Kezdőlap Címkék Csúcstalálkozó

Címke: csúcstalálkozó

Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

Polonius
-
0
Orbán hívására Trump “beugrik” Budapestre?

45 európai állam vezetői tartanak csúcstalálkozót Budapesten, és a New York-i Bloomberg szerint Orbán Viktor mint házigazda arra készül, hogy amennyiben Trump nyeri az elnökválasztást kedden, akkor online kapcsolja őt, hogy elmondhassa: valójában mihez is akar kezdeni az Európai Unióval, az ukrajnai háborúval, az USA – Európa kapcsolattal. Nagy kérdés persze, hogy mikor derül ki: Kamala Harris vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke?

Orbán Viktor azonban Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén is megerősítette: pezsgőt bont, ha Trump győz. Politikai szempontból a lelkesedés érthető: a demokraták Washingtonban a pokolba kívánják a magyar miniszterelnököt éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli központjában. Ha Kamala Harris jön, akkor Orbán Viktor megy…

Ezért nincsen B terve a magyar miniszterelnöknek, akinek viszont az a baja, hogy gazdaságilag Trump megválasztása sem húzná ki a vízből a nemzeti együttműködés rendszerét.

Léket kapott a hajó, ahol Orbán kapitány kíván maradni

A magyar miniszterelnök mesterterve a nagy kontinentális együttműködésen nyugodott: Európa – Oroszország – Kína egymásba fonódó gazdaságán. Az USA ezt megvétózta amikor stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig végképp betette a kaput az Ukrajna elleni agresszióval 2022 februárjában. Az Északi Áramlat tengeralatti földgázvezetéket felrobbantották, hogy szimbolikusan is jelezzék: egy korszak véget ért. “Köszönjük USA“ – írta ebből az alkalomból Sikorski jelenlegi lengyel külügyminiszter, aki akkor még ellenzékben volt.

Macron francia elnök még próbálta magát tartani amikor Kínából visszafelé jövet kijelentette: ”nem leszünk az USA vazallusa!”, de belpolitikai gondok miatt meggyengült, és szépen beállt az atlanti sorba, elfogadva az Egyesült Államok vezető szerepét.

Orbán magára maradt a nagy kontinentális együttműködés álmával, és egy furcsa szövetségessel, Donald Trumppal, aki stratégiai ellenfélnek tekinti nemcsak Kínát és Oroszországot, de az Európai Uniót is.

“Európának nem kellenek a mi autóink, nem kellenek nekik a mi mezőgazdasági termékeink. Közben pedig az európaiak autók millióit adják el nálunk! Ezt nem fogadhatjuk el: nem, nem és nem! Európa nagy árat fizet ezért a magatartásért, ha a Fehér Házban leszek majd”

– így Donald Trump a választási kampányban.

Közben viszont Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjét az autóiparhoz kötötte, az eredmény: recesszió már az egymást követő második negyedévben! Dögrováson az európai autós piac, különösen az elektromos autóké, ahol állami támogatás nélkül nem megy az eladás. Ezért a magyar kormány 4500 eurós uniós támogatást javasol minden olyan európai vásárlónak, aki új elektromos járművet vesz. Mindezt miből? Csakis az Európai Unió közös hitelfelvételéből, melyet Orbán nem támogat, mert jól látja: ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Ugyanakkor a javaslat gazdája: Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori vezetője, a tervek szerint díszvendég lesz a budapesti csúcson. Egyáltalán nem mellesleg: Mario Draghi tanácsadója Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek – Orbán politikai szövetségesének.

A magyar miniszterelnök politikai és gazdasági céljai enyhén szólva keresztezik egymást, de nincs ezzel egyedül: Donald Trump is kereskedelmi háborút hirdet a világ ellen miközben az amerikai Teslák és IPhone-ok többségét külföldön állítják elő. Nem véletlenül: az amerikai bérszínvonal túlságosan magas a vetélytársakhoz képest.

Az Európai Unió bérszínvonala még magasabb, ha beszámítjuk a szociális juttatásokat is.

Az Európai Unió a Föld lakosságának alig több mint 5%-át jelenti miközben itt fizetik ki a világ szociális támogatásának 50%-át!

Ezért versenyképtelen Európa, de ezt senki sem meri bevallani, mert a választók sohasem fogadnák el a szociális kiadások jelentős mérséklését.

Biden nem jön Európába, mi lesz az Ukrajna csúccsal?

Polonius
-
0
Biden nem jön Európába, mi lesz az Ukrajna csúccsal?

Rammsteinben Németországban rendeztek volna csúcstalálkozót a héten az Ukrajnát támogató államok vezetői, de az Egyesült Államok elnöke közölte: nem jön Európába, mert a Floridát pusztító hurrikán következményeivel kell foglalkoznia.

Trump bírálta a demokratákat, hogy nem elég aktívak a katasztrófa sújtotta államban. Florida nem tartozik a csatatér államok közé, ezért az elnökválasztás hajrájában a demokraták kevesebb figyelmet fordítottak rá. Biden döntése lehet ürügy is hiszen az Egyesült Államokban nemigen titkolják: nem hisznek Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terveiben. Az ukrán elnök nemrég Washingtonban már jött, látott és veszített amikor bemutatta győzelmi tervét, melynek lényege az, hogy az USA és a NATO szövetségesek szállítsanak még több fegyvert, és engedélyezzék azok használatát a fronttól távolabbi orosz célpontok ellen is vagyis folyamatosan tűz alatt lehetne tartani Moszkvát és Szentpétervárt is. Az USA egyelőre elutasítja ezt, mert Putyin közölte: ezzel vörös vonalat lépne át a NATO, és a háború már nem Oroszország és Ukrajna között folyna hanem közvetlenül a NATO ellen. Ezt a Nyugat mindenképp igyekszik elkerülni. Scholz német kancellár fegyverszüneti tárgyalásokat javasolt.

Amerikai – ukrán vezérkari főnökök tárgyalásai

Szirszkij tábornok tájékoztatta Brown amerikai vezérkari főnököt az ukrán győzelmi tervről. Korábban a Pentagon szóvivője azt közölte, hogy

“nincsen varázspálca az ukrajnai háború megnyerésére.”

Az amerikai fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke távozása előtt úgy nyilatkozott, hogy a frontokon patthelyzet alakult ki Ukrajnában, ahol az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg erejéből csak arra futja, hogy a nyugati támogatás segítségével megállítsa az offenzívát, de ellentámadásra nem képes. 2023-ban a beígért nagy ukrán offenzíva csúfosan megbukott, mert a mélységben kiépített orosz védelmet nem tudta áttörni viszont közben a kilenc elit dandár felmorzsolódott. A NATO álláspontja teljes mértékben paradox, mert elvárja Ukrajnától Oroszországot legyőzését miközben azt állítja, hogy az orosz hadsereg egész Európát fenyegeti.

Az USA legfontosabb európai támaszpontján gyülekeznek rendszeresen a nyugati vezetők, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. A mostani tanácskozás pontosan az elnökválasztási kampány hajrájára esett, és ez is motiválhatta Biden elnök döntését, hogy nem jön Európába.

Kamala Harris alelnök és elnökjelölt viszont közölte: nem köt alkut Putyinnal Zelenszkij feje fölött.

Donald Trump azonban pontosan erre készül, ezért Kijevben kiemelt figyelem kíséri az amerikai elnökválasztást. Amikor Zelenszkij elnök legutóbb az USA-ban járt, akkor Pennsylvániában ellátogatott egy lőszergyárba, ahol az Ukrajnának szánt lövedékeket gyártják. Pennsylvania állam a legnépesebb csatatér állam, ahol eldőlhet az elnökválasztás. Az Egyesült Államokban jelentős lengyel és ukrán közösség él, számukra nagyon is fontos az ukrajnai háború, de a lakosság döntő többsége fütyül erre, és elsősorban a megélhetési költségekkel van elfoglalva. Az elnökválasztást hagyományosan november első keddjén tartják meg az Egyesült Államokban.

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

FüHü
-
0
A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetség július 9-11-én Washingtonban tartandó csúcstalálkozójának előestéjén a szövetségesek számos Ukrajnával kapcsolatos kérdést tárgyalnak és oldanak meg – ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón mondta egy washingtoni találkozó után.

A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy tárgyalnak az Ukrajnának nyújtott  katonai kiképzésről és segítségnyújtásról, és azt is elmondta, hogy újabb bejelentésekre számít Ukrajna nagyobb katonai támogatásáról.

„Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan megfogalmazásunk is, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz… A pontos megfogalmazásról, hogy pontosan miben fogunk megegyezni, jelenleg is folyik a tárgyalás a NATO-tagok között, de biztos vagyok benne, hogy a csúcstalálkozóig meg fogjuk tenni. jó egyetértés van a megoldásban”

– jegyezte meg Stoltenberg.

Kifejezte továbbá szilárd meggyőződését, hogy minél erősebb a szövetség támogatása, és minél megbízhatóbbak a hosszú távú kötelezettségvállalások Ukrajnával szemben, annál hamarabb ér véget a háború.

Blinken, amerikai külügyminiszter korábban azt mondta,  hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcsnak biztosítania kell egy „híd” építését Ukrajna szövetségi tagságához.

Julian Smith , az Egyesült Államok NATO-nagykövete  az észak-atlanti szövetség vezetőinek washingtoni találkozóján elmondta , hogy Ukrajna NATO-tagságának kilátásaiban fontos változások lesznek az új megfogalmazásban.

Beszámolt arról, hogy a NATO egyetértett abban, hogy politikai jelzést kell adni Ukrajnának a szövetséghez való hozzáállásával kapcsolatban, és ez a jelzés az Ukrajnának szánt átfogó segélycsomag részévé válik.

Ukrajna kormánya kijelentette, hogy a NATO-csúcs döntése  konkrét álláspontot fog tartalmazni Ukrajna tagságának visszafordíthatatlanságával kapcsolatban.

Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

ki
-
0
Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

Hogy megkezdődnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával elsősorban Orbán Viktortól függ – állítják azok a magasrangú uniós tisztviselők, akik a brüsszeli Politiconak nyilatkoztak.

Mind Brüsszel mind Kijev nyomást gyakorol a magyar miniszterelnökre annak érdekében, hogy június 25-én megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Unió tavaly decemberben fogadta el Ukrajna és Moldova jelentkezését, de a magyar diplomácia ellenzi ezt a bővítést részben a háborús helyzetre részben pedig a két egykori szovjet tagállam állapotára hivatkozva hiszen mind Ukrajnában mind Moldovában alacsonyabb ma az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben pedig akkor sem volt lenyűgözően magas. Ukrajna és Moldova 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió felbomlása után, de ellentétben a balti államokkal vagy Kazahsztánnal nem lelte meg a gazdasági fejlődés útját. Mindkét államból tömegesen távoznak a polgárok, ezt a tendenciát azután az ukrajnai háború felerősítette. Jelen pillanatban nincsenek hiteles információk Ukrajna és Moldova népességéről.

Mindezzel persze Brüsszelben is tisztában vannak, de úgy vélik:

a függetlenségét védelmező Ukrajnában jelentős mértékben javulhatna a morál, amely a több mint két éve tartó háborús erőfeszítések miatt jelentősen romlott.

Szijjártó Péter külügyminiszter áprilisban találkozott Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök kabinetfőnökével. A magyar fél 11 pontos listát terjesztett elő a követelésekről, és Ukrajna erre válaszolt – írja a brüsszeli Politico.

Orbán Viktor az európai választásokra vár, addig nem lép – vélik magukat megnevezni nemkívánó uniós tisztviselők. Akik viszont arra is rámutattak, hogy július elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és nem valószínű, hogy a magyar küldöttség ebben az időszakban szeretne ezzel foglalkozni.

Március óta nyüglődnek a tagállamok az ukrán csatlakozás problémájával

A brüsszeli bizottság ugyanis ekkor elküldte javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de ehhez mind a 27 tagállamnak hozzá kellene járulnia.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviseletének szóvivője csak annyit mondott a Politiconak, hogy “előbb konszenzusra van szükség, csak azután kezdhetünk beszélgetni a csatlakozási tárgyalások dátumáról.”

Mindenki Orbánra vár, aki taktikusan hallgat.

Pénz beszél?

Ma sem tudjuk pontosan, hogy mivel vették rá Orbán Viktort arra, hogy ne vétózzon Ukrajna ügyében a rendkívüli csúcstalálkozón február elsején. A pénz, a visszatartott eurómilliárdok minden bizonnyal nagy szerepet játszhattak ebben. Bár a magyar kormány igyekszik úgy tenni mintha nem hiányozna ez a hatalmas összeg, de a költségvetés siralmas állapota mutatja: enélkül hosszú távon nem megy! Orbánnak pénz kell, és ezt Brüsszelben mindenki tudja is. Csakhogy Brüsszel sincs könnyű helyzetben: az ukrajnai segélykassza kimerülőben van. A tagállamok nem tudják emelni a hozzájárulást, közös hitelfelvételre lenne szükség. Ezt viszont nemcsak Orbán Viktor ellenzi az Európai Unióban hanem sokan mások is. Vagyis a pénzhiány általános, és emiatt róka fogta csuka helyzet alakulhat ki a magyar elnökség idején, a következő félévben.

A magyar diplomácia szeretne sikert felmutatni ebben a félévben, de annyira elszigetelődött, hogy ez nem ígérkezik könnyű szerepnek.

Orbán Viktor ugyanakkor számíthat olyan szövetségeseire mint Giorgia Meloni, aki egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban azt követően, hogy Németország gazdaságilag összecsuklott, és a megosztott kormányzat képtelen kezelni a problémákat. Mindeközben támogatni kellene Ukrajnát, amely alig tartja magát az orosz offenzívával szemben. Orbán és Brüsszel Washingtonra szegezi szemét: ha Trump jön, akkor sok minden megváltozik. Ha marad Biden, akkor Orbágkaphatja a kilövési engedélyt.

Bevált a Macron – Orbán paktum: jöhet a 10 milliárd uniós euró Magyarországra

Kenderessy Milán
-
0
Bevált a Macron – Orbán paktum: jöhet a 10 milliárd uniós euró Magyarországra

A brüsszeli Politico értesülései szerint megerősíthetik ezt a döntést az Európai Unió utolsó idei csúcstalálkozója előtt, amelyen szavaznak az Ukrajnának szánt 51 milliárd eurós segély alapról is.

Orbán zsarolása tehát beválhat, és Macron elnök is dörzsölheti a kezét: megmentette az Európai Uniót egy kínos kudarctól. A francia államfő és a magyar miniszterelnök erről tárgyalt az Élysée palotában. Korábban a német kancellár feladata volt a konszenzus megteremtése az Európai Unió csúcstalálkozóin, de Scholz kancellár a koalíciós ellentétek miatt képtelen ellátni Angela Merkel szerepét, melyet így Emmanuel Macron örökölt.

Ha beválik a Politico jóslata, akkor Magyarország megkaphatja az uniós eurómilliárdok nagy részét, és Ukrajna is hozzájuthat a várva várt segélyhez.

Ha nincs nyugati segély, akkor nekünk kampec

Ezt nyilatkozta Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arra utalva, hogy 29 milliárd eurós lyuk tátong hazája költségvetésében. Zelenszkij elnök Washingtonban tárgyal arról a 60 milliárd dollárról, melyet Joe Biden megígért Ukrajnának, de az ellenzéki republikánusok egyelőre eredményesen akadályozzák a törvényjavaslat megszavazását.

Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnöke megismételte: mindent megtesz azért, hogy a Lengyelországnak járó eurómilliárdok megérkezzenek Varsóba. Ezen a két tagállamon kívül már mindenki megkapta az uniós pénzeket. Donald Tusk Orbán Viktor zsarolását az ukrán segéllyel úgy ítélte meg, hogy a magyar miniszterelnök ezzel Putyin orosz elnök kezére játszik hiszen döntő fontosságú időszakban akadályozza az uniós segély eljutását Ukrajnába.

Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Kenderessy Milán
-
0
Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Az az ígéret hangzott el az Egyesült Államok és Kína vezetőinek csúcstalálkozóján, melyet San Francisco mellett rendeztek meg, hogy Kínának nincsen szándékában megtámadni Tajvant. Ez a mondat zene volt az Egyesült Államok elnöke füleinek.

Mindkét fél lassan csöpögteti az információkat azzal kapcsolatban, hogy valójában miről is beszélt egymással két órán keresztül a világ két leghatalmasabb államának vezetője. A Nikkei japán hírügynökség Pekingben és Washingtonban egyaránt tudakozódott, és így jutott ahhoz a fontos információhoz, hogy egyelőre nem fenyeget a két nagyhatalom katonai szembekerülése Tajvan miatt. Furcsa módon közölte Hszi Csin ping elnök Joe Bidennel, hogy nem szándékozik megtámadni Tajvant:

“Kína nem intéz támadást Tajvan ellen sem 2027-ben sem pedig
2032-ben”

– mondta Kína elnöke.

Az amerikaiakat ebből csak az érdekelte, hogy Hszi Csin ping megígérte: nem támadja meg Tajvant. Kínában viszont a dátumokra is figyeltek. Ezek ugyanis a kínai kommunista párt kongresszusok következő időpontjai – ha minden szabályos működik Kínában. Hszi Csin ping ezzel azt üzente a kínaiaknak, hogy jelölt lesz 2027-ben és 2032-ben a saját posztjára vagyis egyáltalán nem akar lemondani, és nyugdíjba vonulni mint elődei. Mao elnök volt az utolsó vezér a kínai kommunista pártban, aki haláláig irányította Kínát – a végén már nem is a kommunista párton hanem a titkosszolgálaton keresztül. A kulturális forradalom 1966-1976 idején Mao Ce tung azért verte szét a pártot, mert az elit nem követte politikáját, mely a kommunizmus gyors megvalósítását tűzte ki célul. Maot leváltották államfői posztjáról, bosszúból a kommunista vezér megölette utódát, Liu Sao-csit, aki korábban egyik leghűségesebb fegyverhordozója volt. Túlélte azonban a tisztogatást Teng Hsziao ping, aki 1978-ban megindította a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát éppúgy mint a nagy császárok korában. Teng Hsziao ping hatalma éppoly nagy volt mint Mao elnöké, de ő a háttérből irányított. Meghatározta, hogy csak 10 évig lehet valaki pártfőtitkár és elnök. Ezt rúgta fel Hszi Csin ping, aki haláláig akar Kína “nagy kormányosa” lenni.

Merre kormányozza Kínát Hszi Csin ping?

Miután harmadszor is vezérré választtatta magát, Hszi Csin ping agresszív irányt vett a külpolitikában. Ezt farkas diplomáciának nevezték Pekingben: ezt képviselte az új külügy és hadügyminiszter, akiket az elnök bizalmasainak köréből állított ezekbe a tisztségekbe.

Mindez reakció volt arra, hogy az USA első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát még 2021-ben.

A kereskedelmi háború mind keményebb lett, és mind több gondot okozott Kínának.

Nyáron amikor a kínai kommunista párt vezetői nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Pejtaho üdülőhelyen, meglepetés fogadta Hszi Csin ping elnököt: a teljhatalmú vezér fejmosást kapott. A kommunista párt veteránjai a fejére olvasták, hogy kemény konfrontatív külpolitikája az USA-val szemben komoly hátrányokkal jár Kínára nézve miközben az előnyök nem szembeötlők. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzást, és villámgyorsan kirúgta nemrég kinevezett külügy és hadügy miniszterét. Bűnbaknak kiválóan megfelelnek bár mindenki tudta Pekingben, hogy az elnök utasításait hajtották végre.

Hszi Csin ping már az új békülékeny vonalat képviselte San Franciscóban. Ez távolról sincsen ellenére Joe Bidennek, aki szeretne a saját maga utóda lenni a Fehér Házban.

Az ukrajnai és a gázai konfliktus után egyáltalán nem hiányzik neki egy tajvani erőpróba. Ezért mindketten megállapodtak a lassú enyhülésben. Olyan jó együttműködés valószínűleg már sohasem lesz mint Teng Hsziao ping idejében amikor az elmaradott Kína felfuttatása érdekében állt  az Egyesült Államoknak, hogy sarokba szoríthassa a Szovjetuniót. Ma már Oroszország nem világhatalom, és Kína túlságosan erős ahhoz, hogy alárendelt szerepet fogadjon el. Hszi Csin ping elnök G2 megoldást akar: az USA és Kína kormányozza együtt a világot! Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de Hszi Csin ping nemhiába emlegette a 2032-es dátumot finoman érzékeltetve azt, hogy “mi ráérünk”…

Az Európai Unió pénzügyi válsága

ki
-
0
Az Európai Unió pénzügyi válsága

100 milliárd eurós pluszt kér Brüsszel a tagállamoktól, de a hétvégi csúcstalálkozón aligha fogadja el minden tagállam vezetője ezt a javaslatot. Pénze ugyanis erre valójában egyetlen tagállamnak sincs.

Lindner német pénzügyminiszter rá is mutatott erre miután Ursula von der Leyen asszony bejelentette: az Európai Unió 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Ez a legnagyobb tétel a 100 milliárd eurós brüsszeli költségvetési javaslatban, és ebben elvben politikai konszenzus van – Magyarország kivételével. Más kérdés, hogy a politikai konszenzus nem jelenti azt, hogy pénz is van rá. Ráadásul itt vannak a fukar államok: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, melyek egyáltalán nem akarnak több pénzt áldozni a közös európai ügyre. Fennáll persze a közös hitelfelvétel lehetősége. Ez egyszer már sikerült: a pandémia után Merkel kancellár keresztülvitte az akaratát. 750 milliárd eurós hitel felvételt hajtott végre az Európai Unió. Merkel kancellár ünnepélyesen megígérte: csak egyedi és kivételes kölcsön felvételről van szó!

A brüsszeli bizottság most azért is kéri a 100 milliárd eurós pluszt, hogy a kölcsön részleteit tudja törleszteni.

Orbán Viktor zsarolási potenciálja

A Financial Times és a Der Spiegel is megírta: Magyarország megkaphat 13 milliárd eurót a felfüggesztett uniós pénzekből, ha rábólint az 50 milliárd eurós ukrán támogatásra. Ezt Orbán Viktor azért ellenzi, mert a kijevi kormány a nyelv törvénnyel korlátozza a magyar kisebbség jogait Kárpátalján. Bár korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy elleszünk az uniós eurómilliárdok nélkül is, de ez koránt sincs így. A magyar miniszterelnöknek csalódnia kellett két “barátjában” Vlagyimir Putyinban és Hszi Csin pingben. Az orosz elnök azt ígérte, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt, de ebből semmi sem lett. Most Bulgária felemeli a tranzit díjat, mely lényegesen megdrágíthatja az orosz gázt. Persze a Gazprom le is nyelheti a bolgár tranzit díj emelést. Nem kizárt, hogy erről is tárgyalt Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel Pekingben hiszen a magyar kormányfő tisztában van azzal, hogy az energiaszámla már így is olyan magas, hogy belegebed a magyar gazdaság.

“Ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd adnak a kínaiak“

– közölte Orbán Viktor a világgal, de gyorsan elhallgatott ezzel a PR szöveggel.

Miért? Mert kiküldte Matolcsy Györgyöt Pekingbe, hogy érdeklődje meg: mire számíthat a magyar kormány, ha tartósan nem jön pénz Brüsszelből, és emiatt fizetési gondjai támadhatnak? A CIA Matolcsy Györgyöt a kínaiak emberének tekinti a magyar elitben, ezért nem is fogadják őt az Egyesült Államokban, ahol az IMF közgyűléseken is mindig más képviseli a Magyar Nemzeti Bankot. Mit mondtak Matolcsynak majd azután Orbánnak Pekingben? A kínaiak nem támogatnak államokat hanem csak beruházásokat. Az Új Selyemút program keretében érkeznek is ezek Magyarországra: akkumulátor gyárak, sőt elektromos autókat előállító üzem Szegeden. A kínai BYD vezetőjével Orbán Viktor tárgyalt legutóbbi útja során. Csakhogy ezek a kínai beruházások inkább viszik mint hozzák a pénzt: óriási adókedvezményt kapnak viszont a magyar félnek vállalnia kell a megfelelő infrastruktúra biztosítását.

Orbán Viktor  ebből nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés ezer sebből vérző rendszerét.

Ezért Brüsszel újra felértékelődött. Tudják ezt ott is, ezért üzente Josep Borrel külügyi főképviselő a vétózgató Orbán Viktornak: nem kötelező az EU tagjának lenni!

Brüsszelben és Washingtonban pontosan tudják, hogy Orbán fenyegetőzhet, de nem léphet ki az Európai Unióból hiszen az imént említett kínai cégek is kizárólag azért jöttek ide, mert Magyarország egy 450 milliós piac része!

A baj az, hogy az Európai Unió is pénzügyi válsággal küszködik, és ezért mind kevésbé tolerálhatja a vétózgató Orbán Viktort.

Orbán a „semmi ágán” ül és közben világmegváltó vezérnek képzeli magát. ez aligha a legjobb hely a jövő megnyerésére.

Orbán és az uniós pénzek

Polonius
-
0
Orbán és az uniós pénzek

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Polonius
-
0
Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Kenderessy Milán
-
0
Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

12341. oldal a 4-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség