Kezdőlap Címkék Dömötör Csaba

Címke: Dömötör Csaba

A magyar emberek véleménye

Néhány napja Dömötör Csaba államtitkár jelentette be, hogy a visszaküldött nemzeti konzultációs ívek száma elérte az egymilliót. A kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ehhez azt tette hozzá, hogy már egymillió százkilencvenkettőezren töltötték ki postai úton vagy online a nemzeti konzultációt.

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy milyen megerősítést jelent a kormány politikájának, hogy „a magyar emberek” egyetértenek azzal.
Azokat a számokat, amelyeket a visszaküldött ívekről és az azokban szereplő válaszokról be szoktak jelenteni, sokan fenntartással kezelik. Én hajlok rá, hogy ebben a dologban elhiggyem, amit a kormány mond: vagy másfél millióan kitöltik és visszaküldik az íveket, és azokon a kitöltők több mint kilencven százaléka azt a választ adja, amit a kormány elvár.

Csak éppen a kommentárt tartom hamisnak: ebből arra következtetni, hogy „a magyar emberek” azt támogatják, amit a kormány mond és csinál.

Az a másfél- vagy akár kétmillió válaszadó, aki visszaküldi az íveket, nyilvánvalóan hallgat a kormány kérésére, mert többé-kevésbé híve a kormánynak. Akik szemben állnak a kormánnyal, azok – ez így alakult ki az elmúlt tíz évben – nem azzal fejezik ki ezt, hogy nemleges válaszokat adnak a kérdésekre, és úgy küldik vissza az ívet, hanem azzal, hogy nem küldik azt vissza. A visszaküldött ívekből csak a kormány híveinek álláspontjára lehet következtetni, és nem a magyarok összességének álláspontjára. Egy ezer fős közvélemény-kutatás reprezentatív, a kiválasztott megkérdezetteket úgy választják ki, hogy reprezentálják a társadalom egészét, a nemzeti konzultáció válaszadói viszont szükségképpen úgy választódnak ki, hogy nem reprezentálják azt. Ezért hamis a nemzeti konzultáció.

Csak jelzem: ezért tartom tévesnek az olyan ellenzéki észrevételeket, hogy „nem erről” kellene nemzeti konzultációt folytatni, hogy ehelyett „igazi nemzeti konzultációt” kell tartani.

Minden ilyen nyilatkozat csak legitimálja a Fidesz lényegénél fogva hamis nemzeti konzultációját. A magyar állampolgárok összességének véleményt szakszerű, reprezentatív közvélemény-kutatásokból lehet megtudni. (Így gondolják ezt a Fidesz vezetői is, ezért készíttetnek folyamatosan rengeteg közvélemény-kutatást, amelyek eredményeit nem hozzák nyilvánosságra). Az emberek politikai akaratát pedig népszavazások és választási eredmények mutatják. A demokratikus világ nem ismeri a nemzeti konzultáció intézményét, és nem azért, mert nem olyan fejletten demokratikus, mint Orbán Magyarországa.

Magyarellenes politika

Van két figura, akit arra alkalmaz a Fidesz, hogy államtitkárként visszaüssön az ellenzékre az Országgyűlésben, leginkább napirend előtt. Az egyikük Rétvári Bence, akinek társadalompolitikai kérdésekben kell visszaütnie, a másik Dömötör Csaba, akire a szűkebben vett politikai illetve pártügyeket osztják.

Rá hárult a feladat, hogy bevigye az Országgyűlésbe a Momentum csepülését, ami egyebek mellett azért is illetlenség, mert a Momentum még csak válaszolni sem tud. (Miként én sem, akinek írásait időnként meghamisítva idézi, de kibírom a megtiszteltetést. Gondolom, a Momentum sem bánja a hírverést.)
Két menetben foglalkozott az államtitkár napirend előtt a Momentum határon túli kampányfellépéseivel, előbb november 11-én, majd 18-án. Idézem a 11-i szöveget, érdemes elmélyülni benne:
Az elmúlt napokban példátlan, nehezen emészthető jelenséget tapasztaltunk. Az egyik ellenzéki párt nyíltan kampányolt a külhoni magyar pártokkal szemben. A Momentum Erdélyben egy román államfőjelöltnek kampányolt úgy, hogy volt magyar jelölt is, Szlovákiában pedig egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben ott is van magyar párt. Ilyen mélyre még senki sem merészkedett a magyar politikában, pedig azért volt már pár próbálkozás. Az a helyzet, hogy kikeltek az SZDSZ-fiókák, és érzéketlenebbek a nemzeti ügyek iránt, mint az elődjeik valaha. Azért hozom ezt ide, azért hozom ezt ide, mert azt szeretnénk javasolni minden ellenzéki pártnak, hogy a következő tárgyalásaik során tolmácsolják a Momentumnak, hogy ez nincsen rendben, átléptek egy vörös vonalat. Mondják el nekik, hogy aki a magyarok ellen kampányol, aki a magyar egységet torpedózza, sohasem lesz többségi támogatottsága ebben az országban.
Az államtitkár úr pontatlanul tárgyalja a problémát. Nem tudja, hogy a Momentum eddigi megnyilatkozásaiban nem kifogásolta s kettős állampolgárságot, sőt, ha jól értem, helyénvalónak tartja azt. Mi több,

a Momentum volt tudtommal az első magyar politikai párt, amely saját szervezetet alakított Kolozsváron ottani magyarokból (szerintem egyébként helytelenül).

Szemben ezzel, az SZDSZ már a státustörvényt is elutasította, s ha ott ült volna a még ugyanaz az SZDSZ 2010 nyarán az országgyűlésben, bizonyára nemmel szavazott volna Gyurcsány Ferenccel és két MSZP-s társával együtt. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy akár a Momentum, akár az SZDSZ érzéketlen lenne a nemzeti ügyek iránt, csak másképpen látja, hogy mi használ a szomszéd országokban élő magyaroknak, mint az Orbán-rezsim. Ha jól értem a Momentumot, ők úgy látják, hogy

célszerű politikai együttműködésre lépni a szomszéd országok szabadságpárti, korrupcióellenes, nyugatos politikai erőivel, mint amilyen Romániában a PSR-Plus, Szlovákiában a Progresívne Slovensko, amelynek Zuzana Čaputová köztársasági elnök volt az egyik alapítója, s amelynek honlapján át lehet váltani nemcsak angolra, de magyarra is.

Ha jól értem, ők azt tartják fontosnak, hogy ezekben a pártokban erősítsék a kisebbségi jogok elfogadását. Ez végül is ugyanaz a politika, amit a Markó Béla vezette RMDSZ illetve a még Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja képviselt egykor, román illetve szlovák pártokkal alkotva kormánykoalíciót. Nem mindegy, hogy a román illetve a szlovák pártok közül ezeknek a pártoknak lesz nagyobb befolyása a jövendő kormányok politikájára, vagy a nacionalistáknak. Ezért fogadta el a Momentum a PSR-Plus elnökjelöltjének meghívását a román elnökválasztás első fordulójának kampányában (akiről akkor még úgy tűnt, hogy versenyben van a volt szociáldemokrata miniszterelnökkel a második fordulóba jutásért, ami azután nem igazolódott). Nem Kelemen Hunorral szemben támogatta tehát (akinek elindulása az elnökválasztási kampányban csak szimbolikus), hanem a baloldali jelölttel szemben. A Progresívne Slovensko meghívásának is azért tett eleget a Momentum, hogy a többi szlovák párttal szemben erősítse a vele rokon felfogású szlovák pártot.

Egyetértek a Momentum eljárásával. A magyar nemzeti kisebbség jogainak kérdése fontos, de nem kizárólagos eleme a román illetve szlovák politikának. Nem kevésbé fontos a szabadságjogok, az gazdaságpolitika protekcionista vagy piacbarát felfogása, az Európai Unióhoz, a nemzetközi integrációhoz, a globalizációhoz való viszony, a lelkiismereti és vallásszabadságnak, állam és egyház elválasztásának megítélése, az oktatáspolitika, hogy csak néhányat említsek.

Ezekben a kérdésekben sok magyarral nem értek egyet, viszont sok románnak, szlovákkal, csehvel, lengyellel vagy szerbbel egyetértek. Kit támogassak egy választási kampányban? Kire szavaznék a választáson, ha ott élnék, és ott szavaznék?

Vajon a nemzeti szempont mindenek fölött áll, vagy mondjuk Szlovákiában szívesebben szavaznék Zuzana Čaputová elvbarátaira, mint Duray Miklós párttársaira? (Tudom, Szlovákiában a Híd és az MKP közös indulása bonyolítja a dolgot, de ezt most félreteszem.)

Dömötör államtitkár november 18-án már történelmi távlatba helyezte a Momentum szomszédolását:
Én helyénvalónak tartom, hogy itt az Országgyűlésben időről-időre megbeszéljük, hogy mi is a nemzeti érdek, és melyek azok a gyakorlatok, amelyek szembemennek ezzel a nemzeti érdekkel. Egy dolgot biztosan kijelenthetünk, hogy amit most a Momentum művelt, annak rengeteg előzménye van a baloldalon. Rengetegszer bizonyították, hogy sokszor teljesen érzéketlenek a magyar ügyek iránt. Nézzünk egy kis történeti áttekintést. A kommunizmus évtizedeit most nem részletezem, mert az külön vitanapot érdemelne, és ott vannak a történelemkönyvek, de azt már igen, hogy Medgyessy Péter 2002. december 1-én, Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel. Micsoda érzéketlenség. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a külhoni magyarság ellen kampányoltak a 2004-es népszavazás előtt, és az egyik legmélyebb húzásuk az volt, hogy 23 millió románnak riogatták az anyaországi embereket. Azóta már van kettős állampolgárság, de például Gyurcsány Ferenc pártja nem szavazta meg, és azóta is rendszeresen támadják a külhoni magyarságot.

(…) És itt érkezünk el a közelmúltig, a Momentum-jelenséghez. Ennek a semmiből keletkezett mozgalomnak az volt az első dolga, hogy szétverjék a magyar olimpiai pályázatot. Végül Párizs nyert. Azt tudjuk, hogy a momentumosok gyakran megfordulnak Párizsban. A kettő közötti rejtélyes összefüggés megfejtését az olvasókra és a nézőkre bízzuk.

A folytatás sem volt enyhébb. Amióta a Momentumnak vannak EP-képviselői, gyakorlatilag egy dolgot csinálnak: folyamatosan torpedózzák a magyar jelölteket Brüsszelben, és két ilyen akció között Washingtonba írogatnak, és NATO-beavatkozásról álmodnak. Te jó ég! És mindennek tetejébe kampánykörútra indulnak külhoni magyar pártok rovására. Az RMDSZ riválisának kampányoltak, majd volt az a vastag bőr, hogy ezek után gratuláltak Kelemen Hunornak az eredményhez. Azután Szlovákiában fordultak meg, ott egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben van magyar párt is. És amikor kérdőre vonják őket, a XXI. századra hivatkoznak. Tisztelt Ház! Ez nem XXI. századi politika, hanem magyarellenes politika. Pont olyan, amit a baloldal a rendszerváltás előtt és után produkált. Nem tudjuk, hogy ez kinek az érdeke, de Magyarországé biztosan nem.
A múltról most csak annyit: Medgyessy Péternek igaza volt, amikor új miniszterelnökként elment a román nemzeti ünnepen adott fogadáson – ez a normális két olyan ország viszonyában, amelyek nem ellenségként tekintenek egymásra.

A 2004-es népszavazás kampányában én Gyurcsánnyal és másokkal együtt nem a „külhoni magyarok”, hanem a kettős állampolgárság, a szomszéd országokban élő magyar magánszemélyek és a magyar állam közötti közjogi kötelék ellen kampányoltam, és ezt ma is határozottan vállalom. Markó Bélával együtt azt gondolom, hogy a kisebbség autonómiája nem fér össze a kettős állampolgársággal, hiszen az autonómia elnyeréséhez bizalmat kell építeni a többséggel, és ezt az Orbán-rezsim politikája lehetetlenné teszi.

Az Orbán-kormány önkényuralmi rendszerhez méltó módon azonosítja a nemzeti érdeket azzal, amit ő gondol annak, de miért várja el, hogy mi is azt tekintsük nemzeti érdeknek?
Az már kifejezetten nevetséges, ahogy a Nolimpia-kampányt Párizs megbízására vezeti vissza – vajon Párizs érdekét követte a 266 151 aláíró? Bizonyára megtévesztették őket az álnok momentumosok.
Nem a magyar jelölteket támadják az Európai Parlamentben a Momentumosok, meg a DK-sok és az MSZP-s képviselő, hanem Orbán jelöltjeit, azokat, akik részesei Orbán politikájának, és vállalják annak nemzetközi képviseletét. Jól teszik.
Mindez – akárcsak a romániai és szlovákiai testvérpárt kampányában való részvétel – ugyanúgy tekinthető „magyarellenes politikának”, ahogy a politikai ellenfél létezését és tevékenységét „magyarellenes”, „csehszlovákellenes”, „szovjetellenes” stb. tevékenységnek tekintették a kommunista rendszerek.

Nincs kétségem, hogy ha az államtitkár úr harminc–negyven évvel előbb születik, az állampártnak is jó propagandistája lett volna.

Bréking nyúz, 2018. 09.23 – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem filozofálja túl és nem is cifrázza a 888.hu Orbán Viktor véleményét arról, hogyan kellene megállítani a migrációt, megmutatja egy rövidke klippben. Mi is megmutatjuk! A Pesti Srácok újabb célpontot talált magának – Török Gábor elemzőt. Kilóg a lóláb – mondhatjuk bátran, amikor egy bulvárlapban, egyetlen cikként egy kőkemény politikai tartalmú rádióinterjút ismertetnek. A Borsonline.hu pont ezt teszi.

888.hu – Így robbantja rá Orbán Viktor a valóságot Európára

A salzburgi találkozón kérdezték a magyar miniszterelnököt arról, mi a megoldás a bevándorlásra. Orbán Viktor nem futott fölösleges köröket a válasszal.

És akárcsak a miniszterelnök, mi sem fogunk szavakat csépelni – írja portál a következő klip kísérőszövegeként:

Orbán "NE ENGEDJÉK BE ŐKET!"

Orbán Viktort kérdezték 😀

Közzétette: Vadhajtások.hu – 2018. szeptember 23., vasárnap

 

Pesti Srácok – Orbán a Vudubábu – Török Gábort elemzem

Hosszabb ideje vagyok kénytelen Török Gábor munkásságát követni, mégpedig azért, mert rejtély számomra. Van ugye ez az ember, akit mindenütt láthatunk, olvashatunk, aminek azt kéne jelenteni, hogy mondandója fontossággal bír. Ugyanakkor viszont én úgy látom, nem mond semmit, illetve egyszerre mond valamit és az ellenkezőjét is. Most azonban, nyilatkozván a Népszava című agitprop kiadványban, mintha némileg szakítana ezzel.

Török – akit a szerző a politikai elemzés Lengyel  Lászlójának nevez – „beleállt a nagy ellenzéki pótcselekvésbe (NEP). Ennek lényege, hogy

miután Orbánbasi idehaza – a sok primitív, korrupt bunkó miatt, akik a magyar nép fideszes szavazóit jelentik – láthatóan nem bukik meg, ezért álmodjuk azt, hogy Európában viszont annál inkább.

Ez új dolog. Több mint nyolc éve, minden áldott nap megjelent valamelyik libsi orgánumban, hogy most aztán biztosan megbukik – mondjuk holnap. A közeli bukás okai roppan változatosak voltak, ugyanis bármi történt, itthon vagy a nagyvilágban, az volt éppen a bukás aktuális oka.

Most azonban új játékot találtak. „Megbukott Európában!” – kiáltják boldogan és édes mosollyal szenderülnek álomra, magukhoz ölelve plüss Bajnai Gordonjukat. Igaz, ez itthoni kínjaikat cseppet sem enyhíti, de mégis…

Ebbe állt bele Török is, aki azért  búcsúzóul jókorát rúg az ellenzékbe. Dőljünk hátra és élvezzük a műsort ami ezentúl arról fog szólni, hogy hányszor bukott meg Orbánbasi. Szigorúan Európában természetesen.

Borsonline.hu/Kossuth Rádió – Dömötör Csaba: Kerítésvágóval a kézben nem lehet őrizni a határt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nem lehet olyanokra bízni a határvédelmet és a biztonságot, „akik kezében ott a kerítésvágó”. Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt is mondta: nem azért ragaszkodik Magyarország a határai védelméhez évszázadok óta, hogy most egy tárgyalóasztalnál átadja olyanoknak, akiknek ez nem is annyira fontos.

A politikus közölte: a salzburgi EU-csúcs megmutatta, hogy a migrációs vita új gócpontja a határvédelem. Úgy vélekedett: a tanácskozáson azt akarták elérni, hogy „a tagállamok lemondjanak a határvédelem jogáról” és bízzák Brüsszelre, a Frontexre, az uniós határ- és partvédelmi ügynökségre.

A kormánynak ez több okból is elfogadhatatlan – jelentette ki, sorolva: egyrészt azért, mert Magyarország képes megvédeni határait és “ebben példát is mutattunk”, másrészt azért, mert

Brüsszelben sokan vannak olyanok, akik nem is akarják megvédeni a határokat, inkább bővítenék, támogatnák a migrációt.

Dömötör Csaba megismételte a kormány álláspontját, amely szerint ha egy tagállam úgy gondolja, nem képes megvédeni a határait, akkor annak az országnak érdemes segítséget nyújtani. De azoktól a tagállamoktól, amelyek saját erejükből is képesek ezt megtenni, nem lehet elvenni a határvédelem jogát – hangsúlyozta.

A letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek is fizetnek majd különadót?

0

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő kérdezte ezt a parlamentben, a bevándorlást támogató szervezetekre kivetni tervezett különadóval kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár nem válaszolt a kérdésre.

Mirkóczki Ádám szerint a Fidesz a Stop Soros csomagot tette az április 8-ai választás tétjének, utána viszont benyújtottak egy új csomagot, amely „már nyomokban sem tartalmazza azokat az elemeket, azokat a civil szervezetek megregulázására irányuló passzusokat, amelyeket még februárban kifejezetten fontosnak tartottak”.

Szerinte nincs benne szó például nemzetbiztonsági átvilágításról, de van „salátajelleggel” több minden másról. Azt mondta: nyilvánvalóan nem az volt a változtatások célja, hogy konszenzus legyen róluk, hiszen az alaptörvény-módosítás minden eleme megérne egy-egy általános vitát. Szerinte

csak az a céljuk, hogy a Fideszen kívül ezt senki más ne szavazza meg.

A menedékkérőkkel kapcsolatban azt mondta: a módosításban szerepel, hogy biztonságos országból érkező, harmadik országból származó kérelmező nem kaphat menekültstátuszt, de „a mi alaptörvényünk nem fogja felülírni a genfi konvenciót”. Vagyis a módosítás szerint csak olyan kaphatna menedékjogot, aki repülővel jön. Így viszont nem érti, hogy kaptak 3500-an mégis oltalmazotti vagy menekült státuszt.

Kitért az adótörvény tervezett változtatására is, amely szerint különadót vetnek ki a bevándorlást segítő szervezetekre. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte a kormánytól:

a letelepedési kötvényeket forgalmazók is fognak ilyen különadót fizetni?

Mivel szerinte ők támogatják a leginkább a bevándorlást.

A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, aki leginkább a Jobbikot szidta, többek között azzal, hogy összevissza beszél, „ahány nap, annyiféle álláspont”. Szerinte, aki nem szavazza meg a módosításokat, az a bevándorlást támogatja.

Mirkóczki Ádám kérdésére valójában nem válaszolt, inkább hosszan beszélt arról, hogy szerinte az Európai Unió továbbra is erőlteti a bevándorlást.

Egymillió menekült befogadásáról beszélt Dömötör

0

Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején induló nemzeti konzultáció során. A bevándorlók betelepítése, a határzár és a menekülteknek juttatandó állami támogatás is a témák között szerepel.

Erről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kérdőíveket postai úton is el lehet küldeni, de az interneten is ki lehet majd tölteni – hangzott el.

Az MTI foglalkozott az interjúval, amelyből kiemelte, hogy Dömötör egymillió bevándorlóról beszélt, ezt azzal indokolva, hogy

„Soros György üzletember 2015 szeptemberében tette közzé a tervét, amelyben javaslatot tett évi egymillió menekült befogadására,

és 2016-ra már elkészült egy uniós javaslat, amely a menekültek felső határ nélküli elosztásról szól, illetve arról, hogy milyen szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek nem hajlandóak ebben részt venni”.

Soros azért mást mondott

Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung

Mint azonban a FüHü korábban megírta az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban tavaly július 19-én megjelent cikkében (Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját), Soros arról írt, hogy az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák: aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.

Soros hétpontos tervet is ismertetett, amiben szintén nem volt szó egymillió menekült befogadásáról, miként kényszerítésről sem, sőt, mint írta:

az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem.

Arról írt még Soros, hogy az EU-nak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, közös európai határvédelmi mechanizmusokat klóellene létrehozni.

 

 

Elbukott a rendkívüli parlamenti ülés

0

Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.

Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.

A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy

a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.

Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.

„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”

– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.

A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség

szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.

S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK