Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

A DK is telefonkampányol

0

A DK is telefonos kampányt indít, ők a külhonos állampolgárok szavazati jogának eltörlése érdekében. Petíciójukat már százezernél többen írták alá.

A Demokratikus Koalíció (DK) telefonos kampánnyal erősít rá aláírásgyűjtő akciójára, amellyel azt kívánja elérni, hogy ne szavazhasson Magyarországon, aki soha nem élt itt, nem viseli választása következményeit – közölte Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke sajtótájékoztatón.

Három hete indította el aláírásgyűjtő akcióját a DK, azóta a petíciót csak az interneten több, mint 100 ezren írták alá, és beszámolók szerint a DK utcai aláírásgyűjtő pultjai előtt is „hosszú sorok kígyóznak”, így reményeik szerint itt is sok-sok ezer aláírás gyűlik össze – mondta a politikus.

A telefonos kampányban Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ad tájékoztatást az akció lényegéről, és arról, hogyan lehet csatlakozni a kezdeményezéshez. Molnár Csaba közlése szerint a kampánnyal egy erre szakosodott céget bíztak meg,

amely a következő két hétben minden jogszabály betartásával a vonalas készülékkel rendelkező magyar állampolgárokat fogja felhívni.

Molnár úgy véli: a DK akciója sikeres, és azt mutatja, hogy komoly ellenállásba ütközik Orbán Viktor terve, hogy súlyos milliárdokból határon túlról próbál szavazatokat vásárolni magának.

Egy hete a Fidesz jelentette be, hogy telefonhívásokkal ösztökélik a választókat a „Soros-terv” elleni konzultációban való részvételre.

MTI/FüHü

Gyurcsány összehozná Magyarországot

0

„A fenébe! Hozzuk már össze Magyarországot!” – ezzel zárta le a Demokratikus Koalíció országos választási programbemutató rendezvényén elhangzott beszédét Gyurcsány Ferenc. A pártelnök Salgótarjánban elmondott egyórás beszédének vezérfonala az volt, hogy ismét egységesíteni kell az országot, lakóinak vallásától, bőrszínétől, lakóhelyétől, iskolázottságától, ideológiájától, stb. függetlenül. Konkrétumokat is sorolt, amikor a DK általános és szakpolitikai elképzeléseit ecsetelte.

 

Gyurcsány keményen kiállt Magyarország európai elkötelezettsége mellett, mint mondta:

„Magyarország számára Európa nem a múlt, hanem a jövő”.

Állást foglalt a közös kül- és honvédelmi politika, energiapolitikai és a közös adó- és pénzügypolitikai mellett, hangoztatva az euró bevezetésének a fontosságát hazánk számára, illetve az európai ügyészségbe történő belépés szükségességét.

Az oktatásról szólva beszélt arról, hogy meg kell szüntetni a KLIK-et, helyi szinten kell dönteni az iskolák milyenségéről, miközben nagy hangsúlyt kell fektetni a nyelvoktatásra, a kétnyelvűség megteremtésére, s el kell törölni a hit- és erkölcstan oktatását – hiszen a hit az mindenkinek a magánügye.

Vissza kell állítani a 18 éves tankötelezettségi korhatárt, mondta, a felsőoktatásban pedig jelentősen emelni kellene a keretszámokat, biztosítani kell az ingyenes belépést, majd méltányos tandíjat kell meghatározni, illetve rendes ösztöndíjrendszert kialakítani.

S ha már a béreknél tartunk – Gyurcsány nem ért ugyan egyet a bérunióval, de azzal igen, hogy a magyaroknak joguk van éppen úgy élni, mint másoknak bárhol Európában. Közben tekintettel kell lenni azonban arra is – figyelmeztetett –, hogy ne zárjon be fél Magyarország amiatt, mert a munkáltatók nem tudják kigazdálkodni a rájuk háruló bérterheket. A megoldás az lehet, hogy aki foglalkoztat, az az első két ember után a jelenleg fizetendő szociális járuléknak csak a töredékét kelljen lerónia, s a további dolgozók után sávosan emelkedőt.

Abszurd, hogy a kormány által megállapított minimálbér alacsonyabb, mint a szintén a kormány által meghatározott létminimum. Ezen változtatni kell – szögezte le,

hozzátéve: az sem járja, hogy a közfoglalkoztatottak sem kapnak elegendőt az emberi élethez.

Többsávos adórendszert vezetne be, a magasabb adókulcs a 300 ezer forintosnak mondott átlagfizetés kétszerese felett léphetne be. Emellett a 100 millió forint feletti örökségek utáni részt is megadóztatná a társadalmi szolidaritás jegyében.

Egyenlő egészségügyi szolgáltatást mindenkinek!

– hangzott az ígéret, s az, hogy hatalomra kerülve visszaállítanák a társadalombiztosítást, rögzítenék, hogy pontosan mi jár érte. Habár egyenesen nem mondta, de meglebegtette a vizitdíjat, amikor arról beszélt, hogy „az egészségügyben az általuk szorgalmazott reformmal, a vizitdíjjal, a kórházi díjjal a feudalizmust akarták felszámolni az egészségügyben”.

Miként az oktatásban, úgy az egészségügyben is  béremelés kell.

Beszédében nagyobb teret szentelt annak a gondolatnak és célnak, hogy végre nem a múlton kellene vitáznunk egymással, hanem közösen megtalálni „a jövő okos Magyarországát”: Vitázni az orosz energiafüggősétől való megszabadulástól, a megújulók elterjesztéséről, Paks-II leállításáról kellene.

Kitért az általa  hazugságnak nevezett rezsicsökkentésre, mint mondta, az alapvető közműveket egy bizonyos szintig mindenkinek ingyen kellene megkapnia, miként egyébként az internet-hozzáférést is egy szintig ingyen kellene biztostani mindenki számára.

A vérforraló választási rendszerre is megoldást kínálna az internet

– ha az észtek megcsinálták, mi is meg tudnánk valósítani az e-szavazást, s akkor mindenki egyforma kondíciókkal vehetne részt a választásokon – mondta, kitérve a határon túliak, illetve a külföldön dolgozó magyarok szavazásának igazságtalanul eltérő voltára.

A Szociálpolitika részeként legalább 50 százalékkal megemelné a családi pótlékot, a nyugdíjaknál pedig visszahozná a nyugdíjkorrekció intézményét. Nyugdíjplafont állapítana meg, s korrigálná a rokkantakkal történt méltánytalanságot.

Különleges ügyészi hivatalt állítana a fel a pofátlan korrupció ellen.

Külön kitért a jobboldal által „bűnös városnak” kikiáltott Budapestre, amely az ország ékköve, az az ország, amely nem büszke a fővárosára az nem mondhatja magát nemzetinek.

Vissza kell állítani a város becsületét, s a forrásait, közvetlenül választott önkormányzatok kellenek

– mondta, hozzátéve: zöld várossá kellene alakítani, nem pedig kivágni minden fát és tönkre tenni a Városligetet és a Duna partját. Új Duna hidak kellenének, s meg kellene hosszabbítani a 3-as és a 4-es metrót.

Ez volt ma – 2017. november 17.

0

A Fidesz továbbra is magasan vezet, a Jobbik a biztos második, az MSZP zuhanásban; közben a DK Orbánt megint azzal vádolta, hogy megvásárolja a határon túliak szavazatait; Vona viszont azt mondja, hogy Orbán olyan, mint a 2010-es Vona Gábor; a miniszterelnök meg mi mást tehetne: dicséri a magyar modellt Brüsszelben.

Pártok támogatottsága: Magasan vezet a Fidesz, zuhan az MSZP

A Závecz Research felmérése szerint nagy előnnyel vezet a Fidesz a pártok között, a második a Jobbik, csak utána jön az elmúlt hónapokban folyamatosan visszaeső MSZP. A mostani állás szerint a parlamentbe még a DK és az egyre jobban erősödő LMP jutna be.

A felmérést a Závecz Research a HVG megbízásából készítette. Az derül ki belőle, hogy az összes választó között 30,6 százalék támogatja a Fideszt, 10,1 százalék a Jobbikot, 8 százalék az MSZP-t, 5,9 a DK-t, 4,8 az LMP-t. 1,7 százalék szavazna a közösen induló Együttre és Párbeszédre, 1,2 százalék a Momentumra, 0,7 a Liberálisokra, 0,6 a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, a KDNP támogatottsága pedig mérhetetlen.

A biztos pártválasztók között még jobban kiemelkedik a Fidesz: 49,4 százalék szavazna a kormánypártra. A Jobbikot 17,9, az MSZP-t 12, a DK-t 10,1, az LMP-t 5,7 százalék nevezte meg, a Momentum 2,1, az Együtt-Párbeszéd 1,3, a Kutyapárt 0,9, a Liberálisok 0,6, a KDNP pedig itt is nulla százalékon áll.

Ami érdekesség, hogy míg az előző két csoportban alig, itt viszont jelentősen nőtt a Fidesz támogatottsága az előző hónaphoz képest: akkor 45,1 százalékon állt a párt.

DK: Orbán határon túli szavazatokat vásárol

250 millió forintért írt Orbán Viktor júliusban a határon túli magyaroknak, hogy regisztráljanak a jövő évi választásra. Minthogy az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint is a regisztrációra kell figyelni, mert a határon túliak úgyis tudják, kire szavazzanak, ez azt jelenti, hogy Orbán egyedül júliusban 250 milliót költött a határon túli magyar szavazatok megvásárlására – áll a Demokratikus Koalíció közleményében, amelyet Gréczi Zsolt szóvivő jegyzett.

„Július óta hétezerrel többen regisztráltak, mint korábban ugyanennyi idő alatt. Egy-egy határon túli szavazatra tehát 35 ezer forintot költött a miniszterelnök az adófizetők pénzéből, miközben a hazai nyugdíjasok szavazatainak megvásárlására elegendőnek tartott fejenként 10 ezer forintnyi Erzsébet utalványt” – folytatódik a DK közleménye, amely végül megállapítja:

„A Demokratikus Koalíciót mindez megerősíti álláspontja helyességében: ne szavazhasson, aki soha nem élt itt. Ezt igazolja vissza az ügyben indított aláírásgyűjtés páratlan sikere is. Ha pedig a Fidesz ilyen drágán vásárol szavazatokat, akkor korántsem nyugodt a jövő évi választás eredményét illetően. Erre minden oka meg is van: az IDEA Intézet kutatása szerint a választók 76 százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, 60 százalékuknak romlott a helyzete az Orbán-kormány hét éve alatt és 70 százalékuk szeretne kormányváltást.”

Vona szerint Orbán olyan, mint a 2010-es Vona Gábor

A pesti zsidónegyed közepén, a Spinoza Színházban rendeztek egy beszélgetést Vona Gáborral. Beszélt a Magyar Gárdáról, a párt és saját maga változásairól, arról, hogy mit köszönhet Orbán Viktornak, és arról is, hogy őt is megkeresték Orbán állítólagos külföldi bankszámláinak történetével. Azt is mondta, ha meleg lenne, vállalná. Az MSZP-vel és a DK-val nem fogna össze.

Azt állította, hogy őt is megkeresték azzal, amivel Gyurcsány Ferencet, miszerint svájci bankszámlákról adnának információkat – azt nem tudja, hogy ugyanazok keresték-e meg, „ilyen értelemben ezt nem beszéltük még át”. De, ahogy fogalmazott,

„AZTÁN NEM LETT SEMMI BELŐLE.”

Bizonyítékot ugyanis nem mutattak, ő nem is találkozott velük, csak egy üzenetet kapott „nyugat-európai irányból”, ami neki blöffszerűnek tűnt. Ugyanakkor azt is mondta:

„nagy tétben mernék fogadni arra”, hogy Orbánnak volt svájci bankszámlája.

A „magyar modellt” dicsérte Orbán az EU-csúcson

A magyar válságkezelési módszert és gazdaságpolitikát állította beszéde középpontjába Orbán Viktor az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján. A „magyar modellt” nem akarjuk lecserélni, a demográfiai, munkaerő-problémákat nem akarjuk bevándorlással megoldani – mondta a miniszterelnök.

Göteborgban Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok jó ötletet lehet hallani, de a politika sikere nem az ötletek minőségétől, hanem attól függ, hogy ezekből képesek-e a kormányok rendszert építeni, modelleket alkotni.

Magyarországnak pedig van saját modellje. A teljes foglalkoztatás és a munkaalapú gazdaság célkitűzése az első pillér, a második az, hogy a demográfiai és munkaerő-problémákat nem akarjuk kívülről, vagyis bevándorlással megoldani. A harmadik pillér pedig szerinte az, hogy a munkaerőpiaci szabályozás, az adók és a duális képzés terén nagyon rugalmas az ország.

DK: Orbán határon túli szavazatokat vásárol

0

250 millió forintért írt Orbán Viktor júliusban a határon túli magyaroknak, hogy regisztráljanak a jövő évi választásra. Minthogy az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint is a regisztrációra kell figyelni, mert a határon túliak úgyis tudják, kire szavazzanak, ez azt jelenti, hogy Orbán egyedül júliusban 250 milliót költött a határon túli magyar szavazatok megvásárlására – áll a Demokratikus Koalíció közleményében, amelyet Gréczi Zsolt szóvivő jegyzett.

„Július óta hétezerrel többen regisztráltak, mint korábban ugyanennyi idő alatt. Egy-egy határon túli szavazatra tehát 35 ezer forintot költött a miniszterelnök az adófizetők pénzéből, miközben a hazai nyugdíjasok szavazatainak megvásárlására elegendőnek tartott fejenként 10 ezer forintnyi Erzsébet utalványt” – folytatódik a DK közleménye, amely végül megállapítja:

„A Demokratikus Koalíciót mindez megerősíti álláspontja helyességében: ne szavazhasson, aki soha nem élt itt. Ezt igazolja vissza az ügyben indított aláírásgyűjtés páratlan sikere is. Ha pedig a Fidesz ilyen drágán vásárol szavazatokat, akkor korántsem nyugodt a jövő évi választás eredményét illetően. Erre minden oka meg is van: az IDEA Intézet kutatása szerint a választók 76 százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, 60 százalékuknak romlott a helyzete az Orbán-kormány hét éve alatt és 70 százalékuk szeretne kormányváltást.”

Pártok támogatottsága: Magasan vezet a Fidesz, zuhan az MSZP

A Závecz Research felmérése szerint nagy előnnyel vezet a Fidesz a pártok között, a második a Jobbik, csak utána jön az elmúlt hónapokban folyamatosan visszaeső MSZP. A mostani állás szerint a parlamentbe még a DK és az egyre jobban erősödő LMP jutna be.

A felmérést a Závecz Research a HVG megbízásából készítette. Az derül ki belőle, hogy az összes választó között 30,6 százalék támogatja a Fideszt, 10,1 százalék a Jobbikot, 8 százalék az MSZP-t, 5,9 a DK-t, 4,8 az LMP-t. 1,7 százalék szavazna a közösen induló Együttre és Párbeszédre, 1,2 százalék a Momentumra, 0,7 a Liberálisokra, 0,6 a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, a KDNP támogatottsága pedig mérhetetlen.

1,4 százalék mondta azt, hogy egyéb pártot támogat, és

magas, 14,6 százalékos a bizonytalanok aránya is.

8 százalék pedig nem árulta el, melyik pártra szavazna.

Forrás: Závecz Research

A pártot választani tudók között a Fidesz 47,1, a Jobbik 15,5, az MSZP 12,4, a DK 9, az LMP  7,5, az Együtt-Párbeszéd 2,6, a Momentum 1,8, a Liberálisok 1, a Kutyapárt 0,9 százalékon áll, a KDNP itt is mérhetetlen. „Egyéb pártot” 2,2 százalék jelölt meg.

Forrás: Závecz Research

A biztos pártválasztók között még jobban kiemelkedik a Fidesz: 49,4 százalék szavazna a kormánypártra. A Jobbikot 17,9, az MSZP-t 12, a DK-t 10,1, az LMP-t 5,7 százalék nevezte meg, a Momentum 2,1, az Együtt-Párbeszéd 1,3, a Kutyapárt 0,9, a Liberálisok 0,6, a KDNP pedig itt is nulla százalékon áll.

Ami érdekesség, hogy míg az előző két csoportban alig, itt viszont jelentősen nőtt a Fidesz támogatottsága az előző hónaphoz képest: akkor 45,1 százalékon állt a párt.

Forrás: Závecz Research

A Závecz Research felmérései alapján azt is meg tudjuk nézni, hogy változott az egyes pártok népszerűsége 2016 februárja óta.

Ezekből az látszik, hogy a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag stabil volt, egy-egy hónapban volt némi visszaesés, például idén április-májusban, ami összefüggésbe hozható a CEU és a civil szervezetek elleni törvényekkel kapcsolatos tiltakozással.

(A grafikonokon a kék szín mindig az összes választót, a piros a pártot választani tudókat, a zöld a biztos pártválasztókat jelöli.)

Forrás: Závecz Research

A Jobbiknál szintén tavasszal volt egy mélypont, utána emelkedett a párt népszerűsége, az utóbbi időszakban pedig stagnál, az előző hónaphoz képest most épp csökkent.

Forrás: Závecz Research

Az MSZP-nél viszont az elmúlt hónapok kaotikus eseményei a népszerűségen is meglátszanak. Míg tavasszal a pártot választani tudók és a biztos pártválasztók között is elérték a 20 százalékot,

az elmúlt időszakban folyamatos visszaesés jellemzi a szocialistákat.

Így a legnagyobb ellenzéki erőnek már egy ideje a Jobbik számít, a fordulópont nyár elején volt.

Forrás: Závecz Research

Elégedett lehet viszont a DK és az LMP, mindkét párt, növelni tudta szavazóbázisát az elmúlt hónapokban,

az LMP szavazótábora jelentősen nőtt.

a jelenlegi állás szerint mindketten biztosan bekerülnének a parlamentbe.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Nem mondható ugyanez el a választásra közösen készülő Együttről és a Párbeszédről. Őket a Závecz most először mérte közösen. Külön-külön egy százalék körül álltak az elmúlt időszakban.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

A kisebb pártok népszerűsége ingadozó, de nincsenek közel a parlamenti küszöbhöz. A KDNP támogatottsága pedig már hónapok óta mérhetetlen.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Az is látszik, hogy a választásokhoz közeledve csökken az egyéb pártot választók aránya – a bizonytalanok aránya viszont nem igazán.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Csak közösen lehet leváltani a Fideszt

Változatlanul bízik a közös fellépésben, a közös listában, és miniszterelnök-jelöltben, ez derül ki abból az interjúból, amelyet Molnár Zsolt szocialista képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke adott a Független Hírügynökségnek. A politikus kifejtette, hogy bár valóban látható olyan törekvés a Demokratikus Koalíció részéről, hogy leváljon erről a közös akaratról, de hisz abban: Gyurcsány Ferenc pontosan érzi a felelősségét, és tudja, együttműködés nélkül nincs esély a kormányváltásra. A miniszterelnökségre továbbra is Balázs Péter a jelöltjük, de még hivatalos lépés ebben a kérdésben nem történt, de rövidesen történnie kell. A Jobbikkal, az bármennyire is híve a Orbánék leváltásában, nem lehetséges a közösködés, oly távol állnak a az elvi szempontjaik, hogy ezek ezt teljesen kizárják. Molnár Zsolt szerint a Fidesz hatalmi gőgje, amelyet a múlt vasárnapi kongresszusuk is tükrözött, katalizátorként kell hasson a baloldal pártjaira, és arra, hogy végre felmutasson a választóknak egy valós alternatívát.

 

Egyre-másra jelennek a közvélemény-kutatások, különböző, ki tudja hova sorolható intézetektől, különböző eredményekkel, egyben azonban egység mutatkozik: finoman szólva nem mutatnak hízelgő adatokat a szocialistákra nézve. És, ha nem is akarjuk ezeket elfogadni, előbb-utóbb önbeteljesítő jóslattá válnak, nem?

Egy korábbi szocialista vezetőt tudom idézni: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni.

Persze látom én, hogy megindult már kora nyáron egy veszélyes tendencia, de azért radikális zuhanásról nem beszélhetünk. Nagy a szórás az intézetek mérései között, némelyik némelyiknél sejthető is, kinek az érdekében „kutathatnak”. Mi a valóban régóta bizonyítottan független intézetek, a Závecz Research és a Publicus kutatásait tekintjük mérvadónak, ők hosszú távon hitelesnek bizonyultak. Az Iránytűtől, vagy a Nézőponttól nagyon szélsőséges eredmények szoktak előkerülni, ezzel együtt tagadhatatlan, hogy az MSZP nem emelkedő, hanem csökkenő pályán mozog. Az viszont fontos, hogy nem más párthoz mennek a szavazók, inkább elbizonytalanodnak. Ez pedig valahol érthető: azt látják, hogy a baloldal helyzete rendezetlen, nincs miniszterelnök-jelölt, és legtöbbször vitákról hallani. Bízom benne, hogy ez a kérdés még az idén megoldódhat, és ez lendületet adhat az MSZP-nek és a többi stagnáló baloldali pártnak.

Van, ahol ezt másként értékelik. Most például egy új jelenséggel kell szembenéznie a szocialistáknak: az, aki korábban partner volt, mostanra mintha épp az ő rovásukra akarna erősödni. A Demokratikus Koalíció törekvéseit látják sokan úgy, hogy a gyengülő MSZP-től elszívja a választókat és önálló listával vágjon neki 2018-nak…

Én biztos vagyok abban, hogy Gyurcsány Ferenc, illetve a Demokratikus Koalíció is le akarja váltani az Orbán-kormányt. Azt értem, hogy a DK elnöke saját pártját akarja erősebbé tenni, de ennek van egy határa, mégpedig az, hogy ne veszélyeztesse a kormányváltást. Sajnos hosszú hónapokat veszítettünk a DK-val  és a többi párttal folytatott veszekedésekkel, vitákkal, azonban a felelősség a Demokratikus Koalíción épp úgy rajta van, mint az MSZP-n, mégpedig annak a felelőssége, hogy megadjuk a változás esélyét a választók többségének. Ehhez pedig

közös indulás és közös lista kell, ez jelent valódi esélyt.

Szerintem a DK részéről most inkább taktikázás zajlik, és valójában nem hoztak még végleges döntést. Mert amennyiben maradnak a külön listák, külön miniszterelnök-jelöltek, akkor jelentősen csökken a változás esélye, ezért pedig mindenkit felelősség terhel.

Csakhogy a politikai taktika, öt hónappal a választások előtt, és azokkal az előzményekkel, amelyeknek tanúi lehettünk, csak tovább gyengítik a baloldalt, és csúsztatják tovább azon a lefelé  vezető spirálon, amelyen most rajta van. Mert lehet, hogy a DK emelkedni fog, de a baloldali halmaz nem.

Ezért fogalmaztam úgy korábban többször, hogy egy közös miniszterelnök-jelölt visszaadhatja a hitet. Ha a változást akaróknak meg tudjuk mutatni, hogy van egy erős, közösen vállalt kihívó, aki képes új pályára állítani az országot, aki képes kihívni és legyőzni a mai autokráciát, akkor nagyon gyorsan átalakulhat a politikai térkép.

Ez már nem Balázs Péter?

Balázs Péter múltjánál, szakmai tudásánál fogva egyértelműen alkalmas a feladatra. Az a kérdés, hogy színre lép-e, milyen formában. Biztos vagyok benne, hogy a változást akaró magyarok közös megjelenítője tudna lenni, akit jó szívvel támogatna az MSZP is, valamint más változást akaró ellenzéki pártok és civilek közösségei is.

És van valaki más is a jelöltek között?

Én nem tudok ilyesmiről. Balázs Péter neve van előttünk, azonban még nála is várat magára az a lépés, ami a jelöltségét egyértelműen elindíthatja. Személyétől függetlenül az egyetlen győzelmi stratégia a mai választási rendszerben és politikai környezetben a közös miniszterelnök-jelölt és az őt támogató közös lista.

Az ön által is vázolt hithez biztosan szükség van arra is, hogy Magyarország megtudja, miért akar az MSZP választást nyerni, megismerjük a választási indulás üzeneteit is. Vannak ilyenek?

Természetesen vannak, de amíg a kihívó személye és az együttműködés formája nem alakul ki, szinte lehetetlen bemutatni ezeket a gondolatokat. Képviselőtársaimmal együtt általában azt tapasztalják, hogy a sajtó oldaláról is nagyon sokszor összefogásról, különféle pártok, politikusok egymáshoz való viszonyáról kérdeznek minket, függetlenül attól, miről is beszélünk épp. Pedig az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika, vagy a biztonságpolitika területén konkrét, azonnal megvalósítható elképzeléseink vannak, de amíg ezek a viták dominálják a baloldal történetét, sajnálatosan minden erről szól.

Ön folyamatosan beszél a közös listáról, miközben eddig legfeljebb a koordinált indulás tűnt közös gondolatnak, bár az sem mindenki részéről. Hogyan lesz ebből közös lista?

Két út lehetséges. Az egyik, ha az egyéni jelöltekben – azaz ön által említett koordinált indulásban – sikerül megegyezni. Ennek a második lépcsőfoka lehet egy közös lista is, most pedig ezen a döcögősebb úton haladunk. A másik opció, hogy egy közös miniszterelnök-jelölt mellett állnak ki az ellenzéki pártok, közös listát alkotva. Véleményem szerint ez a legreálisabb forgatókönyv a kormányváltáshoz.

A következő hetek fogják eldönteni, hogy melyik megoldás valósulhat meg – a lényeg, hogy közös megoldást találjunk.

Ha már közös: a Jobbiktól érkezett jelzés, hogy bármi áron érdekeltek abban, hogy Orbán Viktort eltávolítsák a hatalomból? Elképzelhető végül egy ilyen összefogás is?

Nem. Bár azt gondolom, hogy a Jobbik is le akarja váltani Orbán rendszerét, a mi nézeteink semmilyen módon nem egyeztethetők össze az övékével. Ráadásul, ne felejtsük el, hogy bár ma néppártnak nevezik magukat, azért sorozatban vannak olyan múltbeli tisztázatlan kérdéseik, amelyeken nem lehet túllépni. A teljesség igénye nélkül a Magyar Gárdához, a Betyársereghez való viszony, vagy a magyar állampolgárok listázása. Mellesleg a baloldalon az elvi elfogadhatatlanságon túl taktikailag is értelmetlen lépés lenne a közösségvállalás: lehetnek olyan szavazók, akik az együttműködés hatására ott ragadnának a Jobbiknál.  Ha kimondanánk a közös indulás lehetőségét, azzal legitimálnánk a Jobbikot, ami pedig elfogadhatatlan.

Ha már a Jobbikról beszélünk: sajátos korképet festett a Fidesz vasárnapi kongresszusa. Túl a helyenként rasszista beszédeken, a kádári retorikán, szinte minden felszólalónál érzékelhető volt a baloldal lenézése, megvetése, lekicsinylése, még az is, hogy emberszámba sem vehetők. Nem vált ki ellenérzéseket ez az attitűd a baloldalból, nem kiáltanak fel egységesen, hogy ezt már nem tűrhetjük?

Az a cinizmus és hatalmi gőg, ami áradt ebből a kongresszusból, a felszólalóból, a miniszterelnök beszédéből, az katalizátorként hathat a baloldalon, hogy vegye már észre mindenki, hogyan beszélnek választók millióiról, az országról és az ellenzékről. Előre győztest hirdetnek, „ellenzékváltásról” beszélnek. Ha a baloldal nem lép fel egységesen, valódi ellensúlyként, abból újabb négy év Fidesz-kormányzás lehet, az pedig beláthatatlan következményekkel járna Magyarország jövőjére. Már most is jól képzett magyar emberek tíz. és százezrei mentek el az országból, egy újabb Fidesz-győzelem esetén még többen hagyhatják itt az országot.

A Fidesz szinte minden héten produkál egy olyan ügyet, amibe sok helyen bele is bukna, itt azonban az összeset, ahogy mondani szokták, lábon kihordja. Miért nem üti át a nyilvánosság ingerküszöbét mindez?

Az elmúlt években nagyon magasra került az ingerküszöb. Láthatóan a társadalom beletörődött és beletört a Fidesz korrupcióra épülő modelljébe, így aztán csak csendesen elkönyvelik az azeri ügyet, a kötvénybizniszt, a vízum-ügyeket, a trafik-mutyit, és még sorolhatnánk sokáig. Ezeknek az eseteknek a felszínre hozása önmagukban kevesek a kormányváltáshoz. Valós alternatíva, konkrét kormányzati jövőkép kell, ami alapján megérti az ország, a változást akarók többsége, hogy miképp lesz szebb, jobb, élhetőbb ez az ország. A többség kiszámítható, nyugodt mindennapokat szeretne, politikai beavatkozás nélkül.

De mit lehet válaszolni a Fidesz menekült-ellenes, Soros-ellenes kampányára? Merthogy a számok azt mutatják, ezek az akciók nagyon is hatnak az emberekre, ma már a lakosság fele tart a „migránsoktól”, miközben sokan még csak nem is láttak menekültet. A kormányzó párt láthatóan erre épít mindent, és teheti, mert az ellenzék tehetetlennek tűnik…

Az alapvető probléma az, hogy a létező európai biztonsági problémákat tálalja rettenetesen eltorzítva a kormánypárti sajtó. Valós problémákról van szó, a Fidesz propaganda-gépezete azonban a tényeket szelektíven kiválogatva, eltorzítva, felnagyítva zúdítja rá az egész társadalomra a rémképeit.

Nem meglepő, hogy az országnak azon részein, ahol még sosem járt menekült, ott a legerősebb a félelem a bevándorlástól és a terrorizmustól.

Erre a propagandára sokan vevők itthon és Európában is, nem ismerik a tényeket, összefüggéseket, csak simán a félelem mozgatja őket.

Lehetséges, hogy az ellenzék is követett el hibákat, de a Fidesz mindenre kiterjedő cinikus hazugsággépezete nem mérhető ezzel egy lapon. Orbán kihasználja a magyarok ismerethiányát és bizonytalanságát. Jól érzékelhetően a figyelemelterelésre használja a propagandaeszközeit, mivel addig is, amíg a terrorizmusról, kerítésről, a magyar emberek megvédéséről beszél, addig sem kell megmagyaráznia, hogy miért verték szét az egészségügyet, az oktatást, vagy megmagyarázni azt, hogy miért vannak olyan letelepedési kötvények, amelyek anyagi kárt okoznak az országnak és nemzetbiztonsági kockázat gyanúját felvető embereknek jelentenek belépőt az EU-ba.

De a kérdésem változatlan: mi ezzel szemben a megoldás?

Először is az evidenciákkal nem kell vitatkozni, ilyen a schengeni határ védelme, vagy a terrorizmus elleni fellépés szükségessége. Világosan kell beszélni a tényekről, be kell mutatni a tényeket és azon kell dolgozni, hogy Magyarországon ne a félelem kultúrája uralkodjon. Ezzel együtt megértőnek kell lenni az emberek mindennapi félelmeivel, akkor is, ha azok mesterséges, felszított félelmek, mert attól még léteznek. Ezért fogalmazott úgy Hiller István, hogy nem kérdőjelezzük meg a kerítés fennállását, de világossá tesszük, hogy a menekültek helyzetét valójában közös európai megoldások, a kontinens együttműködése képes megoldani, és közben feltesszük a kérdést: a kerítés valójában mennyibe került, és helyes-e, hogy a kormánypártok már-már az ország szimbólumának tekintik.

Visszatérve a baloldali együttműködésre. Van-e a fejében valamilyen határidő? Sokat már nem lehet tologatni, hiszen van egy végső időpont, április 8.-a…

A kormányváltást nyilvánvalóan a választás napján kínálkozik esély, ez valószínűleg április 8-án lesz. De addig van egy fontosabb határkő: két hónappal korábban, február 8-án megkezdődik a jelöltállítás. Ez tehát a politikai racionalitás számára rendelkezésre álló idő, eddig kell megteremtenie a baloldalnak a változás közös esélyét.

E hét végén  a Közös Ország Mozgalom szervezésében választási nagygyűlésen vesznek részt, az LMP és a Momentum kivételével minden demokratikus ellenzéki párt. Várható-e ettől az eseménytől valamilyen áttörés?

Minden olyan rendezvény, amely közelebb hozza egymáshoz az ellenzéket, fontos lépést jelent. Október 23-án is közös megmozdulás zajlott, főként Budapesten, decemberben pedig Solymáron lesz időközi önkormányzati választás, ahol a demokratikus ellenzék egységesen egy jelöltet támogat. Ezek világos üzenetek, így vélhetően a hét végi rendezvény is az lesz. Ezzel együtt

ha a demokratikus ellenzéki pártok vezetőiben nem alakul ki az a belátás, hogy a változást akarók többségének közösen kell esélyt adniuk, akkor ezek a rendezvények sem vezethetnek eredményre.

A közös fellépés ehhez közelebb vihet: a választók számára biztatást adhat, hogy az ellenzék pártjai, jelöltjei ott állnak egymás mellett, a választók hite pedig visszahathat a pártokra, hogy ezt kell tenniük, ezt várja tőlünk az ország.

Tao-perek: eddig 39 per, sorra jönnek a jogerős ítéletek

Sorra nyerik a pereket a társasági adó sport célú elköltése ügyében: legutóbb a DK, előtte a Transparency International keresete vált végrehajtandóvá. A két szervezet eddig összesen 39 pert indított. A párt a támogatások felhasználására kíváncsi, a TI arra, hogy a klubok kiktől, melyik évadban mennyi pénzt kaptak. Az ítélkezés a közérdekű adatok nyilvánosságának megerősítése felé mozdult el. Újabb perek jönnek, újabb sportágban.

Rutinszerűen mennek rendkívüli jogorvoslatért a Kúriához a tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokat visszatartani kívánó szervezetek: a klubok, a szövetségek és a minisztériumok, de a Kúrián eddig végérvényesen eldőlt ügyekben megerősödni látszik az a felfogás, hogy a közérdekű adat nyilvánossága alapjog, megelőz minden mást (például, üzleti, banktitok) – derül ki Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának szavaiból. A TI eddig három pert indított minisztériumokkal (az EMMI és NGM), valamint öt szakági sportszövetséggel szemben a tao-összegekkel kapcsolatos igazolások megismerhetősége érdekében.

Legutóbb október második felében a Kúria harmadfokon jogerősen mondta ki:

a tao-ból kapott sporttámogatások közpénznek számítanak, közérdekű adatok, tehát nyilvánosak.

A TI az ítélet írásos formájának megérkezését várja, ezután 15 napon belül kell a minisztériumoknak és a szövetségeknek kiadniuk azokat az igazolásokat, amelyekből kiderül, kiktől hová, mennyi pénz ment az egyes sportévadokban.

A demokratikus Koalíció másik úton indult el, amikor tavaly decemberben 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: ők a kapott pénz felhasználására kíváncsiak. Arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy például utazásokra, a klubok fenntartására – mondta el a FüHü-nek Földi Judit, a DK elnökségi tagja, a perek egyik kezdeményezője. Ők a futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért.

Éppen a napokban a Mészáros Lőrinc vezette felcsúti focialapítvány vesztett véglegesen a DK-val szemben. Már erre a sorsra jutott a Videoton, a Bicske, a Ferencváros, a Vasas, az Újpest, a Honvéd és a Debrecen.

Nekik is ki kell adniuk az összes számlát a tao-támogatások elköltéséről.

(A Videoton első fokon pervesztes lett, mert a tulajdonos, Garancsi István ügyvédje elfelejtette, hogy már csak elektronikusan lehet beadványt benyújtani, a bíróság ezért elutasította a papíros fellebbezést.)

Ha 15 nap elteltével se teszik meg, bírósági végrehajtást fognak kérni

– mondta Földi Judit.

A számlákat azért is akarják látni, mert több klub esetében erős a gyanú, hogy egyáltalán nincs utánpótlásképzés, tehát minden elköltött pénz szabálytalan lehet – hangsúlyozta Földi Judit. De azt is látni akarják, hogy a sportági szövetségek által kiadott igazolások és a számlák tartalma összhangban vannak-e, mert lehetséges, hogy a kluboktól ömlesztve kapott számlákat valójában nem is ellenőrzik a szövetségekben. Azt is remélik, hátha kiderül, igaz-e a szóbeszéd, hogy akad olyan egyesület, amelynél számlákat vásárolnak, ami persze már önmagában bűncselekmény. Idén egyébként még három ítélet várható a 36-ból, majd következnek a jégkorong-csapatok, mert sok visszaélést sejtenek itt is.

Eddig legalább 320 milliárd forint áramlott az államkassza helyett sportegyesülethez tao-ból. A legtöbb, mintegy 14 milliárd a felcsúti akadémiához került.

Alapítványi pénz: a vizsgálat lezárult, felejtse el

0

Májusban írta meg a sajtó, hogy eltűnt a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium alapítványának pénze. A pénzt a szülők adták össze a gyerekeik táborozására, tanulmányi jutalmakra.

Király András, az iskola napközis tanára, az alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese az alapítvány számlájáról egy év alatt több mint 3,5 millió forintot vett föl, de csak egy kis részének elköltéséről tudott számlát bemutatni, 3,2 millió forintot több mint egy hónappal a botrány kirobbanása után fizetett vissza.

Az V. kerületi rendőr-kapitányságon eljárás indult az ügyben, a nyomozást azonban megszüntették azzal, hogy „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.

A tanár azt állította, hogy a pénzt otthon, egy külön dobozban őrizte, a rendőrség pedig nem firtatta, miért volt jobb helyen 3,5 millió forint otthon, egy dobozban, mint a bankban.

A feltűnően tapintatos eljárás vélhetőleg nem független attól, hogy Király a belvárosi önkormányzat jogi bizottságának Fidesz által delegált tagja volt.

A Demokratikus Koalíció szerint fölháborító, hogy a gyerekek táborozására, kirándulására, jutalmazására szánt pénzt büntetlenül lophatja el valaki, ha a zsebében egy Fideszes tagkönyv lapul. A rendőrséget és az ügyészséget a bűn üldözésére és nem politikai indíttatású eltussolására fizetik az adófizető polgárok. A DK az ügy tisztázására írásbeli kérdéssel fordul a belügyminiszterhez és a legfőbb ügyészhez.

„A politikai hatalom gyilkossági kísérlete a bírói hatalom fölött”

0

Országgyűlési határozat mondta ki Czeglédy Csaba bűnösségét.  A Demokratikus Koalíció szerint ez nem más, mint a politikai hatalom gyilkossági kísérlete a bírói hatalom fölött.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője szerint a Fidesz régi politikai ellenfele, Czeglédy Csaba ellen nem csak jogerős bírósági döntés vagy egyáltalán bármilyen bírósági döntés nem született, hanem még vádemelés sem történt, így egy olyan embert akar befeketíteni a Fidesz, aki az igazságszolgáltatás szemében jelen pillanatban tökéletesen ártatlan.

A DK szerint a Fidesz Czeglédyvel kapcsolatos országgyűlési határozata a politikai hatalom gyilkossági kísérlete a bírói hatalom fölött. Egyértelmű politikai nyomás az igazságszolgáltatáson, melynek célja, hogy előre ítéletet hirdetve nyomást helyezzen az eljáró bíróságra. A DK úgy látja: ha már ilyen mélyre süllyedt a Fidesz, ne bíbelődjön a látszattal: mondja ki, hogy mától nincs nyomozóhatóság, nincs ügyészség, és nincs bíróság sem; mondja ki, hogy mostantól Orbán Viktor egyszemélyben dönti el, hogy ki a bűnös és ki az ártatlan.

Így reagált az ellenzék a Fidesz-kongresszusra

A kongresszuson újraválasztották Orbán Viktort pártelnöknek, és rengetegen tartottak beszédet. Erre válaszoltak ellenzéki pártok.

Orbán Viktor és a Fidesz alelnökei
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az MSZP közleménye szerint a Fidesz azt üzente, hogy folytatni akarják, és „ha újra hatalomra kerülnek, semmi nem fog változni:

marad a lopás és a problémákat elfedő gyűlöletpropaganda”.

A szocialisták szerint az elmúlt hét évben teljesen leépült a magyar egészségügy, „Fidesz-közeli oligarchák zsebébe” jutnak az adók, tönkre teszik az oktatást, elüldözik a szakembereket. Azt írják:

„Századszor is kiásták a csatabárdot az EU ellen, a Nyugat ellen, de ez csak egy szánalmas kísérlet arra, hogy takargassák az ország valódi állapotát.”

A párt szerint az ellenzék „történelmi felelőssége”, hogy teljes körű megállapodásra jusson, lehetőséget adva a választóknak a Fidesz leváltására.

A DK közleménye szerint

„a Fidesz-kongresszus színpadára felvonult a Büntető Törvénykönyv”:

Azt írják, a színpadon ott volt „az áldoktor bukott elnök, a debreceni Miszter 20 százalék, a trafikmutyi, a helikopter- és ingatlanmutyi gazdái, meg a strómanokon keresztül gazdagodó fővezér”

A párt szerint, ha „az országot tönkre tevő Orbán Viktor” még négy évig maradna, „nem félmillió, hanem egymillió magyar menekülne el az országból”, és 3 millió szegényből 4 millió lenne.

Az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett közleménye szerint Orbán beszéde „csupán egy újabb gyenge próbálkozás volt” arra, hogy elfedje:

kormányzása képtelen a 21. század problémáit kezelni.

Szerinte Orbán Viktor kormányzása „rossz béreket, leépülő oktatást, lerobbant kórházakat és soha nem látott korrupciós mélys​é​get hozott” Magyarországnak.

Az Együtt alelnöke, Hajdú Nóra a frissen megválasztott Fidesz-alelnöknek, Novák Katalinnak írt nyílt levelet. Azt írja: „itt az első házi feladat”. Szerinte a Fidesz

„egyike Európa legmacsóbb pártjainak”,

ezért nehéz dolga lesz.

A levélben olyan intézkedéseket sorol fel, amelyek „negatívan és súlyosan negatívan” érintették a nőket és a családokat. Említi többek között a családi pótlék emelésének elmaradását, azt, hogy a Fidesz nem támogatja a nőket érő erőszak elleni fellépésről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálását, a család fogalmának kirekesztő értelmezését, gyűlöletkeltő szervezetek támogatását.

Az Együtt elnöke, Juhász Péter azt írta, a miniszterelnök mai, „még maradibb és még bezárkózóbb” beszédében ismét bebizonyította, hogy

„fél a modern, szabad és fejlődő világtól”

és fogalma sincs mitől lesznek Magyarország polgárai boldogabbak, sikeresebbek a mindennapok során.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK