Kezdőlap Címkék Cordon sanitaire

Címke: cordon sanitaire

Karantén

eunews: „Cordon sanitaire against Orbán, Patriots to get no posts in the European Parliament.

The newly established far-right group should have had the chairmanship of the Transport and Culture committees, but „they will be redistributed among the majority groups.” Popular Party leader Weber: „Those who are against the European project cannot represent Parliament”

Orbán karanténba küldése az Európai Parlamentben, a többiek nem akarnak pozíciókat adni a Patrióták frakciónak.

Ennek az újonnan alakult szélsőjobboldali csoportnak kellett volna megkapnia a Közlekedési valamint a Kulturális Bizottság elnöki székét, de ehelyett „a két pozíciót újraosztják a többségi csoportok között”. Weber, a Néppárt vezetője:

„Akik az európai projekt ellen vannak, nem képviselhetik a Parlamentet”

Kellemetlen helyzet. Egy kis ország harcos miniszterelnöke fáradságos munkával összehozza az új frakció alapításához szükséges ország és képviselőszámot, ezzel immár minden rendelkezésre áll, hogy a 84 EU képviselő teljes erővel harcoljon az EU ellen, hát erre a nagyok, illetve az összes többi nem kiszorítják őket? Se közlekedés, se kultúra, elnöki szék egy darab se, pláne nem Ukrajna, vagy valami egyéb fontos terep. Magyarán: nekik coki.

A rendkívül agilis (bár a hazai oktatást vagy az egészségügyet illetően lenne ilyen!) miniszterelnök új frakciója sajnos nem az övé. Ha az övé lenne, akkor sem lenne az övé, mert akkor nagy valószínűséggel össze sem tudta volna hozni. Minden új párt beszervezésekor el kellett a leendő tagnak mondani, hogy ezt a frakciót nem ám ő, vagy az osztrákok vagy valamelyik másik törpe fogja vezetni, hanem a nagy Le Pen, aki mindjárt megnyeri a francia választást! Hát, amilyen pechje van, nem nyerte meg, de azért nagy és erős csapat. Ha a szervező miniszterelnök nem ezt mondta volna, a kiszemelt új tag máris sarkon fordul, mert ő nem Aprajafalván szeretne Okoska lenni (ahogy senki), hanem valami jelentősebb alakulatban.

Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy Orbán Európa meghódítását (neki az a minimum) nem a kicsikkel, hanem Meloni pártjával szövetségben akarta kezdeni, és a visszautasítás után fordult Le Penhez, aki azt mondta, hogy jó, tessék megszervezni, aztán a végén én is beszállok, de csak a választások után, mert ha a normális francia választók megtudják, hogy milyen csapathoz csatlakoztam, úgy otthagynak, mint a sicc. A terv működött, a francia választás után Le Pen is beszállt, és természetesen az ő pártja vezeti a frakciót.

Orbán, mint az egyetlen hivatalban lévő miniszterelnök a társaságban, nyilván azt tervezi, hogy majd Le Pent fokozatosan kiszorítva átveszi a párt vezetését, aztán annektálja Meloniékat, velük legyűri a komplett Brüsszelt, és végül csapatai élén diadalmasan bevonul Párizsba, hogy Császárrá… ja, bocs, nem, az egy másik Napóleon. Na, mindegy, a lényeg annyi, Orbán nagyratörő terveit elsősorban Le Pen, mint belső ellenfél veszélyezteti, aztán kívülről Meloniék, meg gyakorlatilag az összes többi frakció, pláne, hogy már nagyon elegük van Orbánból. Ezeket az ellenséges alakulatokat kell majd a csúcsra vezető útból eltakarítania. Nem irigylem a miniszterelnök urat.

Sajnos akadnak gondok is. Ahogy az ellenzék hallott erről a kiszorítósdiról, rögtön üzembe is lépett, mégpedig személyesen… na ki? Nem hiszem, hogy a válasz probléma lehet.

Orbán nem veszi észre, hogy nem Európa erős embere, hanem a legkínosabb fickó a földrészen. Az egyetlen miniszterelnök, aki olyan európai pártszövetségbe vitte be a pártját (Patriots for Europe), amely köré a többiek úgynevezett cordon sanitaire-t húztak…  Európában pár évtizede ezt használják azokra a politikusokra, pártokra, frakciókra, akiket, amelyeket távol kell tartani az egészséges közélettől, akiktől félteni kell az európai életet, a hétköznapok még létező nyugalmát. Verheti a mellét Orbán, hogy elfoglalta Európát, ma a 720 fős parlamentben ez a csoport összesen 84 főt számlál. És igen, senki nem áll velük szóba. Nem Orbán foglalta el Európát, hanem Európa szigetelte el Orbánt… Orbán kudarca a mi kudarcunk. Szégyene akkor is a mi szégyenünk, ha nekünk, úgy konkrétan semmi közünk hozzá.

A NER sajtó persze nem hagyta annyiban, és mivel a mondottakat cáfolni nem tudta, zavarosabbnál zavarosabb magyarázatokkal állt elő. Ezekben azt próbálták bizonygatni, hogy nem Orbán a szégyenember, hanem Gyurcsány, és bár az objektív megfigyelők szerint szegény, fegyvertelen firkászok küzdelme a szikár tényekkel szánalmas küzdelem volt (malac-jég effektus), az Orbán hívők hatalmas serege valószínűleg elhitte, amit írtak. Hiszen azt akarta hinni, teljes szívéből azt akarta!

A fentiekből következően von der Leyen újabb lépése sem fogja zavarba hozni, sőt egyáltalán megérinteni őket, pedig a brüsszeli Jégkirálynő nagyon kemény döntést hozott: a magyar EU-elnökség budapesti informális csúcsain a Bizottság uniós biztosai nem vesznek részt. A Bizottság szűk vezetése/Kollégiuma szintén nem jön Budapestre, hogy a magyar kormánnyal együttes tanácskozást tartson, holott ez megszokott esemény az elnökséget adó tagállamok kormányaival. Ezekből úgy tűnik a jámbor szemlélőnek, nemhogy egy levegőt szívni, de még csak egy városban tartózkodni sem akarnak a magyar miniszterelnökkel.

Na de kit érdekel az? Az Orbán hívők biztosak benne, hogy az ő Hősük az Úr által kijelölt helyes irányt tartva menetel a csúcs felé, legyőzve az Antikrisztus seregeit, „…amelyek a 20. század eleje óta a nyugati társadalmak szándékos és gyökeres átalakítását tűzték ki célul. A folyamat egyre nyíltabban vállalt célja: Jézus Krisztus kiszorítása a társadalmakból és az emberek elméjéből. Ez a folyamat bibliai nyelvezettel nem más, mint az Antikrisztus világának kiépítése, ami a következő évben is nagy erővel halad majd előre. A történelem alakulásának keresztény szemszögből való vizsgálata és a próféciák tanulmányozása során újra és újra feltűnik egy rejtélybe és sötétségbe burkolódzó alak: a bűn és törvénytelenség embere; a Jelenésekben megjelenő, tengerből feljövő fenevad. Egyre nyilvánvalóbb, hogy már nemcsak szemlélői, hanem aktív részesei vagyunk a kozmikus méretű narratívának: a Biblia által előre jelzett utolsó napokban élünk.”

Szörnyű kilátások. Már csak Trumpban és Putyinban bízhatunk, akiket egyedül Orbán tud összehozni. Ha ők összefognak, a Pokol kapui sem vesznek rajtuk diadalmat. Igaz, hogy addig rossz lesz nekünk, sőt pocsék, és nem csak nekünk, hanem mindenkinek (persze nekünk a legpocsékabb, ahogy látjuk a tendenciát), na de utána! Mikor már mindhárom hőst nyugdíjba küldtük! Az maga lesz a Kánaán.

Azt a kis időt meg guggolva is kibírjuk. Nem igaz?

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

0

Putyin elrendelte a legfelső katonai vezetés megtisztítását a korrupciótól, és leváltotta régi hívét, Sojgu hadseregtábornokot a hadügyminiszteri posztról, mert nem ellenőrizte beosztottjait, akik egyre másra kerülnek börtönbe a hadügyminisztériumból illetve a hadsereg felső vezetéséből.

A korrupció az amerikai hadsereget sem kerüli el: letartóztatták Burke négy csillagos admirálist, aki a hadi megrendeléseket úgy intézte, hogy neki is haszna legyen belőle. Békeidőkben a négy csillag a tábornoki vállapon a legtöbb amit amerikai katona elérhet, öt csillaga csak Eisenhower tábornoknak volt, aki az európai hadszíntéren irányította az amerikai erőket a második világháború idején illetve az ázsiai – csendes-óceáni erők főparancsnokának, Douglas MacArthur tábornoknak.

Miért csukták le Burke admirálist, aki korábban az amerikai haditengerészet parancsnokának a helyettese volt?

Robert Burke admirális 2022-ben vonult nyugdíjba, de előre kívánt gondoskodni öreg napjairól: egy nagy hadiszállítóval olyan üzletet kötött, melynek eredményeképp ő olyan állást kapott a cégnél, amely évi 500 ezer dolláros fizetéssel járt, és ezenkívül még 100 ezer részvénnyel.

Két évvel később mindez kiderült: nemcsak Robert Burke admirális került előzetesbe, de a megvesztegetésben érintett cég néhány vezetője is. Az admirális akár 30 éves börtönbüntetést is kaphat korrupcióért.

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Eisenhower tábornok nyolc évig az Egyesült Államok elnöke volt 1952 és 1960 között, és ebben a hidegháborús időszakban többször is megemlítette, hogy a katonai-ipari komplexum túlságosan is nagy szerepet játszik az USA életében, és hátráltatja a feszültség csökkentését a világban. A Pentagon költségvetése mindmáig szent tehén az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság minden egyéb szempontot felülír, ezért az ellenőrzés sem túlságosan szigorú. A Pentagon költségvetése meghaladja a 800 milliárd dollárt messze magasabb mint az orosz és a kínai katonai költségvetés együttvéve. A béke évek azonban nem kedveztek sem a hadügyminisztériumnak sem a fegyvergyáraknak az Egyesült Államokban, ahol a hidegháború megnyerése és a Szovjetunió felbomlása után nem volt igazán fontos ok a fegyverkezésre.

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában napfelkeltét jelentett a Pentagonnak, a NATO-nak és az amerikai hadiiparnak.

Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, de nem sikerült világossá tenni, hogy mégis miért? Putyin agressziója pompás utólagos bizonyítékot jelentett, és erről nem is akar lemondani a Biden kormányzat.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

A hidegháború után a washingtoni stratégiai tervezők áttekintették régiónk helyzetét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egykori kis szocialista országok védelmi zónát alkothatnak Oroszország esetleges revansista szándékaival szemben. Két állam stratégiai fontosságát emelték ki a a régiónkban: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország jól teljesített az elmúlt évtizedekben ellentétben Magyarországgal, amely éllovasból sereghajtó lett. Elkerülte viszont Ukrajna sorsát, amely szinte mindent fel kell, hogy áldozzon a Nyugat védelmében cserében kétes ígéretekért. A régiónkban élő emberek sorsa tökéletesen közömbös a washingtoni vagy moszkvai stratégiai tervezők számára de hát ez eddig is így volt.

“A háborúból az jár a legjobban, aki kimarad belőle”

– állapította meg Szun Ce mester, a világ első nagy stratégája, akinek a könyve fenn is maradt.

Megtanulták ezt Washingtonban is az iraki és az afganisztáni kudarcból. Washingtonból nézve ez olcsó háború, amely hatalmas piacot teremt az amerikai fegyvergyáraknak. Az áldozatok pedig régiónk lakói. Amikor az USA és Nagy Britannia feladta Lengyelországot Sztálinnak, akkor sokan tiltakoztak Churchillnél, de az öreg róka visszakérdezett:

“miért ott akar élni ?!”

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Orbán barátai kiálltak Ukrajna mellett Varsóban

Meloni olasz miniszterelnök úton Kijev felé megállt Varsóban, ahol Mateusz Morawiecki  kormányfővel egyeztették a két állam Európa politikáját. Mindketten azon az állásponton vannak, hogy támogatni kell Ukrajnát mindaddig amíg az győzelmet nem ér el az orosz agresszióval szemben.

Biden amerikai elnök hétfőn tett látogatást Kijevben, kedden Varsóban tárgyal. A Blinken terv szerint Lengyelországból és Ukrajnából olyan erős katonai szövetséget kell létrehozni, amely az USA támogatásával képes ellenállni bármilyen orosz fenyegetésnek. Az Egyesült Államok cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határai mentén: Finnországtól Bulgáriáig tart ez az egészségügyi övezet, amely elzárná az oroszokat a Nyugattól.

Orbán Viktor oroszbarát politikájával magára maradt. Erről maga is beszélt az évértékelő alkalmából. Az elszigetelődés hátrányai nemcsak itt mutatkozhatnak meg.

Meloni Orbánt feledve a Néppárttal paktál

Itália miniszterelnök asszonyának pártja egy frakcióban ül Brüsszelben az Európai Parlamentben a PiS-szel, a konzervatív lengyel kormánypárttal. Most tárgyalásokat folytatnak arról, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a Néppárttal, melyből Orbán Viktor kilépett mielőtt kirúgták volna. Az Európai Néppárt frakciójának élén az a Manfred Weber áll, akinek karrierjét Orbán Viktor igyekezett megfúrni.

Ha létrejönne ez a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, akkor az Európai Parlamenti választáson reménykedhetne abban, hogy vezető ereje lehetne a parlamentnek, melyben a Fidesz frakció független páriaként egzisztál.

Kis problémája ennek a jobboldali-szélsőjobb koalíciónak az, hogy a PiS fő ellenfele, a Polgári Platform, melynek Tusk a vezetője, az Európai Néppárt tagja. Meloni és Weber azonban rutinos politikusok, akik komolyabb problémákat is megoldottak már.

Miközben Orbán Viktor úgy nyilatkozgat, hogy legszívesebben kilépne az Európai Unióból, Varsóban mind Giorgia Meloni mind pedig Mateus Morawiecki hitet tett az európai integráció mellett:

“Erős Európát akarunk, olyan Európát, amely globális szereplő.

Ezt úgy érhetjük el, ha minden tagállam érdekeit egyenlő módon veszik figyelembe” – fogalmazta meg Lengyelország álláspontját Morawiecki miniszterelnök Varsóban.

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet volt, majd pedig külügyminiszter, jelenleg Peking első számú diplomatája államtanácsosi rangban. Tagja a kommunista párt politikai bizottságának. Pekingbe várták Blinken amerikai külügyminisztert, de ő elhalasztotta a látogatását a tragikomikus léggömb viták miatt.

Kína az Európai Unió és Németország első számú kereskedelmi partnere. Olaf Scholz annak ellenére ellátogatott nemrégiben Pekingbe, hogy az USA elnöke megpróbálta lebeszélni erről.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Ezek az országok jó kapcsolatot akarnak fenntartani Kínával Putyin ukrajnai háborúja ellenére is. Peking a maga részéről arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét, mert ily módon elveszítheti a versenyképességét a globális gazdaságban. Az Európai Uniót fontos kapcsolatnak tartják Pekingben, de az USA jelentősége meghatározó Kína számára. A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát és Oroszországot, és ezzel szakított az USA diplomácia 50 éves szabályával, melyet még Kissinger külügyminiszter állított fel. Az idén százéves veterán diplomata szerint Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatban álljon Moszkvával és Pekinggel mint Kína és Oroszország egymással. Az ukrajnai háború következtében Kína és Oroszország közelebb került egymáshoz, de Peking óvakodik attól, hogy katonai szövetséget kössön Moszkvával. Peking a globalizáció folytatását javasolja míg az USA cordon sanitaire-t akar kiépíteni nemcsak Oroszország de Kína körül is. A gazdasági realitások egyelőre felülírják az amerikai szándékokat: tavaly rekordot döntött az USA-Kína kereskedelem. Pekingbe most Yellen pénzügyminisztert várják, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között is szívesen ellátogatna Pekingbe.

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

A magyar miniszterelnök többször is megismételte, hogy “ha az EU és az IMF nem ad pénzt, akkor kapunk a kínaiaktól! ”Csakugyan? Surányi György ex jegybank elnök szerint egyelőre nincs gond Magyarország fizetőképességével, de jobb lenne nem kipróbálni a kínaiak adakozó kedvét. Sri Lanka nemrég csődbe ment jelentős részben azért, mert a pandémia miatt elmaradtak a kínai turisták. Sri Lanka vezetői pénzügyi segélyt kértek Pekingtől, de milliárdok helyett csak milliókat kaptak, és egy jó tanácsot: forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz! Amit Sri Lanka meg is tett. Az IMF ad is kölcsönt persze szigorú feltételekkel. Az egyik feltétel az, hogy Sri Lankának meg kell egyeznie a külföldi hitelezőkkel. Akik közül Kína áll az első helyen. Megegyezés még nincs. Sri Lanka eddig egy centet sem kapott a nagyon várt IMF kölcsönből. Viszont visszatérhetnek a kínai turisták…

Blinken kontra Orbán

Az amerikai külügyminiszter béketerve Európa keleti felére valamiféle cordon sanitaire-t jelent, olyat, amilyet az első világháborúban győztes entente a Szovjetunióval szemben hozott létre.

Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia alkotta a kordont, amely Európa fejlettebb részét elzárta a kommunista Szovjetunió fenyegetésétől. Most ugyanezek az országok képeznek védőbástyát egy újabb orosz agresszióval szemben a Blinken tervnek megfelelően.

Mi lesz Ukrajnával?

Az Egyesült Államok és más NATO országok támogatásával Európa egyik legerősebb hadserege jön létre , amely ugyan nem lesz a NATO tagja,  de védelmi szövetséget köt Lengyelországgal. Ez már komoly katonai erőt jelent.

Románia hasonló védelmi szerződést köthetne Moldáviával bár itt gondot jelent, hogy Tiraszopol környékén orosz katonák állomásoznak.

Putyin megtarthatná a Krímet és a két orosz többségű tartományt Ukrajnában – Luhanszk és Donyeck – különben permanens partizán háború színtere lenne.

Zelenszkij jelenleg úgy nyilatkozik, hogy ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, de a jól időzített korrupciós botrány Kijevben minden bizonnyal kijózanító hatást gyakorol az ukrán vezetésre.

Mire számít Orbán?

A magyar miniszterelnök keresztet vethet a visegrádi együttműködésre hiszen mind a három másik ország fontos szerepet játszik a cordon sanitaire megteremtésében. Putyin barátjának nincs hely az amerikai elképzelésben. Orbán emiatt Ausztria irányában tájékozódik hiszen ők nem NATO tagok, semlegesek. Persze emlékeznie kell arra, hogy az oroszbarát osztrák vezetőket a CIA levadászta vagyis hosszútávú programnak ez aligha tekinthető.

Igazában Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy 2024-ben megbuknak a demokraták Washingtonban, és a republikánusok más diplomáciát képviselnek majd. A 100 éves Kissinger vonalát követik: paktálnak Moszkvával és Pekinggel sőt alkalomadtán még Észak Korea duci diktátorával is.

Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe látogat. Ha meg tud egyezni a kínaiakkal, akkor Putyin rákényszerülhet a béketárgyalásokra vagy legalábbis a fegyverszünetre.

Meddig áll ki Orbán Putyin mellett? A haszon ebből minimális – a földgázt nem kapja Magyarország olcsóbban. Lehet, hogy Orbán Viktor jól pénzel ebből, de kérdés, hogy emiatt érdemes-e kockára tenni a hatalmát? Putyin barátai mindenütt megbuktak Európában. Ebben a sorban utolsó mohikánként kitartani nettó ráfizetés.

Az amerikai koncepció szerint Magyarország a Balkán része, mely nem igazán érdekli az Egyesült Államokat. Pontosabban csakis a tengeri kikötők jelentenek stratégiai érdeket. Ami a gazdaságot illeti, az német érdekszféra a Blinken tervben. Miután Orbán Viktornak nem sikerült olyan kapcsolatot kiépítenie Scholz kancellárral mint Angela Merkellel, ez sem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek. Akinek utolsó reménye, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp mostanában paktál le az Európai Néppárttal, ahonnan Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Ki Giorgia Meloni főtanácsadója? Mario Draghi, a korábbi kormányfő, akit tárt karokkal fogadnak mind Washingtonban mind Brüsszelben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK