Kezdőlap Címkék Előválasztás

Címke: Előválasztás

Kódolt kudarc?

Politikához értők és érdeklődők körében, ha ellenzéki érzelműek, osztatlan népszerűségnek örvend a főpolgármester-jelöltek előválasztásával kapcsolatos elképzelés. Hiszen a pártokat ígéret köti, hogy azt az egyetlen jelöltet fogják támogatni, aki az előválasztást megnyeri.

Hogy akiknek a jelöltjei lemaradnak, vajon elveszítik-e lelkesedésüket  –  ismerve az ellenzéki erők egymás közti feszültségektől terhes viszonyát  –  ebben a tekintetben azonban lehetnek kétségeink. Annál is inkább, mert a jelöltek vitái során felszínre kerülnek azok ellentétek, amelyektől a tényleges főpolgármester-választás során nemcsak a résztvevő pártoknak, hanem a fővárosi vezetést megváltoztatni akaró választóknak is el kell tekinteniük. Ami természetesen ismét nehezen megoldható feladat. Már csak azért is, mert az előzetes megállapodások ellenére a főpolgármester-jelöltek tekintetében „túltermelés” tapasztalható.

Lehet erre nagyvonalúan azt mondani  –  teheti  ezt a jelölt is, meg a választó is  -, hogy örülni kell a gazdag választéknak. És mindaddig gondolhatja így, amíg van remény arra, hogy ő maga vagy az általa favorizált személy lesz az előválasztás nyertese. De már most, a jelöltek vitája során is kiderült, hogy azért nem tudnak felhőtlenül örülni egymásnak.

Mivel az ellenzéki főpolgármester-jelöltek programjai nem állnak szöges ellentétben egymással, ezért az előválasztási vitákban még az is megfogalmazódhatna, hogy szívesen tanulnak egymástól. S még az is, hogy   –  habár a főpolgármesteri szék betöltéséről van szó, de még inkább a jelenlegi városvezetés megváltoztatásának az igényéről  –

ellenzéki győzelem esetén ezek a jelöltek mindannyian szerepet kaphatnának a főváros megújításának feladatában. Hiszen a főpolgármestert mindig egy stábnak kell segítenie.

Noha a viták természetüknél fogva inkább a különbségekre irányulnak, de azért nem kellene nélkülözniük a résztvevők egymás iránti nagyvonalúságát sem. Meg kellene nyilvánulnia annak, hogy a végső cél mégsem egymásnak a legyőzése, hanem valóban a városvezetés megváltoztatása. Hiszen ez mégis csak egy előválasztás. De talán éppen ez hiányzik a legjobban a jelölt-állítással kapcsolatos huzavonákból, és ennek nyomán a jelöltek vitáiból is. Hogy az előválasztást a helyén kezeljék. Próbatételként, amely akár eggyé is kovácsolhatná a végső soron azonos céllal küzdő résztvevőket. Akkor a vita az lenne, aminek lenni kellene: az ellenzéki együttműködés demonstratív pillanata. Ez idő szerint azonban nem ebbe az irányba mozdulnak a dolgok, inkább az ellentétes előjeleket mutatják.

Ezért aztán lehetnek kétségeink az előválasztást követő események kimenetelét illetően is.

Higgyük el, hogy a résztvevő pártok az előválasztás eredményét tiszteletben fogják tartani és szokásuktól eltérően nem keresnek kifogást, hogy kibújhassanak együttműködési kötelezettségük vállalása alól, de még mindig fennmarad a kérdés, vajon miként tudják a jelöltek iránt érzelmileg is elkötelezett választóikkal elfogadtatni azt a másik párt által jelölt személyt, aki az előválasztáson győzedelmeskedett?

A kérdésfelvetésnek a létjogosultsága abból a lépten-nyomon szembeötlő tényből származik, hogy minden pártnak van rajongói tábora. A kormánypártnak a legnépesebb, az ellenzéki pártoknak kisebb, de nem kevésbé elfogult; a kritikát, még a legenyhébbet is indulattal elutasító fan-clubja. Az idetartozók a legaktívabb résztvevői mindenféle kampánynak. Nehezen mozdulnak rá egy másik párt jelöltjére, hiszen elkötelezettségük a saját pártjuk iránti feltétlenségben gyökerezik. S ha egyszer a pártjuk indított egy jelöltet, akkor az előválasztás eredmény sem biztos, hogy képes változtatni a korábbi álláspontjukon.

A pártok rajongói tábora veszedelmes méhraj: ez tartja életben a pártokat és ugyanez tartja távol a rajtuk kívül létező egyedeket, akiket idegennek, ellenségnek tekint. Egyszerre megtart és elriaszt.

Ezért a tényleges választási kampányban a csalódottságuk miatt  –  ami természetesen nem a pártjukra, hanem valamilyen más, akár kitalált tényezőre irányul   –  semmiképpen sem vesznek részt akkora aktivitással, mint amennyire a saját jelölt érdekében tennék. Inkább a jelöltjük kudarcának okait fogják magyarázni, s azt, hogy a többi ellenzéki párt milyen alávaló módon gátolta meg az egyetlen igazán alkalmas személy indulását. És persze hivatkozni fognak a kormánypárti trollok beavatkozására, melynek természetesen az a célja, hogy nem a legalkalmasabb, hanem legalkalmatlanabb ellenzéki jelölt legyen Tarlós kihívója.

Talán érdemes volna visszaemlékezni azokra az azóta elhalkult véleményekre, amelyek korábban jelezték, hogy az előválasztás egy azon párton belül szokott eredményre vezetni. Akkor ugyanis nem állítja megoldhatatlan vagy legalább is nehezen leküzdhető feladat elé a választókat. Hogy korábbi elkötelezettségüket egy újabbra váltsák. A politikusok erre gyakorta képesek, de a választók kevésbé. Hogy mégis így alakult a helyzet, az abból adódik, hogy politikusaink csak önmagukból tudnak kiindulni. És ez, mint annyiszor, ezúttal is alighanem kevésnek fog bizonyulni.

Eredményhirdetés – Önök így szavaztak…

Ön szerint ki nyerte az első főpolgármester-jelölti vitát? – tettük fel olvasóinknak a kérdést közvetlenül a Partizán és aHang által rendezett vita után. Szavazni vasárnap estig lehetett. A lehetőséggel majdnem háromezer olvasónk élt.
Nézzük az eredményt.

  • Karácsony Gergely       36,63%
  • Kálmán Olga               55,45%
  • Kerpel-Fronius Gábor      7,92%

Tisztában vagyunk azzal, hogy a szavazók többsége pártszimpátia alapján szavazott, nem kérdésünket értelmezve. Általános tendencia ez nem csak erre a szavazásra igaz.

Szerintünk mindhárom résztvevő lehetőségeihez mérten felkészülten érkezett.

Karácsony Gergely kihasználta a helyzetből fakadó előnyét, hiszen kiérlelt programokat vázolt fel minden hozzá érkezett kérdéskörben. Profi módon érvelt és felkészültsége erőt sugárzott! Annyit azért megjegyeznénk, hogy nem elég érvként példálózni a Zuglóban megvalósított programpontokkal. Jól élt az oldalvágás lehetőségével, de nem árt, ha tudja: van felkészült kontrás méghozzá mérgezett nyíllal.

Kálmán Olgának víziója van, programja még nincsen ami nem is várható el valakitől aki néhány nappal előbb még nem tudta mire vállalkozik. A vitán igyekezett vízióit hangoztatni konkrétumok nélkül. Mentségére mondva pontosan felmérte helyzetét és tudta mikor kell hallgatással pótolni a tartalmi kiérleletlenséget. Gondolom a mögötte felálló csapat gőzerővel dolgozik és a második vitára már konkrétumokkal felvértezve érkezik.

Kerpel-Fronius Gábor pontosan azt nyújtotta amit jelölésekor a Momentum vezetői elmondtak róla. Okos, vitaképes és konstruktív volt. A lehetőségek embere, könnyen lehet a nevető harmadik.

Gulyás Márton profi volt amikor nem hagyta a kérdezetteket kibújni a válasz elől, de a kérdések összeállításánál a második fordulóra azért nem kellene azokat a kérdéseket feltenni, melynek evidenciája csupán egyfajta válaszra ad lehetőséget.

Felvezetőnek jó volt, várjuk a második felvonást.

Mai kérdés – Az előválasztás eredményétől függetlenül Ön megszavazná Puzsér Róbertet főpolgármesternek?

Klikkeljen a képre és szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Az előválasztás eredményétől függetlenül Ön megszavazná Puzsér Róbertet főpolgármesternek?

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 5. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Századvég szerint az európai baloldal képviselőinek nincs valódi programjuk, ezt pedig erőszakkal próbálják leplezni. Az Origóból megtudhatjuk, akkora kudarc volt a baloldali előválasztás első fordulója, hogy nem is akarják folytatni. A PestiSrácok lerántja a leplet a liberális propagandáról: borzalmakat okoz.

Válságban van az európai baloldali identitás

A Századvég jogi szakértője szerint válságban van az európai baloldali identitás, képviselőinek nincs valódi programjuk, ezt pedig erőszakkal próbálják leplezni.

Ifj. Lomnici Zoltán az M1 aktuális csatorna keddi műsorában ismertette, hogy az előzetes adatok szerint az Európai Szocialisták Pártja (PES), amely korábban 26 százalékot kapott, 17,9 százalék körül szerepel majd a 2019-es európai parlamenti választásokon.

Nincs könnyű helyzetben tehát Frans Timmermans, a párt választási csúcsjelöltje, ezért tőle is egyre radikálisabb kiszólásokra lehet számítani – értékelt.

Úgy vélekedett, a liberálisok és a baloldal ezzel próbálja nyomás alá helyezni a bevándorlásellenes erőket. (MTI: Századvég: válságban van a baloldali identitás)

Hatalmas kudarc volt a baloldali előválasztás

Akkora kudarc volt az első forduló, hogy álproblémák sorát kreálják, hogy ne kelljen folytatni.

Egy kreált probléma miatt fordíthat hátat az előválasztás második körének Puzsér Róbert és a “régi baloldal”: összekülönböztek azon, milyen feltételekkel történjen az online szavazás. Az ismételten fellángolt vitát leginkább pozícióharcként lehet értékelni, hiszen a teljes érdektelenségbe fulladt első forduló után mindkét oldal arra játszik, hogyan tudna minél előbb komolyabb arcvesztés nélkül kiszállni a politikus-castingból. Ugyanis minél tovább versenyeznek, annál kínosabb helyzetbe hozzák saját magukat.

Puzsér kampányfőnöke szerint az előválasztáson való részvétel nélkül is megmérettetné magát a humorista az őszi főpolgármester-választáson.

Ezzel pedig előállhatna az a helyzet, hogy legalább ketten elindulnak Tarlós István ellen. (Origo: Összeomlott a baloldali előválasztás)

A liberális propaganda borzalmakat okoz

A mindenkori jobboldali újságírók 90 éve hallják mindazt a kommunistáktól, a náciktól és a nyilasoktól itt Magyarországon, amit mi voltunk kénytelenek elviselni az SZDSZ-től és a „liberális” értelmiségtől az elmúlt 30 évben. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy gyenge jellemű felebarátaink, barátaink, szövetségeseink, egyébként normális értékrendű embertársaink közül sokan elhitték ezt, sokaknak épült be a tudatába, a világlátásába, hogy a „haladás” XX. századi formája, tömegmészárlásostól, kilencedik hónapig végezhető abortuszostól, a PC-terrorostól, normális, magától értetődő, természetes állapota a világnak.

Egy mondattal összefoglalható a progresszió „kommunikációs” projektje: A haladásért ugyan áldozatot kell hoznia az embereknek, hatalmas áldozatokat, de ezért nem a haladás a felelős, különösen nem a mindenhol felbukkanó értelmiségiek, hanem azok, akik nem akarnak arra haladni, amerre a haladók akarnak. Soha nem látott propagandaipart építettek fel erre. Emlékezzünk rá, hogy a rendszerváltás utáni húsz évet úgy csináltuk végig, hogy 95 százalékos sajtófölényük volt. Ha felel-fele körül alakulnak a sajtóviszonyok 1990 után, Magyarországon egyetlen egyszer sem nyertek volna a baloldali liberális pártok választást.

A jobboldali újságíró közösségekben időről-időre rácsodálkozunk arra, hogy a liberálisok milyen érinthetetlen eltökéltséggel képviselik a szélsőséges nézeteiket és milyen hihetetlen erővel képesek nem tudomást venni azokról a borzalmakról, ahová az elveik könyörtelen alkalmazása vezet. …olyanokkal harcolunk, akiknek vakhite van. (PestiSrácok: A “magas színvonalú” propaganda és annak majmolói)

Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-jelölti előválasztás első fordulóját

0

Az előválasztási bizottság elnöke kihirdette a hivatalos eredményeket: összesen 34 214 szavazat jött össze, melyből 27 598 Karácsony Gergelyé, 6535 pedig Horváth Csabáé, vagyis Karácsony Gergely egyértelműen megnyerte az első fordulót.

Horváth Csaba (MSZP) elismerte Karácsony Gergely győzelmét, és gratulált a győzelméhez. Karácsony szerint az előválasztás történelmi győzelem a Fidesz ellen, aki csak le akarja szoktatni az embereket a politikáról. Ez egy történelmi nap, lehetőség egy új ellenzéki politikára, mondja. Ígéri, hétfőtől folytatják a küzdelmet. A Mérce videója a sajtótájékoztatóról:

A DK és Bajnai is Karácsony Gergelyt támogatja

0

Gyurcsány Ferenc Facebook oldalán bejelentette, hogy a DK teljes mellszélességgel Karácsony Gergelyt támogatja a főpolgármesteri jelöltségért indított előválasztáson. Persze tiszteletben fogja tartani az előválasztás végeredményét és annak győztese mögé sorakozik fel.

Gyurcsány ezt írta:

“A Demokratikus Koalíció sokak által osztott meggyőződése szerint az Orbán-rendszer megroppantásának egyik legfontosabb állomása az őszi önkormányzati választás, különösen a budapesti főpolgármester-választás.

Tudjuk, hogy Budapesten az Orbánnal szemben álló ellenzéki szavazók jelentős többségben vannak. Azért, hogy akaratuk érvényesülhessen és Budapest újra szabad, európai főváros legyen, egy közös ellenzéki főpolgármester-jelölt támogatása szükséges.

A jövő hétfőn kezdődő főpolgármester-jelölti előválasztáson induló mindkét jelöltet alkalmasnak gondoljuk Budapest vezetésére, felszabadítására. Tekintettel arra, hogy meggyőződésünk szerint Karácsony Gergely személyében és programjában nagyobb eséllyel tudja integrálni a természete szerint színes ellenzéki szavazótábort, neki van a legnagyobb esélye a győzelemre, ezért a Demokratikus Koalíció arra kéri a budapesti polgárokat, hogy vegyenek részt az előválasztáson és Karácsony Gergely jelölését támogassák.

A Demokratikus Koalíció tiszteletben fogja tartani az előválasztás végeredményét, és a későbbi választási kampányban teljes erejével az előválasztás győztese mögé sorakozik fel.”

Korábban Bajnai Gordon is azt jelentette be a Facebookon, hogy Karácsony Gergelyt támogatja

A volt kormányfő azt mondta a közösségi oldalra kitett videóban, azért áll ki Karácsony mellett, mert sikeresen vezette Zuglót és a kutatások szerint neki van leginkább esélye arra, hogy legyőzze a Fidesz emberét.

Közérdekű magánvélemény arról, miért nem jó az előválasztás az ellenzéknek

Az, hogy előválasztáson döntsék el, hogy ki legyen jövő ősszel a regnáló főpolgármester, Tarlós István kihívója, nem jó ötlet. Jó ötlet lehetne, mert van, ahol bevált és hosszú idő óta működik, de nem itt és nem most. Az alábbiakban megpróbálom összegezni, mi szól mellette, és mi az ellen, hogy egy előválasztásnak nevezett procedúra során válasszák ki Tarlós főpolgármester ellenzéki kihívóját.

Abból kell kiindulni, hogy Budapesten az ellenzéknek van esélye Tarlóssal és a Fidesszel szemben. A budapestiek nagyobb része nem kedveli a Fideszt és a kormánypárt fővárosi helytartóját, Tarlós főpolgármestert. Aki az elmúlt időszakban számtalanszor igyekezett bizonygatni, hogy ő, ha kell, Budapest érdekében még a miniszterelnöknek is nekimegy, ám végül mindig kibújt a szög a zsákból.

Tarlós ellen tehát van valódi esély, különösen abban az esetben, ha tényleg csak egyetlen ellenzéki jelölt indul vele szemben. Ez biztosan nem fog megvalósulni, az LMP és a Jobbik minden bizonnyal Puzsér Róbert személyében saját versenyzőt küld a ringbe. Olyan jelöltet, aki maga mondta, hogy nem tartja magát esélyesnek Tarlóssal szemben. Puzsér nem akar főpolgármester lenni, csak főpolgármester-jelölt. Puzsér tehát nagy valószínűséggel el fog indulni a főpolgármesteri székért – vele kapcsolatban csak az kérdés, hogy egy másik ellenzéki jelölt fogja jobban legyőzni, vagy a jelenlegi főpolgármester, a Fidesz támogatásával induló Tarlós István.

Az előválasztás előnyei

Az előválasztás demokratikus intézmény, mert szinte minden a választók szemei előtt játszódik. Ily módon erősíti a választók bizalmát, lám, nekem is van beleszólásom, nemcsak az urnák előtt, de már most is számít a véleményem.

További előny, hogy a választók megismerhetik a jelölt-jelöltek programját. Már persze azok, akiket ez érdekel közülük. A legtöbb ember ugyanis nem programokra, hanem személyekre, vagy pártszimpátia alapján szokott szavazni. Ettől még persze a programok fontosak, olyannyira, hogy szükséges, de nem elégséges minimumnak tekinthetők.

Az előválasztás azt is erősíti a választókban, hogy itt nem mutyi, hanem valódi verseny van. Persze, ez csak azok számára szempont, akik fontosnak tartják a közélet tisztaságát, és nem legyintenek automatikusan, hogy a politika úgyis mocskos dolog, nem lehet, és ezért nem is szokták tisztességesen csinálni.

Az előválasztás legnagyobb előnye, hogy elvileg, ha nem feltétlenül a legjobb, de a legesélyesebb jelölt szállhat szembe a Fidesz emberével, Tarlós főpolgármesterrel. Olyan embert lehet ily módon találni, akire a szavazók viszonylag nagy százaléka voksol majd, esélye van tehát leváltani a jelenlegi városvezetőt.

Az előválasztás hátrányai

Az előválasztásnak számos hátránya is van, vélhetően jóval több, mint amennyi haszon származik belőle. Az egymásnak feszülő pártok és emberek azt a látszatot kelthetik a sokévnyi veszekedős közélettől megundorodott polgárokban, hogy na, ezek már megint egymásnak esnek. Vagy, ha nem is veszekszenek, vitatkoznak.

De inkább veszekszenek. Mert az előválasztás arról is szól, hogy mindegyik jelölt győzni akar. Nemcsak Tarlóst szeretné legyőzni a végén, de előtte még a sajátjait, vagyis, az ellenzéki riválisokat.

Nyilván, de legalábbis remélhetőleg, lesznek olyanok, akik az előválasztás során visszafogják magukat, és csakis a szakmai részre koncentrálnak. Hogy mit kezdenének Budapesttel, hogyan tennék szebbé, jobbá, gazdagabbá. Magyarul: élhetőbbé. Mások azonban, akik ettől eltérő személyiségek, óhatatlanul is ellenfeleik személyével foglalkoznak. A múltbeli bűnök felemelgetésével, a politikai bakikkal, esetleges árulásokkal – széles a skála.

A végén a győztes – még csak az előválasztás győzteséről beszélünk – sem örülhet felhőtlenül annak, hogy nyert. Lehet, hogy több szavazatot kapott, mint ellenfelei, de közben súlyos sebeket is kapott, mindenféle rendű és rangú mocskolódások formájában. Vagyis, azok a választók, akik még ingadoznak a Fidesz és az ellenzék jelöltje között, egy sor negatív információt szereznek arról, akire végül szavazniuk kellene. Ez sokakat elbizonytalaníthat, és távol tarthat a szavazástól, miközben Tarlósról csak az ellenzék megmaradt sajtója és igen korlátozott propagandaeszközei fognak kritikus véleményeket közölni.

Már ez is elég nyomós indok az előválasztás ellen, de van még valami, ami talán még ennél is többet nyom a latban. A Fidesz, magyar viszonyok között korlátlannak mondható anyagi erőforrásai révén bármilyen célra, gyakorlatilag bármennyi pénzt képes mozgósítani. Kormánypárti segítők ezreit állíthatja csatasorba annak érdekében, hogy meghekkelje, megtrollkodja az előválasztást, vagyis, hogy egy olyan jelölt győzelmét segítse elő, aki esélytelen, vagy csak kevéssé esélyes Tarlóssal szemben. Végső soron még azt is el lehet képzelni, hogy megfelelő anyagiak bevonásával akár egy ma még teljesen ismeretlen jelöltet is „kinevezhetnek” Tarlós főpolgármester kihívójának. Elég ehhez néhány milliárd forint, és máris olyan jelölt áll a jelenleg főpolgármesterrel szemben, aki nem az ellenzéki szavazók, hanem a Fidesz bizalmát élvezi, és az ő érdekeiket képviseli.

Szerintem ez mindennél nagyobb érv az előválasztás ellen. Persze, meg lehet írni a korlátozott lehetőségekkel bíró nem kormánypárti médiumokban, hogy az illető jelölt valójában nem az ellenzék jelöltje, a közvélemény befolyásolására azonban a kormánynak jóval több lehetősége van, mit az ellenzéknek.

Jelenlegi állás szerint a két ünnep között kezdődik – ennél szerencsétlenebb időpontot nehéz lett volna találni – majd januárban folytatódik a regisztráció az előválasztásra. Ez utóbbi is igen necces időpont, az emberek többsége ilyenkor még a karácsonyt és a szilvesztert igyekszik kiheverni, nyalogatják a sebeiket, jó esetben várják, hogy tavasz legyen.

Mi a megoldás?

Szerintem nem az előválasztás a megoldás ahhoz, hogy Tarlós főpolgármesternek hiteles, komolyan vehető, a győzelem esélyével induló ellenfele legyen. Az LMP-vel és a Jobbikkal ebben az esetben nem kell, mert nem lehet számolni – nekik már megvan a jelöltjük és várhatóan nem fognak közösködni a baloldali ellenzéki pártokkaL Utóbbiak ezért azzal tennék a legtöbbet Tarlós és a Fidesz legyőzéséért, ha a januárt azzal töltenék, hogy egymással tárgyalnának egy jó, esélyes jelöltről. Bár talán szokatlan számukra, de nagyon zárt ajtók mögött, úgy, hogy ezekről a megbeszélésekről egyetlen szó, egyetlen hang se szivárogjon ki. Senki se nyilatkozzon, súgjon senkinek, egészen addig, míg fel nem száll a fehér füst. Ha lesznek találgatások a sajtóban, ezekre nem kell semmit reagálni.

Tudom, ez nehéz, gyakorlatilag lehetetlen. Pedig ez a feladat: hogy január végén, vagy február elején egyetlen jelöltet mutassanak be a közvéleménynek, mondván: ő lesz az ellenzéki pártok jelöltje Tarlós főpolgármesterrel szemben.

Bízni kell az ellenzéki szavazók okosságában és értékítéletében. Döntő többségük megérti, hogy miért kell az így kiválasztott jelölt mellé állni.

Az itt leírtak szigorúan az én magánvéleményemet tükrözik. Lehet vele és velem vitatkozni.

Tessék választani!

Isten malmai, ha lassan is, de úgy tűnik, őrölnek. Már a tavaszi országgyűlési választások előkészületei során is voltak, akik azt szorgalmazták, hogy az ellenzéki pártok egy előválasztási eljárás során válasszák ki azt az egy jelöltet, aki majd felveszi a versenyt a Fidesz jelöltjével szemben az egyéni mandátumokért. Akkor nem lett ebből semmi, az eredményt ismerjük. Újabb kormánypárti kétharmad.

Most a budapesti főpolgármesteri posztot tekinti az MSZP-Párbeszéd pártszövetség egy olyan erőpróbának, amelynek esetleges sikere némi önbizalmat adhatna az ellenzéket támogató szavazóknak, hogy

ez a mai kormány nem leválthatatlan. Ennek szellemében hirdették meg azt az előválasztási kampányt,

amelynek részleteit a párt dolgozta ki, és amelyet kedden Tóth Bertalan pártelnök és Molnár Zsolt, budapesti elnök ismertetett az újságírókkal.

Mint mondták, szeretnék mindenkiben tudatosítani, hogy ez a kezdeményezés nem valamiféle politikai taktika szülötte. Meglehetősen szélesre tárják annak a lehetőségét, hogy minden olyan jelölt megmérettethesse magát, aki nem vall szélsőséges nézeteket, nem kérdőjelezi meg a demokratikus intézményrendszert, a jogállamiságot. Az előválasztási folyamat tehát

nem kötődik kizárólag pártokhoz, mindenki előtt nyitott a részvétel lehetősége, támogassa a jelölésüket akár valamilyen civil szervezet, vagy mozgalom, és nem zárkóznak el attól sem, hogy a programjukat a nyilvánosság elé bocsássák.

Tóth Bertalan külön is aláhúzta: a választmány úgy döntött, ezek a követelmények nem kizárólag a fővárosi főpolgármester-jelölt személyére vonatkoznak, a fenti elvárásoknak a kerületek, a vidéki városok és a kisebb települések polgármesteri székeiért harcba szálló jelölteknek is meg kell felelniük, ha a pártszövetség támogatására számítanak az őszi önkormányzati választáson.

Mint a pártelnök kifejtette, ezúttal olyan személyt szeretnének a budapestiek elé állítani, akinek előzetes támogatottsága alapján remélhető, hogy méltó kihívója lehet a főváros jelenleg hivatalban lévő első emberének. Ez győzte meg végül a szocialisták választmányát arról, hogy

a párt eddigi jelöltállítási módszereitől, a pártközi tárgyalgatásoktól, a politikai alkudozástól tekintsenek el,

és tudomásul vegyék, hogy a jelenlegi körülmények között a nyitottság, az előválasztás jelenthet valós legitimitást a közös jelöltnek, akinek a kiválasztására január végén, február első napjaiban kerülhet sor.

Molnár Zsolt, amikor a főváros „visszafoglalásáról” beszélt, hangsúlyozottan egy MSZP vezette koalíciót emlegetett, de hozzátette, nem valamiféle hegemóniára gondol. Pártja csupán a kovász kíván lenni egy születő, egységes ellenzéki fellépésben, s

ebből a maga részéről nem zárná ki a Jobbikot sem.

Legalábbis a pártnak azt a szárnyát, amely igyekszik szakítani a szélsőséges fanatikusokkal. Molnár önkritikus abból a szempontból is, hogy belátja:

jelenleg a pártszövetség háza táján sem látszik olyan jelöltnek alkalmas személy, aki minden oldalról elismert kihívó lehetne Tarlóssal szemben.

És ebbe beletartozik az önkormányzati munkát kívül-belül jól ismerő szocialista Horvát Csaba és a Párbeszéd jelenleg Zuglóban hivatalban lévő polgármestere, Karácsony Gergely is. Nekik is, akár a többi párttól kiszivárgott egyéb jelölteknek, meg kell szerezniük a budapesti ellenzéki közélet előzetes támogatását.

Miről van szó? Valami olyan kísérletről, ami még eddig nem volt. A politológusok érdeklődését bizonyára a kezdeményezésnek ez az oldala kelti majd fel, az MSZP és a Párbeszéd azonban ebben inkább a győzelem esélyének megteremtését, a legjobb megoldást, minden más út járhatatlanságát látja. Még akkor is, ha talán az első kísérlet nem sikerül minden szempontból tökéletesen.

Biztosan lesznek, akik komolyan gondolják, és bizonyára lesznek, akik megpróbálják majd kijátszani, esetleg meghekkelni az eredményt.

Jóhiszeműen mégis úgy gondolják, valós versenyre hívják a jelölteket. Nem párt alapon, és nem a hagyományos közéleti logika szerint készülnek a megmérettetésre.

Az eredeti elképzelések szerint már ez év utolsó hónapjában szerettek volna pontot tenni a jelölt kiválasztására, de az egyhónapos csúszás még nem okoz késlekedést, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a folyamatot még alaposabban előkészíthessék. Az ünnepek után, január, mind a politikában, mind a családok „magánéletében” csendesebb időszak, nagyobb figyelmet kaphat a közélet.

Mostanra sikerült pontot tenni egy nagyon fontos vita végére is. Voltak, akik úgy gondolták, a XXI. században egy ilyen előválasztást akár már le lehetne bonyolítani az internet révén is, a virtuális világban, ki lehetne zárni a választók személyes részvételének igényét a folyamatból.

Ennek azonban ma még vannak olyan „biztonsági rései”, amelyek elkerülhetetlenné teszik a választási folyamatban résztvevők személyes beazonosítását. Ha ez megtörténik, akkor már nincs akadálya az online szavazásnak sem, de

attól, hogy legalább egyszer személyesen is igazolják magukat az érdeklődők, ma még nem lehet eltekinteni.

Bizonyos adatokat fel kell venni, egy „értéknyilatkozatban” ki kell jelenteniük, hogy a demokratikus alapelvek hívei, hozzájárulnak az adatkezeléshez, és alá kell írniuk az íveket, hogy biztos legyen, az illető azonos „önmagával”. A pusztán virtuálisan lebonyolított szavazás nagy csábítást jelentene mind a hatalom, mind az informatikában jártas „szakembereknek”, hogy beavatkozzanak a folyamatba. Ugyanakkor a szervezők sem látnának tisztán, hogy a leadott szavazatok mögött valójában a budapestiek állnak-e. Ennek ellenére sikerült egy „hibrid” megoldást kidolgozni:

akik korábban személyesen regisztráltak, a későbbi szavazás idején, egy speciális honlapon, személyes kód alapján, az interneten szavazhatnak.

Ettől elsősorban azt remélik, hogy a jelenleg külföldön élő, de a két ünnep között hazalátogatók is állást foglalnak majd a jelöltekről.

A szocialista politikusok úgy gondolják, ez a rendszer kellő biztosítékot nyújt arra, hogy a kormány „hívei” tömegesen ne tudjanak közbelépni, időben fel lehessen figyelni arra, ha valahol, valakik rossz szándékkal próbálnak közbelépni. Beépítettek egy „vészgombot” is, amennyiben azt tapasztalják, hogy tömegesen próbálnak vidékiek bejelentkezni a fővárosba, vagy hamis névjegyzékeket gyártanak. Azt sem tagadják, hogy

szúrópróba szerűen kiválasztanak majd személyeket, akiket telefonon, vagy e-mailben megkérdeznek, valóban ők írták-e alá a regisztrációs ívet.

Ennél többet azonban nem tehetnek.

Az igazi biztonságot mégis az jelentené, ha a budapesti szavazásra jogosultak minél nagyobb számban jelentkeznének az előválasztásra. Molnár szerint

legalább tízezer regisztráltra számítanak, de igazán akkor volna elégedett, ha százezerhez közelítene a résztvevők száma.

Ehhez az kellene, hogy minél több párt, civil szervezet, mozgalom vállalná, hogy a szavazás idejére megnyitja a helységeit az érdeklődők előtt. Egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy a polgároknak valamelyik párt irodájába kelljen elmenniük, ha voksolni kívánnak, ezért a város öt pontján fűtött szavazó sátrak felállítását is tervezik. A szavazási helyekről az interneten is tájékozódni lehet majd. Azt, hogy korlátozott lesz a szavazóhelyiségek száma, azzal kompenzálják majd, hogy

Egy ilyen merőben szokatlan kezdeményezés sikeréhez fontos a transzparencia biztosítása. Felkérnek olyan intézményeket, politológusokat, amelyek rendelkeznek a választások szakmai felügyeletéhez szükséges felkészültséggel, választási szakértőket és jogászokat, hogy ellenőrizzék mind az ajánlás, mind a szavazatszámlás és végül az eredményhirdetés folyamatát. Keresnek informatikusokat is, akik vállalják az online szavazás technikai felépítését.

A rajtpisztoly – képletesen – eldördült. Az előválasztás alapszabályait kidolgozta a pártszövetség, de a részletekben még szívesen fogadják a többi csatlakozó szervezet pontosító, módosító ötleteit is. Egyetlen szempont vezeti a szervezőket: legitim jelöltet állítani Tarlós István kihívójaként.

Ne pártalku, előválasztás döntsön Tarlós kihívójáról!

Hivatalosan még csak egy év múlva lesz az önkormányzati választás, de a pártok máris elkezdték a kampányt.  Orbán Viktor ismét Tarlós Istvánt jelölte a Fidesz főpolgármesterének, az ellenzék viszont egyelőre nem döntött, hogy kit indít ellene. Úgy tűnik, hogy a baloldalon indulhat Karácsony Gergely és Horvát Csaba, de akár Demszky Gábor is. Az LMP talán Puzsér Róbertet támogatná. A kampány indulásáról nyilatkozik a Független Hírügynökségnek Horváth Csaba szocialista politikus, aki úgy gondolja, hogy ha az ellenzéknek sikerül egyetlen közös jelöltet állítani a Fidesz indulójával szemben, akkor a baloldal nyerheti az önkormányzati választást, amit a már májusra is előrehozhat a kormánypárt.

 

Az már tudható az Orbán-Tarlós találkozóról, hogy a kormány 1100 milliárd forintot költene különféle fővárosi beruházásokra. Viszont a baloldali program mindeddig még szinte ismeretlen. Önök mikor kezdik a kampányt?

Már elkezdtük a választási felkészülést, ezért jelentettük be a Szabad Budapestet most! programunkat. A legfontosabb célunk a szabadság, önállóság, pénzügyi függetlenség megteremtése, hogy a budapestieknek egészségesebb, tisztább, élhetőbb biztonságosabb környezetet tudjunk teremteni! Úgy gondoljuk, hogy az itt élők több tiszteletet, megbecsülést érdemelnek, hisz ebben már nyolc éve hiányt szenvednek. Tarlós ugyanis még ahhoz is gyenge, hogy érdemének megfelelő bánásmódot harcoljon ki a fővárosnak. A Fidesz-uralom alatt ugyanis a település elvesztette a döntési szabadságát, önállóságát, s vele a költségvetésének jelentős részét. A büdzsé a harmadával csökkent, a meglévő fejlesztésekről pedig nem a helyiek érdeke, hanem a Fidesz vezérkarának lázálma szerint döntenek.

Ami pedig a Fidesz 1100 milliárdos választási blöffjét illeti: az teljesen nevetséges, hisz már zsebszámológéppel is kiszámítható, hogy a pénz 80 százalékát olyan kormányzati beruházásra fordítják, mint Orbán Viktor 200 milliárdos palotája a Budai Várban, de ezen kívül százmilliárdokat költenek majd a Városliget tönkretételére, az új Népstadion felépítésére, ami – valljuk be – jó, ha van egy városban, de ennél azért ma sokkal fontosabb dolgokra kellene a pénz. Ha olyan főpolgármestere lenne Budapestnek, aki érdemben kiállna azért, hogy a budapestieknek tényleg fontos fejlesztések valósuljanak meg, akkor valójában arra költenék a pénzt, ami az itt élőknek fontos.

Nehéz elképzelni, hogy ellenzékből, a kétharmados kormánnyal szemben a baloldal képes lenne több pénzt kiharcolni a városnak. Az pedig mindig vitatható, hogy mire kell, s mire nem szabad költeni. Van így esélyük?

Épp Tarlós rontja a főváros esélyeit, mert képtelen fellépni kétmillió ember érdekében, emiatt a kormány azt csinál a fővárossal, amit akar! Pedig a főváros termeli a nemzeti jövedelem jórészét, minden áldott nap 20 milliárd forintot fizetünk be az állam kasszájába, s legfeljebb 3-4 százalékát kapjuk vissza. Mi azt követeljük, hogy ennek az összegnek legalább a tíz százalékát adják vissza Budapestnek. Ebből megoldható lenne a város mindennapi működtetése – ami színvonalban jelentősen meghaladná a mai állapotokat –, ezen kívül az itt élők mindennapjait megkönnyítő beruházásokra, fejlesztésekre is maradna pénz. Ez lehetne a fejlődés alapja, mert egy sikeresebb főváros, még a jelenleginél is több adót fizethetne. Ha a kormány nem erővel akarná lenyomni a fővárost, akkor mindkét fél jól járhatna, az egyik oldalon egy jól működő város lenne, a másik oldalon egy bevételeivel elégedett kormány lenne. Ezzel szemben ma a szomorú valóság az, hogy az oktatás romokban, a kórházak elhanyagoltak és életveszélyesek, és ami Tarlós szégyene, mert ez fővárosi hatáskör, hogy az utcák koszosak és sok a balesetveszélyes, kátyús út.

Viszont a kormány nem arról híres, hogy az ellenzék által vezetett önkormányzattal ugyanúgy bánik, mint a Fidesz által irányított településsel. Tehát nem akkor van nagyobb veszély, ha önök nyernek?

Való igaz, a kormány tényleg kétharmaddal vezeti az országot, de csak egyharmaddal irányítja a fővárost. Ugyanis a budapestiek közel kétharmada tavasszal a változásra szavazott, tehát a városban a józan gondolkodás van fölényben. Vagyis ma a budapestiek nagyon mást gondolnak, mint amit a kormány képzel. Ha olyan tisztességes főpolgármestere lenne a fővárosnak, aki ezt tényleg szóvá is teszi – nem pedig lapít –, akkor egészen más lehetne a helyzet. A kormány kénytelen lenne visszaadni azt a pénzt, ami a fővárost megilleti, hiszen a település kétmillió ember otthona. Ennyi emberrel nem lehet szórakozni, hiszen ez a tömeg képes kikényszeríteni azt, ami jár neki.

Főleg azért, mert a budapestieket is irritáló módon szórják a pénzt, ha akad olyan beruházás, amelyre számolatlanul szórják a pénzt. Repkednek a 100 milliárdok a kormányzat saját érdekét szolgáló céljaira, amiből a fideszes oligarchák is szépen gazdagodnak, ezzel szemben a Lánchíd és a Vár-alagút egyidejű felújításához hiányzó 7 milliárd forintot csak másfél éves könyörgés után adták oda, pedig ez a budapestiek alapvető érdeke. De mégis az a legvalószínűbb, hogy a kormány rájött, valahogy fel kell jutnia a várba, hiszen ott lesz kormányzati negyed, és még a kormány tagjai közül sem járhat mindenki helikopterrel.

Egyelőre még kevesen ismerik a baloldal programját, s mintha azt sem döntötték volna el, hogy Tarlós Istvánnak ki lesz a kihívója, Karácsony Gergely, vagy Horváth Csaba? Van elképzelés arról, hogy milyen megfontolás alapján döntenek majd?

A programunk minden fővárosi polgár számára szeretne egészséges, tiszta, élhető környezetet teremteni.

Budapesten legnagyobb problémája, hogy minden évben kétezren meghalnak a levegő szennyezettsége miatt, százezrek megbetegednek és minden második budapesti szenved a levegő szennyezettsége miatt. Évente legalább százezer négyzetméter parkot is akarunk telepíteni, minden budapesti baba után egy fát akarunk ültetni és a legnagyobb környezetszennyező vállalat, a BKV buszait elektromos meghajtásúra akarjuk cserélni. Programunk tehát mindenekelőtt az élet védelmét szolgálja, és a minőségét javítja. Ezért követelünk szabad és tiszta levegőt. Konkrét és átvitt érelemben is ragaszkodunk a szabadsághoz.

Mit válaszol a kérdésre, tehát hogyan döntik el, hogy ki lesz a kihívója Tarlós Istvánnak?

Tavasszal Budapesten minden választókörzetben ellenzéki győzelem született, ahol sikerült közös jelöltet találni. Jövőre is

akkor lesz legnagyobb az esély, ha a Fidesz emberével, Tarlóssal szemben egyetlen ellenzéki jelöltet állítunk. Közös jelölt kell, és ide nem számítom bele a Jobbikot.

Azt javaslom, hogy a budapestiek döntsék el, akár előválasztáson, hogy az induló ellenzéki jelöltek közül kinek a programja a legszimpatikusabb és leghitelesebb.

Az előválasztás az ön személyes véleménye, vagy a pártja is hozzájárulását adta ehhez a kezdeményezéshez?

Az én politikai közösségem számára ez praktikusnak látszó megközelítés, de tudomásom szerint támogatja a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció is.

Van más módszer?

Nem tudok más olyan módszert, amely segítségével demokratikusan eldönthető lenne a közös jelölt személye. Az

előválasztáson lehet leginkább eldönteni, hogy a budapestiek kit akarnak.

Az elemzők szerint Tarlós István jó eséllyel nyerhet, ami azért érdekes, mert a főváros – ahogy mondta – inkább az ellenzéket támogatja. Van visszajelzésük arról, hogy a jelöltjeikkel, vagy a programjukkal van baj?

Szerintem

Tarlósnak semmi esélye nincs a győzelemre, ha az ellenzék egységesen kiáll az egyetlen közös jelölt mögött. Ha a Fidesz jelöltjével szemben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll fel, akkor garantáltan győzni fog.

Eddig nincs jele összefogásnak, sőt miután az LMP akarva-akaratlanul hozzásegítette Orbán Viktort a kétharmadhoz, már szinte el is kötelezte magát Puzsér Róbert mellett. Ezzel oda a közös jelölt, és tuti az ellenzéki bukás?

A választók okosak! Meg tudják különböztetni az önjelölteket azoktól, akiknek el is hiszik, hogy a vállalt programjukat képesek megvalósítani. Miután tavasszal

 

Egyedül nem megy. Ez azért is igaz, mert ha tavasszal az LMP hajlandó együttműködni öt budapesti körzetben, akkor az ellenzék nem 12, hanem a 18-ból 17 helyen szerzi meg a győzelmet. Ebben nincs kétharmad, és nincs az a fenyegetettség, hogy a kormány még mit vesz el Budapesttől. Persze minden ellenzéki pártnak le kellene vonnia a tanulságot abból, hogy a budapesti jó szerepléssel szemben vidéken katasztrofálisan rossz eredmény született.

Még Demszky Gábor is jelezte, hogy ha felmérgesítik, akkor ringbe száll. Ön szerint van esélye?

Kérdés az, hogy egy esetleges előválasztáson a budapestiek hogyan vélekednének. Az biztos, hogy Demszky Gábor 20 éves vezetése alatt komoly eredményeket ért el, hiszen mindig kiállt Budapestért, ellentétben Tarlós 8 éves ténykedésével, ami tele volt kudarccal.

Olvasta, hogy Demszky azért is bírálta a teljes ellenzéket, mert képtelen az utcára vonulni, és kiállni fővárosiakért? Miért nem teszik meg ezt?

Mert szerintünk nem ez a megoldás. A választók nem akarnak politikai jelszavakat skandálva az utcára vonulni, hanem a hétköznapi problémájukra szeretnének megoldást találni. Ebben akarunk részt venni, ehhez szeretnénk hozzásegíteni őket.

A főpolgármesterségért folytatott küzdelem mellett nagy a harc a kerületekért is. Ott már eldőltek a jelöltségek?

A legtöbb helyen előrehaladott tárgyalások vannak. De több helyen egyértelmű jelöltek vannak, gondoljon Angyalföldre és Kispestre, ahol fel sem merül, hogy ne a hivatalban lévő polgármester lenne az esélyes jelölt. Olyan hely persze akad, ahol több az ambíció, mint a pozíció, ott az előválasztás döntheti el, hogy ki lehet a befutó.

Az időközi választásokon elég szép eredményeket ér az ellenzék, de az kérdés, hogy tud-e versenyezni azzal, ha a kormány hatalmas pénzzel és ígéretekkel áll be a helyi jelöltek mögé?

Ez a kormányzati hazudozás már nyolc éve tart, az ígéretek legtöbbje nem valósult meg. Budapesten már a hetedik szuperkórház ötletét koptatja Fidesz. Továbbá a rendszer elfogyasztott már vagy 6-8 egészségügyi államtitkárt is, ennek ellenére az egészségügy helyzete folyamatosan romlik, mára katasztrófális állapotba került. Persze lehet hazudozni, hogy egyszer milyen szuper lesz minden, de ezt egyre kevesebben hiszik már el.

Pedig sok politikai ígéretet hallgathatnak még a választók, hisz az önkormányzati választásig még egy év van hátra. Nem lesz hosszú ez a kampány?

Ezt nem tudjuk. Az biztos, hogy az ellenzéknek még idén egyetlen jelöltre kell szűkíteni a főpolgármester, illetve a polgármester-jelöltek számát, mert a Fidesz boszorkánykonyhájában még nem mondtak le arról, hogy májusban előrehozott önkormányzati választást rendezzenek. Sok olyan jelzést kapunk, hogy a fővárosi, és a vidéki Fideszes önkormányzatok májusi választásra készülnek. Tarlós korai rajtja is ezt jelzi. Ez azonban nem szabad, hogy bennünket, vagy a választókat megtévessze.

Ne hátra nézzünk, csak előre!

A napokban egyértelműsítették: a változás szövetsége – az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok – közösen kívánnak a következő négy évben politizálni. Budapesten kiderült, a választók talán még egy ennél is szélesebb összefogást várták volna el a politikusoktól, és bizonyos fokig csalódással nyugtázták, hogy a széthúzás miatt elveszített mandátumokkal, a Fidesz kétharmadával kellett fizetni. Horváth Csaba, a fővárosi önkormányzat szocialista képviselő-csoportjának vezetője azt mondja, nem a sebeket kell nyalogatni, már a jövő évi helyhatósági választásokra kell készülni.

Ismét meglepte a nyilvánosságot: előválasztást javasol a VIII. és a XV. kerületi polgármesterek személyének kiválasztására.

Abból indultam ki, hogy Budapest nagyon jól teljesített az országgyűlési választáson, de ha tényleg csak egy-egy ellenzéki jelölt állt volna fel a Fidesz jelöltjeivel szemben, akkor akár mind a tizennyolc mandátumot meg lehetett volna nyerni. De ha „szűken” nézzük, akkor amennyiben öt körzetben még egy párt csatlakozott volna az együttműködéshez, tizenhét parlamenti helyet biztosan szerezhettünk volna, és máris nincs kétharmad, elhárul a veszélye annak, hogy a kormánypártok megszüntethessék a fővárosi önkormányzatot…

Orbán Viktor azt nyilatkozta, ez esze ágában sincs a kormánynak.

Ismerjük a miniszterelnököt, nem arra kell figyelni, mit mond, csak arra, amit cselekszik. De legyünk megengedőek: lehet, hogy az önkormányzatot, mint „olyat”, nem bántják, de attól még

a kormány nevezheti ki a főpolgármestert, vagy az élére odaállíthat egy államtitkári rangú „helytartót”.

Netán annyira megnyirbálják a jogköröket, az anyagi forrásokat, amivel az önkormányzatiság jelentősége gyakorlatilag megszűnik. Minden arról szól, hogyan lehet a lehető legtávolabbra vinni az emberektől a mindennapi életükkel kapcsolatos döntések lehetőségét. De ne hátra nézzünk, hanem előre. Azon dolgozzunk, hogy megtaláljuk a kerületek vagy a fővárosi önkormányzat élére a legalkalmasabb vezetőket.

Erre szolgálna az előválasztás?

Az ötlet persze nem új, nem én találtam fel a spanyolviaszt. Már 2014-ben, az országgyűlési választások idején egy-egy kisebb körben próbálkoztunk így a megfelelő személyek kiválasztásával. Akkor támogató aláírásokat gyűjtöttünk a jelöltek mellett.

Az eredmény?

Fél siker. Az ellenzéki pártok egy része akkor nem támogatta teljes szívvel ezt a kezdeményezést. Még abban az évben aztán az önkormányzati választással kapcsolatos hivatalos tárgyalásokon is felvetettem, de a partnereink lesöpörték az asztalról, mondván, kevés hozzá az idő.

Ha akkor másként döntünk, nem futottunk volna bele például a sikertelen Falus-projektbe sem.

Az eredménye az lett, hogy a Fidesz Budapesten is jócskán túlnyerte magát.

Jogilag kilencven nap áll rendelkezésre a XV. és a VIII. kerületben a polgármesterjelöltek kiválasztására. Megér ez egy újabb kísérletet?

Főpróbának feltétlenül. Ezért június közepéig akár meg is rendezhetnénk az előválasztást.

Ezúttal támogatnák az ellenzéki pártok is?

Még csak a tárgyalások elején tartunk, de nagyon bízom abban, hogy még elég elevenek mindenkiben a vereség emlékei. Abban is bízom, hogy minden párt megértette, hogy a korábbinál szorosabb összefogással, vagy éppen az előválasztással, 2014-ben is nemcsak több polgármesteri posztot, hanem képviselői és bizottsági helyeket is szerezhettünk volna. Ideje belátni,

azzal nem jutunk sehova, ha mindenki ragaszkodik a kedvenc „lovához”,

és csak arra hajlandó fogadni. Ha azt gondolja, hogy az ő jelöltje az egyetlen, aki meg tudja szólítani a kerület, vagy a főváros lakóit. Ha így futunk neki 2019-nek is, akkor két eset van: vagy minden választópolgár elmegy az urnákhoz és ott eldönti maga, kire voksol, vagy egy próbaválasztással megkönnyítjük a dolgát, és legesélyesebbet juttatjuk győztes pozícióba.

Gondolom, valamiféle forgatókönyvvel is készült a javaslatot megtámogatni.

Arra kérnénk minden szavazópolgárt, hogy mielőtt részt venne az előválasztáson, tegyen egy értéknyilatkozatot, amelyben egyértelműen állást foglal az ellenzék elképzelései és az orbáni politika elutasítása mellett.

Ezzel a trolloknak eleve a kedvét lehetne szegni,

hogy „belepiszkáljanak” a folyamatba.

Igénybe vennék az internetet is?

Semmiképpen. Nincs olyan szoftver, amit nem lehet meghekkelni. Ebben a folyamatban csak személyesen lehetne részt venni. Élő, hús-vér emberek kezébe tennénk a döntést. Elmennének, regisztrálnának, aláírnák a nyilatkozatot, amiben olyan dolgok mellett kellene állást foglalni, ami egy fideszes számára kínos lenne.

Ahogy most láttuk, a választást is meg lehet „buherálni”, egy előválasztást miért ne lehetne?

Ebbe is bele lehetne kotnyeleskedni, de nem biztos, hogy ennyire „érdeklődne” a dolog iránt a kormányzat. Amúgy, ha nagyon sokan vállalnák a részvételt, néhány száz fideszes bajkeverő sem tudna komoly zavart okozni. A kétmillió budapestiből 1 millió 350 ezer embernek van szavazati joga. Ha budapesti szinten 100 ezer ember veszi a fáradtságot voksolni, abból már meglehetős biztonsággal lehet következtetni az alkalmas jelöltek személyére. És még valami:

ha a kampányt már előre lefolytatjuk, a választásra sokkal „csendesebb” körülmények között kerülne sor,

nem kellene a pártoknak az utolsó pillanatig veszekedni, ki lépjen vissza és ki nem.

A mostani választás tapasztalatai alapján feltételezi a jelenlegi pártokról ezt az önmegtartóztatást?

Ennyi elveszített választással a hátunk mögött nem megérteni ezt, gazemberség volna minden politikustól. E nélkül a szisztéma nélkül én ma nem látok egyetlen olyan módszert sem, ami transzparens, és ami segíti a választók eligazodását. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen előválasztásban nem minden pártnak érdeke részt venni, de kíváncsi volnék arra a politikai formációra, amely a mostani, április 8-i botrányos leszerepelés után fel meri vállalni a távolmaradását, mondván, neki ne mondja meg senki, kit indítson valamelyik önkormányzati tisztségért. Ha ezt tenné, a választó egészen biztosan megbüntetné érte.

Szocialista képviselők a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Hol tart az előválasztással kapcsolatos koordináció?

Az elején. Már beszélgettünk erről, túl vagyunk a puhatolódzáson, a javaslatot a lebonyolítás részleteivel a jövő héten készülünk elküldeni minden érintettnek. Most csak két – nagyon fontos – körzetről van szó, a csatlakozással senki nem veszíthet semmit.

A főpróbát egy év múlva követheti az „előadás”,

addig még az esetleges hibák kiküszöbölésére is volna mód. De azért biztosan akadnak még, akik úgy gondolják, fontosabb döntések születhetnek a sötét szobákban vagy a benzinkutaknál sustorogva, mint nyíltan, megméretődve. Be kellene látni, ha az „automatába” ugyanazt a rossz érmét próbáljuk bedobni 2019-ben és 2022-ben is, amelyet már 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is kiköpött, ugyanez történik majd.

Milyen szerepet szán mindebben önmagának?

Én most a párt újjáépítésén kezdtem el dolgozni. Az utóbbi tíz évben önkormányzati politikus lettem, ezekkel a tapasztalataimmal próbálok segíteni a vidéki kollégáknak is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK