Nem először derül ki, hogy a Fidesz kettős beszédet folytat, illetve hazudik migránsügyben. Míg szavakban a migráció minden formáját ellenzik, a valóságban titkos migránsok ezrei és kötvényes migránsok tízezrei számára biztosítottak letelepedési lehetőséget Magyarországon az elmúlt évek során. A Jobbik szerint többnek, mint eddig bármelyik kormány 1990 óta.
Januárban járta be a sajtót a hír, miszerint a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat szociális ellátó szerve, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei migránsok letelepítését célzó programot folytat, ahol egyebek mellett lakhatást segítő albérleti támogatást és más szociális ellátásokat biztosítanak a migránsoknak. A BMSZKI a főváros vezetésének tiltása miatt nem válaszolhatott a sajtó kérdéseire, ezért a Jobbik írásbeli kérdéssel fordult Tarlós Istvánhoz.
Amint az a válaszból kiderült, a migránsok fejenként átlagosan havi 72.616 forint lakhatási támogatást kaptak,
emellett kiokosították őket a CSOK igénybevételének lehetőségeiről is,
így tehát a kormánypárt jóvoltából a három gyermekes vagy három gyermeket vállaló migráns is jogosult a 10 + 10 milliós CSOK támogatásra az adófizetők pénzén.
Kiderült továbbá az is, hogy a fideszes vezetésű főváros folyamatosan együttműködött a migránsokkal foglalkozó, migrációt segítő szervezetekkel a migránsok letelepítése érdekében. Azokkal a szervezetekkel, amelyeket a kormánypropaganda a Soros-ügynök szervezetektől a nemzetbiztonsági kockázatokig számos negatív jelzővel illet, és folyamatosan velük riogat.
Miközben az egyre inkább állampártként viselkedő kormánypárt szerint már az ENSZ is hazánk ellensége, szép lassan kiderül, hogy Magyarország legfőbb ellensége valójában a magát a nemzet megmentőjeként beállítani igyekvő korrupt mészáros, a Fidesz.
Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.
Azonnal hatályba lépett a kormányrendelet, amellyel a CSOK igénybe vételét akarja könnyebbé tenni a kormány – jelentette be Novák Katalin EMMI-államtitkár. Ennek érdekében egy sor dokumentumot nem kell benyújtani, elég lesz nyilatkozni. Továbbá rövidülnek az elbírálási határidők.
Eredetileg február közepére ígérték a könnyítéseket. Azóta közelebb kerültünk a választásokhoz.
Március 15-től kérhető lesz támogatás a már megkezdett otthonbővítésekre is, és a külföldről hazatérő, itthoni tb-jogviszony nélküli magyar családok is kaphatnak támogatást. Az államtitkár szavaiból az is kiderült, hogy a kasszának nincs fedele, minden család számára elérhetővé akarják tenni.
Elmondta, a csok-ot
a hazatérő családok is igénybe vehetik,
ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.
Gondoltak az egyébként hitelképtelen fiatalokra, ezentúl a csok igényléséhez adóstársnak bevonják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat.
Azok a családok, amelyek korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, a
jövőben több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyereket vállalnak.
Vagyis az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott szocpolt.
A CSOK-ot eddig 68 ezer család, 280 ezer ember tudta igénybe venni 189 milliárd forint összegben.
A GKI a közelmúltban elemzésekben bírálta a CSOK-ot. Amiatt, hogy átgondolatlanul léptek elő vele, a hirtelen megnőtt kereslet még tovább lökte az amúgy is nagy mértékű áremelkedést. Emiatt a drágulás el is vitte a CSOK adta pluszösszeget. Arra is felhívták a figyelmet, hogy már az eddigi szabályok is elsősorban a jómódú családoknak kínáltak komolyabb segítséget.
Jelentősen, 44 százalékkal több lakás épült tavaly, mint 2016-ban. A 14 ezer új ingatlan számának alakulásában azonban egyértelműen a vidék játszotta a főszerepet, Budapesten megállt a növekedés 2017-ben.
Egyelőre nem egyértelmű, hogy a telítődés jelei mutatkoznak-e meg abban, hogy a fővárosban kissé még vissza is esett (elhanyagolhatóan, 0,6 százalékkal) az átadott új lakások száma 2017-ben. A KSH pénteken nyilvánosságra hozott jelentése mindenesetre azt mutatja, a 2761 új lakás lényegében megegyezik az egy évvel korábbi mennyiséggel.
Ezzel szemben a 14 389 összes új lakóingatlan 44 százalékkal több a 2016-osnál, és egyértelműen a vidék felé eltolódást mutatja. A népességméret csökkenésével fordítottan növekszik az ingatlanértékesítés növekménye. Megyei jogú városokban éppen másfélszer több új lakást adtak el 2016-hoz képest, a többi városban 69, a községekben is 65 százalék volt a mennyiségi gyarapodás.
Forrás: KSH
A KSH a fővárosi adathoz annyi megjegyzést fűz, hogy azt „az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6 százalékos csökkenése okozta”.
A folyamatban lévő és jövőben tervezett építkezések számának alakulására lehet következtetni a kiadott engedélyekből. Tavaly 20 százalékkal több, 38 ezer volt, amelyen belül Budapesten 14,6 ezer (56 százalék a növekedés), a megyei jogú városokban pedig éppen hogy mérséklődés (9 százalék) figyelhető meg.
Az adatok mindenesetre arról tanúskodnak, hogy a felfutás az utolsó negyedévben következett be, az új lakások majdnem felét ekkor adták át.
Arról már korábban írtunk, hogy a gyerekek után járó támogatás java részét elvitte a lakások nagy mértékű drágulása. Ebben éppen Budapest jár az élen, ahol tehát tavaly stagnált az új építésű lakások átadása.
Nem fontosak a kormánynak a szegények, többek között erről beszélt Ferge Zsuzsa szociológus a Független Hírügynökségnek. A Jobbik bemutatta a programját, Magyar György már biztosan indult a választáson, ennek alkalmából ő is interjút adott. Benjamin Netanjahu egyre nagyobb bajban van, Tóth Ivett műkorcsolyázó viszont sokak kedvence lett a téli olimpián.
Ferge Zsuzsa: A kitiltás gyilkosság lenne
FH
A világ a tudás társadalma felé megy, miközben Magyarország épp az ellenkező irányba fordult.
Orbán Viktornak és kormányának nem fontosak a szegények,
pedig az oktatás lezüllesztése tovább növeli a szegénységet. Ezeknek az embereknek esélyük sincs az előrelépésre, pedig nagyjából nyolcvanmilliárd forint javítana a helyzetükön. Többek között erről beszélt Ferge Zsuzsa szociológus a Független Hírügynökségnek adott interjújában, mint ahogy arról is, hogy lehetetlennek tartja, hogy a magyar parlament elfogadja a bevándorlás-ellenes törvényt. Azt mondja: ha innen kitiltanak valakit, és nincs befogadó ország, az egyenlő a gyilkossággal.
Felmérik a legesélyesebb jelölteket
Eddig 18 körzetben tud a Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatást készíttetni, hogy felmérjék, ki lenne az ellenzék legesélyesebb helyi jelöltje a pártok által bejelentett indulók közül. Közben szerveződnek az újabb jelölti viták is.
Szelídebbre sikerült a Jobbik programja – 2014-hez képest
MTI Fotó: Mónus Márton
Bevezetnék az oligarcha-adót, amit 2002-ig visszamenőleg alkalmaznának, nem lépnének ki az EU-ból, de
tévútnak gondolják az integráció mélyítését,
többek között ez derül ki a Jobbik programjából. És az is, hogy nem bontanák le a kerítést, de felfüggesztenék Paks 2-t.
Magyar György: Aki alszik a demokráciában, az diktatúrában ébred
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat Magyar György ügyvéd, aki Siófokon civilek kezdeményezésére indul a választásokon, de
támogatja a szocialista párt is.
A 68 éves jogász a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy különösen fontosnak tartja a hétvégi, hódmezővásárhelyi polgármester választást, amelyen az összefogás eredményeként egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Szerinte, ha a demokratikus oldal győz, akkor jó esélyt jelenthet az ellenék áprilisi győzelméhez is.
A CSOK-osok Budapesten jártak a legrosszabbul
A használt lakások árának kevesebb, mint tíz százalékát, az újaknak harmadát fedezte 2017 végén a legmagasabb összegű CSOK Budapesten. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a támogatás ott is elúszott az óriási áremelkedésen.
Vádalkut kötött Netanjahu bizalmi embere
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Slomo Filber a tájékoztatási minisztérium egyik igazgatója, de egyben Benjamin Netanjahu egyik bizalmasa.
Vállalta, hogy vallomást tesz
a minisztérium és egy telekommunikációs vállalat összefonódásának korrupciós ügyében, ha ezzel elkerülheti a börtönt. Netanjahu két másik barátját is őrizetbe vették.
Újabb világsztár forgat Budapesten
Rosamund Pike játssza Marie Curie-t a Radioactive című filmben, amely Marie és Pierre Curie tudomány iránti szenvedélye mellett a házaspár romantikus kapcsolatát is bemutatja, valamint azt is ábrázolja, hogy felfedezéseiknek milyen hatása lett a 20. századra.
Legyen Toldi márkájú mobiltelefon!
A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Arany János Emlékbizottság jóvoltából
több mint ötezer gyerek utazhat Budapestre,
hogy az iskolapadon kívül is szerezhessen élményeket a tavaly kétszáz éve született költőről, illetve ismerkedjen a fővárossal. A program népszerűsége még a szervezők várakozását is felülmúlta.
Nagy sikert aratott Tóth Ivett az olimpián
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
23. lett a női műkorcsolyázók rövidprogramjában a téli olimpián, így pénteken bemutathatja kűrjét. A 19 éves magyar sportoló
az AC/DC zenéjére mutatta be programját,
amellyel nem csak a helyszínen aratott sikert, de a verseny után rengetegen írtak róla a közösségi médiában is.
A használt lakás árának kevesebb, mint tíz százalékát, az újénak harmadát fedezte 2017 végén a legmagasabb összegű CSOK Budapesten. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a támogatás ott is elúszott az óriási áremelkedésen.
A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást – írtuk néhány nappal ezelőtt. Számszerűen ez azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. most részletesebb számítást készített, területi bontásban vizsgálva a CSOK 2015 közepi bevezetése óta 2017 végéig bekövetkezett hatalmas ingatlanár-emelkedés hatását.
Ez igazolta azt a tapasztalatot, hogy a fővárosi lakásdrágulás okozta a legnagyobb veszteséget a családoknak. A használt lakások esetében egy átlagos, 60 négyzetméteres hajlékra három gyerekre felvehető CSOK több, mint háromszorosával, 7,2 millió forinttal nőtt az ár, vagyis a maximális támogatás összege
kevesebb, mint tíz százalékát fedezi az átlag budapesti lakás megvételének.
Megyeszékhelyen az arány 18 százalék, az összes város átlagában 25, községekben 37 százalék.
Csak az összegek változnak, az arányok alig az új lakások esetében. Itt fontos különbség, hogy a 10+10 milliós kedvezmény (10 millió támogatás és 10 millió kedvezményes hitel) csak új építésű ingatlanra kapható (3 meglévő vagy beígért gyerek után).
Budapesten a maximális CSOK kétharmadát elvitte az áremelkedés. A veszteség megyeszékhelyen 34, városokban-községekben több, mint 20 százalék. Vagyis a fővárosban az ingatlan árának egyharmadát adta a támogatás, a többi településen átlagosan a felét valamivel meghaladóan.
A kutatók megjegyzik, hogy az extra-CSOK-kal 2015-ben 25 négyzetméterrel lehetett megtoldani az új ingatlan méretét, tavaly év végén már csak 15-tel. Vagyis két éve még mindhárom gyerek számára elfogadható méretű szobát lehetett venni a kiemelt támogatásból, most már csak kettőnek.
A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást. Igazi segítséget csak a magas jövedelmű háromgyerekesek kaphatnak – írja elemzésében a GKI. Szerintük az átgondolatlansággal az építőipart támogatják, nem a lakást vásárlókat.
A CSOK 2015-ös bevezetése után 2017 végén a támogatással együtt is nehezebb volt lakáshoz jutni, mint másfél-két évvel korábban – vonta le a következtetést a GKI Gazdaságkutató Zrt. Egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.
A CSOK keretében a legtöbben az 1 vagy 2 gyerek utáni kedvezményt tudják igénybe venni:
előbbi 600 ezret „ér”, utóbbi 1,4 milliót használt, 2,6 milliót új lakás esetén.
Ezen idő alatt az építési engedélyek száma megduplázódott, az új lakások ára 12, a használtaké 18 százalékkal ment fel. Mindez azt eredményezte – amit a példa is mutat -, hogy az áfa „elnyelődésével” együtt az egy-kétgyerekesek kedvezményét meghaladóan kerülnek többe a lakások.
A drágulásban természetesen szerepe van a piac természetes mozgásának, annak, hogy a hirtelen megugrott kereslet automatikusan felfelé nyomja az árakat. De annak is, hogy 2015 júliusában szinte minden előzmény nélkül vezették be a csok-ot, az építőipar kapacitásai ezt nem tudták követni, ráadásul az uniós finanszírozású beruházások lényegében kimerítették az ágazat teljesítőképességét.
A GKI-ban megjegyzik, hogy
igazán jól csak azok a magas jövedelműek jártak,
akik (kevesen) megfelelnek a CSOK 10+10 feltételeinek (három meglévő vagy „beígért” gyerek). Ők megkapják a maximum 10 milliós vissza nem térítendő támogatást és a legfeljebb 10 milliós kedvezményes hitelt, de csak új lakásra.
A GKI értékelése szerint az alapvetően pozitív elgondolás a kapkodás és az átgondolatlan döntések miatt felemás eredményeket hozott. A CSOK sokkal inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat támogatta.
Amikor kedvezőbbre fordulnak az ország gazdasági lehetőségei, akkor a fiatalok házasodási hajlandósága is növekszik. 2016-ban, a CSOK és az első házasságukat kötő fiatalokra vonatkozó adókedvezmények hatására jelentős számmal nőtt a házasságok száma, tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik.
Az EMMI illetékes vezetői úgy látják, a házasság ma Magyarországon reneszánszát éli, ugyanis az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a fiatal pároknak a száma, akik a kapcsolatukat az anyakönyvvezetőnél, vagy valamilyen egyházi szertartással is hivatalossá tették. Novák Katalin, a minisztérium család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára e kedvező tendencia mögött azt látja, hogy
a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket.
A kormánynak ezért is feladata, hogy kiemelten támogassa a családokat, különösen idén, a családok évében.
Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. Az elmúlt évtizedek mélypontja a 2010-es év volt, amikor mindössze 35.520 pár járult anyakönyvvezető elé. A KSH adatai szerint 2016-ban ismét megnőtt a családalapítási hajlandóság, amiben bizonyára fontos szerepet játszott az abban az évben, február elején életbe lépett Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Akkor 11 hónap alatt 48.920 házasságot kötöttek, ami lényegesen meghaladta a 2015-ös éves számokat is.
A demográfiai kimutatások szerint hazánkban az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 2009-ben 4 százalék alá csökkent, ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 százalékra. 2016 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig ezt az értéket is felülmúlta, akkoriban 5,4 százalékra emelkedett az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.
Néhány év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett ez a szám,
de ez még így is kevesebb, mint ahány frigy válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok.
A statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy a magyarországi házassági térkép közel sem kiegyensúlyozott. Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek a területi különbségek: amíg például 2015-ben Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, addig Komárom-Esztergom megyében 5,3.
Noha az EMMI vezetői ezeket a kedvező tendenciákat a fiatalok jövőbe vetett bizalmának jeleként értékelik, egyes szociológusok azt is hozzá teszik, hogy a
növekvő házasságkötési adatok mögött az „érettebb korosztály” házasodási szokásait is figyelembe kell venni.
A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra.
Morinkó Livia, a Népességtudományi Intézet munkatársa egyet ért ezzel a tendenciával. Az intézet kutatásai is ezt igazolják, a 2008-2009-es visszaesést a gazdasági válság okozta, amikor a párok „összezártak” nem szívesen hoztak fontos döntéseket, tekintettel kellett lenniük a megnövekedett hitelterhekre és sok más gazdasági szempontra is. Ebben az időben a gyerekszületések és a válások száma is kevesebb lett.
Amikor kedvezőbbre fordultak az ország gazdasági lehetőségei, amikor a kormány 2016-ben bevezette a CSOK lakástámogatási kedvezményeket, az első hazásságukat megkötő párok adókedvezményt is kaptak, valóban jelentős számban emelkedett a házasulási kedv.
Tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik,
2017-ben a 2011 óta tartó emelkedés megtorpant,: a múlt év első tíz hónapjában megkötött 46.061 házasság 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szakértő úgy látja, ma még nem tudni, milyen irányban folytatódik ez a tendencia.
Mint mondta, érdekes demográfiai vizsgálatok is születtek ebben a kérdéskörben. Valóban igaz, hogy a magyarok egyre tovább várnak az első házassággal, akkor mennek el az anyakönyvvezetőhöz, amikor már komoly döntést hoztak. Már korábban is vizsgálták, mit gondolnak a fiatalok arról, vajon a házasság egy életre szóló kötelék, vagy nem az? Meglepetéssel tapasztalták, hogy a legutóbbi felmérésben résztvevők között a 30 év alattiak a korábbinál nagyobb számban jelentették ki, hogy ők bizony életre szóló döntésnek tartják a házasságot. Ilyen növekedést tapasztaltak a középkorosztály megkérdezettjei között is, míg az idősebbek esetében nem mértek eltérést a korábbi álláspontoktól.
A dán teniszezőnő hatalmas küzdelemben, közel háromórás meccsen 7:6, 3:6, 6:4-re nyert a döntőben a román Simona Halep ellen. Ezzel ő lett az első dán, aki egyéniben megnyerte valamelyik Grand Slam tornát. A győzelemmel Wozniacki a világranglistán is átvette az első helyet Haleptől. (FüHü)
66 ezren vették igénybe a csok-ot
Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Esküvő Kiállításon beszélt erről. Szerinte 2015. júliusi indulása óta egyre többen igénylik, a támogatásra fordított összeg már meghaladta a 180 milliárd forintot. (MTI)
Emléktáblát avattak a buszbaleset áldozatainak emlékére Veronában
A baleset 17 áldozatának emlékművét a tragédia helyszínével szomszédos San Martino Buon Albergo önkormányzatának ifjúsági parkjában avatták fel. A balesetben a Szinyei Merse Pál budapesti gimnázium több tanulója és kísérője halt meg, az avatáson a hozzátartozók, valamint a magyar és az olasz hatóságok képviselői vettek részt. (MTI)
Bár már 65 ezer körül jár a befogadott csok-igénylések száma, a valóban komoly segítséggel, a 10+10 milliós támogatásból mindössze 11 ezer új lakás épült. A pénz eddig jórészt a használt lakásokban csapódott le, ami nem hoz növekedést a gazdaságban. A számok is azt igazolják, hogy a 10+10 milliós támogatás a kevés több gyerekes jómódú kiváltsága.
Nem tipikus csok-család (illusztráció)
Impozáns adatokról számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) eddigi eredményeit taglalva. Eszerint a csok bevezetése (2015) óta november végéig 63 500 igénylést fogadtak be a bankok – az év végéig ez alighanem elérheti a 65 ezret. E szerződések értéke 177 milliárd forint. Nem szűkmarkúskodik a kormány,
idén 211 milliárdot, jövőre már 236 milliárdot szán a csok finanszírozására.
Az „alap-csok” keretében 2,5 millió forint vehető fel használt lakás megszerzésére, ami a jelenlegi négyzetméterárakon nem eget verő összeg. A számok is azt tükrözik, hogy a fedelet váltók – nyilván inkább anyagi kényszerből – többségükben a használt lakásokat keresték eddig is. Két éve 84 százalék volt a használt lakásra pénzt igénylők aránya, 2016-17-ben is kétharmad.
Persze ehhez hozzátartozik, hogy az új társasházi lakások építése a jellemzően két év átfutási idő miatt csak mostanában kezd befejeződni, eddig jobbára családi házak, legfeljebb ikerházak készültek el. Akinek tehát sürgős volt – és látta, hogy nincs esélye a ma már akár 600-700 ezres négyzetméter-árú új lakásra, illetve az emelt összegű csokra -, az használtat vett.
Az NGM sikerként hirdeti, hogy a támogatás 68 százalékát ma már új építésű ingatlanra használják fel, vagyis fokozatosan növekszik a gazdaságot valóban serkentő új lakások iránti kereslet aránya. Ha azonban a használtak 2015-ös 84, illetve a 2016-17-es 66 százalékos arányát 70 százaléknak vesszük, akkor mindjárt kiderül, hogy eddig
körülbelül 45 ezer használt lakást tudtak venni
az ehhez korántsem olyan bőkezű csok segítségével.
Azt az NGM is elismeri, hogy a 10+10 milliós csok 2016. januári bevezetése óta regisztrált 53 190 csok-igénylésből mindössze 10 794-ben három vagy több gyereket nevelő vagy vállaló családok igényeltek támogatást új építésű lakás vásárlása vagy építése után november végéig.
Ehhez hozzáadva az ingatlanos szakmán belüli számítást (10-12 ezer új ingatlan kivitelezése zajlik jelenleg), máris kiderül, hogy 25 ezer körüli lesz azon családok száma, amelyek a tényleg nagy segítséget nyújtó sokmilliós támogatásban részesülhetnek. Vagyis a magas jövedelemből több gyereket nevelő-vállaló párok,
legfeljebb a szűkös két felső jövedelmi tized tagjai.
Pedig most már a kamatokkal sincs akkora probléma, mint nem is olyan régen. A Bankmonitor friss kimutatása szerint egy tízmilliós, 20 év futamidejű, 5 évre rögzített kamatozású kölcsönt tavaly januárban 5,7 százalékra adtak, kevesebb, mint egy év elteltével 3,58 százalékra lehet hozzájutni.
A csok eddig is legalábbis felemás sikerének is véget vethet, hogy semmi hír arról, mi lesz az új lakóingatlanok kedvezményes, 5 százalékos áfájának sorsa. Sokatmondóan nagy a csönd a kormányban, meghosszabbítják-e a 2019 végén lejáró ideiglenes időt, vagy 2020 elején egy csapásra visszaugrik az adó a 27 százalékos általános mértékre. Ebben az esetben szinte megfizethetetlenül drágák lesznek a jövedelmeket már most is próbára tevő lakások. Ahogyan erről nemrégiben írtunk, 2019 utáni befejezéssel lényegében nincsenek elkezdett építkezések, a kereslet visszazuhanhat a négy-öt évvel ezelőtti mélypontra, évi 7-8 ezer új lakásra.
Az első félévben majdnem ötven százalékkal nőtt az eladott lakások száma tavalyhoz képest, a tervezetteké pedig negyvennel. Budapestre már kiadta a figyelmeztetést az MNB a jövedelmek gyarapodási ütemétől jelentősen elszakadt árak miatt. A fizetőképes legfeljebb felső három jövedelmi tized helyébe mindinkább az állam állhat finanszírozóként egyre nagyobb összeget öntve a lakástámogatásba a választások előtt. Kérdőjel a befektetési célú ingatlanok piaca, valamint az uniós agrártámogatások pénzének vándorlása.
A lakáspiacon – elsősorban Budapesten és Nyugat-Magyarországon – valósággal elszállt árak közepette már láthatók a megtorpanás első – meglehet, még távoli – jelei. A GKI Gazdaságkutató most közzé tett felmérése szerint az ingatlanpiaci kilátások túl vannak a csúcson, de még derűlátók a szereplők. Látható azonban, hogy hét negyedéves mélypontra került azok száma, akik biztosan vagy valószínűleg terveznek lakást venni-építeni. Azt is megállapította a GKI, hogy a várakozásokat tükröző index már csak Budapesten növekedett, az ország többi részén csökkent, és ugyancsak hét negyedéves mélypontra süllyedt.
Az értékesített (használatba vett) új ingatlanok száma félévkor 5004 volt, 46 százalékkal több az előző évi hasonló időszakinál. Ez pontosan akkora növekedés, mint az első negyedéves összehasonlító index volt. A kiadott építési engedélyek és bejelentések azonban lassulást mutatnak az idei két részidőszak között: tavasszal csaknem 90 százalékos volt az éves növekedés, félévkor (19,8 ezer) viszont már csak 40 százalék. Különösen Budapesten szembetűnő a mérséklődés: 320 helyett 212 százalék a változás mértéke, továbbá a községekben 166 százalékról 70 százalékra zuhant a tervbe vett kivitelezések dinamikája. (Az később derül ki, hogy egyszeri, például szezonális változásról vagy tendenciáról van szó. A GKI mindenesetre az építési telkek piacán is a várakozások romlásáról számolt be.) A gazdaság teljesítményének szempontjából az új építésű ingatlanoknak van elsődleges jelentőségük, ezért fontos mutató, hogy a piaci várakozások szerint a használt lakások értékesítési árában 2-2,5 százalékos változást (drágulást) várnak a megkérdezettek, egyedül Budapesten számítanak 3 százalékhoz közeli áremelkedésre, az új építésűeknél ennél két és félszer nagyobb ellenérték-gyarapodásra számítanak: a fővárosban stagnálásra, másutt stagnálásra-csökkenésre, egyedül a keleti országrészben prognosztizálnak hét százalékos növekedést.
Az MNB súlyos kockázatot lát
Az elmúlt két évben az új lakások négyzetméter-árai (is) szinte megállás nélkül növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése arról számol be, hogy a Budapesten 2016 végén tapasztalt átlagosan 461 ezres négyzetméter-ár „már kiugrónak mondható”. Sőt, a jelentés legvégére elrejtve az MNB komoly figyelmeztetést ad:
„Budapesten a lakásárak növekedési üteme több éve meghaladja a háztartások jövedelmének növekedési ütemét”.
Továbbá „a fővárosi lakáspiacon felmerül kockázatként a lakóingatlanok értékének túlzott, a fundamentumok által indokolt szintet meghaladó emelkedése, ezért a budapesti lakáspiac folyamatos monitorozása kiemelten fontos”. Azóta ugyan júliusban Budapesten enyhe visszafordulás történhetett (a szárnyalás tempója az első félévben 11,3 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 23,3 százalékhoz képest, ami csaknem 50 százalékos dinamika-süllyedés), de a tavalyi csaknem tízezer után idén reálisan elérhető a 15 ezer eladott új lakás – mondta a fuhu.hu-nak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója, kutatásvezető.
A közelmúltbeli értékek mindenesetre jelentős bővülést mutatnak. Júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Májushoz képest a termelés növekedése 1,1 százalék, az év első fél évében 27 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. A második negyedévben az építőipar termelői árai is emelkedtek, 4,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Mindezek alapján (is) gyakran teszik fel a kérdést elemzőknek: meddig tarthat a lakáspiac növekedése? Petz Raymund szerint a trendforduló megbecsülése a legnehezebb kérdés. A GKI kutatásvezetője úgy véli, mostanában ezen a magas szinten stabilizálódnak a várakozások, de nem látszik a kilátások további javulása. Ezzel együtt akár további 2-3 kedvező év is lehetséges. Egyelőre kemény korlátnak látszik 2019 vége, amikor lejár a lakásépítésre 27-ről 5 százalékra leszállított áfa ideiglenes időtartama, amit az EU-val a „szociális lakásépítésre” hivatkozva fogadtatott el a magyar kormány. Petz szerint még egy négy éves ciklusra talán sikerülne prolongálni, de azért ez nem száz százalék, mert a fő szabály az ingatlanokra az általános kulcs (nálunk a 27 százalék) alkalmazása. Ennek annyiban is súlyos következményekkel járó jelentősége van, hogy az áfa visszaállására minden bizonyára satufékkel reagálna a lakáspiac. Jelenleg azonban égető probléma a hiányzó munkáskéz. Emiatt már most több negyedéves, helyenként akár egy éves csúszásban vannak lakásfejlesztések, sőt, több projektről azt sejtik a piacon, hogy végül el se kezdődnek. A Budapesti Lakáspiaci Riport
egy hónapja 7500 lakás esetében számolt be csúszásokról.
Kiknek készülnek az új lakások?
A GKI szakértője egyetért azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időben kialakult gigantikus árak legfeljebb a legfelső két-három jövedelmi-vagyoni tizedbe tartozók számára érhetők el, ezek száma viszont nagyon erősen korlátos. Az ingatlanvásárláshoz-cseréhez nélkülözhetetlen „beugró” egyik forrása a meglévő vagyontárgy, a másik a különféle pénzügyi eszköz (megtakarítás, befektetés). Az MNB nemrégiben közzétett tanulmánya a háztartások megtakarításairól egészen döbbenetes vagyoni koncentrációról számol be (az adatok 2015-ösök, de az arányok lényegesen nem változtak azóta.) Eszerint a háztartások első (alsó) feléé a jellemzően ingatlant tartalmazó nem pénzügyi vagyon 15 százaléka, a maradék 85 a másik 50 százaléké. A megtakarításoknál ez az arány 11-89 (az adósságtól megtisztított nettó pénzállomány).
A felső két decilisnél található az ingatlanvagyon 54 százaléka és a megtakarítások 76 (!) százaléka
(ezen belül a leggazdagabb egytizedé a pénzügyi vagyon kétharmada). Ezeket összevonva a magyar háztartások nettó vagyonának 52 százalékát a felső tized, 15 százalékát a második decilis birtokolja. A nyolcadik tizednél már csupán a nettó lakossági vagyon 10 százaléka áll rendelkezésre.
Forrás: KSH
És itt nem feltétlenül milliomosokra kell gondolni: a mérés szerint a legfelső jövedelmi tizedbe már évi bruttó 3,5 millió forintnál volt a „belépő”, a kilencedik decilis kerekítve 2,2, a harmadik „leggazdagabbaké” pedig 1,8 milliós összes bevételtől kezdődik. Utánuk már az országos átlag (1,44 millió) jövedelmet épphogy meghaladók, majd az alattiak sorakoztak. Háztartásokat (optimális esetben kétkeresős családokat) feltételezve lényegesen magasabb összjövedelemről beszélhetünk, de azért
szó sincs krőzusokról, akik 600-700 ezer forintot stabilan tudnának kifizetni nagyobb új ingatlan négyzetméteréért.
Még a (jelenleg) lefelé tartó banki kamatok láttán se. (Ennek hosszabb távú kockázatáról itt olvashat.) A 6-7-ik decilisbe tartozó szülők kétszer bruttó másfélmilliós éves bevételéből már komoly számolgatást igényelhet belevágni 8-10 milliós kölcsön törlesztésébe tisztán piaci alapú megoldással. Különösen úgy, hogy a 2015-ös adatok szerint is a legkedvezőbb helyzetben a gyermektelen férfiak háztartásai voltak-vannak éves nettó 1,6 milliós jövedelemmel. A kifejezetten a több gyerekeseket segítő kormányzati családtámogatás természetesen módosít ezen a helyzeten, de az állami segítség jelenleg is a felső jövedelmi csoportba tartozóknak igazán előnyös. Ha területenként vizsgáljuk a jövedelmeket, azt látjuk, hogy mindössze Budapesten és Vas megyében volt a háztartásonkénti éves jövedelem 4 millió forint feletti. Nem nehéz belátni, hogy az alsó jövedelmi 60 százalékba tartozók családjainak gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy havi 60-80 ezer forint törlesztéssel járó kölcsönt vegyenek fel (és kapjanak banktól), amely alapjaiban változtatná meg lakásviszonyaikat.
S noha a jövedelem és a vagyon nincs minden esetben szoros korrelációban, az átlagot akár többszörösen meghaladó felhalmozás (az öröklést kivéve) az átlagnál jóval nagyobb rendszeres bevételt feltételez, különösen a gyarapodás éveiben. A háztartások helyzetét vizsgáló MNB-tanulmány szerint az életkori besorolás alapján relatíve legjobban „eleresztett”, 46-55 éves háztartásfők vezette családokban
átlagosan 14 milliós ingatlan- és 16 milliós pénzügyi vagyon található,
és e generációé a legnagyobb háztartási összvagyon is. A 65 évesekig terjedő következő csoportban 13 és 8 millió az ingatlan-pénzvagyon átlaga. Az átlagjövedelemben ehhez hasonló a helyzet: az életkori alsó-közép háztartások évi bruttó 4,5 millióhoz, a felső-közép 3,2 millióhoz jutottak két éve.
Forrás: MNB
A grafikon azt szemlélteti, hogy a részben mozgósítható, tőkeként felhasználható nettó (tartozásokkal megtisztított) vagyon átlagosan egyáltalán nem verdesi az eget. Budapesten meghaladja a 32 milliót, 20 és 30 millió közötti Vas, Somogy, Veszprém és Pest megyében. A legszegényebb területek: Jász- Nagykun-Szolnok (6 millió), Nógrád és Baranya (8 millió), Csongrád (9 millió). Természetesen ezekben a megyékben a lakásárak is lényegesen alacsonyabbak. Az egy háztartásra jutó vagyonban a legszegényebb és leggazdagabb megyék háztartásai között több, mint ötszörös a különbség. S bár ezekben az országrészekben lényegesen alacsonyabbak az árak, ennyi vagyon-jövedelem legfeljebb használt-használt lakás/ház tranzakcióra nyújthat fedezetet, ha egyáltalán van vevői érdeklődés. Ezek azok a területek, amelyek az elvándorlással leginkább sújtott részei az országnak.
Mesterséges költségvetési élénkítés?
Petz Raymund szerint hagyományosan elsősorban a felső osztályokat segítik a kormányok a lakástámogatással, s most is ezek erősítése a látható cél. Azzal együtt is, hogy a 2008-as válság után évekre befagyott lakáspiacon nagy elhalasztott kereslet ér célba mostanában. A szakértő a választások előtt további lazításra számít a dinamika fenntartása érdekében, de kérdés, merre megy tovább a kormány, megpróbálja-e az alsóbb jövedelmi rétegek előtt is kitárni a kaput. Annyit tudhatunk, hogy a CSOK-ra eddig elköltött 126 milliárd forint (ami 50 ezer családot érint) 2018-ban minden eddiginél több pénzt, 236 milliárdot ontanak a lakáspiacba különféle támogatások formájában. Ez magasra pumpálhatja a használt és új lakóingatlanok forgalmát, de jelentősen megemelheti a későbbeni törlesztési kockázatokat.
A GKI kutatásvezetője két nehezen áttekinthető terület esetében lát kérdőjelet. Fogalmunk sincs, hogy az EU-ból területalapú agrártámogatásképpen érkező pénzeső hányad része vándorol máshová, például ingatlanokba – fogalmaz. Ezzel részben összefügg, hogy a lakáspiacot nem kis hányadban a 40 százalékra becsülhető arányú befektetési célú vásárlások lódítják előre. Ezt láthatjuk az albérletek szintén rakétasebességű drágulásában, a lakáshotelek szaporodásában. Amíg más befektetési lehetőségnél itt nagyobb hozam érhető el, addig maradhat a nagy tőkebeáramlás a lakásokba.
Telítődés esetén számottevő visszaesés következhet.
A felfelé ívelő kereslet kielégítésére az elmúlt időben rohamosan épül ki a kapacitás az építőipari cégeknél. A tervezéstől a kivitelezés befejezéséig tartó egy-másfél év figyelembe vételével nem látható előre, milyen keresleti viszonyok lesznek 2018 végétől, s hogyan alakul az áfa. Az ingatlanpiaci szakértő nem mert becslésbe bocsátkozni arról, hogy a fizetőképes kereslet esetleges megcsappanása következtében hány építőipari vállalkozás mehet csődbe.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
