Kezdőlap Címkék David Pressman

Címke: David Pressman

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Kommentár nélkül

David Pressman nagykövet nyitóbeszéde a magyar ukrán kapcsolatok panelbeszélgetésen – 2023. 04.26.

Az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen.  Az Egyesült Államok békét akar.  Nemzeteink mindegyike előmozdíthatja a béke ügyét, ha mindenki egységben áll ki a háborút pártolók ellen, ragaszkodva ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin hagyjon fel a civilek elleni támadásokkal, és vonja ki csapatait a demokratikus, szomszéd ország területéről.

„…legyen nagyon világos: itt ma egy ember teremthet békét.  Ha Putyin véget vet a harcnak, a háború véget ér.  Ha Ukrajna vet véget a harcnak, az Ukrajna végét jelenti.

„Az Ukrajna melletti kiállás – valamint más országok ugyan erre történő bátorítása nem jelenti, Magyarország háborúba sodrásának szándékát, ellentétben azzal, amit egyesek sugallnak.”

Cinikus dolog tűzszünetet követelni, amikor nem az Önök országa az, amelynek közel 20 százalékát egy idegen megszálló hadsereg foglalta el.  És nem hitelt érdemlő azt sugallni, hogy amennyiben tűzszünet lenne, Vlagyimir Putyin jóhiszeműen tárgyalóasztalhoz ülne, és beleegyezne, hogy visszavonja csapatait ahelyett, hogy egyszerűen újra felfegyverkezne és támadna.”

„Bármely társadalomban a nyelvre és az oktatásra vonatkozó törvények mélyen érintik az érintett közösségeket –és a méltóságukat.  Ezt elismerjük.  Ezért gyakorlatilag minden olyan magyar tisztviselővel folytatott találkozómon, akiknek a munkája kapcsolódik ehhez a kérdéshez, hangsúlyozom: az Egyesült Államok a barátjuk. Készek vagyunk együttműködni Önökkel. Mondják el, hogy hogyan segíthetünk megoldani ezt a vitás kérdést szövetségesünk, Magyarország és szoros partnerünk, Ukrajna között.  Ha ez egy komoly probléma, akkor komolyan kell foglalkoznunk vele, és erőfeszítéseket kell tennünk a megoldására.”

Magyarország azon politikája, hogy egyedüliként próbálja akadályozni a NATO-Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit, tarthatatlan. És ahogy azt éppen a múlt hónapban láthattuk, a továbbiakban elfogadhatatlan is.

Figyeljünk a magyarok által felvetett komoly aggodalmak kezelésére, és álljunk elszántan az ukránok mellett, az oroszok invázióját hárítják el.  És közben szorítkozzunk a tényekre.

USA kongresszusi határozat készül az Orbán kormány ellen

0

Már májusban a honatyák és honanyák elé kerülhet az a demokrata-republikánus közös határozati javaslat, mely szankciókat irányoz elő az Orbán kormány régebbi és jelenlegi tagjai illetve támogatóik ellen – írja a londoni Guardian.

Mindkét nagy párt tagjai által  szerkesztett határozati javaslat komoly támogatásra számíthat a kongresszusban Washingtonban annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Donald Trumppal. Az ex elnököt sokan nem kedvelik a republikánus táborban sem, és ők nagyon odafigyelnek arra amit Orbán Viktor az Egyesült Államokról mondott az utóbbi időben amikor nemegyszer ellenségnek nevezte az USA-t, amely bele akarja rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba. Kövér László, az országgyűlés elnöke agresszív beavatkozással vádolta meg David Pressman USA nagykövetet Magyarország belügyeibe.

A nagykövet nemrég sajtóértekezleten jelentette be, hogy szankciókkal sújtják azt a Budapesten működő nemzetközi bankot, mely egykor a KGST-hez tartozott. Ezen a bankon keresztül befolyásolta Moszkva a kisebb szocialista országok pénzügyeit. A Szovjetunió bukása után az orosz hírszerzés használta előszeretettel a bankot, amely Moszkvából Budapestre költözött annak ellenére, hogy mind Brüsszel mind Washington ellenezte azt.

Most Orbán Viktor villámgyorsan reagált: közölte, hogy Magyarország kilép a bankból. Mi lesz a tetemes veszteséggel? Ez most nemigen érdekli a magyar miniszterelnököt, aki attól tarthat, hogy

a következő USA szankciók célba vehetik a Svájcban működő MET-et is, ahol a hírek szerint Orbán Viktornak is komoly érdekeltségei vannak.

Az orosz kapcsolat

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mindinkább zavarja, hogy Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azt követően is, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát több mint egy éve – 2022 február 24. Putyin elnök Moszkva barátait a földgáz üzleten keresztül támogatja – ezt már a szovjet vezetők is így csinálták. A magyar-orosz földgáz üzletet bonyolító MET időközben nemzetközi céggé vált, amely Svájc adóparadicsomnak nevezett kantonjában van bejegyezve. A MET igazgatótanácsának elnöke volt Lantos Csaba, akit nemrég Orbán Viktor energia miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba korábban többször kényszerült cáfolni azt az értesülést, mely szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben. Az energiaválság óriási fellendülést hozott a földgáz kereskedő cégnek, amely már szerepet játszik az európai földgáz piacon is. A céget azért is jegyezték be Svájcban, hogy az uniós hatóságok ne érhessék el. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezen a téren változást hozott: Svájcban beszüntette tevékenységét a Gazprombank, mert az orosz elnök pénzét is kezelte. Egyik lányának keresztapja volt a stróman, Roldugin, a jeles orosz csellista. A bank vezetőit a bíróság elítélte Svájcban.

Ha az USA vizsgálatot kérne a MET ellen, akkor azt a svájci hatóságok aligha tagadnák meg.

Orbán Viktor számára van ennél egy még kínosabb ügy is, ez pedig a moszkvai Gazprombank listáinak sorsa. Putyin európai barátait a Gazprombankon keresztül fizette már régóta, de eddig sikerült a listák titkát megőrizni. Ám a brit titkosszolgálat valahogy megszerzett egy listát Putyin európai barátairól, akiknek a neve mellett konkrét összegek is szerepeltek. Moszkvában kiesett egy kórház hatodik emeletének az ablakán a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert állítólag rajta keresztül jutott ki a lista Nyugatra. A britek sietve tovább passzolták a listát Washingtonnak, ahol azóta is tart a vizsgálat. A magyar érdeklődésre azt a választ adták Washingtonban, hogy magyar nevet egyelőre nem találtak a listán. Egyelőre …

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

Reform kényszer az Orbán rendszerben?

“Magyarország a pénzügyi érdekeit szem előtt tartva rákényszerülhet a reformokra” – jelentette ki Csehország külügyminisztere, aki a Reutersnek nyilatkozott.

Csehország az Európai Unió soros elnöke, ezért a nézeteinek fokozott jelentősége van. Mikulás Bek hangsúlyozta, hogy az Európai Unió konkrét intézkedéseket vár a magyar kormánytól és nem ígéreteket. Bek külügyminiszter azt is elmondta a Reutersnek, hogy míg a lengyelekkel sikerült tisztázni a nézeteltéréseket, a magyar kormány esetében nem ez a helyzet, mert a magyar diplomácia továbbra sem mutat uniós szolidaritást. A cseh külügyminiszter nyilvánvalóan arra utalt, hogy Szijjártó Péter nemrég Moszkvában tárgyalt – egyedül az uniós külügyminiszterek közül, akik Putyin Ukrajna elleni agressziója óta nem keresik fel az orosz fővárost.

Az Európai Unió azzal próbálja meg rákényszeríteni Orbán Viktort a reformokra, hogy nem utalja ki az euró milliárdokat. Az USA is változásokat szeretne a nemzeti együttműködés rendszerében.

Budapestre érkezik az új amerikai nagykövet

Vajon milyen megbízással jön a 45 éves David Pressman, aki jó kapcsolatot ápol Tony Blinken külügyminiszterrel? Az idősebb Blinken, aki az USA nagykövete volt,  Soros György baráti köréhez tartozott. Nem csoda, ha Orbán Viktor emiatt ideges.

“Mi nagykövetet várunk nem pedig helytartót!”

– fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Csakhogy Washingtonban is feltűnt, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol mind Oroszországgal mind pedig Kínával pedig mind a két nagyhatalmat az USA stratégiai ellenfélnek, ha nem épp ellenségnek tekinti. Az új amerikai nagykövetet minden bizonnyal megbízták azzal, hogy nézzen utána a jól prosperáló magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatoknak. Különösen az nyugtalanítja az Egyesült Államokat, hogy Orbán Viktor évekkel ezelőtt utasította a kémelhárítást: ne kezeljék ellenségesen az orosz hírszerzést Magyarországon. Kérdés, hogy a magyar miniszterelnök visszavonta-e ezt a parancsot Putyin Ukrajna elleni agressziója óta?

Kína kapcsán inkább a pénzügyek aggasztják az Egyesült Államokat. Matolcsy György túlságosan is jó kapcsolatokat ápol a kínai vezetéssel, ő intézte el a Fudan egyetem ügyét is. A CIA szerint kínai tanácsadók ügyködnek a Magyar Nemzeti Bankban. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: ha nem kapunk nyugati pénzeket, akkor majd kapunk Kínától!

Kérdés, hogy mi van emögött a kijelentés mögött?

Dollár vagy eurómilliárdokat nem adnak semmiért.

Nincs ingyen ebéd.

A Biden kormányzat nemigen tart igényt Putyin és Hszi Csinping barátaira a NATO-ban. Meghajlik-e Orbán Viktor vagy kivár? Az uniós erőviszonyokon  sokat változtatna, ha Rómában hatalomra kerülnének Orbán barátai: Meloni, Salvini és Berlusconi. A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Addig Orbán Viktor bízik szerencsecsillagában, és aligha reformálja meg rendszerét, ahogy ezt tőle a nyugati világban elvárják.

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje  a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A 45 éves David Pressman szerint  Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy

“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”

A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.

David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.

A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.

Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.

Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.

Tóni, az erős ember

0

Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.

Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.

Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.

Az USA fontos nagykövetet küld

Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy „Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.

Magyarország szürke zóna

Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz  a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK