Kezdőlap Címkék Clinton

Címke: clinton

Nosztalgia, álmodozás, valóság – a SZER-ről reálisan

Csak nem nyugszanak a kedélyek, és csak nem akarják megérteni, hogy a Szabad Európa Rádió (RFE) magyar nyelvű adásának újraindítása nem kívánságműsor.

Olvasva a hazai (magyar nyelvű) jelentéseket, Magyarországon (egyesek) csak nem akarják felfogni, hogy vége a hidegháborúnak, és megváltozott a világ, és 26 évvel ezelőtt épp a demokrata párti Clinton elnök szüntette meg (többek között a magyar nyelvű adást is), arra hivatkozva, hogy „kitört a világbéke”. Hiába figyelmeztette elődje, a republikánus párti Bush elnök, hogy a „kommunizmus” nem szűnik meg egy csapásra, a Rádiót (SZER) még (legalább) tíz évig üzemeltetni kell, és ezzel segíteni az átállást a kapitalizmusra és a demokráciára. Clinton beiktatása után szinte azonnal bezáratta a Kelet-Európának (értsd alatta volt Varsói Szerződés országok) anyanyelven sugárzó adókat. A müncheni központot (elsősorban anyagi megfontolásból, beleértve a sokkal gyengébb munkajogi feltételeket) áthelyezték Prágába. A SZER-nek akkor már csak a neve emlékeztetett a hidegháborús időkre, a prágai stúdió(k) a volt Szovjetunió nyelvein sugárzott tovább. Ezért megmaradt az RFE/RL elnevezés, ami a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió nevének (és személyzetének) összevonásából él tovább napjainkban is.

Megdöbbentő volt a 444-es hírportálon olvasni, hogy: (a SZER)

„….Az 1993-as megszűnéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét…” Ez nem igaz! Ez szemenszedett hazugság! A Rádió mindig is távol tartotta magát az „emigráció”-tól.

Feladata a nyugati (amerikai) értékrend közvetítése volt, nem pedig a magyar emigráció véleményének közvetítése. Aki ilyet állít, annak fogalma sincs a Rádió szerepéről, annak fontos feladatáról a hidegháborús években.

Emlékeztetőül. A Vasfüggöny létrehozatala után az CIA-t bízta meg az amerikai kormány a hírforrásoktól elzárt kelet-európai országok lakóinak (rabnemzetek) tájékoztatására. A CIA-nak három „akciója” volt.

1. léggömbbel, ballonokkal röplapokat küldeni az aknazár túloldalára
2. rádióadásokon keresztül tájékoztatni a lakosságot a világeseményekről
3. könyveket bejuttatni a Vasfüggöny mögé

Ez a harmadik „akció” volt a legsikeresebb, mert erre sohasem jöttek rá a vasfüggöny mögötti hatóságok. A zseniális ötletet (ingyen könyv-akció), különben egy román kolléga találta ki. Sőt, ő javasolta, hogy ne szovjet- meg diktatúraellenes (propaganda) anyagokat küldjünk, hanem olyanokat, amelyek bemutatja a baloldaliságot (marxizmus) a maga valóságában. Elvégre az „index”-re tett, betiltott könyvek között sok marxista írás is volt, amelyek nem egyeztek a moszkvai központi irányzattal. Csak zárójelben, ezeknek a könyveknek az eredeti (még Horthy-korszakban megjelent) példányait lehet ma is olvasni.

A könyvakció lényege: bármely nyugat-európai nagyváros könyvesboltjában (néhol kávézójában) volt egy „sarok”, ahol ha a külföldi (kelet-európai) turista bemondta, hogy honnan jött, ingyen kapott egy példányt. Ez olyan sikeresen meg volt szervezve, hogy (sokszor) a könyvesbolt sem tudta, hogy a CIA van mögötte, és az USA finanszírozza.

Az volt a szöveg, hogy „itt van néhány darab felesleges példány (sokszor idegen nyelven), ha valakinek kell, adják oda neki. A célországba való „becsempészést”, mindenki a saját felelősségére tette.

A Rádiót, annak CIA-s kapcsolatát, a 70-es évek legelején egy kaliforniai erősen baloldali hetilap, a Ramparts (magazine) „szellőztette meg”, ami ellen Washington nem tiltakozott, helyette az egész intézményt a State Department (külügyminisztérium) alá helyezte, és felügyeletét a Kongresszusra bízta. A CIA embereit pedig választás elő állították: vagy kilépnek a hírszerző-ügynökség kötelékéből, vagy el kell hagyniuk a Rádiót.

A magyar osztály dolgozói is csak a hírekből tudták meg, hogy ki pénzelte (addig) a Rádiót.

’56 végén komoly átszervezés volt. Addig a Rádió vezetését (CIA) nem érdekelte a minőségi tartalom, a lényeg arra koncentrálódott, hogy a zavarások ellenére a hírek eljussanak a hallgatókhoz. ’56 ősze mutatta meg, hogy a magyar szerkesztők mennyire emocionálisak, mindenki „vérmérsékletének” megfelelően közvetítette (és kommentálta) a magyarországi eseményeket. Ezt a hírközlési hibát a forradalom leverése után kijavították, és valamennyi műsort professzionálissá (megbízhatóvá) tették. Ettől kezdve, minden adásba ment anyagról készítettek egy rövid, angol nyelvű összefoglalót, hogy az amerikai vezetés tudjon az elhangzottakról. Ebből a „fordító” osztályból alakult a BAD (Broadcast Analysis Division), mely nemcsak fordítással foglalkozott, hanem elemzéseket készített a Rádió valamennyi nyelvi osztályának műsorairól, így a magyar nyelvű adásokról is. Hangsúlyozni kell: ez NEM cenzúra volt, mert a munkatársak szellemi termékét utólag foglalták össze, ill. „minősítették”!

Meglepő, és átlátszó, ahogy a New York Times (NYT) legutóbbi Magyarországgal és a SZER-rel foglalkozó cikkében az egészet tálalta. Tipikus demokrata párti megközelítés, ahogy elhallgatják mi is az Egyesült Államok Globális Médiaügynökség (U.S. Agency for Global Media) nevű intézmény, és mekkora súlya, szava van nyilatkozó vezetőjének, Mr. John Lansing-nek.

Az Agency for Global Media ugyanis nem felügyeli az adásokat, csak javaslatokat tehet!

Egy kis háttérinfó. Az 1945 után kezdődött hidegháború idején az amerikai hírszerzés (CIA) irányította a Szovjetunió és szatellit államaiba irányuló ellen-propagandát. Már említettem, hogy három fő akció volt a szovjet ideológia és propaganda ellensúlyozására. A Rádió volt a hírek, az információk gyors eljuttatásának eszköze a Vasfüggöny mögött élőkhöz. Ezt már a II. világháború alatt megtapasztalta szinte valamennyi fél, különösen a harci események ismertetése, azok pontos (és valós) közlése. A legalkalmasabbnak a rövidhullámú adások mutatkoztak. Hogy az adásokat fogó készülékek mennyire feleltek meg ennek a célnak, azt csak sejteni lehetett. Nem véletlen, hogy a „Néprádió” nevű készülékben nem volt rövidhullámú vételi lehetőség. Ezért felértékelődtek a háború előtt gyártott készülékek, amikkel már akkor lehetett fogni „Londont” (BBC), az egyórás magyar nyelvű adást, amit már akkoriban is zavartak! Viszont, az egyéb nyelven sugárzott műsorokat, híreket, nem. Például a BBC szerb nyelvű adását tisztán lehetett fogni és hallgatni. Hasonló volt a helyzet a későbbi rock-beat zenei műsorok esetében is. A SZER csehszlovák zenei adásait magnó minőségben lehetett fogni. A zenei anyagok szinte ugyanazok voltak (pl. Top 20), csak a nyelv, a műsorvezetés volt más.

A Kelet-Európának (rabnemzetek) szóló műsorok finanszírozása úgy került a nyugati köztudatba, hogy azt az amerikai lakosság adományából tartják fenn.

Hatalmas pénzt és reklámot szánt erre a CIA, szinte valamennyi népszerű (amerikai) színészt, művészt, énekest bevonták ebbe. Ennek ellenére a vietnámi háborút ellenző egyik (baloldali) csoport, kinyomozta és bizonyítékokkal alátámasztva megírta, hogy a SZER (és a Szovjetuniónak sugárzó Szabadság Rádió) napi 19 órás működését a CIA finanszírozza. 1973-ban került át a Rádió az amerikai külügyminisztérium irányítása alá, ahol egy „Nemzetközi Sugárzási Testület” felügyelte (BIB = Board for International Broadcasting). Ezzel jelezték, hogy ez egy „non-profit” „magán-adóállomás”, melynek semmi köze a mindenkori amerikai kormányhoz. Vezetője  nem lehet tagja az amerikai kormánynak, viszont az amerikai elnök jelöli ki. Így került az például a Testület élére 1985-ben a Reagan elnök által javasolt dúsgazdag Steve Forbes. (a Forbes magazin tulajdonosa)

Mint jeleztem, 1992-ben a hivatalát hamarosan átadó republikánus Bush elnök még (legalább) tíz évig működtetni akarta volna a Kelet-Európának szóló műsorokat, mivel úgy látta (és értékelte), hogy a „kommunizmus” egyik napról a másikra nem fog megszűnni, a volt rendszer tagjai nem fogják „csak úgy” otthagyni állásukat, pozícióikat, és az új rendszer sem lesz képes tapasztalt, rátermett emberekkel irányítani az országot.

A demokrata párti Clinton elnök, viszont amolyan gesztusnak tartotta a szabadságukat visszanyert népek, – egykori rabnemzetek – hadd érezzék, hogy „kitört a szabadság”. Megjegyzem, Antall József miniszterelnök sem lelkesedett a SZER további adásaiért, magyarországi tevékenységéért. Úgy érezte, nincs szükség egy „kormány kritikus” rádióadóra (különösen, amit akkor az SZDSZ képviselt). Ebből is látszik, hogy a demokráciát már az első pillanattól másként értelmezték Kelet-Európában.

Clinton elnök, 1994-ben írta alá az új „nemzetközi híradási törvényt”, és a felügyelő testület új nevet kapott BBG (Broadcasting Board of Governors) azaz az „Adások Kormányzóinak Testülete”.

1999 október elsején a BBG független ügynökség lett a „külügyek reformja és átalakítása” törvény alapján, amely alá valamennyi idegen nyelven külföldre sugárzó amerikai rádió (és tv) állomás és adás tartozik. Tehát, nem csak a volt Szovjetunió és szatellit állama népei, hanem valamennyi konfliktus hely a világban, Dél-Amerikában (spanyol nyelven Kuba ellen) és a Közel-Keleten, ill. Ázsiában, első sorban arab nyelven, valamint perzsa és afgán nyelveken is. Az egészet továbbra is a Külügyminisztérium és a Külföldi Szolgálatok főfelügyelője ellenőrzi. (…under the supervision of the Inspector General of the State Department and the Foreign Service.) Az egyszemélyi vezetőt az Egyesült Államok elnöke nevezi ki, és a Szenátus erősíti meg. Tavaly augusztusban (2018) új nevet kapott a BBG = USAGM , azaz Egyesült Államok Globális Médiaügynökség (U.S. Agency for GlobalMedia), egyúttal megszűnt a felügyeleti hatáskör, napjainkban már csak javaslattevő feladata van. Ennek a vezetőjével készített interjút a New York Times! Mr. John F. Lansing 2015 óta tölti be ezt a posztot annak ellenére, hogy jelölését sem Obama elnök, sem a Szenátus nem erősítette meg, mivel akkor még (2015-ben, ezt törvényileg) nem kellett. Eközben Trump elnök 2018 júniusában Michael Pack dokumentumfilm-készítőt nevezte ki az ügynökség élére, amit viszont az US Szenátus nem erősített meg. Ezt a „kis malőrt” elfelejtette megemlíteni nem csak a New York Times, de a (független) magyar média is.

Az már csak hab a tortán, hogy John F. Lansing októberben otthagyja az USAGM-t, és a jövőben a NPR (National Public Radio = Nemzeti Közrádió) vezetője lesz.

Mindezek ismeretében vajon mit akar a „magyar lobby” elérni? Néhány demokrata párti (befolyásos) amerikai magyar erőlteti a SZER magyar osztály újraindítását.

A rádió jelenlegi működéséről semmit sem tudunk. Az nem elég, hogy a románok és bolgárok saját fővárosukban, helyi stúdiókban készítik műsoraikat csak internetes platformon! Miután mindkét kormány (román, bolgár) hozzájárult a civil szervezetek kéréséhez, hogy a korrupció elleni harcba vonják be az Amerikai Egyesült Államokat, ill. annak kormányát. A SZER román és bolgár nyelvű programja idén indult. Semmi visszajelzés („feedback”) még nincs, hogy az adások mennyire sikeresek, mekkora a hallgatottságuk? Arról sincs biztos adat, hogy a műsorok milyen hatással, befolyással vannak az ország életére, a korrupció elleni harcra? Alig félév nem elegendő e két „pilot project” megítélésére. Ugyancsak nem tudjuk, milyen szerződése van az USAGM-nek a bolgár és román kormánnyal? A magyar adást követelők mintha nem tudnák, hogyan működik egy rádióállomás. Például naponta hány órát akarnak adni, és milyen jellegű műsorokat. Hiszen az új (magyar nyelvű) Szabad Európa Rádió-nak más feladata lenne, mint a 26 évvel ezelőtt beszüntetettnek. Látom, Cseke László képével manipulál a hazai (baloldali) hírközlés (Media1), ez szimpla nosztalgia, amire a mai generáció már nem is emlékszik! Egyáltalán, mi, ki lenne a célközönség? Hogyan juttatnák el a műsorokat a lakossághoz? Ja, és kik (kiknek a felügyelete alatt) készítenék a műsorokat? (a román és bolgár adásokat Prágában, az ottani központban ellenőrzik).

Tudomásul kell venni, hogy minden platformon történő újraindulás a magyar kormány beleegyezésével indulhat csupán!

Őszintén, a hazai ellenzék szégyenének érzem, hogy külföldi segítséget kérnek belpolitikai tehetetlenségük orvoslására, megsegítéséhez. A jelenlegi politikai helyzetet 2010-ben az akkori baloldali kormány szúrta el. Mai napig nincs magyarázat, és pontos (világos) felmérés és kiértékelése az akkor történteknek, ami kétharmados többséghez juttatta a Fideszt. Ez az iszonyatos baloldali vereség adott vérszemet (és törvényi felhatalmazást) a jelenlegi hatalomnak, mely megdönthetetlennek tűnik.

Szégyenletes, hogy a jelenlegi ellenzék képtelen fordítani az ország sorsán, és egy külföldi rádióállomástól várják, remélik a jelenlegi hatalom megdöntését.

Remélem, mi több, borítékolom, hogy az Egyesült Államok nem fog ebbe az értelmetlen (és szégyenteljes) játékba belemenni. Az nem elég indok és ok, hogy a demokrata pártiak ahol csak lehet Trump elnök orra alá akarnak borsot törni. Az amerikai belpolitika harcait, problémáit nem lehet és nem szabad a Kárpát-medencére kivetíteni. Magyarországnak magának kell belpolitikai harcát megvívni. Hiszen semmilyen külső erő nem befolyásolta a kialakult helyzetet az elmúlt 30 évben, mely alatt felnőtt egy új nemzedék akik csak hallomásból ismerik a szovjetrendszert, az ún. proletárdiktatúrát. Aki 1989-ben tíz éves volt, és valamit is átélt a késő kádári korszakból, ma már 40 éves. Aki a Szabad Európát hallgatta a beat-, vagy „Cseke” korszakban, ma már 70 feletti aggastyán, kihaló nemzedék. Szomorú, hogy a múltba révüléssel próbálják a jelen problémáit megoldani, vagy legalábbis gyógyírt találni rá.

András herceg is érintett lehet az Epstein-botrányban

Randy Andynek nevezte a brit bulvársajtó Erzsébet királynő kedvenc fiát , aki korábban igencsak jó barátságban volt Jeffrey Epsteinnel. A leánykereskedővel, aki a napokban öngyilkos lett New York-i börtönében.

Egy 17 éves „szexrabszolga” azt állítja, hogy Jeffrey Epstein körbeutaztatta az egész világon, ahol előkelő partikon kellett gazdag és befolyásos barátokkal szexelnie. Virginia Porter 2000 oldalas vallomása lett volna a vádirat egyik alapja Jeffrey Epsteinnel szemben. Szerepel-e a vallomásában András herceg, a királynő második fia? Ezt találgatja a londoni bulvársajtó egy fénykép alapján, mely az akkor 17 éves Virginia Portert ábrázolja András herceg társaságában. A királynő fia régóta mindent tagad. Csakis egy fotóról volt szó és semmi másról …

Csakhogy az Egyesült Államokban bűncselekménynek számíthat az, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít egy 18 éven aluli személlyel. Pontosan ezt a törvényt kihasználva kér kárpótlást Virginia Porter, aki egy kis késéssel döbbent rá, hogy annak idején szexrabszolga volt Jeffrey Epstein szexhálózatában, mely fiatal lányokkal látott el befolyásos és dúsgazdag embereket. Elsősorban New Yorkban, de szerte a világon. Virginia Porter vallomásaiban szerepelnek azok az óriási bulik is, melyeket Saint Tropez-ben rendeztek – Naomi Campbell hajóján és másutt. Ezek alapján a nők és a gyerekek jogaival foglalkozó francia miniszterek vizsgálatot követelnek Franciaországban. Az igazságügyi miniszter figyelmeztette őket, hogy erre csakis neki van joga. Ő is csak akkor léphet, ha van feljelentés. Márpedig az nincsen.

Trump Bill Clintont gyanúsítja

Jeffrey Epstein igen jó barátságban állt Donald Trumppal még akkor, amikor az USA jelenlegi elnöke építési vállalkozó volt New Yorkban. Trump persze most szeretne megfeledkezni erről a barátságról. Tudja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Bill Clintont gyanúsítja azzal, hogy kapcsolatban állt Jeffrey Epstein szexrabszolgáival. Bill Clinton nyolc évig üldögélt a Fehér Házban és szexuális étvágyáról sokat írtak az újságok. Majdnem belebukott a Monica Lewinsky-ügybe, amikor orális szexet folytatott az ifjú gyakornok lánnyal a Fehér Házban. Trumpnak nem is ő az igazi célpontja, hanem neje. Hillary Clinton alulmaradt vele szemben a legutóbbi elnökválasztáson, de azóta is elszántan bírálja Trumpot. Főként annak orosz kapcsolatai miatt.

Youtube

Trumpot az oroszok egy szexvideóval zsarolják?

A bulvársajtó szerint Trump a nyolcvanas években nagyon szerette volna megépíteni a Trump tornyot Moszkvában is. Gyakran volt ott emiatt VIP-vendég. A Trump toronyból végül nem lett semmi, de az USA jelenlegi elnökét az orosz titkosszolgálat állítólag csapdába csalta. Csinos prostituáltakkal hozta össze, majd videóra vette a szexuális aktusokat, melyek között nem ortodox megoldások is szép számban szerepeltek.

Nem kizárt, hogy Jeffrey Epstein is zsarolta Donald Trumpot. Amikor a rendőrök házkutatást tartottak a lánykereskedő luxuslakásában, akkor többezer pornográf képet és videót foglaltak le. Senki se tudja pontosan, hogy ki és mi van rajtuk. A bulvárlapok viszont azt sejtik: Jeffrey Epstein abból szerezte vagyonát, hogy nemcsak kielégítette dúsgazdag ügyfelei igényeit, hanem később – képekkel és videókkal – zsarolta is őket.

Erre célzott Bill de Blasio New York-i polgármester, amikor azt állította: sokaknak nagyon kapóra jött Jeffrey Epstein öngyilkossága a börtöncellában. Alapos vizsgálatot követelt már csak azért is, mert ő is szeretne Trump ellenfele lenni a következő elnökválasztáson.  Washingtonban az igazságügyi miniszter meg is ígérte a vizsgálatot. De miután Jeffrey Epstein meghalt, egykori ügyfelei fellélegezhetnek. Az egykori szexrabszolgák pedig, akik közül a legfiatalabb csak 14 éves volt, leshetik, hogy kitől és mennyi kárpótlást kaphatnak azért, hogy dúsgazdag és befolyásos úriemberek rendelkezésére álltak New Yorkban és másutt.

Trump és a demokraták

Nehezen szánom magam (erre) az írásra, mert tudom, hogy Trump nem népszerű Magyarországon, különösen az ellenzék körében. Ugyanakkor úgy látom, nem érzik a magyar megmondó emberek, hogy mekkora szakadék van Amerikában a két nagy párt között (demokrata (D) vs. republikánus (R) )

Egyre jobban kirajzolódik az az iszonyatos ellenszenv, düh, amit a demokraták (nevezzük Clinton clan-nak) művelnek, és amit készpénznek vesz a magyar „baloldal”. A demokrata szócső CNN nézhetetlen, ahogy szinte óráról órára figyeli és adja a fikázó, cikiző Trump ellenes híreket, témákat. Teljesen egyértelmű: nem tudnak belenyugodni, hogy Hillary veszített Donald ellen !!! Lassan az a gyanúm, hogy ezt az egész Putyin-féle mesterkedést is a demokraták fújták fel, hogy legyen valaki, akire rá lehet fogni a vereséget. Az, hogy Trump populista, és kilóg az eddigi amerikai elnökök sorából, az egyértelmű. Elődei (mindkét oldalon) nagyon jól ismerték az amerikai közigazgatást. Legtöbbjük valamelyik szövetségi tagállam, köztársaság első embere (kormányzó = governor) volt, tehát kisujjában volt a kormányzás. Lásd Clinton (D) = Arkansas, Reagan ( R ) = California, Carter (D) = Georgia, stb. Ilyen szempontból Trump nem egy tapasztalt, sokat átélt politikus. Egy tipikus populista, aki azt mondja, amit a nép hallani akar. Ezért választották meg. Egy (jómódú) üzletember, aki, mint tv műsorvezető lett népszerű. Nem pedig egy rafinált, minden hájjal megkent politikus, aki diplomatikusan próbálja kifejezni magát és hallgatóságát meggyőzni, ami az eddigi elnökökre jellemző volt. Szókimondó, sokszor meggondolatlan, aztán – ahogy az üzleti életben – megpróbálja kimagyarázni magát és a saját oldalára állítani a tárgyalás menetét.

Választási ígéreteit megpróbálja betartani, még akkor is, ha az lehetetlen, hiszen ebből áll populizmusa. A demokraták meg keresik rajta a fogásokat. Nem nehéz! A magyar „baloldal” pedig csak Trump kritikáját harsogja, amikben a CNN és a New York Times jár az élen. Az a New York Times, mely lemondásra kényszerítette a republikánus Nixon elnököt. Érdekes, a magyar médiában mintha a többi amerikai újság nem is létezne. Európában pedig mintha csak a brit Guardian, és a német Spiegel hírei (kommentárai) lennének a mérvadók. Ezek pedig csámcsognak Trump mindenegyes botlásán. Rossz nézni, ahogy az amerikai média „baloldali” pártosságát a magyar „baloldal” felnagyítva közvetíti.

Nyílt titok, hogy az amerikai demokrata párt (D) és hívei szociálisan sokkal érzékenyebbek és liberálisabbak, mint a republikánusok (R). Elnökségük alatt inkább a megbékülésre törekedtek a hidegháború idején is, mintsem a konfrontációra. Így került a Szent Korona Jimmy Carter (D) elnöksége alatt 1978-ban Magyarországra, annak ellenére, hogy a republikánusok és az amerikai magyarok is tiltakoztak az átadás ellen, mint ahogy 14 évvel korábban (1964) a budapesti amerikai nagykövetségen önkéntes száműzetésben élő Mindszenty bíboros is arra kérte Kennedy, majd Johnson elnököt, hogy „sem a szovjet, sem a magyar bolsevikok kezei közé nem kerülhet, mert az példátlan botrány lenne.…”

A közel múltban elhunyt George H. W. Bush egykori elnök sajtótitkára (Press Secretary Fitzwater) 1992 augusztusában közölte, hogy az elnök kívánsága a külföldre sugárzó amerikai (állami) rádiók és televíziók működésének biztosítása, mert az igazság közvetítése nagyon fontos, hiszen a diktatúrák és az elnyomás Kelet-Európában nem fognak egyik napról a másikra eltűnni, azok továbbra is fenn fognak maradni.

Rá egy évre, 1993 nyarán a demokrata Bill Clinton a hidegháború végeként, mint a szabadság elérkezésének szimbólumaként, elrendelte a SZER (Szabad Európa Rádió = Radio Free Europe) adásainak beszűntetését.

A 20. század legnagyobb és legjobb elnökének tartott F.D. Roosevelt (D) elnök, pont úgy az izoláció híve volt, mint napjainkban Trump (R). Az 1929-es gazdasági világválság után „saját erőből” akarta újjá szervezni Amerikát gazdaságilag éppúgy, mint társadalmilag. A mélyen konzervatív katonaember, McArthur tábornok „kommunistának” tartotta az 1932-ben megválasztott új elnököt (FDR) és inkább leszerelt, mintsem szolgálatában maradjon. Csak 1941-ben, a pearl harbor-i japán támadás után tért vissza az US hadseregbe Roosevelt elnök személyes kérésére.

A New Deal sikerének kulcsa a befelé fordulás volt. Pont akkor, amikor (1933) Európában Hitler jutott hatalomra. FDR Európa problémájának tartotta a feltörekvő jobboldali diktatúrákat, amivel az európainak kell megbirkózniuk. Roosevelt kijelentette, hogy külföldre nem küld amerikai katonát. 1938-ban, habár kezdeményezte az evian-ikonferenciát, az üldözött zsidókat nagyszámban nem fogadta be. Hiába ajánlotta fel Hitler luxushajóit, hogy elszállítsák „ezeket a bűnözőket”. Nem egy történet van ezeknek a kivándorlókat szállító hajók visszafordításáról. A demokraták csak anyagi támogatást (kölcsönbérleti szerződés = lend lease) voltak hajlandók adni a konzervatív Churchill-nek. A demokrata Roosevelt csak az (állítólag kikényszerített) japán támadás után volt képes közölni az amerikai néppel, hogy belép a II. világháborúba, hogy Churchill-t, valamint Európát megsegítse.

A demokraták – Hillary Clinton külügyminisztersége idején – álltak az „arab tavasz” mögé, de csak a volt szovjet befolyás alatt álló Földközi-tenger menti országokban tudtak fegyveres felkelést kirobbantani. A kapitalista monarchiákban (Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, stb.) nem. Egyes vélemények szerint Kadhafi meggyilkolása indította el a fekete-afrikai emberáradatot Olaszország felé. Közben Ukrajnában is megerősödött az amerikai demokrata párt befolyása. Joe Biden alelnök fia, Hunter, a legnagyobb ukrán gáztermelő magáncég, a Burisma Holding, igazgatótanácsának tagja.

Szóval, a demokraták sem olyan ártatlan bárányok, mint azt Magyarországon képzelik. Trump, igazi populista, aki azt mondja, ami az eszébe jut, és úgy gondolja hallgatóságának tetszeni fog. Aztán a demokrata párti újságírók pillanatok alatt kiderítik, hogy az „nem egészen úgy van”. Lásd, amikor a médiát a „nép ellenségének” („the enemy of the people”) nevezte.

Vajon hányan emlékeznek arra, hogy a Time Magazine 2016 decemberében az „Év emberének” nevezte a frissen megválasztott Trump-ot. A Forbes pedig ugyanekkor a világ második legbefolyásosabb emberének nevezte Trump-ot, – Putyin után. Nem egy olyan „ügyet” akarnak a nyakában varrni, amihez elnökségének vajmi kevés köze van. Előszeretettel hozzák fel „nő ügyeit”. Csak arról nem szólnak, hogy azok elnökké választása előtti történetek, és azért fizetett, hogy a hölgyek „ne zavarják meg” választási kampányát. A hangoskodó demokraták, mintha elfelejtenék, hogy elnöküknek, Bill Clinton-nak, elnöksége alatt volt nőügye. Ugyancsak a demokraták szedték elő Trump főbíró jelöltjének, Brett Kavanaugh-nak a múltját. Jelentkezett egy hölgy, aki állította, hogy a 17 éves Kavanaugh egy házibulin fogdosta, ezért főbírónak nem való. A CNN fehér házi tudósítójától Trump meg akarta vonni a sajtóigazolványát, mert (szerinte) tiszteletlenül beszélt sajtófőnökével. Az eset nagy felháborodást váltott ki, a CNN perrel fenyegetett. Az igazolványt visszaadták, mire mindkét oldal (demokrata, republikánus) a sajtószabadság nevében örömmel üdvözölte a Fehér Ház döntését.

Különben, már Trump elnöksége első rendelete is balul sült el. Hat muszlim ország állampolgárait nem engedte be az USA-ba. Az aláírt rendeletet büszkén mutatta a tv kamerák előtt, csak a határőrséggel elfelejtette közölni a hírt. Így az ellenőrző hatóság nem tudta, hogy kit szabad, ill. lehet beengedni. Akinek már rég megvolt a vízuma, és úgy szállt ki a repülőgépből, esetleg „green card”-dal rendelkezett, vagy aki megérkezésekor kért belépő vízumot.

Egy biztos, Trump nagyon gyorsan tud alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Talán még nem volt olyan elnöke az Egyesült Államoknak, aki ennyi „kormányátalakítást” végzett volna. Ilyen rövid idő alatt (két esztendő) ennyi kirúgás, új arc ritkán tapasztalható a tengerentúlon. Viszont id. Bush elnök temetésén jól látszott az a tipikus női haragtartás, ami a választást elvesztett Hillary arcán kiült két évvel a vesztés után.

Trump megmozgatta a világot. Sikerült a két Korea vezetőit rávenni egy közös (téli) olimpia megrendezésére. Elindított egy folyamatot, mely Tel-Avivból az izraeli fővárosba, Jeruzsálembe, tette át jó néhány ország külképviseletét. Olyan emberről van szó, akinek lánya hozzáment egy vallásos zsidó fiatalemberhez, sőt férje iránti tiszteletből felvette az izraelita vallást. Kevés szó esik, hogy felesége Melania, az első kelet-európai (szlovén) származású First Lady, aki (enyhe) akcentussal beszéli az (amerikai) angolt, és szülei nemrég kapták meg az amerikai állampolgárságot! Kivárták sorukat, mint minden bevándorló, aki gyermeke után igényli az állampolgárságot.

Sokan szidják, hogy felmondta a párizsi éghajlatvédelmi (klíma) szerződést. Csak arról nem beszélnek, hogy a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb környezetvédelme az USA-ban van! (lásd mekkora botrányt kerekedett a német autógyáraknak a kipufogó gázok manipulált computeres csalásából). Igen, Amerikában minden sokkal jobban ellenőrzött, mint bárhol a világban. „Nálunk a levegő és a víz tiszta” – dicsekedett nemrégiben Trump, és nagyot nem tévedett a populista elnök. Amíg az USA rengeteg pénzt költ a szigorú előírások betartására, addig a többi szerződő fél az aláíráson kívül nem sokat tett és tesz hazája környezete érdekében, lásd pl. India vagy Kína. Miközben légkondicionáló berendezéseikkel elárasztják a világot.

A demokrata pártot hatalmas adományokkal támogató George Soros Györgynek igaza van: a „fékek és egyensúlyok” (hál’ Istennek!) működnek az Egyesült Államokban. A jövőre nézve pedig egy aktuális kérdésfelvetés: vajon a következő (2020) elnökválasztást a nép vagy a média fogja eldönteni?

Nem ígért szexet az orosz kémnő

0

A 29 éves Marija Butyina jelenleg egy washingtoni börtönben várja, hogy az ügyészség kémpert indítson ellene. Azzal vádolják a fiatal nőt, hogy Trump elnök közelébe akart férkőzni a 2016-os választási kampány idején.

Ez végül is nem járt sikerrel, de Trump fiával sikerült találkoznia. Minderről beszámolt orosz főnökének, Alekszandr Torsinnak, aki Putyin elnök egyik bizalmasa. Az ügyészség Washingtonban korábban azt állította, hogy Marija Butyina szexet ajánlott idősebb amerikai uraknak, ha megkönnyítik az előrejutását.

Kiderült, hogy ezt állítását az ügyészség nem tudja bizonyítani, ezért ezt a vádat ejtették, de továbbra is fenntartják, hogy Marija Butyina az orosz kormány megbízásából férkőzött be az Országos Fegyver Szövetségbe, amely Trump egyik fő szponzora volt az elnökválasztáson.

A furcsa kémpert az ügyészség folytatja le Washingtonban.

Vagyis, nem Robert Mueller különleges ügyészre bízták, aki Trump és az oroszok szerteágazó kapcsolatait vizsgálja.

Trump vesztes ellenfele, Hillary Clinton változatlanul állítja, hogy az oroszok miatt veszített. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bebizonyította, hogy az orosz hírszerzés feltörte Hillary Clinton adatbázisát, és onnan kompromittáló dokumentumokat juttatott el Trump kampány csapatához. Az USA a hacker akció miatt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben. Marija Butyina mint egyetemista tartózkodott az Egyesült Államokban, és eközben próbált meg közel férkőzni Donald Trumphoz. Ez végülis valószínűleg nem sikerült, bár az ügyészség vizsgálata még nem ért véget.

Közben több könyv állítja az USA-ban és Nagy Britanniában, hogy

Putyin elnök valamilyen kompromittáló dokumentumokkal sakkban tartja Donald Trumpot.

A két elnök Helsinki találkozója kapcsán felerősödtek ezek az állítások, de egyértelmű bizonyítékokkal senki sem szolgált. Az ellenzéki demokraták mégis impeachmentet emlegetnek, vagyis az orosz kapcsolatokra hivatkozva akarják eltávolítani Donald Trumpot a Fehér Házból.

Jelenleg többségben vannak a washingtoni kongresszusban a republikánusok, akik kiállnak Trump mellett. Ha azonban novemberben veszítenek a választásokon, akkor felerősödhetnek a hangok Washingtonban, hogy Trump mondjon le, vagy pedig jogi úton távolítják el a Fehér Házból.

Trumpnak az esze ágában sincs lemondani: nemrég jelentette be, hogy 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni.

Marija Butyináról itt írtunk hosszabban.

Bajban Trump emberei

0

Hathónapos börtönbüntetést javasol George Papadopoulos ügyvédnek, Trump egykori kampány tanácsadójának Robert Mueller különleges ügyész, aki a 2016-os választási kampány orosz szálai után kutat.

A vizsgálat során kiderült, hogy George Papadopoulos kapcsolatban állt egy orosz professzorral, aki minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából Hillary Clinton ellen felhasználható dokumentumokat adott át neki. George Papadopoulos hazudott ezzel kapcsolatban, és ezt sikerült rábizonyítani.

A bíróság szeptemberben hirdet ítéletet az ügyében.

Trump kampány csapatának három másik embere is bajban van. Michael Flynn tábornok, akit Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának nevezett ki, szintén hazudott orosz kapcsolatairól. Ezért mennie kellett a Fehér Házból. Richard Gates kampányfőnök-helyettes ugyancsak sáros orosz ügyekben, és ugyancsak hazudott ezekről.

A legkínosabb helyzetben az egykori kampányfőnök, Paul Manafort van.

Őt Trump már a kampány alatt kénytelen volt meneszteni orosz kapcsolatai miatt. Most a bíróság előtt kell felelnie azért, mert dollármilliókat kapott az oroszbarát Janukovics elnöktől Kijevben, és erről „elfelejtett” beszámolni az amerikai adóhatóságnak.

Hillary Clinton az elbukott elnökválasztás után vereségének fő okát abban nevezte meg, hogy az oroszok támogatták Donald Trumpot. Emiatt is vizsgálat folyik Washingtonban. A republikánus többségű kongresszus próbálja akadályozni a vizsgálatot éppúgy, mint maga Trump elnök.

Az ellenzéki demokraták viszont sürgetik az eredményt. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban és megváltozhat a washingtoni kongresszus összetétele. Ha a demokraták megerősödnek, akkor Robert Mueller vizsgálatai is nagyobb hangsúlyt kaphatnak, Trump pedig sarokba szorulhat.

Az elnök egyelőre magabiztos: nemrég őseinek szülőföldjén Skóciában bejelentette, hogy indul a 2020-as elnökválasztáson.

Vagyis 2024-ig a Fehér Házban akar maradni függetlenül attól, hogy milyen eredményre jut Mueller Trump orosz kapcsolatairól.

Aranyüzlet-ajánlat az oroszoktól

0

Oroszország londoni nagykövete vacsorán látta vendégül a Leave.EU (Hagyjuk el az Európai Uniót) kampány irányítóját és annak üzlettársát. A londoni Guardian arról számolt be, hogy Alekszandr Jakovenko igen előnyös aranyüzletet ajánlott Arron Banksnak, a Leave.EU milliomos főnökének.

Oroszország a világ harmadik legnagyobb aranytermelője, a készleteket tekintve pedig a második. Ennek kiaknázására egy orosz oligarcha, Szimon Povarenkin, egy konzorciumot szervez.

A 6 milliárd fontos aranybuliban pedig részesedést kínáltak annak a brit üzletembernek, aki éppen azért szervezett kampányt, hogy Nagy Britannia kilépjen az Európai Unióból.

Arron Banks erről maga nyilatkozott, azt állítva: végülis nem jött össze az üzlet, bár Oroszország londoni nagykövete valóban összehozta őt és a szóban forgó oligarchát.

Nagy Britanniában még tart a vizsgálat, hogy ki és miért finanszírozta a Brexit kampányt. Nemcsak az oroszok érdekeltségét firtatják, az Egyesült Államok egyes köreit is azzal gyanúsítják, hogy nagy pénzekkel támogatták azt. Felmerült az is, hogy a dél-afrikai gyémántbányák szép pénzekkel járultak hozzá a Brexit kampányhoz.

Ez az újabb leleplezés tovább ronthatja Nagy Britannia és Oroszország kapcsolatát, amely amúgy is mélyponton van a Szkripal ügy miatt.

Nagy Britannia kérte Moszkvát: adja ki azt a két ügynököt, aki Novicsok idegméreggel megtámadta Szkripal ezredest és a lányát Salisburyben, London mellett. Oroszország mindent tagad, de a NATO tagállamok – Nagy Britannia melletti szolidaritásból –  több mint száz orosz diplomatát kiutasítottak. Köztük van a londoni orosz nagykövetségnek az a munkatársa is, aki az összekötő kapocs volt a Brexit kampány irányítója és Moszkva között.

Oroszországot a nyugati világban évek óta azzal vádolják, hogy úgynevezett hibrid hadviselést folytat vagyis belülről igyekszik meggyengíteni az Európai Uniót vagy az Egyesült Államokat.

Washingtonban ebben az ügyben vizsgálat folyik Donald Trump ellen. Az amerikai elnök nemrég beismerte: fia azért találkozott az orosz nagykövetség emberével, hogy megbeszélje vele, miképp lehetne meggyengíteni Hillary Clinton kampányát. A választásokon vesztes Hillary Clinton nyíltan az orosz támogatással indokolta, hogy a kevésbé esélyes Donald Trump legyőzte őt az elnökválasztáson 2016-ban.

Trump: Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök

0

Donald Trump megerősítette : indulni akar 2020-ban az elnökválasztáson. Az amerikai elnök a hétvégén ősei szülőföldjén Skóciában golfozott, miután a NATO csúcsértekezleten összeveszett szövetségeseivel, vérig sértette vendéglátóját, Theresa May brit miniszterelnököt, s készült a hétfői helsinki találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump az elnöki gép fedélzetén nyilatkozott Piers Morgannak, a Daily Mail on Sunday sztár újságírójának.

Szerinte nincs senki a liberális demokrata táborban, aki eséllyel vehetné fel a harcot ellene 2020-ban. A demokrata jelölt 2016-ban Hillary Clinton volt, s ő hiába szerzett több szavazatot Trumpnál, a republikánus jelölt több államban győzött, és ezzel több elektorhoz jutott.

„Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök” –állította szemrebbenés nélkül Trump.

A londoni bulvárlapban Abraham Lincolnhoz hasonlította magát, és azzal büszkélkedett, hogy sokkal népszerűbb nála. Megjegyzendő egyébként, hogy Lincoln az egyik legkevésbé népszerű republikánus elnök volt az Egyesült Államokban, mert polgárháborút viselt a déli államok ellen, egy déli színész lelőtte, de halála után a nemzeti egység szimbólumává vált. A sors iróniája, hogy Trump elsősorban azokban a déli államokban népszerű, amelyek a polgárháború idején Abraham Lincoln ellenségeinek számítottak.

A 72 éves Trump jelezte az újságírónak, hogy az egészségével lehetnek problémák, de politikai támogatottsága miatt egyáltalán nem aggódik.

Pedig volna miért: Mueller különleges ügyész 12 orosz kémet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban Donald Trump érdekében. Az orosz informatikus kémek feltörték a Demokrata Párt adatbázisát, és ezzel hozzájárultak Trump választási győzelméhez.

Hillary Clinton a vereség után nyíltan megvádolta Oroszországot azzal, hogy őt gyengítve győzelemhez segítette Trumpot, akit Putyin valamilyen módon a markában tart.

Trump hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben. Nagylelkű ajánlata van: ha Putyin ráveszi Iránt arra, hogy kivonja csapatait az Izraellel határos Szíriából, akkor Washington feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. Trump a javaslattal az amerikai zsidó közösség szimpátiáját igyekszik elnyerni. Novemberben ugyanis választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A republikánusoknak minden egyes szavazatra szükségük lesz, hogy el ne veszítsék a többségüket a szenátusban és a képviselőházban. Ha ez megtörténne, akkor Trumpnak kínos kérdésekre kellene válaszolnia a múltját illetően. T

rump azonban a jövőbe tekint: 2024-ig akar a Fehér Házban lakni. Utána pedig szíve szerint a stafétabotot lányának Ivanka Trumpnak adná át, aki így az USA első elnökasszonya lehetne.

 

Trump az említett interjúban nem csak politikai terveiről beszélt, érintette a menekültkérdést is, s ennek kapcsán szóba hozta Magyarországot. Kifejtette, hogy szerinte a tömeges bevándorlás rossz hatással lesz Európára, majd hozzátette, hogy „Egyes országok nem vesznek át (bevándorlókat). Őket tényleg megrója emiatt az Európai Unió. Vessen pillantást példának okáért Magyarországra. Ők nem akarják azt tenni, amit a többi ország közül egyesek tettek. Most ez egy nagyon komoly dolog, humanitárius alapon kéne tenni valamit, de azért ez megváltoztatja Európát. Ez komoly mértékben megváltoztatja Európát” – mondta Trump

 

Diplomáciai „hidegfront” után enyhülés?

Eddig meg nem erősített forrásokból úgy tudni, hogy május végén találkozhat Mike Pompeo nemrég hivatalba lépett amerikai külügyminiszterrel Szijjártó Péter egy hivatalos washingtoni látogatáson. Ez jelentős előrelépés lenne a kétoldalú kapcsolatokban, ha valóban sikerül a programot véglegesíteni. Ugyanis nemcsak Orbán Viktor miniszterelnököt nem fogadták a Fehér Házban, hanem külügyminiszteri szintű vizit sem volt az utóbbi években.

Orbán Viktor első kormányzása jól indult, hiszen 1998-ban Bill Clinton fogadta Orbánt, de ezt követően – főként a jobboldali ifjabb Bush elnöki időszakában –mélypontra jutott a magyar-amerikai viszony, egyebek mellett, azért is, mert – sajátos manőverek és egy fura tendereljárás után – amerikai F16-osok helyett svéd Gripenekre cseréltük a magyar vadászgép flottát. Washington cserbenhagyásként értékelte, hogy a miniszterelnök az utolsó pillanatban megvétózta az amerikai gépek beszerzését. Ráadásul ez a döntés szinte napra egybeesett a szeptember 11-ei, az ikertornyok elleni terrortámadással, amelyet a várakozásokkal ellentétben nem ítélt el Orbán Viktor.

Ezek a máig gennyedző tüskék motiválják az amerikai politikusokat. 2001. májusban Orbán – magánlátogatáson – Washingtonban járt, a Fehér Házban tárgyalt Dick Cheney alelnökkel, ahol egy rövid időre csatlakozott a megbeszéléshez Bush elnök is.

Fotók ugyan készültek, de ez messze nem számított magas prioritású, még kevésbé hivatalos találkozónak.

Bár történtek kísérletek arra, hogy 2002-ben a választások előtt Orbán Viktor találkozzon George W. Bushsal, ám ezek is kudarccal végződtek. 2002-ben a Fidesz elnöke Amerikába utazott, ám mindössze annyi történt, hogy Bostonban átvett egy díszoklevelet, mert a várakozások ellenére elmaradt az elnöki találkozó.

Gyurcsány Ferenc 2005. október 4-8. között hivatalosan járt Washingtonban, majd George W. Bush 2006. június 21-22-én tett hivatalos látogatást Budapesten.

Ezt a közeledési folyamatot sem sikerült 2010 után a Fidesznek folytatnia.

Pedig a második Orbán kormány megalakulását követően jól indultak a dolgok: Martonyi János külügyminiszter 2010 júniusában látogatást tett Washingtonban, ahol fogadta őt Hillary Clinton külügyminiszter, és a Kongresszus tagjai is.

Martonyi János külügyminiszter Hillary Clinton. MTI/EPA/Michael Reynolds.

2011-ben mindezt „megfejelték” azzal, hogy a „Transzatlanti Hetet” ünnepelve a Szabadság téren felavatták Ronald Reagan szobrát, megnyitotta kapuit az egykori Tom Lantos nevét viselő intézet. Az avatási ünnepségen részt vett Hillary Clinton, aki azonban nemcsak a fideszes elittel, hanem civilekkel is találkozott. A külügyminiszter óvatosan fogalmazott az akkor túlhevült állapotban levő magyar belpolitikáról, de egyes kijelentései akár a politikai rendszert éppen átalakító Orbán Viktornak szánt figyelmeztetésnek is felfoghatóak voltak.

Ha 2014-ben a magyar-amerikai kapcsolatok nem lettek volna a soha nem látott mélyponton, valószínűleg az emlékezetes korrupciós ügyet követő kitiltási botrány sem válhatott volna annyira súlyos kérdéssé. Az Egyesült Államokból akkor már évek óta egyre növekvő aggodalommal nézték az Orbán-kormány intézkedéseit, legyen az

a médiatörvény, a civilek vegzálása, a nyíltan oroszbarát külpolitika, a paksi szerződés.

Ezek miatt sorra kaptunk nyílt kritikákat, de ezek láthatóan minden következmény nélkül maradtak. Ráadásul Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetőjeként, a maga „érdes” stílusában több alkalommal is beszólt a magyarországi viszonyokat bíráló amerikai diplomatáknak.

A 2014-es nyári, tusványosi beszéd jóval nagyobb vihart kavart Amerikában, mint Európában. Ráadásul időben mindez egybe esett a Putyin-ellenes szankciók kérdésével, amelyben a magyar miniszterelnök nemzetközi mércével mérve kiugróan „visszafogott” volt. A magyar diplomácia nem vette figyelembe, hogy a mindenkori amerikai kormányzat Európa-politikájának egyik legmeghatározóbb pontja Oroszország és a térség államainak Moszkvával ápolt viszonya. Amerikai vezetők és közéleti személyek korábban nyílt levelet írtak Trumpnak, amelynek lényege az volt, hogy a Putyinnal való kiegyezés nem békét hoz, hanem épp ellenkezőleg, táplálja a Kreml expanziós törekvéseit. Ki volt a levél születésének egyik atyja? Wess Mitchell. Az a Wess Mitchell, aki az új Trump adminisztrációban többek közt most a magyar ügyeket is felügyeli.

Egyértelmű, hogy a miniszterelnöki meghívás elmaradásának oka a magyar kormány politikája.

Orbánék az elmúlt évtizedben sok mindent félreértenek Washingtonnal kapcsolatban, az új elnökség hajnalán is rögtön „kapufát lőttek” az America first elvének értelmezésével. Ha a magyar kormány ezt maradéktalanul megértette volna, és fontosnak tartotta volna a legfelső szintű találkozót, akkor meggondolták volna, hogy folytatják-e a támadásokat Soros György és a CEU ellen. Trump, noha nem kedveli a nyílt társadalom elképzelést, magát Sorost sem, de attól ő még amerikai. Márpedig ha amerikai, akkor Trump kormánya megvédi, még ha belpolitikai ügyekben nem is értenek egyet. Ez az America first egyik lényege. Az amerikai érdekek bármi áron történő védelme és érvényesítése, amibe nem fér bele ha Orbánék egy amerikai alapítású egyetemet, egy amerikai állampolgársággal is rendelkező milliárdost támadnak. Ha ezt nem értik meg, akkor hiába várják, hogy fogadják őket – akár csak külügyminiszteri szinten –  Washingtonban.

A harmadik Orbán-kormány alatt a magyar diplomácia vezetőjével legfeljebb államtitkári szinten tárgyaltak Washingtonban.

Ez év januárjában sem volt ez másként. Szijjártó akkor Wess Mitchell-lel találkozott. „Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – nyilatkozta, de hozzá tette, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély a politikai kapcsolataink javítására. A május végi látogatás ennek lehet a folytatása, hiszen most végre egy „igazi” külügyminiszteri szintű találkozó rangosabbá teszi. Talán még egy miniszterelnöki meghívás ügye is szóba kerülhet.

Meghalt az álhírek királya

0

Holtan találták otthonában Paul Hornert, aki kitalált híreivel valamelyest befolyásolhatta a tavalyi amerikai elnökválasztást – adta hírül szerdán az AP amerikai hírügynökség.

Horner 38 évet élt, phoenixi otthonában, az ágyában érte a halál. Bár a férfi már szeptember 18-án elhunyt, halálának oka még nem tisztázott. Rendőrségi közlés szerint a helyi halottkém laboreredményekre vár.

Horner egyik legemlékezetesebb álhíre az volt, amely szerint a titkosszolgálat egyik embere Barack Obama volt elnökről „felfedte”, hogy homoszexuális és radikális muzulmán. Egy másik „vezető” híre az volt, amikor a Donald Trump és Hillary Clinton között dúlt elnökválasztási kampányban történetet kerekített arról, hogy

Barack Obama elnök betiltaná az amerikai himnuszt,

amivel republikánus szavazók garmadáját bőszítette fel és állította Trump oldalára.

Horner később azzal hetvenkedett a The Washington Post című amerikai lap riporternőjének, hogy ő juttatta be a Fehér Házba Donald Trumpot. „A jobboldaliak falták az információimat. Az emberek manapság határozottan egyre butábbak, már senki nem ellenőriz semmit, és ez félelmetes” – mondta a lapnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK