Kezdőlap Címkék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Címke: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME-professzorok nyilatkozata az MTA mellett

Alulírottak,a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzorai aggódva figyeljük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és annak kutatóintézetei körül kialakult helyzetet.

Hisszük, hogy a technikai fejlődés, az innováció nem valósulhat meg alapkutatások nélkül. A BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettünk közösen részt, így az MTA kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet. A BME professzorai ezért szolidaritást vállalnak az MTA-kutatóintézetek dolgozóival és kérik, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széles körű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával.

Antalovits Miklós, professor emeritus, BME GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszék Arató Péter, professor emeritus, BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék Augusztinovicz Fülöp, professor emeritus, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Ádám József, egyetemi tanár, BME ÉMK Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Bagi Katalin, egyetemi tanár, BME ÉMK Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék Benedek András, egyetemi tanár, BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék Cinkler Tibor, egyetemi tanár, BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Czigány Tibor, egyetemi tanár, BME GPK Polimertechnika Tanszék Dán András, professor emeritus, BME VIK Villamos Energetika Tanszék Dobos Imre, egyetemi tanár, BME GTK Közgazdaságtan Tanszék Dobrowiecki Tadeusz, egyetemi tanár, BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Domokos Gábor, egyetemi tanár, BME ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Do Van Tien, egyetemi tanár, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Dóra Balázs, egyetemi tanár, BME TTK Elméleti Fizika Tanszék Faigl Ferenc, egyetemi tanár, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Faragó István, egyetemi tanár, BME TTK Differenciálegyenletek Tanszék Farkas György, professor emeritus, BME ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék Fehér Márta, professor emeritus, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Ferenczi Miklós, professor emeritus, BME TTK Algebra Tanszék Halász Sándor, professor emeritus, BME VIK Villamos Energetika Tanszék Halbritter András Ernő, egyetemi tanár, BME TTK Fizika Tanszék Horvai György, professor emeritus, BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Horváth Miklós, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék Imre Attila, egyetemi tanár, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Imre Sándor, egyetemi tanár, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Jánossy András, professor emeritus, BME TTK Fizika Tanszék Jobbágy Ákos, egyetemi tanár, BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Jóri J. István, professor emeritus, BME GPK Gép- és Terméktervezés Tanszék Józsa János, egyetemi tanár, BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Karátson János, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék, Kállay Mihály, egyetemi tanár, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Károlyi György, egyetemi tanár, BME TTK Nukleáris Technikai Intézet Keglevich György, egyetemi tanár, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Kemény Sándor, professor emeritus, BME VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kiss Rita, egyetemi tanár, BME GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kollár László, egyetemi tanár, BME ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék Koltai Tamás, egyetemi tanár, BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Koppa Pál, egyetemi tanár, BME TTK Atomfizika Tanszék, Kövesi János, egyetemi tanár, BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Kroó András, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék Kubinyi Miklós, professor emeritus, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Láng Benedek, egyetemi tanár, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Láng Péter Tamás, egyetemi tanár, BME GPK Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék László Krisztina, egyetemi tanár, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Levendovszky János, egyetemi tanár, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Lévai Zoltán, professor emeritus, BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszék Lukács Ágnes, egyetemi tanár, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék Major Iván, professor emeritus, BME GTK Közgazdaságtan Tanszék Makai Mihály, egyetemi tanár, BME TTK Nukleáris Technikai Intéze tMatolcsi Máté, egyetemi tanár, BME TTK Analízis Tanszék Meggyesi Tamás, professor emeritus, BME ÉPK Urbanisztika Tanszék Mihály György, egyetemi tanár, BME TTK Fizika Tanszék Mizsei János, egyetemi tanár, BME VIK Elektronikus Eszközök Tanszék Nagy Gábor Péter, egyetemi tanár, BME TTK Algebra Tanszék Nemeslaki András, egyetemi tanár, BME GTK Pénzügyek Tanszék Noszticzius Zoltán, professor emeritus, BME TTK Fizika Tanszék Novák Lajos, professor emeritus, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Nyulászi László, egyetemi tanár, BME VBK ​Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Paál György, egyetemi tanár, BME GPK Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Pap László, professor emeritus, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Pávó József, egyetemi tanár, BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Péceli Gábor, egyetemi tanár, BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Poppe László, egyetemi tanár, BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék Pukánszky Béla, egyetemi tanár, BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Recski András, professor emeritus, BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Richter Péter, egyetemi tanár, BME TTK Atomfizika Tanszék Rónyai Lajos, egyetemi tanár, BME TTK Algebra Tanszék S. Nagy Katalin, professor emeritus, BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék Simon Ferenc, egyetemi tanár, BME TTK Fizika Tanszék Simon Károly, egyetemi tanár, BME TTK Sztochasztika Tanszék Simonyi Gábor, egyetemi tanár, BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Somlyódy László, professor emeritus, BME ÉMK Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Kettős könyvelés – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, duplát, duplán, dupla cukorral, most pénzekről lesz szó, kelleni fog a tiszta fej. Lehetne szó az uniós választásokról is, de lévén, hogy sem a választópolgárok, sem a politikusok, sem a jelöltek többsége nem hajlandó tudomásul venni, miszerint ez nem magyar országgyűlési választás, és kissé másként is működik, a tétje is más: beszéljünk inkább a pénzügyekről.

Ahhoz ugyanis mindenki ért.

Vagy legalábbis mindenki biztos benne, hogy ért hozzá: nincs olyan magyar ember, aki ne kérné ki magának, ha véletlenül azt állítják, hogy ő nem egy pénzügyi géniusz. Valószínűleg azért is nem vagyunk gazdagabbak, mert itt a Kárpát-medencében nem hagyja egymást érvényesülni ez a sok zseni. Bezzeg, ugye, aki kivándorol, egyből milliomos lesz, tartja a közhit, és ez azért terjedhetett el, mert azokról a kivándoroltakról, akik éheznek és/vagy a hidak alatt laknak, kicsit kevesebb hír érkezik, mint a jól menő üzletemberekről. De maradjunk itthon, a pénzügyi lángelmék honában, lássuk világra szóló sikereinket.

Rögtön a legelső eredmény az, hogy fel kellett függeszteni az informatikai beszerzéseket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, egy ideig nem vehettek ilyen jellegű eszközöket, szoftvereket, szolgáltatásokat – írja a HVG.

Nocsak, netán csődbe ment az egyetem? Dehogy ment, a könyveléssel minden rendben, sőt. A törvényi szabályozással van baj. Az a helyzet ugyanis, miszerint

„Egy friss jogszabály-módosítás miatt ugyanis már kötelező a Rogán Antal alá betagolt új Digitális Kormányzati Ügynökség portálján keresztül intézni a beszerzéseiket, de a műszaki egyetem kancellárjának tájékoztatása szerint éppen csak maga az elektronikus rendszer nem készült el.”

(HVG)

Tehát a törvény előírja egy olyan rendszer használatát, ami elvben még nincs kész, és míg el nem készül, nem lehet beszerezni semmit a világon. Ennél már csak az lenne izgalmasabb, ha a rendszert fejlesztő cég beszerzései is ennek a törvénynek a hatálya alá esnének és elromlana mondjuk az összes egerük: örök időkig tarthatna ez a mostani, áldatlan állapot, hiszen nem lehetne befejezni sem.

Illetve. Illetve most megnyitva láthatóan fut a portál, nyílik, de ha megvizsgáljuk a rajta olvasható híreket, azt látjuk, hogy 2019. május 11-én indult el. A használatát előíró kormányrendelet szerint viszont 2019. április 18-tól informatikai tárgyú beszerzés csak ilyen módon hajtható végre. Mondjuk a folyamat futtatását hatáskör híján nem állt módomban kipróbálni, lehet, hogy egy félkész portált látunk, a HVG nem szokott a levegőbe beszélni, az is lehet, hogy postamunkában összerakták a sajtóvisszhang hatására, a mostani helyzetről nem mondhatunk ily módon ítéletet, azonban hogy április 18. és május 11. között álltak a beszerzések, az biztos. És gyakorlatilag minden, ennek használatára kötelezett költségvetési szerv ilyen jellegű beszerzése elakadt.

Ez már azt mutatja, hogy értünk mi a pénzhez, lám, milyen fortélyos módon sikerült rávenni a takarékoskodásra a költségvetési szerveket!

De van, amikor viszont nagylelkűen költekezünk, mint egy Csekonics Velencében. Hogy jön ide Velence? Úgy, hogy ideépítjük: a G7 szerint

580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen Budapesten

Egyszer volt szerencsém járni a La Serenissima sikátorait, lagúnáit, nem mondom, gyönyörű város, ha eddig a legdrágább is, amiben jártam: érdekessége, hogy a kávé ötször annyiba kerül, ha leülünk vele, mint amikor állva isszuk meg, a pultnál. Az ám, de ingyen leülni az egész Óvárosban csakis a Szent Márk téren lehet, és ott ül a padokon már az egész világ… szóval, ott még azt is meg kell fizetni, ha több óra sétálás, városnézés után megpihennénk. Ki van ez találva, ha el akarjuk tanulni tőlük, alaposan fel kell kötnünk a gatyánkat. De hol lenne a pesti Velence?

„Kedden jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) április végén aláírta a szerződést az Észak-Csepelre és Dél-Pestre tervezett új városközpont beépítési javaslatának elkészítésére a korábbi tervpályázaton győztes osztrák cégekkel.

A Snohetta Studio Innsbruck és a Besch und Partner nettó 580 millió forintért vázolhatja fel, mi legyen az eredménye a Budapest Déli Városkapu Fejlesztés névre keresztelt projektnek.”

Ha valakinek most az jut eszébe, hogy erre a területre tervezték a hamvába  holt budapesti olimpia sok létesítményét, az nem téved: itt épült volna fel az olimpiai falu és az atlétikai stadion. A falu helyett egyetemistáknak szánt diákváros épülne, 8-12 ezer férőhellyel, a stadion pedig megépül, ha megfeszülünk is, mert szükség lesz rá: hiszen vállaltuk a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, attól már nem lehet visszatáncolni. Sajátos Velence, annyit mondhatok – de egyáltalán, mitől Velence?

„A most győztes terv célkitűzése, hogy az új városrész minél szorosabb kapcsolatban legyen a vízzel, egyfajta kis Velencévé téve a negyedet. Kiemelik, hogy a Ráckevei-Dunának szabályozható a vízszintje, és a térségben magasan van a talajvíz, így minden adott ahhoz, hogy az itt lakók és az ide látogatók sokféle módon kapcsolatba kerüljenek a folyóval. A tervezők egy nagyobb csatornaág kialakítását javasolják, amely a Soroksári-Dunától indulva holtágat alkotna a pesti oldalon, így az összes lakó- és kereskedelmi egységnek lehet vízparti kapcsolata.

A csepeli oldalon pedig kisebb csatornaágakat alakítanának ki, így ott is többen élvezhetik a víz közelségét, másrészt a térségben olyan vizes élőhelyeket lehet létrehozni, amelyek természetes tisztító funkciót is ellátnak. (Persze itt könnyen összeütközésbe kerülhet a természet és a pihenés, elég csak a szúnyogokra gondolni.) Ebben a térségben kapna helyet egyebek mellett gördeszkás park, BMX-pálya, mászófal, valamint kajak-kenu klubház és pálya.” (G7)

Nagyon fognak örülni, elsősorban a lakók, másodsorban a lakóknak a szúnyogok. Hogy mennyibe fog kerülni, arról egyelőre elképzelés sincs (az 580 millió csak a tervezés költsége, és láttam már ilyesmiért jóval magasabb árat is), de ha lesz végösszeg, annyit elmondhatunk róla, hogy még annál is sokkal, de sokkal többet fogunk erre a kis Velencére költeni.

No, azt láttuk már, hogy takarékoskodni tudunk, költekezni tudunk, de pénzt keresni tudunk-e?

Tudunk, nem is akárhogyan. Van olyan NER-közeli médiacég, aminek a bevételei 2016 óta 578.3 százalékos növekedést értek el! A Wall Streetről tőzsdecápák fognak elzarándokolni szőrcsuhában a Hűvösvölgyi útra, hogy megtudják ennek a módszerét, ugyanis oda van bejegyezve a Magno Studio Kft., ami ezt a csodálatos eredményt produkálta. De lássuk a cég nyilvános adatait:

Teljes név Magno Studio Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövidített név Magno Studio Kft.
Ország Magyarország
Település Budapest
Cím 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.
Web cím
Fő tevékenység 5911. Film-, video-, televízióműsor-gyártás
Alapítás dátuma 2015.11.24
Jegyzett tőke 3 000 000 HUF
Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2017.12.31
Nettó árbevétel 7 271 579 000 HUF
Nettó árbevétel EUR-ban 23 414 484 EUR
Utolsó létszám adat dátuma 2019.04.05
Utolsó létszám adat 6 fő

Kérem, aki hat fős csapattal ennyi pénzt tud csinálni, az varázsló. Pláne, hogy videókat, filmeket gyártanak, ami ugyan szépen hoz a konyhára, de sokba is kerül, nagy az invesztíciós igénye ennek az iparnak… Jó, de kiknek gyártják, kik a megrendelők? A CÖF, a Polgárok Háza mögött álló Szövetség a Nemzetért Alapítvány, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Ja, vagy úgy. Így könnyű. Akkor

már az is érthető, hogy a cégnek miért nincs sem honlapja, sem Facebook-oldala, miért minimális a digitális lábnyoma is: nincs szükségük a reklámra, megvan a vevőkörük, nem akarják bővíteni.

Minek is bővítenék? Fentebb a 2017-es adatokat látjuk az akkori 7,2 milliárd forintos bevételt 2018-ban már 14,6 milliárdra növelték így is. Minden hírverés nélkül. Képzelem, mennyit keresnének, ha még reklámoznák is magukat!

De nem fogják. Erről a cégről a hivatalos adatain kívül igazából nem tudunk semmit és ez valószínűleg nem véletlen: amint a hatalmas profitja sem az.

És még mondja valaki, hogy nem vagyunk a pénzügyi zsenik nemzete. Nincs a világnak az a vállalkozása, ami ennyi idő alatt ekkorát nőtt volna.

Hát kérem, így állunk. Takarékoskodunk, költekezünk, vagyonokat keresünk. Dübörög a gazdaság, iramlik a pannon puma.

Csak azt nem értem, ekkora prosperitás mellett miért nincs pénzünk?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!