Kezdőlap Címkék Csatlakozási tárgyalás

Címke: csatlakozási tárgyalás

Orbán és az uniós pénzek

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

Néhány EU-tagállam nem akar szakítani Törökországgal

0

Több ország szerint az emberi jogok megsértésére nem a kapcsolatok felfüggesztése a jó válasz.

Tallinnban az Európai Unió külügyminisztereinek értekezletén Sigmar Gabriel előadta a német álláspontot, amely a csatlakozási tárgyalások megszakítását javasolja Törökországgal. Ezt a korábbi szociáldemokrata javaslatot a kancellárjelöltek vitájában Angela Merkel is elfogadta és támogatásáról biztosította.

2005 óta folynak tárgyalások az EU és Törökország között a csatlakozásró l- nem sok eredménnyel. Most

Németország azt szeretné, ha fel is függesztenék a tárgyalásokat, mivel Erdogan elnök egyre inkább önkényuralmi rendszert vezet be Törökországban.

Finnország, Litvánia és a vendéglátó Észtország külügyminiszterei elismerték, hogy az emberi jogok respektálása terén jelentős visszalépés történt Törökországban, de úgy vélik, hogy erre nem a kapcsolatok felfüggesztése a válasz. Ezzel csak még jobban elidegenítjük Törökországot – hangsúlyozták a három állam diplomatái.

Észtország hadügyminisztere, Sven Mikser pedig arról beszélt, hogy

a török hadsereg fontos szövetséges a NATO-ban, és szerepe a térségben megkerülhetetlen.

Nem sürgős tehát a csatlakozási tárgyalások megszakítása.

A holland diplomácia vezetője szerint meg kell várni a választási eredményeket Németországban, és csak utána lehet dönteni ilyen fontos kérdésben. Jelenleg az a szabály az EU-ban, hogy

minden tagállam egyetértésére szükség van egy ilyen döntésnél.

Miután egyre nehezebb teljes konszenzust elérni, ezért a német diplomácia most arra törekszik, hogy a döntéshozatal a jövőben többségi legyen. Vagyis egy-két állam ne vétózhassa meg a többségi akaratot Brüsszelben.

Törökország partvonalra kerülhet

Az ankarai kormány politikája lehetetlenné teszi, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz – közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. A csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek.

Szkínász az EB szokásos napi sajtóértekezletén a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker előző heti szavait idézte, amelyek szerint Törökország hatalmas lépésekkel távolodik Európától. Juncker akkor kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség – emlékeztet az MTI brüsszeli tudósítójának a jelentése.

A szóvivő ennek kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. Hozzátette: Juncker a kérdést érinteni fogja a jövő heti évértékelő beszédében is Strasbourgban.

A németek támogatnák

A német kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitáján Angela Merkel és kihívója, Martin Schulz is a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást. Kettejük közül azonban Merkel óvatosabb álláspontot képviselt, mondván, hogy bár sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen,

nem szabad „rácsapni az ajtót” Ankarára.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.

Nyúlik, mint a rétestészta

Az 1999 óta tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni. Ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK