Kezdőlap Címkék Covid

Címke: Covid

Infrastruktúra

„Ha Magyarországra nem szállítanak több olajat Oroszországból, akkor egyszerűen nem fogjuk túlélni, nem fogjuk tudni ellátni az országot. Hogy miért? Mert nincs megfelelő alternatív infrastruktúránk. Van egy másik vezeték, amely Horvátországból, az Adria partjáról fut Magyarországra, de annak a kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy ne csak Magyarországot lássa el. Figyelembe kell venni Szlovákiát is, amely Magyarországról kapja az olajat, és egyszerűen nincs más választása. És részben Csehországnak sincs – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter az orosz RBK TV csatornának adott interjújában.”

Hát ez az! – mondta Dadus kissé ingerülten, letette a kötést, és elővett egy Vörösmarty kötetet. „Most tél van és csend és hó és halál.” – Szegény Magyarország!

Mikor egy államnak külügyminisztert választ a kormányfő, általában azt tartja szem előtt, hogy a delikvens ismerje a világot, az országával szövetséges, semleges, valamint ellenséges országokat (mert ma már ilyen is van nekünk. Bizony! Csak sikerült elintézni!), és aránylag pontosan tudja, hogy a világban nagy valószínűséggel mi fog történni. Erről informálja a kormányt, amely majd megfelelően intézkedik. Ha nem csak a külügy, hanem egyben a külgazdaság is az ő feladata lesz, még szélesebb látókörrel kell bírnia.

Hazánk esetében a helyzet szerencsés, hiszen egy ifjú futsal hérosz intézi az ügyeket, a fürkészek és portyázók nagyrabecsült főnöke, aki már a COVID járvány során is hatalmasat alkotott. Az embert próbáló küzdelem emlékét a különböző raktárakban tárolt lélegeztetőgépek hada őrzi, mintegy 300 milliárdos értékben. Ami nem semmi. Sőt.

Az avatatlan szemlélőnek persze úgy tűnik, hogy ezzel az ügylettel nem csak az ország, hanem minden lakója is rosszul járt, de a rutinos polgár azért utána olvas:

Válasz online; 2021.06.02.

A NER központi járványcégeként azonosított Fourcardinal Kft. 2020-ban 49,5 milliárd forintos Covid-árbevétel mellett közel 16 milliárdos profitot ért el, és ezt az összeget szinte hiánytalanul ki is vették a tulajdonosok a vállalkozásból osztalék formájában…  Az Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedő tehát nem járt rosszul… (hiszen) a 2020-ban mindössze hét alkalmazottal zakatoló cég 32 százalékos profitrátával dolgozott, amely az egészségiparban példa nélküli.

Volt hát, aki nem járt rosszul. 16 milliárdos nyereség. Az már igen! Hét alkalmazott esetén nem kell sokfelé osztani, hacsak… illetve nem szóltam semmit.

Ha arra gondol az ember, hogy Kiss László, harmadik kerületi polgármestert „korrupció gyanúval” zárták börtönbe, mégpedig mostantól tetszőleges akármeddig, nehogy befolyásolja a szegény, gyönge idegzetű tanúkat (akik úgy mellékesen dörzsölt bűnözők, épp vádalkut kötnek Kiss bőrére), és ez komoly (az), akkor rögtön Polt csodálatos szelektív képessége jut eszébe. Ha ugyanis valaki nem komcsi politikus, hanem lélegeztetőgép ügyben tenne korrupció gyanú miatt feljelentést, azon a főügyész úr úgy röhögne, hogy csorognának a könnyei. – Titkár úr! Kísérje ki! – mondaná kissé szaggatottan a telefonba, mikor már sikerült lehiggadnia. Nem is javaslom a próbálkozást senkinek.

Jelen témánkra térve. Mint azt az európai kőolajvezetékek infrastruktúrájáról tudjuk, a Barátság kőolajvezeték még Ukrajnában elágazik kétfelé, Szlovákia és Magyarország irányába, azaz ezt a vezetéket tekintve egyik ország sincs kiszolgáltatva a másiknak, és a szállítási kapacitás  is mindig elegendő mindkét ország számára, sőt Csehország számára is.

Magyarországnak és Szlovákiának van még egy csővezetékes olajellátó rendszere, mégpedig az Adria kőolaj vezeték, melyet eredetileg azért építettek, hogy az orosz olaj tengeri szállítással is eladható legyen. A vezeték persze fordított irányban is működhet, és a horvát omišalj-i olajterminálból küldhető olaj Százhalombattára, ahonnan egy külön vezeték indul a pozsonyi olajfinomítóhoz. A vezeték szállítási kapacitása 10 millió tonna/év, a Szlovákiába menő ág kapacitása pedig csak 3,8 millió tonna/év, Megjegyzendő, hogy az Adria vezeték kapacitása csak Magyarországnak elegendő lenne, de akkor észak felé alig menne tovább valami.

A Barátság normálisan működött. Egészen a háború kitöréséig. Ahogy naponta látjuk, Putyin mindent és mindenkit tönkrevágott könnyed kis kalandjával, nem kímélve a saját országát és annak lakosságát sem, így aztán ez sem lett kivétel. 2022-ben jöttek az EU szankciók. Ezt még megúsztuk valahogy, pláne hogy a MOL behazudta, hogy nem csak az Adria vezeték és a szlovákiak vezeték szűk kapacitása a baj (13 millió tonna/év és 5,5 millió tonna/év kapacitás kellene), hanem a százhalombattai és a pozsonyi finomítókban az orosz olajról a más típusú olajra való átállás iszonyatos pénzbe (500 millió EUR, azaz 200 milliárd HUF) és hosszú időbe (4 év) kerül, így nem lett embargós az orosz olaj, ám a helyzet folyamatosan romlik.

A Barátság vezeték egyelőre még nem állt le, azután sem, hogy Ukrajna embargó alá helyezte a Lukoil céget, mert azt az olajat, amely nem a Lukoil tulajdona, ma is továbbítják. A magyar vezetés azért megtalálta Brüsszelt:

A békepárti álláspont miatt zsarolnak. Egyre erősebb a gyanú, hogy elsősorban az Egyesült Államok és a háborúpárti Brüsszel utasítására, vagy legalábbis engedélyével történik mindez. Nem véletlen az sem, hogy azután merült fel a vezeték korlátozása, miután Orbán Viktor nekilátott a nagyszabású békemissziójának a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.”

A legutolsó fejlemény, hogy Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta egy interjúban augusztus 30-án, hogy 2025. január elsejétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése, de hamar kiderült, hogy mégsem. A tanácsadó valószínűleg összekeverte az olajat a gázzal, ugyanis a földgázt illetően valóban van egy jövő év január elsejei határidő, de a kőolaj szerződés  az EU-val nem 2025-ig, hanem 2029-ig szól. Megjegyzendő, hogy Szijjártó és Hernádi is cáfolták a dolgot, mert hivatalos értesítés a leállításról egyik sem kapott.

A fenti kellemetlen helyzet összefoglalásaként a következők állapíthatók meg:

  • Ukrajna saját kijelentése szerint teljesíti az olajszállítási szerződést, amely elvileg 2029-ig szól. Ugyanakkor tény, hogy Ukrajna háborúban áll, ami (bármit mond is az ukrán vezetés) minden szempontból rendkívül bizonytalanná teszi a helyzetét, így az olajszállítás szempontjából is. Egyértelmű, hogy az esély a vezeték ukránok általi leállítására vagy akár a háborús akciók miatti komolyabb sérülésére egyáltalán nem nulla, sőt lényegesen fölötte van, bármi áll is a szerződésben.
  • Magyarország az ukrán-orosz viszonyt tekintve jóval inkább oroszpárti lépéseivel és az azonnali békét, azaz Ukrajna azonnali megadását szorgalmazó politikájával elintézte, hogy az Ukrajnával való viszony meglehetősen jegeces legyen.
  • A horvátokkal sem vagyunk jóban.
  • A három tengerpart nélküli visegrádi országnak elegendő olajszállító kapacitás a Barátság vezetéken kívül jelenleg nem áll rendelkezésre, mert az Adria vezeték ehhez kicsi.
  • A Barátság vezeték leállása az árak jelentős megugrását és a gazdaság komoly visszaesését okozná.

A pontokból következően az ilyen helyzetbe került ország kormányának egyrészt mindent meg kell tenni, hogy jóban legyen a jelenlegi olajvezeték vonalán fekvő összes országgal (esetünkben Ukrajnával), hogy hajlandóságukat a vezeték üzemben tartásához addig biztosítsa, ameddig csak lehet, másrészt feltétlenül intézkednie kell, hogy a tartalék vezeték (esetünkben az Adria) kapacitását a szükséges mértékben bővítse (összefogva az ezt szintén igénylő államokkal (esetünkben Szlovákiával és Csehországgal), és ugyancsak a legjobb viszonyra kell törekedni a tartalék vezeték vonalán fekvő államokkal is (esetünkben Horvátországgal), pláne, ha a vezeték bővítése a szükséges kapacitás eléréséhez ott is szükséges.

A magyar kormány szükséges tevékenységek közül – noha a háború már idestova két és fél éve folyik, azaz volt idő bőven felkészülni, sőt összefogva a csehekkel és a szlovákokkal elkezdeni a bővítést, esetleg be is fejezni – semmit sem teljesített.  Egyetlen ténykedése a riadt kiáltozás, ha gond van a Barátság vezetékkel, valamint a bűnbakkeresés, a mások szidása, és az azonnali segítség követelése.

A lehetséges okok közül kizárnám, hogy a kormány nem tudta, hogy háború van, vagy nem tudta, hogy Magyarországnak folyamatosan olaj kell, így aztán csak arra gondolhatunk, hogy nem állt össze a kép a kormánytagokban. Ez egy igen kellemetlen megállapítás, mert akkor tehetségtelennek kell minősítenünk a kormányfőt, mivel pedig autokráciában mindig a kormányfő a legokosabb (úgy választják ki a többit), inkább befejezem, minthogy tovább ragozzam a kérdést. Csinálja, akinek kedve van. Nekem nincs.

Már nagyon unom a sorozatos elbarmolásokat.

COVID, avagy a vírusok kora

A vírus aranyos jószág. Nem táplálkozik, nem szaporodik, tehát nem is élőlény, ő csak trükkösen, mondhatni, álkulccsal bejut egy vegyigyárba (sejt).

A vírus önmaga az üzenet plusz szigorú parancs: mostantól, kedves sejt, olyanokat kell százszámra gyártanod, mint én vagyok, és mikor már nem férünk el benned a haverokkal, akkor pusztulsz, szétesel, mi kiszabadulunk, és elkezdünk sodródni. Hogy merre? Valamerre. Nekünk aztán tökmindegy hova. Ha a mi kedves szülősejtünk egy más sejtekkel sűrűn teleszórt szervezet egyik eleme, akkor nagy valószínűséggel egy másik sejthez érkezünk, hol is a fenti lépések megismétlődnek, és így tovább, és így tovább. Amennyiben már elég sok a vírus, és komolyan zavarják a szervezet működését, az védekezni kezd. Egyrészt hővel akarja a betolakodókat elpusztítani, másrészt ellenanyag termeléssel, és ha minden szerencsésen összejön, az agresszor legyőzetik.

A vírus persze nem tudatosan csinálja ezt. Ilyenre alakult ki a többmilliárd év során, és jobb meghatározása a fenti folyamatnak, hogy csinálás nincs is benne, mert a dolgok véletlenszerűen történnek a vírussal meg velünk. Mi, emberek a vírussal ellentétben tudatosak vagyunk, és a tényekből kiindulva az emberiség nagyjai által felfedezett és igaznak hitt törvényszerűségek alapján próbáljuk a jövőt kitalálni (tervezés), többnyire sikerrel, ami nagy szerencse, mert anélkül ma nem működne gyakorlatilag semmi. Tudatos előrelátással hozzuk létre a dolgokat, melyek általában úgy is működnek, ahogy elképzeltük, így aztán hasítunk is, mint a delfinek! Sajnos van egy-két ember, aki sohasem tanult meg úszni, ezért összevissza csapkod, amivel aztán jut, ahová jut. Neki a csapkodás a lényeg. Az a legrosszabb, ha vezető pozícióba jutva vannak követői, akik hisznek benne, így akármit képes végromlásba vinni.

Az, hogy miért hisznek neki ennyire, teljesen érthetetlen… illetve nem az, mert ha a vízben kizárólag ennek a csapkodónak van a hátára kötött megafonja, amelyik állandóan azt üvölti, hogy „Erre gyertek, én mutatom a jó irányt!”, akkor a sok hívő, akinek a jó irányról fogalma sincs, hajlamos követni, még ha gyanús is nekik, hogy a sziklás vízesés van arra, nem a parti kunyhó, ahol várják a hazaérkezőket.

A tudomány embereit nem választják, hanem az eredményeik alapján ők maguk választódnak ki. A tudomány ugyanis nem demokratikus. Szavazásból semmi, a tények uralják a piacot, melyeket még kétharmados aránnyal sem lehet megbuktatni, pedig a kétharmad aztán hatásos egy valami. Ahogy néhány helyen látni, még a hülyeség is igazolható vele.

A tudósok között sajnos vannak olyanok, akik az eszüket nem a tudomány, hanem egy (több) cég szolgálatába állítják, de a nagyobb részük azért inkább az emberiség helyzetének jobbítását tekinti célnak. Persze ők sem önzetlenül, náluk a hiúság, a díjak, de főleg a kíváncsiság a hajtóerő, és ha szakmailag jól sikerül egy kutatás, még pénzt is kapnak érte.

A Mammont szolgáló tudósok abból ismerhetők fel, hogy az adott tudományos területen dolgozó többi tudós nagyjából konszenzusos véleményével úgy mennek szembe, mint Orbán Viktor az Európa Tanáccsal. Ott van például a klíma. Sok állam él abból, hogy a területén neki fölöslegben található fosszilis energiahordozókat (olaj, gáz, szén) kibányássza, és jó pénzért eladja, sok nagy cég is érdekelt az üzletben, óriási pénzek forognak kockán, a cégek és államok bukása hatalmas lehet, ezért vállalkozik több tudós is arra, hogy „valakik” megbízásából megkérdőjelezze az eredményeket, mondván, nem is biztos, hogy a klíma melegedését a CO2 egyre növekvő kibocsátása okozza. Ezen tudósok szerint az egyik adat is bizonytalan, meg a másik mérés is bizonytalan, a harmadik következtetés meg pláne az, a valószínűség nem száz százalékos, a széndioxidos hívőknek tehát nincsen igaza.

Az igazi tudós ezt hallva természetesen nem hátrál meg, hanem azt mondja, teljesen egyetértek veletek, az elmélet valószínűsége valóban nem száz százalék, hanem csak, mondjuk, hetvenöt, ezért ha hoztok egy másik okot, amelynek a valószínűsége nagyobb, mint a széndioxid hatásé, például nyolcvan százalék, akkor elfogadom az álláspontotokat. Ilyen valószínűbb okot a „szkeptikusoknak” eddig nem sikerült hozniuk. Lehet, hogy azért, mert nem is tudják, hogy kellene, ugyanis ezt az érvelést még nem hallottam sehol. Igazi tudósoktól sem.

Az emberiség nagy szerencséjére a tudomány volt oly szíves, és COVID ügyben is intézkedett. A vírusokat illetően már régebben rendelkezésre álltak a tapasztalatok, miszerint ha egy típusból legyengített, pláne elölt vírusokat juttatunk az emberi szervezetbe, amelyek fertőzni nem tudnak, vagy csak elhanyagolható mértékben, akkor a szervezet a könnyű győzelemből megtanul az adott vírus ellen védekezni, így, mikor vad és erőteljes egyedek támadják meg, még a nagymértékű elszaporodásuk előtt annullálja ezeket. A betegség el sem kezdődik a szervezetben. Ezért mondható, hogy az emberek megvédésére alkalmas módszer biztonsággal rendelkezésre áll. „Heuréka!” – kiáltana föl Arkhimédész, és igaza is volna, ha nem lennének buktatók. De abból van mindig. Sajnálatosan.

Az oltással való védekezéshez először is a vírus ismeretében és felhasználásával kitalált és legyártott oltóanyag szükségeltetik. Amíg nincs vírus, nincs oltóanyag sem. Kiszámítható, hogy az oltóanyagnak mennyire kell hatékonynak lennie, hogy a továbbterjedést meg tudja akadályozni. Ha egy ilyen hatékony oltóanyaggal a vírus megjelenése után pár napon belül az egész emberiséget beoltották volna, akkor a vírus kipusztul, és soha többé nem kell számolni vele. Ez persze több okból nem történt meg, ezért a COVID-nak immár vagy negyven féle mutációja terjeng a bolygón. Sajnos a sejtek által zsákszámra gyártott vírusmásolatok nem sikerülnek mindig pontosan ugyanolyanra, mint a sejtbe bepofátlankodott mintavírus, és hiába az a helyzet, hogy a véletlenszerű mutációk 99,9999 százaléka a vírusként való üzemelésre képtelen, a maradékban mindig akad egy-két olyan, amelyik képes. Sőt, miután más, mint az eredeti, még képesebb. Ezért van az, hogy hiába találunk ki újabb és újabb oltásokat, a vírusmásolatok közül egy-kettő mindig tud változni annyira, hogy immár vadonatúj vírusként az akár többfajta oltóanyaggal beoltott embereket is meg tudja fertőzni. Jó lett volna kötelezővé tenni az oltást akkor, mikor a COVID-nak még csak néhány variánsa volt, de mivel ez nem történt meg, most már velünk marad, mint az influenza. Még szerencse, hogy a nagyon veszélyes változatok, amelyek sok és gyors halált okoznak, vagy hosszas otthoni pihenőre kényszerítik a fertőzöttet, a gazdaszervezet elpusztításával, illetve a többi embertől való távoltartásával önmaguk terjedését gátolják, és így rövid idő alatt eltűnnek a palettáról. Az enyhébb, de azért még mindig elég kellemetlen mutációk itt maradnak, hogy minden télen, immár az influenzával kombinálva keserítsék meg rengeteg ember életét. Ne feledjük, hogy ketten együtt veszélyesebbek, mint egyedül. Főleg az idősekre, a fiatalokra és a betegekre.

Túllépve az olyan hülyeségeken, mint hogy az oltásban egy mikrocsip rejtőzik, amely révén a „tudjukkik” minden lépésünket ellenőrizhetik, a COVID elleni oltás kötelezővé tételét illetően mondható, hogy sok ember a személyes szabadságának megsértését látta benne. Értelmes emberek is, híres emberek is, akiknek példáját sokan követték, ezért tudott a vírus a szükségesnél lényegesen több halált és súlyos megbetegedést okozni a Földön.

Sokan mondták már nekem, hagyjam a francba a kötelező oltás forszírozását, oltassam be magam én, akkor nem kapom el, aki meg nem oltatja be magát, az magára vessen, ha komoly baja lesz. Sajnos kevesen értik meg, hogy ha valaki nem oltatja be magát, és így kiteszi a szervezetét a betegségnek, az nem csak az ő dolga, mert sajnos az történik, hogy komoly megbetegedés esetén az ő szervezetében milliószámra keletkeznek vírusok, így sokkal nagyobb az esélye egy olyan mutáns létrejöttének, amelyik még engem, a beoltottat is meg tud fertőzni, mintha beoltva nem betegedett volna meg. Így aztán pórul járok én is, mert az eredeti variáns ellen hiába oltattam be magam. A beoltatlanok így saját szervezetüket kínálják föl a COVID-nak az újabb és újabb mutációk kitenyésztéséhez, azaz a beoltottak megfertőzéséhez is, így válik semmivé egy ország akár hatvan százalékos beoltottsága, mert egy új mutáns ellen a régi oltásnak védőhatása nincs.

Persze azt, hogy mindenki feltétlenül oltassa be magát, már csak szerettei védelmében is, ha már neki a többi embertársa smafu, az embereknek nem maguknak kell kitalálni, hanem ezt az erre hivatott szakembereknek egy megfelelő, a fentihez hasonló érveléssel el kellett volna mindenkinek mondani. De nem. Nem volt ilyen. Sok ország egészségügyi szervezetének nem tellett ennyire. Így aztán kötelezővé sem tették az oltást, ami pont olyan, mintha mindenkinek hagynák, hogy az ablakából lövöldözzön véletlenszerűen a négy égtáj felé. Érzelmi („De igen!”, „De nem!”)  veszekedés akadt számtalan, ám racionális vita egy se, így aztán a COVID-nak kinyitottuk a Föld ajtaját, és azt mondtuk: Welcome. Most már sokáig itt lesz velünk. Hogy milyen sokáig? Nagyon sokáig, azt mondhatom.

Ami érdekesség, a maszkkal szinte ugyanez a helyzet. Sokkal jobban védi a többieket tőlünk, mint minket a többiektől, ezért vírusveszélynél embertársaink érdekében mindenütt kötelező lenne hordani. De még csak ez sem sikerült elintéznünk. Érdekes összehasonlítás, hogy a keményen fegyelmezett, fullmaszkos Kínában a COVID okozta halálozások száma 5272, nálunk meg ugyanez a szám 48881. Ebből az egymillió lakosra jutó halálozások száma náluk 3,8, nálunk meg 5039,3. Az arány 1335-szörös.

Javasolnám az iskolákban egy „Közhasznú ismeretek” óra bevezetését, mert a vírus ellen sem az ima, sem a jó erkölcs nem segít. Utóbbi azért nem, mert a legkeresztényibb hagyományok szerint működő Magyarországon az erkölcstan órán tanított jó erkölcs nem a többiekkel szembeni pozitív hozzáállást jelenti (azaz jelen példában a feltétlen oltakozást és a szigorúan vett maszkviselést, hogy a többieket óvjuk), hanem azt, hogy az ember nemi kinézetének megfelelő viselkedésű, heteró, nem tartozik semmiféle gyanús LMBTQ+ közösséghez, felebarátja feleségét nem kívánja, és zsigerből utálja a gendert, mert kötelezően nem tudja, hogy az micsoda. Szóval a csak a szex.

Macsós egy ország. De van ilyen.

Új oltási kampány Kínában a Covid ellen, vajon miért?

Ismét kampányt indítottak Kínában a Covid elleni oltás felvételének fontosságára. Elsősorban az idős korosztályt akarják beoltani – írja a pekingi Global Times, amely ismerteti az Államtanács közleményét.

A Covid vírus Omicron XBB variánsa jelentheti jelenleg a legnagyobb  veszélyt, ezért az erre kifejlesztett speciális oltást javasolja a kínai állam a 60 év fölötti polgároknak, és a fiatalabb korosztályokból azoknak, akiknek az immunrendszere valamilyen okból leromlott. Az oltás nem kötelező, de igencsak ajánlott. Kínában márciusban engedélyezték az első hazai fejlesztésű mRNA típusú oltást, amelyet azóta alkalmaznak az 1,4 milliárd lakosú országban.

Olaf Scholz német kancellár pekingi látogatása során javasolta, hogy a BionTech mRNA gyógyszerét gyártsák Kínában is. Felmerült egy BionTech üzem építése is Kínában, de az egészből nem lett semmi, mert a hírek szerint az árban nem tudtak megegyezni a felek. Pekingben nem is nagyon akartak egy ilyen stratégiai fontosságú ágazatot átengedni külföldieknek egy olyan periódusban amikor Kína és a Nyugat egyre inkább szembekerül egymással.

A kínaiak a saját fejlesztésű oltóanyagban bíztak, és a Global Times szerint meg is találták a megoldást. A pekingi angol nyelvű portál emlékeztet arra, hogy a Westvac Biopharma és

a Szecsuáni Egyetem olyan oltóanyagot hozott létre, amely a Covid három variánsa ellen is hatékony: a jelenleg leginkább veszélyes XBB illetve Ba.5 és Delta variáns.

Ezt az oltóanyagot villámgyorsan engedélyezték júniusban tekintettel az XBB járvány veszélyre. A világon ez az első olyan oltóanyag, amely hatékony ellenszer a Covid XBB variánsára – büszkélkedik a Global Times, amely eddig nemigen sietett beszámolni arról, hogy ez a XBB variáns hány megbetegedést okozott Kínában, és hányan haltak bele ebbe a járványba. Korábban amerikai tudósítók azt jelentették Kínából, hogy az Omicron XBB vírus 40 millió megbetegedést okozott hetenként a hatalmas országban. Idézték a pekingi országos légzési betegségeket kutató intézet igazgatóját, aki szerint

a járvány csúcspontján heti 65 millióra is felmehet a Covid XBB variáns fertőzöttek száma.

Kantonban a kínai kommunista párt helyi lapja arról írt, hogy komoly járványt okoz az XBB variáns, de számokat nem közölt.

Az mindenesetre komoly járvány veszélyre utal, hogy az üggyel most az Államtanács foglalkozik, amely a kormány elnöksége, ahol a legfontosabb állami döntéseket hozzák. Persze csak azután, hogy a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt erre utasítást adott.

Mesterséges intelligencia a Covid járvány ellen

Múlt decemberben ért véget hivatalosan a pandémia Kínában, ahol a Covid járvány elkezdődött 2019 őszén. Akkor a járvány csúcspontján heti 37 millió megbetegedést regisztráltak. Hszi Csin-ping elnök meghirdette a zéró tolerancia politikáját a járvánnyal szemben , és ezért hatalmas városokat is teljesen lezártak. Ilyen volt például a 11 milliós közép kínai Vuhan ahonnan a járvány elindult. Kína legnagyobb városát, Sanghajt is részlegesen lezárták -, de itt a lakosság egy része fellázadt. Pekingben ezért is döntöttek úgy, hogy hivatalosan véget vetnek a lezárások politikájának, de ez nem zárja ki azt, hogy egyes helyeken továbbra is alkalmazzák azt.

A WHO tavasszal közölte, hogy véget ért a Covid pandémia a világon. Az Egészségügyi Világszervezetet több bírálat is érte a pandémia idején, mert etióp vezetőjét Kína erőteljes támogatásával választották meg, ezért részrehajlással vádolták.

A kínaiak most a mesterséges intelligenciát is bevetik a járvány ellen – írja a Hszinhua – Új Kína hírügynökség. Egy nemzetközi kutató csoport a Makaoi Egyetemen olyan mesterséges intelligencia programot fejlesztett ki, amely képes megállapítani, hogy a pácienst melyik Covid variáns fertőzte meg. Zsang Kang professzor, a kutatás vezetője elmondta a kínai hírügynökségnek, hogy az ő mesterséges intelligencia szoftverjük sokféle vizsgálati anyag elemzését tudja elvégezni  nemcsak egy típusét, ezért jelen pillanatban a leghatékonyabbnak számít a piacon.

Ez a mesterséges intelligencia arra is képes, hogy megjósolja: mennyire fertőző a szóban forgó variáns, kikre veszélyes igazán és milyen erős járványt okozhat – mondta a Makaoi Egyetem kutató csoportjának vezetője az Új Kína hírügynökségnek.

Miért nem vesz Kína Pfizer gyógyszert a Covid ellen?

Kínában tombol a Covid járvány miután megszüntették a zéró tolerancia politikát. Peking tárgyal a Pfizerrel, amely hatalmas üzletet szimatol hiszen 1,4 milliárd emberről van szó.

“A Pfizer nem adja át a Pavloxid gyártási jogát Kínának, hogy ott gyárthassanak belőle, de folynak tárgyalások magának a gyógyszernek az eladásáról” – mondta a Pfizer főnöke egy egészségügyi konferencián hétfőn San Franciscóban. Albert Bourla ezzel cáfolta a Reuters korábbi hírét, mely szerint generikus gyógyszer lehetne a Pavloxidból Kínában a járvány kellős közepén.

“Nekünk már van gyárunk Kínában, amely Pavloxidot gyárt. Ezért hajlandóak vagyunk tárgyalni a gyógyszer eladásáról, de a licenc átadásáról nem”

– szögezte le a Pfizer főnöke San Franciscóban.

Mit mondanak a kínaiak?

A magas ár miatt fuccsolt be az alku a Pfizer és a kínai állami egészségbiztosító szervezet között – írja a pekingi Global Times, amely a hatalom álláspontját tükrözi. Kína ráadásul nem akar egyetlen külföldi szállítótól függeni – nyilatkozta a portálnak Sen Ji, a sanghaji Fudan egyetem professzora. Aki kételkedik abban, hogy a Pavloxid olyan csodaszer lenne mint ahogy azt a társas oldalakon sokan állítják Kínában.

“Ha csakugyan csodaszer lenne, akkor miért nő újra a Covid fertőzöttek száma az Egyesült Államokban?” – Az USA ki akarja használni a Covid járványt befolyásának növelésére – állítja a pekingi Global Times, mely ezután felszólítja a Biden kormányzatot: vegye rá a Pfizert, hogy adja olcsóbban a gyógyszert Kínának.

Jelenleg egy doboz Pavloxid, amely egy kúrára elég, 50 ezer jüanba kerül Kínában a piacon – ez 7.313 dollár. Ez csillagászati összeg hiszen a járvány kitörése előtt mindössze 2000 jüant kértek egy doboz Pavloxidért.

Bourla, a Pfizer vezérigazgatója San Franciscóban elmondta: a járvány kitörése előtt ezerszám szállítottak Covid ellenes Pavloxid gyógyszert Kínába, és ezt most milliós nagyságrendre emelték.

Jelenleg Kínában az állami egészségbiztosítás még fedezi a Pavloxid megvásárlását, de Pekingben közölték: csak március végéig vállalja a terhet az állam a Covid elleni Pfizer gyógyszer esetében.

A Reuters értesülései szerint a Pfizer jelenleg 1890 jüanért ad egy doboz Pavloxidot a kínai kórházaknak. Bourla Pfizer vezérigazgató San Franciscóban úgy nyilatkozott, hogy  előfordulhat Kínában már csak a privát piacon lehet majd megkapni a Pavloxidot március 31 után.

A fapadosok a nyertesei a pandémia utáni újrakezdésnek

A Covid vírus padlóra küldte az egész légiforgalmat, de a nyitás után fellendülés jött, amely még nem érte el a 2019-es szintet. Az újrakezdést leginkább a fapadosok tudták kihasználni, mert a gazdasági válságjelek miatt az utasok azt nézték: hogy lehet a legolcsóbban repülni?

A fapadosok részesedése az európai légiforgalomban utolérte a hagyományos repülő társaságokat – írja a párizsi üzleti lap, a Les Échos.

Hogy sikerült elérni ezt? Úgy ,hogy míg a hagyományos légitársaságok 2022- ben nem érték el a pandémia előtti eredményeket addig a sikeres fapadosok felül is múlták azt: Ryanair, Wizzair, Volotea. Az Eurocontrol szerint az európai légiforgalom összesen a
83%-át érte el a járvány előtti 2019-es szintnek a tavalyi évben. A fapadosok és a hagyományos légitársaságok részesedése egyharmad körül  volt 2022-ben: 32,4% jutott a régi nagy cégeknek, és 32,3% a fapadosoknak.

2019-ben 36-32-re vezettek még a hagyományos légiforgalmi társaságok. A maradék egyharmadot a belföldi járatok teszik ki 3%, illetve a charter járatok valamint a légi áruszállítás, amelynek megnőtt a jelentősége a pandémia idején.

Óriási ugrás 2022-ben

9,3 millió légijáratot regisztráltak Európában tavaly. Ez óriási ugrás a pandémia alatti állapotokhoz képest: +3,1 millió légijárat, de még nem érte el a 2019-es szintet.A fapadosok 85%-át érték el a 2019-es eredménynek, de a legsikeresebbek túlteljesítettek: Ryanair 109%, Wizzair 114%.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt lassúbb volt a légiforgalom helyreállása Európában mint ahogy azt a nyitáskor remélték. Minthogy a háború elhúzódni látszik Ukrajnában, ezért még az idén sem éri el várhatóan a pandémia előtti szintet a légiforgalom Európában – jósolja az Eurocontrol, amely arra számít, hogy idén a 2019-es csúcs 93%-át teljesíti majd a légiforgalom, amely csak 2025-ben lesz képes arra, hogy meghaladja a pandémia előtti szintet.

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Segíti-e Kína az Orbán kormányt a pénzügyi válságban?

Magyarország panda kötvényt bocsátott ki a kínai piacon azt követően, hogy hétfőn sikeres volt a zöld euró kötvény kibocsátása – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga hozzáfűzte: “ezt azt mutatja, hogy a kínai befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában”.

Lehet, hogy így van, de a kínai hírszerzés kiváló, és aligha kerüli el a figyelmét a magas magyar infláció, a forint mélyrepülése és az a jóslat, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedés zéró körül lesz majd.

A mostani kötvény kibocsátás értéke 2 milliárd jüan vagyis mintegy 110 milliárd forint. Ez a magyar gazdaságnak nem kevés, de a kínaiaknak aprópénz.

Összehasonlításképp:

350 milliárd forintot kérnek a pedagógusok, hogy fizetésük fedezze a megélhetésüket.

Matolcsy a kulcsember

Orbán és Matolcsy együtt látogatott el Kínába amikor a hatalom átvételére készülődtek. Pekingben pontosan ismerik a magyar erőviszonyokat, és úgy tárgyaltak velük mint az ország jövendő vezetőivel. A baloldali kormányok idején a Fidesz bírálta Kínát amiért elnyomja a nemzeti kisebbségeket, mára ennek nyoma sincsen. A politikai kapcsolatok kiválóak, de a gazdaságban vegyes a kép. A kínaiak hídfőállásnak tekintik Magyarországot az Európai Unióban. Egyúttal pedig arra használják a magyar diplomáciát, hogy trójai falóként akadályozza az Európai Uniót Kína elítélésében.

A magyar nemzeti bankban kínai tanácsadók dolgoznak, és ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt Kína emberének tekintik Európában.

Scholz az úttörő

Németország eddig is támogatta a magyar diplomácia kínai különútját. Scholz kancellár most úttörőként első nyugati vezetőként tette tiszteletét az újonnan megválasztott Hszi Csin-ping elnöknél. A németek számára létfontosságú a kínai piac. Scholz nem üres kézzel érkezett, fontos ajándékot hozott a kínaiaknak. Azt a vakcinát, melyet a német földön működő BioNtech dolgozott ki a Covid vírus ellen. Kína számára óriási gond, hogy le kell zárnia olykor olyan nagyvárosokat is mint Sanghaj, mert nincs oltóanyaga a hatvan évesnél idősebb lakosság számára. A Biontech oltóanyag lehetővé teheti Hszi Csin-pingnek, hogy fokozatosan változtasson szigorú Covid politikáján. Méghozzá úgy, hogy ehhez német oltóanyagot használ nem pedig amerikait. Magát Hszi Csin-ping elnököt persze már rég beoltották  Pfizer vakcinával, de ezt nem kötötték a lakosság orrára.

Covid után nő a szívroham, a szélütés és a szívritmuszavar kockázata

Új fejezet kezdődik a Sars-CoV-2 fertőzéssel kapcsolatos szív- és érrendszeri problémák véget nem érő történetében. A londoni Queen Mary Egyetem brit kutatói írják a Heart magazin oldalain. Felmérésük szerint a Covid-19-fertőzötteknél a szívinfarktus, szívritmuszavar és hasonlók (akár halálig) kockázata különösen az akut Covid fertőzést követő első hónapban magasnak tűnik, de a következő hónapokban is megmarad.

A fertőzés veszélyt jelent, függetlenül a klasszikus kardiovaszkuláris kockázati tényezők hatásától, a magas vérnyomástól az emelkedett koleszterinszinten át a cukorbetegségig. A vírus hatása pedig különösen a kórházba kerültek, tehát súlyosabb formájúak esetében jelentős. De még azok is gyakrabban mutatnak kisebb-nagyobb szívbetegségeket, akiknek  nem igényelt kórházi ellátást a fertőzése. 

Több mint 50 000 ember adatait elemezték

A kockázatok feldolgozásához szükséges tudásbázist, ahogy az az Egyesült Királyságban gyakran előfordul, a UK Biobank információi biztosítják, amely nyomon követi a résztvevők egészségi állapotát és túlélését az idő múlásával.

53.613 résztvevő adatait vizsgálták: 2020 márciusa és 2021 márciusa között 17 871 alanynál diagnosztizáltak Covid-19 fertőzést, míg a többiek a kontrollcsoportot alkották. 

A Covid-fertőzöttek közül valamivel több mint 14 000-et követtek otthon, 2701-en kerültek kórházba a fertőzés miatt, és alig 1000-en kerültek kórházba más betegségek miatt. A résztvevőket átlagosan közel öt hónapig figyelték meg, néhányuknál pedig túllépték a megfigyelési évet.

Emelkedik a szív- és érrendszeri kockázat

A kutatók különféle paramétereket vettek figyelembe, a szívrohamtól a szélütésig, a szívmegállásig, a pitvarfibrillációig, a vénás thromboemboliáig (VTE), a szívburokgyulladásig és a halálig. A Covid-19 miatt kórházba került alanyoknál a kontrollpopulációhoz képest több mint 27-szer nagyobb volt a VTE kialakulásának valószínűsége, 21,5-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak szívelégtelenséget, és 17,5-szer nagyobb valószínűséggel kaptak szélütést.

Az újonnan diagnosztizált pitvarfibrilláció kockázata közel 15-ször, a szívburokgyulladásé közel 14-szer,

szívinfarktusoké pedig közel 10-szer magasabb volt. 

Az otthon maradók esetében azonban a szív- és érrendszerre vonatkozó veszélyek nagyobbnak tűnnek: közel háromszorosára nő a vénás thromboembolia kockázata, és több mint 10-szeres a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata. Végezetül, az egyéb okokból, de Covid-fertőzöttek körében mért összes kimenetel kockázata valamivel magasabb volt, mint azoknál, akik nem kapták el a vírust.

Veszélyek, különösen az első hetekben

A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálása a fertőzés első 30 napjára koncentrálódott, különösen a Covid miatt kórházba kerültek körében. A megnövekedett kockázat azonban 30 napon túl is fennállt, különösen a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció, a VTE, a szívburokgyulladás és az egyéb halálozások esetében, bár kisebb mértékben.

Mint említettük, az elemzés nem vette figyelembe az ismétlődő fertőzéseket, a vakcinázás hatását vagy a fellépő vírusváltozatokat. A kutatók szerint azonban „az eredmények rávilágítanak a korábban fertőzött egyének szív- és érrendszeri kockázatának növekedésére: ez valószínűleg nagyobb azokban az országokban, ahol korlátozott az oltáshoz való hozzáférés, és így a lakosság nagyobb a Covid-19-nek való kitettsége. Ezek a kockázatok majdnem teljes mértékben a kórházi kezelést igénylő betegségekben szenvedőkre korlátozódik, és a fertőzést követő első időszakban (első 30 nap) a legmagasabb.”

Mikor lesz vége a káosznak az európai repülőtereken?

Jelenleg a szakszervezetek az urak a repülőtereken, ahol jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek. Sztrájkba kezdtek a SAS pilóták hétfőn, a járatok felét törölni kellett. A cég csődvédelmet kért az USA-ban.

A szakszervezetek a légiforgalomban megérezték az erejüket hiszen a kétéves Covid korszak után szinte mindenki repülni akar.

“Az elmúlt húsz év során a légitársaságok és a repülőteret üzemeltető cégek nem becsülték meg a dolgozóikat. Az egész légiforgalmi szektor fenntarthatatlanná vált, ezért számunkra nem meglepetés a sok sztrájk” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Livia Spera, az Európai Közlekedési Dolgozók szakszervezetének főtitkára. Aki emlékeztet arra, hogy egyes fapados légitársaságok még a vizet sem adták ingyen a személyzetnek.

A Covid járvány súlyos csapást mért a légiforgalomra. A nagy leállás idején nagyon sok dolgozót bocsátottak el. Most rohamtempóban folyik a toborzás, de nem tódulnak a jelöltek, mert a pénz kicsi a nehéz munkafeltételek ellenére. A felvétel azért is nagyon lassan megy, mert a biztonsági szűrés elhúzódik. A brit légitársaságokat a brexit következményei is sújtják, mert uniós állampolgárok alkalmazása ma számukra komoly problémát jelenthet. A végeredmény: óriási munkaerőhiány!

A londoni Heathrow repülőtéren 12 ezer embert akarnak felvenni. Brüsszel Zaventem repülőterén ezret. Frankfurtban ugyancsak ezer ember hiányzik “a csúcs idején”. A Lufthansa 1000 járatot törölt a júliusi főszezonban. Az ok: munkaerőhiány.

Ez nem is változik meg a közeljövőben – mondja a szakszervezeti vezető: “  – másutt is munkaerőhiány van. Miért dolgozzak egy olyan ágazatban, ahol csak kétéves munkaszerződést adnak a rész munkaidős dolgozóknak? Közben hosszú órákat kell dolgozni alacsony fizetésért. Ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni, akkor ugyanekkora fizetést kapok miközben kevesebbet kell dolgoznom. Ráadásul ott jobbak a munkafeltételek.”

A Politico megkérdezte Michael O’Learyt is. A Ryanair főnöke, aki nemrég vitába keveredett Nagy Márton magyar miniszterrel az extraprofit adó ügyében, cáfolta azt, hogy a légiforgalom immár nem vonzó munkahely.

Sokan bírálják a légitársaságokat az ellátási láncok hiányosságai miatt. Jelenleg az a szomorú helyzet áll fenn a repülőtereken, hogy munkaerőhiány van. Mind hajózó személyzetben, mind a biztonsági kapuknál mind pedig a csomag kezelésben. Ezeket a kritikus pontokat meg kell szüntetni. Munkaerőt toborzunk, elsősorban az Európai Unióban” – nyilatkozta a Ryanair főnöke.

Covid utóhatások

A járvány idején tömegesen bocsátottak el embereket a légitársaságok és a repülőterek. A SAS például, ahol most sztrájkolnak, 500 pilótát bocsátott el. Bár megígérték nekik, hogy visszaveszik őket, de mégsem ez a helyzet, mert a cég “új struktúrát alakít ki”. Erre hivatkozva nem akarják visszavenni a pilótákat a régi munkafeltételekkel és fizetésekkel. Sok légitársaság nem rúgta ki a pilótákat, de rávette őket az alacsonyabb fizetés elfogadására. Most a pilóták ezen akarnak változtatni vagyis vissza akarják kapni a régi magasabb fizetésüket.

Heathrow repülőterén a légiforgalom dolgozói sztrájkot határoztak el arra az esetre, ha nem kapják vissza a Covid előtti fizetésüket. A szakszervezetek az inflációra hivatkoznak, amely Nyugat Európában is magas.

A Lufthansa földi személyzete például havi 350 eurós inflációs plusz jövedelmet akar. A repülőtársaság vezetői kénytelenek voltak bocsánatot kérni a személyzettől és az utasoktól. A személyzettől azért, mert az ő pénzük csökkentésével akarták mérsékelni a Lufthansa veszteségeket a járvány idején. Az utasoktól pedig azért, mert a létszámhiány káoszhoz vezetett sok repülőtéren.

Mikor sikerülhet leküzdeni a létszámhiányt?

A Lufthansa vezetősége nem igazán optimista: talán a téli időszakban helyreállhatnak a normális körülmények.

És addig? A nyári csúcs idején marad a káosz. Amszterdam repülőterén azt javasolják az utasoknak, hogy három órával korábban érkezzenek nehogy lemaradjanak a járatukról. Azt is kérik az utazó közönségtől, hogy hozzon magával vizet, és készüljön fel hosszas várakozásra.

Pénz beszél

A légiforgalom pénzügyileg kivérzett a kétéves leállás idején. A SAS pénzügyi helyzete meglehetősen problematikus, ezért kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni a sztrájkoló pilóták követeléseinek.

 “A Ryanair és az EasyJet sokat ígér a toborzó kampányokban, de nem világos, hogy miből?

Kérdés, hogy a pénzügyi helyzetük megengedi-e a bérek emelését” – nyilatkozta a Politiconak Gregor Gall, a glasgowi egyetem professzora.

A szakszervezetek nem tágítanak, mert tudják, hogy erős tárgyalási pozícióban vannak.

Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren péntektől vasárnapig sztrájkolni akarnak, hogy 300 eurós havi béremelést érjenek el minden repülőtéri dolgozónak. A múlt héten egy hasonló sztrájk miatt a járatok 10%-át törölni kellett.

Amszterdamban a szakszervezetek sztrájkja már eredményes volt: a repülőtér 15 ezer csomagkezelője, takarítója, és a biztonsági kapuknál dolgozó ellenőre órabér emelést kap: 5 euró 25 centet.

A légitársaságok csapdában vannak: ha nem teljesítik a szakszervezeti követeléseket, akkor káosz alakulhat ki a repülőtereken és sok járatot le kell mondani. Csakhogy az Európai bíróság tavaly úgy döntött: az utasoknak kártérítés jár, ha járatuk késik vagy épp törlik azt.

Ahol komolyan veszik a járványt

Lemondott a Crédit Suisse főnöke, mert megsértette a Covid szabályokat. Antonio Horta-Osorio elnök tavaly megnézte  a wimbledoni tenisz döntőket, és ezzel megszegte a karantén szabályokat. A belső vizsgálat nyomán azonnal távozott, a bank már ki is nevezte ideiglenes utódát.

„Sajnálom, hogy személyes akcióim nehézségeket okoztak a banknak, és megakadályozzák azt, hogy a jövőben képviseljem azt akár házon belül akár kifelé. Ezért azt gondolom, hogy a banknak és a részvényeseknek az áll az érdekében ezekben a nehéz időkben, hogy lemondjak tisztségemről” – írta távozását megindokoló közleményében Antonio Horta-Osorio.

Az igazgató tanács egyik tagja, Axel Lehmann veszi át ideiglenesen az elnöki posztot a Crédit Suisse-nél – közölte a Bloomberg.

Az elnök többször is megsértette a Covid szabályokat

Tavaly júliusban megnézte a tenisz döntőket Wimbledonban noha az akkor érvényben levő járvány szabályok szerint karanténban kellett volna maradnia az Egyesült Királyságban.

Svájcban is megsértette a karantén szabályokat – írta a Reuters. November 28-án be és december elsején kiutazott az országból holott Svájcban akkor az érkezése után 10 napos karanténba kellett volna vonulnia.

Csakugyan emiatt kellett távoznia?

Ebben ugyancsak kételkedik a BBC gazdasági szakértője.

Antonio Horta-Osorio csak múlt áprilisban került a Credit Suisse élére azt követően, hogy ott botrányok következtében a vezetés lemondott. A Lloyds Banking Grouptól érkezett új elnök reformokat hajtott végre, de ez nem lehetett az igazgató tanács ínyére.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Credit Suisse ügyfelei illetve maga a bank óriási veszteségeket voltak kénytelen elkönyvelni az elmúlt években. Különösen az Archegos kockázati alap kezelő bukása rázta meg a svájci bankot.

A sors iróniája az, hogy Antonio Horta-Osoriot épp azért hozták a Credit Suisse élére, hogy helyreállítsa a bank megtépázott presztízsét, ehelyett neki kellett távoznia, mert megsértette a Covid szabályokat Nagy Britanniában és Svájcban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK