A fővárosi kormányhivatal Fideszes kormánymegbízottjának szakvéleménye szerint nem írható ki az erzsébetvárosi Fidesz-frakció által benyújtott, s a helyi választási bizottság által jóváhagyott népszavazás a szórakozóhelyek nyitvatartásának korlátozásáról – állítja a Demokratikus Koalíció.
A DK közleménye arra hivatkozik, hogy egy 2013-as törvény kivette az önkormányzat hatásköréből a szórakozóhelyek nyitvatartásának a szabályozását. A kormány 2011-ben a társasházakat, két évvel később pedig az önkormányzatot fosztotta meg a szórakozóhelyekkel kapcsolatos döntési jogköröktől.
„Ha a jegyző és a jogvégzett alpolgármester erről nem tudott, akkor alkalmatlanok, ha tudtak róla, akkor tudatosan akadályozták, hogy a „bulinegyedként” emlegetett Belső-Erzsébetváros problémáinak kezeléséről népszavazás dönthessen”
– szögezi le az Oláh Lajos Országgyűlési képviselő által jegyzett DK-közlemény.
A Demokratikus Koalíció szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a szórakozóhelyek turisztikai vonzerejének csökkentése nélkül újra élhetővé teszi a környéket Belső-Erzsébetváros polgárai számára. Ennek költségeit nem lehet a kerületre hárítani, miközben a bulinegyed adóbevételei a központi kasszát gyarapítják, ám a kormány elzárkózott kezdeményezésük elől, hogy e célra több pénzt juttasson vissza a kerületnek.
„Sürgetjük, hogy a jegyző éljen jogkörével és a szabályszegő vendéglátóhelyeket zárassa be, a rendőrség pedig a vendégek körében szerezzen érvényt a rendelkezéseknek”
– szögezi le a közlemény.
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)
Moldován László LMP-s képviselő pedig beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett.
Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.
Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit
Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.
Arról is beszélt, hogy
MTI Fotó: Kovács Tamás
„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”
Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.
Miért a magyarok Európa lázadói?
Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.
Bemutatta programját a Momentum
Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom
Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.
Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.
Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.
Folytatódik a plakátháború
Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.
Elkezdődött az aláírásgyűjtés
Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.
Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten
Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban
a repülőteret is elfoglalták,
állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.
Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.
Orbán kérte a Lex CEU módosítását
Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.
Időközi választások is voltak
A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.
Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.
Egyre fenyegetőbb a szegénység
Magyarországon 2016-ban
a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,
a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.
Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés
Fotó: FüHü
Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.
Tiltakozik az onkológiai társaság
Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése
– így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.
Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó
Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.
Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.
Dráma az NFL-ben
Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,
Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.
A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje
A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.
Nyár végén, ősz elején magasra csaptak az indulatok az erzsébetvárosi bulinegyednek nevezett, szórakoztatóhelyekkel bőségesen ellátott betonrengetegben.
Az ügy előzménye, hogy a környéken számtalan, gyakran hajnalig nyitva tartó vendéglátóipari egység – főként kocsma – működik. Turistalátványosságnak számít a budapesti bulinegyed, a magyar vendégek mellett nagyon sok turista érkezik külföldről. A bulinegyed szerény számítások szerint több mint 6 milliárd forint adóbevételt hoz Erzsébetvárosnak, anyagilag tehát igencsak kifizetődő.
Ez a történet egyik oldala. A másik oldalon az ott lakó emberek vannak, akik egy része a nagy forgalom, az ebből adódó zaj és szemét miatt képtelen normális életet élni. Aludni, pihenni, lenni.
Ezért voltak a demonstrációk az ősz elején – igaz, nem csak a helyi lakosok, de az ott dolgozó vendéglátósok is felvonultak. Ők – a már említett, nem elhanyagolható adóbevétel mellett – azzal érveltek, hogy a bulinegyed több ezer embernek biztosít munkahelyet, és minden ezt korlátozó intézkedés ezeknek az embereknek a munkahelyét veszélyeztetné.
Az önkormányzat a tiltakozások hatására úgy döntött, hogy testületi ülésen foglalkozik a kérdéssel. Ez az ülés október 3-án volt, és az a határozat született, hogy helyi népszavazást tartanak a bulinegyed sorsáról.
Hogy a népszavazás mikor lesz, és milyen kérdésekről kérdezik meg az ott lakók véleményét, arról nem közöltek semmit a nyilvánossággal.
Közben azért történtek változások. Az önkormányzat több olyan lépést is tett, amelyeket már korábban meg kellett volna tennie: erősítették a rendőri jelenlétet a bulinegyedben, gyakrabban takarítják az utcákat, és több szemetest is kitettek, hogy a szórakozóknak legyen hova dobniuk a cigarettacsikket és a műanyagpoharakat.
A helyzet, igaz, alig érezhetően, de valamelyest javult. Mint a Független Hírügynökség megtudta, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)
Annyi derült ki, hogy Moldován László LMP-s képviselő beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett és az alábbi kérdést nyújtotta be a Helyi Választási Irodához.
A népszavazási kérdés így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Ha a helyi választási iroda elfogadja a kérdést – nem valószínű, hogy elutasítanák – azzal zöld utat kap a hetedik kerületi helyi népszavazás. Hogy e népszavazást mikor tartanák, arról egyelőre semmit nem lehet tudni. Amit lesznek újabb fejlemények az ügyben, haladéktalanul tájékoztatjuk a FüHü olvasóit.
Ma péntek 13-ára ébredtünk, a Kálmánok és az Edék ünneplik névnapjukat. Alább pedig már olvashatják is a mai lapszemlét.
Népszava: Nem lehet közös ország?
Mégsem lesz teljes az ellenzéki egység az október 23-i ünnepi megemlékezésen: az LMP kihátrált, emiatt pedig a Momentum sem lesz ott – írja a Népszava. Az igazságtalanságok és az ezekért felelős túlhatalom felszámolását követeli majd közös tüntetésen a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Liberálisok, a Modern Magyarország Mozgalom, az MSZP, a Párbeszéd és a civil szféra prominensei a forradalom évfordulóján, a Közös Ország Mozgalom (KOM) hívására. Az LMP viszont nem áll egy színpadra más ellenzéki pártokkal. A Momentum Mozgalom ahhoz a feltételhez kötötte a részvételét, hogy mindenki ott legyen, és mivel ez nem teljesül ők sem vesznek részt – mondta a lapnak Papp Gergő szóvivő.
Magyar Nemzet: Obama tanácsadója volt a Telekom ajándék a Fidesznek
Óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte és egy közvetítőn keresztül kifizette Barack Obama amerikai elnök tanácsadója, David Plouffe budapesti előadását – írja a Magyar Nemzet. A Telekom értékes ajándékot adott a 2010-es választásokra készülő és egyértelműen esélyes Fidesznek, amikor a demokrata párti Obama elnök egyik legnagyobb bizalmasával hozott össze szűk körű találkozót. A lap birtokába került dokumentumok szerint David Plouffe asszisztense csak annyit kért az előadást követő találkozóval kapcsolatban, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ne vehessen részt rajta. Helyette azonban jelen volt Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András. A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van.
Magyar Hírlap: Vattamány Zsolt: Az itt élőknek kell dönteniük a bulinegyedről
Mindenkinek jár a pihenéshez való jog, de emberek állását sem veheti el az önkormányzat. A kampányban mindenkit arra fogok buzdítani, jöjjön el szavazni – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Vattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere a várhatóan jövőre esedékes, a bulinegyed sorsát eldöntő népszavazásról. Vattamány elmondta, hogy a népszavazáson feltett kérdés arra irányul majd, hogy a vendéglátóhelyek bezárjanak-e éjfélkor. Ha ezt megszavazzák az emberek, akkor egyértelműen döntünk az éjféli zárásról, de ha nem így történik, a turizmus okozta problémákkal akkor is foglalkoznia kell az önkormányzatnak. Hozzátette, hogy a képviselőtestületben mindenki annak a pártján áll, hogy szigorítsanak a mostani szabályokon.
Magyar Idők: Kifulladt a Jobbik béruniós kampánya
Egyre reménytelenebbnek tűnik a Jobbik béruniós kezdeményezése, amelyet az egyik fő választási kampányelemnek szántak – írja a Magyar Idők. Két hónap telt el azóta, hogy a párt európai polgári kezdeményezésként elkezdte az aláírásgyűjtést az egységes európai bérekért, de máig nem közölt adatokat arról, eddig hány támogatót sikerült az ügy mellé állítani. Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője szeptember közepén a lapnak annyit mondott, hogy online formában mintegy hétezer aláírás már összegyűlt, a kihelyezett standokon gyűjtött aláírások összesítését pedig szeptember végére ígérte. Ez azonban nem történt meg, és a Magyar Idők újabb kérdésére sem adtak tájékoztatást az aláírások számáról.
Rendkívüli testületi ülést tartott kedden délután Erzsébetváros önkormányzata. A képviselők összehívását a bulinegyed körül kialakult vita indokolta; az Élhetőbb Erzsébetvárosért civil egyesület a lakók nyugalma érdekében azt kezdeményezte, hogy a több mint száz szórakozóhely nyitva tartását korlátozzák, javaslatuk szerint legfeljebb éjfélig tarthatnának vissza.
Vattamány Zsolt (Fidesz) polgármester a testületi ülés után nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.
A döntést tudjuk: népszavazást fognak kiírni. Nem volt más megoldás?
Sokféle előterjesztés szerepelt előttünk, volt, aki éjfélben, mások hajnali kettőben, négyben, sőt reggel hatban határozta volna meg a legkésőbbi zárórát, de miután egyik sem kapta meg a többséget, előkerült a népszavazási javaslat.
Ez kinek az ötlete volt?
Többen is felvetették a gondolatot, mondhatom, hogy pártoktól függetlenül, így végül ezt lényegében mindenki megszavazta.
Kik vehetnek részt a népszavazáson?
Erzsébetváros lakossága?
Nem csak a bulinegyedben élők? Hiszen őket zavarja a zaj, a tömeg, a rendetlenség…
Ezt a törvények nem teszi lehetővé, csak a teljes közigazgatási egységre lehet kiírni népszavazást.
Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület nyilván nem elégedett ezzel a megoldással…
Ők azt várták volna az önkormányzattól, hogy már ma döntsön az éjféli kötelező zárórában.
Mikor lesz a népszavazás?
Attól függ, hogy az LMP képviselője beáll-e a mostani kezdeményezés mellé, vagyis visszavonja-e saját, hasonló tartalmú indítványát. Vele, azaz Moldován Lászlóval csütörtökön tárgyalok, jó esély van, hogy igent mond nekünk és akkor elég hamar sor kerülhet a referendumra.
Hogyan hangzik majd a kérdés?
Hogy bezárjanak-e a vendéglátóhelyek éjfélkor.
Voltak-e egyéb döntések?
Igen, arról már most határoztunk, hogy erősítjük a takarítást, új wc-ket telepítünk, és a hatósági jelenlétet is erősítjük, vagyis mindent elkövetünk a rend, a tisztaság, a nyugalom és a béke megteremtésére.
Talán ez az egyetlen olyan ügy ma Magyarországon, ahol a frontvonalak nem a megszokott törésvonal mentén húzódnak. A budapesti Erzsébetvárosban található bulinegyed nem úgy osztja meg az embereket, hogy az egyik oldalon a kormány támogatói, a másikon pedig ellenzői vannak. Nem jobb- és baloldali emberek állnak egymással szemben, hanem azok, akik a bulinegyedből, illetve a bulinegyedben élnek.
Pontosabban, élnének, ha ez számukra lehetővé válna. Legalábbis ezt mondják azok, akik szerdán délután a Kéthly Anna téren gyülekeztek, hogy onnan rövid várakozás után tiltakozásul az erzsébetvárosi önkormányzat elé vonuljanak.
Előző nap, ahogyan erről a FüHü is beszámolt, a vendáglátósok jelentek meg ugyanitt, ők a tervezett szigorítások miatt vonultak az utcára.
Érvekben és ellenérvekben nincs hiány.
A külföldi bédekkerekben is megtalálható bulinegyed egyfelől számos embernek ad munkát, sok turistát vonz Budapestre, és nem utolsósorban, évente mintegy 6,6 milliárd forinttal gazdagítja az államháztartást. Az itt dolgozó vendéglátósok mindemellett azzal is érvelnek, hogy az itteni lakások értéke nemhogy csökkent volna a bulinegyed miatt, de éppenséggel emelkedett, hiszen számos házban hostelekként használják a lakásokat, amelyeket ily módon jól el lehet adni.
A másik oldal szerint az érvelés tetszetős ugyan, de csúsztatást tartalmaz. Az itt lakó emberek ugyanis nem azért élnek itt, hogy a lakásukat adott esetben értékesítsék. hanem azért, mert sokan közülük ide születtek, vannak, akiknek már a szülei is itt jártak iskolába, és eszük ágában sincs elköltözni a számukra megszokott, boltokkal jól ellátott, belvároshoz közelinek számító környékről.
A hetedik kerület belső részein lakó arra panaszkodnak, hogy a sokezer itt mulató ember zajától nem tudnak aludni. Állandó a zaj és a füst, de a leginkább az zavaró, hogy különösen reggelente, elviselhetetlen a kosz és a szemét.
Emberi ürülék és hányástermék fogadja azokat, akik reggelente munkába, vagy iskolába indulnak.
A szerdai tüntetést szervező Élhető Erzsébetváros civil szervezet egyik alapvető követlése, hogy az önkormányzat vonja vissza azt a 2013-as, szerintük csendrendeletnek csúfolt határozatát, mely a szórakozóhelyek számára reggel 6 óráig engedélyezi a nyitva tartást.
Lenne megoldás az érdekek összehangolására, és ez talán már körvonalazódik valamelyest. Az önkormányzat szeptember közepére rendkívüli testületi ülést hív össze az ügyben, ahol áttekintik a helyzetet, és a lehetséges megoldásokat.
Ígéretük szerint
százmilliós értékben vásárolnak takarítógépeket, és rendszeressé teszik az eddig elhanyagolt utcák és terek takarítását.
A szerda délutáni tüntetésen jelentős sajtóérdeklődés, valamint rendőri készültség mellett mintegy 200-an vettek részt. A megmozdulás Simon és Garfunkel mára már örökérvényűnek számító dalával, a Csend hangjaival kezdődött.
Több száz ember vonult az utcára Budapest 7. kerületében, az Erzsébetvárosban, a csendrendelet-javaslat ellen. Szerintük a bulinegyed problémáira nem a szórakozóhelyek bezárása a megoldás.
A mai tüntetést az itt működő szórakozóhelyek szervezték, többen be is zártak néhány órára emiatt, hiszen az alkalmazottaik is felvonultak. A Madách tértől a kerületi polgármesteri hivatal elé vonultak.
Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy
rengeteg ember dolgozik a bulinegyedben,
egy részük egyébként itt is lakik. Szerintük nyilvános vécéket kellene nyitni, többet kellene takarítani, és önszabályozó rendszert kellene felállítani.
Az, hogy korlátozzák a szórakozóhelyek nyitva tartását, szerintük egyáltalán nem megoldás. Ha ugyanis mondjuk éjfélkor mindegyik bezárna, akkor
minden helyről egyszerre szabadulna az utcára az összes vendég,
ami sokkal nagyobb zajjal és gonddal járna, mint most, amikor ez a tömeg órákra eloszlik.
A NAV adatai szerint ugyanis a kerületi vendéglátásból és szálláshely-szolgáltatásból ugyanis éves szinten több mint 6 és fél milliárd forint adóbevétele van az államnak. A bulinegyed már külön turisztikai vonzerő is. Ráadásul a bulinegyed miatt érkező turisták máshol is költenek pénzt a városban.
A kerületnek ebben a részében egyébként
a lakások értéke is sokat emelkedett,
amióta a bulinegyed kialakult. A megszűnésével vélhetően az árak is esnének, amivel az itt lakók is sokat veszítenek.
Holnap egyébként egy másik tüntetés is lesz a témában, ezt néhány lakó szervezi – ők a bulinegyed ellen tiltakoznak.
A Magyar Nemzet egyébként ma arról írt, hogy végre az önkormányzat is hajlandó foglalkozni a kérdéssel. Vattamány Zsolt, a kerület fideszes polgármestere a lapnak azt mondta, hogy négy lépésből álló intézkedéssorozatot tervez. Szerinte nagy esély van arra, hogy
„konszenzusközeli helyzet alakul ki, pártállástól függetlenül,
hiszen az ellenzéki képviselők sem látják másként a helyzetet, és jelentős számban az ő javaslataikat is figyelembe vesszük”.
Egyrészt átszervezik a takarítást, új gépeket szereznek be, és hajnalonként kézzel is takarítani fogják az utcákat. Emellett megerősítik Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságát, valamint a jegyző által vezetett hatósági irodát.
És ezentúl nem adnak ki önkormányzati tulajdonban álló üzlethelyiséget szórakozó- vagy vendéglátóhelynek, ha pedig valamelyik bezár, akkor azt más célra adják majd ki. A kérdés csak az, hogy kinek. A kerületben ugyanis most is
rengeteg az üres, kiadhatatlan üzlethelyiség.
Néhány évvel ezelőtt egyébként a kerületben már próbálkoztak csendrendelettel. Ezt előbb a hatalmas tiltakozás miatt enyhíteni kellett, majd a közigazgatási hivatal el is törölte.
A budapesti VII. kerületi bulinegyedben az idegenforgalmi-vendéglátói tevékenységet végzők tavaly közel 6,6 milliárd forint közterhet fizettek a költségvetésnek – válaszolta Oláh Lajos DK-képviselőnek Tállai András NGM-államtitkár.
A VII. kerületben a lakosságnak egyre több problémát okozó úgynevezett bulinegyedből
közel 6,6 milliárd forint bevétele származott
az állami költségvetésnek – írta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkára a DK-s Oláh Lajos képviselőnek. Az adóhivatalt is irányító Tállai a kerületben székhellyel nyilvántartott szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási fő tevékenységet folytatók befizetett adóit és járulékait vette alapul. Felhívja a képviselő figyelmét arra, hogy a tevékenység végzésének helye és az adózó székhelye eltérhet egymástól. Vagyis a kerületben keletkező bevételek is eltérést mutathatnak a tényleges forgalomtól a szálláshely-vendéglátás ágazaton belül.
A tényleges bevételek ezen kívül is jócskán eltérhetnek az adózáshoz bevallott forgalomtól. Július közepén a NAV által a VI és VII. kerületben tartott ellenőrzés idején azt tapasztalták, hogy mintegy 35 ezerrel több nyugtát és 62 millió forinttal több bevételt regisztráltak az online pénztárgépekben, mint a korábbi, hasonló időszakokban, amikor az adóhivatal előre bejelentett hatnapos ellenőrzés-sorozatot tartott.
Megyek reggel kutyával, tisztaság mindenütt, amerre lépek. Pedig előző este még zajlott az élet, turisták és helybéliek mulattak itt ezerszámra. Ittak, ettek, szórakoztak.
És reggel semmi szemét. Csak takarítók vannak. Leveleket szednek össze, a bokrokról lehullott virágokat.
Ja, nem itthon voltunk, hanem egy olaszországi üdülőhelyen.
Nálunk az Erzsébetvárosban, a bulinegyedben minden másképp van. Itt az van, hogy megyek le reggel a kutyával, és alig tudom elrángatni szegényt, hogy bele ne másszon valamibe. Üvegszilánkba, emberi ürülékbe, hányásba, eldobott pizzás tasakokba.
Szemét, szemét hátán, amerre a szem ellát.
Nem a bulinegyeddel van baj. Az többnyire hangulatos, ha szabályozottan működne, még jó is lehetne. És jó most is, csak másnap reggel nem jó.
Másnap reggel csak annak jó, aki szereti a koszt. Kevesen vagyunk ilyenek, a legtöbben tisztaságra vágyunk.
Olaszországba kellett eltöltenem egy hetet, hogy rájöjjek: valamikor itt nálunk, a Hétkerben is takarítottak, Persze, takarítanak most is, csak nagyon ritkán. Régebben hetente többször, ma több hetente egyszer.
Időnként, amikor nagyon meleg van, egy közterületes autóból meglocsolják a fémoszlopok tetejére telepített cserepes virágokat. Olyan ez a csúfság, mintha valaminek a paródiája lenne.
Értelmetlen, de valaki kitalálta. Talán pénzt is felmarkolt az ötletért. Ha elültetnek néhány normális fát, ahogy fát ültet az ember ezer éve, azért nem jár jutalom senkinek. Fát mindenki tud ültetni, de fémoszlopok tetejére virágcserepet telepíteni – na, az már kihívás.
Fákról nevezték el a környező utcákat, ám ez csak valami vicc lehet, mert fát nem látni sehol. Akácfa utca, Nyár utca, Kisdiófa, Nagydiófa. Még a Kertész utcába sem jutott fa.
Talán kertész kellene hozzá. Vagy csak hozzáértés. Hozzáállás, jóindulat.
A szemétből indultunk ki. Hogy itt valamikor takarítottak. Lehetne most is, futná rá a beszedett pénzből, a bulinegyed biztosan megtermeli az árát. Jó pénzt kaszál az önkormányzat, már korán reggel össze lehetne szedni a szemetet.
Amit egyébként a legtöbben azért a földre dobnak el, mert nincs hova. Száz méternél is többet kell gyalogolni, amiig az ember talál egy szemetest. Régebben sem volt elég, de sokkal több volt, mint most.
Biztosan van válasz erre is: azért nincs, mert ellopják. Ami fémből van, annak lába kél. El lehet adni, mert van, aki megveszi.
Ilyen egyszerű ez. Mindenre van válasz, és mindenbe bele lehet törődni. Hogy ez így van, és így is marad, mert hát miért is lenne másképp.
A tehetetlenek, töketlenek menedéke a magyarázat.
Magyarázat mindenre van, miközben megoldás kellene.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
