A paródiából reklám lett, és az angolul csak alig beszélő fiktív újságíró állandóan ismételgetett „very nice” kifejezése a kazahsztáni turizmus hívószava lett.
„E két szó remekül leírja Kazahsztánt és annak óriási lehetőségeit a turisták számára” – nyilatkozta a Huffington Postnak az idegenforgalmi hivatal vezetőjének helyettese, aki hozzátette: „szeretnénk, ha minél többen meggyőződnének arról 2021-ben vagy azután, hogy Borat hazája szebb mint ahogy azt korábban elképzelték mások véleménye alapján.”
Kazahsztán very nice
A turista csalogató filmen látunk hegymászókat, aztán olyan külföldieket, akik megízlelik az erjesztett ló tejet, és akik végül népviseletben pompázó helyi lakosokkal fényképeztetik magukat abban a Kazahsztánban, amely a legdinamikusabban fejlődött a poszt szovjet államok közül.
A kazah kormányzat épp erre hivatkozva bírálta a Borat filmet 2006-ban. Amikor Bush elnök épp kezet rázott Nazarbajevvel, aki szovjet párttitkárból lett a haza atyja Kazahsztánban.
Közben Sacha Baron Cohen, aki maga alakította Borat figuráját, újabb filmmel jelentkezett, amely mondanivalóját tekintve alig különbözik az előzőtől kigúnyolva az elmaradott tekintélyuralmi rendszert.
Nazarbajev időközben nyugdíjba ment, utóda egy a világot jól ismerő diplomata lett. Aki zöld utat adott a Very nice kampánynak, melyet egy amerikai fiatalember javasolt Almatyban.
Dennis Keen még középiskolás csere program keretében érkezett Kazahsztánba – írja a New York Times, de hazatérve is kapcsolatban maradt az ázsiai országgal. A Stanford egyetemen egyik legjobb barátja egy kazah diák volt. Ezek után nem csoda, hogy Kazahsztán gazdasági fővárosába költözött, ahol idegenvezetőként állandó kapcsolatban áll a nyugati turistákkal. Rájött arra, hogy döntő többségük épp Borat miatt érkezik Kazahsztánba, melyről korábban nem is igen hallott.
A Covid-19 járvány Kazahsztánban is leállította a turizmust. Szabadidejében találta ki az amerikai fiatalember a 12 másodperces hirdetést. Amely most már az egész világon Borat szavaival hirdeti, hogy Kazahsztán very nice!…
A CIA egyik volt ügynöke könyvet adott ki a 9/11 körüli időkről, és ebben megerősítette azt az orosz állítást, hogy két nappal az iszlamista merénylet előtt a Fehér Ház értesült arról, hogy nagyszabású terrorakció várható az Egyesült Államok területén. Putyin elnök személyesen tájékoztatta akkor az ifjabb Bush elnököt, hogy szaúdi terroristák nagyszabású merényleteket készítenek elő, melyeket az Egyesült Államok legfontosabb központjai ellen hajtanak végre.
The Russian Trap – az Orosz Csapda – ez a könyv címe, melyet George Beebee adott ki. Ebben leírja, hogy a CIA és az FBI az oroszokon kívül figyelmeztetést kapott a brit hírszerzéstől is szeptember 11 előtt. Ezeket az üzeneteket továbbították a Fehér Házba. Ahol nem vették figyelembe őket. Miért nem?
Putyin figyelmeztetését csapdának hitték
Condoleeza Rice, aki előbb nemzetbiztonsági tanácsadó, majd külügyminiszter volt Bush elnök idején, azt írta az emlékirataiban, hogy azért nem vették komolyan Putyin szavait a terrorakcióról, mert tudták: Oroszország elnöke korábban a KGB-nél szolgált. Ahol az ellenfél megtévesztését tanítják a főiskolákon. A Fehér Házban arra gondoltak: az oroszok még mindig dühösek azért, mert az USA – Pakisztán és az iszlamista erők támogatásával – rákényszerítette a Szovjetuniót Afganisztán kiürítésére. A tálibok egykor az USA szövetségesei voltak, Oszama bin Laden pedig olyan iszlamista csapatokat vezetett, melyek a szovjet megszállók ellen küzdöttek Afganisztánban. Oszama bin Laden édesapja a szaúdi királyi család udvari építésze volt. Oszama bin Ladent Turki herceg, a szaúdi titkosszolgálat akkori főnöke ajánlotta a CIA figyelmébe. Washingtonban azt gondolták: az oroszok ezzel az „álhírrel” akarják össze ugrasztani őket egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesükkel, Szaud Arábiával. Tévedtek …
A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta.
A bázis a Kuba dél-keleti részén található Guantánamói-öbölnél helyezkedik el, története pedig egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza. Az Egyesült Államok 1903-ban kezdte el bérelni a területet a kubai államtól, melynek státusza Fidel Castro hatalomra kerülésével változott meg gyökeresen. 1959-ben a karibi ország vezetője semmisnek tekintette az amerikaiakkal kötött bérleti szerződést, de a terület feladására a másik fél részéről nem került sor. Azóta gyakorlatilag minden lehetséges összeköttetés megszakadt az amerikaiak által felügyelt katonai létesítmény és környéke, valamint a sziget többi része között. Az Egyesült Államok a területet mindig is Kuba részének tekintette, de a bérleti megállapodás értelmében továbbra is igényt tartott rá, és az ebben szereplő bérleti összeget azóta is utalja, melyet Kuba a Castro-éra kezdete óta nem vesz fel.
Guantánamo a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vált világszerte hírhedtté.
A tragikus események után az Egyesült Államok George W. Bush vezette kormánya háborút indított a terrorizmus ellen, melynek eredménye több olyan intézkedés lett, melyet mind hazai, mind nemzetközi szinten sokan bíráltak. Ilyen volt a guantánamói bázison kialakított fogolytábor, melynek felállításával Michael Lehnert tengerészgyalogos tábornok lett megbízva. Lehnert elmondása szerint erre 2002 januárjában 96 órát kapott. Egy héttel később meg is érkezett a fogvatartottak első 20 fős csoportja. Az ideiglenesen felállított tábor, ahol őket elszállásolták a Camp X-Ray nevet kapta. Ezt később bezárták, és ma a Camp Delta és a Camp Iguana egységek működnek.
A Védelmi Minisztérium szerint a fogolytáborra azért volt szükség, hogy a különösen veszélyes, háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyeket, ahogy Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter fogalmazott a „legrosszabbak legrosszabbjait” a legalkalmasabb körülmények között tudják kihallgatni, és a megfelelő eljárást lefolytathassák ellenük. Erre az az ideális helyet mindenképpen az Egyesült Államok kontinentális területein kívül akarták megtalálni, és Guantánamo mellett szóba került Guam is, de végül a karibi térségben lévő támaszpontra esett a választás.
A helyszín jelentőségének jobb megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy az amerikai jogrendszernek két párhuzamosan létező ága van: az általános szövetségi igazságszolgáltatás, és az ettől némileg eltérő hadbíróság. A fogolytáborban bebörtönzöttekkel szembeni eljárás lefolytatására létrehozott törvényszék működése mind a két rendszertől eltér. Ennek elsődleges oka az, hogy Guantánamo nem része az Egyesült Államoknak, és így az Alkotmány sem számít kötelező érvényűnek.
Ezen felül a tábor megnyitásakor a Védelmi Minisztérium a Genfi egyezményeket sem tekintette betartandónak a fogvatartottakkal való bánásmódot tekintve, mivel nemzetközi jogi tekintetben nem számítanak hadifogolynak. A Legfelsőbb Bíróság 2006-os döntése alapján azonban ennek ellenére is vonatkoznak rájuk a III. genfi egyezményben megfogalmazott, az emberséges bánásmódot biztosító rendelkezések.
A tábort már a kezdetek óta rengeteg bírálat érte a fogvatartottakkal való bánásmód miatt, és ezek 2006 után egyre jobban felerősödtek. A külföldi kormányoktól sorban érkeztek a kritikák, és az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese, az Egyesült Királyság részéről is többen elítélték a guantánamói körülményeket. Az ENSZ emberi jogi biztosa pedig felszólította a Bush-kormányzatot, hogy zárja be a tábort. Az emberi jogokat védő szervezetek szintén hangot adtak tiltakozásuknak. Az Amnesty International „napjaink Gulagjának” nevezte Gitmót. A komoly visszaélésekről, kínzásokról (amire a kormányzat a „fokozott kihallgatási technikák” eufemizmust kezdte használni) és embertelen bánásmódról szóló kijelentéseket a kormányzat folyamatosan cáfolta, de az érintettek beszámolóiból már akkor tudni lehetett, hogy a megjelent hírek igazak. Végül először a táborban folytatott eljárások kivizsgálásával megbízott Susan Crawford jelentésében ismerték el hivatalosan, hogy történtek visszaélések. Erre 2009 januárjában került sor, közvetlenül a Bush-adminisztráció leköszönése előtt.
Bush W. Bush 2. elnöki ciklusát követően 2009. január 22-én Barack Obama kampányígéretének megfelelően már első teljes hivatali napján elrendelte a fogvatartottakkal szembeni eljárások 120 napos felfüggesztését, és egy ütemterv kidolgozását a tábor bezárására, aminek céldátumaként az év végét jelölte meg.
A foglyoknak a státusza azonban távolról se volt lezárva, így Gitmo felszámolása egyben azt is jelentette volna, hogy tárgyalás útján kell ítéletet hozni velük szemben, mégpedig amerikai földön. A Kongresszus ellenezte Obama tervét, és a Szenátus nagy többséggel meg is szavazta a források blokkolását, melyek a foglyok bármilyen jellegű áthelyezéséhez, szállításához szükségesek lettek volna. Ekkor az elnök mindezt csak a bezárást késleltető tényezőnek tekintette, és leszögezte, hogy továbbra is feltett szándéka, hogy a tábor üzemelését beszüntesse, és azon a véleményen volt, hogy ez a következő évben, 2010-ben meg is valósulhat.
A 2010-es esztendő elején elkészült jelentés, mely a fogvatartottak státuszát elemezte, nem ezt sugallta. A többségük esetében a szabadon engedést vagy külföldre való áthelyezést javasolta a dokumentum, továbbá egy részüket alkalmasnak találta rá, hogy szövetségi bíróság tárgyalja az ügyüket és hozzon róluk ítéletet.
Néhányuk esetében azonban az volt a megállapítás, hogy elengedésük (sőt szállításuk is) túl veszélyes lenne, a rendelkezésre álló bizonyítékok pedig nem alkalmasak rá, hogy elítéljék őket, ezért a határozatlan időre való fogvatartáson kívül más javaslatot nem tett a jelentés az esetükben. A Kongresszus által elfogadott védelmi kiadások értelmében a következő években továbbra se volt lehetséges, hogy a bebörtönzöttek ügye bíróság elé kerüljön, a bázison folyó katonai eljárás pedig újra zöld utat kapott 2011 márciusában. Világossá vált, hogy a kormányzatban nincs meg az elkötelezettség, hogy a tábort végleg bezárja, annak ellenére, hogy ez akár a Kongresszus megkerülésével is lehetséges lenne. Mivel a tálibok előszeretettel használták Gitmót, mint az amerikai igazságtalanság és elnyomás jelképét, az Egyesült Államok elleni harcra való toborzásnál a nyitva tartásának nemzetbiztonsági kockázata világos volt, az elhatározás a felszámolásra azonban továbbra is csak szavakban mutatkozott meg.
Többen megkerestek, hogy „első kézből” tudják meg mi a helyzet a hazai sajtóban felröppent hírrel: újraindítják a SZER magyar nyelvű adását. Őszintén, mint nyugdíjas, én is csak a médiában megjelenő hírekből értesülök, azt is fenntartással fogadom, mert az utóbbi két hír (2019. június 12. és 2019. augusztus 18.) kizárólag a Népszavában jelent meg.
Mindkettő sejtelmesen, de konkrétumok nélkül céloz a SZER magyar adásának újraindítására. Mondhatnám, minden alap nélkül. Ráadásul a nyilatkozók, mind demokrata pártiak és a washingtoni Johns Hopkins Egyetem tanárai (pl. Charles Gati vagy Simonyi András). Ez csak azért érdekes, mert az USA-ban Trump elnök hivatalba lépése (mi több, megválasztása) óta borzasztó erős a demokrata párti nyomás. Nem tudják elfogadni, hogy Hillary Clinton elveszítette a választást, ráadásul egy olyan jelölttel szemben, akinek nincs politikai, diplomácia és közigazgatási gyakorlata, háttere. Emlékeztetőül, az amerikai elnökök (többsége) szövetségi állami kormányzóként szereztek jelentős gyakorlatot, mielőtt az ország irányításának legmagasabb pozíciójába kerültek. Ennek hiányát szinte naponta tapasztaljuk Trump elnöknél, amit rendesen ki is használ (és felnagyít) az ellenzék, azaz a demokrata párt. (no meg annak szócsöve a CNN és a New York Times). Az amerikai belpolitika persze kihatással van a világra. Főleg olyan országra, mint Magyarország, ahol fogalmuk sincs az embereknek mi zajlik a tengerentúlon. Ami eljut, az is a demokrata párton keresztül. Vajon az átlagmagyarok közül hányan tudják fejből, kapásból, hogy milyen párti volt valamelyik előző amerikai elnök. Például Truman vagy Eisenhower, esetlen Johnson vagy Ford?
Talán, még ennél is elszomorítóbb, hogy a SZER-t, mint olyat sem ismerik.
Ez a hidegháború elején egy amerikai „ellen-adó”-nak indult. A szovjetrendszerű állami tömegtájékoztatás (propaganda) ellensúlyozása volt a cél. A legnagyobb különbség a többi idegen nyelven sugárzó külföldi adóval szemben (pl. BBC, Amerikai Hangja, Deutsche Welle, stb.), hogy szinte egész nap adott műsort, és a célország (szovjet típusú) belpolitikájának fonákságaira helyezte a hangsúlyt.
Ellentétben a többi nyugati adóval, mely naponta egy – maximum két órát sugárzott a célország nyelvén, amiben a nemzetközi, világhíreken kívül elsősorban az adót üzemeltető ország életét mutatták be. Ezért az ott dolgozókkal szemben a pártállam is „elnézőbb” volt, időnként megengedték, hogy az ország földjére lépjenek, családtagjaikat meglátogassák. Ezzel szemben a SZER munkatársait ellenségnek tekintették a keleti blokk országaiban. Hazalátogatásról szó sem lehetett, hiszen azért dolgoztunk, hogy megszűnjön a proletárdiktatúra, azaz (hazai értelemben) valóban rendszerellenes tevékenységet folytattunk.
Amiről nem sok szó esik. A republikánus Bush elnök 1992 nyarán (mandátuma lejárta előtt) sajtóján keresztül figyelmeztetett, hogy a Varsó Szerződés felé közvetített rádióadásokat nem szabad megszüntetni, (még legalább 10 évig), mert a „kommunizmus” nem szűnik meg egyik napról a másikra. Ennek ellenére a demokrata Clinton elnök első tevékenysége közé tartozott a SZER (RFE) adásainak beszüntetése, mondván „kitört a szabadság”, az adásokra nincs többé szükség, amit költségvetési takarékossággal támasztott alá.
Ami a magyar adást illeti. A magyar osztályon belül is nagy volt a dilemma: „menjünk vagy maradjunk”. Az osztály két pártra szakadt, az idősebbek, tapasztaltabbak a Magyarországra költözés ellen voltak. Szerintük nagyon „felhígul” a minőség, ha hazai munkatársak kerülnek a „gépezetbe”, azaz megszűnik az amerikai „policy”, az irányvonal. Hamarosan meg is történt. Pl.
az első szabadválasztás helyszíni közvetítésekor a debreceni tudósító így jelentkezett be: „az SZDSZ „sajnos” elveszítette a helyi választást”. A Rádió addigi hitele pillanatok alatt odalett.
A szerkesztőség másik tábora viszont a hazamenetel mellett kardoskodott. Végül, semmi sem lett belőle, hiszen a hazai média (Rádió) nem vette át a müncheni munkatársakat. Sőt, maga Antall József is a Rádió ellen volt. Egy bizalmas megbeszélésen kijelentette, hogy kormányának nincs szüksége egy kritikus adóra, ahogy azt az elmúlt években tapasztalta. Kapóra jött a frekvencia-moratórium, mely egy időre az egész magyar rádiózást megbénította. Arról még ma is tanakodnak (a volt kollégák), hogy ha a Rádió (SZER) Magyarországra költözik, ki fogja annak működését finanszírozni? Mennyire lehet (és szabad) az amerikai előírásokat betartani? Ezek a kérdések ma is érvényben vannak! Erről egyáltalán nem szól a fáma.
Ha lenne SZER, azt ki fogja működtetni és finanszírozni?
Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár adás? Ismereteim szerint az újraindításban jelentős szerepe volt a helyi civil szervezeteknek (NGO), akik a korrupció elleni harcra hivatkozva győzték meg a szófiai és bukaresti kormányt, hogy egyezzenek bele az újraindításba. Az sem elhanyagolandó, hogy mindkét adást helyben, azaz a bukaresti és szófiai stúdiókban állítják elő, nem pedig külföldön, mint azt 1993-ig Münchenből tették. A SZER-nek (RFE/RL) Prágában és Washingtonban van „központja”, de a műsorok a helyszínen készülnek. Nincs információm, hogy milyen szerződés alapján működik a román és bolgár osztály. Sőt, arról sincs, hogy mennyire sikeres az adás.
Mintha ezekről még csak beszélni sem lehetne Magyarországon. Legalábbis nem látom ennek az alapos kibeszélését a magyar médiában.
Eddig meg nem erősített forrásokból úgy tudni, hogy május végén találkozhat Mike Pompeo nemrég hivatalba lépett amerikai külügyminiszterrel Szijjártó Péter egy hivatalos washingtoni látogatáson. Ez jelentős előrelépés lenne a kétoldalú kapcsolatokban, ha valóban sikerül a programot véglegesíteni. Ugyanis nemcsak Orbán Viktor miniszterelnököt nem fogadták a Fehér Házban, hanem külügyminiszteri szintű vizit sem volt az utóbbi években.
Orbán Viktor első kormányzása jól indult, hiszen 1998-ban Bill Clinton fogadta Orbánt, de ezt követően – főként a jobboldali ifjabb Bush elnöki időszakában –mélypontra jutott a magyar-amerikai viszony, egyebek mellett, azért is, mert – sajátos manőverek és egy fura tendereljárás után – amerikai F16-osok helyett svéd Gripenekre cseréltük a magyar vadászgép flottát. Washington cserbenhagyásként értékelte, hogy a miniszterelnök az utolsó pillanatban megvétózta az amerikai gépek beszerzését. Ráadásul ez a döntés szinte napra egybeesett a szeptember 11-ei, az ikertornyok elleni terrortámadással, amelyet a várakozásokkal ellentétben nem ítélt el Orbán Viktor.
Ezek a máig gennyedző tüskék motiválják az amerikai politikusokat. 2001. májusban Orbán – magánlátogatáson – Washingtonban járt, a Fehér Házban tárgyalt Dick Cheney alelnökkel, ahol egy rövid időre csatlakozott a megbeszéléshez Bush elnök is.
Fotók ugyan készültek, de ez messze nem számított magas prioritású, még kevésbé hivatalos találkozónak.
Bár történtek kísérletek arra, hogy 2002-ben a választások előtt Orbán Viktor találkozzon George W. Bushsal, ám ezek is kudarccal végződtek. 2002-ben a Fidesz elnöke Amerikába utazott, ám mindössze annyi történt, hogy Bostonban átvett egy díszoklevelet, mert a várakozások ellenére elmaradt az elnöki találkozó.
Gyurcsány Ferenc 2005. október 4-8. között hivatalosan járt Washingtonban, majd George W. Bush 2006. június 21-22-én tett hivatalos látogatást Budapesten.
Ezt a közeledési folyamatot sem sikerült 2010 után a Fidesznek folytatnia.
Pedig a második Orbán kormány megalakulását követően jól indultak a dolgok: Martonyi János külügyminiszter 2010 júniusában látogatást tett Washingtonban, ahol fogadta őt Hillary Clinton külügyminiszter, és a Kongresszus tagjai is.
Martonyi János külügyminiszter Hillary Clinton. MTI/EPA/Michael Reynolds.
2011-ben mindezt „megfejelték” azzal, hogy a „Transzatlanti Hetet” ünnepelve a Szabadság téren felavatták Ronald Reagan szobrát, megnyitotta kapuit az egykori Tom Lantos nevét viselő intézet. Az avatási ünnepségen részt vett Hillary Clinton, aki azonban nemcsak a fideszes elittel, hanem civilekkel is találkozott. A külügyminiszter óvatosan fogalmazott az akkor túlhevült állapotban levő magyar belpolitikáról, de egyes kijelentései akár a politikai rendszert éppen átalakító Orbán Viktornak szánt figyelmeztetésnek is felfoghatóak voltak.
Ha 2014-ben a magyar-amerikai kapcsolatok nem lettek volna a soha nem látott mélyponton, valószínűleg az emlékezetes korrupciós ügyet követő kitiltási botrány sem válhatott volna annyira súlyos kérdéssé. Az Egyesült Államokból akkor már évek óta egyre növekvő aggodalommal nézték az Orbán-kormány intézkedéseit, legyen az
a médiatörvény, a civilek vegzálása, a nyíltan oroszbarát külpolitika, a paksi szerződés.
Ezek miatt sorra kaptunk nyílt kritikákat, de ezek láthatóan minden következmény nélkül maradtak. Ráadásul Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetőjeként, a maga „érdes” stílusában több alkalommal is beszólt a magyarországi viszonyokat bíráló amerikai diplomatáknak.
A 2014-es nyári, tusványosi beszéd jóval nagyobb vihart kavart Amerikában, mint Európában. Ráadásul időben mindez egybe esett a Putyin-ellenes szankciók kérdésével, amelyben a magyar miniszterelnök nemzetközi mércével mérve kiugróan „visszafogott” volt. A magyar diplomácia nem vette figyelembe, hogy a mindenkori amerikai kormányzat Európa-politikájának egyik legmeghatározóbb pontja Oroszország és a térség államainak Moszkvával ápolt viszonya. Amerikai vezetők és közéleti személyek korábban nyílt levelet írtak Trumpnak, amelynek lényege az volt, hogy a Putyinnal való kiegyezés nem békét hoz, hanem épp ellenkezőleg, táplálja a Kreml expanziós törekvéseit. Ki volt a levél születésének egyik atyja? Wess Mitchell. Az a Wess Mitchell, aki az új Trump adminisztrációban többek közt most a magyar ügyeket is felügyeli.
Egyértelmű, hogy a miniszterelnöki meghívás elmaradásának oka a magyar kormány politikája.
Orbánék az elmúlt évtizedben sok mindent félreértenek Washingtonnal kapcsolatban, az új elnökség hajnalán is rögtön „kapufát lőttek” az America first elvének értelmezésével. Ha a magyar kormány ezt maradéktalanul megértette volna, és fontosnak tartotta volna a legfelső szintű találkozót, akkor meggondolták volna, hogy folytatják-e a támadásokat Soros György és a CEU ellen. Trump, noha nem kedveli a nyílt társadalom elképzelést, magát Sorost sem, de attól ő még amerikai. Márpedig ha amerikai, akkor Trump kormánya megvédi, még ha belpolitikai ügyekben nem is értenek egyet. Ez az America first egyik lényege. Az amerikai érdekek bármi áron történő védelme és érvényesítése, amibe nem fér bele ha Orbánék egy amerikai alapítású egyetemet, egy amerikai állampolgársággal is rendelkező milliárdost támadnak. Ha ezt nem értik meg, akkor hiába várják, hogy fogadják őket – akár csak külügyminiszteri szinten – Washingtonban.
A harmadik Orbán-kormány alatt a magyar diplomácia vezetőjével legfeljebb államtitkári szinten tárgyaltak Washingtonban.
Ez év januárjában sem volt ez másként. Szijjártó akkor Wess Mitchell-lel találkozott. „Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – nyilatkozta, de hozzá tette, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély a politikai kapcsolataink javítására. A május végi látogatás ennek lehet a folytatása, hiszen most végre egy „igazi” külügyminiszteri szintű találkozó rangosabbá teszi. Talán még egy miniszterelnöki meghívás ügye is szóba kerülhet.
A 2006-os őszi tüntetésekről és utcai rendzavarásokról szóló beszámolóinknak az adja mostani apropóját, hogy az idei őszre is hasonló „csemegéket” ígérnek a politikusok.
Mint azt legutóbb megírtuk, az őszi politikai szezont Kövér László, majd Rogán Antal megszólalásai indították.
A Fidesz szerint a Soros-hálózat (sic!) utcai zavargásokat tervez. Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal, szerintük, ha lesznek zavargások, azok a Fideszhez köthetők, hiszen nekik érdekük, hogy adott esetben rendkívüli állapotot vezessenek be, és amennyiben érdekeik úgy kívánják, akár a jövő évi választás elhalasztására is sor kerülhet.
Ezúttal a 2006. szeptember 19-én történtek utáni napokkal folytatjuk a Független Hírügynökség egykori dokumentumai és beszámolói alapján készült sorozatot.
A Független Hírügynökség akkori anyagaiból átvett szó szerinti szövegeket kurzívval, azaz dőlt betűvel írjuk.
A szocialisták szerint a Fidesz hergelte a tömeget
2006. szeptember 19-én, tehát két nappal az őszödi beszéd rövid kivonatának nyilvánosságra kerülése után Steiner Pál, (MSZP), az V. kerület polgármestere nyílt levélben a Jobbiktól való elhatárolódásra szólította fel Rogán Antalt, a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy nyilvánosan határolódjon el azoktól, akik az erőszakot gerjesztik.
Steiner Pál nyílt levelében azt írja, a híradások szerint hétfőn éjszaka a Szabadság téren a Fidesz V. kerületi elnökségének egyik tagja, a Belvárosi Polgári Szalon vezetője „hergelte” a tömeget az MTV székháza előtt, és „éljenezte a szolid forradalmat”. Emellett a Rogán Antalt az önkormányzati választásokon hivatalosan is támogató Jobbik is élére állt a zavargásoknak.
Az MSZP-s polgármester felszólította a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy „nyilvánosan határolódjon el a erőszakot gerjesztő vezetőtársától és Jobbiktól”.
Rogán: viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének
Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi elnöke arra kéri azokat, akik a Belvárosban demonstrálnak, hogy viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének. „A Belvárosban emberek élnek, akik féltik szeretteiket, és féltik lakásaikat, személyes vagyontárgyaikat” – hangsúlyozta Rogán Antal.
Gyurcsány: mintha egy forgatókönyv lett volna
Gyurcsány Ferenc szerint nem az volt a cél a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával, hogy a pártból néhányan megbuktassák – erről a miniszterelnök beszélt az RTL Klub Akták című műsorában. Közölte: a párt ülésén a hangfelvételt technikusok készítik, és több ember kezén is átmegy. Egyvalaki hitványsága miatt azonban nem fog a pártja tagjaira gyanakodva nézni.
A miniszterelnök szerint a tüntetés nem a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatala miatt alakult ki, hiszen már legalább két hónapja feszült volt a hangulat. Mintha egy forgatókönyv lett volna, csak az a végére – a köztévé székházának ostromára – kicsúszott az írók keze közül – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt arról is, hogy
döbbenetet érzett a hétfő éjszakai Szabadság téri események miatt,
és türelmetlenséget is, hogy a rendőrök mikor avatkoznak be. Azt a választ kapta a helyszíni parancsnoktól, hogy meg kellett várni a vidékről érkező erősítést, mert a Parlamentet nem lehet őrizet nélkül hagyni. Gyurcsány Ferenc egyébként két nagyon fontos utasításról tudott: hogy fegyvert nem szabad használni, és a televíziót meg kell védeni.
A kormányfő szerint a rendőrök hétfőn éjjel nyilvánvalóan kudarcot vallottak. Azonban ez a pillanat most még nem arról szól, hogy ki kell deríteni, mit rontottak el. Azt majd később, egy korrekt vizsgálatnak kell kiderítenie. Most mindenképpen bízni kell a rendőrökben, és nem szabad pálcát törni a fejük felett -közölte a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy kedd estére a rendőrök felhatalmazást kaptak arra: a legerősebb, leghatékonyabb és a törvény által megengedett valamennyi eszközzel biztosítsák és garantálják a rendet.
A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését: az elmúlt tíz év egyik legfontosabb felismerése volt a balatonőszödi beszéd. Végre valaki ki merte mondani, hogy változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni – mondta a kormányfő.
Salgótarjáni tüntetők: Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk kis Moszkva!
A Független Hírügynökség aznap arról is beszámolt, hogy mintegy 300-400 ember tüntetett Salgótarján belvárosában.
A résztvevők sms-ben értesítették egymást a Gyurcsány-kormány ellen szervezett tiltakozó megmozdulásról, a helyiek mellett a közeli Bátonyterenyéről és a környező falvakból is érkeztek – tudta meg a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.
A Fidesz közleményben határolódott el a rendezvénytől. Délután a megyei pártelnök, Becsó Zsolt a helyi kereskedelmi rádión keresztül közleményben arra kérte híveiket, hogy ne menjenek ki a térre, s ne üljenek fel provokációknak.
A tüntetők közül sokan családosan érkeztek. A tömegben néhányan a „Gyurcsány, le vele! Elkúrtad!” és a „Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk Kis Moszkva!” szöveget skandálták. Többen azonban csillapítani próbálták a városon többször átvonuló tüntetőket. A résztvevők hazafias dalokat énekeltek, s tettek egy sétát megemlékezésként a megyeháza előtti téren, ahol 1956-ban a tüntetőkre sortüzet nyitottak.
Hírünk a világban
2006. szeptember 20-án, szerdán olasz lapszemlével nyitott a Független Hírügynökség.
Mint akkor írtuk, igazi „nagyágyút” küldött Budapestre a Repubblica című országos napilap. A szerdai szám az egyik kiemelkedő újságírójuk, Leonardo Coen helyszíni jelentését közli a kedd esti fél hatos helyzetről, a Parlament elől. A személyes hangú, színes, történelmi leckékkel – és apró tévedésekkel – tűzdelt beszámoló az előzményeket összefoglalva úgy fogalmaz, hogy az összecsapásokat
„a szélsőjobb fekete csapatai, valamint kisebb szkinhed- és huligáncsoportok” vezették.
A tudósító ismerteti, mi történt 56-ban a Kossuth téren, majd megjegyzi:
„A jobboldali militánsok és populista-nacionalista szimpatizánsok tudják, hogyan lovagolják meg ezeket a mélyben gyökerező érzéseket. Nemcsak a szent trikolórt lengetik, hanem az adók és a megszorítások riasztó kísértetét is.” Megemlíti, hogy a jelszavak között antiglobalista és multiellenesek is elhangzottak, majd azt találgatja, kinek állt érdekében a felvétel kiszivárogtatása, és miért várt öt hónapig, amíg átadta a közrádiónak. A szocialisták belső ellenzékének, vagy az szdsznek, amely a kommunizmus alatt lényegében az egyetlen ellenzék volt? – teszi fel a kérdést a Repubblica tudósítója a mai számban.
A lap online változata viszont kommentár nélkül, tényszerű beszámolót közöl a budapesti éjjeli összecsapásokról.
A Corriere delle Sera szintén országos napilap honlapján több részlet olvasható Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből. A tegnap éjjeli eseményeket ismertető cikk külön bekezdést szentel a vandál cselekedeteknek.
Megemlíti, hogy a magyar költségvetési hiány a legmagasabb az Unióban, majd Kovács László adóügyi biztost idézi, aki szerint a zavargások veszélyeztetik „az ország jövőjét és egyensúlyát.”
Gyurcsány és Sólyom közös nyilatkozata
A köztársasági elnök és a miniszterelnök közös nyilatkozatban értékelte a kedd esti eseményeket. Az erőszakot mindketten elítélték, s közölték, hogy a tüntetésen történtekért mindig az esemény szervezője a felelős. A közös nyilatkozat léte és szövege azért is érdekes, mert már akkor is érezhető volt Gyurcsány Ferenc és Sólyom László között egyfajta feszültség. Ekkor még azonban mindketten felül tudtak emelkedni személyes indíttatásukon. Közös közleményük így hangzott:
„A tegnap esti és a ma hajnali erőszakos események tükrében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk megerősíteni a köztársasági elnök tegnapi kijelentését, amely szerint minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, hogy a saját rendezőik és a rendőrség képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Figyelmeztetünk arra is, hogy az
erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek.
Természetesen a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja.
Az Országgyűlés tegnapi politikai nyilatkozatának tükrében is felszólítjuk a tömegrendezvények szervezőit és résztvevőit, hogy felelősségük tudatában cselekedjenek, és tegyenek meg mindent az ország békességének és az emberek nyugalmának megőrzéséért.
A pápa aggódik a magyarországi történések miatt
XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán a Vatikánnál magyarul is üdvözölte a híveket és azt mondta: igazságos és békés megoldásért imádkozik, és nyugtalansággal figyeli a Magyarországon történteket.
A katolikus egyházfő azért is imádkozik, hogy minden párt rátaláljon a magyarországi krízis békés megoldására.
Orbán Sólyomnál járt
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán délután a Sándor palotában tárgyalt Sólyom Lászlóval – értesült a Független Hírügynökség. A találkozót az államfővel a politikus kezdeményezte. Annak részleteiről egyelőre nem szivárgott ki hír, de Orbán Viktor délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart.
Tomcat őrizetben
A rendőrök őrizetbe vették az a férfit, aki kedden hajnalban részt vett a Szabadság téri Szovjet emlékmű megrongálásában. A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a gyanúsítottat kedden este, XI. kerületi lakásán fogták el, több társát pedig azonosították, de őrizetbe még nem vették őket. A férfivel szemben a rongáláson kívül csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt is vizsgálódik a Fővárosi Nyomozó Főügyész.
A Független Hírügynökség értesülése szerint a gyanúsított a Tomcat néven ismert blogger, internetes pólóboltos.
Tízezren a Kossuth téren, rendőrök védik az MSZP székházát
Körülbelül 10 ezer ember tüntet a Kossuth téren. Az Országház épülete előtt körülbelül 200 rohamrendőr áll sorfalat. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint békésen tüntetnek az emberek, folyamatosak a beszédek.
A Köztársaság téren nincs tömeg, de körülbelül 100 rohamrendőr készenlétben áll az MSZP-székházzal szembeni parkban. A székházat továbbra is kordon veszi körbe. A Magyar Rádió épületénél is több mint 100 rohamrendőr van, tömeg nincs, a rádió székházát kordonnal is próbálják védeni.
A Szabadság tér továbbra is hermetikusan le van zárva,
külön rendőri csoport veszi körbe a Magyar Televízió székházát. A Blaha Lujza téren egyelőre nem látni rendőröket, az MDF ottani kampánysátránál sem.
Lefújta a szombatra tervezett nagygyűlést a Fidesz
Szeptember 21-én, csütörtökön kiderült, hogy mégsem tartja meg budapesti nagygyűlését szombaton a Fidesz. Kövér László választmányi elnök közlése szerint erről csütörtökön, egyhangúlag döntött a párt elnöksége
Azért döntöttek így, mert számukra egyértelművé vált: a kormány nem tudja, de nem is akarja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák alapvető jogukat, a békés gyülekezéshez való jogot – mondta Kövér László.
A fideszes politikus hivatkozott Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben Orbán Viktor Fidesz-elnököt arról tájékoztatja, hogy
az elmúlt napok rendzavarásait pár száz, illetve pár ezer, a rendőrség előtt jól ismert bűnöző szervezi, irányítja.
Ezt a pár száz embert nem képes féken tartani a rendőrség – fogalmazott Kövér László, aki szerint ezzel az állampolgároknak a jogállamba vetett hitét csorbítja a kormány. A Fidesz politikusa elmondta még: pártjukat arról is tájékoztatta a kormány, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint robbantásos merénylet sem zárható ki szombaton.
A Fidesz egyébként úgy véli: a kormány érdekeit szolgálják a napok óta tartó fővárosi zavargások, azokért továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártot akarják ugyanis felelőssé tenni.
Gazdák érkeztek a Kossuth térre, sátrakkal és traktorokkal
Újra folyamatosan nő a tüntetők száma a fővárosi Kossuth téren. Csütörtök délután 3 óra után 250-300 békés demonstráló volt a Parlament előtt füves területen, délelőtt még körülbelül 100 volt a számuk. A parkolót egyelőre nem nyitották meg, oda nem mehetnek be demonstrálók.
Időközben megérkezett a térre a gazdák első csoportja, traktorokkal. Körülbelül 10-15 emberről van szó, akik sátrakat állítottak fel. Több rekesz
ásványvizet, kenyeret és gyümölcsöt hoztak is magukkal,
ezeket a tüntetők között osztják szét. Csütörtök reggelhez képest egyelőre nem nőtt a rendőrök száma, még mindig körülbelül 30-an vannak a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Műtéteket kellett elhalasztani a zavargások miatt
Az elmúlt napok zavargásai miatt műtéteket kellett elhalasztani a Péterfy Sándor utcai Kórházban – tudta meg az intézmény traumatológiai osztályvezető főorvosától csütörtökön a Független Hírügynökség. Dr. Feczkó József elmondta: naponta 7-8, úgynevezett tervezhető műtétre váró beteg nevét kell várólistára tenni.
A Péterfy Sándor utcai Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa elmondta: az úgynevezett elektív, azaz halasztható műtétekre váró betegek átcsoportosítására azért van szükség, mert a kórház baleseti sebészete jelenleg csak az azonnali ellátásra szoruló sérülteket tudja fogadni.
Azok a betegek, akiknél a mostanra tervezett műtéteket el kellett halasztani, a várólista élére kerülnek. Amint normalizálódik a helyzet, haladéktalanul elvégzik náluk a szükséges beavatkozásokat. Ezek elsősorban olyan csontkorrekciós műtétek, amelyek elhalasztása nem okoz súlyos problémát – tette hozzá a főorvos.
A Fehér Ház megrótta Gyurcsányt
A Fehér Ház megrótta a magyar miniszterelnököt csütörtökön. Dana Perino szóvivő ezt újságíróknak mondta el, amikor George Bush elnökkel együtt Floridába utazott, egy politikai rendezvényre.
A szóvivőnő úgy fogalmazott, hogy „természetesen
nem szabad hazudni a népnek, sem demokratikus államban, sem másutt.
Az egész ügyben a magyar népnek kell kinyilvánítania a véleményét, a rendelkezésére álló demokratikus eljárások révén. Úgy tudom, most éppen ezt teszik, akik erőszakmentesen reagálnak”.
A szóvivő kifejezte reményét, hogy a magyar állampolgárok továbbra is ezt teszik majd. „De ez persze a magyar nép dolga és joga”, tette hozzá.
Tömeg van, rendbontás nincs a Kossuth téren
Csütörtök este 10 órára körülbelül 10 ezerre nőtt a Kossuth téren, a Parlament előtt demonstrálók száma. Az egymást váltó szónokok Gyurcsány Ferenc távozását követelik,
ezt a tömeg zászlólengetéssel üdvözli. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint rendbontás nincs a téren.
A jelek szerint a tüntetés csütörtökön már kevésbé érdekelte a világsajtót, nincsenek ott a Parlament előtt azok a külföldi tv-s stábok, amelyekkel az előző napokban rendszeresen lehetett találkozni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
