Kezdőlap Címkék ChatGPT

Címke: ChatGPT

Négy állam a ChatGPT-t tömeges hírhamisításra használja

0

A listán az első Oroszország, majd Kína, Irán és Izrael következik – közölte blogján a ChatGPT egyik vezetője.

Az oroszoknak két nagy ilyen megtévesztési akcióját azonosította a ChatGPT, mindkettő a választások befolyásolására irányult. Az Európai választások különösen fontos Putyinnak, aki az Európai Unió megosztására törekszik a szélsőjobboldali pártok révén. A cél a szóban forgó társadalmak destabilizálása, mely hosszú távon anyagi előnyökkel is járhat:

”Az állami törekvések más országok destabilizálására egyre intenzívebben használják a mesterséges intelligenciát, és ennek nemcsak közvetlen politikai célja van hanem gazdasági is. Moldáviában hamarosan elnökválasztást rendeznek és ez igen fontos Putyin számára, mert szeretne ott egy oroszbarát vezetőt látni. Az oroszok célja ugyanis az, hogy megszerezzék Odesszát Ukrajnában, és a tengerpart uralásához nagyon jól jönne Moldávia”

– magyarázza a helyzetet egy francia szakértő, aki a közszolgálati RFI-nek nyilatkozott. Francois Deruty a Sekoia kiberbiztonsági cég főnöke. Ez a francia cég az egész Európai Unió kiber biztonsága felett őrködik.

Miért olyan fontos az oroszoknak Odessza és ennek következtében Moldávia?

“Ukrajna tengeri gabona exportját ily módon végképp megakadályozhatnák az oroszok, akik minden eszközzel gyengíteni akarják Ukrajnát közben pedig megerősítik az orosz gabona pozícióit a világpiacon.”

Doppelgänger – a hasonmás – orosz kampány Ukrajna ellen

A Kreml a ChatGPT segítségével elárasztotta az európai piacot Ukrajna ellenes álhírekkel és hamisított videókkal. Francia, lengyel és német nyelvű álhírekről és hamisított videókról van szó, egyáltalán nem véletlenül, mert Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői hangolják össze az Európai Unió politikáját az ukrajnai háborút illetően. Az orosz hírszerzés ezért erre a három államra koncentrál, de Lengyelországban nincsenek könnyű helyzetben hiszen ott a történelmi emlékek miatt senki sem vállalja fel nyíltan az oroszbarát szerepet. Más a helyzet Franciaországban és Németországban, ahol mind a szélsőjobb mind pedig a szélsőbal igen nagy megértést mutat Putyin politikája iránt.

Az orosz hírszerzés a ChatGPT-t arra is felhasználja, hogy a terjesztést megoldja a társas oldalakon az európai országokban.

Spamouflage avagy Kína sem alszik

Peking még tavaly indította meg ezt a kampányt, melynek célja az, hogy a ChatGPT segítségével begyűjtsék a kínai kormány politikáját bíráló véleményeket és videókat, majd pedig automatikusan válaszokat kreáljanak, és azután ezeket terjesszék ugyanott, ahol az eredeti állítások illetve videók megjelentek.

Irán ugyanezt a módszert alkalmazza azzal a különbséggel, hogy itt a célország az USA és Izrael.

A háborúban álló zsidó állam sem rest, hasonló módszerekkel válaszol a kihívásra. Zero Zeno – ez az izraeli kampány neve, a cél pedig dezinformációkkal gyengíteni az ellenfelet illetve annak propagandáját legyen az a Hamász vagy épp Irán. A célközönség itt elsősorban az Egyesült Államok és Kanada, de magában Izraelben is használja ezt a módszert a titkosszolgálat.

Mekkora hatása van ezeknek a dezinformációs kampányoknak? Csekély – állítja a ChatGPT egyik főnöke, aki arra mutatott rá, hogy a lóláb nagyon is kilóg vagyis az egyszerű internet felhasználók is gyorsan kiszúrják: átverésről van szó!

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze  a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett  el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg.  Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

Sting: mindnyájunknak harcolnunk kell a mesterséges intelligencia zenéje ellen

Elárasztja az internetet az olyan zene, melyet a mesterséges intelligencia hozott létre – mások műveiből. Sting, akit csütörtökön kitüntettek Londonban, úgy nyilatkozott, hogy “az embereknek mindenképp irányítaniuk kell a gépeket nehogy azok átvegyék az uralmat.”

“A zene hozzánk, emberekhez tartozik”

– nyilatkozta Sting a BBC-nek.
Hozzátette: ”mindenkinek harcolni kell az emberi tőke értékeiért szemben a mesterséges intelligenciával!” Óriási globális vita bontakozott ki a mesterséges intelligencia által előállított zenékről, melyek egyre népszerűbbek a világon.

A múlt hónapban egy “zeneszerző” a Tiktokon közölte, hogy a mesterséges intelligencia segítségével hozta létre slágerét Heart on my Sleeve címmel. A hangot a Drake and the Weekend “kölcsönözte”. A sláger “szerzője” büszkén kijelentette : ”ez a jövő!”

Nick Cave, az ausztrál dalszerző énekes már januárban felhívta a figyelmet arra, hogy körülbelül 15 olyan szám kering az interneten, melyet az ő dalaiból csináltak a ChatGPT felhasználásával. Nick Cave úgy nyilatkozott, hogy

“ez groteszk kigúnyolása az emberi alkotásnak.”

A ChatGPT-t kifejlesztő cég, az OpenAI főnöke nemrég Washingtonban a szenátus albizottsága előtt sürgette a törvényhozókat, hogy szabályozzák a mesterséges intelligenciát.

Szembeszállás helyett felhasználás

“Én teljes mértékben ki akarom használni ezt a modern technológiát bár van itt egy kis etikai probléma” – nyilatkozta David Guetta francia zenész és DJ a CNN gazdasági rovatának. Az etikai probléma persze nem is nagyon kicsi hiszen a szerzői jogokról van szó, a zenészek megélhetéséről.

Sting viszont elutasítja a mesterséges intelligenciát úgy ahogy van: ”halálosan unom, ha egy számítógép által készített képet kell néznem. Szerintem ugyanilyen érzést vált ki az a zene is, melyet a mesterséges intelligencia állít elő.”

Vajon észrevehető-e a különbség? Laikusok számára aligha. Tudja ezt Sting is, aki így folytatta: ”talán az elektronikus tánczene esetében elmegy a mesterséges intelligencia, de olyan daloknál, melyekben emberi érzésekről esik szó, már nem.”

A Universal Music Group, amely Sting szerzői jogait képviseli már áprilisban levélben fenyegette meg nagy platformokat mondván a Spotify, az Apple Music és a többiek “szerzői jogi csalást“ követnek el amikor teret adnak a mesterséges intelligencia által kreált zenéknek.

“Az eszközök persze hasznosak, de nekünk kell irányítanunk őket. Nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, ha nem akarjuk, hogy a gépek átvegyék a hatalmat felettünk“

– hangsúlyozta Sting, aki már zenei munkásságáért megkapta a Grammyt és a Golden Globe díjat, csütörtökön pedig kitüntették a The Ivors Academy legmagasabb díjával  Londonban.

ChatGPT és a gazdasági fejlődés

A ChatGPT gyors világsikere mindenkit meglepett beleértve a fejlesztőket is. Milyen tanulságai vannak ennek a gazdaság fejlődésére, amely nagyon komplex rendszer változásairól szól? Ricardo Hausmann professzor, a Harvard egyetem tanára, erre kereste a választ a Project Syndicate oldalon.

Ahhoz, hogy az algoritmus eltalálja a következő szót, mélységesen meg kell értenie a szövegkörnyezetet, a nyelvtant, a stílust és még sok minden mást is. Az idegrendszert utánzó mesterséges intelligencia fejlesztések felülmúlták a versenytársakat, akik közül sokan  évtizedeken át nyelvi megoldást kerestek. A deep neural networks – DNNs – jól el van nyelvészeti teóriák nélkül is. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a döntéshozóknak a feladatra kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy ragyogóan elemezzék annak indirekt okait.

Eddig ugyanis a gazdasági fejlődés elemzésekor mindig a jelenség helyett a mélyebb okokat keresték, és elsősorban azokra koncentráltak. Why Nations Fail – miért vallanak kudarcot a nemzetek? Daron Acemoglu és James Robinson híres könyve azt állítja, hogy az intézményeken múlik a gazdasági fejlődés sikere vagy kudarca attól függően, hogy milyen ösztönzési rendszert használnak. Ez azt sugallja:

ismerd meg az egész kontextust, az egész könyvet, ahelyett, hogy arra koncentrálnál: mi legyen a következő szó?

Oded Galore komplexebb megközelítést javasol a gazdasági fejlődés elemzéséhez: a Brown egyetem professzor szerint ezt több tényező határozza meg. A legfontosabb az, hogy a demográfia és a technológiai haladás megváltoztatta a népesedési Malthus törvényt vagyis az emberek tovább élnek, kevesebb gyereket nevelnek fel, és sokkal többet költenek oktatásra mint korábban.

Mit mutatnak a tények?

Az elmúlt negyven évben gyorsan csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő országok között a demográfia és az oktatás tekintetében, de a szakadék az USA és közöttük továbbra is fennáll.

Az életszínvonal különbség nem csökkent.

Ha egyre több az input és ennek ellenére sincs megfelelő output, akkor valami baj van a teóriákkal. Ha a ChatGPT módján gondolkodunk, akkor milyen eredményre jutunk?

Megnézzük, hogy milyen országokban volt sikeres a felzárkózás, és azt tapasztaljuk, hogy azokban, ahol gyorsan nőtt az export méghozzá sokféle terméket tudtak eladni külföldön nemcsak egyféle nyersanyagot vagy mezőgazdasági árut.

A kulcs a diverzifikált export

A ChatGPT megoldása: ha diverzifikált exportunk van, akkor a fejlődés felgyorsul annyira, hogy lényegesen csökkenhet a szakadék, amely a fejlett világtól elválasztja a szóban forgó fejlődő országot – hangsúlyozza Ricardo Hausmann, aki korábban Venezuela tervezési minisztere volt tehát van gyakorlata a hasonló problémák gyakorlati elemzésében.

A mesterséges intelligencia fejlesztői eddig azért nem jutottak gyorsan előre, mert túlságosan is sok célra koncentráltak, a ChatGPT viszont csak egyre: mi legyen a következő szó? Ugyanígy a gazdasági fejlődés problémája is azért oldódik meg nehezen, mert túlságosan is sok a cél, az ENSZ-nek például 17 stratégiai fejlesztési célja van a fejlődő világ számára. A ChatGPT tanulsága az, hogy elég egyetlen célra koncentrálni. Az alkalmazásban, melyet már több mint 100 millió ember használ, ez a következő szó. A gazdasági fejlődésben ez a szó az export, mely diverzifikált. Azok az országok, melyek így cselekedtek meglepően jó eredményeket produkáltak – hangsúlyozza Ricardo Hausmann professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK