Kezdőlap Címkék Együtt

Címke: együtt

A DK egyéni körzetekben való együttműködésre tett ajánlatot az Együttnek

A Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot. Erre eddig nem kaptak választ.

Gyurcsány Ferenc azért ajánlotta a közös listát az Együttnek, mert a jelenlegi, nagyjából 1 százalékosra mért támogatottságuk alapján  félő, hogy ha nem érik el az 5 százalékot, az Együttre leadott szavazatok elveszhetnek a demokratikus oldal számára. A DK álláspontja szerint közös lista felesleges olyan pártok esetében, amelyek biztosan 5 százalék fölött lesznek (MSZP, DK), de a billegő, vagy kiesés rémétől fenyegetett pártok esetében hasznos lehet.

A közös listára vonatkozó DK-s ajánlatot az Együtt elutasította, ezért a Demokratikus Koalíció új javaslatot tett. Több körzetet is felajánlottak Juhászéknak, köztük győzelemre esélyes budapestit is. Cserébe azt várják, a hogy két párt közötti népszerűségi arányokat is figyelembe véve, az Együtt húszegynéhány körzetben ne indítson ellenjelöltet a DK, az MSZP és a Párbeszéd által már elfogadott, koordinált jelölttel szemben.

A DK ez ügyben az Együtt válaszára vár.

Újabb 300 millió forint gurult az Orbán-közeli Nehéz Kőhöz

0

Az Együtt szerint Orbán Viktor a magyar emberek arcába hazudott, amikor tagadta, hogy közpénzből gazdagszik családja, és arra szólítják fel Orbán Viktort, hogy számoljon el azzal, mennyi közpénz folyt be családtagjai vállalkozásaiba.

Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a Direkt36 által megszerzett dokumentumok alapján bebizonyosodott, hogy

az egyik Orbán-cég alvállalkozóként vesz részt az egyik legnagyobb jelenleg zajló állami építkezésben, a dél-balatoni vasútfelújításban.

A Nehéz Kő Kft. nevű fuvarozó cég közel 300 millió forinthoz jut ebből a projektből. Az Orbán család cégei alsóbb szinten vettek részt állami projektben, jelenlétük ezért tudott rejtve maradni.

Az Együttnek az a véleményem, hogy ettől a pillanattól kezdve Orbán Viktor nem hazudhat tovább: bár a családja nem jelenik meg közvetlenül a közbeszerzéseken, de rendszerint ott van az azokat megnyerő cégek alvállalkozójaként. Így tehát arról sem hazudhat tovább, hogy közpénzből gazdagszik családja.

A miniszterelnök jól látható módon nem dicsekszik azzal, hogy saját pénztárcájának tekinti a magyar emberek pénzét, beleértve az EU-s támogatásokat is. Újságírói kérdésre egy éve például még azt hazudta, meg van lepődve, hogy azt állítják, van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként a családjából elindult valaki.

120 perc – 2018. január 22. 16:00

0

Az Együtt üdvözli, hogy a főügyészség nyomozást rendelt el Tiborcz volt cége ügyébenA Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. Ügyében. Az Orbán Viktor vejének tulajdonában csúcsra tört cég több városban korszerűsíthette a közvilágítást uniós pénzből. Az ezekhez kapcsolódó közbeszerzések ügyében tárt fel súlyos szabálytalanságokat az OLAF.

Az USA 2019 végéig Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét

Az izraeli hivatalos látogatáson levo amerikai alelnök, Mike Pence jelentett be a Knesszetben, hogy még 2019 vége előtt az amerikai diplomaták Tel Aviv-ból Jeruzsálembe költöznek. Ezzel erősítik meg Donald Trump elnök döntését, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként.

Életének hetvenegyedik évébenelhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész.

Dunaújváros egyik legemblematikusabb képzőművészét, a dunaújvárosi Modern Művészetért Alapítvány, majd Közalapítvány első kuratóriumi elnökét, több generáció mesterét gyászolja az általa is megálmodott Kortárs Művészeti Intézet.

Abbász az EU-ban

A palesztin állam mihamarabbi elismerésére szólította fel az Európai Uniót és tagállamait Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfőn Brüsszelben.

 

 

 

Lapszem 2018. január 22.

0

Ma a Vincék és az Artúrok ünneplik névnapjukat. Egyre borúsabb lesz ismét az idő, délután már előfordulhat kisebb havazás, havas eső. Szél helyenként lesz csak. A hőmérséklet nappal 1 és +4, késő estére -7 és +2 fok között alakul. Nézzük, miről írnak a mai lapok!

Népszava:  Az MSZP oligarchaadót javasol

A menekültellenes kormánypropagandával szemben a magyar társadalom legnagyobb gondja ma az, hogy a Fidesz -kormányok alatt drámai módon nőtt az egyenlőtlenség, a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottak, míg a kormánypárt kegyencei elérhetetlen luxusban élnek. Ezzel indokolta a Népszavának Harangozó Tamás szocialista képviselő, hogy

várhatóan ma benyújtja a parlamentnek a kormány legújabb bevándorlóellenes csomagjára adott válaszként az MSZP Stop, oligarcha! néven szombaton beharangozott törvénycsomagját.

A hárompontos törvényjavaslattal a szocialisták célja az intézményesített korrupció megtörése, a közbeszerzések átláthatóságának növelése, az összejátszások megakadályozása, a beszerzési és támogatási szerződések teljes nyilvánosságának megteremtése.

A  nyertes és a vesztes közbeszerzési pályázatok szövegét és a részletes értékeléseket is teljes egészében nyilvánossá kellene tenni, ennek elmaradása esetén az egész pályázatot érvényteleníteni kellene.

A következő javaslat az osztalékjövedelmekre az általános 15 százalékos adókulcsnál jóval magasabbat, 75 százalékos adót írna elő abban az esetben, ha a jövedelem akár uniós, akár hazai közpénzből finanszírozott munka elvégzéséből származik.

A letelepedési államkötvényt végleg megszüntetnék és nyilvánosan elszámoltatnák az ezek forgalmazásával foglalkozó cégeket. Elvárás lenne, hogy a kötvények eladásával szerzett extraprofit nagyobbik részét fizessék be a költségvetésbe.

Magyar Nemzet: Szigetvári Viktor: Visszalépünk két LMP-s javára

Visszalépnek az Együtt jelöltjei az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára az egyéni választókerületeikben, vagyis Budakeszin és Szekszárdon – ezt Szigetvári Viktor jelentette be a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az Együtt választmányi elnöke, egyben miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy habár ezek a visszalépések egyoldalúak, attól még szeretnék, ha más pártok az ő jelöltjeiket támogatnák, például Csepelen Szabó Szabolcsot. Reálisnak látja a Fidesz kisebbségbe szorítását április 8-án, akkor pedig meg kell szakítani „a rezsim” jogfolytonosságát, egyfajta új rendszerváltást képzel el.

Bajnai Gordon is szóba került az interjúban, Szigetvári elmondta, hogy a volt kormányfő, az Együtt alapítója érti, hogy miért úgy politizál most a párt, ahogy.

Bajnai bizonyos jelöltjeik mellett a kampányban szórólapon vagy kiadványon meg fog jelenni, de ennél komolyabb szerepre nem készül.

Ő az Együtt tagja, fizet tagdíjat, támogatja is a pártunkat, én még szakpolitikai kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.

Szigetvári végül meggyőződését hangoztatta, hogy a párt be fog jutni a Parlamentbe.

Magyar Idők: Jól keres a frakción a Jobbik holdudvara

Több mint 40 milliót fizetett ki tavaly a Jobbik országgyűlési frakciója a Vona Gáborral szoros kapcsolatot ápoló Forrai Richárd érdekeltségeinek – közpénzből. Jól keresett a frakción Sneider Tamás felesége és a párt kommunikációs igazgatójának családi vállalkozása is.

A párt képviselőcsoportja 162 milliót költött, nagyrészt a Jobbikhoz köthető cégeknél és magánszemélyeknél.

Mindez a lap cikkéből derül ki – ebben, a 168 óra adataira hivatkozva górcső alá veszi a Jobbik holdudvarának közpénzből származó jövedelmi forrásait.

A képviselőcsoport tavaly összesen 162 081 934 forintot költött el. A szerződések túlnyomó többségét a párthoz köthető cégekkel és magánszemélyekkel kötötték meg. A javadalmazottak körében számos vidéki jelöltjük mellett megtalálhatók a párt ifjúsági tagozatának egyes vezetői vagy éppen a pártlap, az Alfahír egyik újságírójának cége.

Cél szerinti bontásban megállapítható, hogy 2017-ben az Iránytű Intézet szakpolitikai anyagaira 34,67 millió forintot, további hasonló munkákra 4,42 millió forintot költött el a Jobbik. Szakpolitikát érintő szaktanácsokra 38 796 400 forintot fizettek ki. Reprezentációra 16 297 538, autóbérlésre pedig összesen 15 564 175 forintot költött el a képviselőcsoport, amely hat ügyvédnek adott 18 507 410 forint összértékű megbízást. Tolmácsolásra és fordítási feladatokra ugyanakkor 20 115 687 forintot, kommunikációra pedig 11 034 246 forintot adott ki a Jobbik.

120 perc – 2018. Január 21. 10:00

0

Tömegtüntetés Bukarestben az igazságügyi reform ellen

Tízezerek tüntettek az igazságügyi reform ellen Bukarestben pár nappal azután, hogy új – fél év alatt a harmadik – kormányfő került a kabinet élére. A román parlamentben megszavazott törvénymódosítás szakértők szerint is megnehezíti bizonyos bűncselekmények, köztük a korrupció felderítését és bizonyítását. Nagyon sokan vidékről érkeztek a fővárosba csak azért, hogy csatlakozzanak a demonstrálókhoz. Romániában az elmúlt években ezernél is több köztisztviselő, illetve politikus ellen indított eljárást korrupció gyanújával az illetékes ügyészség, és már több ügyben is megszületett az ítélet. (Euronews)

A stadionokat piaci alapon kell üzemeltetni!

Az Együtt felszólította a kormányt a stadionüzemeltetés állami támogatásának megtiltására. Szigetvári Viktor elnök közleményben követeli, hogy legyen kötelező a piaci üzemeltetés, vegyék át a professzionális labdarúgó klubok a stadionokat. Csak annyi stadiont szabadna üzemben tartani, amennyit piaci alapon, piaci forrásból fenn tud tartani a magyar labdarúgás. A megspórolt pénzt a háziorvosi praxisokra és a várólisták csökkentésére kell költeni – javasolja a párt. (FüHü)

Nem oszthat ételt a DK

Nem kapott engedélyt ételosztásra Pécsett a Demokratikus Koalíció. A párt a város egyik legszegényebb részén szeretett volna egy vendéglős vállalkozó segítségével 150 adag babgulyást osztani. A tavalyihoz hasonlóan adták be a kérelmüket, de arra hivatkozva, hogy a jogszabály megváltozott, elutasították. Az indoklás szerint csak elektronikus úton, külön erre a célra szolgáló nyomtatványon lehet engedélyeztetni. A párt ezt is megpróbálta, de azzal szembesültek, hogy ilyen nyomtatvány még nem létezik. Az engedélyeztetési eljárás időszakában egyébként a vállalkozónál megjelent két ellenőr. (Hír TV)

 

120 perc – 2018. január 20. 12:00

0

Sietős a Stop Soros a Fidesznek

A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy februárban terjessze a parlament elé a Stop Soros törvénycsomagot, hogy az Országgyűlés tárgyalni tudja azt – közölte Budai Gyula, fideszes országgyűlési képviselő szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte a törvénycsomag ellen azok emelték fel elsőként a szavukat, akik támadják a kormány bevándorláspolitikáját, akik szervezik és elősegítik a migrációt és akiket Soros György pénzel. Konkrétan megnevezte a Magyar Helsinki Bizottságot, az Amnesty Internationalt és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet. (MTI)

Vonják vissza a válsághelyzet minősítést!

Vonja vissza a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, mert nem állnak fent a törvényi feltételei – követeli az Együtt, amelynek a közleménye leszögezi: a menekültek és az illegális határátlépések száma a 2015-16-os menekülthullámhoz képest a töredékére csökkent Magyarországon és egész Európában. A határon állomásoztatott sok ezer rendőr és katona csak a politikai hisztériakeltést szolgálja. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint a befelé irányuló illegális határátlépések száma Magyarország schengeni külső határain 2015-ben 391 363, 2016-ban 18 207, majd 2017-ben 1415 volt, ez utóbbi alacsonyabb a 2010 előtti értékeknél is. (FüHü)

Patkány a műtőben – ez kiverte a biztosítékot

Egy patkány megjelenése egy kórház lezárt műtőjében az ágazat olyan mértékű elhanyagoltságára utal, hogy aligha csodálható a kórházi fertőzések szélsőségesen magas aránya – szögezi le a DK közleménye. Világraszóló botrány, hogy az ország egyik legnagyobb kórházában, a budapesti Péterfyben már rágcsálóirtásra sem jut pénz, miközben a költségvetés csak a társasági adóból 135 milliárd forintot enged át egyetlen év alatt a sportegyesületeknek, s egyetlen stadion fölépítése 190 milliárdot emészt föl. (FüHü)

Tűz van egy váci hulladékfeldolgozóban

Kigyulladt egy hulladékfeldolgozó Vácon, a tűzoltók nagy erőkkel dolgoznak a lángok megfékezésén – tájékoztatott a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Csámpai Attila közölte: a másodlagos hulladékfeldolgozóban tárolt bálák kaptak lángra. A mintegy hatszáz méteres Kőhídpart utcai csarnokban kitört tűzben jelentős füst keletkezik, a katasztrófavédelem mobil laborja vizsgálja, hogy tartalmaz-e veszélyes anyagokat. (MTI)

A Fidesz fél valamitől…!?

„Jól látható, hogy a Fidesz tart valamitől! Valószínű azt érzik, hogy hiába vezeti a kormánypárt a közvélemény-kutatásokat. Ha választások előtt az ellenzéki pártok visszalépnek egymás javára, akkor kritikus mennyiségű egyéni mandátumot szerezhetnek.” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek László Róbert, a Political Capital szakértője. Viszont az ellenzéki csodavárástól is óv a választási szakember, a mai választási rendszerben ugyanis biztos nincs olyan csodaszer, vagy jelöltállítási stratégia, ami a kevesebből több szavazót csinál.

 

Nagy a helyezkedés az ellenzéki pártok között, az összefogás módjáról, és a listaállításról a politikusok pillanatnyi érdekek szerint érvelnek. Az legalább egyértelmű, hogy az egyéni kerületekben az egyeztetett indulás a legjobb megoldás?

A nyilvánosságban már nyolc éve folyamatos a vita, amely a Fidesz legyőzésének stratégiáját, az együttműködés és összefogás módját úgy keresi, mint valami csodaszert. Pedig csodaszer az nincs. Ha valaki azt hiszi, hogy a mai választási rendszerben akad olyan jelöltállítási stratégia, ami a kevesebből több szavazót csinál, az sajnos nagyon nagy tévedésben van.

A Fidesz legyőzéséhez egyszerűen több választópolgárra lenne szükség, mint amennyi a Jobbikon kívüli ellenzéki pártoknak ma a rendelkezésére áll. Amíg ez a helyzet nem változik, addig azt mondhatjuk: a balközép ellenzéknek nincs győzelmi esélye.

A pártoknak legfeljebb egyéni túlélési stratégiáik vannak. Ha volna kritikus mennyiségű szavazójuk, akkor a maga természetességével alakulna ki, hogy a közös jelöltekre és a közös listára épülő, avagy a koordinált megállapodás lenne-e célravezetőbb.

Tehát az igazi kérdés inkább az, hogy miként szerezhetne az ellenzék a jelenleginél több szavazót?

Ez magától értetődő. A Fidesz agresszív térhódítása persze nem könnyítette az ellenzék dolgát. Nem kizárólag a választási rendszer átalakítására, hanem még inkább a médiapiaci felvásárlásokra, a kormányoldal erőfölényével való rendszeres visszaélésekre, például az ÁSZ-büntetésekre gondolok. De ez nem menti fel az ellenzéket minden felelősség alól. Megnyilvánulásaik nagy része kimerül abban, hogy melyik párt kivel fog össze, de leginkább hogyan nem. Ezzel a választókat nem lehet megnyerni, őket ez a legkevésbé sem érdekli. Az egészből csak annyit látnak, hogy a pártok veszekszenek egymással, így aztán elképzelhetetlennek tűnik, hogy az ország kormányzását rájuk lehetne bízni. Négy éve is hasonló volt a helyzet, némileg más szereplőkkel.

Az is örökzöld téma, hogy az önmagukat demokratikusnak nevezett pártok együttműködhetnek-e akár a Jobbikkal is, hisz anélkül nincs valóságos győzelmi esély. Ön szerint?

A jelenlegi támogatottsági adatok alapján ahhoz, hogy a teljes ellenzéknek több mandátuma legyen a Fidesznél, valamilyen módon együtt kellene működniük. Kérdés, hogy ezt akarják-e egyáltalán a pártok. Mármint a közös kormányzást.

Ha lenne 100-105 mandátumuk, miközben a Fidesznek 94-99, Vona Gábortól Gyurcsány Ferencig kellene körbeülniük a koalíciós tárgyalóasztalt. Nagyon csodálkoznék, ha ez a „szivárványkoalíció” olyan ütőképes kormányt tudna alakítani, amelyik nem bukik meg néhány hónap leforgása alatt.

Vagyis nem ért egyet Heller Ágnessel, aki azt mondja, hogy a Fidesz leváltása nemzeti ügy, ennek érdekében még a Jobbikkal is össze kell fogni?

Ez egy politikai állásfoglalás, elemzőként nekem ezzel nem egyetértenem vagy nem egyetértenem kell, hanem azt végiggondolni, hogy működőképes lehet-e ez az elképzelés. Az előbb említett okokból aligha az, és nem úgy tűnik, hogy a balközép ellenzéki pártok a Jobbikkal közös kormányzásra készülnének épp. Ahogy a Jobbik sem ambicionálja ezt.

Olyan típusú együttműködést viszont el tudok képzelni, hogy a választókerületekben egymás esélyes jelöltjeit hagyják érvényesülni. Nem fog jobbikos jelölt visszalépni MSZP-s, vagy DK-s javára, de néhány budapesti és nagyvárosi kerületben könnyen elképzelhető, hogy a Jobbik alig kampányol majd a saját jelöltje mellett. Ugyanez fordítva: az olyan kerületekben, ahol a baloldal szabad szemmel nem is látható, bár nekik is lesz jelöltjük, nem nagyon agitálnak majd mellette, és hagyják a meccset eldőlni a Jobbik és a Fidesz aspiránsa között. Ehhez – kis túlzással – tárgyalni sem kell leülni, hisz annyira egyértelmű, hogy melyik pártnak hol erősek a pozíciói. Ez a maximális együttműködés, amit a Jobbik és a baloldali ellenzék között elképzelhetőnek tartok – ami – valószínűleg kevés a választási győzelemhez, viszont elég lehet a kormánypárt többségének minimalizálásához.

Az egyéni körzetekben szinte folyamatosan egyeztetnek a pártok, akár hivatalosan, akár a nyilvánosság kizárásával. Nehezebb kérdés a listaállítás. Az ellenzéki pártok között éles vita alakult ki, hogy kell-e közös lista, ahogy Karácsony Gergely szeretné, vagy épp ellenkezőleg, nincs szükség közös listára, ahogy Gyurcsány Ferenc állítja. Lehet ebben igazságot tenni?

Ez ügyben a legtöbb párt álláspontja az aktuális politikai érdeke szerint változik. 2013-ban úgy tűnt, a DK kimarad az MSZP és az Együtt koordinált indulásából, mire Gyurcsány Ferenc óriási kampányba kezdett a közös listáért, a szerinte akkor egyetlen üdvözítő megoldásért. 2014 januárjára el is érte a célját, de választási győzelmet ez nem hozott, csak négy DK-s mandátumot. Ma, amikor Gyurcsány magabiztosabb lehet az ötszázalékos küszöb önálló megugrásában, már a leghatározottabb ellenzője a közös listának, s csak a koordinált indulásban hisz.

A Párbeszéd vezetői számára nyilvánvaló volt, hogy maguktól az ötszázalékos küszöböt nem fogják elérni. Ez tolhatta őket az MSZP-vel való közös lista felé.

Valójában közös listával, illetve koordináltan is lehetne nyerni, de – visszatérek az első gondolathoz – ahhoz lényegesen több választóra lenne szükség. Ha viszont ez hiányzik, akkor nyerni nem tudnak, és csak az lesz a döntő, hogy a különböző szereplőknek mi a túlélési stratégiája.

A DK ma azt mondja, hogy az önálló lista több szavazatot mozgósít, a közös lista pedig összemossa a pártokat. Az MSZP szerint viszont akkor van több szavazó, ha közös a lista. Nincs egzakt számítás arra, hogy mikor van több szavazó?

Részigazságok vannak ezekben az állításokban, de szinte lehetetlen modellezni, hogyan viselkednének a választók egyik vagy másik helyzetben. Mindig csak az egyik forgatókönyvet ismerhetjük meg a választás napján, és nem fog kiderülni, hogy „mi lett volna, ha…”. 2014-ben nem győztek közös jelöltekkel és közös listával, de minden bizonnyal a koordinált indulással sem jártak volna lényegesen jobban.

Amit állíthatunk: a közös lista legfőbb előnye, hogy semmiképp sincsenek elvesző szavazatok. Ha viszont koordináltan indulnak, akkor van ilyen kockázat: az öt százalék – tehát a parlamenti küszöb – alatt végző pártokra eső szavazatok nem hasznosulnak. Ha nem kéne attól tartani, hogy lesznek öt százalék alatt teljesítő pártok, akkor viszont ebben az esetben sem vesznének el voksok.

De nem győzöm hangsúlyozni: csodára egyik esetben sem lehet számítani, ahogy az sem igaz, hogy bármelyiket választják, az eleve rossz megoldás lenne.

Az látszik, hogy az LMP, a Momentum, és az Együtt nem akar a baloldallal összefogni, vagy legalábbis a kampány mostani szakaszában még nem. De nem rontja ez az ellenzéki esélyeket?

Ha az a cél, hogy bejussanak a parlamentbe, s tényezőkké váljanak, hogy aztán négy év múlva ők lehessenek a kormányváltó erők, akkor az egy érthető stratégia. Ha viszont az ellenzék mégis győzni szeretne, és közösen kormányozni már idén tavasztól, akkor biztosan együtt kell működniük, valamilyen módon.

A minimum követelmény az lenne, hogy legkésőbb a választás előtti utolsó héten visszaléptetik egymás javára az egyéni jelöltjeiket. Persze sokkal hatékonyabb volna, ha nem hagynák ezt az utolsó pillanatra. Arra számítok, hogy még egy darabig igyekszik mindenki saját magát feltüntetni a kormányváltás fő letéteményesének, hogy aztán az utolsó néhány hétben lépjenek vissza tömegével egymás javára. Ez az a forgatókönyv, amitől a Fideszben is félnek.

Látható ugyanis, hogy a kormányzópárt nem nyugodt, nem úgy viselkedik, mint aki biztos a nagyarányú győzelmében. Ha nyugodtak lehetnének, akkor nem küldték volna rá az Állami Számvevőszéket minden ellenfelükre, és nem volna ilyen harsány a gyűlöletkampányuk sem, ami lényegében egyetlen pillanatra sem szünetelt.

Látszik, hogy a Fidesz tart valamitől, valószínű, ők is érzik, hogy bár utcahosszal vezetik a közvélemény-kutatásokat, de ha az ellenzéki pártok mégis képesek lennének egymás javára visszalépni, akkor az a relatív többségi rendszer, amit a Fidesz magára szabott, az vissza is üthet. És akkor kritikus mennyiségű egyéni mandátumot veszíthetnek el.

Ezzel azt mondja, hogy az eddigi gyenge teljesítménye ellenére is vannak az ellenzéknek győzelmi esélyei, vagy csak az a kérdés, hogy mennyivel győz a Fidesz?

Még majdnem három hónap van a választásig, történhet bármi. Csak ahogy arról már szó volt, nem hinném, hogy szeretné bármely ellenzéki párt, hogy Gyurcsány Ferenctől Vona Gáborig kelljen koalíciós tárgyalásokat folytatni.

Ha az a kérdés, hogy Jobbik nélkül lehet-e többsége a balközép ellenzéknek, arra a válaszom az, hogy nem. A Fidesz talán nem is annyira a vereségtől fél, hanem attól, hogy egészen kicsi különbséggel fog győzni. A pártnak öt évig kétharmada volt, utána pedig csak egyetlen párttal kellett ugyanezért alkudoznia. Ha most a 133 mandátum – ami a kétharmadhoz kell – látótávolságban sem lesz, akkor rengeteg ügyben kell majd alkudozniuk, talán több ellenzéki párttal is. Ami még ennél is ijesztőbb lehet számukra, ha alig lesz több mandátumuk az abszolút többséghez szükséges 100-nál. Ez a helyzet kapkodáshoz, és a korábbinál is jóval több politikai hibához vezethet.

Az LMP állítólag arra számít, hogy a legerősebb ellenzéki pártként kerül ki a választási versenyből. Az mire lenne elég?

Ez a hosszú távú stratégiaépítésben számíthat, ugyanis ha a Jobbikon kívül nem az MSZP lenne a legerősebb, az teljesen új helyzetet teremtene a magyar politikában. Megindulhatna egy átrendeződés az ellenzéki oldalon. Abban az esetben viszont, ha az MSZP helyébe a Gyurcsány Ferenc féle DK lépne, akkor lényegi változás hosszabb távon sem követezhetne be, legfeljebb megindulna az áramlás a szocialistáktól a DK irányába.

Mi történhet a kisebb pártokkal, akik nem akarnak közös listára menni?

Az LMP-nek most jó esélye van a parlamentbe jutásra, a Momentumnak viszont ma ugyanerre kevés az esélye. A Párbeszéd közös listát állított az MSZP-vel, s friss hír, hogy a Liberálisok nevű formációnak is sikerült oda bekönyörögnie magát. Bár az még nem világos, hogy pártként kapnak-e bebocsátást, vagy csak Fodor Gábor túlélését biztosítják. Marad az Együtt; nekik a legnehezebb a helyzetük, legfeljebb azt járhatják ki, hogy egy-egy győzelemre esélyes kerületben az ő egyéni képviselőjelöltjük maradjon állva.

Gondolom, hogy itt is az a kérdés, hogy hány lista állítását bírja el az ellenzéki oldal? Anélkül persze, hogy végzetesen rontanák egymás esélyeit.

27 egyéni jelölt kell, hogy országos listája legyen egy pártnak. Biztosan vesztes kerületekben indulhatnak egymás ellen is, így ez egy teljesíthető kritérium. Nincs azonban olyan sok ellenzéki szavazó, hogy a Jobbik mellett az LMP, az MSZP, illetve a DK listáján túl az Együtt, illetve a Momentum is esélyes legyen a parlamentbe jutásra. Sőt, ha elindul a Kétfarkú Kutyapárt, ők is elszívhatnak ellenzéki szavazókat.

Mi történik, ha Jobbik egyedül marad, tehát nincs benne egy képzeletbeli ellenzéki együttműködésben? Vona Gábor ugyanis már győzelmi nyilatkozatokat ad, de valóban van esélye erre egyedül a Jobbiknak?

A Jobbik támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint évek óta mozdulatlan, pedig az elmúlt években komoly kampányt folytattak. Az áttörés azonban nem történt meg, tehát a Jobbik támogatottsága meg sem közelíti a Fideszét. Jelen tudásunk szerint a Jobbiknak az egypárti kormányalakítási esélyei minimálisak. Feltéve, hogy a hátralévő időben nem történik valami különleges. Mindenki a Simicska-féle atombombára vár, amiről korábban sokan tudni vélték, hogy 2017 végéig ledobja, és még mindig vannak, akik reménykednek benne, hogy a kampányban robban. Mint minden csodavárás, nagy valószínűséggel ez is csalódással végződik majd.

A költségvetési támogatás komoly összeg, több száz millió forint. Ennek megszerzése milyen látszólag logikátlan mozgásra készteti a pártokat?

Ha a túlélés motivál, és nem a választási győzelem, akkor nagyon sokat számít, hogy egy párt 150, 300, 450 vagy 600 millió forintos kampánytámogatásra lesz jogosult. Ha ugyanis visszalépkednek egymás javára, utólag is vissza kell fizetni a különbözetet, ami kétségkívül megnehezítheti a választási logika érvényesülését.

Vegyük azt a példát, hogy egy pártnak van 60 jelöltje – ami 300 millió forintos listás kampánytámogatást jelent – de néhány helyen vissza kéne lépnie az ellenzéki győzelem érdekében. Ha csak hat helyen lép vissza, még mindig ugyanerre a 300 millióra jogosult, de ha már hét helyen, akkor lecsúszik a 150 milliós sávba, és a különbözetet vissza kell fizetnie. Az anyagi motiváció tehát nagyon sokat nyomhat a latban.

A határértékek: 27 jelölttől jár mintegy 150 millió forint, 54 jelölttől 300 millió, 80 jelölttől 450 millió, valamint 106 jelölt esetén 600 millió. Ezekhez jön még hozzá jelöltenként további egy-egymillió.

Az országban elég feszült a hangulat, az emberek félnek. Ilyen körülmények között lehet hitelesnek tekinteni a közvélemény-kutatási adatokat?

Nagy hiba elhinni a pártoknak, hogy az ő embereik mást tapasztalnak az országban. Négy évvel ezelőtt is szinte minden ellenzéki párt azt mondta, hogy nem hisz a közvélemény-kutatási adatoknak, aztán sokkolta őket, hogy nagyjából az az eredmény született, amit a kutatók előre jeleztek. A nagyságrendeket ma is biztos, hogy jól mérik. Ez alatt azt értem, hogy az lehetséges, hogy egy ma 3 százalékra mért párt, átcsusszanjon az ötszázalékos küszöbön, de az kizárt, hogy a ma 8-14 százalék közé mért MSZP tényleges támogatottsága 25 százalék körül lenne.

Vagyis a négy évvel ezelőtti összefogás kudarcából az ellenzék nem vonta le a tanulságot, és ugyanazokat a hibákat követi el ismét?

Az valószínű, hogy nem szó szerint ismétlik meg a négy évvel ezelőtti kudarcot, hisz ezúttal a koordinált indulás valamelyik botcsinálta módját fogják megvalósítani. Megint felülről, sűrűn változó összetételű tárgyalóasztalok mellől próbálnak tüzet oltani, miközben a terepmunkát nem végezték el. Elsősorban a 106 alkalmas jelölt felkutatására kellett volna fordítani az energiát.

120 perc – 2018. január 16. 16:00

0

Tóth Zoltánt indítja a DK Szél Bernadett ellen

Forrás: Facebook

Az MSZP-vel való megegyezés alapján Budakeszin a DK indíthat jelöltet. A hvg.hu információi szerint ez Tóth Zoltán választási szakértő lesz. Ebben a körzetben indul Szél Bernadett, az LMP társelnöke is. Mindkét fél szerint lehetséges azonban visszalépés. (hvg.hu)

Jobbik: szemléletváltás kell az oktatáspolitikában

Dúró Dóra sajtótájékoztatóján egy nem nyilvános kormányzati jelentésre hivatkozva azt mondta: a 15 évesek 25 százaléka funkcionális analfabéta, a felsőoktatásban hallgatók száma pedig 20 éves mélyponton van. Szerinte megbukott a jelenlegi oktatáspolitika. (MTI)

Az Együtt szerint Orbán elnyomásba taszítja Magyarországot

Szigetvári Viktor a Freedom House értékelése kapcsán közleményében azt írja: felszólítják a Fideszt, hogy fejezzék be a Nyugat ellen folytatott szabadságharcot, mert abból csak szegénység és keleti elnyomás lesz. (FüHü)

Szexuális zaklatások miatt kért bocsánatot Ferenc pápa

Ferenc pápa Chilében (MTI/EPA/Mauricio Duenas Castaneda)

Bocsánatot kért a chilei papság részéről kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális visszaélésekért Ferenc pápa. Az elnöki palotában arra is kért mindenkit, hogy „hallják meg a munkanélküliek, a bennszülött népek, a bevándorlók, a fiatalok, az idősek és a gyerekek hangját”. (MTI)

Steve Bannont is meghallgatja a vizsgálóbizottság

Donald Trump volt főstratégáját zárt ajtók mögött hallgatja meg az a kongresszusi bizottság, amely azt vizsgálja, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok a 2016-os amerikai elnökválasztásba. (Reuters)

Kevesebb menedékkérelmet adtak be Németországban

186 644 menedekkérő adott be kérelmet tavaly, ez több mint százezerrel kevesebb, mint az előző évben. A belügyminisztérium szerint ez azt mutatja, hogy a menekültválság enyhül. (Deutsche Welle)

Karácsony-Szigetvári: folytatódnak a tárgyalások

Karácsony Gergely a PM és az MSZP közös és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje az ATV stúdiójában, egymást váltva megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a pártok a lehetséges együttműködéséről.

 

Karácsony a csepeli jelöltállítást egyelőre nem látja megoldhatónak – mint a FüHü is beszámolt róla, a Demokratikus Koalíció és az MSZP közötti megegyezés értelmében az egyik csepeli körzetben a négy éve Csepelen nyer Szabó Szabolcs indulna teljes ellenzéki támogatással, de az Együtt színeiben, ám az MSZP Bangóné Borbély Ildikót mégis elindítaná.

Azonban könnyen lehet, hogy ha ezen a ponton nem tudnak túljutni, akkor a többi választókerületben is reménytelenné válik a megegyezés.

Breaking: Komáromi Zoltán kilép az Együttből

Kilépett az Együttből Komáromi Zoltán, a párt egészségügyi szakpolitikusa – értesült a Független Hírügynökség. A politikus telefonon erősítette meg a hírt a FüHünek, és azzal indokolta, hogy véleménye szerint a vezetés, különösen Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt rossz irányba viszi a pártot.

Komáromi Zoltán már a küldöttgyűlés előtt megfogalmazta kilépését, de ezt a szombati találkozón, személyesen akarta közölni a küldöttekkel. Bár többen marasztalták, döntése végleges, a jövőben függetlenként akar tenni a demokratikus ellenzékért.

A Független Hírügynökség más hírforrásokból is értesülve, nem tartja kizártnak, hogy Komáromi az MSZP színeiben indul a választásokon.

Egyébként az egészségügyi programot, amin eddig dolgozott, valamennyi párt elfogadta.

A Komáromi Zoltánnal készült interjúnkat hamarosan közöljük.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK