Csád Archives › Független Hírügynökség

Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

-

2024-06-26

Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

Humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására ad ennyi pénzt a magyar kormány Csádnak egy olyan időszakban amikor Magyarországon a lakosság többsége számára tartósan csökken vagy stagnál az életszínvonal, és a perspektíva ugyanilyen szomorú képet jelez.

Mi közünk van Csádhoz? Miért kell oda delegálni a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspár őrnagyot mint összekötő tisztet? Ugyanolyan érdekes kérdés ez, mint hogy miért ad Magyarország egymilliárd eurós kölcsönt Macedónia “oroszlánjának”, Orbán barátjának a Magyarországon rejtőzködő Gruevszkinek?

Ennyire gazdagok lennénk?

Vagy nem mi vagyunk az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa? Ráadásul a csádi elnök levele tavaly szeptember 23-án érkezett meg miközben a magyar külügy programja már szeptember 15-én beindult – vette észre a Népszava.

A Hungary Helps ügynökség 817 millió forintja Csádnak több mint a nyolcszorosa annak amit Ukrajnára szánnak holott magyarok is élnek ott, és épp háború folyik már több mint két éve – 2022 február 24. Miért olyan fontos Orbánnak Csád?

Kínai-orosz terv Afrika elfoglalására

Putyin állítólag akkor véglegesítette a közös afrikai nyomulás tervét amikor Pekingben járt ahol az Új Selyemút program tizedik évfordulóját ünnepelték. Véletlenül ott járt akkor Orbán Viktor is, aki vígan parolázott Putyin elnökkel, akivel az Ukrajna elleni agresszió óta nemigen állnak szóba Nyugaton. Mit jelent az Új Selyemút program Afrikában, és mi lehet benne Oroszország és Magyarország szerepe?

A Nyugat vígan folytatta Afrika kizsákmányolását a gyarmati idők után is, de Peking alternatívát kínált a koldusszegény államoknak, melyek nagy ásványi kincseken ülnek. Kína már évek óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, de katonailag nem akar jelen lenni, mert az kiváltaná az USA ingerültségét. Ezért Peking az orosz Wagner hadsereget használja afrikai érdekeinek védelmében. A Wagner hadsereget ujjászervezték a Prigozsin lázadás után, és Putyin közölte velük: ezekután zsoldos hadsereg lesznek, mert Moszkvának nincsen rájuk pénze az ukrajnai háború miatt. Korábban zsoldos lobogó alatt harcoltak orosz pénzen, most viszont orosz zászló alatt, de más pénzén vitézkednek Afrikában és másutt.

És itt jön a képbe Orbán Viktor, aki a saját egyszülött fiát delegálja Csádba:

a Vsquare értesülései szerint a magyar misszió nem más mint hírszerző központ, amely az oroszoknak dolgozik! Ennyit a szuverén magyar diplomáciáról…

Washingtonból nézve Orbán mindinkább Putyin ügynökének látszik

Orbán Viktor elkötelezettségét Vlagyimir Putyin iránt már régóta vizsgálja a CIA. Tudja ezt a magyar miniszterelnök is, ezért egyik tanácsadóját az Egyesült Államokba menesztette, hogy tudakolja meg: mit gondol minderről Trump ex elnök, akinek győzelméért imádkozik a magyar kormányfő. A válasz kiadós pofon Orbán Viktornak: Trump sem ért egyet a különutas Kína és oroszbarát magyar diplomáciával. Kifejezetten irritálta az ex elnököt Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása, és nem tartja elfogadhatónak az Ukrajnával kapcsolatos magyar diplomáciát, amely Putyin érdekeit szolgálja. Ezt David Pressman amerikai nagykövet többször is elmondta már Orbán Viktornak, de most Donald Trumptól jött hasonló üzenet.

Ha Trump hatalomra kerülne novemberben, akkor valószínűleg tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de ezt elfogadhatatlannak tartja egy olyan törpe számára mint Orbán Viktor.

Washingtoni felfogás szerint a mindenkori magyar miniszterelnöknek nincsen más feladata mint az igazodás a NATO-hoz, a különút dezertálásnak vagy épp árulásnak számít. Az USA ezért meg is kísérelt egy puccsot Erdogan elnök ellen a NATO tagállam Törökországban. Erdogan túlélte a puccsot, de tudja, hogy a célkeresztben van. Orbán Viktor talán ezért is barátkozik vele oly hevesen. Múltkori elnöki beiktatására elvitte a fiát is. Orbán Gáspár őrnagy most Csádban bizonyíthat egy tragikomikus misszióban, mely Rejtő Jenő tollára kívánkozik. A jeles szerző afrikai történeteit paródiának szánta, és valószínűleg sosem gondolt rá, hogy a huszonegyedik században akad egy olyan magyar kormány, amely több mint 800 millió forintért katonai missziót hoz létre Csádban orosz és kínai “barátai” kérésére.

Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Kenderessy Milán

-

2024-06-07

0

Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körútját Csádban fejezte be, abban az országban, ahol magyar katonai misszió is létesül méghozzá Orbán Gáspár őrnagy közreműködésével. A miniszterelnök fia, aki államköltségen végezte el a legdrágább brit katonaiskolát, összekötő tiszt a magyar honvédség és a csádi vezetés között.

“Csád szuverén állam, amely nem túsza senkinek sem, és azzal ápol kapcsolatot akivel csak akar!” – mondta az afrikai állam külügyminisztere amikor találkozott az orosz diplomácia vezetőjével. A terem vastapsa igazolta: a külügyminiszter az egész csádi vezetés nézeteit fejezte ki, és ez megelégedésére szolgál az orosz félnek is, amely a kivonulóban levő nyugati erőket: a franciákat és az amerikaiakat kívánja pótolni a stratégiai fontosságú afrikai államban. Putyin elnök megbízásából a Wagner hadsereg nyomul Afrikában, ahol most Csád került sorra. A Wagner-csoport immár önfenntartó, mert Putyin közölte velük: maguknak kell előteremteniük a fennmaradásukhoz szükséges pénzt. A Wagner-csoport kipróbált gyilkosai ezért sorra jelentkeznek az afrikai vezetőknél, és felajánlják szolgálataikat az ingatag rezsimek védelmezésére. Csád jelenlegi elnökének édesapját a lázadók néhány éve lelőtték, a rendszer tehát nem sziklaszilárd szükség van a kipróbált zsoldosokra, akik Szíriában, Ukrajnában, a Közép Afrikai Köztársaságban és Nigerben már bizonyítottak: parancsnoki gárdájuk szerepel a háborús bűnösök listáján. A Wagner-csoport alapító atyja, Prigozsin nem érhette meg az újabb afrikai kalandot, mert fellázadt Putyin ellen, és érdemei elismeréseképpen repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat.

Afrika egyre fontosabb Putyinnak: két éven belül ez már Lavrov külügyminiszter hatodik körútja ezen a kontinensen. Csádban nem kertelt az orosz diplomácia vezetője:

“vagy velünk van egy állam vagy ellenünk, középút nincs!”

Csád jelenlegi vezére korábban azzal vádolta a Wagner-csoportot, hogy aktív szerepet játszott apja, a korábbi elnök meggyilkolásában 2021-ben. Mindez ma már feledve van. Idén januárban Putyin ünnepélyesen fogadta a Kremlben Csád elnökét, aki immár felejti apja véres végzetét.

Mit csinál a magyar katonai misszió Csádban?

Senki sem tudja hiszen minden szigorúan titkos. A Le Monde szerint Orbán Viktor egyeztetett Macron elnökkel is hiszen a franciák még tartanak mintegy ezer katonát Csádban. Közben viszont Szijjártó külügyminiszter az oroszokkal is egyeztetett, és a magyar misszió részben az orosz hírszerzés szeme lesz ebben a stratégiai fontosságú országban, ahol Magyarországnak semmifajta érdekeltsége sincsen. Még magyar diplomáciai képviselet sem működik Csádban. Az oroszok azonban igencsak aktívak: május elején volt az elnökválasztás Csádban, melyet éppúgy mint Oroszországban megnyert a hatalmon levő elnök. Ki volt a választási tanácsadója? Makszim Sugajev, a Wagner-csoport “különleges szakértője.”

Lavrov külügyminiszter minden afrikai államban az orosz modellt ajánlgatta, az üzenet lényege:

”a demokrácia felforduláshoz vezet.”

Ez zene az afrikai diktátorok füleinek hiszen a nyugati nagyhatalmak állandóan a demokrácia és az emberi jogok fontosságát hangoztatják. Lavrov külügyminiszter meghívta Oroszország összes afrikai partnerét arra a csúcstalálkozóra, melyet Szocsiban rendeznek meg novemberben. Putyin Lavrovval egyidőben Afrikába küldte a hadügyminiszter egyik helyettesét is: Junusz Bek Jevkurov azokat az afrikai államokat látogatta végig, melyekkel már van katonai szerződése Moszkvának: Burkina Faso, Mali és Niger.

Csáddal még nincs katonai szerződése Oroszországnak, ezért van ott szükség a magyar misszióra, melyet személyesen Orbán Gáspár őrnagy kapcsol össze a csádi vezetéssel.

A vezetés nem azért távolodik a Nyugattól, hogy az oroszok nyakába vesse magát hiszen azt láthatja a szomszédos Líbiában, hogy Haftar tábornok oroszbarát rendszere képtelen működőképes államalakulatot létrehozni az ország keleti részén noha Kadhafi tábornok már 2011-ben kilehelte lelkét vagyis 13 éve volt arra, hogy valamilyen eredményt felmutasson. Az egyetlen siker az USA nagykövetének meggyilkolása volt Benghaziban a titkos CIA támaszponton.

Az oroszok be, az amerikaiak kivonulnak Nigerből

Polonius

-

2024-05-04

0

Az oroszok be, az amerikaiak kivonulnak Nigerből

Az Afrika kellős közepén fekvő koldusszegény országban a franciák és az amerikaiak voltak az urak sokáig, de egy katonai puccs mindent megváltoztatott: az orosz Wagner hadsereg már meg is érkezett arra a nagy támaszpontra, ahonnan az amerikai hadseregnek távoznia kell.

Miért fontos Niger? Egyrészt, mert uránbányái vannak, melyeket a franciák vígan használtak jóval egykori gyarmatuk felszabadulása után is. A katonai puccs vezérei ezt megunták, és a kínaiakkal tárgyalnak a bányákról. A Wagner hadsereg Afrikában szinte mindenütt a kínai gazdasági érdekeket védelmezi szép pénzért. Putyin ugyanis megmondta az újjászervezett Wagner hadsereg vezetőinek, hogy ezentúl az orosz állam nem fizeti a számlát: a zsoldos csapatnak magának kell megkeresnie a fenntartásai költségeket, mert Oroszország az ukrajnai háború miatt ezt többé már nem vállalja.

A másik ok amiért Niger fontos: ez volt az iszlamista terrorizmus elleni harc központja fekete Afrikában. A nyomort kihasználva az iszlamista lázadók egyre jobban fenyegetik a helyi kormányokat, amelyeket korábban francia csapatok védtek, de őket elküldték. Helyüket tölti be az orosz Wagner hadsereg.

Szudánban orosz és ukrán fegyveresek ölik egymást

A Wagner hadsereg Szudánban a kínai aranybányákat őrzi, az ukrán SZBU fegyveres csapata pedig a nyugati érdekeltségekre vigyáz, és ezért háborúznak egymással többezer kilométerre Oroszországtól és Ukrajnától.

Kína immár Afrika legfontosabb gazdasági partnere, és ez nem tölti el örömmel az Egyesült Államokat, mely szintén igényt tart Afrika ásványi kincseire. Az USA kedvence Afrikában Ruanda, ahol Kagame tábornok kőkemény diktatúrája figyelemreméltó gazdasági eredményeket ért el az elmúlt negyedszázad során. Az IMF Ruandát állítja példaként a többi afrikai elé, mert a kis közép afrikai országban kicsi a korrupció és komoly életszínvonal emelkedés tapasztalható.

Mit keres a magyar honvédség Csádban?

Múlt november óta katonai együttműködési egyezmény köti össze Csádot és Magyarországot, és a kapcsolattartó tiszt a két hadsereg között nem más mint Orbán Gáspár őrnagy, a miniszterelnök fia.

Csádból is kivonulnak az amerikai katonák, jönnek az orosz zsoldosok és a magyar honvédség, amely a budapesti parlament felhatalmazása alapján 200 fős erővel védelmezheti a nemlétező magyar érdekeket Csádban.

Orbán Gazsi ifjúkorában Ugandában töltött feledhetetlen hónapokat valamiféle titokzatos tevékenységgel, de az nem lehetett a nagyhatalmú papa ínyére, mert a TEK-kel hozatta haza egyetlen fiát Afrikából. Azóta Orbán Gáspár megkomolyodhatott hiszen elvégezte a világ leghíresebb katonai akadémiáját Nagy Britanniában. Orbán Viktor egyre inkább számít rá katonai kérdésekben: Gazsi szervezi a Nemzetbiztonsági Tanácsot a Karmelita kolostorban.

A miniszterelnök nyilvánvalóan nem elsősorban a szaktudása miatt bíz ilyen fontos munkát egyetlen fiára hanem azért, mert az ő lojalitásában biztos lehet.

Nicolae Ceausescu is egyre jobban támaszkodott fiára uralmának vége felé: Nicu Ceausescu Románia kellős közepén Brassóban volt a kommunista párt vezére. Korábban amikor Brassó városát Orasul Stalinnak nevezték voltak olyan elképzelések, hogy Románia fővárosát is ide helyezik át az ország közepére, mert ez jobban védhető mint Bukarest. A környező hegyekbe telepítették a stratégia parancsnokságot. Ceausescu tartott a puccstól, amely be is következett 1989 végén: Moszkva és Washington együtt adta ki a kilövési engedélyt a román diktátorra, akit feleségével, Elena Ceausescuval együtt kivégeztek Tirgoviste városában. Ki volt a különleges bíróság elnöke, mely halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét? Victor Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés parancsnoka, akit korábban maga Ceausescu nevezett ki ebbe a fontos tisztségbe.

Mit keresnek hős honvédaink Csádban miközben nem segítjük a szomszédos Ukrajnát?

ki

-

2024-04-25

0

Mit keresnek hős honvédaink Csádban miközben nem segítjük a szomszédos Ukrajnát?

Arra a kérdésre még a nagy stratéga, Orbán Gáspár őrnagy is csak keresheti a választ – méghozzá kettős minőségben, hisz ő az összekötő tiszt a csádi hadsereg és a magyar honvédség között, másrészt pedig ő szervezi a Nemzetbiztonsági Hivatalt a karmelita kolostorban -, hogy miért nem Ukrajnának nyújtanak segítséget honvédőink.

Csádban éppúgy önkényuralom áll fenn – ez indokolhatja az egyezményt Magyarország és az afrikai állam között. Ez ugyanis nem ENSZ vagy NATO misszió hanem kizárólag a két állam ügye. A hivatalos indoklás az, hogy magyar érdekeket védenek a honvédek Csádban. Ez nem lehet túlságosan nehéz hiszen magyar érdekeltségek nincsenek Csádban, még diplomáciai képviselet sincsen. Rejtő Jenő tollára kívánkozik Orbán Gazsi afrikai kalandja: az afrikai állam az egyetlen a térségben, amely kitart a régi gyarmatosítók mellett.

“Nem vagyunk rabszolgák, nem váltunk urat külső parancsra”

– nyilatkozta most öntudatosan az ország államfője. Mire célzott Idriss Déby tábornok elnök, akinek édesapját, aki 30 évig szolgálta a francia érdekeket, egy puccs során megölték. Fia vette át a hatalmat. Demokráciát ígért a Nyugat megnyugtatására, de ebből valahogy nem lett semmi. A tábornok elnöknek azért kellenek a francia és magyar katonák, hogy megvédjék az orosz zsoldos hadseregtől, a Wagnertől, amely egyre vérszomjasabb amióta Putyin elnök közölte velük:

“fiúk, tartsátok el magatokat, mert Oroszországnak az ukrajnai konfliktus miatt erre nincsen pénze!”

A Wagner hadsereg már a spájzban van

A Csáddal szomszédos Szudánban sajátos proxy háború dúl: a helyi hadsereg egyik részét a Nyugat támogatja, a másikat Oroszország és Kína. Az aranybányák Kína kezében vannak – ezeket védelmezi szép pénzért az orosz zsoldos sereg. Kik küzdenek a front másik oldalán? Az SZBU, az ukrán titkosszolgálat fegyveres osztagai.

A Wagner hadsereg Csád másik szomszédjában, Nigerben kiszorította a franciákat. A tét itt az urán, melynek legnagyobb afrikai szállítója Niger. Csád szomszédja Líbia is, ahol 2011 óta káosz uralkodik, akkor tépte darabokra a nép Kadhafi elnököt, aki 42 évig uralkodott az olajban gazdag országban. Most nyugaton a Nyugat uralkodik míg keleten a Kelet Líbiában iszlamisták. Amikor az USA nagykövete nem vette figyelembe az ország kettéosztását, akkor iszlamista erők meggyilkolták a keleti fővárosban, Benghaziban. A negyedik szomszédban, a Közép Afrikai Köztársaságban a Wagner hadsereg az úr: jó pénzért védelmezik a diktátort.

Macron – Orbán paktum

Csád ügyében a magyar miniszterelnök Macron francia elnökkel kötött üzletet. Az övezetből kiszoruló franciák számára egy jelképes magyar kontingens is támogatást jelent.

A paktumnak ez csak mellékszála volt, a lényeg a közös európai hadsereg és hadiipar létrehozása. A cél az volt, hogy Európát fokozatosan katonai nagyhatalommá tegyék a francia atom ütőerőre támaszkodva. Macron elnök ekkoriban jelentette ki: Európa nem lesz az USA vazallusa! Orbán megígérte: az ügy érdekében elfelejt vétózni Ukrajna támogatása kérdésében. Aztán mégiscsak vétózott a magyar miniszterelnök. Mire a francia államfő kijelentette: Orbán becstelen! Február elsején aztán Macron is ott volt amikor az európai nagyhatalmak vezetői megfenyegették Orbánt: leszámolnak vele, ha újra megvétózza az ukrajnai támogatást. Orbán kapitulált.

Macron terve is megbukott: Orbán Viktoron kívül senki sem támogatta az európai katonai hatalom ötletét. Ezért a francia elnök is váltott: immár az USA elsőszámú vazallusa kíván lenni Európában! Francia katonákat akar küldeni Ukrajnába! “Ez világháborús kockázat“ – közölte Putyin, aki kizárólag az USA-val hajlandó tárgyalni.

A fegyver gyárak profitja az egekben

A stockholmi Békekutató intézet szerint a világon még sohasem költöttek olyan sokat fegyverekre mint tavaly. Ferenc pápa fel is hívta a figyelmet arra, hogy a háború elhúzódása Ukrajnában kizárólag a fegyvergyáraknak hajt hasznot.

Ady Endre az első világháború előtt hét évvel így írt erről:

“megmentik újra és újra a hazát valahányszor saját profitjukat kell megmenteni. Ha háborút nem csinálhatnak, akkor csinálnak háború félelmet, hogy a nép elhiggye: veszélyben a haza!”

Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

ki

-

2024-01-29

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

FüHü

-

2017-08-29

0

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogy Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

Címke: Csád