Kezdőlap Címkék CONT

Címke: CONT

Sok pénzt fizethetünk vissza az EU-nak

0

A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.

A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)

A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.

A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.

A CONT delegátusai a három magyar EP-képviselővel a 4-es metrót alapvetően jónak minősítették Grässle szerint. De – tette hozzá – látni jelét visszaéléseknek. Az bizonyos, derült ki szavaiból, hogy lesz visszafizetés, de ennek mértéke még nem dőlt el. Tehát a jelenleg 100 százalékra becsült arány se bizonyos. Ehhez meg kell várni a magyar ügyészség nyomozásának végét.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnálatosnak tartják, hogy a magyar kormány nem támogatja az uniós ügyészség gondolatát.

A CONT küldöttjei megnézték a felcsúti kisvasutat. Ingeborg Grässle szerint

„nem látják be, miért volt ekkora felhajtás”.

Itt 1,7 millió euró elköltésének módját vizsgálják. Abban a bizottságnak nincs hatásköre, hogy mire lett volna érdemesebb elkölteni a kisvasút pénzét – mondta a német politikus. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője elsősorban a beruházás feleslegességét kifogásolta sajtótájékoztatóján.)

Összességében a CONT azt nézte meg, vannak-e bizonyítékok arra, hogy megsértették a szabályszerűséget és jogszerűséget az uniós támogatású fejlesztések során. Azt látják, hogy sok OLAF-vizsgálat zajlik Magyarországon, és a 2007-2013-as költségvetési ciklusban

várhatóan egymilliárd eurónyi (több, mint 300 milliárd forint) korrekcióra (azaz visszafizetésre)

kerül sor, amit az adófizetők fognak kifizetni – derült ki Grässle szavaiból.

Arról is beszélt a CONT elnöke, hogy tavaly a magyar programoknál tapasztaltak legmagasabb „korrekciós árat”, vagyis vélhetően a legtöbbet Magyarország fog visszautalni. Azt is megemlítette Ingeborg Grässle, hogy nálunk a legnagyobb az aránya – egyharmad körüli – azon közbeszerzéseknek, amelyeken egyedüli pályázó a nyertes

Most nem vizsgálta a CONT a mezőgazdasági fejlesztéseket, de annyit elmondott a német politikus, hogy nagyon magas a hibaarány.

A CONT-küldöttség tagja, Jávor Benedek (Párbeszéd) szerint a látogatás csak az ellenőrzés első lépése, végső álláspontját a következő hónapokban alakítja ki a kapott dokumentumokat is elemezve. Jávor is úgy véli, hogy erősen kétséges a felcsúti vasút hasznossága, és a 4-es metró esetében se csak a korrupció érdemel figyelmet, hanem az alacsony kihasználtság.

Lapszem – 2017. szeptember 18.

0

Ma szeptember 18-a van, a Diánák ünneplik a névnapjukat. Komolyan lhúlt az idő: azt tanácsoljuk, hogy még annál is melegebben öltözzenek fel, mint amire készültek, mert még annál is hűvösebb van, mint gondoltuk volna. A lapszemle viszont friss, meleg.

Népszava:  Vészhelyzetben az egészségügyi büdzsé

Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem – írja a Népszava.  Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.

Bár a kormányzat nemigen érti, hogy miközben a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy

a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől.

Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál.

Magyar Idők: Újra akcióznak Soros György civilje

Ma este fél hattól „Rendületlenül – szolidaritási gyűlés Gulyás Márton, Schilling Árpád, Vágó Gábor és a szakszolgálatok védelméért!” címmel hirdettek meg tüntetést a Facebookon az Alkotmányvédelmi Hivatal elé. A felhívás szerint a kormány egyik meghatározó politikusa, Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke titkos­szolgálati információkra alapozva vádolta meg őket azzal, hogy ők lennének az elkövetkezendő hónapok utcai zavargásainak szervezői – ad hírt róla a kormánypárti lap, amely szerint a radikálisok aggódnak az Alkotmányvédelmi Hivatalért, miközben nem hajlandók értelmezni vezéralakjaik fenyegető mondatait. A lap felidéz egy-két, az érintettek által korábban megfogalmazott mondatot, amellyel igazolni véli a három érintetett ért vádat, majd azt írja:

ismert, hogy Soros György a rendszerváltozás óta minden választás előtt milliókat fordított arra, hogy a konzervatív, nemzeti és keresztény pártok bukását okozza.

A közelmúltban pedig – meglehet, hogy az őszi polgári engedetlenségi akciók előkészítésének részeként – Budapestre hívták a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Szrgya Popovicsot, akinek Útmutató a forradalomhoz című könyvét az anarchia és a felforgatás bibliájaként is emlegetik. A lap szerint tehát a Soros-hálózat mindeközben milliókat költ a kormánybuktatásra, amelynek érdekében az erőszakosabb, törvénysértő utcai akcióktól sem riadnak vissza.

Magyar Hírlap:  Jön a brüsszeli ellenőrzés

Ma érkezik Budapestre az az európai parlamenti bizottság: a háromnapos tényfeltáró látogatás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) küldöttsége „olyan helyszínekre látogat el, amelyeken EU által finanszírozott beruházások valósultak meg, és tervei szerint találkozik majd a civil szféra, az Állami Számvevőszék, a nemzeti parlament tisztviselőivel és más döntéshozókkal”. Mint írják, a CONT az uniós kiadások felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát ellenőrzi, ezt a munkát segítik a tagállami látogatások. A delegáció meglátogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), a 4-es metrót, a Budapest Szíve program fejlesztéseit, a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, a felcsúti kisvasutat, a szekszárdi Bodri Pincészetet, valamint bajai turisztikai fejlesztéseket is. Találkozik Polt Péter legfőbb ügyésszel, a „civil társadalom képviselőivel is.  A CONT delegációjának felcsúti látogatását Deutsch Tamás és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is kifogásolta.

Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta, az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor miniszterelnök személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket – például a felcsúti kisvasutat – akar megszemlélni, aminek nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is.

Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra.

Magyar Nemzet: Csak azért is kisvasút!

A brüsszeli küldöttség magyarországi vizsgálódásai témát szolgáltattak a konzervatív napilapnak is, amely vezércikket szentelt a tágabb témának.  A felcsúti kisvasút létesítésének irracionális voltáról ír a lap, leszögezve: ha egy sikeres vállalkozó a saját pénzén készíttet tizenkét márványoroszlánt a kertjébe, hogy megmutassa, ki az alfahím az utcában, ahhoz senkinek semmi köze. De ha valaki hasonló célzattal részben uniós forrásból építtet kisvasutat a falujába, akkor a legkevesebb, hogy idővel megjelennek nála az EU ellenőrei, és utánanéznek, mire adtak pénzt. Emiatt durcáskodni – hogy finoman fogalmazzak – nem elegáns. Márpedig a magyar kormány épp ezt teszi, amikor akadályokat gördít a héten hazánkba érkező EU-s költségvetési ellenőrző bizottság elé. A küldöttség vezetője persze tagadja, hogy politikai indíttatásból szemelték ki a kisvasutat. Így aztán mindenki annak a félnek hihet, amelyiknek akar. Mindenesetre azon sem csodálkoznék – írja a publicista –, ha az unió képviselőit nem csak a tiszta jobbító szándék vezetné, amikor a Brüsszellel lépten-nyomon összeakaszkodó Orbán Viktornak néznek a körmére.

De akárhogy is legyen, a vizsgálatokat megelőző acsarkodás nem vet jó fényt a kormányra, mint ahogy az sem, hogy nem vesz részt az uniós pénzek elcsalását vizsgáló európai ügyészség megalakításában.

Pedig még politikai hasznot is húzhatnának abból, ha a Felcsútra kiszálló ellenőrök nem találnának semmit. Vagy csak apró, rosszindulatú észrevételeket tennének. Persze furcsa lenne, ha nem találnának hibát abban a beruházásban, amelynek bővítéséről bevallottan azzal az indokkal döntenek, hogy csak azért is!

 

 

Lázár: “nagyobb szerénységet” a németektől

A kvóta-ítélet arról szól, hogy Brüsszel dönthessen, ki tartózkodhat Magyarországon – mondta Lázár János, aki “nagyobb szerénységre intené” a német politikusokat. A kancelláriaminiszter szerint a felcsúti kisvasút vizsgálatára készülő EP-bizottságot vezető képviselőnőnek Orbán “az idegeire megy”.

Magyarország szuverenitása a Fidesz számára tartópillére a gondolkodásuknak – mondta a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter hosszas értékelésének lényege, hogy az Európai Bíróság szerdai ítéletének az a következménye, Brüsszelben dönthessék el, ki éljen Magyarországon – mondta Lázár.

Az unióval zajló vitákban Lázár szerint a magyar kormány világosan és egyértelműen fogalmaz,

“nem sunnyog”: jogunk van ezt eldönteni.

Azt elismerte, hogy két év alatt egyetlen menekültet se fogadott be a kormány, de a többi tagállam is átlagosan a megszabott 120 ezres kvóta 27 százalékát teljesítette, így Németország is. Komédiának, másutt paródiának nevezte, hogy Magyarországot szégyenpadra ültették, azokat pedig megdicsérik, akik

“egy-két embert beengedtek”.

Ezért a magyarok ügyében megnyilatkozó német politikusokat “nagyobb szerénységre intené”.

A kormány nem ért egyet azzal a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által is hangoztatott véleménnyel, hogy a magyar déli határra felhúzott kerítésre nem jár közösségi pénz, de kész tárgyalni arról, mely határvédelmi költségeket térítik meg – mondta Lázár. Nem ért egyet a kormány azzal, hogy a bizottság a bevándorlás érdekében mindent elkövet, a határvédelemben pedig nem sokat tesz.

Hosszadalmasan és gúnyos felhanggal beszélt a kancelláriaminiszter arról, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18-tól a helyszínen vizsgálja meg a felcsúti kisvasútra adott közösségi pénz felhasználását. A bizottság elnökének, Inge Grässlének szerinte felkészületlenségére tett megjegyzést, s továbbra sem érti, miért éppen a kisvasutat akarják egyedül személyesen megnézni, holott 2007 és 2010 között 44 ezer projektet támogatott az EU, s változatlanul felajánlja (eddig hiába), hogy a többi öt kisvasutat is megtekintheti a CONT.

“Olyan nincs, hogy csak ezt a kisvasutat vizsgálják meg”

– mondta.

Ez politikai diszkrimináció szerinte. Lázár János számára világossá vált, hogy Inge Grässle “hosszabb ideje érdeklődik Orbán Viktor iránt”, Facebook-bejegyzéseiből pedig kiderül, hogy a miniszterelnök

“az idegeire megy”.

Elfogulatlan vizsgálatra esélyünk sincs, “speciális személyes ellenőrzés” lesz, aminek oka, hogy az uniós politikus asszony “nem túlzottan kedveli” Orbánt – vonta le a következtetést Lázár.

Röviden arról is beszélt Lázár János, hogy a 2014-2020 között Magyarország rendelkezésére álló 8900 milliárd forint uniós támogatásból 6700 milliárdot már odaítéltek. A maradék bő 2 ezer milliárdról is döntenek 2018. második negyedévéig.

Uniós vizsgálat a felcsúti kisvasútnál

0

A helyszínen vizsgálja meg a felcsúti kisvasutat az Európai Parlament egyik bizottsága, hogy ellenőrizze, mire ment el a 600 milliós közösségi támogatás – írja a 24.hu. A testület hétfői ülésén heves vita támadt Deutsch Tamás és bizottság vezetője között.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18. és 20. között tényfeltáró küldöttséget küld Felcsútra, hogy megnézzék, mire költötték el az EU-tól kapott 600 millió forintot – írja a 24.hu. A téma a CONT hétfői ülésén került szóba (a 4-es metróval egyetemben).

A CONT elnöke, Inge Grässle felolvasott egy részt Lázár János nekik írott leveléből, amelyben a kancelláriaminiszter különösen felháborítónak tartja és kategorikusan elutasítja, hogy a több ezer társfinanszírozásból éppen a felcsúti kisvasutat vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg. Nehezményezte még, hogy ellenzéki vezetésű települések beruházásait nem vizsgálja a CONT.

Grässle visszautasította a politikai indíttatást, ráadásul – mondta – nem is ismerik olyan behatóan a magyar belső viszonyokat, hogy ismernék a kisvasutat övező belpolitikai vitákat.

Olyan projekteket vizsgálnak, amelyekkel láthatóan probléma van

– mondta a CONT vezetője.

„Nem hagyjuk, hogy a magyar kormány döntse el, mit nézzünk meg”

– fogalmazott.

Az ülésen részt vevő Deutsch Tamás vitatta a tervezett vizsgálat elfogulatlanságát, azt Magyarország elleni támadásnak tartja. Például azért, mert korábban, a szocialista kormányok idején egyszer se látogatott ide a CONT. Deutsch szerint

„az a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak”, hogy gyerekként ott élt a magyar miniszterelnök.

Deutsch szerette volna elérni, hogy az ellenőrzést a jövő tavaszi választások után ejtsék meg. Inge Grässle szerint a magyar választás több, mint fél év múlva lesz, a CONT fontos, de ennyire nem – mondta. A CONT 2004 és 2010 között azért nem járt Magyarországon, mert senki se javasolta nekik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK