Kezdőlap Címkék Együttműködés

Címke: együttműködés

Orbán: “Kijev számára a háború elveszett”

Polonius
-
0
Orbán: “Kijev számára a háború elveszett”

“Készülünk Donald Trump elnökségére“ – mondta Orbán Viktor Bécsben, ahol részt vett a svájci Weltwoche geopolitikai fórumán, és találkozott a Szabadságpárt vezetőivel, akik először értek el első helyet a választáson Ausztriában.

A Szabadságpárt – Orbán Viktorhoz hasonlóan – igen jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A Weltwoche geopolitikai fórumán kiderült az is, hogy a német szociáldemokrata Gerhard Schröder, aki Angela Merkel előtt volt kancellár, szintén Trumpot várja a Fehér Házba, mert tőle várja az ukrajnai háború lezárását. A nagy kérdés az, hogy mi lesz azután?

Újrakezdhető-e a nagy német álom az eurázsiai együttműködésről?

Ez eredetileg Bismarck, a vaskancellár álma volt Németország és Oroszország szövetsége az angolszász világgal szemben. Szépen csendben ezt az álmot elevenítette föl Kohl kancellár a német egyesítés után a huszadik század végén. Ezt folytatta a szociáldemokrata Gerhard Schröder és Angela Merkel, aki Orbán Viktor egyik be nem vallott mentora volt. A magyar miniszterelnök keleti nyitása ebbe illik bele, csakhogy Németország Putyin Ukrajna elleni agressziója után, kihátrált az európai – orosz – kínai együttműködésből. Orbán mint utolsó mohikán, kitart emellett az elképzelés mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter így beszélt erről Minszkben az eurázsiai konferencián, melyen felszólalt Lavrov orosz külügyminiszter is:

”a nemzetközi közösségnek a hidak felégetése helyett a hidak építésére kellene váltania. Vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, melyből minden fél sokat profitálhat”

– hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Minszkben.

Szijjártó Péter hozzátette: “ha nem következik be hamarosan változás a globális politikában, akkor a világ ismét blokkokra fog szakadni, ami ellentétes Magyarország érdekeivel. Ezért a magyar kormány a konnektivitás erősítésére törekszik. A párbeszéd hiánya miatt az Európai Unió kevésbé biztonságos és kevésbé versenyképes hely lett mint ezer nappal korábban.”

Ez célzás Putyin Ukrajna elleni agressziójára, mely 2022 február 24-én kezdődött meg.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Az amerikai stratégiai szakértők számára nem elfogadható egy európai – orosz – kínai együttműködés, mert egy kétmilliárdos blokk túlságosan erős kihívás lenne az USA számára. Washington olyan szövetségi rendszert akar, melyben az USA irányítása mellett Észak Amerika, Európa, Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland  venne részt. Ez megfelelő ellensúly lehet a kínai kihívással szemben. Európa népei erre az amerikai koncepcióra szavaznak, és ezt képviseli Donald Trump is.
Hol van itt játéktere a magyar diplomáciának?

Óriási üzlet a Párduc tank, melyet Zalaegerszegen is gyártanak majd

Kenderessy Milán
-
0
Óriási üzlet a Párduc tank, melyet Zalaegerszegen is gyártanak majd

A német Rheinmetall és az olasz Leonardo kedden együttműködési megállapodást írt alá közös vállalat alapításáról, mely tankokat gyárt majd a többi között Zalaegerszegen is.

A német és az olasz cég 50-50%-ban részesedik a vállalkozásban. A tervek szerint a Párduc tankok különböző változatait Németországban és Magyarországon gyártják míg a végső összeszerelés Olaszországban lesz La Spezia városában. Armin Papperger, a Rheinmetall főnöke szerint 23-24 milliárd eurós megrendelésre számítanak. Az ok: az ukrajnai háború, ahol a drónok villámgyorsan pusztítják el a harckocsikat.

A Rheinmetall főnökét megpróbálta meggyilkolni az orosz titkosszolgálat

Az amerikai és a német kémelhárítás közösen akadályozta meg, hogy a Rheinmetall főnökét megöljék az orosz hírszerzés erre szakosodott hivatásos gyilkosai. Moszkvában állítólag Putyin elnök személyesen adott erre parancsot, mert rendkívüli mértékben zavarja őt, hogy a Rheinmetall tankjai és lőszerei  milyen intenzív szerepet játszanak az ukrajnai frontokon. Még jobban zavarja Putyint, hogy a Rheinmetall tankjait immár Ukrajnában is összeszerelhetik.

A NATO brüsszeli központjában nagyon is komolyan veszik az orosz gyilkossági és szabotázs kísérleteket:

„Nagyon is hiszek abban, hogy az oroszok szabotázs akciókat hajtanak végre Nyugaton, melyek olykor emberek életébe is kerülhetnek. Mindennek stratégiai következményei is vannak”

– hangsúlyozta egy magasrangú NATO tisztviselő, aki a CNN tudósítójának nyilatkozott. Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács nem nyilatkozott a konkrét ügyről, de szóvivője hangsúlyozta:

”Az USA intenzíven együttműködik NATO szövetségeseivel ezen a téren is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az oroszok szabotázs akciókat szerveznek Nyugaton, de ez nem tart vissza minket attól, hogy támogassuk Ukrajnát.”

Biden amerikai elnök a tervek szerint a múlt héten Rammsteinben találkozott volna európai vezetőkkel, hogy megvitassa velük az ukrajnai háborút, de ezt elhalasztották a floridai hurrikán miatt. Berlinben ezen a héten szűkebbkörű csúcsot rendeznek az ukrajnai háborúról: ezen az amerikaikon és a németeken kívül a britek és a franciák vesznek részt. A francia hadügyminiszter jelezte: bár Párizs 3 milliárd eurós katonai támogatást ígért idén Ukrajnának, de ennél csak kevesebbet tud adni költségvetési problémák miatt. “Valamivel több mint 2 milliárd eurós támogatást tudunk idén nyújtani Ukrajnának” – jelentette ki a védelmi miniszter Párizsban.

Amerikai vád: Kína erőteljesen segíti az orosz háborús gépezetet

Polonius
-
0
Amerikai vád: Kína erőteljesen segíti az orosz háborús gépezetet

“A kínaiak segítik az orosz hadiipart, cserében Moszkva olyan technológiákat ad át Kínának, melyeket eddig megtartott magának” – hangsúlyozta brüsszeli sajtóértekezletén az amerikai külügy második embere.

Kurt Campbell államtitkár a NATO és az Európai Unió szervezeteinek vezető szakértőivel tárgyalt, majd tájékoztatta a sajtót. “Mindkét kormányzat rejtegetni kívánja ezt a magas szintű katonai együttműködést“ – jelentette ki az amerikai külügyi államtitkár. Aki hangoztatta, hogy különösen az zavarja Washingtont: Peking olyan katonai technológiákhoz juthat, amellyel eredményesebben szállhat szembe az amerikai flottával a Dél-kínai tengeren. Miről van szó? Tengeralattjáró, repülőgép és rakéta technológiáról, melyek erősíthetik a kínai flottát illetve a légierőt.

Washington folyamatosan arra biztatja NATO szövetségeseit, hogy ne csak Oroszország ellen alkalmazzanak szankciókat az ukrajnai háború miatt, de korlátozzák kapcsolataikat Kínával is, mert egyre erősödik a katonai együttműködés Peking és Moszkva között. A nemrég százéves korában elhunyt Kissinger ex külügyminiszter többször is figyelmeztette Washingtont, hogy hidegháborús diplomáciája közelebb hozza egymáshoz Kínát és Oroszországot holott az USA-nak az az érdeke: a két nagyhatalom jobb kapcsolatokat ápoljon Washingtonnal mint egymással. A Biden adminisztráció másképp gondolja: 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánították Kínát és Oroszországot.

Miről tárgyalt Jake Sullivan Pekingben?

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója hivatalosan az amerikai elnök és Hszi Csin-ping csúcstalálkozóját készítette elő, ezért is fogadta őt a kínai államfő. Jake Sullivan ezenkívül találkozott a kínai vezérkari főnökkel és több más magasrangú kínai katonával. Nem sokkal ezután videó konferencia jött létre, melyen a térségben állomásozó amerikai flotta parancsnoka elbeszélgetett a területileg illetékes kínai tábornokkal. Ilyen megbeszélésre már évek óta nem került sor.

Jake Sullivan állítólag azt ígérte a kínaiaknak, hogy amennyiben Kamala Harris nyeri az elnökválasztást, akkor a kapcsolatok normalizálására számíthatnak Washingtonnal. Donald Trump is úgy nyilatkozott a Fox Newsnak, hogy jó kapcsolatokra törekszik Kínával: ”remélem, hogy Hszi elnök is tisztában van ezzel.”

Még senki sem tudhatja: miképp alakul a világ két legnagyobb hatalmának viszonya az amerikai elnökválasztás után. Peking igyekszik elkerülni a katonai szembenállást, mert tisztában van azzal, hogy az USA ezen a téren még sokkal erősebb, ráadásul fontos szövetségesei vannak: Ausztrália, India, Japán stb.

Peking a gazdasági verseny híve, mert arra számít, hogy e téren legyőzheti az Egyesült Államokat. Hszi Csin-ping elnök G2 megoldást akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt kormányozza a világot, de ezt mind Kamala Harris mind pedig Donald Trump elutasítja.

Trump antiglobalista politikája véget vethet a dollár világuralmának

Polonius
-
0
Trump antiglobalista politikája véget vethet a dollár világuralmának

Azt jósolja a japán Nikkei nem sokkal azután, hogy a japán tőzsde mélyrepülése fellendülésbe csapott át, hogy érhet a dollár elsődlegessége. A részvényárfolyamok esése meghaladta az 1987-es negatív rekordot amikor Washington megállította Japán nyomulását a világpiacon, és a Plaza Egyezménnyel véget vetett a japánok nagyhatalmi ábrándjainak.

Most azonban új és hatalmasabb kihívó jelentkezett: Kína, amely 1,4 milliárdos népességével és diktatórikus vezetésével, mely ügyesen használja ki a piacgazdaságot az ország erejének növelésére, ezért az Egyesült Államok már 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Pekinget. Trump már korábban megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden elnök fokozta: immár nem Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak hanem Mexikó – jelentős részben persze azért, mert a kínaiak jórészt az USA déli szomszédján keresztül kerülik meg meg a szankciókat. Trump fogadkozik: ha újra ő lesz az elnök, akkor lesújt Mexikóra is emiatt. Mi lesz ebből? Kereskedelmi és pénzügyi háború? Mindenki harca mindenki ellen?

A dollár nem marad sokáig általános tartalék valuta

Ezt jósolja Satiyait Das a Nikkei portálon. Arra alapozza véleményét, hogy a geopolitikai feszültség miatt növekszik a protekcionizmus mindenütt, gyengül a szabadkereskedelem és a tőkeáramlás.

Paradox módon az USA, amely mindeddig a szabadkereskedelem szószólója volt, sőt erre alapozta a világkereskedelmet és a dollár világuralmát, maga az, amely lebontja ezt a globális rendszert.

Kína épp ellenkezőleg a szabadkereskedelem mellett érvel, mert bízik a versenyképességében. Nem véletlenül hiszen Biden 100%-os külön vámot kényszerült kivetni, hogy megállítsa a kínai elektromos járművek térhódítását az Egyesült Államokban. A kínaiak annyival olcsóbban tudnak elektromos járműveket exportálni, hogy az USA és az Európai Unió védővámok mögé menekül.

Ha viszont irányzat lesz az autarchia (önellátás), akkor jóval kevesebb dollárra lesz szükség – írja a Nikkei, amely arra is rámutat, hogy a kínaiak mind gyakrabban használnak jüant a kereskedelemben Oroszországgal, Iránnal és más közel-keleti államokkal.

A japán portál ezért arra hívja fel az ázsiai döntéshozók figyelmét, hogy kezdjenek el gondolkodni azon, hogy

mi következik a dollár világuralma után?

Trump ex külügyminisztere megőrizné a dollár világhatalmi szerepét

Pompeo, aki a Wall Street Journalban  tett javaslatot Trumpnak az új külpolitikára meg akarja őrizni a dollár vezető szerepét megismételve Henry Kissinger külügyminiszter bravúrját, amely a hetvenes években az olaj kereskedelemben találta meg az amerikai fizetőeszköz biztos fedezetét miután az USA 1971-ben lemondott az arany alapról. Kissinger a Jom Kippur háború után  nemcsak a Közel Keleten teremtett békét hanem új paktumot kötött Szaúd Arábiával, a világ legnagyobb olaj exportőrével: kereskedni az olajpiacon csakis dollárban lehet! Pompeo ezért új paktumot javasol Szaúd Arábiával: az USA és Szaúd Arábia együtt irányítsa az olajkereskedelmet a világon kiszorítva onnan az oroszokat, akikkel jelenleg Mohamed bin Szalman herceg trónörökös vígan együttműködik. Ma Putyinnal ők ketten határozzák meg az olaj árát, és ez nagyon nem tetszik az Egyesült Államoknak. Biden elnök személyesen kérte Mohamed bin Szalman herceget, hogy szakítson az együttműködéssel Oroszországgal, és térjen vissza az amerikai szövetséghez.

A szaúdi trónörökös látványosan elutasította az Egyesült Államok elnökét,

majd pedig belépett a BRICS szövetségbe, ahol Kína és Oroszország játssza a vezető szerepet. Peking létrehozott egy békemegállapodást Szaúd Arábia és Irán között.

Trump elnöksége első külföldi útját a Közel Keleten tette meg: Szaúd Arábiával óriási fegyverüzletet kötött. Hiába. Szaúd Arábia Oroszországgal és Kínával paktál, egyre inkább távolodik az Egyesült Államoktól.

Szaúd Arábia palesztin államot követel Izraeltől, Benjamin Netanjahu – Trump szövetségese – erről hallani sem akar. Így kicsit nehéz lesz megújítani az amerikai – szaúdi szövetséget. Ha viszont az olaj kereskedelem nem biztosítja a dollár világuralmát, akkor mi fogja? Biden és Kamala Harris válasza erre az, hogy a nyugati szövetségi rendszer gazdasági és technológiai fölénye (ide tartozik Japán is). Trump viszont semmibe veszi szövetségeseit is, ezért aktuális lehet a Nikkei figyelmeztetése: fel kell készülni arra a korszakra amikor a dollár világuralma véget ér.

Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

ki
-
0
Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

A kérdés Ursula von der Leyen újraválasztását követően hiszen Brüsszel döntése egyértelmű: a bizottság a következő öt évben csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak, amennyit muszáj, viszont igyekszik megvonni Orbán Viktor vétójogát.

Programnyilatkozatában Ursula von der Leyen, aki személy szerint is bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök az unió soros elnökségét a saját céljaira használja fel. Orbán Viktor szokásos pénteki rádió nyilatkozatában ugyan arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen a mi alkalmazottunk”, de ez koránt sincsen így, mert a Tanács – az állam és kormányfők testülete – jelentős mértékben meggyengült annak következtében, hogy a francia és a német vezetés súlyos vereséget szenvedett az európai választáson, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig végülis nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, aki ennek ellenére megkapta a bizalmat további öt évre. Merkel kancellár idején a brüsszeli bizottság elnöke valóban másodhegedűs volt az Európai Unióban, de Olaf Scholz pozíciója távolról sem ilyen meghatározó. Macron elnök szeretett volna Merkel kancellár örökébe lépni, de belpolitikai problémái ezt nem teszik lehetővé.

Merre halad az Európai Unió?

Ursula von der Leyen programnyilatkozatában az első helyen az új helyreállítási alapot említette, melyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke javasolt annak érdekében, hogy Brüsszelnek legyen elég pénze a nagy célok elérésére: digitális felzárkózás az USA-hoz és Kínához, zöld átmenet, az ukrajnai háború finanszírozása stb.

Hogy jönne létre ez az új helyreállítási alap? Úgy mint a régi 750 milliárdos alap: közös hitelfelvételből! Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, de az Európai Unió másképp nem tud pénzt csinálni hiszen a tagállamok nem adnak több pénzt a közös kasszába. Orbán Viktor egyből közölte, hogy ezt nem helyesli, és bele is íratta ezt a magyar alkotmányba. Mario Draghi azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el többségi határozattal az új helyreállítási alapot, és az a tagállam, amely nem kér belőle, az nem is kap egy centet sem! Nem véletlenül Olaszország ex miniszterelnöke találta ezt ki hiszen Olaszország kapta a legtöbbet a régi helyreállítási alapból: 200 milliárd eurót.

Orbán zsebe üres

A nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem tud működni az uniós eurómilliárdok nélkül – jól tudja ezt Orbán Viktor is. Ezért Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy a Nemzeti Bank elnöke érdeklődjön: hajlandó-e Kína pénzügyileg támogatni a magyar kormányt? A válasz lehangoló volt: Peking kormányokat nem támogat, de beruházásokra természetesen hajlandó Magyarországon.

És ha jön Trump?

Az esélyes elnökjelölt barátságát Orbán Viktor tízmillió dollárért vásárolta meg miközben teljesen tisztában volt vele: Trump üzletember, csak annak ad pénzt, akitől azután még többet várhat cserébe. Orbán nem tud üzletet ajánlani Trumpnak. Akkor mégis miért fontos Trump “barátsága”? Mert Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort: ha a demokraták maradnak a Fehér Házban, akkor erre még marad négy évük. Magyar Péter az USA nagykövetség támogatásával fenyegeti Orbán politikai pozícióját miközben Brüsszel pénzügyileg gyengíti azt.

Mi lesz így 2026-ban, ha Orbán Viktornak nem lesz 1500 milliárd forintja a választók megvásárlására?

Ez izzasztja a magyar miniszterelnököt, aki nem bukhat meg, mert akkor az új főügyész kínos kérdéseket tehetne fel neki,  családjának és hűséges oligarcháinak. A többi között Mészáros Lőrincnek, aki egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így majdnem eléri az 1000 milliárd forintot! Mégis miért? Ezt egyelőre senki sem kérdezi Magyarország leggazdagabb emberétől, aki az ő Andreájával luxus jachton nyaral Monte Carloban miközben a lakosság kétharmadának nem telik nyaralásra. Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett a nemzeti együttműködés rendszere alatt – hangsúlyozza Magyar Péter, és ezzel szemben Orbán Viktor nemigen tud semmit sem felhozni. Pénz hiányában a nemzeti együttműködés rendszerének hanyatlása megkezdődött, de Orbán profi politikus, sokáig elhúzhatja az agóniát miközben Magyarország az utolsó helyről már nem csúszhat lejjebb az Európai Unióban.

Zelenszkij békecsúcsra hívta Orbánt

FüHü
-
0
Zelenszkij békecsúcsra hívta Orbánt

Volodimir Zelenszkij államfő május 8-án telefonbeszélgetést folytatott Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral.

Az ukrán államfő szerint az Orbánnal folytatott beszélgetés „hosszú és lényegre-törő volt”. Zelenszkij meghívta a Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő hónapban tartandó svájci békecsúcsra.

Kiemelten szó esett Ukrajna és Magyarországgal közötti jószomszédi kapcsolatokról, valamint a kereskedelem, az energia és a logisztika terén folytatott együttműködés fejlesztéséről.

A beszélgetés során mindkét ország vezetői

„a kétoldalú kérdések teljes körének kölcsönösen előnyös megoldása érdekében további lépéseket is egyeztettek”.

Havasi Bertalan –  Orbán szóvivője – a telefonbeszélgetés témáiról az MTI-nek nyilatkozva elmondta: A beszélgetés során „a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos eleme szóba került. A találkozó legfőbb témája a háború és a béke kérdése volt”.

Orbán azt mondta Zelenszkijnek, hogy Magyarország kész minden békéhez vezető kezdeményezést és erőfeszítést támogatni, és folytatni fogják a tárgyalásokat.

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

Kenderessy Milán
-
0
Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Lengyel-ukrán viszály

ki
-
0
Lengyel-ukrán viszály

Lengyelország a legfőbb támogatója Ukrajnának a NATO-ban és az Európai Unióban, de a két állam határán mégis különös állapotok alakultak ki miután a lengyel kamionosok tiltakozásához csatlakoztak a gazdák is – írja a New Yorki Bloomberg.

Az ok: az Európai Unió úgy kívánja támogatni Ukrajnát, hogy beengedi az olcsó ukrán gabonát, és lehetővé teszi az ukrán fuvarozóknak, hogy alákínáljanak árakban az uniós vetélytársaknak. Mindez nemcsak Lengyelországot érinti: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Litvánia fuvarozói levélben fordultak Ursula von der Leyen asszonyhoz annak érdekében, hogy a brüsszeli bizottság szüntesse meg az ukrán fuvarozóknak nyújtott kedvezményt. Gabona ügyben hasonló a helyzet.

A jobboldali PiS jelentős részben amiatt veszített a nemrég megtartott választáson, mert hagyományos szavazó, a parasztgazdák nem őket támogatták illetve távol maradtak a választástól. A Parasztpárt utóda jelenleg egy új csoportosulás tagja, amely hatalomra juthat amennyiben Donald Tusk alakít kormányt. Ha megalakul a Tusk kormány, akkor ugyanezzel a problémával néz szembe: miközben diplomácia alapszempont Ukrajna támogatása, gazdaságilag Ukrajna komoly problémát jelenthet hiszen potenciálisan hatalmas mezőgazdasági export kapacitása van, ez pedig lenyomhatja az árakat az Európai Unióban.

Ukrajna uniós tagsága

Varsó ezt minden tekintetben támogatja míg a magyar kormány nyíltan ellenzi. Orbán Viktor el is mondta, hogy Ukrajna nincs felkészülve az uniós tagságra. A magyar diplomácia ezzel szemben Szerbia és más balkáni államok felvételét preferálja. Orbán fügefa levele a kárpátaljai magyarság sorsa. A háború következtében már alig maradtak magyarok Kárpátalján, amely ugyan távol esik a harcoktól, de az általános nyomorúság így is kivándorlásra ösztönzi a lakosságot. Ukrajna népessége 1991-ben a függetlenség kikiáltása idején 52 millió volt, ma ennek alig több mint a fele. Kárpátalján 140 ezer magyar élt amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból, ma ennek valószínűleg csak a fele. Bár Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de ezt mégiscsak szinte mindenki megszerezte. Kárpátalja magyarságának vezetői jórészt Magyarországon élnek. Leghíresebb kulturális képviselőjük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti színház igazgatója, aki Kijevben végezte tanulmányait.

Miután Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ezért Zelenszkij elnök jelezte: a háború utáni újjáépítésben nem számítanak Magyarországra.

Persze Ukrajna újjáépítése csak a háború befejezése után kezdődhet meg mint ahogy az ország uniós felvétele is csak ezután válik lehetőséggé. Ha azután Ukrajna bekerül az Európai Unióba, akkor erős lengyel-ukrán blokk alakulhat ki, amely komolyan beleszólhat az uniós döntésekbe. Blinken amerikai külügyminiszter szoros lengyel-ukrán katonai szövetséget képzel el, amely ellensúlyozhatná Oroszország fenyegetését.

Blinken terve szerint a magyar-lengyel együttműködést felváltaná a lengyel-román szövetség, amely sziklaszilárdan támogatja a NATO-t és az Európai Uniót ellentétben Orbán Viktorral, aki Brüsszellel és Washingtonnal szemben szervez nemzeti konzultációt.

Közeledik Kína és az USA?

Polonius
-
0
Közeledik Kína és az USA?

“Készenállunk az együttműködésre”- üzente Hszi Csin ping elnök az Egyesült Államoknak, ahol a héten Vang Ji külügyminiszter előkészíti az APEC csúcstalálkozót.

Az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezete a jövő hónapban tartja meg csúcsértekezletét, melyen létre jöhet egy újabb csúcstalálkozó Biden és Hszi Csin ping között. A két politikus jól ismeri egymást hiszen alelnök korukban gyakran tárgyaltak az amerikai-kínai kapcsolatokról, amelyek Obama elnök idején még sokkal jobban álltak mint jelenleg. Amint Joe Biden elnök lett, új diplomáciát hirdetett meg – szakítva Henry Kissinger ötven éves külpolitikájával, és stratégiai ellenfélnek jelölte  meg Kínát és Oroszországot. Már Trump elnök is kereskedelmi háborút folytatott Kína ellen, de Biden idejében ez szisztematikus kormányzati erőfeszítéssé vált. A Nobel díjas Krugman professzor a New York Timesban már arra hívta fel a figyelmet, hogy Biden elnök chip politikája szisztematikusan meg akarja fojtani a kínai fejlesztést, hogy ezzel akadályozza Kína világhatalmi terveit.

Washingtonban azt követően kezdték komolyan venni Kína világhatalmi terveit, hogy Hszi Csin ping elnök meghirdette a G2 programot Hangcsouban a G20 konferencián.

Ez lényegében azt jelentette, hogy Peking egyenrangú szerepet kíván játszani a globális politikában és gazdaságban az Egyesült Államokkal. Ezt Washingtonban elutasítják.

Hszi Csin ping fejmosást kapott a veteránoktól

Kínában az a szokás, hogy augusztusban a kormányzati üdülő központban, Pejtahoban összegyűlnek az ország vezetői, akikhez csatlakoznak a kommunista párt veterán káderei is. Hszi Csin ping elnök, aki elődeinél nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, kínos meglepetésben részesült: nekitámadtak a veterán vezetők mondván: az ő politikája miatt romlott meg a kapcsolat az Egyesült Államokkal, melyet oly sikeresen alapozott meg Teng Hsziao ping, a kínai reformok atyja.

Hszi Csin ping elnök megszívlelte a kioktatást, és villámgyorsan kirúgta vadonatúj külügyminiszterét, aki a kemény vonalat képviselte az USA-val szemben. Amíg Washingtonban volt nagykövet addig a kutya sem állt szóba vele. A külügyminiszter utolsó dobása az volt, hogy több mint öt órán át tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben, és nem ért el semmit. Eltűnt, majd hamarosan közölték: immár elődje az utóda is. Vang Ji csütörtökön Washingtonba utazik, hogy előkészítse az amerikai-kínai csúcstalálkozót az APEC konferencia keretében.

Hszi Csin ping elnök kirúgta vadonatúj hadügyminiszterét is, aki nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával Szingapúrban noha Lloyd Austin USA védelmi minisztere ezt szorgalmazta. A szerencsétlen kínai hadügyminiszter Hszi Csin ping elnök kemény vonalát követte, és így elérte a végzet. Kína elnöke rájött arra, hogy kemény nacionalista vonala nem hoz eredményt.

Teng Hsziao ping nem véletlenül hangsúlyozta azt, hogy Kínának szépen csendben kell végrehajtania nagy tervét: világhatalmi szerepének visszaállítását.

A kínai kommunista párt veteránjai azt javasolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy térjen vissza nagy elődje útjára, és keresse az együttműködést az USA-val miközben persze céljai változatlanok: Kína éppoly nagyhatalom legyen mint a tizennyolcadik század végén amikor a császár Pekingben visszautasította a brit diplomácia közeledési kísérletét. A visszautasítást követően a tizenkilencedik század és a huszadik első fele a megaláztatások időszakává vált Kína számára. Az országot vaskézzel vezető kommunista párt azt vállalta fel Teng Hsziao ping uralkodásától fogva, hogy Kínát újra világhatalommá teszi.

“Ha az Egyesült Államokat érdekelté tesszük Kína felemelkedésében, akkor nyert ügyünk van!”

– hangsúlyozta Teng Hsziao ping, akinek 1978-ban megkezdett reform politikája sikerrel járt , és nagyhatalommá tette Kínát.

Hszi Csin ping most békejobbot nyújt Joe Bidennek, aki újraválasztásért küzd az Egyesült Államokban miközben két háború finanszírozását kell megszavaztatnia a vonakodó kongresszussal. Ilyen körülmények között egy sikeres amerikai-kínai csúcstalálkozó mindkét elnök számára fontos lehet arról nem is beszélve, hogy a világ is mennyit profitálna az enyhülésből Kína és az USA között.

A kínaiak már a spájzban vannak

Polonius
-
0
A kínaiak már a spájzban vannak

Dinamikus az együttműködés Kína és Szerbia hadserege között – ezt erősítette meg az egyezmény, melyet a szerb hadügyminiszter írt alá Pekingben.

Orbán Viktorral egy időben népes szerb küldöttség is tárgyalt Pekingben, ahol a hadügyminiszter, Milos Vucsevics ebből az alkalomból nyilatkozott a Global Timesnak, a hatalom angol nyelvű lapjának.

“Hálásak vagyunk Kínának azért az acélos barátságért, mellyel mellyel a múltban is támogatta Szerbiát, és Koszovó ügyében most is kiáll mellette”

– nyilatkozta a szerb hadügyminiszter, aki arra célzott, hogy amikor NATO harci gépek bombázták Szerbiát a délszláv háború idején, Peking akkor is Belgrád mellett állt.

“Mindörökké hálásak leszünk azért, amit a tragikus 1999-es évben Kína értünk tett” – hangsúlyozta a hadügyminiszter. Aki rámutatott arra, hogy a térség többi állama amerikai vagy orosz fegyvereket vásárolt míg a szerbek kínai drónokat és légelhárító rakétákat vettek Pekingtől.

“A kínai FK 3-as légelhárító rakéta rendszerrel meg tudjuk védeni a légterünket” – jelentette ki Vucsevics hadügyminiszter Pekingben. Hozzátette:

”a NATO azzal vádol bennünket, hogy a kínai fegyverek vásárlásával felborítjuk a régió katonai egyensúlyát, de amikor más országok amerikai fegyvereket vesznek, akkor sohasem hallunk erről.”

Tajvan= Koszovó

Erre kérdezett rá a kínai riporter, mire a szerb hadügyminiszter így válaszolt : “Kína mindíg kiállt amellett, hogy Koszovó-Metohija Szerbia része, ezért hálásak vagyunk. Vucsics elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, többször is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Csak egy kormány létezik, és az Pekingben van. Kína esetében különösen nagyra értékeljük azt, hogy nincsen előfeltétele az együttműködésnek mint más nagyhatalmaknál. Épp ezért Kína Szerbia stratégiai partnere. Az együttműködés éppúgy kiterjed a gazdaságra mint a fegyveres erőkre vagy az oktatásra és az egészségügyre” – nyilatkozta a Global Timesnak Vucsevics szerb hadügyminiszter Pekingben.

12341. oldal a 4-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség