Kezdőlap Címkék Büntetővám

Címke: büntetővám

Enyhülés Washington és Peking között

Samuel Paparo admirális, az USA indiai és csendes óceáni fegyveres erőinek parancsnoka videokonferencián  beszélt Vu Jenan tábornokkal, a kínai Déli körzet parancsnokával arról, hogy a világ két legnagyobb hatalma miképp kerülheti el a nemkívánatos incidenseket.

Régóta nem került már sor ilyen videó konferenciára a két világhatalom fontos katonai vezetői között. Paparo amerikai tengernagy viszont épp azt hangsúlyozta, hogy “mennyire fontos a személyes kommunikáció annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a másik fél akciójának téves megítélését.

”Az amerikai tengernagy hangsúlyozta, hogy “Kínának be kell tartania a hajózás nemzetközi szabályait.” Paparo admirális arra utalt, hogy

“Kína veszélyes játékot űz a dél-kínai tengeren, és ez eszkalációhoz vezethet el.”

Peking Tajvan körüli manővereire célzott az amerikai admirális, aki hajlamos megfeledkezni arról, hogy a szigetet Kína saját tartományának tekinti, és ezt az USA is elismerte amikor 1972-ben lepaktált a kommunista nagyhatalommal. Az egy Kína elvet másképp értelmezik Pekingben mint Washingtonban, de Biden elnök a közelmúltban megerősítette: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét.

Az amerikai – kínai enyhülést az is mutatja, hogy mindkét főtiszt új a maga tisztségében: Paparo tengernagyot májusban nevezték ki míg Vu tábornokot júliusban. Paparo admirális elődje többször is kérte a találkozót kínai partnerével, de tőle ezt Pekingben megtagadták.

Jake Sullivan pekingi tárgyalásai

Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, és találkozhatott a hadsereg vezetőivel is. Korábban Peking a hadügyminisztert küldte az ilyen találkozókra, akinek a szerepe sokkal kisebb Kínában mint az Egyesült Államokban. Pekingben a hadügyminiszter a fegyveres erők arca és külső képviselője, de a katonai hierarchiában nem áll magasan. A Védelmi Tanács irányítja a hadsereget, melynek élén Hszi Csin-ping elnök áll. Az 1972-es USA – Kína kibékülés előtt Lin Piao hadügyminiszter átvette a kommunista rendszer irányítását, de puccsal megbuktatták.

A hadügyminiszter családjával együtt a Szovjetunió felé menekült, de gépét rakéta találat érte Mongólia fölött, és mindenki meghalt. Azóta Pekingben vigyáznak arra, hogy a hadsereg a kommunista párt vezetése alatt maradjon.

Elvben Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő már Kaliforniában novemberben megegyezett a legutolsó csúcstalálkozón a katonai kapcsolatok újrafelvételében, de ezt késleltette az, hogy Washingtonban Kínát Oroszország támogatásával vádolták az ukrajnai háborúban. Az enyhülés mégiscsak bekövetkezett: Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter egy hetet töltött Pekingben, ahol arról győzte meg a kínai vezetőket: amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor komoly enyhülés jöhet a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatában. Ezt követően Hszi Csin-ping elnök már nem várja annyira vissza Donald Trumpot a Fehér Házba. Az idők jele, hogy Donald Trump is úgy nyilatkozott a Fox Newsnak, hogy

“jó kapcsolatra törekednék Kínával, remélem, hogy Hszi elnök is tisztában van ezzel.”

Az USA 2021-ben nyilvánította elsőszámú stratégiai ellenfelének Kínát, és ebben mind a demokraták mind a republikánusok egyetértenek Washingtonban, de Biden elnök és Kamala Harris valamiféle modus vivendit akar találni Pekinggel míg Donald Trump a kereskedelmi háború fokozását ígéri 60%-os büntetővámokkal. Emiatt Pekingben nem bánkódnának különösebben, ha Donald Trump nem térne vissza a Fehér Házba 2025-ben.

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Boris Johnson kormánya cserbenhagyja a skót whiskyt

Trump továbbra 25%-os büntető vámmal sújtja a skót whiskyt, de a brit kormánynak fontosabbak az amerikai kapcsolatok mint a szankció elleni küzdelem.

A Scotch Whisky Association szokatlanul kritikus közleménye állítja, hogy a most folyó brit -USA kereskedelmi tárgyalások miatt negligálja a skót whisky elleni szankciókat Boris Johnson kormánya.

A gin fontosabb mint a skót whisky?

Boris Johnson kormánya keményen küzdött Trump szankciói ellen, de a skót whiskyt benne hagyták a szószban. Liz Truss külkereskedelmi miniszter elérte például, hogy a gin elleni büntető vámot eltöröljék. Ez különösen nagy örömet okoz Skóciában hiszen a brit gin 70%-át ott desztillálják. Ám a skót whisky esetében maradt a 25%-os büntető vám. Ami annál is különösebb, mert Trump állandóan a skót őseivel henceg, és amikor látogatást tesz Nagy Britanniában rendszeresen felkeresi Skóciát. A kereskedelmi érdekek esetében viszont nem számítanak a nemzeti érzelmek. A pénz annál inkább…

Eddig már 300 millió fontot vesztettünk

Az USA a skót whisky egyik legnagyobb piaca a világon: tavaly 1,1 milliárd font volt az üzleti forgalom. Legkevesebb 300 millió fontot veszítettünk a büntető vámok miatt- kesereg a Skót Whisky szövetség főnökasszonya, aki a londoni Guardiannek nyilatkozott.

A brit külkereskedelmi miniszter a múlt héten még kétségbeesetten Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon Robert Lightizerrel, Trump kőkemény kereskedelmi főmegbízottjával, de nem ért el eredményt. Az amerikai elnök Londonban még mindent megígért Boris Johnsonnak: remek amerikai kereskedelmi egyezmény kárpótolja majd a Brexit veszteségeiért. Csakhogy a gyakorlatban kiderült: az amerikaiak kizárólag a saját érdekeiket nézik, és kihasználják azt, hogy Boris Johnson igen nehéz helyzetbe manőverezte magát. Az év végéig végképp el akarja hagyni az Európai Uniót vagyis akkorra már új egyezményekkel kellene rendelkeznie. Az amerikai-brit egyezménynek egyelőre nyoma sincs, Trump pedig vígan meghosszabbította a büntető vámot őseinek skót whisky-jével szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK