelenszkij: A megbocsátás napja helyett az ítélet napja jön el hamarosan.
06:30 – Az ukrajnai agressziós háborúban a Kreml továbbra is egymásnak ellentmondó jelzéseket küld. A támadások folytatódnak, és az ukrán hadsereg szerint Oroszország forrásokat gyűjt az ukrán főváros Kijev megrohanására. Ezzel egy időben az orosz hadsereg új tűzszünetet hirdet több város számára humanitárius folyosók létrehozása érdekében.
06:00 – Egy amerikai sajtóértesülés szerint Oroszország szír harcosokat toborzott az Ukrajna elleni támadáshoz. A Wall Street Journal tegnap négy amerikai tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a harcosok egy része már Oroszországban tartózkodik, és Ukrajnában készül az akcióra. A harcosok tapasztalattal rendelkeznek a városi hadviselésben, és segíthetnek az orosz csapatoknak Kijev elfoglalásában.
05:00 – Az ORF információi szerint már több, mint egymillió ukrán menekült érkezett Lengyelországba.
04:00 – Az ENSZ-ben dolgozó orosz diplomatákat persona non grata-nak nyilvánították azért, hogy elhagyják állomáshelyüket – állítják orosz híradásokban.
03:00 – A hivatalos orosz hírügynökség azt állítja, hogy maguk az ukrán katonaság robbantotta fel a Harkovi Intézet kísérleti atomreaktorát, melyet az ukrán jelentések szerint az oroszok találtak el lövedékeikkel.
02:20 – A brit belügyminiszter sürgeti az Interpolt, hogy ezen a héten zárja ki Oroszországot a szervezetből.
01:55 – Reuters: Egy amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok nem lát küszöbön álló orosz kétéltű támadást Odessza ellen.
00:01 – A kijevi Függetlenség terén lévő szökőkutak március 7-én, a tervezett időpont előtt 2 hónappal folytatódnak. A szokásos esti fény- és zeneműsorok helyett Ukrajna himnuszának hangja mellett működnek majd a szökőkutak.
Majdan tér békeidőben
2022. március 07.
23:00 – Vadim Denisenko, Ukrajna belügyminiszterének tanácsadója szerint Oroszország „elég számú katonát és felszerelést” koncentrált a főváros közelében, és a következő napokban lezajlik a „háború kulcscsatája”.
21:55 – A TikTok az új cenzúratörvény miatt korlátozza a szolgáltatást Oroszországban.
20:11 – 5 ember meghalt, 1 megsérült, amikor orosz csapatok lőttek az ukrán ellenőrzőpontra Kijevtől mintegy 55 kilométerre északra fekvő Jasznohorodka falu egyik ellenőrző pontján géppuskatűzben – jelentette az ukrán Belügyminisztérium.
18:55 – Az orosz bankok által kibocsátott Visa és MasterCard kártyákhoz az Apple Pay és a Google Pay szolgáltatások a szankciók miatti korlátozások miatt nem érhetők el – közölte az orosz jegybank.
18:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt javasolta, hogy kollégája proaktívan dolgozza ki a kijevi hatóságokkal a humanitárius folyosók kérdését a nem harcolók és a külföldiek számára.
17:45 – Naftali Bennett izraeli miniszterelnök folytatni kívánja közvetítői erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban. Bár a siker esélye csekély, küldetését „erkölcsi kötelességnek” tekinti – mondta Bennett ma a kabinet heti ülésén. Amíg van még remény és „minden oldalhoz hozzáférünk”, mindent ki akar próbálni. – Talán van még idő a cselekvésre.
17:00 – Ezreket tartóztattak le az oroszországi tüntetések során. Aktivisták szerint mára több mint 4.300 embert tartóztattak le Oroszországban az Ukrajna elleni orosz invázió elleni demonstrációk során.
16:20 – Zelenszkij: 8 rakétát lőttek ki Vinnicjára, a repülőtér megsemmisült. Az elnök megerősítette, hogy egy orosz légicsapás megsemmisített egy polgári repülőteret a régió fővárosában, Vinnicjában.
15:50 – Ezrek tüntetnek az orosz megszállás ellen Herszon megyében. A március 6-i, az oroszok által megszállt Nova Kahovkában, az ukrán zászlókat felvonultató nagygyűlés követi a Hersonban és más ukrajnai városokban zajló hasonló ukrán-barát tüntetéseket.
15:20 – Volodimir Zelenszkij elnök legutóbbi videóbeszédében azt mondta, hogy „Oroszország polgárai jelenleg a szabadság és a rabszolgaság között választanak”. Hozzátette, Ukrajnának vannak térképei és feljegyzései, amelyeket elfogott orosz katonáktól szereztek be. „Odessza bombázását tervezik” – mondta.
14:30 – Az orosz erők folyamatos lövöldözése veszélyeztette a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket az ostromlott Mariupol városból – közölték ukrán katonai tisztviselők.
10:30 – Az OVD-Info orosz emberi jogi projekt megfigyelői ismét tömeges letartóztatásokról számolnak be az oroszországi tüntetések során. Időközben a rendőrség több mint 2000 embert vett őrizetbe 44 városban tartott megmozdulásokon – jelentette az OVD ma kora délután.
09:55 – Ukrán hírforrások szerint a háború tizenegyedik napján több mint 11 000 orosz katona halt meg. Ukrajna haderőre vonatkozó tájékoztató jellegű becslései szerint Oroszország ezenkívül 285 harckocsit, 985 páncélozott harcjárművet, 109 tüzérségi eszközt, 44 repülőgépet, 48 helikoptert, 447 autót, 2 motorcsónakot, 60 üzemanyagtartályt vesztett.
09:05 – A washingtoni ukrán nagykövetség képviselője azt mondta a VOA-nak, hogy 3000 amerikai önkéntes válaszolt az ország felhívására, hogy szolgáljanak egy nemzetközi zászlóaljban, amely segít majd ellenállni az orosz megszálló erőknek. Sokkal többen léptek előre más országokból, legtöbben más posztszovjet államokból, például Grúziából és Fehéroroszországból.
08:15 – Az Egyesült Államok egy olyan megállapodás lehetőségét vizsgálja, amelynek értelmében Lengyelország szovjet kori repülőgépeket küldene Ukrajnába az amerikai F-16-os vadászrepülőgépekért cserébe – közölték szombaton amerikai tisztviselők, hogy segítsenek Ukrajnának reagálni az orosz invázióra.
07:20 – Az orosz csapatok a Kijevtől mintegy 100 kilométerre délre fekvő Kanivi Vízerőmű felé tartanak – jelentette be az ukrán fegyveres erők vezérkara március 5-én.
06:45 – Az orosz híradások azzal vádolják Ukrajnát, hogy csak néhány hónapnyira voltak a „nukleáris project” végrehajtásától. Szerintük Ukrajna külföldi cégekhez fordult urándúsító létesítmény létrehozása érdekében.
05:50 – Az orosz csapatok a Kijevtől mintegy 100 kilométerre délre fekvő Kanivi Vízerőmű felé tartanak. – jelentette be az ukrán fegyveres erők vezérkara március 5-én.
05:00 – Ukrajna már 1,4 milliárd dollár sürgősségi finanszírozást kért az IMF-től, amelyet már a jövő héten elbírálnak.
04:15 – Zelenszkij bejelentette, hogy beszélt Elon Muskkal, aki további Starlink műholdrendszereket fog biztosítani Ukrajna háború sújtotta városai számára.
03:13 – A kijevi tárgyaló lehetőséget lát a humanitárius folyosó megnyitására vasárnap Harkovban.
00:45 Mariupol polgármestere: Oroszország blokád alá veszi a várost, tagadja a humanitárius folyosót. Vadim Bojcsenko polgármester szerint a város víz és áram nélkül maradt, miközben 400 ezer városlakót tartanak túszként az oroszok.
00:12 (Frissítés) Az ukrán légierő szerint 5 orosz repülőgép és 4 helikopter zuhant le. Ukrajna összesen 44 repülőgépet és 44 helikoptert ölt meg.
00:05 – Zelenszkij ukrán elnök szombaton segítséget kért az amerikai törvényhozóktól Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet létrehozásához, mivel Putyin orosz elnök kijelentette, hogy minden ország, amely ilyen lépést tesz, „katonai konfliktus résztvevőjének” minősül.
00:02 – A Visa és a MasterCard felfüggeszti tevékenységét Oroszországban.
A Visa az elkövetkező napokban minden oroszországi tranzakciót leállít, a cég közleménye szerint az orosz kártyák nem működnek az országon kívül.
A MasterCard követte a példát, és bejelentette, hogy leállít minden oroszországi műveletet.
2022. március 06.
23:48 – A fegyveres erők tájékoztatása szerint március 5-én Ukrajna lelőtt két orosz repülőgépet, három pilótát elfogtak, egyet pedig megöltek. Az ukrán erők öt helikoptert és egy ellenséges pilóta nélküli légijárművet (UAV) is megsemmisítettek.
Ezzel a nem túlságosan meglepő hírrel lepte meg a washingtoni honatyákat az amerikai hírszerzés egyik vezetője. A zárt tanácskozásról most szivárogtak ki hírek, melyeket a New York Times közölt. Miután a tájékoztatón demokrata honatyák is részt vettek, minden bizonnyal ők juttattak el Trumpra nézve kínos információkat a New York Times-hoz.
A 2016-os választással kapcsolatban a vesztes Hillary Clinton fogalmazta meg először a vádat Trump ellen, mely szerint részben az oroszok támogatásának köszönheti az elnökségét. Trump és Putyin is természetesen cáfolt, de a tények arra mutatnak, hogy Moszkva igyekszik aktívan befolyásolni más államok belpolitikáját. Ezt Putyin nem is nagyon titkolja, de azzal vág vissza, hogy ugyanezt teszi az Egyesült Államok és sok más állam is.
Trump szeretné jobban kézbe venni a titkosszolgálatokat
Ennek érdekében élükre kinevezte egyik bizalmi emberét Richard Grenellt, aki eddig Berlinben volt az USA nagykövete. Szókimondásával keltett kínos feltűnést, mert nyíltan bírálta az Európai Uniót és a német kormányt. Trump nagykövete gyakran vádolta a németeket azzal, hogy függővé váltak az orosz földgáztól. Elszántan küzdött azért, hogy ne épüljön meg az Északi Áramlat 2 földgázvezeték, amely egyenesen Oroszországból szállít földgázt Németországba. Trump el is rendelte az embargót a résztvevő cégekre, de ezzel csak késleltetni képes a vezeték megépítését, de leállítani már nem.
Az USA kilépett az atomalkuból és ezt követően újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezek közül a legfontosabb az, mely megtiltja az irániak olajexportját.
Nyolc ország felmentést kapott Washingtontól ez alól, de ez nem vonatkozik a finomított olajra. Márpedig a Reuters oknyomozó újságírói kiderítették: finomított iráni olajat szállítanak egyes hajók exportra – hamisított iraki papírokkal. Bászra kikötőjéből indult állítólag két ilyen hajó, de ez a kikötő nyilvántartásában nem szerepel! Bászra a síiták fellegvára Irakban.
Irán és Irak kapcsolata kiváló azóta, hogy Bagdadban síita kormányzat van. Irakban a síiták alkotják a lakosság többségét, de Szaddám Huszein diktatúrája idejében elnyomták őket. Amióta a demokrácia létezik Irakban a síiták többségben vannak a parlamentben Bagdadban. Irak és Irán szoros együttműködésének tehát nincsen akadálya.
A Reuters exkluzív beszámolója szerint nem lehet ugyan tudni, hogy ki és mikor hamisította az iraki hajózási dokumentumokat, de a végeredmény önmagáért beszél: Irán kijátszotta az olaj embargót, melyet az USA a múlt év novemberében vezetett be ellene.
Hírszerzői forrásokra hivatkozva, exkluzív tudósításban közli a Reuters, hogy Észak-Korea szenet szállított Dél-Koreába és Japánba, holott tavaly augusztus 5-e óta ez szigorúan tilos. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött így, miután Észak-Korea rohamtempóban fegyverkezik.
Az embargót Oroszország is megszavazta, de nem tartja be – legalábbis ezt állítják azok a hírszerzői források, melyek szerint az oroszországi Nahodka kikötőjében rakják át a szenet, hogy félrevezessék a megfigyelőket.
Putyin elnök tagadja, hogy megsértenék az embargót, de Donald Trump állítja: Oroszország nemcsak Észak Korea exportját segíti, hanem a rezsim számára létfontosságú olajimportot is biztosítja. Az USA elnöke január 17-én nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek arról, hogy miközben Kína igyekszik betartani a Biztonsági Tanács szankcióit addig Oroszország – épp ellenkezőleg – segít Észak-Koreának megszegni azokat.
Februárban Dél-Koreában rendezik meg a téli olimpiát. Ezen mindkét Korea részt vesz, és az USA is beleegyezett, hogy az olimpia miatt későbbre halasszák a nagy amerikai – dél-koreai hadgyakorlatot.
Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.
Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.
Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.
Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.
„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”
–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.
Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.
A legújabb észak-koreai rakéta kísérlet után az USA elnöke újra felhívta Hszi Csinping kínai elnököt. Arra akarta rávenni, hogy gazdasági embargóval kényszerítse Kim Dzsong Unt: hagyjon fel nukleáris és rakéta kísérleteivel.
A kínaiak egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy gazdasági embargót alkalmazzanak Észak Koreával szemben. Trump ezért a kereskedelmi kártyát is elővette Peking figyelmeztetésére.
Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumínium ötvözeteket, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg jelentéktelen, de a figyelmeztetés nem az – hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség.
Különösen azért nem, mert ezúttal nem egy cég, hanem a kormány lépett. Az amerikai cégek persze nem véletlenül óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína ugyanis a világ elsőszámú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal.
Amikor ezt az amerikaiak valamilyen okból „elfelejtik”, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.
Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét, vagyis azt, hogy 45 százalékos külön vámmal sújtanák a kínai áruk importját. Ehhez tudni kell, hogy
2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben,
szeptemberben pedig minden havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között.
Trump nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét. (Hszi Csinping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját. Kína elnöke az utóbbi időben a szabadkereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával).
A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll, aki már a nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. A,úgy egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben ugyanis maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis, igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt aztán mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült, ahol díszebédet adtak a tiszteietére a Tiltott városban, a császárok és a kommunista csúcs vezetők lakhelyén – ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki valójában egy valamire nagyon számított: Észak Korea megrendszabályozására!
Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: Kim Dzsong Un rezsimje szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta vagy nukleáris kísérletet. Aztán Észak Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható sikeresnek.
Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre Phenjant.
Kína erre szemlátomást nem hajlandó. Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, igaz, nagyon óvatosan. Az alumínium ötvözet ügy a maga 604 millió dollárjával egy próba-léggömb. Sok függ Peking válaszától hiszen a kínaiak jók tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
