Kezdőlap Címkék Egyensúly Intézet

Címke: Egyensúly Intézet

“Nyugati fejlődést akarunk kínai pénzen vagy a nyugatitól eltérő modellt kínai támogatással?”

Németh Zsolt vázolta fel a magyar vezetés dilemmáját egy biztonságpolitikai konferencián, ahol Trump tanácsadói is jelen voltak. Trump már megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet azzal, hogy a magyar kormány barátkozik Kínával és Oroszországgal, mert ezt a két nagyhatalmat az USA stratégiai ellenfélnek tekinti.

Hogy jellemezte Németh Zsolt, a Parlament külügyi bizottságának elnöke Orbán és a kínaiak viszonyát? A Fidesz leginkább atlantista politikusa elmondta:

”2010 után kínai segítséggel tudtuk leküzdeni a gazdasági válságot.”

Orbán Viktor még a második hatalomátvétel előtt látogatást tett Kínában Matolcsy György oldalán, és Pekingben magas szinten fogadták mint Magyarország leendő vezetőjét. Matolcsy Györgyöt a CIA kínai ügynöknek tekinti.

“A mai körülmények között a magyar gazdaságnak újra szüksége van egy pénzügyi háttérre“ – utalt szemérmesen Németh Zsolt arra, hogy az Európai Unió befagyasztott több milliárd eurót, mert Brüsszel el kívánja kerülni, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják az európai pénzeket.

“Nyugati zászló alatt hajózunk keleti szélben“ – indokolta a keleti nyitást 2010-ben Orbán Viktor. Ma azonban már ennél többről van szó – ismerte el Németh Zsolt az Egyensúly Intézet biztonságpolitikai konferenciáján.

“A dilemma a következő: nyugati fejlődést akarunk építeni kínai pénzügyi bázison magyar karakterisztikával vagy ezt a kínai mentőövet arra akarjuk használni, hogy találjunk magunknak egy, a mostani nyugati jellegzetességektől különböző fejlődési modellt?”

A nemzeti együttműködés rendszere nem nyugati modell

Orbán Viktor a politika primátusára épít, amely a lenini modell hibrid változata: mindent a hatalom irányít a gazdaságtól a médiáig és a titkosszolgálatokig. Ebben a rendszerben semmiféle kontroll vagy ellensúly sincsen. Csak az álcázó szöveg nyugati, a hatalom felépítése és működése teljesen keleti. Orbán problémája az, hogy a modell közelebb áll Putyinhoz mint Hszi Csin-pinghez. Míg a kínaiak a világtörténelem legnagyobb gazdasági forradalmát hajtják végre az 1978-as reform óta, és az USA-val együtt akarják kormányozni a világot addig Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely versenyképtelen a világpiacon, ahol Kína nagyon is sikeres. Magyarországon csakis a külföldi cégek versenyképesek.

Trump tanácsadója figyelmezteti Orbán Viktort

Matthew G. Boyse a washingtoni külügy közép-kelet-európai államtitkárhelyettese volt a Trump kormányzat idején. Ő hivatásos diplomata, nem politikai kinevezett. A biztonságpolitikai konferencián diplomatikusan, de egyértelműen bírálta Orbán Viktor Kína és oroszbarát politikáját:

”Orbán oda ment, ahol senki sem bírálta: Pekingbe és Moszkvába. Talán nem mindenki vette észre, hogy a Trump adminisztráció a kínai kommunista párttal szemben keményebb álláspontot képviselt mint előtte bármelyik más amerikai adminisztráció.”

Trump kereskedelmi háborút hirdetett Kína ellen, ezt a Biden adminisztráció kiterjesztette amikor 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

“Miközben Washingtonban előkészületeket tettek a Kínától való válásra – decoupling – addig a magyar kormány megkétszerezte a kapcsolatait Pekinggel. Magyarország stratégiai együttműködési kapcsolatot épített ki Kínával éppúgy mint Belarusz, Oroszország, Venezuela, Etiópia, Pakisztán és Zambia” – mondta a washingtoni külügy egykori államtitkárhelyettese, aki hozzátette:

”nem emlékszem olyan időszakra amikor az amerikai-magyar kapcsolatok olyan rosszak lettek volna mint manapság.”

Mi lesz, ha Kamala Harris nyer novemberben? “Akkor negatív spirál alakulhat ki” – jósolja Trump külügyi tanácsadója. És ha Trump nyer? “A kapcsolatok azonnal drasztikusan javulni fognak, de megmarad a Kínával és Oroszországgal kapcsolatos probléma.”

Az amerikai diplomata rámutatott arra, hogy a magyar diplomácia mást hirdet mint amit a valóságban csinál:

„A magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat része, és meg akarja menteni a nyugati civilizációt. Ez nagyszerű, de a magyar kormány néha úgy viselkedik mintha inkább a Nyugat lenne az ellensége mint a Kelet.”

Orbánt átverik Moszkvában és Pekingben: ”Putyin és Hszi Csin-ping néhány külföldi vezetőt az orránál fogva vezet.”

Miért nem hallgatja meg Trump és tanácsadói figyelmeztetését Orbán Viktor? Mert Trumptól csak barátságot remélhet, de pénzt nem. Márpedig a magyar miniszterelnöknek euró milliárdokra van szüksége, hogy ellensúlyozza a brüsszeli pénzek kiesését. Ezért vett már fel egymilliárd eurós hároméves kölcsönt Pekingtől, mert finanszírozni kell a költségvetés hiányát és fel kell tölteni a házipénztárat a 2026-os választásokra.

Ha akkor Orbán megbukna, akkor Trump is levenné a kezét róla, és száműzetésben vagy börtönben tűnődhetne a világ múló dicsőségén…

Magyarország a globális gazdaságban lecsúszó Európai Unió gyengén teljesítő tagállama

Magyarország egyre jobban kihasználja a digitális gazdaság előnyeit, de még mindig igencsak el van maradva a világ élvonalától.

Digitalizáció tekintetében Magyarország jól teljesített az Európai Unióban: elérte a 15-ik helyet a 27 ország között, ez öt hellyel jobb – ez derül ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. Kitűnik, hogy azok az országok az igazán eredményesek, melyek állandóan fejlesztik a digitális gazdaságot: az első helyen Finnország, a másodikon Hollandia, a harmadikon pedig Dánia áll. Magyarország hogyha javítani szeretne a helyezésén, akkor az oktatást kell fejleszteni ezen a téren is – állapítja meg a jelentés.

Ugyanezt hangsúlyozta a Google Magyarország főnöke is, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott. Bíró Pál elmondta, hogy

“a magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van.

A McKinsey szerint 2017 és 2021 között körülbelül 42 ezer milliárd euróval  nőtt a digitális gazdaság Kelet-Közép Európában. Ezen belül a digitális kereskedelem 2019 és 2021 között 21 ezer milliárd euróval nőtt, ez körülbelül a 80%-át jelenti a digitális gazdaság növekedésének. Ezekben az országokban a digitális kereskedelem jelenti a növekedés motorját. Magyarországon a digitális gazdaság részesedése a GDP-ből 6%, a régióban viszont 10% körül jár míg Európa nyugati részén 15% körül. 2030-ig a magyar digitális gazdaság 8 ezer milliárd euróval növelheti a GDP-t, ha sikerrel veszi az akadályokat mindenekelőtt az oktatás fejlesztését, mert a jelenlegi nem megfelelő” – hangsúlyozta a Google Magyarország vezetője.

Az oktatás a gyenge pont

Magyarországon – az uniós államok jelentős részéhez hasonlóan – csökkent az oktatás részesedése a GDP – ben annak ellenére, hogy mindenütt tisztában vannak vele: a jövő szempontjából ez döntő fontosságú lehet, és, ha ez a trend marad, akkor fokozódik Európa lemaradása a világ más részei mögött.

Az okos ország indexen az első helyet Svédország szerezte meg, a második Szlovénia, a harmadik pedig Belgium. Az oktatás teljesítményét mérő mutató szerint Magyarország a 21-ik az Európai Unióban. Három helyezéssel gyengébb mint négy évvel korábban.

“A magyar közoktatási rendszer mind európai mind regionális szinten veszít a versenyképességéből”

– állapítja meg az Egyensúly Intézet friss jelentése.

Az egészségügy állapota javult, de továbbra is siralmas

Itt Svédország az első, Írország a második, Málta pedig a harmadik. Magyarország a 23-ik helyen áll. Csökkent az alkohol fogyasztás és a dohányzás, de a megelőzhető betegségek terén továbbra is rémes a helyzet: a huszonhatodik helyen állunk és csak Románia áll mögöttünk ezen a listán.

Az egészségügy terén ugyanaz a helyzet mint az oktatásban egész Európában: mindenki tisztában van annak fontosságával, de mégsem jut rá elég pénz, mert nehéz belőle bizniszt csinálni. Az állami egészségügy állandóan finanszírozási gondokkal küszködik, a privatizálás viszont beleütközik a jövedelmi korlátba: az alacsony jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok nem tudják azt megfizetni. Ez különösen az egykori szocialista államokban nagy probléma, de mindenütt előjön hiszen a korszerű egészségügy méregdrága, ezért az államok egyre kevésbé képesek finanszírozni azt.

Az egészségügy fontosságát jól mutatja, hogy megatrendek tekintetében Svédország őrzi vezető helyét az egészségügyben, és ennek következtében az egész versenyképességben is, a második helyen a finnek, a harmadikon a hollandok végeztek. A nagy vesztesek: Németország és Olaszország. Régiónkban Észtország és Szlovénia a listavezetők. Magyarország összesítésben a 21-ik helyen végzett, ez azt jelenti, hogy nem változott a versenyképessége az Európai Unión belül – írja az Egyensúly Intézet jelentése.

Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió versenyképessége jelentősen romlott a vetélytársakhoz képest, mert sem a digitális kihívásra nem találtak igazán hatékony választ Észak Amerikához és Kelet Ázsiához képest. Az energia válság pedig padlóra küldte az európai gazdaságokat, és ezt a negatív trendet az ukrajnai háború csak felerősítette. Magyarország tehát egy lecsúszó régió utolsó harmadába tartozik a nemzetközi versenyképességi vetélkedésben, és ez nem sok jót ígér a közeli jövőre hiszen az Európai Unió tagállamainak nem lesz elég pénzük arra, hogy megfelelőképp finanszírozzák  a digitális átállást, az oktatást és az egészségügyet, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességét a huszonegyedik században.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK